Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1983. MÁJUS 18., SZERDA Iskdci, úf, járda Patrióta buzgalommá! Isaszegért Piaci körkép Drága volt a portéka Van annak már öt-hat éve Is, hogy figyelemmel kísérem Isaszeg fejlődését, az ott élők küzdését, féltését azon dolgok iránt, amelyet már magukénak mondhatnak. Sokat beszélget­tünk a nemrég nyugdíjba vo­nult tanácselnökükkel Bodrogi Andrással elképzeléseikről, az­tán azokról a megvalósult lé­tesítményekről, amelyekkel gyarapodtak. Ma is úgy érzem: őszinte hévvel, a tenni so­kat akaró patrióta' buzgalmá­val sorolta, részletezte örö­meiket, s mondta a nehézsége­ket is. így kerekedett ki egy ké­peim nekem is arról a faluról, amelyben az emberek em­lékezete a nagy csata történe­teit őrzi. Ha magam nem is tudtam ,jó híre öregbítéséhez hozzátenni, tény, hogy máig is úgy figyelem fejlődését, vál­tozásait, mintha magyar léte­men kívül valami más közöm is volna hozzá. Az idő halad, az év elején új tanácselnök került a község élére Tóthné Pacs Vera sze­mélyében. Régebbről ismerem őt is, amikor vele és férjé­vel Tóth Józseffel az általános iskolások pályaválasztásának kérdéseiről beszélgettünk. Mindketten pedagógusok vol­tak. Csak hát Tóthné most már nem egy kisebb közösség, egy osztály gondjaival törődik, ha­nem a csaknem tízezres lé­lekszámú községével. Javaslatok, kérések Ott voltam az első falugyű­lésen, ahol úgy állt ki a mű­velődési. ház nagytermét meg­töltő isaszegiek elé, mintha sok éve tenné. Valahogy úgy fo­galmazott beszámolójában: a falugyűlés az mindig kétoldalú produkció. A tanács vezetői, tisztségviselői elmondják mit tudnak a közpénzeken nyújta­ni, miben kérnek ehhez segít­séget; az emberek pedig javas­lataikkal, támogatásaikkal és bírálataikkal is segítik ezt. S persze: kérnek, kérnek. — Vajon mire jutottak az ötéves terv eddigi részében? s hogyan lépnek előre idén? — erről is kérdeztem. — A hatodik ötéves terv­ben összesen mintegy 120 millió forinttal gazdálkodha­tunk, vagyis a terv szerint évenként körülbelül 21 millió forint jut. Tavaly például e körül mozgott, hiszen a költ­ségvetési kiadások 18.3, a fej­lesztési alap 3.7 millió forint volt. Jelentős társadalmi se­gítséggel elkészült a falumú­zeum, s egv-egy lakást ad­tunk át a Hét vezér és az Akácfa utcában. A Dózsa Győrön út közvilágítását kor­szerűsítette tanácsunk. Ered­mény az is. hopv a művelődési ház központi fűtése elkészült. Vissza a kölcsön Egészségügyi intézményeik közül renoválták a Rákóczi utcai körzeti orvosi, illetve fog­orvosi rendelőt, ugyanott a lakásokat is felújították. Elké­szítették az Akácfa és a Kos­suth utca közti terület rész­letes rendezési tervét, a Dam­janich utcai telkekhez, ami frissen parcellázott terület, az elektromos hálózat és a pos­takábel nyomvonalát is meg- . tervezték. Sokan érdeklődtek a falugyűlésen is, készül-e a gyalogos felüljáró a vasútnál? A létesítmény kivitelezése 1985-re várható. De nézzük, hogy idén mire költenek, mit akarnak meg­valósítani? Költségvetési pén­zük, a mintegy-21 millió forint a bölcsőde, az óvoda, az isko­lák fenntartását fedezi. Isasze- gen az óvodába négyszáz­nyolcvan kicsi jár, az általános iskolai tanulók most csaknem ezerkétszázan vannak. Közü­lük háromszázötvenen étkez­nek napközis rendszerben. A költségvetésben számolniuk kellett azzal a tizenöt idős emberrel, akiket a tanács ré. szesít szociálpolitikai segély­ben, ellátásukra 350 ezer fo­rintot terveztek be. Fejlesztésre tizenegy millió forintot irányoztak elő. Ebből nyolc milliót fordítanak az új iskola építésére, ennek alapo­zását már megkezdték. Most majd jól jön számunkra az a ■két millió forint is, amelyet a megyei kölcsönös támogatási alapba tettek korábban, ezt jövőre használják fel az isko­laépítéshez. Tóth Józsefné azt is el­mondotta, hogy fejlesztési alapjukban egy szerény 200 ezer forintos összeg is meghú­zódik, amivel a járdaépítése­ket szeretnék a megszokott ütemben folytatni, noha tud­ják, ez a tempó csak úgy tartható, ha a társadalmi mun­ka jól párosul a kezdő tőké­hez. Javuló szolgáltatás — Hogyan ítélhető meg a községben működő termelő gazdasági egységek szerepe? — A Lignifer Ipari Szövet­kezet szolgáltatását föltétien jónak ítélhetjük. Férfi és női fodrászatot, női szabóságot, cipőjavító-részleget, rádió-tévé javítót, szobafestő-mázolót, kő" művest, burkolót, asztalost igényelhet a lakosság. Szolgál­tatói árbevételük, ilyen kisebb, nagyobb munkákból 2,5 millió forint volt. A Pécel—Isaszegi Áfész kereskedelmi hálózatá­val, a dányi Magvető Tsz és az erdészet pedig egyéb módon segíti a fejlődésünket. F. L Kézilabda Hazai pályán győzelem Következik a tököli mérkőzés A GSC kézilabdázói hazai pályán játszottak a legutóbbi fordulóban. A korán megjött kánikulai hőségben a pilisvö- rösváriakat fogadták. A nagy meleg nem tett jót, rengeteg hibával játszottak a csapatok. Fiataljainkat dicséri, hogy vesztett állásból fordították a maguk javára az eredményt. Lelkesedésükkel mindenkép­pen rászolgáltak a győzelem­re. GSC—Pilisvörösvár 27-17 (14-9) GSC: Zsembery — Cserven, Kecskés, Horváth (2), Urbán (11), Szlifka (6), Hegyi J. Csere: Fibecz (kapus), Epres (1), Klement. Meglepően jól kezdtek a vendégek, a lü. percben már 7-5-re vezettek. A következő 13 percben fordult a kocka, a gödöllőiek hat góljára a pi- lisvörösváriak eggyel sem tud­tak válaszolni. A mieink még az első félidőben növelték elő­nyüket. A második játékrészben fe­gyelmezett védekezésük to­vább javult, az ellenfél a já­ték lassítására törekedett. A mieink támadásai egyre erő­teljesebbé váltak és az utolsó nyolc percben lőtt öt góllal alakult ki a nagy különbségű győzelem. A közepes színvonalú talál­kozón csapatunkból Hegyi, Ur­bán, Zsembery és a védeke­zésben Cserven tűnt ki. GSC ifi—Pilisvörösvár ifi 25-21 (12-13) GSC: Molnár — Szabó (1), Balsai (3), Gippert (4), Po- csai (4), Tóth T. (9), Nagy (2), Csere: Bátori (kapus), Rusai (1), Mangliár (1), Meggyes, Vág völgyi. Változatos, izgalmas mérkő­zést vívott a két azonos ké­pességű csapat. Az első fél­időben kapusunk még csak ébredezett, sok hárítható gólt kapott, ezért fordulhatott előnnyel a pilisvörösvári gár­da. A játékidő második felében támadásban és védekezésben is feljavultak a fiatalok, Mol­nár több nehéz helyzetben tisztázott, büntetőt is hárított, Pocsai erőszakos beállósként rendre bevette az ellenfél kapuját. A félidő derekára öt gólra nőtt a fiatalok előnye, s végül biztosan győztek. Oda­adásáért, akaratáért vala­mennyi játékos dicséretet ér­demel, Balsai és Gippert a védekezésben, Tóth és Pocsai támadásban nyújtott átlagon felülit. A következő fordulóban Tö­kölre utazik csapatunk. A gyülekezés vasárnap reggel 7 órakor a művelődési ház előtt. M. G. A vásárlók és a zöldségáru­sok is panaszkodnak Gödöllőn az árakra. Hiába a jó idő, a felhozatal szerény, a portéka drága. A város üzleteiben és a piacon újdonság a főzőtök, 40 forintért adják kilóját. A hoz­závaló kapor csomója 2—3 fo­rint. Érett, de elég apró a má­jusi cseresznye, 45—48 forin­tért. Az igen szép zöldborsó kilója 40—48 forint. Változat­lanul drága a paradicsom, 96— 100 forintot is kérnek kiló­jáért. A szép karfiol 40, a für­tös melegházi uborka 38—40 forint. Mérettől függően 5—7 forint a lila karalábé. Az új sárga­répa csomója 8—14 forint, a zöldség ugyanannyi. A kínai kel kilója 26 forint. Űjburgonyais kapható, 26—32 forint. Tava­lyiból csak a piacon láttunk rózsakrumplit, 10 forintért kí­nálták. Sóskát és spenótot csak az őstermelők árusítanak. 20 illetve 16 forintért. A hegyes erős zöldpaprika darabja 4—6—8 forint, a fe­hér paprika darabja 6—8—11 A sampinyongomba kilója 86 forint. Drága még az eper is 100—140 forint. A tojás 1,80—2 forint. Színesedik a virágpiac. Las­san feslő pünkösdi rózsák vi­rulnak, 5 forintért adják szál­ját. Négy forint a csillagvirág, 8 egy csokor margaréta. Üde színfoltja a virágpiacnak a ne­mesített pipacs, darabja 4 fo­rint. M. M. Hatvan-Nagygombos A paradicsommag is érték Az elmúlt napok csapadékos időjárása mindenképpen ked­vezett a mezőgazdaságnak, egyedül talán csak a lucerna betakarításában jelentett né­mi késést. Kedvezett viszont a talajmunkáknak és az ülte­téseknek. A Gödöllői Tangazdaság Hatvan melletti, nagygombosi kerületében á korábbi évekhez hasonlóan mintegy 60 hektá­ron termelnek paradicsomot. A terület csaknem felén már elültették a palántákat, öt kü­lönböző fajta terem majd a gazdaságban, ahol a paradicso­mot lévonalon dolgozzák majd fel, s a növény magját is ki­nyerik, hiszen az szintén igen értékes, hasznot hozó anyag. Elveszett a gyártó Semmi kétség: joggal mér­gelődik a háztáji gazda. A né­hány éve vásárolt kalapácsos darálójában már kétszer át­szerelte a kalapácsokat, s most amíg a harmadik él kopik, sze­retne újabbakat venni helyet­tük. Hiszen a darálónak egyébként nincs különösebb baja, s a kistermelő nem sze­retne meglevő gépe helyett újabb ezrekért másik darálót venni. Mit tesz ilyenkor? Emlék­szik még rá, hogy darálójának kezelési utasításában udvarias formában, a megfelelő üzlet­menet érdekében közölte a gyártó, a nyíregyházi Mezőgép Vállalat, hogy semmiképpen se legyen gondja: a daráló tí­pusának, a kalapácsok és egyéb alkatrészek cikkszámá­nak közlésével nála postán megrendelheti a pótlást. A háztáji gazda — mit is tehet­ne? — bízik a sikerben. Aján­lott levelet írat, megrendeli az alkatrészeket. Azután gépe gyártója közli: ő már nem ké­szíti a kalapácsos darálókat, forduljon a veszprémi Mező­gép Vállalathoz, amely tőle átvette a darálók gyártását. A gazda érti mit kell ten­nie, változatlanul bízik is. Tollat ragad, s ír a megadott címre. Kalapácsok azonban nem, újabb tájékoztatás azon­ban érkezik. Az, hogy a neve­zett alkatrészeket ők nem for­galmazzák, ilyenekkel nem rendelkeznek, forduljon a me­gyei Agroker vállalatokhoz. Mit tehet ezek után háztáji gazdánk? Bízik abban, hogy darálója kalapácsainak éle tart addig, míg ő levélváltást foly­tat a megyei Agroker vállala­tainkkal. Ez minimum tizenhét hét, s ha nincs szerencséje ennyiszer nyolc forint. A kér­dés csupán az: miért veszett el az alkatrészellátás felelős­sége a gyártók között, vagy ha valahol megvan, miért a ve­vővel kerestetik? F. I. Üzenet Prágába Békegytüés \ Békegyűlést tartottak Isa- \ szegen a helyi pártszervezet, a népfront és a tanács szervezé­sében. A mintegy háromszáz­ötven résztvevő előtt Földi Sándor, a népfront gödöllői bizottságának titkára beszélt a békemozgalom jelentőségéről, a fegyverkezési hajsza veszé­lyeiről. Kiemelte: a béke, az emberi együttélés természetes közege, a békés együttműködés az országok közötti normális viszony. Ennek az elvnek az érvényesítéséért száll síkra a magyar békemozgalom, szem előtt tartva, hogy a világ és Európa, Európa és hazánk sor­sa elválaszthatatlanul össze­függ. A békegyűlés résztvevői ezután egyhangúlag elfogadták azt az üzenettervezetet ame­lyet a magyar nép nevében küldenek Prágába, a béke-vi­lágtalálkozóra. Szélpermef A parasztember évszáza­dok óta aggodalommal vár­ja a fagyosszenteknek neve­zett Pongrác, Szervác, Bo­nifác májusi napjait, mert ilyenkor gyakori az erős le­hűlés, ami kárt okoz a gyü­mölcsösökben, szőlőkben. Ebben az évben nemhogy fagyot, de kánikulai hősé­get hoztak ezek a szentek, ök tehát nem tettek kárt a mezőgazdaságban, Gödöllőn azonban mégis adódott probléma. A fagyosszentek hetében a fő közlekedési utak mentén húzódó sávok­ban permetezéssel irtották a gyomot. Csak az volt a baj, hogy igen erős szélben szórták a mérget, amiből az utak melletti kertekbe, föl­dekre is jutott. A városi ta­nácshoz hamar befutottak a panaszok, súlyos károkat emlegetve. Ezeknek nyo­mán a permetezést azonnal leállították. Sajnos azok a szőlők, amelyekre jutott a szerből, most úgy néznek ki, mintha fagy érte volna őket. A tanulság kézenfek­vő, a permetezésre is a megfelelő időt kell válasz­tani. Az esetnek egyébként, úgy hírlik, folytatása lesz. Cs. J. Kétféle türelem A tavaszi hónapokban sűrűsödnek az iskolai kirándulások. Legtöbbször egy-egy osztály kerekedik fel, s úticélját a lehető leg­előnyösebb anyagi feltéte­lek mellett igyekszik elérni, ami némi kényelmetlensé­gekkel, átszállásokkal jár együtt. Az effajta kirándu­lások egy bizonyos, termé­szetesnek nevezhető zson­gással, duruzsolással jár­nak együtt. Az sem ritka, hogy néhányan megfeled­kezve magukról hangoskod­nak, míg a kísérő kisebb hangerőre nem inti őket. Olykor maguk az utasok is rájuk szólnak a hangos- kodókra. Még inkább rá­juk szólnak vagy éppen rájuk förmednek az általá­nos iskolás korúakra, ha öten-hatan összeverődnek, s utaznak feltűnően viselked­ve, nagyokat vihogva, egy­mást játékból bokszolva. Érthető: az utasok fárad­tak, nyugalomra vágynak, következésképpen tűrőké­pességük is kisebb a meg­szokottnál. Bizonyára sokan tapasz­talták ennek az ellenkező­jét is, s nem is egyszer. Legutóbb például a haza­tartó gimnazista korúakkal szemben tanúsított türelem miatt csodálkoztam, a Pest­ről Aszód felé igyekvő vo­naton. A két szemközti ülé­sen heten-nyolcan hem­zsegtek. Beszédstílusukat még azok az írók is eszmé­nyi mintának tekinthették volna, akik a durva szava­kat a maiság, a modernség egyik hitelesítő elemeként előszeretettel használják műveikben. Hangoskodásuk jóval túltett egy kirándu­lásra utazó osztály jóked­vet árasztó zsivaján. Az utasok egy része föl-fölkap- ta a fejét, néhányan csó­válták, fintorogtak, majd beletemetkeztek újságjuk­ba, a szendergők vissza­hunyták szemüket... Igaz, hogy senki sem szólt rájuk, de ez a türelem két­ségtelenül erőltetett volt, s éppen a fejcsóválások, fin­torok jelezték: a hallgatás nem jelentett beletörődést, hanem az ellenkezőjét, az egyet nem értést, a rajcsú- rozók elítélését. E z és a hasonló esetek szem- és fültanúi Is fáradtak voltak, így türel­metlenebbek. de a tizenhat­tizennyolc évesekkel szem­ben mégis türelmesebbek, mint a tíz-tizenkét évesek­kel szemben. Nem furcsa? Nem fordítva kellene a tü­relmünknek megnyilvánul­ni? Bene Mihály •• öregfiúk Kár ezért a A gödöllői öregfiúk csapata immár tizenhárom éve vesz részt szervezetten a bajnokság­ban. A 35 éven felüliek csapa­ta jól megállja a helyét a fő­városiak és a Pest megyeiek között. Társak a versengésben, a Fővárosi Vízművek, Gázmű­vek. BVSC, Göd, Telefongyár, Vasas Láng, Marcibányi SK, XIV—XVI. kerületi IKV, Bu­dakalász, Elektromos és az M. Pamut. A legutóbbi bajnoki találkozó előtt a csapat két ve- terenja, Sárréti Imre és Báthori Károly társaságában sok szó esett a csapatról. A GSC fedezi a kiadásokat, biztosítja a pályát és felszere­lést, valamint a útiköltséget. A bajnokságban a hetedik helyen állnak a nagyon szoros me­zőnyben. A beszélgetés után alkalmunk volt végignézni a BVSC elleni találkozót, ame­lyen megtört a gödöllőiek ta­vaszi veretlensége. Addig hat mérkőzést játszottak, ötször nyertek és egy döntetlent értek el. Gödöllő SC—BVSC 2-4 (2-2) Vezette: Csikós. Esőre hajló időben nagyon rossz agyagos, sáros pálya fo­gadta a csapatokat az Erzsébet parki sporttelepen. Nem vélet­lenül jegyezték meg a vendé­gek: kegyetlen a hely. A haza­iak Budai, Markó, Temesvári, Rab P., Jávorszky, Tasnádi, Kajái, Kőszegi, Báthori. Kaiser és Juhász összeállításban kezd­tek. A vasutasok már az ötö­dik percben 2-0-ás vezetésre tettek szert. A 18. percben Te­mesvári szépített, majd a 23. percben Kaiser egyenlített Szünet után mieinknél két poszton is csere történt, Kősze­git Sárréti, Kaisert Nagy L. váltotta fel. A csúszkálós, sok eséssel járó mérkőzésen szép játék nem alakulhatott ki. Csa­patunk sokat hibázott, a leg­vereségért jobb helyzeteket is sorra ki­hagyták. A vendégek az 50. percben ismét vezetéshez ju­tottak, sőt nem sokkal később beállították a 4-2-es végered­ményt. Kár az első tavaszi ve­reségért! Aszód Szép siker Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet volt a házi­gazdája a megyei KISZÖV mezei futóversenyének. A vetélkedőre öt női és négy férfi csapat nevezett. A nők versenyét Gombos Terézia, a férfiakét Szászi László, mind­ketten ferromechanikások, nyerte meg. Kincskereső kisködmön. Szí­nes magyar film. Csak 4 óra­kor! Keresztapa, Kétrészes színes, szinkronizált amerikai film, 6 órakor. Kistarcsai gázcseretelepiinkre telepvezetőt FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet személyesen: PEST MEGYEI IPARCIKK KERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest V., Deák Ferenc u. 23. Telefon: 173-525. ISSN 0133-1457 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents