Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

ÉLJEN A SZOVJETUNIÓ, A BÉKE ÉS A HALADÁS SZILÁRD TÁMASZA! mFókusz A VARSÓI CíTTO HOSEI A varsói Nagyszínházban az elmúlt napokban ünnepi nagy­gyűléssel nyitották meg a nem­zeti megemlékezés hónapjának rendezvényeit. Az idei ünnep­ségek keretében megemlékez­nek a varsói gettófelkelés negyvenedik évfordulójáról is, A fasiszta hóhérok 1939-ben, nem sokkal Lengyelország le- rohanása után elrendelték, hogy az ország zsidó lakossága köteles gettókba költözni. 1940 novemberében megtiltották, hogy a gettó lakói elhagyják lakóhelyüket. A legnagyobb gettó a varsói volt, ahol ebben az időben 460 ezer ember zsú­folódott össze, embertelen kö­rülmények között. (Hasonló viszonyok uralkodtak termé­szetesen a többi város gettói­ban is.) Éhség, járványok pusztították a szerencsétlene­ket. Ehhez járultak a náci hó­hérok vadállati kegyetlenke­dései. Aztán hamarosan meg­indultak a transzportok Auschwitz, Treblinka és a többi haláltábor gázkamrái felé. 1943. április 19-én, a gettó­felkelés napján a feljegyzések szerint már csak mintegy 40—50 ezer csontig lesoványo­dott, halálra szánt ember élt a gettó falai között. Himmler ekkor adott parancsot, hogy martalócai hatoljanak be a gettóba, rombolják le és meg­maradt lakóit szállítsák a megsemmisítő táborokba. A tábor fiataljai azonban felké­szültek: a maguk készítette és a lengyel, ellenállási mozga­lomtól kapott fegyverekkel szembeszálltak a támadókkal. „A hősiesen küzdő gettólakók a végsőkig védtek minden egyes állást, a romok és égő házak között” — írja e példát­lan küzdelemről a PAP len­gyel hírügynökség. A felkelés idején a lengyel ellenállók mindvégig támogat- ták a gettó lakóit. Amikor az ellenség sokszoros túlereje már lehetetlenné tette az el­lenállást, a lengyel földalatti mozgalom megszervezte a megmaradt zsidó harcosok evakuálását. A felkelők egy része csatlakozhatott a parti­zánokhoz, hogy velük együtt harcoljon tovább. A gettó a harcok alatt teljesen megsem­misült. A varsói felkeléssel egyide­jűleg több más gettóban és táborban is (Chestochowa, Bedzin, Bialystok, Tarnow, Treblinka) fegyvert fogtak a fiatalok, s mindenütt támoga­tást kaptak a lengyel ellenállá­si mozgalomtól. S bár a vesz­teségek óriásiak voltak, ezek­ből a gettókból lényegesen több ember szabadult élve, mint azokból, ahol nem vették fel a harcot. A varsói felkelés a gettólá­zadások történetében a legna­gyobb arányú volt. A példát­lan bátorsággal vívott harc az emberi méltóságért folyt és a felkelés napja, április 19., a lengyel történelem legtragiku­sabb, de egyben az egyik leg­hősiesebb napjává vált. G. I. Jurij Andropov beszéde a mezőgazdaság fejlesztéséről Tovább kell javítani a munkafegyelmet A szovjet mezőgazdaság fej­lesztéséről, az élelmiszerprog­ram megvalósításáról tartottak tanácskozást tegnap az SZKP Központi Bizottságában a szö- vetsé'-'s köztársaságok kom­munista pártjai központi bi­zottságai, a területi és határ- területi pártbizottságok első titkárainak részvételével. Az értekezleten felszólalt Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága és titkársága fi­gyelmének középpontjában az 1982 novemberében megtartott KB-ülés határozatainak végre­hajtása áll. A pártnak e veze­tő testületéi különösen nagy h_.ígsúlyt helyeznek a munka­stílus javítására, a döntésvég­rehajtás ellenőrzésének erősí­tésére, a párt-, az állami és a munkafegyelem javítására. Ez a törekvésük találkozott a kommunisták, valamennyi dol­gozó egyetértésével, és kedve­ző hatással volt a termelésre. Az első negyedévben a szov­jet ipar 102 százalékra telje­sítette az értékesített végter­mék előállítására vonatkozó tervét. A múlt év első negyed­évéhez képest az ipari terme­lés mennyisége 4,7 százalék­kal nőtt. Az év első három hónapjában a munkatermelé­kenység 3,9 százalékkal emel­kedett, még a múlt év ugyan­ezen időszakában a növekedés csak 1,5 százalékos volt. Jurij Andropov részletesen szólt a szovjet mezőgazdaság fejlődéséről, az előtte álló fel­adatokról. Emlékeztetett az SZKP XXVI. koiígresszusán a mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében hozott határozatokra, a központi bízott ág múlt év májusi, az élelmiszerprogra­mot jóváhagyó ülésére aláhúz­va, hogy a fontos, nagy hord-' erejű döntések önmagukban még nem hoznak eredményt, azokat szervezetten, az erő­forrásokat mozgósítva végre is kell hajtani. A mezőgazdaságban ma még bonyolult a l.elyzet — mon­dotta Andropov. — Ebben természetesen érezteti hatását a kedvezőtlen időjárás is. Vannak azonban, akik e kö­rülmények között is keresik és megtalálják a nehézségek le­győzésének, a mezőgazdasági termelés növelésének lehetősé­gét — mások viszont a ked­vezőtlen körülményekre hi­vatkozva próbálják igazolni súlyos mulasztásaikat. Az SZKP KB véleménye szerint tevékeny munkával kell le­győzni a nehézségeket, gyor­sítani a mezőgazdaság fejlődé­sének, az élelmiszerprobléma megoldásának ütemét. Ahhoz, ho - a földművelés hatékonyabbá váljon, biztosí­tani kell a kolhozok és szov- hozok állandó szakember­utánpótlását, ami nem egysze­rű feladat. A nyugatnémet békemoigalom követelése Akaok a rakétaprogram ellen A nyugatnémet kormány vonja vissza az amerikai raké­ták NSZK-beli telepítéséhez adott hozzájárulását — köve­telte hét végi konferenciáján a nyugatnémet békemozgalom, amely e cél elérése érdekében 1983. októberében békemene­tet rendez több Százezer em­ber részvételével. A több tucat — baloldali és vallási — szervezetet egyesítő nyugatnémet békemozgalom 3. konferenciáját szombaton és vasárnap tartották meg Köln­ben majdnem ezer, az ország minden részéből összesereglett küldött részvételével. A tanácskozáson elfogadott felhívás rámutat: egyre keve­sebb idő van hátra az ame­rikai rakéták év végére ter­vezett telepítésének megkez­déséig, amelynek megakadá­lyozása nemcsak a békemozga­lom célja, de azt támogatja az NSZK lakosságának több­sége is. Ezen a héten szerte az NSZK-ban erőszakmentes ak­ciókat, a lakosság minden ré­tegét fölölelő vitákat, néma tüntetéseket és a telepítésre kijelölt helyek körül blokádo­kat szerveznek. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nagy, és sok szem­pontból újszerű követelmé­nyeket támasztanak az irányí­tó munkát végzőkkel szemben. Ezért gondoskodni kell arról, hogy ezeknek az embereknek a látóköre egyre szélesebbé váljon, szakismereteik gyara­podjanak. Az SZKP KB főtitkára be­széde végén a politikai bi­zottság nevében meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a Szovjet­unió minisztériumai és orszá­gos főhatóságai, a helyi párt­ós állami szervek a mezőgaz­daság előtt álló feladatok sike­res megoldása érdekében javí­tani fogják szervezői és politi­kai munkájukat. Szovjet felhívás a világ népeihez Az SZKP KB felhívta a vi­lág népeit, hogy adjanak ha­tározott választ az imperializ­mus, a militarizmus és a re- vansizmus agresszív próbálko­zásaira. A közlemény, amelyet május elsejére, a munkásosztály nemzetközi ünnepére adtak ki, síkraszáll a háborús fenyege­tés ellen, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a leszere­lésért. A felhívásban az SZKP Központi Bizottsága felszólítja a világ népeit, hogy fokozzák az atomikatasztrófa megakadá­lyozására irányuló erőfeszíté­seiket, s állhatatosan követel­jék az atomfegyverek, a neut­ronfegyver és a vegyi fegyve­rek betiltását. Ma folytatódik a madridi konferencia Befejeződött a tavaszi szünet Vasárnap és hétfőn a madri­di repülőtérre sorra érkeztek a küldöttségek az európai bé­ke és együttműködés kérdései­vel foglalkozó találkozóra, amely — háromhetes tavaszi szünet után — ma teljes ülés­sel folytatja munkáját. A ma­gyar delegáció, Varga István nagykövettel az élen, már szin­tén a spanyol fővárosban tar­tózkodik. A konferenciához közelálló körökben egyöntetű a véle­mény: a jelenlegi . tárgyalási sorozat a találkozó végső ki­menetele szempontjából dön­tőnek bizonyulhat. A semleges és el nem kötelezett országok ez év március közepén olyan megújított záródokumentum­tervezetet terjesztettek be, amely — kölcsönös politikai jóakarattal — elvezethet a végső megegyezéshez. A megújított tervezetet álta­lában pozitív dokumentum­ként kezelik Madridban. E ja­vaslatot alapul véve a szocia­lista országok — a találkozó több más résztvevőjével együtt — azon fáradoznak, hogy a kedvező tárgyalási légkör fenntartásával a madridi ta­lálkozó eredményesen és ész­szerű határidőn belül fejeződ­jék be. A Madridban tartózkodó kül­döttségek többségénél kedvező visszhangra talált a Varsói Szerződés tagállamai külügy­minisztereinek legutóbbi ja­vaslata, hogy a záródokumen­tumot külügyminiszteri szin­ten fogadják el. ★ Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Ronald Reagan amerikai elnök múlt heti, wa­shingtoni tárgyalásukon meg­állapodtak, hogy a madridi konferencia ma kezdődő zá­ró ülésszakán a tanácskozás mihamarabbi befejezésére tö­rekszenek a semleges és töm­bön kívüli államok kompro­misszumos javaslata alapján — jelentette bonni kormány- köiökre hivatkozva a Gene­ral -Anzeiger tegnapi száma. Eszmecsere a közel-keleti helyzet alakulásáról Hasak fogadta Arafatot Tegnap a prágai várban megkezdődtek a csehszlovák— palesztin hivatalos tárgyalá­sok. A csehszlovák küldöttsé­get Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, a PFSZ delegációját Jasszer Arafat, a végrehajtó bizott­ság elnöke vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a felek véle­ményt cseréltek az időszerű Fejlődő gazdasági kapcsolatok Mittag bonni megbeszélései A nemzetközi helyzet, a gen­fi tárgyalások és a két német állam viszonya állt azoknak a megbeszéléseknek a közép­pontjában, amelyeket Günter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bi­zottságának és az NDK Ál­lamtanácsának tagja folyta­tott tegnap Bonnban vezető nyugatnémet politikusokkal. Günter Mittag, valamint Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt és Nicaraguái nyilatkozat Veszélyes hondurasi manőverek A Sandinista Front országos vezetősége vasárnap nyilatko­zatban bélyegezte meg az Egyesült Államokat, amiért hadüzenet nélküli háborút folytat Nicaragua ellem A Managuában közzétett nyilat­kozat rámutat, hogy „az ame­rikai agresszió úi dimenziókat öltött”, és veszélyessége azzal párhuzamosan fokozódik, aho­gyan szaporodnak a hondurasi hadsereg Nicaragua elleni pro­vokációi. A Sandinista Front országos vezetősége nyilatkozatában újólag leszögezi, hogy Nica­ragua hajlandó párbeszédet kezdeni Hondurasszal vagy az Egyesült Államokkal a politi­kai kibontakozás lehetőségei­nek felkutatására, de elvárja hogy feltétel nélkül rendeljék vissza a Nicaraguába küldött somozista csapatokat és szün­tessék be a hondurasi terület­ről kiinduló fegyveresi betö­réseket. Lengyelország A pápai látogatás programja Varsóban tegnap ülést tar­tott a kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyes­bizottság. A tanácskozás rész vevői értékelték az előkészü (eteket 11. János Pál pápa jú aiusi lengyelországi látogató íára, és elfogadták a látogatás észletes programját. A programot a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Wolfgang Mischnick, a Sza­baddemokrata Párt parlamen­ti frakciójának elnöke tárgya­lásaikon síkraszálltak azért, hogy az európai közép-ható­távolságú fegyverek korlátozá­sáról folyó genfi tárgyalások sikeresen fejeződjenek be az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között. Wolfgang Mischnick ezen túlmenően szorgalmazta, hogy a két német állam pozitívan fejlődő gazdasági kapcsolatai­ban a jövőben nagyobb részt vállaljanak a kis- és közép- vállalatok. Az NDK-beli politikust teg­nap délután fogadta Otto Lambsdorff nyugatnémet gaz­dasági miniszter is. Román—jugoszláv tárgyalások Bukarestben tegnap román —jugoszláv tárgyalások kez­dődtek Nicolae Ceausescu RKP-főtitkár, államelnök és Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének elnöke között Ribicsics a délelőtti órákban érkezett küldöttség élén Buka­restbe, ahol Nicolae Ceausescu meghívására baráti munkalá­togatást tesz. Ceausescu leg­utóbb tavaly októberben, ju­goszláviai hivatalos, baráti lá­togatása alkalmából folytatott tárgyalást Ribicsiccsel a kétoi dalú kapcsolatokról és nem­zetközi kérdésekről, főként a balkáni sokoldalú együttmű­ködésről. Izrael nem mond le telepítési politikájáról Pym borúlátó álláspontja Begin izraeli miniszterelnök „törvényesnek” és „jogosnak” nevezte kormánya telepítési politikáját és bejelentette, hogy folytatódik izraeli tele­pülések építése a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a gázai övezetben. Izrael Állam kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából va­sárnap elhangzott televíziós beszédében Begin reményét fe­jezte ki, hogy a Camp David-i megállapodások keretében folytatódnak az egyiptomi—iz­raeli tárgyalások. Izraelnek — mondotta — nincsenek területi igényei Libanonnal szemben, azonban „északi határainak védelme érdekében” ragaszko­dik az izraeli—libanoni bizton­sági megállapodáshoz. ★ Francis Pym brit külügymi­niszter tegnap külföldi sajtó- tudósítók előtt borúlátó képet rajzolt a közel-keleti béke, a rendezés, sőt a tárgyalások ki­látásairól. Kijelentette, hogy Izrael „óriási kárt” okozott ön­magának a Reagan-terv azon­nali visszautasításával. Ameny- nyiben a Begin-kormány nem tesz eleget a Reagan-terv- ben megjelölt feltételeknek, azaz nem hagy fel Ciszjordá- nia gyarmatosításával és Liba­non rpegszállásával, akkor „há­tat fordít az igazi és tartós bé­ke lehetőségének”. nemzetközi kérdésekről, fej- emelt figyelmet szentelve a közel-keleti helyzet alakulásá­nak és a palesztin kérdésnek. Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia álláspont­ja szerint a közel-keleti konf­liktus rendezésének alapvető feltétele a palesztinai arab nép törvényes jogainak érvényesí­tése, beleértve azt a jogát is, hogy saját független államot alapítson. Jasszer Arafat kifejtette a PFSZ álláspontját a közel-ke­leti válság megoldásának lehe­tőségeiről. Köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet a szocialista országok nyújta­nak a palesztin hazafiaknak. A tárgyalófelek elítélték az Egyesült Államok politikáját, amely lehetővé teszi, hogy Iz­rael megszegje a nemzetközi jog alapvető normáit és sem­mibe vegye az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetek­nek a közel-keleti helyzet ren­dezése érdekében hozott hatá­rozatait. Pozitívan értékelték a fezi arab csúcsértekezlet eredményeit, valamint azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamai a politikai tanácskozó testület ülésén terjesztettek elő a palesztin kérdés rendezésére. mm Háttér A GIBRALTAR! BRIT ISMÉT KIÉLEZŐDTEK az ellentétek a két NATO-szö- vetséges, Nagy-Britannia és Spanyolország között. A vitára ez alkalommal az adott okot, hogy az angol haditengerészet tizenkét hajóból álló egysége, a szokásos évi gyakorlat kere­tében, látogatást tett a Gibral­tár körüli vizekre. Madrid ezt valóságos brit flottatüntetés­nek értékelte. A spanyolok különösen sé­relmesnek tartják, hogy a ma­nőverben részt vett az In­vincible nevű repülőgép-anya­hajó is, amely tavaly a falk- landi háborúban szerzett ko­moly „érdemeket”. Madrid — amely a szigetek feletti argen­tin igényeket támogatta — maga is hosszú ideje konflik­tusban áll Londonnal Gibral­tár státusát illetően. Az Ibé­riai-félsziget hat és fél négy­zetkilométeres nyúlványát az angolok 1713-ban, a spanyol örökösödési háborúban foglal­ták el. s az utrechti békeszer­ződés alapján lett brit terület. A két ország közötti vita, szinte azóta tart. A spanyol nemzeti önérzetet ugyanis sú­lyosan sérti, hogy egy idegen hatalom „megszállva tartja te­rülete egy részét”. Gibraltár persze nemcsak Spanyolország számára fontos, de a NATO­nak Is. A „Szikláról” ugyanis ellenőrizni lehet az Atlanti­óceán és a Földközi-tenger fo-galmát, az Afrika északi partvidéke mentén húzódó olajszállító- és kereskedelmi útvonalakat. S mivel az óceán­ról csak a 14 kilométer széles, korszerű felderítőberendezé­sekkel ellátott Gibraltári- szoroson át lehet a Földközi­tengerre bejutni, a NATO dé­li szárnyán stratégiai jelentő­sége van ennek a területnek. Washingtonban pedig ezt so­hasem tévesztették szem elől. BÁR MADRID ÉS LONDON között több alkalommal is foly­tak tárgyalások Gibraltár ho­vatartozását illetően, eredmé­nyek mégsem születtek. Ami­kor az ENSZ egy 1964-es ha­tározatában felszólította a két országot, hogy az ellentéteket tárgyalások útján rendezzék, London ettől elzárkózott. Az akkor hatalmon lévő Franco válaszként lezáratta a Spa­nyolország és Gibraltár közöt­ti átjárói, megszüntette a te­lefon- és levélforgalmat, s in­tézkedett arról is, hogy spa­nyolok ne dolgozhassanak a „vaskapu” mögött. Tavaly, amikor a szocialista párti Felipe González hatalom­ra került, programbeszédében „elsődleges feladatként” jelöl­te meg Spanyolország és Gib­raltár újraegyesítését. Korábbi választási beszédeiben ezt még azzal is megtoldotta, hogy ígé­retet tett a NATO-ból való ki­lépésre. González december­ben megtette az első lépéseket választási ígéretének megfele­lően azzal, hogy kinyittatta a vaskaput, s tizenhárom év után ismét megindulhatott a gyalo­gos forgalom. Ugyanakkor kül­földi újságíróknak úgy nyilat­kozott, hogy amennyiben hely­reáll a Gibraltár feletti szuve­renitás, megnő az esélye an­nak, hogy Madrid továbbra is tagja maradjon a NATO- nak... A brit hadihajók látogatása kapcsán most ismét előtérbe került a „Szikla” további sor­sa. A spanyol parlament kom­munista képviselői az elmúlt héten olyan törvénytervezetet terjesztettek elő, amely arra kötelezné a kormányt, hogy még ebben az évben tartsanak népszavazást a NATO-tagság kérdésében. ÉRTHETŐ, hogy Washing­tonban növekvő idegességgel figyelik a fejleményeket, bár sok kommentátor vélekedik úgy, hogy a spanyol tiltakozá­soknak nagyobb a füstjük, mint a lángjuk”. Az Egyesült Államok kormányzata — amely öt támaszpontot tart fenn spanyol földön — nem szívesen látja, hogy két szö­vetségese között ismét feszült­té vált a viszony. Csitári János

Next

/
Thumbnails
Contents