Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983. MÁJUS 17., KEDD "xMltm A pedagógus lehetősége és felelőssége Bizalomra épített kölcsönösség A közelmúltban zajlottak le Százhalombatta óvodái­ban és iskoláiban az ilyen­kor esedékes nevelési ér­tekezletek. A tanácskozá­soknak elsődleges témája a család és az iskola együtt­működésének a problémá­ja volt. Az itt elhangzott vélemények, felvetett kér­désele, s felsorolt tapasz­talatok összegzésére, s az együttműködés lehetséges ^ formáinak felvetésére vál- í lalkozunk az alábbiakban. Az utóbbi időben a szülők figyelme és érdeklődésé — érthetően — fokozottan for­dul az iskola, a pedagógusok és nevelés irányába. Sokan jó szót, tanácsot várnak, mások kérnek vagy vádolnak, eset­leg vitáznak, s akadnak, akik valamennyi gyermeknevelési gondjukat a pedagógusra há­rítják. Ugyanakkor a tisztessé­ges együttműködésre soha nem volt nagyobb igény és kényszerítő körülmény, mint manapság. Hogy miért? Nos erre a gazdaság, a politika, a szociológia, a statisztika és persze a tapasztalat válaszol. Váddal, követeléssel Százhalombattán _ is nem­csak a gazdaság és a foglal­koztatottság struktúrája ala­kult át gyökeresen, hanem a családoké is. A mostani szü­lők közül sokan gyermekkorú, kát még olyan családi köte­lékben töltötték, ahol több nemzedék élt együtt, s ahol már kiskorában elsajátította, megtanulta az otthon folyó Ipart vagy gazdálkodást; szo­rosabb volt a gazdasági és a családi összetartó erő is. Ez­zel szemben ma: az anya és az apa munkába megy — a gyermek pedig csupán az éb­redés perceiben valamint az esti és zömében a tv előtt töltött) órákban van együtt szüleivel. A vasárnapot is be­leszámítva a családok 37 szá­zalékánál az ébren együtt töl­tött idő heti 26 óráig terjed, s a további 4J százaléknál sem haladja meg a 30 órát. A sta­tisztikai adatok 'szerint a szü­lő és a gyermek rendszeres kirándulásra, közös beszélge­tésekre, együttes kulturális szórakozására a családoknak mintegy 52 százalékánál kerül sor. A rendkívüli és látványos törődés elsősorban a gyermek anyagi ellátásában nyilvánul meg. ^Sajátságos helyzet állt elő-; miközben fokozódott a szülők igénye a gyerek neve­lésére, idejük és lehetőségük csökkent. Többek között ezért is fordulnak mind gyakrabban váddal, követeléssel vagy ké­réssel, könyörgéssel az iskolá­hoz és a pedagógushoz. Tény, hogy a gyerekeknek az oktatási intézményekben töl­tött ideje megnőtt A diákok nagyobb része óvodásként, majd általános, illetve közép- iskolásként 14—15 éven át pe­dagógus felügyelete alatt él — a szünidőt leszámítva — na­ponta 5—8 órán át. Magyarán; a nevelő gyakran több időt tölt lányukkal vagy fiukkal, mint maguk a szülők. Éz a kö­rülmény pedig óhatatlanul azt sugallja, mintha az iskola tel­jesen átvenné a gyerek neve­lését. Ez természetesen így nem fogadható el, de a helyzet konzekvenciáit és a belőle fa­kadó felelősséget a pedagógus társadalomnak is vállalnia kell. A család teendője Az elmúlt esztendőben az egyik nevelőotthonba látogat­tam. A kis állami gondozot­tak minden idegen embernek Literek százezrei Védőital az üzemekbe Ha Százhalombatta üzerheit emlegetjük, még véletlenül sem kerül a felsorolásba az a kicsiny munkahely, mely az Övárosban található, s ámen­nek mindössze két dolgozója van. Pedig hát ha mini is, de azért üzem — egészen ponto­san: szikvízüzem. A Budai já­rási Afész tulajdonában levő szódagyár termelése iránt a meleg nyári időben ugyancsak megnő az érdeklődés. Egy-egy kánikulai napon 4—5 ezer li­ternyi szikvíz is elhagyja a műhelyt. Legnagyobb megrendelőjük a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat, valamint a sóskúti homok- és kőbánya. De a város többi üzeme, illetve vállalata is rend­szeresen innen szállítja a vé­dőitalnak számító szódavizet, s tőlük vásárolnak Százhalom­batta vendéglősei is. Bármi­lyen meglepő is: a kétszemé­lyes üzem évente nem keve­sebb, mint 700 ezer liter szik­vizet állít elő zárt rendszerű technológiával. Felvételünkön Xgmándi Fe­renc és munkatársa, Horváth Károly a szikvíztöltő géppel szódavizet készít. Nők nőknek Közvetlen tapasztalatcsere Érdekes, de főként figye­lemre méltó kezdeményezés­nek lehet nevezni azt a ta­nácskozást, melyet a Budai já­rási Áfész nőbizottsága tar­tott, mégpedig Százhalombat­tára helyezve a gyűlés hely­színét. A kihelyezett ülésre meghívták a Hazafias Nép­front helybeli nőtagjait is, s nem is titkolt céllal: közvet­lenül hallhassák, tapasztalhas­sák az itt lakók véleményét az áfész munkájával kapcso­latban, s egymás gondjainak megismerésével közelebb jus­sanak a problémák megoldá­sához. Az áfészt képviselő lányok, asszonyok s a százhalombat­tai fogyasztókat képviselő nápfrontaktívák közötti ta­pasztalatcserének remélhetőleg kézzelfogható hasznaként a kereskedelmi szolgáltatásban várható javulás könyvelhető majd el. a mosolya és simogatása mö­gött az elveszett apát vagy anyát keresték. „Mindent megkapnak — mondotta a ne­velőjük — de a szüleiket csak pótolni próbálom...” Igaza volt! Ez jelzi a pedagógusok lehetőségeinek és felelősségé­nek határait. Egyedül nem, hanem csakis a családdal együtt vállalhatják az új nem­zedékek nevelésének gondját. A megoldás pedig: egyfajta tisztességes munkamegosztás és a bizalomra épített együtt­működés. Ezen belül az óvó­nőknek, tanítóknak, tanárok­nak a dolga, hogy tisztázzák a szülőkkel a közös eszménye­ket, ismertessék a nevelés csapdáit és veszélyeit, okos tanácsokat, vagy módszereket adjanak a gyerek formálásá­hoz. Szülői értekezleteken, esetleg különböző előadásokon vagy egyéb fórumokon. Az is feladatuk, hogy a tanulókat az alapvető erkölcsi elvekkel, a társadalmi együttélés szabá­lyaival megismertessék, ezek elfogadására, gyakorlására ösz­tönözzék és szoktassák őket. Azt azonban nem vállalhat­ják, hogy a gyermek otthon ne tanuljon semmit, és a ne­velés minden felelőssége mégis az övéké legyen. Azt sem, hogy a szülő saját mulasztását rajta kérje számon. Nem tud­ják biztosítani, hogy a diák otthon tisztelje apját, any­ját, hogy segítsen és ne szá­jaljon, követelőzzön. Mert ez és egy sor egyéb dolog már a család teendője. Becsületes, dolgos A szülők dolga tehát: hogy tisztességes, kiegyensúlyozott gyermeket küldjenek az isko­lába, hogy otthon egyenesség­re, munkára, a jóra és a kö­zösség szolgálatára, a rend­szeres életre szoktassák őket. Az ő feladatuk az is, hogy a fiuk vagy lányuk tanulását, baráti társaságát, holmiját el­lenőrizzék, szabad idejüket be­osszák, kötelességeiket számon kérjék. Vállalt hivatásom szerint magam js pedagógus vagyok, munkaköröm szerint művelő­désügyi vezető és emberi stá­tusom szerint gyermekét ne­velő szülő. Amit sokan mások csak az egyik oldalról látnak, az bennem együtt perel, vitá­zik. De így van a pedagógusok jó része is, akik" maguk is szülők. összegezve tehát: a tanuló általános és szakmai művelt­ségéért valamint a társadalmi életre való felkészítésért az iskolának kell felelnie. Ám hogy a gyermekből igényes, becsületes és dolgos ember le­gyen, azért a családnak kell vállalnia a felelősséget. Tüske László a városi tanács művelődésügyi-, testnevelési- és sportosztályá­nak a vezetője A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •• Összefogással épült ♦ Vacsorázó a munkásoknak Pacal sós burgonyával, bab­gulyás füstölt hússal, rántott máj párolt rizzsel és még sok egyéb finomság az étlapon. Félreértés azonban -ne essék, nem nyílt meg a várva várt egyetlen étterem, csupán egy bisztró. S az is kissé távolabb a várostól, s annak lakóitól. A kellemes kínálat ugyanit ki­mondottan a kőolajipari be­ruházáson dolgozó vállalatok munkásainak vacsoráira vo­natkozik, akik szállólakóként mind ez ideig nehezen, vagy sehogysem tudtak estebédhez jutni. A Hága László munkásszálló mögött nem kevesebb, mint 700 ezer forint értékű társa­dalmi munkában épült meg a közelmúltban az a vendéglá­tóhely, melyet jobb híján bisztrónak neveztek el, de ami valójában meleg ételeket rendszeresen, s viszonylag igen olcsón forgalmazó kisétterem lett. Az előzmények közé tar­tozik, hogy a hetente vagy csak kéthetente hazautazó munkások számára a korán bezáró közeli kisboltot leszá­mítva nemigen volt kosztolási alkalom. A kőolajipari beru­házás szakszervezeti intézőbi­zottságának kezdeményezésé­re, s némi anyagiakra alapoz­va a Villanyszerelő Vállalat, a Hőtechnika, a Csőszer, a Mélyépítő Vállalat, s több ki­sebb cég munkása hozzálátott a háromhelyiséges kisétterem építéséhez. A mintegy 6 ezer társadalmi munkaórában elké­szült bisztrót május 2-án át­adták rendeltetésének. A Dunaújvárosi Vendéglátó Vállalat üzemelteti, szigorúan délutáni-esti nyitvatartással. Minden este 14 forint 30 fillé­res áron főtt étel kapható, de emellett tejet, kenyeret, füs­tölt árut is lehet itt beszerez­ni. A kisebb helyiségekben pe­dig a tervek szerint rex- és pingpong asztalt helyeznek el. Kulturális rendezvényeknek is Sok sportoló, kevés csirnok Ha megkérdezfták mostaná­ban a város lakóit, ugyan melyik az a közlétesítmény az újabbak sorában, melyre leg­inkább büszkék, a válasz alig­hanem egyértelműen az edző- csarnokra esne. Ám hogy kik, és mikor használhatják a jól felszerelt s nemzetközi mér­kőzésekre is alkalmas csarno­kot, azt már kevesebben tud­ják. Tulajdonképpen azt mond­hatnánk, mindenki használ­hatja, hiszen úgy adták át eleve rendeltetésének, hogy nemcsak a verseny-, hanem a tömegsport űzői is igénybe ve­hetik. Feltéve persze, ha az időt jól beosztják, illetve egyeztetik. Mert a csarnok nyújtotta edzési lehetőségekre igen sokan pályáznak. Minde­nekelőtt a két nagy egyesü­letnek, a DKSK-nak és a DESE-nek a versenyzői; kézi- labdásoik, férfi és női kosara­sok, kajak-kenusok. Aztán ott vár a sorára a városi sport­iskola is növendékeivel, vala­mint a városi tes.tedzőklub tanfolyamaival. S még nem is említettük azokat a KISZ- vagy egyéb szervezet által rendezett sportmegmozduláso­kat, melyek gyakorta egész naora lefoglalják a termet. Ez^el szemben mintha a sportközpont szabadtéri pá­lyái nem lennének annyira ka­pósak, pedig hát a nyári idő­ben, pontosabban: tavasztól őszig azokon is nagyszerű ed­zési lehetőség kínálkozik. Változatlanul számolni kell azonban azzal is, hogy a mű­velődési központ elkészültéig, főként hétvégeken, a csarnok ad otthont nagyobb kulturá­lis rendezvényeknek is. Tollhegyen Nem szeretnék, mondta egyszer egy kisváros pol­gára, a hatszázhatvanegye- dik utcában lakni. S nem is az illető, feltehetően nagyvárosi, utca ellen volt kifogása, mint inkább az ellen, hogy miért nem hív­ják azt Zöldmező, Szérűs- kert vagy Hegyaljai utcá­nak. Tény, hogy egy város akkor tűnik barátságosnak, ha annak lakói minden ze- gét-zugát a maguk módján neveznek el, becézve vagy gúnyolódva, patetikusan vagy ironikusan. S nagyon ridegnek és barátságtalan­nak akkor, ha itt is, ott is számokba s érthetetlen képletekbe botlik az ember. Ha például egy iskola 1-es számú, ha az ABC-áruház 221-es, s a sarki vendégfo­gadó pedig 24-es. Ha a sár­gára festett épület C—2-es vagy jobbik esetben a fűz­fás liget: városi közpark. Miként a strand is városi strand, a könyvtár is az, a sportközpont is, s központ lesz a kultúrház is, a hő­központ, az információs központ, egyszóval a város- központ után. így, fantá­ziátlanul, a legkézenfek­vőbb elnevezéssel. Pedig hát Százhalombattán volt s van is rá példa, hogy ötle­tesebben, ízesebben is el­nevezzük, ami a miénk: így lett például a kimondha­tatlanul és megjegyezhetet- lenül hosszú és bonyolult valamiből: csőcsorda, a számmal és betűvel jelölt útból Csenterics-sztráda, abból a bizonyos vendéglá­tó egységből Pali-kocsma, s kereskedelmi egységből Versics-ABC. S lehetne még tucatnyi bölcsődéből, óvodából, iskolából, üzlet­ből, parkból utcai ki- és beszögellésből, barakk- és panelépítményből sok ér­dekesebb és meghittebb helynév. Lehetne, feltéve, ha a lakók is így akarnák. Vagy szeretnék? Egy kicsit jobban a városukat? Mit, hol, mikor? Rendezvények. Május 17-én kerül sor a Hága ifjúsági klub újabb foglalkozására a mun­kásszállón. Ez alkalommal es­te fái 7 órai kezdettel a Ro­nald zsonglőrcsoport műsorát, illetve produkcióját tekinthe­ti meg a klub közönsége. Május 21-én In memóriám Nagy László címmel irodalmi rendezvény színhelye lesz a városi tanács nagyterme. Az este 7 órára idelátogatók He­gedűs D. Géza színművész önálló estjének lehetnek a részesei. Jegyek a városi könyvtárban válthatók. Május 23-án délelőtt 10 óra­kor tartja összejövetelét a nyugdíjasok klubja a Pataki sétányon lévő lakóklubban. Ugyancsak 23-án kerül sor a Hétfő esti olvasókör részt­vevőinek újabb beszélgetésére a városi könyvtárban este fél 8-kor. Gépészet, vegyészet, számítástechnika Mindenki megvédte pályáimét A tudás, a szakértelem- és képzettség önmagában is ran­got jelent, nem árt azonban Olykor próbára tenni, vagy ha úgy tetszik vizsgáztatni a készséget és felkészültséget. A szakmai versenyek, illetve pá­lyázatok ugyanis valamiféle plusz lendítőerőt, afféle ösz­tönzést jelentenek, főként a fiatalok körében: még több ismeretre még nagyobb telje­sítményre sarkallja az egyéb­ként is tehetséges ifjakat. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál idestova hagyomány­nak számít az a szakmai fó­rum, melyet az Alkotó Ifjú­ság pályázat égisze alatt min­den esztendőben Csopakon rendeznek. A közelmúltban — immár nyolcadik alkalommal — került sor a vállalati üdü­lőben a fiatal szakemberek szimpozionjára, s ez alkalom­mal nem néhány, hanem több tucatnyi résztvevővel. Nagyon sokan vették komolyan ugyan­is a vállalati KISZ-bizottság felhívását, s különböző téma­körökben hozzáláttak a pá­lyaművek megírásához. Ennek köszönhető, hogy a kétnapos szakmai fórumon negyvenöt DKV-s dolgozó 32 szakdolgo­zattal jelentkezett. A pályamunkák nagy része a mindennapi munkához, a termelés és a technológia főbb kérdéseihez kapcsolódott. Volt, aki számítástechnikai kérdé­sekkel, kőolajfinomítással, gé­pészeti, vegyészeti, minőség- ellenőrzési, raktározási prob­lémákkal foglalkozott dolgo­zatában, de akadt, aki a be­ruházás, a kutatás, illetve a környezetvédelem időszerű kérdéseit feszegette. A kétnapos rendezvényen mindesvik pályaművet fel­olvasták. s valamennyit meg is kellett védenie szerzőiének. S hogy a harminckettőből, melyek érdemelték "ki a leg­kiválóbb jelzőt, azt szakmai zsűri .döntötte el. Egyéni kategóriában az első helyezést megosztva Buti Im­re, valamint a Nátly László -Szilva Miklós szerzőpáros érdemelte ki. Második díjjal Erdős Péterné, harmadik díj­jal pedig Gacsó Istvánné- Macsali Károly alkotását ju­talmazták. Csoportos kategóriában első lett: Butíné Kótai Piroska. Hegedűsné Róka Irén és Er­dős Péter pályaműve. Máso­dik: Bodai László, Nagy László. Szilva Miklós, harmadik pe­dig: Hajzer Barnabás, Kőmű­ves Géza, Kohán József és 'Rácz László szakdolgozata. A pályaművek mellett sza­bad idős alkotások is szere­peltek a szakmai fórumon, ezek közül az első díjat Lö- rinezvé Király Anikó hímzései érdemelték meg. Kiállítás. Május 15-től a Ságvári Endre általános is­kolában a Természettudomá­nyi Múzeum Kővé vált ősvi­lág című kiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők hét­köznapokon délelőtt 10-től es­te 6 óráig. Gyermekszínház. Május 20­án óvodásoknak és kisiskolá­soknak a DKV színháztermé­ben a Póruljárt basa című mesejátékot mutatják be dél­előtt 10 és délután 2 órai kezdettel. Az előadásokhoz az autóbuszok negyedórával ko­rábban indulnak az óvodák és napközik elől. Ismerkedési est. Oj és régi tagok számára ismerkedési es­tet rendez a Spektrum klub május 23-án este 6 órai kez­dettel a Zoltán hajón. Jelent­kezni a Barátság Művelődési Házban lehet az 52920-as te­lefonon. Iskolamozi. Felsőtagozatos d!ákoknak tartanak filmvetí­tést május 24-én és 25-én a Barátság Művelődési Házban. Mindkét előadásra az autóbu­szok délután 3-kor indulnak az iskolák elől. Mozi. A Hága filmklub mű­során. május 19-én este ne­gyed 7-kor: Óvakodj a törpé­től — amerikai film. A Barátság Művelődési Ház műsorán május 23-án este 6 órai kezdettel; Rohanj velem — mazv.ar film. A DHV klubmozi műsorán: május 18-án: Aranycsapat — magvar film. Május 22-én: Meztelenek, és bolondok — -rnprikai film. Május 23-án: Tűzharc — amerikai film. Az előadások este 6 órakor kez­dődnek. Az óvárosi mozi műsorán: május 22-én: A sértés — ma- «var film. Máius 23-án: ösz- "vel a tenn”rr>pi Az előadások kezdete héfköz^an este 6, vasárnap délután 4 óra. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Hancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents