Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
S %Mlkw im wt&ntn ír., rwrda TANÁCSOK Mit követ el a dolgozó, ha az építésikölcsön-szerződést egyoldalúan felbontja? Társasházat építő kétgyermekes család összes hitele tS Milyen kötelezettség terheli azt a munkavállalót, a lakásépítési, -vásárlási kölcsön visszafizetése tekintetében, aki egyoldalúan felbontja a szerződést. Olvasónk 5 évvel ezelőtt szerződést kötött vállalatával, építési kölcsöi) nyújtására. Időközben jobb munkahelyet talált, ezért egyoldalúan szeretné a munkáltatóval kötött kölcsönszerződést felbontani, Olvasónk úgy gondolja: mivel a kölcsönt a vállalat átutalta az OTP-nek, 6 már az OTP-vel áll adási jogviszonyban. A szerződésbontás következményeit akként szeretné kiküszöbölni, hogy magára vállalná a munkáltatói kölcsön után az I százalékos kezelési költség megfizetését, valamint az OTP részére a továbbiakban megfizetné a 3 százalékos kedvezményes kamatot, amit az OTP is felszámít az általa nyújtott hitelek esetén. Olvasónk elgondolása bármennyire is előnyös lenne a javára, járhatatlan út. Az OTP illetékes fiókja a nála nyitott lakásépítési alapszámlán tulajdonképpen a vállalat (munkáltató) pénzét kezeli. Mondhatni azt is, hogy ügyel arra, csak a jogszabályban előírt célokra és esetekben lehessen felhasználni a rendelkezésre álló összeget, a lakásgazdálkodási politikájának megfelelően. A munkáltató és a dolgozó — amint azt olvasónk is tette öt évvel ezelőtt —, a kölcsön, illetve a munkáltatód támogatás nyújtásával egyidejűleg, megállapodtak a kölcsönnyújtás feltételeiben, és abban is, milyen kötelezettségek hárulnak a dolgozóra akkor, ha a szerződést felbontja, illetőleg szerződésszegést követ el. Olvasónk levele szerint, ha még eddig nem követte el, szerződésszegésre készül, és annak viselni kell a megállapodásban előírt következményeit. így például azt, ha a kölcsönnyújtást követően meghatározott idő eltelte előtt a dolgozó kilép a vállalattól, az egész kölcsöntartozás esedékessé válik. Olvasónk által elgondolt út tehát nem járható. A lakás- építési alapból nemcsak köl- ésönt, hanem vissza nem térítendő támogatást is nyújthat a munkáltató. Valóban igaza van olvasónknak, így mondja a jogszabály is. A munkáltató azonban a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben aat is eldönti, hogy lakásépítési alapjukból dolgozóik részére lakásépítés, -vásárlás stb. céljaira kölcsönt vagy vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a lakás költségeinek csökkentése céljából. Dönthet úgy a munkáltató, hogy kizárólag köl- csöntámogatásbam részesíti dolgozóit, azokban az esetekben, amelyek a vállalat számára a legmegfelelőbbek dolgozóik lakáshoz jutásához. De dönthet ugyanakkor arról is, hogy a kölcsön mellett, milyen esetekben adhat vissza nem térítendő támogatást a jövendő lakástulajdonos költségeinek csökkentésére. Adhat a munkáltató a saját rész (korábban előtörlesztésnek nevezett). erő csökkentésére, vagy pedig az OTP által nyújtandó 3 százalékos kedvezményes kamatozású kölcsönösszeg csökkentésére. A saját erő a2 építési költség, illetve lakásár szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett összegének családi ház építése esetén legalább 40, többszintes épületben lévő lakásépítés, vásárlás esetén legalább 30 százaléka. Ha a munkáltatói kölcsön a saját erő csökken lésére számolható el, úgy ennek mértéke családi ház esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel mérsékelt építési költség a lakásár 20 százalékáig, többszintes épületben lévő lakás esetén 10 százalékáig csökkenhet. Fiatal házaspárok, továbbá három vagy négy gyermeket eltartók, a saját részt egyéb kölcsönnel kiegészíthetik, ennek összege a saját rész maximum 50 százaléka, legfeljebb azonban 70 ezer forint lehet. A visszafizetés ideje legfeljebb 5 év, kamata pedig évi 3 százalék. Az ifjúsági takarékbetét után igénybe vehető külön kölcsön feltételei minden esetben azonosak a kedvezményes kamatozású kölcsönével. A Hogyan alakul egy kétgyermekes család helyzete, ha társasház építésben (vásárlásban) vesz részt, és a munkáltatótól Is kap kölcsönt. N. Cs. olvasónk OTP öröklakáshoz jutott, amelynek ára telekárával együtt hétszázezer forint. Ez a család kap 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezményi, és maximálisan 360 ezer forint kedvezményes hitelt. A havi törlesztendő részlet 3 százalékos kamat terhe mellett, 35 évi lejárattal, 1390 forint lesz. A dolgozó 100 ezer forint munkáltatói kölcsönt kap, tehát olvasónknak 180 ezer forint saját pénzösszeggel, illetve ennyi értékű építőanyaggal, élő munkaerővel kell rendelkeznie. Ezek szerint az összes hitele olvasónknak 460 ezer forint, és havonta törlesztendő részletük 1770 forint lesz összesen. Dr. M. J. TíZ NAP Rendeletéiből I Egyes miniszteri utasítások hatályon kívül helyezéséről a Közlekedésügyi Értesítő 3. számában jelent meg a 2/1983. KPM. számú utasítás. Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről a 3/1983. Kk. M. számú utasítás rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Külkereskedelmi Értesítő 6. számában találnak meg. Az ifjúsági törvény végre' hajtásáról a Külkereskedelmi Minisztérium 4/1983. Kk. M. sz. alatt adta ki utasítását, amely ugyancsak a Külkereskedelmi Értesítő 6. számában jelent íneg. A nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, továbbá irányelv a lakásszövetkezetek tevékenységének továbbfejlesztéséről, a Tanácsok Közlönye 8. számában találhatók. Tallózás Csökkent munkaképességűek Pénzbeli gondoskodás Azokról a dolgozókról, akik egészségi állapotuk miatt a csökkent munkaképességűek számára fenntartott munkahelyeken sem foglalkoztathatók, és betanítás vagy szakképzés által sem lehet részükre észszerű foglalkoztatást biztosítani, pénzbeli segélyezés útján gondoskodnak. Itt már idősebb emberekről van szó, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra azonban még nem jogosultak. Ennek a pénzbeli gondoskodásnak három formája van: átmeneti segély; rendszeres szociális járadék; rendszeres szociális segély. Átmeneti segélyre az a nem rehabilitálható csökkent munkaképességű dolgozó jogosult, akinek munka- viszonyát (ipari szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói jogviszonyát) megszüntették, és legalább az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt megszerezte (ez 1990-ig 10 év); az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt még nem érte el, de öt év múlva eléri (tehát legalább 50 éves nő és 55 éves férfi jöhet számításba); és munkaképességcsökkenése eléri az 50 százalékot. Ezeknek a feltételeknek az együttes fennállása szükséges. Sok a szabálytalanság Nem javult a pénzügyi fegyelem TAVALY nem javult a pénzügyi fegyelem — álapítot- fa meg a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, amelynek az a feladata egyebek közt, hogy ügyeljen a gazdálkodás rendjére. A javulás hjányát igazolja, hogy 1981- ben az ellenőrzések 82 százaléka, 1982-ben pedig már 95 százaléka zárult jegyzőkönyv felvételével. Márpedig a szabályszerűséget vizsgáló ellenőrök csak akkor vesznek fel jegyzőkönyvet, ha a ■■ gazdálkodó szervezet megsértette a gazdasági előírásokat, ha elmulasztotta vagy hibásan teljesítette költségvetési kötelezettségei teljesítését, ha helytelenül számlázott, ha hibásan képezte (és használta fel) érdekeltségi alapjait. A legtöbb szabálytalanságot, illetve hibát esztendők óta a szállítás-hírközlésben, valamint az építőiparban működő gazdálkodó szervezetek követik el. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy magas a visz- szaesők, vagyis az ismétlődő hibát vétők aránya. E tekintetben a szövetkezetek, azon belül is elsősorban a megőgaz. dasági szövetkezetek a listavezetők. Az sem ritka, hogy egyes gazdálkodó szervezeteknél hibát hibára halmoznak, s ennek következtében ugyancsak megkérdőjelezhető a vezetői tisztánlátás illetve a döntések megalapozottsága. A gyakori hibavétők mellett akadnak azonban olyan vállalatok is, ahol az ellenőrök évek óta nem tapasztalnak hiányosságokat, pontatlanságokat. Közéjük tartozik például az Észak-magyarországi Rövid- és. Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Győr-Sopron megyeli Gabonaforgalmi, a Sárvári Baromfifeldolgozó, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Az ellenőrzés feladata, hogy felfedje a szabálytalanságokat, felhívja a figyelmet a mulasztásokra — és rámutatva az okokra — segítsen a hibák megelőzésében. Egy vidéki mezőgazdasági termelőszövetkezetnek például abban, hogy ne fizessen uzsoradíjat fővárosi bérleményéért. A szóbanforgó tsz ugyanis több mint kétmillió forintot volt hajlandó áldozni egy ingatlanért. A kert éves bérleti díja négyszögölenként ezer forint fölött volt. Egy másik — ezúttal ipari — szövetkezet külső szakértők munkáját túlbecsülve „szabadult meg” könnyedén forintjaitól Száznegyvenezer forintot fizetett ki egy zsürizetlen (és fel sem használt) tanulmány díjazására. A FÖIGAZGATÖSAG munkatársai az utóbbi három esztendőben a megvizsgált vállalatok és szövetkezetek kétharmadánál tártak fel olyan hibákat és szabálytalanságokat, amelyek jogosulatlan személyi jövedelmek és különböző alaptalan, indokolatlan előnyök keletkezését tették lehetővé. Egyebek közt a másodállásokban és mellékfoglalkozásokban, a gépkocsihasználat, az előleggel való manipuláció, valamint a laza anyaggazdálkodás kapcsán fizettek ki ilyen pénzeket. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a szóbanforgó jelenségek kialakulásában és rendszerré válásában szerepe van az ellenőrzést elmulasztó, elnéző vezetői magatartásnak is. Az sem ritka, hogy a gazdálkodók olykor-személyes — anyagi vagy egyéb — érdekeltségük miatt hunynak szemet a szabálytalanságok fölött. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számviteli rendben és a pénzügyi fegyelemben feltárt hibák és hiányosságok általában a jó belső szabályzatok pontatlan végrehajtásából származtak, s csupán negyedük vezethető vissza a szabályozás helytelenségére. Egyébként a hibák okozóiként tartják számon a gyakori és jelentős jogszabálymódositásokat Is A gyorsan változó körülmények kétségtelenül a szabályozók sűrű módosítására kényszerítik az irányító szervezeteket. Ez pedig a pénzügyi ellenőröket kényszeríti arra. hogy erősítsék a gazdálkodás kontrollját. EZ IS EGY ESZKÖZ — méghozzá hathatós eszköz — lehet ugyanis arra, hogy megakadályozzák az indokolatlan j övedelemszerzést. Molnár Patrícia Itt arról van szó, hogyha valaki az öregségi nyugdíj elérése előtt 5 évvel nehéz helyzetbe kerül, nem marad ellátatlan. Ha változatlanok a körülményei, akkor az átmeneti segélynek mintegy folytatása a nyugdíj. (Ami általában megszabott összegű lesz.) Csak akkor vonják meg az átmeneti segélyt, ha valakinek romlik vagy javul az állapota. Ha romlik, mondjuk 67 százalékig, akkor rokkantnyugdíjat kap, ha javul, akkor megvonják a segélyt, munkát kell vállalnia. Ha valakinek nincs meg a 10 évi szolgálati ideje, vagy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt öt éven belül nem éri el. nem étmeneti segélyt, hanem úgynevezett rendszeres szociális járadékot kap. Természetesen ebben az esetben is el kell érnie a munkaképesség csökkenésének az 50 százalékot. Az átmeneti segély, illetve a szociális járadék megállapítását a munkáltatónak kell kezdeményeznie még a munkaviszony fennállása alatt, ha a dolgozót a maga hatáskörében nem tudja rehabilitálni. A nyugdíjmegállapító szerv számára adatokat kell közölnie, ugyanakkor a kérelmet a dolgozó lakóhelye szerinti egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervnek is meg kell küldenie. Ha a vállalat elmulasztja ezt a kötelezettségét, a dolgozó is kérheti a tanácstól a segély vagy járadék megállapítását. Azok az idős emberek, akik életkoruk és egészségi állapotuk miatt már képtelenek szolgálati időt szerezni, hogy legalább a minimális nyugdíjat megszerezzék, rendszeres szociális segélyt igényelhetnek a tanácstól. De csak akkor, ha létfenntartásukról nem tudnak gondoskodni, és tartásra kötelezhető hozzátartozójuk nincs. A segélyezésnek ez a formája a nyugdíjkorhatárt betöltött ellátatlan emberekről gondoskodik. Dr. Kertész Éva Üzemi lapokban olvastuk Bár már jócskán benne járunk az esztendőben, az üzemi lapokban tallózva számtalan olyan Írással találkozunk, amely még az elmúlt év sikereire, vagy éppenséggel kudarcaira utal. A mérlegkészítés és a tervek elfogadása után megkapták megérdemelt kitüntetéseiket a szocialista brigádok is, s a tavalyi tapasztalatok tükrében újult lendülettel folyik a munkaverseny. §yg ROZMARING híradó 2 A Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet híradójában részletesen ismertetik a tagsággal az 1983-as elképzeléseket, természetesen úgy, hogy előzőleg alaposan mérlegelték, hogyan is teljesítették az 1982-ben megfogalmazott célokat. Nos, az összkép kedvező, hiszen a téesz kollektívájának nincs miért szégyenkeznie: az elmúlt esztendőben csaknem egymilliárd forintnyi árbevételt értek el, s az ebből megmaradó több mint 65 milliónyi mérleg szerinti nyereség jó alapot ad a továbblépésre. De nézzük egy kicsit részletesebben. A dísznövénytermesztéssel és kiskereskedelemmel foglalkozó ágazat összességében 27 százalékkal túlteljesítette tervét, annak ellenére, hogy a ceglédi telepük veszteséggel működött. Ugyancsak elmaradtak a várakozástól az ipari ágazatok és a konszignációs raktár. A gondokat elemezve a vezetőség megállapította: egyebek között az is szerepet játszott ebben, hogy már a korábbi években több helyen készletezési és értékesítési problémák léptek fel. Természetesen, a tapasztalatokat számba véve, a nagyüzem irányítói már döntöttek a fejlődést biztosító lépésekről is. Mint a cikkből kitűnik, az intézkedések elsősorban szigorú takarékosságra és a lehetőségekkel való ésszerűbb „gazdálkodásra” kell, hogy ösztönözzék a közösségeket. ssÉHIRdDÖ Poel mogy* Wx-é* Csatornamű VtfoM A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemi lapjában hosszú oldalakat tölt meg az a felsorolás, amely a legjobb brigádokat, s a nekik adományozott kitüntetéseket említi. Egy kisebb írás a telepek közötti munkaversenyt értékeli, s ebből megtudhatjuk, hogy az első helyen a ceglédi üzemmérnökség végzett, s ezzel elnyerték az elvzem címet is. Hogy mi van e nagyszerű kitüntetés mögött? Íme, néhány adat, amely jó! illusztrálja tavalyi munkájukat. Túlteljesítették vízértékesítési és szennyvízelvezetés: tervüket Is, a vízveszteséget Arai hatóságilag korlátozott Éttermi árformák A belkereskedelmi miniszter — az Országos Anyag- .és Ár- hivatal elnökével egyetértésben — a vendéglátóipari árformákat szabályozta újra. A rendelet szerint a rögzített árformába tartoznak például a hazai gyártású cigarettád. Ebbe a kategóriába sorolták a fehér és félbarna kenyér, a vizes szemle és a tejes kifii árát a munkahelyi éttermekben és büfékben, valamint a III. és IV. osztályú üzletek ben. Az úgynevezett maximál! árforma vonatkozik az elöfi zetéses menük, a védőélelek haszonkulcsára, valamint a IV. osztályú munkahelyi ét termek és a munkahelyi bü fék éteihaszonkulcsára. Maximált az ára a IV. osztályú üzletekben a hazai és a szocialista importból származó palackozott söröknek, valamint — a gyümölcspálinkák kivételével — a hazai eiőálli- lósú palackozott rumoknak, pálinkáknak, brandy és kommersz likőröknek. A maximált árformába tartozik a kiskereskedelmi üzletekben a hi- ■legkonyhat termékek és a cukrászsütemények haszon- kulcsa is. Hatóságilag korlátozott egyebek között az ételek ha- -.zonkulcsa a III és IV. osztá- 'yú üzletekben. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a palackozott szénsavas üdítő ital é- gyümölcslé a III—IV. osztályú üzletekben, valamint a munkahelyi éttermekben és büfék- I ben. viszont a várt 8,25 százalékról 7,92-re sikerült korlátozniuk. , S egy ritkán hallható megállapítás: a kollektíva munkafegyelme kiváló! Am ne feledkezzünk meg a többiekről sem. A rangsornan a második az anyagellátási és •gazdálkodási osztály, valamint a II. számú építésvezetőség. Sikerük egyebek kozott annak köszönhető, hogy a vállalat teherautóparkjának jobb kihasználására bérfuvarokat szerveztek, s ezzel mintegy 2,6 millió forintos bevételhez juttatták a PVCSV-t. Az építésvezetőség az árbevételi tervét teljesítette túl, mintegy négymillió forinttal. S végül a harmadik helyzetiről, a nagykátai üzemmérnökségről és a gépészt ti osztályról egy-két szót. Mindkét területen a vártnál sokkal jobb eredményeket értek el, egyebek között az állóeszközfenntartásban, ahol 1 millió 200 ezer forintot takarítottak meg. KÖZÉPS ha már a víznél tartunk, lapozzunk bele néhány percre a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság üzemi lapjába is. Érdekes cikket olvashatunk Rendkívüli szennyezések, vízminőségi kárelhárítás 1982- ben címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy tavaly összesen 44 szennyeződés történt a területükhöz tartozó folyókon, patakokon. Ezek közül a legtöbbször a Duna volt a szenvedő: 24-szer kellett riasztani a szakembereket. S még egy „leg”: a leggyakrabban olaj került a vizekbe, tízszer a szervesanyag fenyegette az élővilágot. Az emúlt évben kilencszer észleltek halpusztulást is. Nézzük egy kicsit részletesebben. Harmadfokú vizminó- ségvédelm: készültséget kellett elrendelni négy esetben. Az elsőt akkor, amikor a Fővárosi Csatornázási Művek IX. kerületi szivattyútelepen egy tolózár meghibásodott, s szennyvíz folyt a Dunába. A következő esemény: egy kot- róhdjó elsüllyedt a Folyam- és Kavicskotró Vállalat kikötőjében. Ugyancsak gondot okozott, amikor a metró építési munkái miatt a főváros XIII, kerületében a Dráva utcai vészkiömlőt meg keltett nyitni. S a legutóbbi, egyben a legfrissebb riadó: néhány hónapja, mint arról lapunkban is beszámoltunk, az AfOR XXI. kerületi pelróle- uinkikötöjében a vezeték átszakadt, s ez veszélyeztette a folyót. A statisztika szerint a két évvel ezelőttihez képest romlott a helyzet, hiszen 1981-ben csupán két esetben, s csak összesen 15 napon át voit szükség vízminőségvédelnu készültségre. Ezért a jövőben még nagyobb figyelmet km fordítani a megelőzésre, bár — tegyük mindjárt hozzá — sz nem elsősorban az igazgatóság munkatársain múlik. Ök mér csak utólagos szemlélői, illete az elhárítás aktív tesztvevői többnyire. S hogy nrru is akárhogyan dolgoznak, arra ió példa, hogy Kouács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke is elismerően szólt a KöVIZIG tévé ken.vségéről, arról az eevött i)űködé"től, ams'vet az érintettek mindenkor kiaU-kiff nak, sz kár mielőbbi elhárítására kamatoztatnak. Furucz Zoltán
