Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII ÉVFOLYAM, 119. SZÄM .1983. MÁJUS 21., SZOMBAT Munkaerő-gazdálkodás \ \ Kimerültek már a tartalékok Városunkban még négy-öt esztendővel ezelőtt is figye­lemre méltó munkaerőmozgás volt tapasztalható. Nem mint­ha akkoriban az emberek vándorlóbb kedvűek lettek volna, mint most. Egyszerűen arról volt szó, hogy az akkori gazdasági szabályozók szerint munkahely-változtatással ál­talában jövedelemnövekedés­hez juthattak az emberek. A helyi üzemek A VI. ötéves terv gazdasági alapelvei, s az ezeket szolgáló rendeletek változást hoztak e téren. Erősítették ezt a helyi törekvések is, s ma már Nagy­kőrösön kiegyensúlyozott mun­kaerő-kínálatról és -keresletről beszélhetünk. Ennek a nyugalmi helyzet­nek a következménye az is, hogy a vállalatok többnyire el­zárkóznak a nyilvánvalóan vándormadarak, a kilépett munkakönyvi bejegyzéssel je­lentkezők felvételétől. A nyu­galmi helyzet jellemzője, hogy csökkent a munkát keresők száma. Ugyanakkor a munkál­tatók, ha gyarapítani akarják létszámukat, elsősorban szak­munkásokat keresnek. A mérleg végeredményben ez: van felesleg olyanokból, akiket senki sem alkalmaz szí­vesen, s van hiány minőségi munkát, szakértelmet nyújtók­ból. S van még egy, városunk­ra jellemző időszakos munka­erőhiány. Ennek az az oka, hogy a konzervgyárban és a mezőgazdásági nagyüzemékben1 a nyári feldolgozási idény, il­letve a betakarítás idején szin­te korlátlan mértékben szük­ség mutatkozik idénymunká­sokra. Ezt a lehetőséget na­gyobb számban nyugdíjasok, kisebb mértékben diákok hasz­nálják ki. A demográfiai adatokból ki­olvasható. hogy ennek az öt­éves tervnek a végéig a mun­kaerőforrás bővülésével egyet­len munkáltató sem számol­hat. Az általános iskolát vég­zettek sem lépnek azonnal munkába, hiszen 97 százalé­kuk továbbtanul. Mindössze néhányan vannak közöttük, akik kenyérkereset után néz­nek, de a tapasztalatok szerint nem az üzemekben, hanem el­sősorban a háztáji gazdaságok­ban. A középfokú oktatási intéz­ményekből kimaradók viszont már üzemi munkát vállalnak, elsősorban a konzervgyárban. Az ő létszámuk is elenyésző. Az adatokból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az esetlege­sen hiányzó munkaerő bejá­rókkal sem pótolható, mint­hogy ezek létszáma az utóbbi években nem változott. Szük­ségszerűen növekedett viszont az eljárók száma, olyanokkal, akik alkalmazására a helyi üzemek nem szívesen vállal­koztak. A vándormadarakról van szó. Elméletileg jelentős munka­erőtartaléknak volna tekinthe­tő a munkaképes korú ház­tartásbeli nők csoportja. Nin­csenek kevesen, számuk 6— 700-ra tehető. A gyakorlatban munkába állásukra nem lehet számítani, mivel 70—80 száza­lékuk munkaviszony nélküli kenyérkereső foglalkozást űz a kisegítő gazdaságokban. Le­hetséges, hogy kisebb hánya­duk szívesen létesítene mun­kaviszonyt, de erre kevés a le­hetőség, minthogy az eddigi jelentkezők majdnem telje­síthetetlen feltételeket szab­tak a munkaadóknak. Csak könnyű munkát kerestek, kö­zeli és egy műszakos munka­helyet, s így tovább. Tartalékként végeredmény­ben csak az idénymunkával kapcsolatban már említett nyugdíjasok vehetők számítás­ba, illetve esetenként a gyer­mekgondozási segélyen levő asszonyok. Ez utóbbiak száma jelenleg meghaladja a hétszá­zat városunkban. Alkalmazá­sukra méltányos feltételek mellett csupán tavaly május elsejétől nyílt lehetőség. Be­vonásuk a termelésbe tehát újdonság, melynek még nincs kitaposott útja. Mindazonáltal érdeklődnek irántuk a helyi üzemek, s legújabban többek közt a kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat is. Számításba véve a tartalé­kokat, a munkaerőmozgás je­lenlegi tendenciáit, arra a-kö­vetkeztetésre lehet jutni, hogy a következő években a mun­kavállalók száma általánosság­ban véve csökkenni fog. Az első ízben munkába lépők szá­ma elmarad a munkából ki­maradók számától. Városi ta­pasztalat, hogy nemcsak a jobb munkaszervezés, hanem az új gazdálkodási szervezeti for­mák is enyhítenek a létszám­gond on. Egyébként városunkban a munkaképes korúak száma IS és félezer. Közülük nem áll­nak munkaviszonyban 1300-an s eltartottak 2100-an. Végered­ményben a helyben lakó aktív dolgozók száma 12 ezer 200, közülük csaknem ezren eljár­nak máshova dolgozni, míg a bejárók száma alig haladja meg a százat. Az így kialakult mérleg szerint a városban 11 ezer 300-an dolgoznak, kö­zülük 4 és féjezren az iparban. 2100-an a mezőgazdaságban és 4 ezer 700-an az egyéb ágaza­tokban. Szolgáltatássá alakult át Nemrégiben a tanács végre­hajtó bizottsága elemezte a vá­ros munkaerőhelyzetét. Ezzel kapcsolatban tudni való, hogy a városi tanácsnak az a köte­lező munkaközvetítő szerepe, mely az elmúlt tervidőszakban meghatározta a munkaerő- mozgást, 1981-ben megszűnt A városi tanács munkaügyi tevékenysége ily módon szol­gáltatássá alakult át, melynek fő célja a segítségnyújtás. Egy­részt a munkáltatóknak mun­kaerő-szükségletük kielégíté­séhez, másrészt a munkát ke­resőknek elhelyezkedésükhöz. Érdemes felkeresni Fontos feladata lehet tehát a városi tanácsnak például a nyugdíjasok és a gyesen levő asszonyok munkavállalásának megszervezése és megkönnyí­tése. A végrehajtó bizottság is ennek a lehetőségnek a kihasz­nálására irányította figyelmét, s olyan határozatokat hozott, melyektől joggal várható a né­pesség e két csoportjának ak­tivizálódása. Jó tudni ezzel kapcsolatban, hogy a gyermekgondozási se­gélyen levő kismamák akkor vállalhatnak 4 órás munkát, ha gyermekük már elmúlt másfél éves. A munkavállalá­sukkal kapcsolatban érdemes fölkeresniük a városi tanács munkaügyi csoportját. F. P. Vonzó FIN-program Hasznos volt ez a verseiig Megismerik azt a várost, ahol tanultak A KISZ-alapszervezetek az egész tavaszon át tevékeny­kedhettek a forradalmi ifjú­sági napok keretében, a KISZ városi bizottsága versenykiírá­sa alapján. Ebben indultak és diáktársaik között a legtöbb pontot szerezték meg a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet II. a. osztályá­nak, a Rajk László,, alapszer­vezetbe tartozó fiataljai. — Nem volt vita, indul­junk-e vagy sem. Persze, nyilvánvaló volt, hogy erre sok idő kell majd, de a KISZ végeredményben cselekvést is kíván tagjaitól, ' nemcsak a tagsági díj befizetését kell tudni igazolni — mondja An­gyal Ildikó alapszervezeti tit­kár. — Az idő sem olyan nagy probléma, hiszen a hétvégek eltelhetnek a békés semmitte­vés jegyében is, arról nem beszélve, hogy nem mindig tudtunk hazautazni — told­ja meg Nagy Judit. Kiváló lehetőség — A lebonyolítás? — Szerintem arról kár be­szélni, hogy elmentünk a koszorúzásokra, meg az ünne­pélyekre, erre mindenképpen sor került volna, tavaly is ott voltunk. Sokkal érdekesebb volt a többi, a valóban ver­senyszerű program, állítja An­gyal Ildikó. — Nekem is ez a vélemé­Mintha vakáció lenne ..... Nemcsak megkezdődött a strandszezon, hanem a hétvégeken olyan nagy a forgalom, mintha már nyár, vakáció volna. Mint felvételünk bizonyítja, hétköznap délelőttönként-.sem üres a strand, noha ilyenkor mindenki dolgozik. Hancsovszki János {elvétele nyem — folytatja Jutka — meg hát mindannyiunknak ér­dekes volt. Egyikünk se nagy­kőrösi, de a három szakmun­kástanulóév arra vesz rá minket, ismerjük meg azt a várost, ahol tanulunk. Jól jött, hogy erre most kiváló lehetőség adódott. Nagyerdei túra — Második éve testvérkap­csolatunk van az Arany isko­la hatodik osztályának úttö­rőivel, én is ott vagyok ifive­zető — mondja a titkár. — Ezt próbáltuk kihasználni az úttörő—KISZ Mit tudunk egy­másról vetélkedőn, de úgy látszik, nem tájoltuk be ma­gunkat előre megfelelően, s itt nem valami jó ered­ményt értünk el, sőt, az egész vetélkedő alatt itt szerepel­tünk szinte a legszerényeb­ben. A közös futás már sok­kal jobban sikerült. — Nekem a műveltségi túra tetszett — emlékezik Jutka. — Eljutunk ugyan történelem órákon a múzeumba, de nem kutatunk. így meg — gondo­lom, nagyon kezdetleges for­mában — valami ilyesmit is csináltunk. Voltunk a levél­tárban is. A könyvtári kérdé­sek nagyon nehezek voltak, hiába egyeztettünk, egysze­rűen nem volt pontos szerin­tünk még a kérdés sem. De azokon is túljutottunk, sze­rintem mindegyikre helyes válasszal. — A többiről meg inkább a fiúknak, Gulyás Tibinek, Bajor Pistának kellene be­szélni — magyarázza Ildikó —, mert a kerékpárverseny­ben harmadik, a nagyerdei emléktúrán második helyezést szereztek. Még megemlíthet­jük a főzőverseny első díját is, de ez nem számított be a végelszámolásba. Elsők lettek — Végeredményben ezek sem — keseregnek mindketten — hiszen ha megnyerjük az úttörővetélkedőt, ezeken a puszta részvétel elég lett vol­na a városi jó helyezéshez, így meg, mert ott gyengéb­bek voltunk, csak a mezőny vége felé futottunk. — Nem vagyunk ám annyi­ra elkedvetlenedve, mert jól éreztük magunkat végig, meg egy csomó olyan dolgot ismer­tünk meg, aminek különben magunktól nem mentünk vol­na utána. Iskolánkban meg elsők lettünk, nagyon örült mindenki a sikerünknek — summázza végül a történte­ket Angyal Ildikó, az alap­szervezet titkára. B. O. A hét vége sportja Szombati sportműsor Asztalitenisz Cegléd: Élelmiszeripari dol­gozók megyei versenye. Atlétika Dunakeszi: területi serdülő B-korcsoportos leány összetett bajnokság. Cegléd: megyei ÉDOSZ-os verseny. Birkózás Petőfi-sportcsarnok, 10 óra: országos felnőtt kötöttfogású II. osztályú bajnokság és Mis- key Árpád-emlékverseny. Sal­gótarján: országos serdülő kö­töttfogású egyéni bajnokság.. Kézilabda Cegléd: megyei ÉDOSZ-ver- seny. Labdarúgás Cegléd: élelmiszeriparink megyei kispályás vetélkedője Sakk Cegléd: megyei ÉDOSZ- sportnapi verseny. Sportlövészet Szolnok: a légfegyveres MHSZ Kupa-viadal 7. fordu­lója. Természetjárás Bugac: a Nk. Pedagógus SE túrája. Tata és környéke: A Toldi ODK-sok túrája. Diákok as obiak alatt Elő hagyomány a szerenád „Elmegyek, elmegyek, hosz- szú útra megyek / Hosszú út- porából köpönyeget veszek” — hangzik föl hirtelen a halk, csendes énekszó valahogy mégis erősebbnek bizonyul a karmesterverseny akkordjai­nál. Aztán persze hallatszik a többi dal is, a búcsúzó énekek hagyományos sora. Senkinek nem lehet kétsége, ez bizony éjjeli zené, vagyis hát — szin­te már magyar szóval — sze­renád. Kattan a zár Idősebbek mesélik, nem is volt az igazi május éj, ha nem húzta vonóját a cigány, nem sírt a hegedű. Romantikus történetek sora kerül ilyenkor terítékre, aki tudná abba­hagyni a szeretett hölgy dícsé­retét. a régmúlt idők igézeté­nek, „az volt ám csak a sze­relem, édes barátom!” minden­kire érvényes állításának visz- szasóhajtását. Változnak az idők, változ­nak az emberek — ez örök igazság, sőt szinte közhely, de a dolgok változásainak szi­nuszgörbéje más. Ez olyan, mint a búvópatak, ki tudja hol tér el, le, eredeti folyásirányá­ról. Mert az kétségtelen tény, hogy amolyan igazi, a kedves­nek szóló szerenád már nincs, (szerintem, ha a hatalmas si­kerű nosztalgiadivatot nézzük, bizonyos, hogy előkerül még az is) de — hála a diákoknak, él még az a szép szokás, hogy érettségi előtt ballagás után, még egy nagy körutat tesznek a közvetlen megméretés előtt álló ifjak, ezzel a zenével, énekkel köszöntve tanáraikat. Addig nem mehetnek el az ablak alól, míg nem fénylik a gyertya: az elfogadott sze­renád. Ki tudná megmondani, honnét, de ifjaink is tudják ezt (márcsak emiatt' sem mondhatjuk őket neveletle­neknek), s szépen dalolnak. Csak épp az a bökkenő, hol van manapság gyertya? Aztán csak kerül valahogy, természe­tesen az ajtó zárja is kattan egyet, s betelepszik a szobák­ba is a dal. Kedvenc nóták Mert beszédre nem áll a nyelv, a torokban meg mintha gombóc lenne, zavarában a földet lesi a tanárnő is, meg a tanítvány ... Pedig hát micsoda szép az éjszaka! A nyár küldte előőr­sét, a virágillatú szellőt, a Ceg­lédi utat elárasztja a békesség, szikráznak a csillagok, nem­csak az égen, a jó diákok sze­mében is. Mert ilyenkor, május éjsza­kai szerenádon, csak jó diák van. A rossz el sem megy sze- renádozni. azt mondja, meg­tiltották (ugyan kik?), meg azt mondja tanul, (mit?) meg nem mond semmit, csak hánykoló­dik ágyában, mert lelkiisme­rete rossz álommal gyötri. S a jó diáknak jó a tanára is, hisz a rosszhoz nem megy. Aztán szűnik a varázslat, előkerülnek a piciny pohán­kák, bort hörpölhet az ember. Hol van még a bankettet kö­vető pertu ígérete! De nem is ez számít most, hanem a gesz­tus, édes fiam, ha féldeci bort is, de már veled iszom ... Ettől valamit oldódik a han­gulat. No, csak épp annyira, hogy látatlanban kedvenc nó­tának minősítik és fújják az orosz órán únos-untig gyako-. rolt Csiburáskát, a Garmoskát, csak aztán kérdik tétován, most mit? A gitáros ellenőrzi < Mit? Ez akár érettségi tétel nehézségű kérdés itt, szigorúan az ajtó előtt, a folyosón. Ugyan mit? Amit ti gondoltak, mond­ja végül a tanárnő, a fiúk ösz- szenéznek, a gitáros ellenőrzi hangszerét, még a torkát is megköszörüli. Szóval, tudjátok fiúk, akkor azt, hogy ,.. s rákezd egy is­meretlen dalra, olyanra, me­lyet csak ilyenkor érdemes eljátszani, mert a megértése is csak valahogy ebben a kö­zegben lehetséges, mert ez egy szívből jövő, rólunk szóló igazság. Lehet, hogy nappal lehangolódna tőle a gitár: Már megint te vagy az, fiam! — szórna villámokat a tanárnő szeme. Most nem, most ez a dal — ők maguk, tíz éve meg mi voltunk. Játszik egy csapat Nem tudni, mi teszi remek­művé, a halk dúdolás, a ré­szegítő májusi levegő, a gesz- tenyevírágok illata, maga a szöveg. Ez csak mind rész. de hol van ettől az egész? Most az újságban olvasva talán mái dilettáns fércműnek minősül, de május éjjel, szerenád köz­ben együtt kell énekelni, hogv „Mit akarsz, mi szeretnél len­ni ../ Egy helyen érezted csak jól magad, / A szerető lány karjai között / Ahol elfe­ledted minden gondodat / Itt azt hitted, boldog vagy / Sa­ját gondjaid és bajaid miatt / Az egész világra haragszol”. Itt megszakad valami, ezt nem lehet folytatni, menni kei* tovább, de már vidáman szó' a nóta, Jóbarátim, isten vé- letek, én már innen mostan el megyek. S mennek, belecsapnal- a gitárba. Lenn harmonikán is játszik már egy csapat... Ballai Ottó Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: megyei középiskolás női Toldi KISZ Kupa-viadal. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Gödöllő: G. SC—Nk. Kini­zsi II.; G. SC ifi—Nk. Kinizsi ifi; G.. SC serdülők I., II.— Nk. Kinizsi serdülők I., II„ III. megyei férfi csapatbajno- ki mérkőzés. Atlétika Dunakeszi: területi serdülő B-körcsoportos ‘ fiú . összetett bajnokság. Cegléd: a XIX. nyári úttörő-olimpia megyei többpróba döntője. Birkózás Salgótarján: országos serdü­lő kötöttfogású egyéni bajnok­ság. Kézilabda Albertirsa: A. MTVSK—Nk. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági fér­fi megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Budapest: Duna Cipőgyár— Nk. Pedagógus, NB Il-es női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Farmos: Nagykátai Vörös Meteor—Nagykőrösi Kinizsi, felnőtt és ifjúsági megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Dánszentmiklós: D. Tsz SK serdülők—Nk. Kinizsi serdü­lők,, körzeti bajnoki mérkőzés. Sakk Bp.: megyei Szabad Föld Kupa-viadal. Sportlövészet Szolnok: a légfegyveres MHSZ Kupa-viadal 7, fordu­lója. Tormási lőtér. 9 óra: a légfegyveres MHSZ-kupa ha­zai fordulója. Természetjárás Bugac: a Nk. Pedagógus SE túrája. Tata és környéke: a Toldi ODK-sok túrája. HM Mozi Éjszakai boszorkányok. Szí nes szovjet filmdráma. Elő adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A negyedik akadály. Színes szovjet ifjúsági film, fél 4-koi Jelenetek a bábuk életébő: NSZK-film (18 éven felüliek nek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Simái«! A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor Szentivánéji álom. Jászai-bér- let. ISSN 0133—2798 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents