Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

6 Szombati jegyzet^ Szémítégép a Íri-Tonban Több szövetkezet és állami vállalat termelésirányítási, elszá­molási és számviteli munkáit vállalta el a péceli Tri-Ton Há­ziipari Szövetkezet VT—30-as számítógépével. A képen: Bényi Andrásné és Szálkái Jánosné a programot készítik. Eancsovszki János felvétele A barkácsolás nem a férfiak kiváltsága Eszközök az Áfész-feoStfeam Szemfüles beszerzők dicsérete LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. LVFOLVÁM, 83. SZÁM 1983. ÁPRILIS 9. SZOMBAT ECeartalt elkerülte az elköltözés láza Közmíívéfődés — családi házban A barkácsolás többnyire nem puszta kedvtelés, de egy-egy szükséges, hasznos tárgynak az otthoni elkészítése nemcsak a férfiak kiváltsága. Igaz, a feleség csak akkor nyúl vala­melyik barkácsgéphez, ha ép­pen láb alatt van, de számukra ott a varrógép, amit az egész család javára lehet kamatoz­tatni. Az eladott varrógépek 25 százalékos növekedése — 211 darab lelt tavaly gaz­dára a túrái Galgavidéke Áfész körzetében — egy kicsit talán a sok helyen évről, évre megszervezett szabás-varrás tanfolyamnak is köszönhető. A hangtechnikában uralko­dóvá vált a sztereó, legalábbis, ami a vásárlást illeti. A fiata­lok az ilyen magnetofonokat és lemezjátszókat keresik, de az áfész gondoskodott a sztereó rádiók választékáról is, s a legtöbb üzletében meglelhető az olcsó és a legmagasabb igé­nyeket kielégítő, tizenkétezer forintos készülék is. Így, nem csoda, hogy csak­nem négyszáz darab fogyott el belőlük, zseb-, táska- és autórádióból pedig majdnem ezerháromszáz darab. A színes televíziók iránt ugyan nem növekedett a kereslet, de fe­kete-fehér készülékből is csak a hordozhatóból fogyott több, mint korábban. Máté Borbála magyar—an­gol szakon tanul az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Szabó Gábor történelem-nép­művelő szakos a szombathelyi tanárképzőn, Dudás Péter a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári föld­mérési és földrendezői főisko­lai karának hallgatója, Boskó János pedig az Erdészeti és Fa­ipari Egyetem erdőmérnöki ká­bán, János negyedéves, a töb­biek másodévesek. A téli népművelési gyakor­lat keretében februárban 10 napot töltöttek Gödöllőn. Mit láttak, mit tapasztaltak? — erről kérdeztük őket. Abból, amiről beszélgettünk, az álta­lunk legértékesebbnek tartott részleteket papírra vetettük. A községért ; — Pásztor Bélánál, a veres- egyházi tanácselnöknél töltöt­tünk egy délutánt. Ez az em­ber olyat produkált, amire na­gyon kevés községben van pél­da. Még egy olyan ember, tény­leg. aki hisz. A dolgaiba igaz. nemigen enged beleszólást, te­hát autokrata tulajdonképpen, de olyan autokrata, aki any- nyit dolgozik a községért, hogy a garázsát már 4. éve egysze­A kismotorok népszerűsége évek óta változatlan. Keveset fogyasztanak, s a nem túl tá­voli úticél rövid idő alatt el­érhető. A minden korosztály körében kedvelt, egyszerűen kezelhető mopedekből az el­múlt esztendőben 537-et ad­tak el, ötven százalékkal töb­bet, mint előzőleg. Jóllehet a motorizáció a közlekedésben egyoldalúan uralkodó, a kerék­párt ma sem lehet nélkülözni. Ebből az árucikkből az ellá­tási körzet falvaiban átlago­san kilencvenet vásároltak. A járművekkel kapcsolat­ban érdemes megemlíteni, hogy a Galgavidéke Áfész üz­leteiben több alkalomrmal le­hetett vásárolni Simson kis­motorokat — ezek a legkere­settebbek ebben a kategóriá­ban, s a vásárló szinte a fél országot bejárhatja érte. Di­cséret az. árübeszerzőknek. A szemfülesség más árucik­keknél is megmutatkozott, kö­vetkezésképpen az összbevé­tel összegében is: a szövetke­zet tavaly negyvennégymillió forint értékű tartós fogyasztá­si cikket forgalmazott, ami húsz százalékkal- több az előző évinél. B. M. Ben Húr. Kétrészes, színes amerikai film, 4 és 8 órakor. rűen nincs ideje befejezni. Nem ebédel, mert arra sincs ideje, fut-rohan állandóan a tanács, az emberek dolgai után. Ez a falu rengeteg mindent csinált társadalmi munkában, az üdülőteleptől a benzinkútig. Az állatorvos segítségével meg­szervezték a háztáji-klubot, sertéstenyésztői tanfolyamu­kon szakbizonyítványt lehet szerezni. Egy-egy hétvégén át­lagosan 250 ember jár kirán­dulni. A büszkeségük Elgondolkodtató, vajon mi hajtja az ilyen embereket, mint ez a tanácselnök. A sikerél­mények? A közösség megbe­csülése? Valamiféle virtus? Nem ez nem elég. Kell itt még lenni valaminek, mert ha ilyen egyszerű volna, akkor sokkal többen lennének a Pásztor Bé­lák. Mire büszkék a tinédzserek? — Készítettünk egy 15—20 kérdésből álló kérdőívet és ki­osztottuk több fiatalnak, aki­ket rendszeresen otf látni a művelődési ház előcsarnoká­ban. Hetente 5—6 napot tölte­nek ott. az a 14—18 éves kor­osztály. Nos, a legtöbben a házra büszkék (mármint a művelődé­A kartali községi tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban tárgyalta a községi közművelődési munka helyze­tét Sőregi János tanácselnök: — Az elmúlt évtizedekben sok falu elvesztette lakossá­gának 15-20 százalékát. Min­ket elkerült a menekülés, az elköltözés láza. Azt hiszem, si­került biztosítanunk a megtar­tó feltételeket. Jó az egész­ségügyi ellátásunk, óvodáink kényelmesek. Iskolánkban egy műszakban tanulnak a diákok. Van vezetékes vizünk, kiépí­tett úthálózatunk, sokak által irigyelhető kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságunk. Élénk a község sportélete. A munkahelyi utaztatás kor­szerűsödésével elejét vették azon gondolat térhódításának, hogy egyes-egyedül a város nyújthat emberhez méltó élet- feltételeket. Ha egy idegen szétnéz a faluban, sok jelét láthatja a Kartalon élők vi­szonylagos anyagi jólétének, s talán felfedezi azt is, amit az itteni emberek egy része már vall és életmódjával igazol: a falu nemcsak mezőgazdasági jellegű települési formaként létezhet, hanem lehet lakóhely is, ahol teljes értékű emberi élet valósítható meg. A múlt században Ennek anyagi, dologi felté­telei vagy megvannak már, például az új lakóházakban, vagy meg kell teremteni. És itt jelentkezik a tanácselnök s a faluért felelősséget érzők problémája. A sok területen példamutató ellátás ellenére ez a csaknem ötezer lelkes község az igényektől messze rendelkezik. Az elmúlt szá­zadban épült ház lehetőségei­nek sivársága sok jószándékú törekvésnek vált gátjává. A kartaliak szép és nemes iránti vágya, a tenniakarás, a nephagyományokhoz való ra­gaszkodás, az új megismeré­sének halaszthatatlansága, a közösségi életben rejlő embert formáló alkalmak megterem­si központra — a szerk.) Né- hányan az egyetemre. Azt is megkérdeztük, pűt szégyell­nek a legjobban 'a városban. A legtöbben azt szégyellik, hogy eléggé piszkos, rendezetlen a Városközpont és környéke. Csodálatos, hogy ezen az egyetemen tudnak lelkesedni. Mária és Gábor lenyűgözve álltak az előtt a tény előtt, hogy nálunk a KISZ-nek van tekintélye. Az is meglepte őket, hogy a kollégisták egy-egy szobában sokszor éjfélig meg még tovább vitatkoznak poli­tikai kérdésekről. Náluk — mint mondták — legfeljebb egy-egy könyvről, filmről, in­tellektuális témáról alakulnak ki ilyen viták, de ezekről is csak ritkán. Nagyszerűnek tar­tották a március 15-i készülő­dést. s egyáltalán a március 15-i népünnepély ötletét. Ügy látják, a tanár-diák viszony is közvetlenebb itt. mint őnáluk. A rangjuk Bizalom. Ez nem egyetemi téma. A város kulturális életének irá­nyítói között tapasztalták, hogy nem félnek egymástól, teljes bizalommal fogadták őket is. — Nem a levegőbe beszél­tek, nem akartak etetni ben­tésének szükségessége a kor­szerű művelődési ház hiányát csak ideig-óráig képes pótolni. Bár Kartal a jelenlegi hely­zetben is példát mutat, ami­kor az ott dolgozók — pedagó­gusok, népművelők, könyvtá­rosok — művelődési ház, va­lamint a kísérlet és próbálko­zás megfogalmazása nélkül te­remtik meg a komplex köz- művelődés egyik tartalmas formáját. Jó partner A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló ennek az összefogásnak, együttműkö­désnek a példáit idézi: az ál­talános iskola ad helyet a ba­lett- és művészi torna tanfo­lyamnak, az ifjúsági néptánc- csoportnak, a gyermek színját­szóknak, a történelmi és tár­sadalomtudományi játszóház­nak, az ifjúsági nagy rendez­vényeknek, mint a Kaláka együttes koncertje vagy a Muszty—Dobay művészpáros Kárikottyom című műsora. Hasonló lehetőséget teremt a MEDOSZ sportklubjának vezetősége is. Az együttműkö­dés eredményeként sikerült író-olvasó találkozót szervez­tek Hámori Tibor sportíróval, s vendégül látták az Egyetemi Színpad Forrás körének Én nem mehetek el innen című műsorát, de adtak helyet vi­dám, szórakoztató jellegű eszt- rádműsoroknak is. A túrái Galgavidéke Áfész kartali étterme is részese a rendezvényeknek. Havonként fogad olyan jellegű műsort, amely a profiljába leginkább beillik. A könyvtár a gyer­mekműsorok rendezésében je­leskedik, s mindehhez jó partnert talált az óvodában. Hogy hány helyen foglalatos­kodnak a csoportok, annak jel­lemző példája, hogy az asz- szonykórusnak a községi ta­nács tanácsterme adott ideig­lenes otthont, s nem ritkák a házi összejövetelek sem, ami­kor családi lakóházak szobájá­nünket valami süket dumával, hanem a lényeget, a talajmenti valóságot igyekeztek megmu­tatni nekünk. Soha nem érez­tünk olyasmit, hogy lekezel­nének bennünket, amit bizony néha a tanáraink részéről na­gyon is érzünk. Egyetlenegy­szer sem fordult elő például, hogy ha jött valaki, akkor megkértek bennünket, fárad­junk ki, mert amiről beszélnek, az esetleg nem tartozik ránk Mintha külön város lenne. Ezt is észrevették, mármint, hogy túl nagy a távolság a sí­nek két oldala között. — Mit adhat ez a város ne­künk? — hallották többször az egyetemistáktól, akikkel megismerkedtek. Szerintük nagyon sokat. El­sősorban kulturális téren, és elsősorban a művelődési köz­pont. A nézetük Bármennyire is igyekszik a? egyetem — mondták —. a mű­velődési központtal e progra­mok sokféleségében és minő­ségében nem tud versenyre kelni, A ház népművelői nagy hozzáértéssel és hivatástudat­tal végzik munkájukat, sem­miképpen sem lenne helyes féltékenykedni, irigykedni rá­juk. bezárkózni egyetemvárba Inkább tanulni kell tőlük, s kihasználni a lehetőséget, amit a művelődési központ jelent Így látják a téli népművelé­si gyakorlatukat városunkban töltő hallgatók — s így látjuk mi is. D. S. i ban beszélik meg a közműve­lődés kartali ügyét. Természetesen a szegényes művelődési ház sem üres. Egyetlen használható termé­ben működik az ifjúsági klub, a citeraegyüttes és a fotósok Is itt leltek otthonra. Nagy­termében esetenként rendez­nek műsort, és itt vannak azok az összejövetelek is, melyek o községpolitikában jelentősek: falugyűlés, termelőszövetkeze­ti közgyűlés. A végrehajtó bizottsági ülé­sen megfogalmazták a folyó esztendő legfontosabb felada­tait, melyeket Sőregi János így foglalt össze: Nem lehet akadály A korszerűtlen művelődési ház nem lehet akadály. Szer­vezik a meseklubot, a nyolca­dikosok klubját, a nyugdíjas­klubot. Működik a népdalkor, a citerazenekar, a gyermek néptánccsoport. Tervezik a szabás-varrás tanfolyam, a segéd motorvezetői tanfolyam indítását. Lesznek kirándulá­sok, közös színházlátogatások, és szaporodnak az ifjúság ré­szére szervezett szórakoztató programok is. Gazdag válasz­tékot, a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségét kínál­ja a kartaliak közművelődési programja. F. M. A nap programja Április 9-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Rajzolj, mesélj, játssz ve­lünk! Vetítéssel egybekötött manuális foglalkozás (Sárká­nyok hátán), 15 órakor. Hallgassuk együtt! Motetta, oratórium, passió, opera, 18 órakor. Na és klub: Tudo­mány-e a grafológia? Vendég: dr. Török István. Tavaszi kertészeti vásár (magvak, palánták, növényvé­dőszerek) 10—18 óráig. Kerté­szeti szaktanácsadás, 15 órakor. Fábián Dénes festőművész kamarakiállítása, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Kunkovács László Élő agrártörténet, fotó- kiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Galgahévíz, művelődési ház? Jótékony célú rendezvény a gödöllői kisegítő iskola részére, fellép az iskola irodalmi szín­pada, 10 órakor. Túra. művelődési ház: Űj Skorpió-koncert, 19 óra­kor. Veresegyház, művelődés központ: Diszkó, 20 órakor. Labdarúgás ismét idegenben a Pécel A múlt héten Zsámbékon értékes két pontot szerzett a péceli gárda, ismét idegenben szerepel. Ezúttal a hetedik helyen álló Mogyoródhoz utaz­nak. Idegenben, Kerepestar- csán játszik a nagy vetély- társ GEAC, az ő helyzetük azonban papíron sokkal nehe­zebbnek látszik, hiszen ellen­felük harmadik. A részletes program: Valkó —D omony, Kerepestarcsa— GEAC, Mogyoród—Pécel, Tú­ra—Zsámbok, Erdőkertes— Galgahévíz, Hévizgyörk— HMSE, Isaszeg—Galgamácsa. Az ifjúságiak 14, a felnőttek 16 órakor kezdenek. Vásár /Hat- és kirakodóvásárt tar­tanak Gödöllőn, április 10-én, vasárnap. üagyfakarífás Hát elmúlt a húsvét is. Még előtte pedig az ottho­ni nagytakarítások hagyo­mányos ideje. Mert a tél végével, az első tavaszi csa­ládi ünnep előtt városon és falun szokás a nagy rend­csinálás. Ilyenkor bent, a házban, kint, a kertben családi összefogással bünte­tik el a felgyülemlett hulla­dékot, megtisztítják az ab­lakokat, hadd süssön be szabadon az erősödő nap­sugár. Kipucolják a porták ele- jit is, összeszedik a sze­metet, felássák a virágos­kertet, kitisztítják az ár­kot. Hogy húsvétkor ne­hogy koszban lábaljon a vendég. S ahogy kinél-ki- nél, úgy a városban, a fa­luban, a közterületeken is serényebb munka folyik. Ha nem is kivétel nélkül mindenütt, s ha nem is egyformán. S tisztítani-, pucolnivaló akad bőven, minden fertá­lyon. Elén, ha csak• munká­ba menet körülnézünk pél­dául Gödöllőn. Az utcákon, a tereken, a busz- és HÉV- megállókban, a parkokban. Csak mutatóba akad egy­két környék, ahol ne lát­nánk eldobált papírzacskó­kat, odahagyott építési tör­meléket, hogy a már-már sajnos megszokott cigaret­tavégekről, szotyoilamarad- ványokról ne is beszéljünk. Mert azt még talán-talán elérhetjük, hogy legalább a használt papírzsebkendőt ne dobáljuk szanaszét, amerre csak járunk, de a csikk meg a napraforgóhéj, az más. Bevallom, az előb­bit magam is könnyedén odábbpöccintem, ha a vé­gére érek a cigarettának. Főként, ha várakozás közben idömúlattatásul pö­fékelek, s a végén hiába keresgélek: nem találok szemetesedé.lyt. Nézzünk csak körül: a tömegközle­kedés megállóhelyein el­vétve találunk hulladék- gyűjtőt, pedig környékü­kön nap nap után sok szá­zan, ezren várakoznak. Cigarettázva, magot rág­va, szalvétából nassolgatva. Azt pedig igazán nehéz volna elvárni, még a leg­figyelmesebb honpolgártól is, hogy a cigarettacsikket a zsebébe süllyessze, ép­pen elég baja van a ma­radék zsíros vagy lekváros szalvétákkal. Nem csoda hát, hogy a buszmegállók mellett a járdán és az útpadka szög­letében s ugyanígy a HÉV - sínek között s a padok alatt óráról órára újra fel­gyülemlik a szemét. Nem is biztos tehát, hogy a gon­datlanság, hanem a kény- szerűség miatt. Arra pedig kevés esélyt látok, hogy sikerrel leszoktathatjuk egymást a nyilvános he­lyeken való dohányzásról, eszegetésről. Persze nem akarok min­den felelősséget a köz- tisztasági hivatalok gaz­dáira hárítani, sok hiba van bennünk, s ezt a netán gondosabban elhelyezett, az egyáltalán elhelyezett hulladékgyűjtők is csak részben korrigálhatják. Viszont más tekintetben éppen a Városgazdálkodá­si Vállalat jár az élen: éppen most folyik az a nagy lomtalanítási akció, ami nemcsak a köztisztaság megteremtésére s a ház­tartásokban feleslegessé vált kacatok eltüntetésére hivatott, hanem arra is, hogy a még felhasználható, újrahasznosítható anyago­kat, vasat, rcngyot, papírt, üveget összegyűjtse. Ápri­lisban a nagy lakótelepek J kerülnek sorra, igazán kár lenne elszalasztani az al­kalmat. Tudomásom van még egy készülő akcióról: a vá­rosi tanács műszaki osztá­lya. a Hazntias Népfront városi bizottsága és a Vö­röskereszt hamarosan fel­hívást tesz közzé, amely a lnkátpipr\ek szévitésére in­vitálja az ott lakókat. Gáti Zoltán ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap) Túl nagy a távolság a sínek két oldala között Vita, bizalom, lelkesedés Arcképek, egyetemi hallgatók szemével

Next

/
Thumbnails
Contents