Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-24 / 121. szám

1983. MÁJUS 24.. KEDD 3 xJ&ltm Hét végén a Ráckevei-Duna-ágban Ami kellemes s ami bosszantó g Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, Ráckeve. A 6 kirándulást, horgászást, nyaralást kedvelők mind népe- ? sebb tábora keresi föl Pest megyében a Duna menti és ^ HÉV-vel könnyen megközelíthető községeket. Bár aszó- ^ rakozni, pihenni vágyók már felfedezték a szép környe- yá zetet, a vendéglátóipar még nem. ló úton jár a dabasi Fehér Akác Automata, segéddel Természetesen nem a zenés szórakozóhelyeket hiányolom, de még csak nem is az esz­presszók, mozik számát kíván­nám szaporítani — bár talán a legutóbbi nem volna éppen hiábavaló —, hanem azokat az olcsó, de kulturált étterme­ket, büféket, mint például a Bzigetszentmiklósi Halász kert a parton vagy a ráckevei zárt strand büféje (12. számú). Szerződéses formában működ­nek, ezért nemcsak a vendé­gek, hanem a bérlők anyagi érdeke is úgy kívánja, hogy megfelelő legyen az étel és az ital. meg színvonalas a kiszol­gálás. A Strand büfében pél­dául főtt csülköt, hozzá zsem­lét vettünk, 10 dekát 9 forin­tért. Kést, villát ugyan a KÖ­JÁL előírása szerint nem kap­hattunk, de az eladó készsé­gesen felszeletelte a húst. Ahol a mosogatás nem oldható meg az előírások szerint, ott... műanyag villát, műanyag kést mellékelhetnének az ételhez. Eldobhatót. Nem én találtam ezt ki, gyorsbüfékben több helyen láttam már. Még mindig Ráckevén: a büféhez tartozó üdítő italt ki­szolgáló automatát egy közép­korú férfi szolgálta ki. Auto­matikusan. A gép kényes gyomra ugyanis nem veszi be a szélesebb karimájú, a lapo­sabb vagy kövérebb, egyszóval a szabálytalan műanyag poha­rat. S mert a szabályos hiány­cikk, a büfé egyik alkalma- I zottjának minden gombnyo­más előtt a kis ablak mögé kell helyeznie --a---poharat-JS AZ EMBER nem vesz min­dennap mosógépet, televíziót, öltönyt, télikabátot sem — s ritkábban térünk be a cipő­boltokba is. Mindennapos ven­dégek az élelmiszer-üzletek­ben vagyunk. Hiszen a havi nagy bevásárlás sohasem tel­jes, a fél kiló, vagy hetvenöt deka kenyérért, azért a né­hány — ám friss legyen! — kifliért naponta megfordulunk az élelmiszerboltokban. S hogy eme vásárlásaink során mi­lyen a közérzetünk? Az nem­csak az árukínálaton múlik! A bolt tisztasága, az áru el­rendezése, s nem utolsósor­ban a kiszolgálás milyensége nagyban meghatározza! Elége­detten, vagy bosszúsan távo­zunk-e? Ezt a kérdést nemcsak mi' fogalmaztuk meg, hanem a Hazafias Népfront megyei el­nöksége mellett működő Fo­gyasztók Tanácsa is elemezte legutóbb. Velünk egyetértve, a mi véleményünkre támaszkod­va állapították meg: az udva­riasság, a tisztaság, a rend, a helyes mérés — mármint az, hogy a tizenöt deka szalámi ne tizenhárom legyen! —, a pontos számolás, a különféle cikkek árainak feltüntetése, a szavatosságukat vesztett ter­mékek eltüntetése a polcokról nem pénzügyi kérdés. Még szakember sem kell hozzá — habár az utóbbi hiányzik az élelmiszerboltokból is! — ha­nem nagyobb körültekintés, következetesebb, szorgalma­sabb munka a boltokon belül! Még azt is megkockáztathat­juk: mindaz, amit az élelmi­szerüzlet vezetője, eladója megkövetel a szomszédvártól, az illatszer, a villamossági bolt vezetőitől, eladóitól, a kollégáktól — amikor hozzá­juk vásárlóként betér. A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei elnöksége mellett mű­ködő Fogyasztók Tanácsa — hogy mi a funkciója ilyenkor az automatának? Ki tudja azt, mert ugyanúgy sorba kell áll­ni az italért, mint benn a pult­nál! Az illúzió, hogy itt ha­marabb kerülünk sorra, az megmaradt! Két jegy az csak egy Nem akarok Igazságtalan lenni, mert ezen a hét végén igen is jól éreztem magam. Még a másfél órás utat sem találtam hosszúnak a HÉV-en, mert az események lekötöttek. A pénztárnál például három jegyet kértem. És hatot kap­tam. Talán a pénztáros gon­dolatolvasó, és kéretlenül is returt adott? Nem. A HÉV-en minden kiderült. Tudniillik az, hogy két jegy az egy jegy, miután a HÉV-re is vonatko­zik Budapest határán túl a vasúti díjak felemelése. A mellettünk ülő házaspárt a tá­jékoztatás hiánya kellemetle­nebből érintette. Két jegyet kért az asszony a pénztárnál, és mert a kettő páros szám, hát kettőt is kapott. Senki nem mondta, sehol nem olvas­hatta. hogy ez csak egymagá­nak elég. A kalauz tudatlansá­gát büntetéssel méltányolta. Mivel nem sűrűn járok e vonalon, minden állomásnál — az ablaknál ülő utastársam bosszúságára — ki-ki.kukucs- káltam, hogy vajh’ hol is já­runk. Mert a vezető még vé­letlenül se mondta be a meg­állók nevét, sem oda, sem visszafelé. A csepeli gyors­vasút 4 megállóját a 15 per­ces úton nyolcszor mondják az országos tanács elvi megál­lapításainak alapján — a Fo­gyasztók érdekvédelme a ke­reskedelemben címmel indított akciót. Ettől nem kevesebbet várnak, mint, hogy a hiányos­ságokra rámutatva, a hibákat az érintett boltok vezetői, dol­gozói, a kereskedelmi vállala­tok kiküszöbölik. A megyei program május 19-én kezdő­dött Vácott, erre jó alkalmat adott a váci vásár. Ehhez kapcsolódva a megye városai­ban működő fogyasztók taná­csai is saját akciótervet készí­tenek. Ebben megjelölik, hol, mikor, melyik más ellenőr­zésre hivatott szervvel karölt­ve tartanak szemlét. A vizsgá­lati szempontok sokrétűek. Az áruválasztékot, az áru meg­jelenési formáját, a helyes mé­réseket, számlázásokat, számo­lást éppúgy megnézik, mint azt, hogy kiírták-e az árakat, fel- tüntették-e egy-egy terméken. S arra is kiterjed figyelmük: van-e a polcokon lejárt szava­tosságú élelmiszer, a bolt és a bevásárlókosarak tiszták-e, a KÖJÁL előírásainak maradék­talanul eleget tesznek-e? A vá­sárlók könyvének bejegyzései, az arra adott válaszok, az ud­variasság (nem a vizsgálódók­kal szemben!), az eladók esz­tétikai megjelenése is szere­pel a vizsgálati szempontok között. Még azok a sajátos öt­letek is, amelyeket másutt hasznosítani lehet. MINDEN BOLT június 15-ig megkapja a vevők szavazásá­hoz szükséges nyomtatványt. Kitöltésével arra adunk vá­laszt: ki kapja a Fogyasztók díját* E kérdőíveket negyed­évente újra és újra kiküldik minden élelmiszerboltba, il­letve begyűjtik onnan. A prog­ram lezárására november 17-én kerül sor. Ekkor elem­zik eredményeit, s esetleges hiányosságait. V. E. be. Egyszer a megálló előtt, és közvetlenül a megállóban. A ráckevei HÉV-en bizony töb­bet kéne beszélni, mert ha nem spórolnának a tájékozta­tó szavakkal, megtakaríthat­nák a pénztárost és a kalauzt illető morgást. Ellátja az utasokat Jól éreztem magam, mon­dom, és mégis fukarkodom a dicsérettel. Az Utasellátó 168- as számú boltja pedig igazán nevéhez híven, ellátja az uta­sokat, a ráckevei végállomá­son. Ellátja olvasnivalóval, he­ti- és napilapokkal, inniva­lóval, a forróságban jégbe hű­tött üdítővel. Ennivalóval, jég­krémmel, apró csecsebecsék­kel. S mert zöldségest egyál­talán nem láttunk a közelben, úgy tűnik, hogy még a gyü­mölcsöt is az Utasellátónak kéne árusítania. Kirándulni, horgászni, nya­ralni jó. A túlzsúfolt fővárosi és balatoni strandok helyett, a kevéssé zsúfolt, kevésbé né­pes strandokon jobb. Még ak­kor is, ha itt egyelőre ebben- abban hiányérzete támad az embernek! Eller Erzsébet Közösen dolgozlak ki Tengerfenéken a kutató műszer Szovjet és magyar szakem­berek dolgozták ki azt a ten­gerfenék-kutató műszert, amelynek segítségével a Csen­des-óceánban levő Clarion-tö- résvonal körzetében egy körül­belül ezer méter magas, kőosz­lopokra emlékeztető kiemelke­dést fedeztek fel. A tengerfe­nék domborzatát ismertető térképek ebben a körzetben csupán legfeljebb 300 méteres szintkülönbségű dombvidéket jeleznek. Erről számolt be a TASZSZ szovjet hírügynökségnek Gen- nagyij Vosztrecov, a csendes­óceáni kutatóútjáról nemrég visszatért Fegyinszkij profesz- szor szovjet tudományos-ku­tató hajó vezető geofizikusa. A felfedezést rávezették a térké­pekre, a jelenség okának ki­derítése későbbi tudományos kutatás feladata. Szövetkezet, vagy vegyes profilú nagyvállalat az ócsai Vörös Október Tsz? — kérdez­tük egy alkalommal Dóra Bé­lát, a szövetkezet elnökét. Az akkori választ ma is erősíteni látszik gyakorlatuk. E felelet lényege abban állt: a vállalati gazdálkodás elemeit is beépí­tik tevékenységükbe, ám a szövetkezeti mozgalom egész­séges vonásait megőrizve. így a nagyobb rugalmasságot, az egységek, részlegek önállósá­gát. Másképpen fogalmazva az érdek, az információ, a hatás­kör a megfelelő alsóbb szin­tekre került, s a felelősség sem vitatható. A töretlen prosperitáshoz persze az eszközökön kívül a célok helyes megválasztása is hozzájárult. Ezek megjelölésé­ben is korszerűek voltak. Aligha akad a megyében — az országban sem sok! — olyan, az ócsaihoz hasonló szövetke­zet. amelyikben ekkora követ­kezetességgel, a kicsit és na­gyot egyaránt fontosnak tart­va igyekeztek volna hozzájá­rulni külkereskedelmi mérle­günk javításához. Dollárt hoztak A sertéshúst és a bú­zát nem számítva, a köz­vetlenül kötött külker es :edel­(Folytatás az l. oldaliól) Károly, s a válasz meggyőzően hangzott. A lucernást például olyan területre jelölték Ki, ahol közelben a víz; öntözik. Per­sze, így is sokat szenvednek a homoKtól és most a szárazság­tól Ezen a tegnap délutánon is sokszor kémlelték a vendéglá­tók és a vendég is az eget: hoznak-e esőt a felhők, vagy csak szélvihar keveredik, fo­kozva az eddigi gondokat? S mikor az első cseppek lehul­lottak, mindenki reményke­dett: ha másutt aranyat ér az eső, e tájon minden cseppje kétszeres kincs. A Politikai Bizottság tagja azonban arról is képet alkot­hatott, s erről elismerőleg szó­lott is: nem siránkozással, a felső szervek ostorozásával kí­sérelnek segíteni magukon, hanem józan ésszel, kihasznál­va minden kedvező, kínálkozó alkalmat. Erre példa az állattenyész­tés kialakítása. Ügy gondol­kodtak: a szerves trágya miatt legérdemesebb a szarvasmar­hával foglalkozni. Ezt csak erősítette a műtrágya árának emelkedése. 2500 szarvasmar­hát tenyésztenek. Négy-öt évenként az egész területet trágyázni tudják. Tejtermelé­sük pedig híres a környéken és keresett a fővárosban is. A Dabas-tej márka. A tejfel, a túró is. A háztáji gazdaságban hizlalják a marhát, a termelő- szövetkezet pedig a takarmá­nyozáson kívül az értékesítés­ben segíti a gazdákat. Egy te­hénre 4600 liter tejtermelés jut, idén ezt száz-kétszáz liter­rel emelni akarják. Az abrak­felhasználás szintén gazdasá­gos: 33 dekagramm. Az állattenyésztésnél még az is figyelemre méltó: az állat igényét nézik, és nem az em­ber rátartiságát akarják ki­elégíteni. Kihasználják szabad legeltetésre a nyárfasort, in­tenzív a gyepgazdálkodásuk: ezt is öntözik. Olcsó istálló­megoldást, etetést-itatást vá­lasztottak. Felébe kerül így a tenyésztés, mint a divatos meg­oldásokkal. A végeredmény pedig önmagáért .bizonyít. A sertéstenyésztésben je­lenleg rekonstrukció folyik, de ez nem azt jelenti, hogy abba­hagyták a tenyésztést. A ház­táji gazdaságokban jelenleg is 15 000 sertés hízik, amelyet majd a tsz felvásárol. A re­konstrukció lényege a drága olaj helyettesítése más ener­giaforrásokkal, és a takar­mánytárolás, -keverés olcsób­bá tétele. S érdekes módon, eb­ben a gazdaságban még a juh­ágazat is gazdaságos. Mit jelent az, hogy szakcso­portszerű juhtenyésztés? — mi szerződéseik alapján tavaly 8,4, az idén várhatóan 10 mil­lió dollár folyik be az állam­kasszába. A Tesco és az Ag- roinvest közvetítésével Irak­ban, Jordániában, Dél-Jemen- ben, az NSZK-ban és Egyip­tomban dolgozó munkásaik kettő és fél millió dollárt „ke­restek” a népgazdaságnak. Az utóbbi országban például hal­szaporító telepet, Jemenben pedig baromfitartó épületeket szerelt a Vörös Október szak­gárdája. Említhettük volna a Pegazus Tourst is. E vállal­kozásuk 420 ezer dollárt ho­zott az országba. Érvelő számok — Nem szorul háttérbe a tsz eredeti rendeltetése, a mező- gazdasági termelés? — kérdez­hetné e számok hallatán bárki. Nos, a tendencia cáfolatára is meggyőző érveik vannak az ócsaiaknak. Lássunk ezekből is néhányat. A 4400-ról 6392 tonnára emelt gabona-, a 3639- rő! 8073-ra növelt húsmennyi­ség. Vagy éppen a tejé, amely­ből tavaly több mint 3 millió 290 ezer litert értékesítettek. A 12,7 aranykoronás silány földeken tehát a klasszikus mezőgazdálkodás bizonyult a legerősebbnek a múlt eszten­faggatózott Németh Károly, amikor arról tájékoztatták; a gazdaság összállományát, tíz­ezer juhot tizenöt juhász gon­dozza. Olyan érdekeltségi rendszert dolgoztak ki, hogy a juhász is többet keres, a közös pedig megkétszerezte a juho- kon a hasznát. Exportra is Szó volt természetesen a ta­lálkozón a melléküzemágak­ról. Megnyugtathatta a vendé­get annak fejtegetése is; mire fordítják a melléküzemágak­ból származó nyereséget. Ka- kucsi Gabriella, az agilis tsz- elnök elmondotta, hogy egyet­len ipari üzemcsarnokot épí­tettek az onnan befolyó forin­tokból, a többi pénzt évek óta a mezőgazdasági alaptevé­kenységre fordítják. A melléküzemágak o fér­fiaknak is biztosítanak megél­hetést. A MEZÖVÁZ üzemben, ahol Frankó Károly, az üzem vezetője kalauzolta Németh Károlyt, rámutatott egy-egy gépre, lássa a látogató: ezt is, azt is használtan vették, má­sutt már alkalmatlannak ítél­ték. itt hasznot hajt. Szállí­tottak innen könnyűszerkeze­tes vázakat már Líbiába, most folyamatban van egy egyipto­mi üzlet, de vásárolnak a ha­zai cégek is: Dánszentmikló- son, Bugyin ebből építették a dőben. Erejükből más mérleg­hiányos gazdaságoknak is ju­tott. A gyengéket segítő ismert mozgalmuk a kölcsönös elő­nyök alapján tavaly újabb si­kereket ért el. S az idén a tsz-ek után egy Pest megyei állami gazdaság is élvezi majd ennek előnyét. Segítő lelemény Persze nemcsak az ilyen, a gazdaságot érintő számok, eredmények — mint a 180 mil­lió forintos nyereség —, teszik vonzóvá a nagyüzemet dolgo­zóik számára. Nem titok az sem, hogy a szövetkezet irigy­lésre méltóan gondoskodik tagjainak, alkalmazottainak, kulturális, szociális ellátásáról is. S legújabban a különböző házon belüli kisvállalkozások révén — több munkáért persze — a jövedelmük gyarapításá­hoz is hozzásegítik emberei­ket. Ennyi dicsérő szó után jog­gal tamáskodhatunk, nem túl szép-e a Vörös Október Tsz-ről festett kép. Tagadhatatlan, ná­luk is nehézséget okoz a tej­termelés, a zöldségtermesztés gazdaságtalan volta, ők is ér­zik a külpiacok kisebb befo­gadóképességét. A megoldáso­kat azonban nem odázzák el, hanem a lehető leggyorsab­ban próbálják megtalálni; ész­szel, leleményességgel, követ­kezetes előrelátással. Ezért is lettek tizenegyedszer kiválók, V. B. tornacsarnokot. Saját istállói­kat, épületeiket is itt gyártot­tak, szerelték. Csupán 1100 fo­rint négyzetmétere, teljes bel­ső építéssel hatezer — olcsó. A baj csupán az, hogy né­mely külkereskedelmi vállalat fanyalog, kis üzletnek tartja, ami nagy a termelőszövetke­zetnek, vagy a megyének. Lé­tezik ma kis üzlet? — kérdez­te Németh Károly is, utalva a párt politikájára. Kíváncsian szemlélte meg a Központi Bizottság titkára a tejfeldolgozót, ahol naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel, évente 16 millió litert Majd megtekintette azt a be­mutató termet, ahol áttekint­hető, mi mindennel foglalko­zik a tsz. Ezek közül csak né­hányat: a dunavarsánvi gaz­dasággal. közösen működtetik a savanyítóüzemet. Ízletes le­het a füstölt árujuk. Németh Károly meg is jegyezte az egyik szalonnatáblára mutat­va: az ötvenes évek elején en­nek egy kis darabkájával in­dultak a földekre az emberek: egész napra, ez volt hivatva jóllakatni az aratót... r Életképesek A fővárosi édesüzem itt cso- magoltatja jó néhány termé­két, s csomagolnak itt külön­böző kávéfajtákat is. Lehetne tovább sorolni, egyenként is valamennyi érdekes, de tulaj­donságuk közös: árulkodnak a Fehér Akác életképességé­ről, arról, hogy mindent meg­ragadnak a munkáért, a fo­rintok fiaztatásáért. Fogarasi Zsolt, a gazdaság általános elnökhelyettese, Králl Béla főmérnök, Bodács István, az állattenyésztési fő- ágazatvezető és mások sok ér­dekes, a Központi Bizottság titkárának is figyelemre mél­tó tájékoztatót adott. S a ma­gas rangú látogató kifogyha­tatlan volt a kérdésekből, mindent tudni akart, amit egyetlen látogatás alatt befo­gadhat az ember. Nem is kel­lett sok érvelés ahhoz, hogy a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára Pest megyében, Dabason is érez­hesse, láthassa, mire képes a háztáji gazdasággal integrált mezőgazdasági nagyüzem, ha értő emberek vezetik, ha szor­galmas, fogékony tagok való­sítják meg terveit. Németh Károly hasznosnak, tartalmasnak értékelte azokat a tapasztalatokat, amelyeket Dabason szerzett. Mint a töb­bi között mondotta, ismeri Pest megye sajátosságát, sazt, mi mindent tesznek az itt- élők, hogy ne csak a környék, hanem a főváros lakosságának szolgálatára is álljanak. Min­denképpen elismerésre méltó, ahogyan élnek, dolgoznak. A kötetlen beszélgetés teg­nap a késői órákban ért véget. S. A. Pest megyei akcióprogram a fogyasztók érdekéken Melyik bolt kapja a díjat? A vevők szavaznak — A teljesítéshez nem kell pénz Tizenegyedszer kiválók I gyakorlat tanúsít

Next

/
Thumbnails
Contents