Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1983. MÁJUS 15., VASÁRNAP Áfész-gondok Nem nőttek fel a feladatokhoz Szűkítik a hiánycikkek körét A vevő és a vendég sajátos szemszögéből nézve nyilván másképpen fest a kereskedelem és a vendéglátóipar, mint a főkönyvek, mérlegek és költségelemzések oldaláról. Mi, vásárlók akkor bosszankodunk, ha hiábavaló a fut- kosásunk némely áruféle után, ha a vendéglőben, presszóban nem kapjuk meg a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Aligha gondolunk az üzemeltető ■nyereségére, veszteségére, mi elsősorban a saját forintjaink tisztes ellenértékét akarjuk megkapni. Erőtlen kísérlet Pedig néha nem árt alaposan a pultok mögé nézni; mert az évek során felhalmozódott tapasztalatokból megszívlelendő tanulságokat lehet levonni. Itt van például a Dél-Pest megyei Áfész esete, amely az 1979-es egyesülések óta a megye legnagyobb szövetkezetévé rukkolt elő, ellátván Cegléd és a környező kilenc község lakosságát A minap a párt városi végrehajtó bizottsága az áfész tavalyi gazdálkodásának tanulságairól és idei feladatairól tárgyalt. A jelentésből kitűnt, hogy nehezebb közgazdasági körülmények között kellett megőrizni az ellátás színvonalát, és sem a kiskereskedelemben, sem a vendéglátásban nem volt fennakadás. Ez azonban csupán az érem egyik oldala, még akkor is, ha kedvező megállapítást takar, mert a számvetés úgy folytatódik, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni a kiskereskedelem kívánatos forgalomemelkedését és az általános hatékonyság javítását. A szövetkezet tavalyi árbevétele 1,342 milliárd forint volt, s ez azt jelenti, hogy csupán feleannyira emelkedett, mint kellett volna. A párt-vb megállapítása szerint a várható nyereség elmaradása több okra vezethető vísz- sza, és nem csupán a népgazdaság nehezebb körülményeire. Az eddig megszokott módszerek. irányítási témák már nem feleltek meg, radikális változtatásokra volt szükség, ám ez az áfész-nál nem bizonyult eléggé sikeresnek. Az utóobi évesben folyamatosan csoknent az eredmény. A költséges, nagyobbak lettek, az árrés egyre szűkült, így a nagyobb nászon elérésere tett kísérlet nem vált be, hiába készítettek egy évvel ezelőtt pontokba lOgiait intézkedési tervet, nem teljesült. Kitűnt, hogy nem szaoad csupán a kuisu körülményeket hibáztatni — ezt a jelentest tevők önkritikusan maguk is elismertek —, nanem a uelso gyengeséget is jel Kelt tárni. az egyesülés után létrejött szervezetet nem sikerült olyan nagyvaiiaiatV, apparátussá alakítani, amely rugalmasan alkalmazkodott volna a megváltozott körülményekhez. A káderáliomany íelkeszüitsége, vezetői készségé azon a színvonalon maradt, ami ugyan alacsonyabb kategóriaDan megfelelhetett az egyesülések előtt, de nem nőtt fel az újabb, nagyobb feladatokhoz. Ma mindössze az ott dolgozók 1,6 százaléka felsőfokú végzettségű. Csökkent a nyereség A párt-végrehajtóbizottság megállapítása szerint főképpen ez az oka, hogy a gazdálkodás egészéből hiányzik a tervszerű, előrelátó, az új követelményeknek megfelelő vezetői, irányítói munka. Az újat nehezen fogadják el és honosítják meg. Ez is oka, hogy 1982-ben nem hogy nőtt volna a nyereség a tervezett módon, hanem 1981-hez viszonyítva 20 százalékkal visz- szaesett. Hatékonyság és jövedelmezőség dolgában jóval elmaradtak a megyei átlagoktól. Mindebből egyértelműen fogalmazódott meg a feladat: az áfész gazdálkodását hatékonyabbá és tervszerűbbé kell tenni. Kezdeti próbálkozások ugyan voltak, de ezek hatása is csak ebben az évben érvényesül, így például boltjaikban az olajfűtésről áttértek a szén- tüzelésű kályhák használatára, bérelt raktáraik egy részét felmondták, telefonszámlájuk összegét mérsékelték, javítottak a készletgazdálkodáson, gyorsították az árukészlet forgási sebességét. Tizenkét millió forintnyi kockázati alap felhasználásával tartottak kiárusításokat és időszaki árleszállítást. Több egységüket szerződéssel bérbe adták. Ez főleg a vendéglátó- iparban hozta meg a várt eredményt. Növekedett a forgalom és javult a választék ezeken a helyeken. Fejlesztési alapjukból az Idén a csemöi ABC-áruház nyár végi befejezésére számítanak, továbbá a ceglédi áruház földszinti osztályainak rekonstrukcióját hajtják végre. A Zöldért megszűntével és telepének beolvadásával a fel- vásárlási kötelezettségeknek eleget tudnak tenni. Hozzáértőbb vezetést A hiányos vezetői felkészültségből adódó tarthatatlan helyzetet maga a szövetkezet is felismerte. Főiskolát és egyetemet végzett szakemberekkel kívánják betölteni a vezetői posztokat: Az új áruforgalmi vezető és a felvásárlási osztály vezetője már ilyen követelmények szellemében kapott megbízatást. Azon vannak, hogy a nyugdíjba vonulókat jól képzett utódok váltsák fel. 1983. céljai között szerepel a profiltisztítás, a hatékonyabb készletgazdálkodás megvalósítása. Alapvető követelmény, hogy az alacsonyabb jövedelműek keresletét mindenképpen kielégítsék, folyamatosan a polcokon kell lenniük az olcsóbb árfekvésű áruféléknek. Ennek megfelelően céltudatosabb árubeszerzésre kell törekedni, közvetlenül az ipartól is átvenni gyártmányokat. Ott kell vásárolni, ahol a leggazdaságosabban lehet. A hiánycikkek körét minden módon szűkíteni kell, a készleteket "mozgásiban tartani. A nyereséget részben forgalomnöveléssel, részben a költségek csökkentésével szükséges megszerezni. Újabb boltokat adnak szerződéses üzemeltetésbe, folytatják az energiatakarékos fűtés bevezetését. Mindehhez azonban olyan vezetés kell, amely fel tud nőni feladataihoz, fogékony az új iránt, eléggé energikus és keresztül tudja vinni elgondolásait. A szervezeti felépítés sürgős felülvizsgálatára, a kádermunka javítására van szükség, akár minőségi személycserék árán Is — állította a Dél-Pest megyei Áfész feladatául a párt városi végrehajtó bizottsága. T. T. Utat épít az utca Aki mostanában a Tömörkény utcában jár, változást tapasztalhat. Az ott lakók társadalmi munkában elkészítették az út tükrét, s ebben az évben megkapja a záróréteget is. A kétkezi közreműködés önmagában nem elegendő, szükség van némi pénzmagra is. A hiányzó 350 ezer forintból az utcabeliek önkéntes hozzájárulásképpen fizettek be 150 ezer forintot a fejlesztési alap javára. A városi tanács a fennmaradó ösz- szeget részben a tanácstagi, csoport számára biztosított forintokból, részben más forrásból teremti elő. A lakosok azt remélik, hogy mihamarabb befejeződik az építkezés. Híd íve! a pafssüs felett Saját malmára hajtotta a vizet Ismét hallal telt a meder X ötszázhetvenkét esztendeje laknak halak az alberti malomtóban Miklósfia János felesége Margit asszony, alberti birtokos nemes leánya a középkori jogszokások értelmében kapta örökségül apja vagyonának huszonöt százalékát. 1411. május 14-én Zsigmond király parancsot adott a váci káptalannak, hogy a menyecskét iktassa be a leánynegyedbe. Május 31-én be is iktatták az általa lakott udvarházba, két elhagyott jobbágytelekbe, egy fűzfától a Sék mocsárig terjedő rétbe, három erdőbe, melyek közül az egyik a szőlők mellett zöl- dellt, a másik a Hársas nevet viselte. Három művelt és műveletlen legelőrészbe, végül a Csíkos folyó melletti elhagyott telekbe, hogy a rajta keresztülfolyó vizet elgátolja, zúgójárói a vizet ráeressze építendő malmára, és a tóban földbirtokosi jogán halászatot kezdjen. Megváltozott nevek A ma is vígan folyó Csíkospatak, nyilván a benne tenyésző csíkhalról vette a nevét, a pilist tóforrásból ered s a történelem folyamán különböző neveken szerepelt. A XVIII. században Maraszti, magyarul Réti folyás, majd Malomárok, és most Gerje néven. Érthetetlen, hogy Cegléd vidékén napjainkban minden vízfolyásnak Gerje a neve, holott három egymástól különböző messze forrásokból csörgedeznek. Az igazi Gerje a mikebudai határon fénylő Gerje/ő-tóból ered, északon a Krakkó, a Bercelhegyről lezúduló vizeknek a Mátévölgyön áttörő természetes és mesterséges árka, mely a Tápiószelé- ről lefolyó Tejes patakkal egyesülvén, a ceglédi járás keleti részén szakad a Gerjébe. A Csíkos-patak Irsán és Bereden átfolyva Aranymeggyesnél ömlik a Gerjébe, mely Várkonynál szakad a Tiszába. Szükség volt-e megfosztani a két patakot ősi nevétől, nem tudom. Azért talán, mert mind a háromnak egy a gondviselője, a vízgazdálkodási társulat? Ez az egységesítés nélkülözi a hagyományokat, földrajzi neveinket szürkévé általánosítja. A Gerje első okleveles említése 1368-ból való, a Csíkos folyóé 1411-ből s a régi magyar nyelven kanyargós vizet jelentő kairakó-krakkót minden időben Krakkónak nevezték, újabban Perje-csatorná- nak. Az újságíró dohog és reméli, hogy az igen hangoztatott hagyományőrző tisztelet visszaadja e vízfolyások eredeti nevét Az alberti vízimalom évszázadokon át őrölt, a törökök is megadóztatták 1546-ban ötven akcse évi adóval. Fél évezreden suhogott a gáttó zúCsatornába terelik a csapadékot Tovább folytatja a csapadékvizet elvezető csa torna építését Cegléden a Déli úton a KEVIÉP. A munkálatok miatt átmenetileg részlegesen le kellett zárni a Körösi úti kereszteződést. A forgalomterelést táblák jelzik. Apáti-Tóth Sándor (elvétele góján hatalmas kerekére a Csíkos vize, zörgött, zakatolt az öreg malom, és én még időztem a malomházában La- vicska István vízimolnárnál, s hallgattam a sorukra váró parasztokat, hajdani katonákat, a szentséges vén csontokat Galícia mennykőverte frontjainak véres kalandjait mesélni. Életre kelt a tó A vén vízimalom a negyvenes évekig őrölt, amíg egy elhamarkodott napon el nem bontották, malomkereke elkorhadt, zsilipjét elrontották. A Csíkos-patak megduzzadt a tavaszi hóolvadásokon, őszi nagy esőzéseken, a dombságról lejáró vízmosta Bicskei útról lezúduló tömérdek csapadéktól, és elmocsarasodott. Üj árkot kellett ásni az árvizek ellen. Lelkes, hagyománytisztelő emberek, mint Valent Mihály termelőszövetkezeti elnök és Magyarádi Endre szállításvezető, egy tavalyi beszélgetésünk nyomán új életre keltették a régi halastavat, összefogtak nyolcvanan-százan, társadalmi munkával kikotorták medrét, az ősi patak árkát kitisztították, hidat vertek rá, szépséges ácsremeket, a tájba illőt, melynek látványa a termelőszövetkezet ácsmesterét dicséri. Füzek, kőrisek, gyertyánok, nyárfák és rekettyebokrok dús ligete koszo- rúzza a festői tó mellékét harsogózöld tágas rétek ölén. A csöndet bíbicek kiáltozása szakítja meg és a halastóban nyolc mázsa telepített ponty úszkál. A körbekerítő gáton emberek sürögtek, a horgászok népes csapata. A tavasszal alakult meg a Szabadság Termelőszövetkezet horgászegyesülete, száz taggal, Magyarádi Endre elnökségével. Régi horgászok és újonc pecázók a költségek födözésére 1200 forinttal léptek be, az első évi alapító tagdíjjal, jövőre már csak a felét fizetik. Mert kiadás van elegendő, a markológépek és földgyaluk bérleti díja és. a hal ára. A jászkarajenői halgazdaság a napokabn két mázsa amurt szállít, másfél mázsa keszeget és busát. Ösha- lak is fickándoznak a középkori halastóban, csíkok, törpeharcsák és meg nem állapított más fajok, amiknek ikráit őszi vonulásokon a vándormadarak hordják messzi vizekről. Horgászparadicsom A halastó nyolc katasztrális hold kiterjedésű, legnagyobb mélysége másfél méter, eszményi tenyészvíz a halak szaporodására. Jövőre áteresszel kötnek össze újabb kétholdas vízállást hozzá, és már ebben a hónapban fölépítenek egy tágas faházat horgásztanyának. Ide idegeneket nem fogadnak, ételt, italt a megvásárolandó kétszázötven éves népi műemlék molnárházban szolgálnak majd. Az uradalmi vízimolnár szolgálati lakása volt ez az épület, kitatarozva, berendezve, alberti jó borokkal és fűszeres ételekkel versenytársa lesz minden országúti csárdának. A XVIII. században emeltette a birtokszerző Szeleczki Márton strázsa- mester, a török háborúk legendás huszárezredese. A horgászok vityillókat építenek, de nem holmi csúfos sufnikat, csakis azonos méretű, tájba simuló kis faházakat, mesteri tervek alapján. A Tisza—Duna közének egyetlen élő középkori halastava, a hatszázadik évéhez közelgő, védelmet igénylő alberti malomtó mocsári és vízinövényzetével, föl nem kutat- tott őshonos növény- és állatvilágával a tisztelet érdemlő, önkéntes munkájú albertirsai horgászok szépen fejlődő üdülőtelepe. Hídvégi Lajos Vöröskeresztes gyerekek \ Ügyesek, fürgék voltak Abonyi, ceglédberceli elsők A járás általános iskoláiban szép eredménnyel működnek az ifjúsági vöröskeresztes csoportok. Egész évi munkájukat a napokban versenyen summázták, amelynek színhelye a ceglédberceli általános iskola volt A járás tíz általános iskolájából száz versenyző indult, elsősegélynyújtásból, csecsemőápolásból készültek fel ügyesen, alaposan. Elméleti és gyakorlati feladatokat kaptak. A verseny menetét Horváth Józsefné, a Vöröskereszt ceglédi járási titkára ismertette. A zsűriben — bármennyire elfoglaltak is — szívesen vett részt a járás több körzeti orvosa, szakorvosa, velük együtt védőnők, ápolónők, vöröskeresztes egészségügyi vezetőségi tagok. A gyerekek ügyesek, Igyekvők voltak, a dicséret vala- mennyiüket megillette. Minden csoport oklevelet kapott annak emlékére, hogy a versenyen eredményesen részt vettek. Elsősegélynyújtásban 1. az abonyi Gyulai Gaál iskola, 2. Ceglédbercel. 3. Kocsér csapata lett. Csecsemőápolásban 1. a ceglédberceli, 2. a dánszentmiklósi, 3. az albertirsai csapat. A két zsürielnöktől a gyerekek a jókívánságok mellett kiegészítő hasznos tanácsokat is kaptak. Dr. Pásztor Judit adjunktus, gyermekszakorvos a főzelék és a tápszer elkészítésének fontosságára, a pe- lenkázás két ügyes módjára hívta fel figyelmüket. Hozzáfűzte: igen fontos hogy a csöpp baba ne csak tiszta holmit, ételt-italt, hanem sok-sok sze- retetet is kapjon. Foglalkozni, beszélgetni kell vele. Dr. Akó- csy Zoltán az elsősegélynyújtókat látta el tanácsokkal. A ceglédberceli versenyt végignézte Dr. Krizsanyik Paine, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének ifjúsági főelőadója, Zsoldos Lajosné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője és Péntek Zoltán tanulmányi felügyelő. Elismeréssel szóltak az eseményről, melyen a sok időt igénylő felkészülés alapossága tükröződött. Külön elismerés illeti a ceglédberceli általános iskola vezető testületét és tanári karát a rendezésért, az esemény lebonyolításáért. Takács Imréné Újabb kenyérfélével gazdagodott a választék a ceglédi élelmiszerboltokban. A Dél- Pest megyéi Sütőipari Vállalat víkendkenyér néven rozslisztes, tartósan friss, kis méretű kenyereket hozott forgalomba. A klub vendége Színes és érdekes műsoraiból sokan ismerik a rádió szerkesztő riporterét, Szilágyi Jánost. A ceglédi Dózsa György ifjúsági klub meghívására május 17-én a városba látogat és a középiskolás diákokkal találkozik este 7 órakor. A fiatalok seregnyi kérdésre várnak választ tőle a rádió munkájával, riporteri működésével kapcsolatban. Rudi, hűtve Túró Rudik sorakoznak újabban a ceglédi, nagyobb élelmiszerboltok sajtkínálatában, a hűtőpulton. A csokis bevonatú, citromos ízű csemegét kedvelik a gyerekek, sokáig szerepelt a nem kapható listán. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap,
