Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
1983. MÄ.TTTS 18.. SZERDA Zenei panoráma \ Kórusszemle Solymáron A korán jött nyár első kánikulai vasárnapján került sor a Solymári Zenei Hetek (május 15.—június 12.) ünnepélyes megnyitójára a helybéli Apáczai Csere János művelődési ház dísztermében. A Kórusok Országos Tanácsa (KÖTA) nevében Fasang Árpád alelnök köszöntötte a közreműködőket és a közönséget, üdvözölte a Solymári Zenei Hetek megjelent díszelnökét, Bárdos Lajost, majd kezdetét vette a csaknem háromórás éneklés. Fél évezred muzsikája Áz első kórus a házigazdák együttese volt. A PEMU Solymári Madrigálkórusa Kempe- len Tünde vezetésével Bárdos Lajos Tavaszi szignál • című művét szólaltatta meg, majd Lassus, Kodály, Schütz, Scheiber és Bárdos művek mellett a Vietorisz-kódex zenei anyagából származó feldolgozásokat énekeltek. Produkciójuk meglehetősen egyenetlen volt. Több félig- kész számuk között csiszolt és kiérlelt hangzásával meglepett Lassus motettája és Schütz Máté-passiójának zárókórusa. Talán kevesebb több lett volna! A Solymári Zenei Hetek fangját volt hivatva reprezentálni a svájci Studiochor Luzern (karvezető: Norbert Achleitner) meghívása, akik valóban kiegyenlített, szép hangon énekelték közel negyvenperces műsorukat A megszólaltatott művek az európai kórusmuzsíka fél évezredét felvillantották (Lassus, Dow- land, Schütz, Haydn, Brahms, Schönbert szerzeményei hangzottak el), s bizonyították a külföldi kórus zenei tájékozottságát stílusbiztonságát. Megérdemelt szép sikert arattak. A hazai vendégkórusok közül elsőnek a budapesti Széchényi Könyvtár Kamarakórusa lépett dobogóra. Párkainé Eckhardt Mária vezetésével talán az est legegyenletesebb, teljesítményével, ritkán, illetve soha nem hallható művek megszólaltatásával örvendeztették meg a közönséget. Az angol reneszánsz kórusmuzsika három gyöngyszeme hangzott el először, majd a múlt század elfeledett magyar mesterének, Ruzitska Györgynek egy máig kéziratban lévő latin nyelvű gyászénekét (Libera me) tolmácsolták. A mű és az előadás emlékezetes élmény volt. A kórus érzelmileg és hangilag egyaránt győzte a feladatot. Megrendítő komolysággal, bársonyos sötét tónussal énekelték a halotti ima romantikus, de archaizáló dallamait. Szép volt Liszt Szent Cecília dala, a Cantatibus organis című motetta is. Végezetül Bárdos fergeteges Malomnótáját énekelték nagy elismeréssel. Serleg a szegedieknek A szegedi Bartók művelődési központ vegyeskara Roz- gonyi Éva vezetésével az est legigényesebb, technikailag legnehezebb műsorával: Jos- quin de Prez, Huszár Lajos és Bárdos műveivel aratott megérdemelt szakmai és közönségsikert, s elnyerték a Solymári Zenei Hetek vándorserlegét. A modern művek különleges hangzásvilágát, merész ritmusait fegyelmezetten, nagy belső átéléssel szólaltatták meg. Talán csak a szoprán néhány éles fortéja róható fel, hibájául ennek a kitűnő együttesnek. Igényes, bár kissé túlméretezett műsorral lépett a pódiumra az OKISZ Monteverdi Kamarakórusa Kollár Éva vezetésével. Francia madrigálok Lassus és Monteverdi művei után két Bartók egyneműkar. a Bolyongás <férfi kar) és a a Tavasz (női kar) hangzott el, jókedvű, érzelemgazdag. d< hangilag kissé fáradt előadásban. Daróczi Bárdos ren iki vül nehéz ritmikáiú, de igen mutatós műve zárta műsorukat, amely nagy tapsot ara tott. A kórusszemle sorrendben utolsó közreműködője a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa volt Párkai István vezényletével. Műsoruknak különsen nyitó és záró darabjai voltak emlékezetesek. Felice Anerio latin nyelvű dicsőítő zsoltára a XVI. századi stílus reprezentatív darabja, melynek minden akcentusában élő és korhű megszólaltatása az est egyik legemlékezetesebb zenei produkciója volt. Mint ahogy élményszerű volt a kitűnő Rossini-darab rpegszólaltatása is. Csupa derű, délszaki temperamentum, a dallam és a ritmus teljes kiélése jellemezte Párkaiék előadását, mely így vidám és hangulatos befejezése volt a monstre kórustalálkozónak. Váradi László Végső búcsú Fábián Zoltántól Pályatársai, a kulturális és a politikai élet képviselői, tisztelői, barátai, családtagjai mély részvéttel kísérték utolsó útjára kedden a Farkasréti temetőben Fábián Zoltán József Attila- és SZOT-díjas írót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagját, az Olvasó népért mozgalom munkabizottságának elnökét, aki baleset következtében, 57 éves korában hunyt el. Az írószövetség, az írók képviseletében ravatalánál Csák Gyula, a szövetség titkára búcsúzott Fábián Zoltántól. Molnár Zoltán (ró a Hazafias Népfront és a barátok nevében idézte az elhunytat, a közért mindig cselekedni kész, a közért élő írónak az alakját. Varga Csaba író, szodográ- fus a fiatal írónemzedék nevében mondott köszönetét a biztató szavakért. Vita i helyesírásról Terjesztik a tervezetet Az első helyesírási szabályzatot eddig tízszer módosították, legutoljára 1954-ben. Most elérkezett az idő, hogy újra csiszolják, átrendezzék, jelentős változásokat azonban nem terveznek. A Magyar Helyesírási Szabályzat 11. módosításának tervezetét a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási bizottsága széles körben terjeszti: nemcsak a szakértők, tudósok kapják meg, hanem iskolák, kiadók, nyomdák, meg a szomszédos országok egyetemeinek magyar tanszékei is. Megvitatta a tervezetet természetesen a Magyar Nyelv- tudományi Társaság magyar szakosztálya is, amelynek legutóbbi gyűlésén Szepesy Gyula nyelvész egyebek közt elmondotta: az új helyesírási szabályzat módosításának egyik tervezetében javaslatokat tesznek olyan szavak kettősségének megszüntetésére vagy fenntartására, amelyekben az ő vagy az e hang vagylagossága okozza az eltérést: föl—fel, gyep—gyöp. szög- szeg stb. A Magyar Nyelvtudományi Társaság ülésén elhangzott vélemény szerint a szabályzat készítőinek nincs joguk arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Függetlenül attól, hogy valaki az öző nyelvterületről származik-e vagy sem, például a „begyöpösödött a feje” kifejezésben aligha volna kívánatos a begyepesedett forma, s a „kelte- gette” mellett kitűnően megférne a „költögette” Is. A helyesírási szabályzat készítői elé kerültek olyan szóváltozatok, amelyek megszüntetéséről, illetve megtűréséről nehezen lehet dönteni. Ilyenek például; aztán—azután, benn —bent, boszorka—boszorkány, dicsekedik—dicsekszik, fonal— fonál stb. Szepesy Gyula úgy véli, ha dönthetnek az ilyen élő nyelvi formák létéről, akkor ezzel véget nem érő lavina indulna meg. „ítélőszék elé” vbnhatnák az engem—en- gemet, mindenütt—mindenhol; mindnyájan—mindannyian, bízvást—biztos—bizonnyal— bizonyosan—biztosan és más, hasonló változatokat. Tervezik, hogy a jövőben a hív, szív, vív formát engedélyezik, a hí, szí, ví változatokkal szemben. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a „száműzött” formák rágós alakban használatosak a köznyelvben. Például a napszítta kifejezés csak „v” nélküli formában ismert. A tervezett változtatás ellen szól az is, hogyha a magyar emberek számára a jövőben tilalmas lesz a régies nyelviyforma, akkor régebbi irodalmi alkotások gyors ütemben veszíthetnek érthetőségükből, esztétikai hatásukból, a helyesírás révén elavulttá tett nyelvi formák miatt. A módosítás tervezete kiűzné nyelvünkből az orca és a csuda szót. Ki a csudának állnak útjába ezek a szavak? — kérdezi a más véleményt valló nyelvész. Azt állítja: a nyelv- közösség minden tagjának elidegeníthetetlen joga. hogy tetszése szerint használjon minden létező élő nyelvi eszközt a maga helyén. Kiállítótermekből Meghitt érzelmek közvetítői Vannak ismert és rejtett találkozási pontok. Szépen ível felfelé a Hatvani Galéria összteljesítménye Moldvay Győző irányításával, aki mindig szövetségeseket keres és talál. Barcsay Jenő szentendrei gyűjeményét is felkereste baráti körük, ahol a mester tartott tárlatvezetést. Barcsay különben nemcsak kiállítást nyitott meg Hatvanban, hanem több rajzot is a galériának adományozott Összefogva Most Patay László, aki Barcsay utódja lett a Képző- művészeti Főiskolán, s Ráckevén alkot lett a Hatvani Galéria új kezdeményezésének, az állandó művésztelepnek a szakmai tanácsadója. A művésztelep a gombosi tangazdaságban valósul meg, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozik. Gödöllő és Hatvan összefogásából már az idén beléphet az első ösztöndíjas festő e helyre, hogy hatvani tárgyú alkotásokat hozzon létre. Ezt a festőt Lakatos Józsefnek hívják, Győrből indult Szabolcs-Szatmár- ba, majd Sárvárra került, s közben több képet festett Al- bertirsán is. Az eddig felsoroltak mellett az is találkozási pont, hogy a csepeli—nagymarosi illetőségű Pálffy Katalin szobrai májusban Gádor Kálmán képeinek a társaságában vendégeskedtek a Hatvani Galériában. Pálffy Katalin különösen a gyermekábrázolásban tűnik ki mélységével. Művein érződik, hogy készítőjük szobrász és anya, a közlés tárgyilagossága egyéni hangvétellel ötvöződik. A befogó forma mellett teret ad apró részleteknek is. Természetes őszinteség jellemzi közléseit, portréit, érmei közül Egry József arcmását és az Évszakok sorozatot. Választékosságára jellemző, hogy több anyagot használ, többek között alabástromot, vörös márványt, bronzot, bazaltot, andezitet, mészkövet, ólmot, fát. Érzékeny, tehetséges alkotó Pálffy Katalin. Várjuk tőle Lacika sorozatának méltó folytatását. Gódor Kálmánt túlságosan nagy csönd övezi. A munkás hétköznapok szorgalmas képi krónikása, emlékezetes képeket fest tárkányi öregmalomról, bervai mészkőbányáról, hatvani téglagyárról, tihanyi templomról, pihenő munkásokról, betonkeverőkről, krizantémokról. Anyám című képe kiemelkedő portré, általános igazságot tartalmaz festőién szép köntösben. Rádiófigyelő SZERPENTIN. Kedveltek azok a műsorok, melyek arra törekednek, hogy minél több véleményt gyűjtsenek csokorba, nézeteket ütköztessenek a terítéken levő témáról. Sokszor csodálom a szerkesztő-riporterek fáradhatatlan kutató szándékát, leleményes ötleteit, mikor egy-egy adást a végső formába öntenek. Különösen akkor, ha valamilyen közérdeklődésre méltó gondolat kifejtése során egymással hpm- lokegyenest ellenkező fölfogások néznek farkasszemet egymással. Mindenképpen ilyennek ígérkezett a rádió ismeretterjesztő szerkesztőségének csaknem egyórás összeállítása, a Szerpentin, amely ezúttal a vágyakról, pontosabban szólva, azokról az elképzelésekről szólt, melyet az emberek korai eszmélkedésüktől egész életükben magukban melengetnek. A fölvetett kérdés a maga nemében valóban megérdemelte, hogy a kutató-lencse tárgylemezére kerüljön. A vizsgálódáshoz a fölkészült tu- lósi segédlet sem hiányzott. Történész, szociológus, szo- ■iográfus vette tüzetesen szem. ügyre, amit a riporter eléjük idézett. Hallottuk fellegekbe kalandozó kisdiákok ábrándjait éppúgy, mint a valósággal józanul számot vető felnőttek elképzeléseit A csalódás akkor ért, amikor a Szerkesztő és a riporter végül is cserbenhagyta a hallgatót. Nem figyelt föl arra, hogy az elméletileg ugyan megalapozott, ám gyakorlatilag elvont fejtegetések két vállra fektetik a sokszínű köznapi életből született emberi vágyakat. A műsor tükrében például a fölidézett népmese színei is megfakultak, a mindennapi tevékenység örömteli pillanatai pedig teljesen elsikkadtak. Mindenáron csak a szerzés vágyát olvasták a fejünkre, mintha csupán általánosságban ez volna üdvözítő. MEZEI MARIA. Fájdalmasan megrendítő műsort sugárzott a rádió a hét végén. A segyelet visszafogja szavunkat, mégis el kell mondani, hogy egy nagy színésznő búcsú- .zerepiése volt, egyszemélyes színház, utolsó vallomás a ha- ál szorításában a rádió mikrofonja előtt. Ismerem a budakeszi házat, a tágas fekvőhelyet, a szélest e árt üvegfalon át minduntalan beröppenő fecskecsaládot, amely valamilyen kideríthetetlen oknál fogva a csilláron rakott fészket, s amely hosz-- szú éveken át minden tavasz- szal visszatért szeretett otthonába. Itt kereste föl tapintatosan értő szóval Király Györgyi, hogy hangszalagon őrizze meg az utókor számára Mezei Mária szavait, aki tudta, hogy elérkezett betegségének a végjátéka. Az oxigénpalack társaságában, minduntalan elcsuk- ló, köhögésbe fulladó hangon mérhetetlen szenvedéséről, pályafutásának nem felhőtlen, de mégis kék színű égboltjáról szólva, akarva-akaratlan példát és mértéket mutatott á magyar játékszín felelős szolgálatáról, a mesterség és művészet tiszteletéről. Még utolsó óráiban is a színpad varázsának a bűvölete vette körül. Olykor nyög- décselve, de félreérthetetlenül heszélt a színpadi játék szentségéről. az emberi öröm tiszta forrásáról. Végül Ady soraival búcsúzott: Talán más most a világ, Nincs játékbó' kitndot.1 Csenevész, sárga fiú Vedig, nagy Labdaverő, En ‘itkos, nagy Jehovám, Ügy "zeretném az ilyen Mindet összegyűjteni S egy vigságos játékban Egy utolsót játszani Sz. E. Mélységek Meiszter Kálmán festőművész hosszú ideje élvezi a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának bizalmát Az ő patronálásukban mutatták be festményeit, rajzait Romhány után a budapesti Metró Klubban is, változatlan sikerrel. A kőbányai részletek, a kecskeméti tanyák, a miskolctapolcai házak, a garadnai kisvasút bensőséges szemléletet tükröznek. Most dokumentációs jelleggel új kőbánya-sorozatra készül, amelyet minél hamarabb szeretne bemutatni Vácott. A budapesti Dorottya utcai kiállítóteremben május 28-ig látható Geszler Mária és Fekete László keramikusművész közös tárlata. A katalóguselőszóban Schrammel Imre köszönti a két fiatal művészt, 5 megkérdőjelezi a képzőművészeti hatásokat a kerámiában általában. Ebben biztosan igaza van, de Geázler Mária és Fekete László olyan elemeket hasznosít a piktúrábói és a szobrászatból, amelyek a kerámia törvényeinek megsértése nélkül átvehetők. Geszler Mária kerámia lapjai például szellemben és formában a táblaképhez közelednek, ízlésesen, gondolati mélységgel. Ebben áz esetben is a minőség az, amely eldönti a vitát az irány helyességéről. Losonci Miklós MOZIMŰSOR MÁJUS 19-TÖL 25-IG ABONY 19—20: Kenyér, arany, fegyver 21—22: Pokoli torony I—II.* 22: Élve vagy halva? (du.) 23—24: Éjszakai boszorkányok BUDAÖRS 19—22: Üldözők** 22: Kutyalagzi (du.) 23—24: A hét merész kaszkadőr CEGLÉD, Szabadság 19—22: Elefánt-story (du.) A profi** (este) 23—25: Seriff az égből CEGLÉD, Kamaraterem 19—25: A telhetetlen méhecske (du.) Griffin és Phoenix* (este) DABAS 19—20: Félénk vagyok, de hódítani akarok 21—22: A kolónia* 22: Diótörő-fantázia (du.) 23: A banda fogságában DUNAHARASZTI 19—22: Bombanő** 22: A fekete tyúk (du.) 23—24: Hatásvadászok* DUNAKESZI, Vörös Csillag 19—22: A seriff és az idegenek 22: Hattyúk tava (du.) 23—24: Noé bárkái DUNAKESZI, József Attila 19: Ezüstnyereg 22: Az Olsen banda boldogul 23: Kis kiruccanások* 25: A vágy titokzatos tárgya** ÉRD 19—20: Hófehérke és a hét törpe 22: Mindent fordítva (du.) 22: Ez Amerika** (este) 23—25: A Keresztapa I—II.** FÓT 19—20: Piedone Afrikában 21—22: A vadászat 23—24: A seriff és az idegenek GODOUÖ 19—?2: A hé< merész kaszkadőr ZJ—25: A sólyom nyomában (du.j Vérszerzfldés* (este) GYAL 19—20: Seriff az égb(P 21—22: A banda fogságában 23—24: Félénk vagyok, de hódítani akarok LEÁNYFALU Kertmozi 19—20: A nagy balhé 21—22: Egymá ra nézve*** 23—25: A postás mindig kétszer csenget I—II *• MONOR 19—20: Éjszakai boszorkányok 21—22: A XX. század kalózai f (du) A 3, számú firbázis** (este) 23—24: Ben Hur I—II. MONOR, Kertmozi 19—20: Csak semmi pánik 21—22; A biztosan ölő sárkány Lady** 23—24: A XX. század kalózai NAGYÍÍATA 19—20: A dominó elv* 21—22: Éretlenek 23—24: A 34-es gyors NAGYKOROS, Arany János 19—20: Pokoli torony I—II.* 21—22: Éjszakai boszorkányok 23—25: A profi** NAGYKOROS, Stúdiómozi 19—25: A negyedik akadály (du.) 19—22: Jelenetek a bábuk életéből*** (este) 23—25: A burzsoázia diszkrét bája** (este) PILISVüüOSVAR 19—20: Egy zsaru bőréért* 22: Detektív két tűz között* 23: Szerencsés Dániel* POMAZ íj 19—22: A postás mindig kétszer I csenget I—II.** 22: Rákóczi hadnagya (du.) 23: Fokhagyma és ananász RÁCKEVE 19—20: Talpig olajban 21—22: Hatásvadászck* 22: A Nagy Medve, fiai (du.) 23—24: A vadnyugat hőskora I—II. SZENTENDRE 19—22: Kaszkadőrök (du.) Harmadik típusú találkozások I—II.* (este) 23—25: Rákóczi hadnagya (du.) A dominó elv* (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 19—25: Tamás bátya kunyhója I—II. SZIGETSZENTMIKLÓS 19—20: Hatásvadászok* 21—24: Talpig olajban 22: Kincskereső kisködmön (du.) TÁPiÓSZELE 19—20: Éretlenek 21—22: A 31-es gyors 23: Piedone Afrikában VÁC. Madách Imre 19—22: Noé bárkái (du.) 19— 25: A keresztapa I—II, (2. rész)** (este) 23—25: Panda maci kalandjai (du ) VECSÉS 20— 22: Languszta reggelire* 21— 22: A vízesés fia (du.) 23-25: üldözők** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak lf? éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.