Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1983. MÁJUS 22., VASÁRNAP Aszódi KlSZ-esek X Mi kell a jó vezetéshez? Csak az tudja, aki már volt vezető, aiki irányított, no meg akit vezettek, irányítottak, s ebből a körből alig-alig ma­radhatunk ki; hogy milyen nehéz mesterség is ez. Nem véletlen, hogy ma már, lett lé­gyen akármilyen rangú, rendű, bármilyen szervezetben vezetői jogosítványokkal bíró az ille­tő, képzésiben, továbbképzés­ben részesül, ahol a vezetés, szervezés, irányítás megany- nyi kérdésében okosítják ki. Hol jól, hol kevésbé jól, ve­zetőképzője, s persze vezető­je, azaz befogadója válogatja. S hogy ma már elismert kü­lön tudománya van annak, amit hajdanán ösztönösen is elfogadhatónak véltünk, hogy könyvtárnyi az irodalma, s hogy megannyi vita, tanács­kozás, eszmecsere témája, mind! csak azt bizonyítják, fel­ismertük, felismerjük a fon­tosságát. az irányítás személyesebb, élőbb s így hatásosabb for­mája. Nem mintha mindezzel elé­gedettek lennének; maga a bizottság is elfoglalt, család- alapítás előtt álló tagokból to- borzódik, s mitaga.dás, nem egyformán veszik ki részüket a munkából. Ugyanez mond­ható el az instruktori rend­szerről is, az összekötőket sem dicsérhetjük egyöntetűen. Na­gyon sok múlik tehát a sze­mélyes hozzáálláson, az önte­vékenységen, az egyenlőbb te­herviselésen, fönt vagyis a KISZ-bizottságban és lent, azaz az alapszervezeteknél egyaránt. Mert a kisebb közösségre is érvényes: ahol rátermettek irányítják a munkát, szerve­zik a fiatalokat, ott jobban Is megy a dolog, ott élőbb, ha­tásosabb a KISZ-bizottsággal elengedhetetlen kapcsolat. Mindez a már emlegetett ve­| zetőképzésre, káderutánpótlás­ra irányítja a figyelmet. Az I aszódiak megállapították, I hogy eddig sem a helyi poli­tikai képzés, sem a KISZ-is- kola rendszere nem váltotta valóra a hozzá fűzött remé­nyeket. Előbbrelépóst a spe­ciális képzéstől várnak, ame­lyet vezetőségi tagoknak, ak­tivistáknak tartanak. Hasznos szabad idő A korábbiaknál is többet kell törődni a fiatalok sza­bad idejének hasznos eltölté­sére szánt programokkal, eze­ken is közelebb kerülhetnek egymáshoz a tagok. Nem kü­lönben pedig javítani kell az együttműködést a nagyközség többi társadalmi szervezeté­vel, s továbbra is kihasználni a pártszervekhez, a tanácshoz fűző régóta jó lehetőséggel kecsegtető kapcsolatokat. G. Z. Tevékenységük 1978 óta im­ponáló, mindenféle feladatot átvesznek, korszerű közműve­lődési felfogás szerint dolgoz­nak, szakmai vállalkozásaik nagyszerűek, országos, sőt kö­zép-európai jelentőségű gyűj­teményt hoztak létre — a me­gyei tanács képviselője mon- ta el ezeket a mondatokat azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen a városi hely- történeti gyűjtemény rövid múltját összegezték, jelenét értékelték, jövőjét felvázolták. Elsősorban persze a jövő érdekelte a gyűjtemény mun­katársait és azokat, akik te­vőlegesen vagy szurkolóként támogatják a múzeummá vá­lás ügyét. A testület elé ter­jesztett anyag is erről szólt, amint címe jelzi: A városi helytörténeti gyűjtemény mú­zeummá fejlesztésének lehe­tőségeiről és feladatairól. Az alap Hozzuk előre a végkifejle­tet: jelen helyzetünk nem ked­vez az ügynek, aminek első­sorban anyagi okai vannak. Ezeket ezen a helyen fölös­leges boncolgatni, a rendsze­res újságolvasó eleget tud er­ről. Nézzük inkább, mit tett az intézmény fennállása öt esztendejében. Néhány szó erejéig menjünk azonban még hátrább az időben, a múlt század utolsó harmadába. Ek­kor, megyénkben elsőként, alakult meg a gödöllői mú­zeumegylet, Römer Flóris irá­nyításával, amely 1877-ben már évkönyvében adhatott számot működésének jelentős tetteiről. az a szorgos munka, amely­nek révén megteremtették az újabb fejlődési szakasz alap­ját. Feladata az egykori gö­döllői művésztelep, a város és környékének növény- és állat­világa, erdő- és vadgazdálko­dása, a helytörténet, egyebek között a jellegzetes gödöllői kismesterségek anyagának gyűjtése és állandó kiállítá­sokon való bemutatása. A kapcsolatok Látványos gyarapodás a képzőművészeti anyagban ta­pasztalható. Mindössze 63 da­rabból állt 1977 végén, ma 417 mű van a gyűjtemény bir­tokában. Voltaképpen ezzel válhatott a gödöllői mesterek, a magyar szecesszió alkotásai­nak országosan ismert bemu­tatójává. Gondolatfrissítőnek jegyezzük meg közbevetőleg, hogy egy-egy intézmény mennyire kora gyermeke, il­letve a személyiség milyen módon befolyásolja sorsát, az ebben az esetben is jól kita­pintható. Nagyjából ezekre az évekre fordul az érdeklődés a sze­cesszió felé, szélesebb körök­ben is tudatosul, mennyi érté­ket hoztak létre ennek az irányzatnak a magyar képvi­selői, akik éppen Gödöllőn él­tek és alkottak. A személy pedig Polónyi Péter, aki tág horizontú ember, s így nem csoda, hogy rövid idő alatt egybegyűjtötte a nagyszerű anyagot. Még csak annyit, hogy szerteágazó személyi kapcsolatait is mindenkor a köz szolgálatában kamatoztat­ja. Enélkül a gyűjtemény nem tarthatna ott, ahol tart. És nem tarthatna ott azok nélkül, akik ellenszolgáltatást nem várva juttattak olyan tárgyakat a gyűjteménynek, amelyek becses darabjai, s képet adhatnak az egykori Gödöllőről, az itt élt emberek szokásairól, termeléséről, kul­túrájáról. Ingyen, ajándék­ként több ezer tárgy került a volt Hamvay-kúria termeibe. Ez a patinás épület ad ott­hont a helytörténeti gyűjte­ménynek. Olyan épület ez, amely majdan múzeumnak is megfelel. Az utóbbi esztendők­ben jelentős felújítások tör­téntek falai, között, a felső szint valamennyi helyisége most már a gyűjteményé. S ha a következőkben a konyha is elköltözhet a földszintről, minden tekintetben méltó he­lyen ismerkedhet helybeli és vendég a város és művészete múltjával. Az egyetértés Azzal kezdtük és azzal Is fejezzük be, hogy helyzetünk nem kedvez a múzeum létre­jöttének. Ez azonban nem je­lentheti, hogy az erre hiva­tottak ne tegyenek meg min­dent a feltételek megteremté­sére, és még kevésbé az eddig összegyűlt anyag szakszerű kezelésére, illetve gyarapítá­sára. Úgy érezzük, ebben a tekintetben nem volt vita a testület tagjai és a gyűjte­mény munkatársai között. A felsőbb szervek képviselői is egyetértettek ezzel. K. P. Kétszer annyian Ámbár tulajdonképpen a fontosságot tálán nem is vi­tatta soha senki, inkább a módszerekről folyt, s folyik leginkább ma is a disputa, hozzávéve még sok-sok lát­szólag nem a lényeget érintő, mégis elengedhetetlen felté­telt, mint amilyen a vezetőki­választás, a kádernevelés, a testületek és a vezetők, a ve­zetők és a vezetettek bonyo­dalmas viszonya. A hosszú be­vezető indoka, hogy egyetér- tőleg helyeseljük: amikor az aszódi nagyközségi KISZ-bi- zottság legutóbb számbavette saját irányító tevékenységét, jószerivel mindenre kitért, ami e tekintetben elemzést igényel. Kezdve a szervezettség ala­kulásától, ami több szem­pontból is figyelmet érdemel. Egyrészt mert az elmúlt négy év alatt megduplázódott az alapszervezetek és a tagság száma, s részint ennek kö­szönhető, hogy tavaly ősszel függetlenített titkár, került a bizottság élére, Turcsán István személyében. A másik oldal éppen ebből fakad: vajon_ ez á számbeli, vezetésbeli erősö­dés megmutatkozik-e a KISZ tevékenységének színvonalá­ban is? Ahogy mondani szokás, ösz- szességében igen. De maga a titkár, s a testület nemkevás- bé önkritikus, amikor a be­számolóban sorraveszik a ja­vulást tükröző és ígérő ten­denciákat éppen úgy, mint a még fehér foltokat, a hiányos­ságokat. Bizonyításul egy-két konkrétum. A KISZ-bizottság irányítása alatt dolgozó hu­szonhat alapszervezet tagsá­ga differenciált, az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó ifjúmunkások, értelmiségiek, a középiskolás diákok vagy a szakmunkástanulók ugyanúgy szép számmal képviseltetik magukat, mint a pedagógu­sok vagy a sok szempontból külön kategóriát jelentő eljá­rók. Differenciált program A cél értelemszerűen nem is lehet más, mint rétegzett, differenciált programadás. Vagyis az alapszervezetek sa­ját jellegüknek megfelelő ter­vek alapján munkálkodnak, s csak a nagyobb, ha úgy tet­szik központi programokat szervezi maga a bizottság, mint amilyen a forradalmi if­júsági napok, a szolidaritási hét vagy a falun élő fiatalok hete. Ami egyben azt is je­lenti, hogy a korábbiaknál ke­vesebb az adminisztratív meg­kötöttség, nagyobb teret kap Pályázat Ünnepi dekorációk Közös pályázatot hirdet egy novemberre tervezett kiállí­tásra a városi pártbizottság, a városi tanács és a városi-já­rási Petőfi Művelődési Köz­pont. Amiért már most hírül adjuk: az előzetes jelentkezé­seket június 15-ig várják a művelődési központ címére: Gödöllő, Szabadság u. 6. A pályázat, majd a Gödöl­lői Galériában rendezendő tárlat célja az, hogy a társa­dalmi és politikai ünnepek dekorációiban új, az eddigi gyakorlathoz képest gazda­gabb, átgondoltabb megoldá­sokat kutasson fel és mutas­son be. A pályázaton hivatá­sos és amatőr alkotók is részt vehetnek, legfeljebb három pályaművel, rajzokkal, képek­kel, makettekkel ,a következő témakörökben: színpadi hát­tértervek ünnepségekhez, fel­iratok, szöveges kompozíciók, kirakat- és vitrindekorációk, plakátok, meghívók és nyom­tatványok s egyéb újszerű de­korációk. A pályázat nem jeligés, s június közepéig azt várják a rendezők, hogy akik szerepel­ni kívánnak, küldjenek előze­tes értesítést arról, hogy hány művel, milyen jellegű mun­kákkal pályáznak. A tényle­ges beküldési határidőig bő­ven van lehetőség a munkára: pontosan szeptember 30-ig. A szakértő zsűri bírálata után a legjobb műveket jutalmazzák s bemutatják a kiállításon. Később egy Berente István nevű orvos, a helytörténet je­les művelője hozott létre a kastélyban a település múltjá­ról értékes házi múzeumot. A két világháború között Ma­gyar Kázmér Kossuth Lajos utcai néprajzi gyűjteménye tett szert országos hírnévre. A felszabadulás után hosz- szabb ideig csend volt ezen a területen Gödöllőn, mígnem tíz éve létrehozták o helytör­téneti szobát, amely elsősor­ban az iskolai oktatás céljait szolgálta. Ez a szoba az alap­ja a mai helytörténeti gyűjte­ménynek, s remélhetőleg a majdani múzeumnak. Egy ne­vet kell itt említenünk, hiszen a szoba nem lett magától. Heltai Miklós tanár volt an­nak a szobának a lelke, aki ma is munkatársa a gyűjte­ménynek. öt éve alapították a hely- történeti gyűjteményt, s mi­után tisztázták feladatait, , gyűjtőkörét, megkezdődhetett A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Stúdiómozi: Rohmer A piló­ta felesége. Francia film, ké­szült 1980-ban, 20 órakor. A Gödöllő és Vidéke Áfész- áruháza nyári ruházati árui­ból divatbemutató és vásár, 10 órakor. Sági István Erdélyben ké­szített fényképfelvételei, vala­mint Józsa János köröndi szé­kely fazekasmester tárgyait bemutató kiállítás, megtekint­hető 16—20 óráig. Apró talál­mányaink, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Gyöngyvirágtúra Piliscsévre és Klastrompusztára. Gödöllő, művelődési köz­pont: Filmklub. Érdekességek, rendhagyó alkotások a film történetéből, 19 órakor. Jönnek a csoportok Isaszegen van látnivaló A komi középkorban szégyenkőnek használták Barátságosan fogad, csak­úgy, mint máskor. Betessékel, nézzük meg birodalmát. Szo­rongunk. Tudjuk: ha nincs is nyitva a falumúzeum, alapí­tója, vezetője, motorja, szinte bármikor jön valaki (csak jöjjön), örömmel látja. Sze­mében ott csillog a megszer­zett, tárgyakban begyűjtött emlékek továbbadásának vá­gya. Ez, mint egy jó pedagó­gusnál, nincs napszakhoz köt­ve, hát még tól-ig órához, perchez. Szorongunk. Mert hallgat­nánk sokáig, de sietünk to­vább, s tán nem szabad visz- szaélni sem nyolcvanhárom évével. Bár nem látszik lan­kadni, amikor hirtelen a múlt századi- csata kellős közepébe varázsol remekül fogalmazott mondataival — Szathmári Zol­tán, az isaszegi falumúzeum vezetője. Gyors járású toll, fürge magnószalag kellene ide, hogy örökítse, menekítse szemtelenül az ember, amit ő tud. A régmúlt megbeszélésére Zoli bácsival hónapok vagy tán évek kellenének. Kérdez­zük hát akkor a friss hírek­ről. — Csalogató bb-e most a múzéum, hogy új? — Tavaly október 2-án nyitottuk meg az új épületet. Azóta újabb és újabb kiállí­tási részlegeket, vitrineket, tablókat rendeztünk be. Tény, hogy nyitása óta a réginek kétszeresére növekedett a lá­togatók száma. — Kik jönnek? — Az IBUSZ is szervez, hoz csoportokat. Főként a buda­pesti és a váci kirendeltségek autóbuszai hoznak látogató­kat. Azután most várunk cso­portot a székesfehérvári Vi­deotontól. Legutóbb az úri községi tanács vezetői jelezték, hogy külön csoportot szervez­nek, ha tudjuk őket fogadni. — ... Látja ezt a követ. Mi leástuk húsz centire, ne­hogy valaki feldöntse. Nagy szerepe volt ennek régesré- gen. A korai középkorban szé­gyenkőnek használták. Ilyen negyvenöt fokos szögben rá­fektették az illetőt, aki vala­milyen bűnt követett el, pa­rázna volt, vagy más kihágá­son érték. Maga a nép ítélke­zett felette. — A szégyenkövet is Isasze- gen ásták elő, de nézze csak, ott, azt a másik, laposabb kö­vet. Ez háromezer éves lehet, figyelje: medve nyoma látszik benne üzenetként. Ügy tudjuk, hogy valaha katonai őrbódé darabjaként is szolgált e kő... — De hát. Viszontlátásra, Zoli bácsi! Minden jót kívá­nunk, tetszik tudni, nekünk most, még ma, sőt egy fél órán belül már odaát, Pécelen r kell lennünk... — Minden jót. Sikert ma­guknak — int és kölcsönösen elköszönünk. Fehér István Szathmári Zoltán A falumúzeum Isaszegen Hancsovszkl János (elvételei Nyugdíjasklub. Szentendre és múzeumai, filmvetítés, 15 órakor. Pedagógusjelöltek Co- menius-köre: A pedagógus személyiségének speciális és általános követelményei, 17 órakor. Nyugdíjas pedagógu­sok klubja: Kirándulás Rác- kevére. Apró találmányaink, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. Sági István Erdélyben készített fényképfelvételei, valamint Józsa János köröndi székely fazekasmester tárgyait bemutató kiállítás, megtekint­hető 16—20 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Beszélgetés a tankönyvki­adásról. Vendég: Petró And­rás, a Tankönyvkiadó igaz­gatója. (Közös rendezvény az általános iskolával.) Mogyoród, művelődési ház: A gyermekszínházi bérlet utolsó előadása. Kemény Hen­rik bábművész előadásában Vitéz László kalandjai, 13 órakor. Labdarúgás Idegenben Mindhárom éllovas idegen­ben szerepel a járási labdarú­gó-bajnokság mai 12. forduló­jában. Mégsem elképzelhetet­len, hogy a táblázaton min­den marad a régiben, hiszen valamennyiük ellenfele az alsó régióban tanyázik. A ne­gyedik helyezett Túra is ide­genben lép pályára, az ő helyzetük papíron igen nehéz­nek ígérkezik, az erdőkerte- siek ugyanis csak egy ponttal szereztek kevesebbet az eddi­gi találkozókon. A párosítás: Galgamácsa— Domony, Galgahéviz—Pécel, Isaszeg—Zsámbok, Erdőkertes —Túra, Hévizgyörk—Mogyo­ród, Valkó—Kerepestarcsa, HMSE—GEAC. Az ifjúságiak 14.30, a fel­nőttek 16.30-kor lépnek pá­lyára. Vasárnap. Hét merész kaszkadőr. Szí­nes amerikai kalandfilm. Kí­sérőműsor: Indiai törzs. 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: A sólyom nyomáBan. Színes, magyarul beszélő NDK-film. Csak 4 órakor! Elveszett illúziók. Színes magyar film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Feleljen es jövőért Az egylettől a gyűjteményig

Next

/
Thumbnails
Contents