Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

•• Üzenet ea mu'fból Akik kétezer érettségiznek ßmm mm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 113. SZÁM 1933. MÁJUS T4„ SZOMBAT Munkahelyi segítséggel Otthonteremtési lehetőségek Köztudomású, hogy nap­jainkban az otthonteremtés legjárhatóbb útja a magánerős társasház- vagy családiház­építés'. E tényből következik, hogy az építkezések lehetősé­géinek megteremtésére az egész társadalomnak, s ezen belül a társadalmi és állami irányító szerveknek nagy fi­gyelmet kell fordítaniuk. Többféle típus A magánerőből történő építkezésnek számos feltétele van. Elsősorban pénz kell hozzá. Az Országos Taka­rékpénztár éppen ezért már időben módosította, ezúttal kedvezőbbé tette a hitelfelté­teleket. A pénz előteremtése után következik az a kérdés, hogy van-e elegendő telek,' van-e építőanyag, s végül, ki­vitelező. A telekkérdés megoldása vi­szonylag egyszerűnek látszik, hiszen minden tanácsnak van­nak a kezében olyan admi­nisztratív eszközök, melyek­kel telkeket tud előteremteni. Ilyen egyszerű módszer pél­dául a belterületbe vonása bi­zonyos határrészeknek. Aka­dályt ennek az eljárásnak az alkalmazásánál legfeljebb a termőföld védelmére hozott szigorú intézkedések jelent­hetnek. A telekkialakítás igazi ne­hézsége azonban máshol ke­resendő. Nincs nagykőrösi, aki ne tudná, hogy a tormá­si városrész kialakítása mi­lyen egyszerű Volt, s azt, hogy ez az egyszerűség később mennyi gondot okozott. Utó­lag kellett a Tormásban köz­műveket építeni, s ez a mun­ka még annyi évtized múltán sem fejeződött be. A városi tanács ma már nem engedheti meg magának, hogy közmű­vek nélküli területet bocsás­son az építkezők rendelkezé­sére. Legalábbis általában nem. A városi tanács a mostani ötéves tervben egészséges megoldást talált. Több mint 400. állami telket méret ki a városban, melyek között a csak villannyal ellátottól a teljesen közművesítettig min­denféle típus megtalálható, hozzávetőlegesen az igények szerinti arányban. A telekügy ily módon Nagy­körösön elmtézettnek látszik. Bizonytalanságod mutatkoz­nak azonban a tekintetben, hogy lesz-e elegendő építő­anyag és kivitelező, ha pél­dául megkezdődnek a Kárász utca, Gyopár utca, Rák utca és Fogarasi út körüli közmű­vesített területen az építkezé­sek. A kérdés azért jogos, mert a Kárász utcai részben a városrendezési terv szerint sorházaknak kell épülniük, te­hát egy időben jelentkezik ha­talmas építőanyag és építési kapacitásigény. E területen még nem kez­dődött meg az állami telkek kimérése, minthogy most foly­nak a telekrendezési és köz­művesítést munkálatok. Mégis az MSZMP városi végrehajtó bizottsága már most szükségét érezte annak, hogy tisztázza a bizonytalanságokat, s már jó előre felmérje a helyzetet. A testület felvette a kap­csolatot a TÜZÉP Vállalattal, s onnan megnyugtató ígéretet kapott az építőanyag-ellátás­sal kapcsolatban. Ezzel azon­ban nincs vége a dolognak, mert a TÜZÉP árukínálatában jelentős hányadot képviselnek a korszerű, a mai hőszigetelé­si követelményeknek megfe­lelő építőanyagok. Ezeket azonban a lakosság kevéssé ismeri. Fölvilágosító munká­ra van tehát szükség, mely nemcsak annak a feltétele, hogy jó házak épüljenek, ha­nem annak is, hogy az áru­ellátás zavartalan legyen. További kérdés az, hogy miként állunk városunkban az építőipari kivitelező kapaci­tással. A felmérés ezzel kap­csolatban nagyon nehéz, hi­szen a családi házat építők tekintélyes hányada eddig is kaláka rendszerben dolgozott és csekély mértékben vett igénybe szakembereket Ügy tűnik, hogy ilyen ki­forrott kaláka rendszer mel­lett, számítva a 26 kőműves kisiparos közreműködésére is, a lakosság meg tudja oldani a kivitelezéssel kapcsolatos problémákat. Legalábbis a családi ház építkezéseknél. Probléma mutatkozhat azon­ban a sorházas építkezésre ki­jelölt területen, ahol egyszer­re legkevesebb négy, de ese­tenként tizenegy lakást kell megépíteni. Segítséget kérnek Aligha lehet arra számíta­ni, hogy ekkora építkezéseket kaláka rendszerben vagy kis­iparossal megoldanak az ott­honteremtésre vállalkozók. A megoldás az MÍZMP városi végrehajtó bizottsága szerint is az lehet, hogy az építkezők, Olyan ez a kis tó a hegy­ről szaladt embernek, mintha hazát lelnék hazámban. Sze­mem,. s tudatom még zavar­tan kutatja életem megszo­kott környezetének nyomait: a Börzsöny szeszélyesen le- csurranó lankáit, a megis­mert, ám változatosságában mégis megismerhetetlen hegy­vidék élményét, a szülőváro­som melletti, egyre csupaszodó és fogyó Naszály emlékét Közös nyelven Ez más vidék. Az Alföld még nem fogadja be az ide­gent, napok, hetek, évek kel­lenek talán, mire ide, Nagy­kőrösre úgy jövök majd, mintha haza érkeznék. A tó azonban... a tó az más. A szemem megszokott képeken nyugszik hosszú percekig. A kis hínárszigetek, a partról bedőlt fák, a vízben izgo-moz- gó élővilág itt is' olyan, mint otthon, a Büki szigeti hor­gászhelyemen. Meg a horgászok is. Mert ha két pecás találkozik, le­gyen a világ bármely darab­ján is, azonnal közös nyelven beszélnek. Itt is, a Pesti út szomszéd­vagy a lakásszövetkezet kere­tében látnak munkához, vagy munkahelyük segítségét ké­rik. Fontos tájékoztatás Ez utóbbi megoldásnak meg­van a reális lehetőségre, hi­szen városunkban' több, üzem rendelkezik építőipari kapaci­tással. Bizonyos azonban, hogy ezeknek a vállalati, szövetke­zeti építőipari részlegeknek a munkáját is egyeztetni kell, ha jó eredményt akarnak . az építkezők elérni. Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága a minap amellett foglalt állást, hogy az üzemeknek valóban célsze­rű volna kölcsönös egyeztetés után mozgósítaniuk építőipari kapacitásukat a magánerős lakásépítkezés • megsegítésére. A szervezést, a gazdasági irá­nyítók és az építkezők közötti kapcsolatteremtést a szakszer­vezetek vállalhatnák maguk­ra. Javasolta a végrehajtó bi­zottság, hogy azokban az üze­mekben. melyekben építkező közösségek megalakulására le­het számítani, rendezzenek tájékoztatást szolgáló tanács­kozásokat. F. P. Általában nem szokás két­szer érettségizni. Legfeljebb pótérettségire kényszerül oly­kor néhány lustább természe­tű ifjú, de ilyen kínos dol­gokról ne beszéljünk most, amikof éppen kezdődnek a nehéz vizsgák. Latinul írták Az a különös dolog, hogy éppen egy tucatnyi maturan- dus kétszer ír matematika írásbeli dolgozatot, pontot té­ve középiskolai tanulmányai végére, nem fordulhat elő akárhol. Kivéve természete­sen Nagykőröst, mely nem akármilyen hely. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy ez a tizenkét matemati­ka „faktos” — mondjuk talán azt, hogy szakos — gimnazis­ta az egyik erőpróbán már túljutott. Ez volt a hamisított érettségijük. Az igazi, az ösz- szevont felvételi-érettségi ma­tematikadolgozatot majd má­jus 20-a után írják meg. Az lesz a hivatalos. Az előbbi, a hamis, az csak játék volt. Viszont ennek a játéknak története van. Valamikor, hajdanán, ami­kor még deák szóval is meg­értette magát az ember, nagy ív papírosokra kézzel írták az érettségi jegyzőkönyveket. Előbb nyilván lúdtollal, utóbb vashegyűvel. A nevezetes vizsgálatokról szóló tudósítvá- nyokból nem sok maradt az utókorra. A nagykőrösi gim­názium iratai között a leg­régebbi érettségi jegyzőkönyv, melyről tudomásunk van, 1858-ból való. A ritka dokumentumot, mely latinul íródott, a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya őrzi. Már az a tény is érdekes, hogy a hétközna­pokon magyarul beszélő és oktató tanárok miért lettek olyan nagy barátjai a latin­nak, amikor jegyzőkönyvezés­be fogtak. Nos, egyszerűen azért, mert az adminisztrációban ' két hi­vatalos nyelvet használhattak, a németet, és á latint. A né­metre'nem vitte rá őket a lé­lek, hiszen jó magyarok vol­tak, hát latinul írogattak, ha már muszáj volt hivataloskod- ni. Nincs más dolga Szerényen tehát, de tilta­koztak az elnyomatás korának németesítő törekvései ellen. Máskülönben abban az esz­tendőben az iskolától búcsúz- .ni készülő ifjaknak vallás­tanból, latinból, görögből, ma­gyar irodalomból, német nyelv és irodalomból, egyetemes tör­ténelemből, filozófiából, ma­tematikából és fizikából kel­lett érettségizniük. Mindezt szépen elmeséli ^ jegyzőkönyv, s a sokféle ki­mutatás után felsorolja ■ az írásbeli tételeket is. Több-ke­vesebb sikerrel meg lehetne ismételni az egész vizsgálatot, ha például görögül : meg lati­nul a mai iskolások is tanul­nának. De még akkor is baj lenne a feladványok életre keltésével, mert a tananyag, mi akkor volt, aligha vethető össze a maival. Egyetlen kivételnek a mate­matika mondható. Mert bár a tananyag e régi esztendők­nek matematikából is erősen különbözik a maitól, már a levéltári böngészés során is nyilvánvaló volt, hogy a fel­adatokat a mostani érettségi­zőknek is meg kell tudniuk oldani. A latin szöveget könnyű volt egyenesen mai nyelvre fordítani, s így történhetett meg az, hogy igazgatói bele­egyezéssel Jauch József ta­nár úr az egyik matematika órán éppen 125 esztendős pél­dákkal lepte meg nemrégiben a tanítványait. Akik ezek sze­rint immár letették az 1858-as érettségit, 6 akiknek most nincs más dolga, minthogy az idein is állják a sarat. Remekül tájékozódtak Az eredménye nem rossz az érdekes játéknak. Szarka Mihály professzor úr aki ab­ban 1857—58-as tanévben ke­rült Nagykőrösre matematikát Asztalitenisz Budapest: KÉV Metró—Nk. Kinizsi, NB III-as férfi csa­patbajnoki mérkőzés. Sziget- monostor: a serdülő és újonc megyei kupaviadal 4. forduló­ja. Atlétika Cegléd: testnevelés tagoza­tos iskolások megyei versenye. Birkózás Egér: k6t$tiÍQgSú ifjúsági Vidéki egyéni. bajhókáág. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi ifi—Veresegyházi KSK ifi, 16 óra: Nk. Kinizsi —Veresegyházi KSK, megyei férfi II. osztályú bajnoki mér­kőzés. Dabas: az úttörő-olim­pia kisterületi döntője. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 9.30: Nk. Arany isk.— Monori Kossuth isk., 10.30: Dunai Kőolaj (Százhalombat­ta)—Monori Kossuth isk., 11.30: Dunai Kőolaj—Nk. Arany isk., úttörő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Petőfi- sportcsarnok, 11 óra: Nk. Pe­dagógus-Székesfehérvári Sportiskola, NB I-es női baj­noki mérkőzés. sítása némi földmunkákkal Is járt. Elképzelhető, milyen nagy lehetett meglepetése, amikor a békés lapátolás közben, s titkon már a nagy ponty fá- rasztásának módját fontolgat­va, egyszer csak előbukkan a sáros, elsőre ócskaságnak lát­szó kincs! Értéke — ezt a szakemberek mondják —, fel­becsülhetetlen, nem csupán pénzben, hanem a tudomány számára is. Az avarkorból ke­vés aranytárgy maradt ránk, s ez a kardveret ezek közé tartozik. Azért választották Míg a parton baktatok, s kerülgetem a kisebb-nagyobb gödröket, arra gondolok, va­jon mi mindent titkol el még előttünk ez az aprócska víz. Lehet, hogy szenzációs lelete­ket fed az iszap, s talán ér­demes lenne továbbkutatni. De szívem máris tiltakozik: nem szabad megzavarni ’ a horgászok nyugalmát! Hiszen oly békés a hangulat, nincs az embernek máshol nagyobb nyugalma, mint itt. Ha leülök a fenekező vagy az úszós készség mellé, máris elfelejtem minden gondomat s akkor csak egy létezik, szá­momra: a remény, hogy halat fogok. S megismerve néhánv nagykőrösi sporttársamat, már tudom, ők is ezért választot­ták ezt a sportot. F. Z. tanítani, bizonyosan elégedett volna vele. A tizenkét mai diákból hatan jeles dolgozatot írtak. Megbuknia pedig sen­kinek sem sikerült. Pedig az az igazság, hogy a példák teljességgel szokatlanok vol­tak az 1983-as világban. Ilyen jellegű feladatokat, melyek nem matematikai készséget és hozzáértést, ha­nem inkább türelmet, apró­munkát kívánnak, ma már rit­kán adnak fel gimnazisták­nak. Éppen ezért igazán di­cséretes, hogy gimnazistáink ilyen remekül tájékozódtak az idegen, a 125 esztendős fel­adatok között. Romantikus dolog Máskülönben a kísérletnek nem az volt a célja, hogy Jaüch tanár úr vagy bárki más próbára tegye a mai diá­kokat. Nem az volt a kér­dés, hogy ennek az esztendő­nek az érettségizői tudnak-e annyit, mint az 1858-as évbe­liek. A próba, mely mégis megtörtént, csak játék volt. A cél az, hogy tizenkét ifjú ezúttal matematikapéldák se­gítségével bepillanthasson a múltba. Azért, hogy tudják: voltak elődeik. S azért, hogy néhány feladványból is kiol­vashassák a világ változásait. S végül érdekes, talán romantikus dolog is kétszer érettségizni. Farkas Péter Cegléd: kisegítő iskolások megyei kispályás döntője. Természetjárás Pilis hegység: megyei éjsza­kai diáktúra. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 9,30: Nk. Kini­zsi—Örbottyáni KSK és Nk. Kinizsi ifi—Örbottyáni KSK ifi,-, megyei férfi csapatbajno­ki mérkőzés. Birkózás Eger: kötöttfogású ifjúsági vidéki egyéni bajnokság. Ceg­léd: hemzetközi serdülő kö­töttfogású győzelem napi em­lékverseny. Kézilabda Vác: pedagógusok megyei versenyé. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi serdülők—Maglódi KSK serdülők körzeti; 14.30: Nk. Kinizsi ifi—Albertirsai MTVSK ifi, 16.30: Nk. Kinizsi —Albertirsai MTVSK megyei I. osztályú bajnoki mérkőzés. Vác: az úttörő-olimpia IV. korcsoportos nagypályás me­gyei döntője, valamint a pe­dagógusok megyei kispályás viadala. Természetjárás Pilis hegység: megyei éjsza­kai diáktúra. S^SünháIw­A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délelőtt 10 órakor és délután 2 órakor, A két szomoróc. Vuk-bérlct. Bemutató, előadás, illetve Kis­kunfélegyházi I. bérlet. Este 7 órakor, Liliomfi. Pe­tőfi bérlet. MUT A rejtelmes sziget. Színes, szinkronizált francia—spanyol —olasz film. Előadás 4 órakor. Az elveszett illúziók. Színes magyar film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Rákóczi hadnagya. Színes magyár film, fél 4-kor. Júlia. Színes, szinkronizált amerikai ’film, (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Értesítem kedves vásárlóimat, tiogy FANNY-gyermekbutikomat 1933. máj. 16-án, reggel 8-kor meg­nyitom, bő áruválasztékkal várom önöket.- Nagykőrös, Encsi u. 1 sz alatt. LSSN 0133—2768 (Nagykőrösi Hírlapi Ipar a szövetkezetben A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet esztergályosműhe­lyében Sági József marógépével lánckereket készít. Varga Irén felvétele Nagykőrösi horgászd* között Pontyok az aranyveret felett ságában hamar szót értek az emberekkel. Miire érdemes itt horgászni, milyen csalit hasz­nálnak, milyenek a medervi­szonyok — sorjáznak a kér­dések, s a válaszokból kiraj­zolódik a kép. Mint megtu­dom, akad ponty szép szám­mal a Szurdok dűlő tőzeges vizében. A tudomány számára Tervszerű a telepítés, nem is lehet másként, mert errefe­lé is — a közismert közmon­dás'bölcsességével : — sok az eszkimó, és kevés a fóka. A természet ma már képtelen mindazt pótolni, amit az em-- bér — akár erőszakkal, akár furfanggal — elvesz tőle. Ta­valy például 4 ezer 258 kiló halat fogtak a tógazda Kini­zsi Horgászégyesület tagjai, mintegy 1 ezer 300 kilóval többet, mint két esztendeje. Sok ez vagy kevés? Az egy főre jutó átlag meghaladja né­mileg a 16 kilót, s valljuk be mindjárt, ez alacsonyabb mind az országos, mind a megyei fogásnál. Ám mint minden összehasonlítás, ez is viszony­lagos, hiszen akad szűkebb pátriánkban nem is egy kö­zösség, amelynek tagjai büsz­kén mutogatnák fogási nap­lójukat, ha a nagykőrösihez hasonló adatok szerepelnének benne. Most ne említsünk nevet, nehogy sértőnek találjak, s valamiféle pellengérnek tart­sák soraimat, de a listát la­pozgatva látom, hogy három egyesületben is tíz kiló alatti átlagot mutathatnak csupán fel tavalyról. Meg azután ez az aprócska víz, itt a város határában másról is híres, nemcsak a horgászokról, a kapitális ha­lakról. Kincset rejtett a víz. évszázadokig pihent az iszap­ban a ritkaságszámba menő arany kardmarkolat, amely a véletlennek köszönheti, hogy oly hosszú idő után végre is­mét emberkéz érinthette. Az aranykori veretet kotrás közben emelte ki a gép, s ha- jintotta az iszappal együtt a partra. S mert mindjárt újabb kupac került rá, senki sem vette, vehette észre. Míg­nem ... Mígnem egy horgász, nevezetesen Varró József moz­donyvezető 1981-ben úgy dön­tött, rendezi a maga válasz­totta horgásztanya környékét, s ennek a tervnek a megváló­A hét vége sportja Szombati sportműsor Labdarúgás

Next

/
Thumbnails
Contents