Pest Megyei Hírlap, 1983. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
Tartalék mindig legyen Otthon, szekrénysor, nyaralás Takarékoskodás. Keményen ropogó szó. Hangulata csak akkor van, ha ki-ki már a végeredmény birtokában emlegeti, hogy ugye, érdemes volt? Alkalmazása bizonyos önfegyelmet kíván, lemondást a cél érdekében. Túlhajtásai nemcsak a világirodalomból ismerősek. De az ésszerű, a kisebb és nagyobb terveket valóra váltani kívánó, mondhatni hétköznapi takarékosság példáiból bőséges a válogatási lehetőség. Egyetlen láda Elég végigsétálni akár egy utcán, ahol a szabad szombatokon is két-három épülő ház udvarán forog a betonkeverő vagy a hegesztő kék lángja villog a teraszvasak felett, csere- pezik a garázstetőt, a nyitott ablakon láthatóan vanodatú.i függönyszárnyakat lenget a szél. — Az emberek többsége takarékosan él — mondja Mo- noron a Ságvári utcai kis zöldségesboltban Sléder Ist- vánné. Nem a látványosság, csillagászati primőrárakkal hivalkodó zöldségesek közé tartozik, s neki is ésszel és takarékosan kellett élnie, míg a faházat bérbe, majd át nem vette. A környéken népszerű a fiatalasszony is, üzlete is. A vásárlások közepette itt zajló beszélgetések már-már családiasak. Szó kerül róla nemegyszer, ki miért nem veheti meg a 140 forintos paradicsomot, mire spórol éppen. — A fiatalok közül mindenki vagy éppen építkezik vagy lakásra gyűjt, esetleg éppen berendezni szeretné. Amikor megjelent az első paradicsom, egyetlen ládával hoztam. Ez nem az a környék ahol a legdrágább primőrt kilószámra vennék. Igaz, elfogyott, de tízdekánként. Érdekes dolog; aki a félkilót is megvette, s megveszi eperből is, az tulajdonképpen nem engedhetné meg magának. Már ahogy én a körülményeit ismerem. Az idősebbek, a nyugdíjasok is kiszámolják, mi fér a költség- vetésükbe, de a nyugdíjból azért mindig futja valami drágább, ritkább gyümölcsre — az unokának... Nyugalmas tér A hosszú és széles aszfaltút másik végénél a kis vegyesbolt ugyancsak netm azok közé az üzletek közé tartozik, ahol márkás italokból, drágább kozmetikumokból, ritka és drága háztartási vegyiárukból lehetne válogatni. A bolt törzsközönsége a környékbeli nyugdíjasokból áll. — Takarékosak, beosztóak — mondja az üzletvezetőnő. így készül a súrolókefe Óránként 110 darab súrolókefét készít az automata folyton menő stancológép a Monori Kefe- és Játékgyárban. Képünkön: Lengyel Józsefné készíti a keféket a gépen. Járásunk egyik legszebb, viszonylag még érintetlen természetvédelmi területe a csévha- raszti ősborókás. Évente több ezer turista keresi fel, sajnos jobbára a megye vagy az or-; szág távolabbi részeiből. Szőkébb pátriánkban egyelőre még kevesebben ismerik. A Közalkalmazottak Szakszervezetének monori járási bizottsága és a vasadi községi közös tanács által először 1981- ben — a gyöngyvirágnyílás idején — megszervezett túrán igaz, több mint ezren vettek részit. Rajtuk kívül azonban ma még kevesen választják hétvégi kirándulásaik színhelyéül ezt a vidéket. Az idei gyöngyvirágtúrát holnapra — május 14-ére, szombatra — hirdették meg a rendezők. A hétközbeni csapadékos napok ellenére bíznak a tartós jó időben, hiszen a természetfelelős eddig még mindig az oldalukon állt. Persze, ha mégis el kell halasztani a kirándulást, választanak majd egy jobb hétvégét. Holnapra egyébként a hivatalos meghívót kapott más szakszervezeti bizottságok, alapszervezetek, KISZ- és úttörőszervezetek, iskolák, munkahelyek természetkedvelő tagjain kívül bárkit szívesen várnak. A gyülekezés reggel 8-tól 10 óráig tart. Színhelye Mo- norról a 8.25-kor induló menetrend szerinti autóbuszjárattal közelíthető meg. A csévha- raszti végállomáson már úttörők és KISZ-esek igazítják útba az érkezőket. A gépkocsival, kerékpárral vagy egyszerűen gyalog nekivágék szintén a kisközség Petőfi útján kell hogy haladjanak az elágazásig, ahol már őket is várja az irányító személyzet. A túra távja egyébként nem hosszú, gyalogosan körülbelül négy kilométer. Érdemes tehát kiszállni az autóból, hogy min- nél közvetlenebb közelségből ismerkedhessen meg ki-ki az ősborókás ritka szépségeivel. A kis csoportokat egyébként a járási természetbarát-szövetség tagjai kalauzolják majd. A rendezők természetesen más programokról is gondoskodnak erre a napra. -A köz- alkalmazottak kispályás labdarúgócsapata például versenvre hív minden, a helyszínen nevező hasonló gárdát. Aki viszont nem szeret a hálóba lőni. tüzelhet — az MHSZ fegyvereivel — céltáblára is. Ebéd után egy órától pedig játékos KRESZ-vetélkedőket szerveznek. Apropó, ebéd! A túrázók és a természetbarátok szokásai szerint a saját bográcsában, a magával hozott alapanyagokból készült főztjét eheti mindenki. Persze a szomszéd szíves vendéglátását sem illik visszautasítani — főleg, ha az illatok is csábítóak. (Kezdő szakácsoknak: büfé. is lesz!) Tüzet rakni természetesen csak a kijelölt helyen szabad, és a rendezők elvárják mindenkitől, hogy a védett fák, a ritkaságok tördelése, gyűjtögetése helyett a gyöngyvirágtúra résztvevői arra törekedjenek: minél gazdagabban térjenek haza — emlékekkel, élményekkel. V. J. — Akad, aki elmondja, hogy már elrendezett mindent a végső búcsúztatására, s akkor lazít kicsit, ezt észrevenni. Azt tudom, hogy én mire gyűjtöttem legutóbb egy egész évig! — nevet. — Mire? — Egy szekrénysorra. Az Irányi utcai sarokház két számot is visel. Ikerház, az udvarán egy kisebb épülettel. Két generáció beosztásának, takarékoskodásának tetszetős eredménye. Az egyik szárnyban Gál Lajos és felesége él két kisfiával, a másikban a férj húga Szurok Jánosáé, a családjával, a különálló csinos udvari épületben pedig özvegy édesanyjuk. Szurokék lakásában lábujjhegyen illene járni a szuszogva alvó párhetes Jánoska miatt, de a szőnyegek felfogják a lépések zaját. A fiatalasszony büszke a legkisebb csemetére, aki az óvodás Nikoletta után a második gyerekük. A kétszintes lakás hangulatos berendezésével, a színes fürdőszoba, a gyerekszoba száz játéka arról tanúskodik: alig harmincévesen már elérték ami a legfontosabb volt, megteremtették a család életének otthonos, nyugalmas terét. — Édesanyámék a Dózsa György utcai családi házban laktak, amikor mi összeházasodtunk. Hozzájuk költöztünk, albérletre nem kellett pénzt kiadnunk, egy év múlva megvehettük a bátyám által akkor már megvásárolt telek felét, s 76-ban hozzá is foghattunk az építkezéshez. A férjem szakmája szobafestő és mázoló, a vasadi szakszövetkezet melléküzemében dolgozik, én a monori cukrászüzemből megyek most gyesre. Nikolettával ezt még nem tehettem. Nagy öröm — Fognunk kellett a pénzt, bár az az igazság, hogy a férjem szülei és az enyéim is rengeteget segítettek. Édesapám halála után anyuka eladta a Dózsa utcai házat, neki is, nekünk is sokkal jobb, hogy itt vagyunk egymás közvetlen közelében. S az is hihetetlenül sokat jelentett, hogy a férjem ezermester, — ö csinálta a lambériát, az összes famunkát, a kerítést, a vasmunkákat. A bátyám ács, parkettás, a nővérem férje szintén az építőiparban dolgozik. Az, hogy összesegítettünk egymásnak, rengeteget pótolt az OTP-től a vállalatomtól kapott segítséghez és a spórolt pénzünkhöz. Persze, amíg építettünk és berendezkedtünk, nyaralásra vagy szórakozásra nemigen gondolhattunk. Most már erről is lehet majd szó. És nekem nagyon nagy öröm az is, hogy Jánoskával itthon tölt- hetek három évet. Ügy csináljuk azért — a férjem ennek érdekében külön munkákat is vállal —, hogy tartalékunk mindig legyen. Koblencz Zsuzsa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1983. MÁJUS 13., PÉNYEK Kiváló a Rákosmezefe Tsz Az érdekek fontos összhangja £ Februárban a Rákosme- ízeje Tsz küldöttgyűlésén, az (azt megelőző részközgyűlé- % se ken is nagy érdeklődéssel $ hallgatták a résztvevők Tóth ‘(József tsz-elnök szóbeli ki- $ egészítőjéj, A múlt évi jó % eredmények érthetően fel- ^ lelkesítették a tagságot. £ a hozzászólók elismeréssel fi nyugtázták a tavalyi ered- 'fi ményes munkát. $ Az alábbiakban felidéztük a részközgyűlések egy- 0 egy hozzászólását, amelyek $ visszapillantást, s előrete- fi hintést is tartalmaztak. Kovács Ferenc szállítási osztályvezető hozzászólásában részletesen kitért múlt évi munkájukra, jelezvén, hogy megtörtént a visszaszámlálás. Hangsúlyozta, hogy az előző évhez viszonyított huszonhárom százalékos nyereségtöbblet is bizonyítja a hatékonyabb gazdálkodást. Plusz forintok A gépesítési főágazatról az előző években nem lehetett elmondani, hogy nagy nyereséget produkáltak volna. Ám a változó körülmények tőlük is megkövetelték a lépésváltást, pontosabban a nyereséges gazdálkodást. Bérfuvart csak akkor vállaltak, ha az tisztességes nyereséghez juttatta őket. Az üzemanyagárak növekedése ellenére az egy tonna kilométer költsége nem emelkedett. sőt kilenc fillérrel csökkent. — Az önköltség csökkenésével javult a bérfuvarozás jövedelmezősége is' — mondta Kovács Ferenc. — 1980-ban veszteséges volt, tavaly már 679 ezer plusz forintot produkáltak. Gombos Gyula, a takarítási ágazat vezetője: — A múlt évi feladat nehéz volt, de mind a tagság, mind a vezetőség feladata magaslatán állt, ezért aztán jöttek az eredmények ... Kiemelte, hogy csak nagyon pontos, összehangolt, jó munkával lehetett ezt az eredményt elérni. Az idei gazdasági évben is ezekre az erényekre lesz szükség, akkor nem kell félni a nehézségektől. Demeter Miklós, a szőlőágazat vezetője egyben a döntő- bizottság elnöke. — Bizottságunk munkanév külivé vált. Tehát minden ágazatban és üzemben mindenki a helyén volt, és az új vezetőség tudatában volt annak, hogy a nyereséget nem a döntőbizottságon ke behajtani. Az időjárás viszontagságai ellenére a mezőgazdasági ágazat is nyereséggel zárt. Előtérben a minőség Vas János, a takarmányüzemi ágazat vezetője saját munkájukról elmondta, hogy a keverőüzem 4,6 millió forint nyereséget produkált. Hat év alatt megtízszerezték (!) a tápgyártást. A jövőben a minőség további javítására törekednek, még akkor is, ha a mennyiség esetlegesen csökken. Nagy Lajos osztályvezető a már sokat hangoztatott anyag- és energiatakarékosságról szólva kiemelte: az 1982-es megtakarítás 4,7 millió forint. Áttértek az olajfűtésről a gázfűtésre, jelenleg folyamatban van az olajkályhák kicserélése széntüzelésű tűzhelyekre. Az anyagfelhasználás 7 millió forint volt az előző évi 13 millióval szemben, pedig az árak 14—20 százalékkal emelkedtek. Fonyó Lajos, a fémiapari III. ágazat vezetője: Érdemes kísérletezni, az újjal próbálkozni. Ezt bizonyítja a szakcsoportok alakítása, munkája, valamint az átalánydíj&$ . elszámolási rendszer. Azt is elemezte, hogy az új vállalkozási formák milyen kockázattal járnak, de hozzátette, hogy ezt egyformán vállalják a vezetők és dolgozók egyaránt. Pignitzky Imre gépesítési főágazatvezető: — Mi, az ország jó néhány gazdaságával együtt alkalmat kaptunk arra, hogy 1982 őszétől intenzívebb módon termeszthessünk búzát és kukoricát. Körülbelül 12—14 millió forintos beruházással olyan gépsorokat tudunk beszerezni, amely a világ élvonalába tartozik és biztosítja gépparkunk cseréjét, s ezáltal gazdaságosabb termelést tudunk produkálni. •• Ötletek, elgondolások Dr. Kiss Pál, a MÉM főosztályvezetője: — Önök a szövetkezeti mozgalombán nőttek fel, és olyan széles látókörük van, amely vetekszik sok ipari üzemével. A pénzügyi eredmények magukért beszélnek. Mindenkinek vannak ötletei, jó elgondolásai. y Ma délután egy órakor a 'fi XVII. kerületi Dózsa György 'fiMűvelődési Központban 'fi ünnepséget tartanak, amelyen átadják a Kiváló Szövetkezet kitüntetést a Ráfi kosmeze je Tsz-nek. G. J. Vecsés Bezárt a részleg A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet néhány nappal ezelőtt bezárta a vecsési vasútállomás közelében lévő ci- pőjavító részlegét. A szövetkezet vezetőitől kapott értesülés szerint, a munkaerőhiány miatt voltak kénytelenek ezt a lépést megtenni. Ha akad jelentkező, a lakosság rendelkezésére áll ismét a cipészrészleg. A tárgyalóteremből Ismét vissza a börtönbe Rente István ecseri lakos utoljára 1982 szeptemberében szabadult a börtönből, ahol lopás miatt különös visszaesőként ült nem először. De nem is utoljára. Igaz, szabadulásakor még úgy tűnt, hogy talán sikerül új életet kezdenie. Visz- szaköltözött élettársához, dolgozni kezdett — aztán egy este az ecseri Halásztanya venVázszerkezet kooperációban A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal kooperálva csehszolvák exportra készítenek konzervgyári osztályozó berendezéseket a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet gyömrői részlegében. Képünkön: Karaba József lakatos csoportvezető a vázszerkezet méreteit ellenőrzi a szabadban. Hancsovszki János felvételei déglő előtt járva ismét megtett néhány lépést a börtönbe vezető úton. Az ajtót vésővel kifeszítette, bent kirámolta a játékautomatát. de a kétforintosokkal tele zsebbel még nem távozott: vermutot, pezsgőt, kávét, cigarettát zsákmányolt, s magával cipelt egy 10 literes műanyag kannát is, amelyben 5000 Ft értékű konyak volt. Ezt az akcióját hamarosan egy újabb is követte: a Rákosmezeje Tsz autójavító-műhelye volt a következő célállomás. Ott kézi villanyfúróval, farmernadrággal, egy villanyre- zsóval és egy szőrmével bélelt mellénnyel gyarapította megszerzett javainak sorát — de minden egykettőre vissza is került az eredeti gazdákhoz, Rente ugyanis ismét lebukott. A napokban a Monori Járásbíróságon dr. Katona Sándor és tanácsa ítélte többszörös visz- szaesőként kétévi, fegyházban letöltendő büntetésre, s két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. K. Zs. Vasárnap Országos vásár Május 15-én, vasárnap országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Monoron a szokásos helyen, amelyre vészmentes helyről mindennemű állat fel- hattható. Ugyancsak vasárnap hasz- náltautóvásár is lesz a járási székhelyen. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Gyöngyvirágtúra Szonbat a szabadban