Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

ml APRn,TS 9. SZOMBAT . $T MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Amint arrc ' unk első oldalán tudósítunk, a Pest megyei Tanáét pénteki ülésén több más mellett elem­zőén áttekintette az új gazdálkodási szervezetek lét­rejöttének tapasztalatait és szerepüket a lakossági szolgáltatásokban, valamint megvonta a megye 1982. évi költségvetési és fejlesztésialap-terve végrehajtás, sának mérlegét. Az alábbiakban az írásbeli előter­jesztések, a szóbeli kiegészítések, valamint a felszó­lalásokban elhangzottak alapján foglaljuk össze a testületi ülés e két témáját. AZ ti*. Aval ÖTVÖZÖTT ÉSSZERŰ HASZNOS KISVÁLLALKOZÁSOK RENDEZENDŐ FELTÉTELEKKEL EREDMÉNYES A FEJLESZTÉS KIEMELT CÉLOK ELSŐBBSÉGE Kiemelkedő a szerepe mert nehéz gondok enyhítője — a vízel­látás fejlesztésének. Jelentős ered­mény, hogy á terveknek megfele­lően elkészült napi 9120 köbméter teljesítményű vízmű, a jelentősebb bővítések színtere Cegléd, Nagykő­rös, Diósd, Zsámbék, Abony volt. A vezetéképítésnél a tanácsoknak sikerült túlhaladni a tervezetten, összesen 101 kilométer hosszúságii szakasz készült el, Szódon és Apor­ban tavaly kezdődött meg a közüze­mi vízszolgáltatás. A megyében ti­zenhét olyan települési van, ahol a víz miatt közegészségügyileg veszé­lyeztetett minősítést kénytelenek viselni, tavaly hat ilyen községben befejeződött a részleges — közkifo­lyás — ivóvízellátás kialakítása, két- további településen egy-egy közki? folyó kínálja a minimumot, míg Piliscsabán megkezdték 1982-ben a vízellátómfl építését. A szennyvíz- tisztító kialakítása befejeződött ta­valy Gödöllőn, Solymáron, Szlget- szentmiklóson, míg Cegléden és Százhalombattán, a számítotthoz ké­pest jelentős az elmaradás. GAZDASÁGOSABBAN Hozzájárult a lakosság minden­napjainak jobbá tételéhez az Js, ami a kereskedelemben fejlesztés­ként végbement. Tanácsi, vállalati, szövetkezeti pénzforrásokból össze­sen a kiskereskedelmi hálózat 7961, a vendéglátás 2366 négyzetméterrel bővülhetett Jelen ebb gyarapo* dósként emL hetjük a többi között az érdi iparcikk áruházat, a nagy­kőrösi, ? budakeszi ABC-áruházat, a váci bútoráruházát, a nagymaro­si élelmiszerboltot, a nagykovácsi éttermet. Folyamatban van és idén átadásra kerülhet a monori áruház és a fóti ABC-áruház. Az egészségügyi ellátás Javításá­ban tett lépéseket olyan tényekkel érzékeltethetjük, mint például a ke­repestar csai kórház új, 342 ágyas épületszárnyának elkészülte, 185 bölcsődei hely kialakítása, a gödi gyermekotthon átadása, a KÖJÁL- laboratórium és -székház birtokba vétele. Sikeresen folytatódott a gyer­mekintézmények hálózatának bőví­tése, 1151 új óvodai helyet teremtett a hivatalos pénz és a társadalmi önzetlenség; ám néhány — főként agglomerációs — településen még a fejlesztések ellenére sem lehetett lényegesen mérsékelni az elutasí­tott jelentkezéseket, mert annyira jelentős a népesség növekedése. Ez utóbbi tényre egyébként fényt vet az is, hogy 1982-ben a megyében összesen — újak építésével, illetvé más célú helyiségek átminősítésével — 195 általános iskolai tanterem ad­ta a gyarapodást, ám ez is csupán azt tette lehetővé, hogy ne romolja­nak az oktatás feltételei, mert olyan iramban bővült a gyermeklétszám. A megyei tanács jóváhagyta a ta­valyi gazdálkodásról készített ala­pos elemzést, a tapasztalatok alap­ján határozatot hozott az idei fel­adatok néhány fő jellemzőjére. Így a testület a legfontosabbként jelölte meg a határozati részben a gazdál­kodás tervszerűségének és megala­pozottságának fokozását, a tervezeti költségkeretek, határidők betartását, a kívánt minőség megkövetelését, A határozat több más mellett kitér ar­ra is, hogy a tanácsok saját, forrá­saikat és a lakosság áldozatos tár­sadalmi munkáját változatlanul a kiemelt feladatok megvalósítására összpontosítsák. Nagy szükség van a tanácsok saját bevételeinek növe­lésére, a más gazdálkodó szerveknek átadott, illetve azoktól átvett pénz­összegeknél a megállapodások félre­érthetetlen és jogszerű kidolgozásá­ra, valamint a beruházásoknál é3 a felújításoknál a gazdaságosság vizs­gálatára. A megyei tanács köszöne­tét fejezi ki mindazoknak, akik az 1982. évi költségvetés és fejlesztési-, alap-terv végrehajtásában sikeresen közreműködtek. M. O. Érthető érdeklődés kísérte és kísé­ri napjainkban is az új vállalkozási formákat, hiszen — egyrészt — nincs szó kipróbált útról, ugyanakkor — és másrészt — jogos várakozás a la­kosság részéről a szolgáltatások javí­tása, bizonyos hiányok megszünteté­se. Kétségtelen — és ez hangot ka­pott a megyed tanács tegnapi ülésén —, kezdetben sokkal nagyobbnak látszott a vállalkozási kedv, mint amennyi azután a gyakorlatban rea­lizálódott. Most ismét élénkülés ta­pasztalható, ám hiba lenne elfeled­kezni az első lépéseket kísérő bi­zonytalankodás, tartózkodás okairól. Ilyen volt például a rövid idő alatt megjelenő — és a nem szakember számára bonyolult értelmezésű — nagy számú jogszabály, a meglehető­sen nehézkes számviteli rendszer, bi­zonyos területeken a hitellehetőségek •korlátozottsága vagy hiánya. KELLŐ KAMATOK A gondok ellenére a megyei taná­csi testület eredményesnek ítélte az eddig tapasztaltak alapján az új gazdálkodási formák kamatoztatásá­ra tett intézkedéseket mind a vál­lalatok és a szövetkezetek, mind a tanácsok körében. A gazdálkodó szervezeteknek többféle célja volt a kisvállalkozások támogatásával. E célok közé tartozik a lakosság szük­ségleteinek jobb kielégítése, a szű­kös termelői, szolgáltatói kapacitá­sok bővítése, a meglevő eszközök jobb hasznosítása, a munkaerő meg­tartása. Ezeknek. a céloknak az el­érőéhez -i- állapította meg több hoz­zászóló — a vállalatok^ és a szövet­kezetek kivétel nélkül segítséget ad- Itak az újonnan alakult szervezetek­nek, e segítség mértéke azonban na­gyon eltérő veit. Tavaly december 31-ig a megyé­ben két kisvállalat, 15 kisszövetke­zet, 220 mezőgazdasági szakcsoport, 181 vállalati gazdasági munkaközös­ség, 424 átalány elszámolásos rész­leg, 129 magánszemélyek által létre­hozott gazdasági munkaközösség alakult meg, a kereskedelmi, ipari szerződéses üzletek, vendéglátóhe­lyek száma pedi® 566 volt. Idén ja­nuár elsején önaTSj tanácsi kisválla­latok jöttek létre a Gelka Pest me­gyei kirendeltségéhez tartozó egysé­gekből, illetve az addig az AFIT-hoz kapcsolt három szervizből. Ezeknél a kisvállalatoknál az új forma — az eltelt három hónap ez­zel biztat — megélénkítette a kezde­ményező kedvet, eddig nem nyújtott szolgáltatásokra teremtettek lehető­séget, megkezdték különböző alkat­részek javítását stb. A mérleg másik -serpenyőjébe viszont az kerül, hogy ezeket a kisvállalatokat kiszolgálni ■hivatott háttérszervezetek még nem ■tudták megteremteni a zavarta1 an alkatrész-utánpótlást, aminek kö­vetkeztében a javítási idő meghjosz- szabbodott, s pénzügyi gondokat okoz a garanciális javítások elszámolásá­nak hosszú ideje is. A megyei tanács szakigazgatása ezeket a problémákat jelezte az ágazati felügyeletet gya­korló Ipari Minisztériumnak, illetve a Közlekedési és Postaügyi Minisz­tériumnak. SZOLGÁLTASSANAK Felületes ítélkezés lenne a korábbi felsorolás, az új vállalkozási formák viszonylag nagy száma alapján arra gondolni, milyen jelentős körét érin­tették a változások a foglalkoztatás­nak. Valójában a következőről van •zó: a megye tizenöt kisszövetkezeté­ben például összesen 580 főt alkal­maznak, döntő részüket teljes mun­kaidőben, a mellékfoglalkozásúnk csoportja nem nagy. Az eddigi ta­pasztalatok szerint — és itt egybe­vágott mind a hivatalos megállapí­tás, mind a tanácstagok lakóhelyük­től hozott véleménye — a kisszö- tetkezetekben dolgozók, munkája mennyiségben és minőségben egy- ' aránt kedvezően változott, ennek JAVULÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK FEDEZETE az első lépéseknél érdeklődést ■ mu­tattak, azok ma már az eredménye­ket tartják számon. A kisvállalkozási formákban felmutatott termelékeny­ségi, költséggazdálkodási sikerek egyben erősítői annak a véleménynek is, hogy a vállalótoknál, szövetkeze­teknél szintén mód van jó kezdemé­nyezésekre, a munkaszervezés, a munkafegyelem tökéletesítésére, a teljesítmény szerinti bérezés kiter­jesztésére, illetve egyáltalán megho­nosítására. A további haladás érdekében a megyei tanács szükségesnek látja, hogy tisztázni kell a kisvállalatok alapításának, egyes részlegek kivá­lásának lehetőségeit és feltételeit, az egyszerűsített és egységes statiszti­kai adatszolgáltatási kötelezettsége­ket, az egyszerűsített, a társadalmi tulajdon' védelmét, az elszámoltatás korrektségét ugyanakkor megfelelően szavatoló adminisztráció mibenlétét. Ugyancsak kívánatosnak tartja a tes­tület a gazdasági munkaközösségek engedélyeztetési eljárásának egysze­rűbbé tételét, a családtagok foglal­koztatásának rendezését, a szolgál­tató tevékenységnél a bruttó jövede­lemadó mértékének felülvizsgálatát, hogy az megfeleljen az általános adó­zási feltételeknek, s szükség mutat­kozik arra is, hogy a vállalatok, a szövetkezetek érdekeltek legyenek az általuk integrált új szervezeti egy­ségek tevékenységében, többletjöve­delem elérésében. Elengedhetetlennek ítélte a megyei taná hogy a fogyasztói érdekvéde- lr nyesítése szolgálatában — a í.aci verseny híján, annak :lác4ig — az új szervezetek­nek, .fokozol. figyelem kísérje a ha­tósági és az érdekképviséletí szervek állal végjeit áfelíenőrzéseket; s azok tapasztalatai mielőbb átkerüljenek a gyakorlatba. TUDJA A LAKOSSÁG Mindezeket mérlegelve hozta meg határozatát a testületi ülés. Ebben a többi között kimondja: a vállala­tok, a szövetkezetek körében tovább­ra is szorgalmazni kell a kisvállal­kozások alapítását, tevékenységükről, szolgáltatásaik igénybe vételének módjáról az eddigieknél jobban kell tájékoztatni a lakosságot. Javasolja, hogy a kisvállalkozásoknak nyújtott hiteleknél elsősorban a lakossági szolgáltatást, az exportra termelést, az importmegtakarítást, az innová­ciós tevékenységet ellátó szervezetek, egységek részesüljenek előnyben. sikerült fedezetet teremteni olyan fejlesztésekhez, amelyek a számí­tottnál gyorsabban haladtak a meg­valósulás irányában. A rendelkezés­re álló, á tervezettnél nagyobb, 2,8 milliárd forintos fejlesztési alap felhasználásában a tanácsok gazdál­kodási és koordinációs tevékenysé­ge javult, a beruházások előkészí­tése — néhány esettől tekintsünk el — megalapozottabbá vált. Kiemelt feladat volt a lakásépítés, a gyer­mekintézmények hálózatának bőví­tése, a közművek gyarapítása. ÉPÜLŐ KÖZMŰVEK Változatlanul megkülönböztetett figyelem kíséri a lakosság részéről a lakásépítést. A tervnek megfelelően elkészült 660 ún. célcsoportos ott­hon, s örvendetes, élénk maradt a magánerőből történő lakásépítés. Ez utóbbi keretében 6867 új otthon­ba költözhetett be a tulajdonos, s ami figyelmet érdemel, tartja he­lyét az ún. hagyományos családi ház, mert ilyen formában került tető alá 5156 új lakás. Növekszik a telepszerű, illetve társasház építési forma népszerűsége is, tavaly már , — döntően az OTP beruházásában — 1647 ilyen lakás készült eL forintot használtak fel a tanácsok, ebből csupán a kórházakra és más fekvőbeteg-intézmények fenntartásá­ra 437 milliót. Megszokott tétel a ta­nácsok költségvetésében az anya- és gyermekvédelem anyagi fedezete szintén, tavaly ez 185 milliót köve­telt. Jól érzékelteti a tanácsok kötele­zettségeit az oktatási és közművelő­dési célokra a költségvetésből ki­adott 2,1 milliárd forint, amiből egye­bek mellett 35 494 óvodai helyet, 4329 általános iskolai tanulócsoportot finanszíroztak, amint növekvő össze­geket követelt 50 740 gyermek étkez­tetése is. A megye középiskoláiban 8927, a szakmunkásképző intézetek­ben 8763 ifjú kezdte meg tanulmá­nyait, s a növekvő terheket úgy vi­selték a tanácsok, hogy az egy osz­tályra számított kiadások 1981-hez képest tíz százalékkal emelkedtek. Részletes képet kaptak a tanács­tagok a költségvetési gazdálkodás sok részterepéről az említetteken kívül is, így a költségvetési bevételek alaku­lásáról, ám érthető emberi gyenge­ség, hogy a fokozottabb figyelem o fejlesztési alapnak jutott ki, hiszen ez az a forrás, amely a lakosság kö­rében is az elsőbbséget élvezi. Elismerően szólt a testületi ülés arról a rugalmasságról, amely ta­valy a tanácsi gazdálkodást jelle­mezte, s amelynek köszönhetően bi­zonyos összegek átcsoportosításával Tavaly a megyében a tanácsi gaz­dálkodás tükrözte a nehezebb körül­ményeket, ugyanakkor — tekinté­lyes erőfeszítések árán, a lakosság ás alvállalatok, a szövetkezetek, az intézmények áldozatos támogatásá­val — módot nyújtott a tanácsi in­tézményhálózat zavartalan működé­sére, a fejlesztések folyamatosságá­ra, sommásan így jelölhetjük meg annak az előterjesztésnek a lénye­gét, amely a megyei tanács tagjai­nak a megye 1982. évi költségvetése és fejlesztésialap-terve ' végrehajtá­sáról adott számot. Az összesen 5,3 milliárd forintos költségvetésnek a 96 százalékát hasz­nálták fel a tanácsok tavaly. A kom­munális ágazatban például az ered­mények meghaladják az 1981. évie­ket, így a tervezettnél több — 210 millió — jutott az utak, hidak felújí­tására, fenntartására, a tanácsok ké­selésében levő lakások 31 millió fo­rint fejében csinosodhattak, a köz- tisztasági teendők 57 milliót emész­tettek fel. MilLgÁBBDK SOUSA Természetesen kiragadott tények ízek egy szerteágazó területről, amint az is csupán ízelítő, hogy egészség- ügyi és szociális ellátásra 1,3 milliárd megfelelően nőtt az egy tagra juté jövedelem. Indokolt volt tehát — mondta ki a megyei tanács — a kis­szövetkezetek megalakítása, tevé­kenységükkel javították a háttéripa­ri, a kooperációs feladatok végre­hajtását, gazdaságilag stabilizálód­tak, ám figyelmeztető, hogy a la­kossági szolgáltatásokban szerepük ma még nem jelentős. Túlnyomó részben, áfészek és me­zőgazdasági termelpszövetkezetek szervezésében formálódtak ki a me­zőgazdasági szakcsoportok. Az itt ezorgoskodók száma megközelítően 30 ezer fő, a 220 szakcsoport 'döntő részben a nagy élőmunka-igényű 'nö­vénytermesztésben, az állattenyész­tésben, a zöldség- és gyümölcsterme­lésben tevékenykedik. Ezek olyan részterepek, ahol jelentős társadalmi érdekeltség fűződik a bővítéshez, fejlesztéshez, s ahol a lakosság vál­lalkozó kedve új forrásokat teremt­het mind a jobb ellátáshoz, mind az export fokozásához. Pozitív tapasztalatokat összegezhe­tett a testületi ülés a szerződéses üz­letekkel kapcsolatban is. Az új for­mában működő 111 bolt és 445 ven­déglátóhely döntő részénél szembe­tűnő a javulás, a vállalkozó üzletve­zetők bővítették az áruválasztékot, vonzóbbá tették a környezetet, cél­szerűbbé a nyitva tartási időt. Az el­ismerést érdemlő eredmények mel­lett — és ezt hűen tükrözte az ülé­sen szólók véleménye — nem ma­radhat homályban az sem, hogy az élelmiszerüzletek szerződéses átvé­telére alig mutatkozik érdeklődés — mert alacsony a kiskereskedelmi ár­rés és á beszerzés nehézkes sokféle árucikknél —, az új formában mű­ködő boltokra, vendéglátóhelyekre nem terjed ki a vállalati belső ellen­őrzés, ezért a fogyasztói érdekvédel­met szolgáló ellenőrzések száma ki­csiny. Hangot kapott olyan vélemény is, ami szerint a vendéglátásban a szerződéses üzletekben nem szorgal­mazzák az ételforgalmazást — mert ez költségigényesebb —, hanem a szeszértékesítéssel kívánják a több­leteredményt elérni. JOBb MINŐSÉGBEN összesen 119 ipari szolgáltató szak­csoport jelzi a szövetkezeti ágazat­ban a munka javítása egyik lehet­\ i séges útját, azaz remény van további ■ ilyen formációk megalakulására Is, ■ A mezőgazdasági termelőszövetkeze­teik 94 ipari szolgáltató szakcsoport­■ jában például kizárólag mellékfog­■ lalkozásban tevékenykedik 4500 fő, ■ míg a KISZÖV területén a 22 szak­■ csoport 288 vállalkozónak ad kerese- : ti lehetőséget. Ezeknek a szakcsopor­toknak a döntő része az anyaszövet­kezettel kooperál, azaz lehetővé teszi '. a korábban sok gondot okozó külső ' munkavállalók mellőzését, mérhetőb- ’ bé a minőséget. Rokonítható az előbbiekkel o vál- i lalati gazdasági munkaközösségek működése is, mert a tagok egyértel­műen pontos és jó munkát adnak ki xa kezük alól. A 181 ilyen szervezet­nél mutatkozó tapasztalatok szerint a közösségeken belül a munkafegye­lem erős, a munkaerkölcs szilárd, mindé? jótékony hatással van a fő­foglalkozású munkaviszonyban tel­jesítettekre is, illetve a munkaerő- vándorlásra. Egyértelműen jó jellemzők gyűl­tek össze az átalány elszámolásos részlegekről a t estületi ülésre. A me­gyében főként a lakossági szolgálta­tásokban — fodrászat, kozmetika, ta­karítás, fényképészet stb. — tevé­kenykedik a 424 részleg, érezhetően javítva a színvonalai Az átalányra alapozott rendszerben’ a teljesít­mény jól mérhető, egyszerű az el­számolások lebonyolítása, de — hang­zott el — ügyelni kell az átalány összegének meghatározásár,?, mert itt végletes esetekkel találkozni, olyannal js, hogy túlzott a kéri pénz olyannál szintén, hogy az átalány még az üzlethelyiség bérleti díját ser. • fedezte..''''- ' " ■; ;i> -.>■:•■■.■:■--■■■ ■ Nem kerülte el a figyelem a ma­gánszemélyek által alapított 129 gaz­dasági munkaközösséget sem, bár itt még szerények az információs csa­tornák, ami a tevékenység tapaszta­latait illeti. Hatszázan dolgoznak e formában, az a'apítási célok jellege szerinti megoszlás: 45 százalék ipa­ri, 22 százalék építőipari, 33 százalék szolgáltatási feladatok ellátására vállalkozott. összegezve a tapasztalatokat és a területenkénti jellemzőket, a megyei tanács megállapította: az új for­mákban rejlő lehetőségek kamatoz­tatása jól szolgálja gazdaságpolitikai céljainkat, a kezdeti eredmények biz­tatóak. Mind a munkahelyeken, mind a lakosság körében a kezdetekhez képest jelentősen megváltozott az új szervezetek megítélése, az eleve el­határozott szembenállást fölváltja sokaknál az érdeklődés, illetve akik

Next

/
Thumbnails
Contents