Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1983. MÁJUS 22.. VASÄRNAP 5 ’x/adap Már nemcsak a vadevezősöké Sátorlakók a szigetspiccen » A délutáni órákban a «legsűrűbben, félóránként hindui néhány perces útjá- Bra a parányi hajó Kisoroszi ptelé a dunabogdányi partiról. Alig néhány emberrel, Í gyakran utasok nélkül sze- §11 át a vizet. A falu utcái fis kihaltak, a 675 állandó Alakos többsége idős ember, Í csöndes, visszahúzódó éle- Í tét élnek. A fiatalok lassanként a városok közelébe í költöztek, a megüresedő ^házakra felkerült a tábla: | eladó. A boltban vásárlók I jórészt városiak, csak hét- | végeken látogatnak a szigetre. Elhagyva azonban a falu utolsó házait, egy másik településre bukkanhatunk. Kora tavasztól késő őszig állnak a sátrak a szigetcsúcs fái között. Hangosabb, élérikebb az élet, nagyobb a forgalom, mint a faluban. Sólyom Károly sátra körül a fák közé feszített zsinór jelzi: magánterület. Otthonosan berendezkedtek — A lányom és a szomszédok hétközben dolgoznak, a városban élnek. A sátrakat ilyenkor mi, nyugdíjasok őrizzük. Jól ismerjük egymást, évek óta itt töltjük a nyarat Aki egyszer ide téved és marad néhány napot, biztos, hogy állandó vendég lesz. Károly bácsi barnára sült arcan senki nem íectezné fel a netven nehéz év nyomait. Pedig kemény lizikai munkát végzett, szállítómunkás volt hatvanéves koráig. Azóta fedezte fel az aktív pihenésnek ezt a kellemes formáját A nomád élet kedvelői óriási fantáziával, talalékonysag- gal rendezik be átmeneti ott- nonuKat Az agyagból tapasztott túzneiyek mellett gondos rendben sorakoznak a tüzeió- haimok. Szalai Vilmos fakerítéssel határolt idei birtokán még hintát is szerelt a gyerekeknek egy hatalmas nyaría derékvastagságú ágára. Asztalán a mai ebédhez szedett fa- törzseken termő gomba. — Harmincöt éve itt töltöm szinte minden szabad idomét. Január óta nyugdíjas vagyok, s már áprilisban kiköltöztem a szigetre. Nyugodtan mondhatom, főiskolás korom óta nem éreztem magam ilyen jól, mint most. Kamaszkoromban egy katonai sátorral kezdtem, ma már a kocsi akkumulátora segítségével tv-t is nézhetek esténként, ha kedvem tartja. A sátor melletti fa derekán borotválkozótükör függ, az asztal mellett, egy erre a célra rendszeresített ágasfára akasztva edények, poharak. A szomszéd sátor mellett apró gyerekek húznak-vonnak egy A megváltozott szemlélet segít Kivívták az elismerést MEGSZOKOTT KÉP a ter_ melőszövetkezeti zárszámadásokon, hogy a gazdasági beszámoló "után szólásra jelentkezik a szövetkezet vezetősége mellett dolgozó nőbizottság elnöke és elmondja: mit tettek az éppen elmúlt esztendő alatt a nők érdekében. Valljuk be őszintén, kicsit egy kaptafára készülő jelentések ezek, nem szólnak nagy dolgokról, s a gazdálkodás milliós vagy milliárdos bevételei, szorító gondjai mellett ugyancsak eltörpülnek azok a hétköznapi, apró tettek, amelyeket a nőbizottság tagjai hajtottak végre. A szarvasmarha vagy a gabonaprogram árnyékában jelentéktelennek tűnik egy-egy jól szervezett kirándulás, netán az a tény, hogy meglátogatták a gyesen levő kismamákat vagy a rászoruló nyugdíjasoknak segítséget adtak. . Bugyin, a Tessedik Sámuel Tsz-ben Csernus Józsefné, a nőbizottság elnöke vitába száll ezzel az általánosítással: — Lehet — bár alig hiszem —, hogy akad olyan gazdaság, ahol a nők érdekében életre- hívott bizottság csak a forma kedvéért van, s csak kis ügyekben, az élet sokadrangú kérdéseiben hallathatja szavát. Szerencsére, az egyenjogúságban már eljutottunk odáig, hogy nemcsak afféle női dolgokban kérik ki a véleményünket a gazdasági vezetők, hanem fontos, a közösség egészét érintő témákban is. Persze, ez a mai helyzet nem kis győzködés, erőfeszítés eredménye. Annak idején, amikor kilenc éve Csernus Józsefné a bizottság élére került, még korántsem volt ilyen kedvező a nők helyzete a gazdaságban. S elsősorban nekik maguknak kellett sokat tenniük azért, hogy partnernek, a gazdasági munkában is biztos segítőtársnak tekintse őket a tsz vezetése. , Nem is lehet másként, ha Jól belegondolunk, hiszen a szövetkezet mintegy 800-as tagságából 330 a nő. A termelés valamennyi ágazatában ott vannak: legyen szó a növény- termesztésről, a baromfitelep keltetőiről vagy az erdőgaz- dáJkodásról. S az évről évre keményebb gazdasági feladatok végrehajtásában tevékeny együttműködők. — Már az előkészítés időszakában bekapcsolódunk a szövetkezet életében jelentős változtatásokba, így nincsenek vérre menő viták, a közös álláspontot könnyű kialakítani, mert a tsz vezetői is látják, a lányok, asszonyok nemcsak a munkában állnak helyt, hanem a háztájiban, a családban is. Megérdemlik, kivívták maguknak — kellő szakmai fel- készültséggel — az elismerést, meg a lehetőséget, hogy emberi, szakemberi mivoltukban méressenek meg, s, hogy nők — az inkább csak a munkájukat megkönnyítő intézkedésekben látszódik. SOROLHATNÁM £N IS a beszámolók jólismert mondatait — mondja Csernus Józsefné —, hiszen mi is szervezünk kismamatalálkozókat, megkeressük a nyugdíjasokat, igyekszünk teljesíteni a műszakbeosztásra vonatkozó kéréseket is. Nem becsülöm le ezeket a tetteket, hiszen azoknak, akiket segítünk velük nagyon fontosak, de talán meghatározóbb, hogy az alaposan megváltozott szemléletben a szövetkezet dolgaiban javaslatokkal, tettekkel részt vevő teljes jogú embereknek érezhetjük magunkat. Ugyanakkor nőknek, akikre a férfi kollégák kellő tisztelettel és respekttel figyelnek... Gáspár Mária gumicsónakot. Néhány napra megszabadulhattak az óvodától, ismerkednek, a vízzel, természettel. Gyalog, vízen, autóval Mészáros hajosné, a községi tanács vb-titkára elégedett a szigetspicc átmeneti lakóival. — Az elmúlt négy-öt év alatt óriási mértékben nőtt nálunk a forgalom. Előfordult már, hogy 28 ezren táboroztak egyszerre Kisoroszi környékén. Tapasztalataink szerint azonban a természetkedvelők óvják környezetüket, tekintettel vannak egymásra. Elvétve kellett csak pénzbírságot kiszabnunk a szemetelők, vagy a tiltott helyen fürdőzők ellen. — Még mindig az evezősök közül kerül ki a sátorozók többsége? — Sokan érkeznek csónakkal. Erre az évre a Magyar Természetbarát Szövetség már négy nemzetközi Duna-túra csoport érkezését jelezte. De rendszeresen megkeresnek vállalatok, KISZ szervezetek, úttörőcsapatok is, hogy adjunk helyet számukra. Egyre több a külföldi és a hazai autós turista, mások gyalog, hátizsákkal érkeznek. — Hogyan tudnak gondoskodni ennyi ember ellátásáról? — A bejelentett csoportok érkezése előtt mindig értesítjük az élelmiszerbolt vezetőjét, hogy árurendelésnél figyelembe vehesse a várható plusz keresletet. A túrázók többsége azonban Önellátó. Hétvégeken pedig egy mozgó büfé is a nyaralók rendelkezésére áll, s nemsokára megnyílik a lángos és palacsinta sütő büféje. Ha a kereslet úgy kívánja, alapvető élelmiszercikkeket is árul. Vállalják a mostoha körülményeket Bővíteni kellene viszont az illemhelyek és a kutak számát. A szigetspicc túlsó partját kedvelők ezt a problémát önállóan oldották meg. Társadalmi munkában építettek toaletteket. Sajnos, az egészségügyi ellátás javítására eddig még nem futotta a pénzünkből: a jelenlegi állapot fenntartására is csak a bejelentett csoportok által fizetett 1000 forintok állnak rendelkezésünkre. A víz, a napfény és a nomád élet szerelmesei azonban örömmel vállalják a mostoha körülményeket. Egyre többen keresik a kikapcsolódás lehetőségét. Szívesen teszik próbára erejüket, ügyességüket, igyekeznek közel kerülni a természethez. Márványi Agnes Családi házak sorozatban Könnyűszerkezetes családi ház elemeinek sorozatgyártását kezdte meg Székesfehérváron az Alba Regia Építőipari Vállalat. A Clasp épületrendszerből kifejlesztett típus 60- 120 négyzetméteres családi házak, ikerházak és sorházak felépítésére alkalmas. Az épületek tetőtér-beépítéssel, átriumos — belsőudvaros — formában, pala vagy cseréptetős kivitelben készülhetnek. Az acél tartószerkezetű épületet féléves határidővel, kulcsra készen szereli össze a székes- fehérvári vállalat. Mód van a saját, illetve építőközösségi kivitelezésre is, amelyhez munkagépeket és vezető szerelőt bocsátanak az építtető rendelkezésére, s így 150-200 ezer forinttal kevesebbe kerül az építkezés. A kiváló hőszigetelésű, összkomfortos családi házakból évente ezer lakáshoz elegendő elemet gyárt az Alba Regia Építőipari Vállalat, Másodszor is felhasználják A Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsámbéki gyárában elsősorban hőre lágyuló műanyag termékeket, cipőtalpakat, -sarkokat, vödröket, rekeszeket stb. — gyártanak. A gyártáskor évente mintegy 600 tonna hulladék keletkezik. Ezt megfelelő kezeléssel újra felhasználhatóvá teszik, ezzel jelentős tőkés- import-anyagokat takarítanak meg. A hulladék anyagokból az eredeti terméknek megfelelő, minőségben is azonos, új tárgyakat gyártanak. Képünkön: feldolgozásra készítik elő a műanyag hulladékot a gyár udvarán. Egy délután Budaörsön Város magasodik a falu szélén Amíg nem költöztünk ide, nem Is tudtam, hogy Budaörs nem a főváros része. Azt hittem, hogy olyan kerülete Budapestnek, mint Budafok vagy Nagytétény — mondja a fiatalasszony a 40-es buszon, miközben másik karjára veszi kétéves forma alvó kislányát. Az anyuka az egyik kelenföldi gyárban, a kicsi pedig az üzemi bölcsődében töltötte a napot. Nem csoda, hogy délután még az édesanyja vállán is alszik egy sort: hajnali háromnegyed ötkor ébresztették. Más életforma A busz a községbe érve sűrűn megáll, azonban leszálló alig van. Az utasok többsége a végállomásig megy. Három óra van, kezdődik a délutáni csúcsforgalom, hazaérnek a délelőtti műszakban dolgozók. Megvárok néhány buszt a végállomáson, figyelem a leszállókat. Szinte kivétel nélkül a lakótelep magas házai felé tartanak. Percek alatt eltűnnek, bemennek az óvodába vagy az iskola irányába indulnak, s újra kiürül a környék. Nyüzsgést, a régi Budaörs irányába tartó gyalogosforgalmat nem látni. Csendes a lakótelep környéke, annál pezsgőbb az élet a toronyházak tövében, a 2. sz. általános iskola napközisei hancúroznak a parkban, gyerekkocsit toló anyukák igyekeznek az ABC-áruház felé. Az óvoda még csendes. — Itt a lakótelepen a legtöbb szülő csak öt-hat óra tájban tud a gyermekéért jönni — mondja Petkes Éva, a 2. számú óvoda helyettes vezetője. — Azt hiszem ez a legszembetűnőbb különbség a faluban levő óvodákkal szemben. A családiházas részeken több generáció él együtt. Ott VASASNAPI C0ND0LAT0X ÚJ IKAROSZ Amikor Leonardo da Vinciről beszélgettünk a gimnáziumban, Zoli szeme felcsillant. Különösen akkor, amikor a repüléssel kapcsolatos terveit, zseniális előrejelzéseit soroltuk. Zoli szúrós szemű, rendkívül élénk felfogású és nagyon melegszívű fiú volt. Repülőtiszt lett, pilóta. Még az is lehet, hogy Leonardo álmai lendítették e pályára és a régi görög monda, Daidalosz és Ikarosz története. A rege szerint Ikarosz nem követte Daidalosz óvatosságra intő tanácsát, közel merészkedett a Naphoz, s lezuhant. Csakhogy mégsem élhet az ember ika- roszi tettek nélkül, valakinek valahol mindig vállalkozniuk kell a veszélyre. A hajósoknak lélekvesztőjükkel, amikor a viharos óceánra siklanak, a bányászoknak, amikor sújtóléges aknákon igyekeznek lefelé a szénért, — s a ió sors, az emberi értelem a legtöbb mai Kolumbuszt átjuttatja a túlsó partra. Mindazonáltal nem mindenkinek sikerül — a világ nemcsak győztesekből, hanem hősökből áll, új Ikaroszokból, akik zokszó nélkül, tétovaságot legyűrve tartják osztályrészüknek a kockázatot. Zoli is ennek jegyében végezte el itthon és külföldön a repülőtiszti akadémiát, s repült, repült, repült szakadatlanul csodálatos felhőtájakon — az emberi gondolkodás diadalmas konstrukciókat tervező gépszárnyain. Mint a madár, olyan könnyedén suhant a magasban, egyre magasabbra, s gyorsabban, légiesebben, mint a madár. S a gépmadár annyi lendületes körözés, légi futam közepette egyszer, csak egyszer elvesztette egyensúlyát — Zolit a föld kemény csókja várta, új Ikarosz lett. Minden fájdalom, szomorúság, könny közepette sorsának két vigasztaló eleme is nyilvánvaló. Az egyik, hogy amíg élt; gyönyörű élete volt; naponta suhantak alatta az erdők, hegyek, folyók, 5 nem gondolatban, hanem valóságosan repült fel s látta, amit Petőfi vátesz megérzéssel írt: „S mosolyogva néz rám a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe." S még valami: Ikarosz lett, hogy mi repülhessünk. Tovább, előre, egyre magasabbra. Losonci Miklós a kicsiket reggel nyolc óra körül viszik be az oviba és négy óra tájban értük mennek, jobbára a nagyszülők. Itt a telepen azonban csak elvétve akad nagymama, a családok önállóak, s ennek viselni kell a terheit is. A mi gyerekeink javarésze már reggel hatkor itt van. Kiderül, hogy igen kapós a lakótelepi óvoda. Nem jut hely minden új lakásban élő gyereknek. Sokan behordják a fővárosi üzemi gyermekintézményekbe a gyerekeket. Együtt a szülőkkel Az óvodában, amerre nézek, minden faliújságon ott a hirdetmény, amely társadalmi munkára hívja a szülőket. — Szívesen jönnek, nélkülük nehezen boldogulnánk — mondja a vezetőhelyettes, -u- Most éppen a kerítésfestés az időszerű munka. Az apukák segítenek a kerti játékok javításában, a homokozó feltöltésében és sorolhatnám tovább ... A házak közötti parkok, játszóterek már egy kissé gazdátlanabbnak tűnnek. Erről beszél Toronyai hászlóné is, aki az egyéves Lacikával van otthon gyesen. ■ — Budaörsi vagyok, családiházban nőttem fel, mégis boldogan jöttem a lakótelepre, hiszen nyolcévi várakozás után jutottunk végre saját otthonhoz. Jól érezzük magunkat de nagyon sok minden hiányzik még itt a házak közül. Kevés például a játszótér. Bizonyára mások is szívesen dolgoznának ennek kialakításáért. társadalmi munkában, de még soha sem hívtak minket. Pedig, ahol ennyi a gyerek kevés és kicsi is az ABC- áruház melletti játszótér. | Másik nagy gondjuk az élelmiszervásárlás. Az egyetlen üzletnek kell ellátnia a régi Budaörs lakosságánál is nagyobb lélekszámú lakótelepet. Nem csoda, hogy a munkából hazatérők javarésze tömött szatyrokat cipel. Közösség formálódik — Sajnos jóval több a veszélyeztetett gyermek a mi iskolánkban, mint bent a községben. Az egyetlen biztató jel, hogy számuk nem növekszik a lakótelepen élők arányában — ez az első megállapítása Lizák Tibornénak, a 2. sz. általános iskola igazgatójának, amikor arról kérdezem, milyen a lakótelep és a község kapcsolata, hogyan töltik napjaikat az itt élő, javarészt fiatal, kisgyermekes családok. — Ahol az édesanya van otthon gyesen a házban, ott előbb-utóbb jó lakóközösség formálódik. Először a közös helyzet, az egymásra utaltság hozza össze őket, de később környezetük formálásához, alakításához is hozzálátnak. Ezt segíti elő az iskola is, amikor otthont ad a lakóközösségek különféle rendezvényeinek és arra törekednek, hogy a szülői értekezletek alkalmával ne idegekenként üljenek egymás mellett a felnőttek. — Gyermekeiken keresztül próbáljuk megfogni a szülőket — folytatja az igazgatónő. —. Egy ilyen új lakótelepen az iskolának közösségformáló feladatai is vannak. Balogh Lászlóék a fővárosból költöztek Budaörsre. — Évekig éltünk albérletben, 1981-ben költöztünk az Ifjúság utca 30-ba. Szép, egy plusz két félszobás OTP-laká- sunk van — mondja a fiatal- asszony, aki a hathónapos Lacikával van gyesen. — Budaörsből nem sokat láttam, amíg nem volt gyerekünk. Az utóbbi hónapokban kezdtem ismerkedni a községgel, de még nem érzem magam igazán helybelinek. Bizonyára nagvon sokan így vannak ezzel. Néhány év alatt egy nagyközségnyi ember költözött a Budaörs szélén épült lakótelepre, és évekbe telik, amíg igazán beilleszkednek az új körnvezetükbe. Móza Katalin Mezőgépekbe építik Importot pótló acélfajták Jól hegeszthető, nagy szilárdságú acélfajták gyártását kezdték meg a Dunai Vasműben, az NSZK-beli Thyssen-cég eljárásának alkalmazásával. A DTQ—36 és a DTQ—46 jelű finomszemcsés acélokból hengerelt durvalemezekből több mezőgazdasági gépgyártó vállalatunk fűkasza-tárcsákat, da- ukat, emelőszerkezeteket gyárt exportra. A Mezőgép Vállalat néhány üzeme eddig 2500 tonna importgyártmányt helyettesítő dunaújvárosi lemezt használt fel exporttermékeihez.
