Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
’xMűflD 1983. MAJÜS 21., SZOMBAT Libanon diplomáciai offenzívájn Damaszkusz ellenáll Washington és Bejrút összehangolt erőfeszítéseket tesz az izraeli—libanoni megállapodást elvétő Szíria diplomáciai „bekerítésére” arab világbeli elszigetelésére. Philip Habib amerikai különmegbízott szaúd-arábiai küldetése világosan jelzi, hogy az Egyesült Államok kettős értelemben is kulcsszerepet szán a konzervatív, Amerika-barát rendszerek körében hangadó olajmonarchiának: egyrészt, hogy gyakoroljon közvetlen nyomást a makacsul ellenálló Szíriára, másrészt, hogy nyerje meg az arab államokat névlegesen Libanon, valójában az Izraellel kötött egyezmény támogatásának. Hivatalos bejrúti körökben a „közvetett támogatás” jeleként értékelik az „öböl együttműködési tanácsába” tömörült hat arab állam — Szaúd-Ará- bia, Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Oman — közös nyilatkozatát, amely támogatásáról biztosította a „libanoni alkotmányos intézmények döntéseit”. A külügyminiszteri értekezlet közleménye követelte a Libanonba behatolt izraeli csapatok kivonását, de nem szorgalmazta a Libanonban állomásozó szíriai és palesztin erők távozását. A Rijadban megtartott találkozó résztvevői ugyanakkor felszólították Libanont arab kötelezettségeinek tiszteletben tartására és óva intették attól, hogy veszélyeztesse más arab államok biztonságát. A közlemény hangsúlyozta a fokozott arab összefogás, különösen a szíriai—libanoni szolidaritás szükségességét. Habib missziójával párhuzamosan folytatódik a libanoni dilomáciai offenzíva. Elie Sza- lem külügyminiszter a több nemzetiségű haderőben részt vevő Olaszországot, Francia- országot, Angolát, valamint a Vatikánt és esetleg az NSZK-t keresi fel csütörtökön megkezdett nyugat-európai körútja során. Szorgalmazni fogja a Libanonban állomásozó nyugati katonai kontingensek létszámának a növelését, s a hírek szerint kezdeményezi, hogy az NSZK is küldjön legalább jelképes erőket Libanonba. Közben Amin Gemajel államfő az arabközi diplomáciai erőfeszítések folytatásaként Egyiptomba, Irakba és Észak-Jemenbe küldte el személyes megbízottait. Szíria ugyancsak arabközt diplomáciai lépések kezdeményezésével válaszol az amerikai—libanoni kihívásra, az elszigetelésére irányuló törekvésekre. Ahmed Iszkander Ahmed tájékoztatási miniszter és Faruk As-Sar külügyi államminiszter mától több arab országot átfogó körútra indul Hafez Asszad elnök üzenetével. Közben a falangista-liberá- lis pártszövetség, a libanoni front főtitkára javasolta, hogy az izraeli—libanoni megállapodás folytatólagos szíriai elvetése esetén az Egyesült Államok és a közös piaci országok védnöksége alatt Libanon kössön biztonsági szerződést Izraellel. A szíriai és a libanoni kommunista párt közös damaszkuszi nyilatkozatban ítélte el az izraeli—amerikai katonai megszállás és fenyegetés nyomása alatt Libanonra erőszakolt egyezményt. Madridi konferencia Lehetőség a megállapodásra Tegnap Anatolij Kovaljov szovjet külügymininszter-he- lyettes elnökletével tartottak plenáris ülést a madridi találkozón. Az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó konferencián az olasz küldöttség vezetője, N. Bilancone elismerte ugyan, hogy a találkozó résztvevői tárgyalási alapként elfogadták a semleges és el nem kötelezett országok megújított záródokumentumtervezetét, de közölte, hogy a NATO-országok ragaszkodnak az általuk előterjesztett módosító javaslatok megtárgyalásához. A szovjet küldöttség tagja, K. Mihajlov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy egyes küldöttségek részéről nem nyilvánul meg a konferencia síkére iránt érzett felelősség. A semleges záródokumentum-tervezet — mondotta a szovjet delegátus — kompromisszumos jellegű. Néhány vonatkozásban nem tükrözi kellően a szocialista országok érdekeit. De figyelembe véve azt, hogy a korábbi javaslatokról, esetleges ellenjavaslatokról való tárgyalások lehetőségei kimerültek, a Szovjetunió elfogadta a semlegesek javaslatát a konferencia záródokumentumának. A szovjet küldött ezúttal is felhívta a NATO tagállamait arra, hogy hozzanak hasonló döntést. Egyes küldöttségek — emelte ki Mihajlov — megpróbálnak feltételeket diktálni, egyoldalú érdekeket érvényesíteni. De az ilyen erőfeszítések eredménye csak az eddig elért pozitívumok elvesztése lehet. Prága A békevilágtalálkozó előkészületei A világ minden tájáról 2500—3000 delegátust várnak a júniusban tartandó prágai béke-világtalálkozóra, amelyen a legszélsebb körű párbeszéd bontakozik ki a különböző világnézetű és irányzatú békemozgalmak és szervezetek között. Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke hangsúlyozta: a találkozó minden idők legátfogóbb eszmecseréjének ígérkezik, hiszen korábban még soha ennyi különböző irányzatú nemzeti és nemzetközi szervezet nem lépett fel együttesen » béke védelmére. A háborús veszély megfékezésében a világ közvéleményének döntő szava lehet, ha egységesen lép fel — mondotta. Az angolai államfő elutazott a Szovjetunióból Befejeződött a munkalátogatás A Brit KP választási kiáltványa Szükségesnek tartott lépések „Munkát bombák helyett” jelszóval Nagy-Britannia Kommunista Pártja is közreadta választási kiáltványát. A dokumentum baloldali alternatívát kínál az országnak a jobboldali „thatcherizmussal” — de a munkáspárti jobboldallal szemben is. Egészében véve a Brit KP abban látja választási kampányának feladatát, hogy növekedjen a kommunista jelöltekre leadott szavazatok száma és győzzön a Munkáspárt, amely hatalmi-intézményi biztosítékot képvisel arra nézve, hogy a kommunisták által szükségesnek tartott lépések nagy része megtörténjen. A KP választási kiáltványának három alapvető mozzanata van: az egyoldalú nukleáris leszerelés, a Közös Piacból való kivonulás és a béremelést korlátozó politika elutasítása. A kiáltvány külpolitikai része kiáll a Falkland-szigetek- re támasztott brit szuverenitási igények feladása mellett. Pótlólagos összeg a Pershingek gyártásához A Fehér Ház és a Pentagon nyomásának engedve az amerikai szenátus katonai meg- ajánlási albizottsága megszavazta a kormányzat által kért 450 millió dolláros pótlólagos összeget a Pershing—2 rakéták gyártásához. A Pentagon ezzel lehetőséget kapott arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben ösztönözze e fegyverek nyugateurópai telepítésének előkészítését. mCsAK RÖVIDEN...* A FRANCIA nemzetgyűlés a tegnapra virradó éjszaka 320 szavazattal 152 ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadta az ország katonai programját, amely 1988-ig 830 mil- • liárd frankot irányoz elő a haderők és a nukleáris fegyverzet fejlesztésére. A NYUGATNÉMET Der Spiegel magazin jelentése szerint az' Egyesült Államok kormánya már kidolgozta a pon tos menetrendet a 108 darab Pershing—2 rakéta NSZK-beli telepítésére, függetlenül az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások alakulásától. A bonni hadügyminisztérium viszont haladéktalanul cáfolta az értesülést. Reagan feltűnést keltő kijelentései Izrael F-16-os repülőket kap Reagan amerikai elnök „egy-két napon belül” engedélyezi 75 darab F—16-os vadászbombázó Izraelnek való eladását. A UPI amerikai hír- ügynökségnek adott csütörtöki interjújában Reagan „valószínűnek” mondta, hogy jövőre találkozik Jurij Andropov- val, bár további kijelentésed azt erősítették meg, hogy erre az évre nem tervez szovjet—amerikai csúcsot. Reagan ismét kifejezte reményét, hogy Szíria végül is kivonja csapatait Libanonból az izraeli—libanoni feltételek alapján. Ha Damaszkusz erre bármiféle hajlandóságot mutat, az elnök természetesen nyomban kész elküldeni Shultz külügyminisztert egy újabb közel-keleti útra. Az elnöknek isimét sikerült némi feltűnést kelteni azzal a kijelentésével, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió „minden szinten fenntartotta a kapcsolatokat”. Bár a kevés számú magas szintű Levélváltást is beleértve formaitag ez igaz, a republikánus kormány mégis a kapcsolatok gyengítésére vett irányt, s a gabonaembargó feloldása ezt nem tudta ellensúlyozni. Az amerikai efnök még nem döntött, hogy indul-e az elnökválasztásokon, mer: „nem akarja elvonni a ügyeimet a hétköznapi tennivalókról”. Reagan ezzel jelezte, hogy igyekszik tovább húzni az időt a bejelentéssel, nehogy a választási kampány túl korai kezdete, vagy éppenséggel visszalépése gyengítse a törvényhozással folytatott állandó vetélkedésében. Ugyancsak washingtoni hír, hogy „mérsékelt” országként több mint négymilliárd dollár amerikai katonai segélyt kap jövőre Izrael, Egyiptom, Jordánia és Libanon az Egyesült Államoktól, ha az amerikai törvényhozás jóváhagyja a kormány által kért segély- programokat. Az amerikai segélyprogramok másik fő javadalmazottja Shultz szerint o NATO deli szárnya lesz (mindenek előtt Spanyolország, Portugália, Görögország és Törökország), összesen több mint kétmilliárd dolláros katonai segély- lyel. Gordon Mclennan, a Nagy- Britannia Kommunista Pártja főtitkára a kiáltvány közreadásakor hangoztatta, hogy amit a kommunisták javasolnak, s amiért kamoányt folytatnak, megegyezik a brit munkás- és szakszervezeti mozgalom alapvető célkitűzéseivel. Ezekben a párt — ellentétben a Munkáspárt vezetőinek egy részével — semmilyen engedményt nem hajlandó tenni — fűzte hozzá. A Brit KP 36 jelöltet indít a június 9-i választásokon. Baráti munkalátogatásának befejeztével elutazott a Szovjetunióból Jósé Eduardo dos Santos angolai államfő. A látogatásról kiadott szovjet- angolai közös közlemény hangsúlyozza: a moszkvai megbeszélések megerősítették, hogy korunk legfőbb kérdéseit illetően a Szovjetunió és az Angolai Népi Köztársaság nézetei egybeesnek. A meleg, baráti légkörű és a teljes kölcsönös megértés jegyében lefolyt megbeszéléseken a felek hangot adtak aggodalmuknak amiatt, hogy az agresszív erők törekvései miatt a világhelyzet egyre veszélyesebbé válik. Az imperialista erők — mindenekelőtt az Egyesült Államok — igyekeznek megingatni a különböző társadalmi berendezkedésű országok kapcsolatainak egyetlen ésszerű alapját, a békés egymás mellett élés elvét — állapítja meg a közös közlemény. Ezek az erők a diktátumok politikájával próbálkoznak és beavatkoznak más országok belügyeibe, ez pedig jelentős kárt okoz az enyhülésnek, amely oly sok pozitív eredményt hozott a világ .népei Az Egyesült Államok és néhány szövetségesének katonai körei arra törekszenek, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben s ez a nemzetközi helyzet destabilizálásához, a nukleáris háború veszélyének fokozódásához vezet — mutat rá a szovjet—angolai dokumentum. A Szovjetunió megerősítette, hogy szolidáris az afrikai frontállamokkal, s mindenekelőtt Angolával. A kétoldalú kapcsolatokat érintve a dokumentum hangsúlyozza, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és Angola közötti gazdasági és műszaki együttműködési program s a kétoldalú kereskedelmi megállapodások végrehajtásának. Jurij Andropov és Jósé Eduardo dos Santos kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk életéről, feladatairól s munkájáról. Mindkét fél elégedett volt a tárgyalásokkal. Jósé Eduardo dos Santos hivatalos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Jurij Andropovnak. A szovjet vezető a meghívást elfogadta, a látogatás időpontjában készámára az 1970-es években, sőbb állapodnak meg. Ai MX-program miatt Amerikai politikusok bírálata Csütörtökön neves amerikai politikusok — volt magas rangú nemzetbiztonsági és katonai tisztségviselők — csatlakoztak az MX-program bíNitze beszámolója az eurorakéta-tárgyalásokról Változatlan a NA T0 szándéka A NATO állandó tanácsa tegnap meghallgatta Paul Nit- ze amerikai küldöttségvezető beszámolóját az eurorakéták- kal foglalkozó genfi szovjet— amerikai tárgyalásokról, amelyek ötödik fordulója kedden kezdődött meg. Nitze hangoztatta, hogy az amerikai fél Reagan elnök március végén előterjesztett, „közbülső megoldását” szorgalmazza a tárgyalásokon, és annak alapján kész megállapodást kötni. A NATO illetékes szervei (az állandó tanács és a különleges tanácskozó csoport) rögtön az ajánlat nyilvánosságra hozatalakor már támogatásukról biztosították azt. Az állandó tanács most megismételte ilyen értelmű állásfoglalását — közölte a NATO-szó- vivő. Nitze értékeléséről és beszámolójáról érdemben semmit sem közöltek a fentieken kívül. Nyilvánvaló azonban, hogy a NATO részéről változatlan az a szándék, hogy a francia és brit rakétákat ne vegyék számításba az euro- hadászati mérlegben, és az is, hogy nem fogadják el a szovjet közép-hatótávolságú rakéták áttelepítését az Uralon túlra. Csehszlovák tiltakozás Csehszlovákia bécsi nagykövete hivatalosan tiltakozott Ausztria külügyminiszterénél amiatt, hogy a Szudétané- met Honfitársi Szövetség szokásos évi gyűlését az idén Ausztriában tartják meg. A csehszlovák kormány rosszallását kifejezve a találkozó idejére a nagykövet elhagyta állomáshelyét. rálóihoz. A képviselőház külügyi bizottságának nemzetközi biztonsággal foglalkozó albizottságában tartott meghallgatáson rámutattak, hogy a száz, egyenként 10 nukleáris robbanótöltettel ellátott interkontinentális rakéta telepítése a meglevő Minuteman-silókban biztos utat nyit a fegyverkezési verseny felgyorsításához. Gerard Smith, aki Nixon és Ford elnöksége alatt a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatója volt, támadta Reagan elnöknek azt az érvét, hogy az MX-re azért van szükség, hogy a Szovjetuniót engedményre kényszerítsék Genfben. Noel Gayler tengernagy, a csendes-óceáni erők volt fő- parancsnoka, a Nemzetbiztonsági Ügynökség volt igazgató* ja kijelentette: az MX tökéletesen fedi a „destabilizáló fegyverrendszer” meghatározást egyrészt sebezhetőség« miatt, másrészt, mert súlyos fenyegetést jelent a másik fél fegyverrendszereire nézve. Stansfield Turner, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) volt igazgatója rámutatott, hogy az MX-rakéták telepítése megingatná a fegyverzetellenőrzésre irányuló erőfeszítéseket. M agyarország és Görögország államközi kapcsolatai rendezettek, továbbfejlesztésüket megoldatlan problémák nem akadályozzák. Kapcsolataink politikai téren a görög katonai diktatúra 1974-es bukását követően indultak fokozatos fejlődésnek. Rendszeressé váltak a két kormány magas rangú képviselőinek találkozói, konzultációi. Kormányfői tárgyalásokra első alkalommal Budapesten, 1979 októberében került sor, amikor Konsztantin Kara- manlisz volt a miniszterelnök. Az ő látogatását 1931 júliusában viszonozta Görögországban Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Folyamatossá váltak a miniszterek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői közötti személyes eszmecserék. A most hazánkba érkező görög miniszterelnök, And- reasz Papandreu már járt Magyarországon: a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) delegációját vezette 1979-ben, s ezt a látogatást két évvel később a Hazafias Népfront küldöttsége viszonozta, Sarlós István, akkori főtitkár vezetésével. Vendégünk volt Magyarországon 1979 decemberében — Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével — a Görög Kommunista Párt küldöttsége. A Pánhellén Szocialista MozHáttér MAGYAR-GÖRÖG KAPCSOLATOK galom (PASOK) 1981 októberi hatalomra jutását követő időszakban Budapesten ülésezett a magyar—görög gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság. Az MSZMP és a PASOK 1981 decemberében vette föl egymással a kapcsolatot. Ami gazdasági kapcsolatainkat illeti: a két ország árucsere-forgalma az 1970-es évek végéig dinamikusan fejlődött; 1981- ben azonban — a megelőző évihez képest — az összforgalom 22 százalékkal, 1982- ben újabb 30 százalékkal csökkent. E területen az hozta a változást, hogy Görögország 1981. január 1-től csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez. Exportunk struktúrája is módosult. A forgalom jelentős részét kitevő mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek közül gyakorlatilag kiestek a marhahúseladásaink, amelyek értéke korábban évente megközelítően 35 millió dollár volt. Jelenleg a legjelentősebb magyar exporttételek: autóbusz, húsáru, acél, vegyipari termékek. A legfontosabb importtételek: pamutfonal és pamutszövet, gyümölcslé, dohány, narancs. A jelenlegi görög kormányzat, gazdasági vezetés egyértelmű készséget mutat a gazdasági és kereskedelmi együttműködés elmélyítésére. A szocialista kormány a gazdaság- politikai célkitűzések egyik fontos elemeként a szocialista országokkal fennálló kapcsolatok bővítését, a forgalomnövelést (elsősorban a görög export növelését) jelölte meg. Oszágaink között a tényleges áruforgalmat eredményező kooperációs kapcsolat egyelőre minimális — azonban folyamatban vannak ilyen tárgyalások —; harmadik piaci együttműködés nincs, bár ez utóbbi tekintetben magyar részről kezdeményeztük az együttes fellépést a közel-keleti és az észak-afrikai országokban. A magyar—görög kulturális oktatási és tudományos kapcsolatok az 1977-ben megkötött kulturális és tudományos egyezmény keretein belül, három évre szóló csereprogramok alapján fejlődnek. 1981- ben a görög fél ratifikálta a két évvel korábban aláírt kormányközi műszaki-tudományos megállapodást, ezzel lehetőség nyílt az együttmű- dés kialakítására ezen a területen is. Kedvező változás, hogy a szocialista kormányzat idején megszűnt a korábbi politikai, ideológiai okokból adódó törekvés a kapcsolatok korlátozására. A jelenleg érvényes, 1981—82-re szóló csereprogramban mindkét fél kisebb költségkihatású akciókat tervezett. Zenei, színházi, filmes kapcsolataink kielégí- tőek. 1982-ben megalakult a magyarországi görögök kulturális egyesülete, amely a Művelődési Minisztériumtól anyagi támogatást kap. Az utóbbi időben görög részről érezhetően megélénkült az érdeklődés a tájékoztatás terén kialakítandó együttműködés iránt. 1982-ben együttműködési megállapodás jött létre a két ország hírügynöksége, az MTI és az ANA, továbbá a rádiók és a televíziók között. H azánk és Görögország kontaktusait számos területen megállapodások, egyezmények szabályozzák. Aláírásra kész három dokumentum: a növényvédelmi, az állategészségügyi és a kettős adózást kizáró megállapodás.
