Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1983. MÁJUS 22., VASÁRNAP Aszódi KlSZ-esek X Mi kell a jó vezetéshez? Csak az tudja, aki már volt vezető, aiki irányított, no meg akit vezettek, irányítottak, s ebből a körből alig-alig maradhatunk ki; hogy milyen nehéz mesterség is ez. Nem véletlen, hogy ma már, lett légyen akármilyen rangú, rendű, bármilyen szervezetben vezetői jogosítványokkal bíró az illető, képzésiben, továbbképzésben részesül, ahol a vezetés, szervezés, irányítás megany- nyi kérdésében okosítják ki. Hol jól, hol kevésbé jól, vezetőképzője, s persze vezetője, azaz befogadója válogatja. S hogy ma már elismert külön tudománya van annak, amit hajdanán ösztönösen is elfogadhatónak véltünk, hogy könyvtárnyi az irodalma, s hogy megannyi vita, tanácskozás, eszmecsere témája, mind! csak azt bizonyítják, felismertük, felismerjük a fontosságát. az irányítás személyesebb, élőbb s így hatásosabb formája. Nem mintha mindezzel elégedettek lennének; maga a bizottság is elfoglalt, család- alapítás előtt álló tagokból to- borzódik, s mitaga.dás, nem egyformán veszik ki részüket a munkából. Ugyanez mondható el az instruktori rendszerről is, az összekötőket sem dicsérhetjük egyöntetűen. Nagyon sok múlik tehát a személyes hozzáálláson, az öntevékenységen, az egyenlőbb teherviselésen, fönt vagyis a KISZ-bizottságban és lent, azaz az alapszervezeteknél egyaránt. Mert a kisebb közösségre is érvényes: ahol rátermettek irányítják a munkát, szervezik a fiatalokat, ott jobban Is megy a dolog, ott élőbb, hatásosabb a KISZ-bizottsággal elengedhetetlen kapcsolat. Mindez a már emlegetett ve| zetőképzésre, káderutánpótlásra irányítja a figyelmet. Az I aszódiak megállapították, I hogy eddig sem a helyi politikai képzés, sem a KISZ-is- kola rendszere nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Előbbrelépóst a speciális képzéstől várnak, amelyet vezetőségi tagoknak, aktivistáknak tartanak. Hasznos szabad idő A korábbiaknál is többet kell törődni a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére szánt programokkal, ezeken is közelebb kerülhetnek egymáshoz a tagok. Nem különben pedig javítani kell az együttműködést a nagyközség többi társadalmi szervezetével, s továbbra is kihasználni a pártszervekhez, a tanácshoz fűző régóta jó lehetőséggel kecsegtető kapcsolatokat. G. Z. Tevékenységük 1978 óta imponáló, mindenféle feladatot átvesznek, korszerű közművelődési felfogás szerint dolgoznak, szakmai vállalkozásaik nagyszerűek, országos, sőt közép-európai jelentőségű gyűjteményt hoztak létre — a megyei tanács képviselője mon- ta el ezeket a mondatokat azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen a városi hely- történeti gyűjtemény rövid múltját összegezték, jelenét értékelték, jövőjét felvázolták. Elsősorban persze a jövő érdekelte a gyűjtemény munkatársait és azokat, akik tevőlegesen vagy szurkolóként támogatják a múzeummá válás ügyét. A testület elé terjesztett anyag is erről szólt, amint címe jelzi: A városi helytörténeti gyűjtemény múzeummá fejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól. Az alap Hozzuk előre a végkifejletet: jelen helyzetünk nem kedvez az ügynek, aminek elsősorban anyagi okai vannak. Ezeket ezen a helyen fölösleges boncolgatni, a rendszeres újságolvasó eleget tud erről. Nézzük inkább, mit tett az intézmény fennállása öt esztendejében. Néhány szó erejéig menjünk azonban még hátrább az időben, a múlt század utolsó harmadába. Ekkor, megyénkben elsőként, alakult meg a gödöllői múzeumegylet, Römer Flóris irányításával, amely 1877-ben már évkönyvében adhatott számot működésének jelentős tetteiről. az a szorgos munka, amelynek révén megteremtették az újabb fejlődési szakasz alapját. Feladata az egykori gödöllői művésztelep, a város és környékének növény- és állatvilága, erdő- és vadgazdálkodása, a helytörténet, egyebek között a jellegzetes gödöllői kismesterségek anyagának gyűjtése és állandó kiállításokon való bemutatása. A kapcsolatok Látványos gyarapodás a képzőművészeti anyagban tapasztalható. Mindössze 63 darabból állt 1977 végén, ma 417 mű van a gyűjtemény birtokában. Voltaképpen ezzel válhatott a gödöllői mesterek, a magyar szecesszió alkotásainak országosan ismert bemutatójává. Gondolatfrissítőnek jegyezzük meg közbevetőleg, hogy egy-egy intézmény mennyire kora gyermeke, illetve a személyiség milyen módon befolyásolja sorsát, az ebben az esetben is jól kitapintható. Nagyjából ezekre az évekre fordul az érdeklődés a szecesszió felé, szélesebb körökben is tudatosul, mennyi értéket hoztak létre ennek az irányzatnak a magyar képviselői, akik éppen Gödöllőn éltek és alkottak. A személy pedig Polónyi Péter, aki tág horizontú ember, s így nem csoda, hogy rövid idő alatt egybegyűjtötte a nagyszerű anyagot. Még csak annyit, hogy szerteágazó személyi kapcsolatait is mindenkor a köz szolgálatában kamatoztatja. Enélkül a gyűjtemény nem tarthatna ott, ahol tart. És nem tarthatna ott azok nélkül, akik ellenszolgáltatást nem várva juttattak olyan tárgyakat a gyűjteménynek, amelyek becses darabjai, s képet adhatnak az egykori Gödöllőről, az itt élt emberek szokásairól, termeléséről, kultúrájáról. Ingyen, ajándékként több ezer tárgy került a volt Hamvay-kúria termeibe. Ez a patinás épület ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek. Olyan épület ez, amely majdan múzeumnak is megfelel. Az utóbbi esztendőkben jelentős felújítások történtek falai, között, a felső szint valamennyi helyisége most már a gyűjteményé. S ha a következőkben a konyha is elköltözhet a földszintről, minden tekintetben méltó helyen ismerkedhet helybeli és vendég a város és művészete múltjával. Az egyetértés Azzal kezdtük és azzal Is fejezzük be, hogy helyzetünk nem kedvez a múzeum létrejöttének. Ez azonban nem jelentheti, hogy az erre hivatottak ne tegyenek meg mindent a feltételek megteremtésére, és még kevésbé az eddig összegyűlt anyag szakszerű kezelésére, illetve gyarapítására. Úgy érezzük, ebben a tekintetben nem volt vita a testület tagjai és a gyűjtemény munkatársai között. A felsőbb szervek képviselői is egyetértettek ezzel. K. P. Kétszer annyian Ámbár tulajdonképpen a fontosságot tálán nem is vitatta soha senki, inkább a módszerekről folyt, s folyik leginkább ma is a disputa, hozzávéve még sok-sok látszólag nem a lényeget érintő, mégis elengedhetetlen feltételt, mint amilyen a vezetőkiválasztás, a kádernevelés, a testületek és a vezetők, a vezetők és a vezetettek bonyodalmas viszonya. A hosszú bevezető indoka, hogy egyetér- tőleg helyeseljük: amikor az aszódi nagyközségi KISZ-bi- zottság legutóbb számbavette saját irányító tevékenységét, jószerivel mindenre kitért, ami e tekintetben elemzést igényel. Kezdve a szervezettség alakulásától, ami több szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt mert az elmúlt négy év alatt megduplázódott az alapszervezetek és a tagság száma, s részint ennek köszönhető, hogy tavaly ősszel függetlenített titkár, került a bizottság élére, Turcsán István személyében. A másik oldal éppen ebből fakad: vajon_ ez á számbeli, vezetésbeli erősödés megmutatkozik-e a KISZ tevékenységének színvonalában is? Ahogy mondani szokás, ösz- szességében igen. De maga a titkár, s a testület nemkevás- bé önkritikus, amikor a beszámolóban sorraveszik a javulást tükröző és ígérő tendenciákat éppen úgy, mint a még fehér foltokat, a hiányosságokat. Bizonyításul egy-két konkrétum. A KISZ-bizottság irányítása alatt dolgozó huszonhat alapszervezet tagsága differenciált, az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó ifjúmunkások, értelmiségiek, a középiskolás diákok vagy a szakmunkástanulók ugyanúgy szép számmal képviseltetik magukat, mint a pedagógusok vagy a sok szempontból külön kategóriát jelentő eljárók. Differenciált program A cél értelemszerűen nem is lehet más, mint rétegzett, differenciált programadás. Vagyis az alapszervezetek saját jellegüknek megfelelő tervek alapján munkálkodnak, s csak a nagyobb, ha úgy tetszik központi programokat szervezi maga a bizottság, mint amilyen a forradalmi ifjúsági napok, a szolidaritási hét vagy a falun élő fiatalok hete. Ami egyben azt is jelenti, hogy a korábbiaknál kevesebb az adminisztratív megkötöttség, nagyobb teret kap Pályázat Ünnepi dekorációk Közös pályázatot hirdet egy novemberre tervezett kiállításra a városi pártbizottság, a városi tanács és a városi-járási Petőfi Művelődési Központ. Amiért már most hírül adjuk: az előzetes jelentkezéseket június 15-ig várják a művelődési központ címére: Gödöllő, Szabadság u. 6. A pályázat, majd a Gödöllői Galériában rendezendő tárlat célja az, hogy a társadalmi és politikai ünnepek dekorációiban új, az eddigi gyakorlathoz képest gazdagabb, átgondoltabb megoldásokat kutasson fel és mutasson be. A pályázaton hivatásos és amatőr alkotók is részt vehetnek, legfeljebb három pályaművel, rajzokkal, képekkel, makettekkel ,a következő témakörökben: színpadi háttértervek ünnepségekhez, feliratok, szöveges kompozíciók, kirakat- és vitrindekorációk, plakátok, meghívók és nyomtatványok s egyéb újszerű dekorációk. A pályázat nem jeligés, s június közepéig azt várják a rendezők, hogy akik szerepelni kívánnak, küldjenek előzetes értesítést arról, hogy hány művel, milyen jellegű munkákkal pályáznak. A tényleges beküldési határidőig bőven van lehetőség a munkára: pontosan szeptember 30-ig. A szakértő zsűri bírálata után a legjobb műveket jutalmazzák s bemutatják a kiállításon. Később egy Berente István nevű orvos, a helytörténet jeles művelője hozott létre a kastélyban a település múltjáról értékes házi múzeumot. A két világháború között Magyar Kázmér Kossuth Lajos utcai néprajzi gyűjteménye tett szert országos hírnévre. A felszabadulás után hosz- szabb ideig csend volt ezen a területen Gödöllőn, mígnem tíz éve létrehozták o helytörténeti szobát, amely elsősorban az iskolai oktatás céljait szolgálta. Ez a szoba az alapja a mai helytörténeti gyűjteménynek, s remélhetőleg a majdani múzeumnak. Egy nevet kell itt említenünk, hiszen a szoba nem lett magától. Heltai Miklós tanár volt annak a szobának a lelke, aki ma is munkatársa a gyűjteménynek. öt éve alapították a hely- történeti gyűjteményt, s miután tisztázták feladatait, , gyűjtőkörét, megkezdődhetett A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Stúdiómozi: Rohmer A pilóta felesége. Francia film, készült 1980-ban, 20 órakor. A Gödöllő és Vidéke Áfész- áruháza nyári ruházati áruiból divatbemutató és vásár, 10 órakor. Sági István Erdélyben készített fényképfelvételei, valamint Józsa János köröndi székely fazekasmester tárgyait bemutató kiállítás, megtekinthető 16—20 óráig. Apró találmányaink, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Gyöngyvirágtúra Piliscsévre és Klastrompusztára. Gödöllő, művelődési központ: Filmklub. Érdekességek, rendhagyó alkotások a film történetéből, 19 órakor. Jönnek a csoportok Isaszegen van látnivaló A komi középkorban szégyenkőnek használták Barátságosan fogad, csakúgy, mint máskor. Betessékel, nézzük meg birodalmát. Szorongunk. Tudjuk: ha nincs is nyitva a falumúzeum, alapítója, vezetője, motorja, szinte bármikor jön valaki (csak jöjjön), örömmel látja. Szemében ott csillog a megszerzett, tárgyakban begyűjtött emlékek továbbadásának vágya. Ez, mint egy jó pedagógusnál, nincs napszakhoz kötve, hát még tól-ig órához, perchez. Szorongunk. Mert hallgatnánk sokáig, de sietünk tovább, s tán nem szabad visz- szaélni sem nyolcvanhárom évével. Bár nem látszik lankadni, amikor hirtelen a múlt századi- csata kellős közepébe varázsol remekül fogalmazott mondataival — Szathmári Zoltán, az isaszegi falumúzeum vezetője. Gyors járású toll, fürge magnószalag kellene ide, hogy örökítse, menekítse szemtelenül az ember, amit ő tud. A régmúlt megbeszélésére Zoli bácsival hónapok vagy tán évek kellenének. Kérdezzük hát akkor a friss hírekről. — Csalogató bb-e most a múzéum, hogy új? — Tavaly október 2-án nyitottuk meg az új épületet. Azóta újabb és újabb kiállítási részlegeket, vitrineket, tablókat rendeztünk be. Tény, hogy nyitása óta a réginek kétszeresére növekedett a látogatók száma. — Kik jönnek? — Az IBUSZ is szervez, hoz csoportokat. Főként a budapesti és a váci kirendeltségek autóbuszai hoznak látogatókat. Azután most várunk csoportot a székesfehérvári Videotontól. Legutóbb az úri községi tanács vezetői jelezték, hogy külön csoportot szerveznek, ha tudjuk őket fogadni. — ... Látja ezt a követ. Mi leástuk húsz centire, nehogy valaki feldöntse. Nagy szerepe volt ennek régesré- gen. A korai középkorban szégyenkőnek használták. Ilyen negyvenöt fokos szögben ráfektették az illetőt, aki valamilyen bűnt követett el, parázna volt, vagy más kihágáson érték. Maga a nép ítélkezett felette. — A szégyenkövet is Isasze- gen ásták elő, de nézze csak, ott, azt a másik, laposabb követ. Ez háromezer éves lehet, figyelje: medve nyoma látszik benne üzenetként. Ügy tudjuk, hogy valaha katonai őrbódé darabjaként is szolgált e kő... — De hát. Viszontlátásra, Zoli bácsi! Minden jót kívánunk, tetszik tudni, nekünk most, még ma, sőt egy fél órán belül már odaát, Pécelen r kell lennünk... — Minden jót. Sikert maguknak — int és kölcsönösen elköszönünk. Fehér István Szathmári Zoltán A falumúzeum Isaszegen Hancsovszkl János (elvételei Nyugdíjasklub. Szentendre és múzeumai, filmvetítés, 15 órakor. Pedagógusjelöltek Co- menius-köre: A pedagógus személyiségének speciális és általános követelményei, 17 órakor. Nyugdíjas pedagógusok klubja: Kirándulás Rác- kevére. Apró találmányaink, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Sági István Erdélyben készített fényképfelvételei, valamint Józsa János köröndi székely fazekasmester tárgyait bemutató kiállítás, megtekinthető 16—20 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Beszélgetés a tankönyvkiadásról. Vendég: Petró András, a Tankönyvkiadó igazgatója. (Közös rendezvény az általános iskolával.) Mogyoród, művelődési ház: A gyermekszínházi bérlet utolsó előadása. Kemény Henrik bábművész előadásában Vitéz László kalandjai, 13 órakor. Labdarúgás Idegenben Mindhárom éllovas idegenben szerepel a járási labdarúgó-bajnokság mai 12. fordulójában. Mégsem elképzelhetetlen, hogy a táblázaton minden marad a régiben, hiszen valamennyiük ellenfele az alsó régióban tanyázik. A negyedik helyezett Túra is idegenben lép pályára, az ő helyzetük papíron igen nehéznek ígérkezik, az erdőkerte- siek ugyanis csak egy ponttal szereztek kevesebbet az eddigi találkozókon. A párosítás: Galgamácsa— Domony, Galgahéviz—Pécel, Isaszeg—Zsámbok, Erdőkertes —Túra, Hévizgyörk—Mogyoród, Valkó—Kerepestarcsa, HMSE—GEAC. Az ifjúságiak 14.30, a felnőttek 16.30-kor lépnek pályára. Vasárnap. Hét merész kaszkadőr. Színes amerikai kalandfilm. Kísérőműsor: Indiai törzs. 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: A sólyom nyomáBan. Színes, magyarul beszélő NDK-film. Csak 4 órakor! Elveszett illúziók. Színes magyar film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Feleljen es jövőért Az egylettől a gyűjteményig
