Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

1983. Április e., szerda-FIGYELŐ Revü. Láthatólag és hallha- tólag a zenés-táncos összeállí­tásokra építették fel a három­napos ünnep televíziós műso­rát a Szabadság téri szerkesz­tőségek. Revü követett benne revüt, mégpedig úgy, hogy egyetlen estére több ilyen válogatás is elvárta volna a figyelmet. % Szombaton például a ked­vesen gyermeteg magyar bűn­ügyi fiim, A pogány Madonna után /cet traktat bocsátották a képernyőre eme hangicsalá- sokool és lábemelgetésekból. Előbb az üpereitnajö úszott végig a félig fáradt szemek előtt. Tovahaiadasa sem jobo, sem rosszabb volt annal, mint amit az efféle, idehaza forga­tott egyvelegektől megszok­hattunk. Tehat remek éneke­sek produkálták benne magu­kat, és egyáltalán nem remek táncosok tudatták: ez a társas mulattatás valahogy nem megy idehaza. A szegényes, már-már kopottnak, szedett-vedettnek is mondható díszletről, a lö­työgő, rossz szabású jelmezek­ről meg ne is beszéljünk. Jancsó Miklós Budapesti muzsika című szűk egy órája követte Dunajevszkij, Milju- tyin és Blantyer melódiáit. Mármint az a látomány, amely egy olasz cég felkérése alap­ján készült, és amely egy na­gyobb vállalkozás keretében mutatja majd be Európa vagy netán világszerte szépsé­ges fővárosunkat. Nehéz erről a Duna-parti képfolyamról bármit is szólni. Nehéz, mert ugyebár senki sem szereti bántó jelzőkkel il­letni a maga kedves háza táját, és megint nehéz, mert ehhez a kétes értékű micsodához leg­ismertebb filmrendezőnk, Jan­csó Miklós adta a nevét. (3 nem csak a nevét, de valóságos személyét is, hiszen — esetleg megrendelői utasításra? — többször is belesétált a felvé­telekbe: hol egy hőlégballon vérvörös puffataga előtt állt, hol meg a Zeneakadémia fa­li díszei előtt haladt tova.) De bármennyire is kellemet­len, mégsem lehet szó nélkül elmenni a Budapesti muzsika című jövés-menés mellett, mert ha valami, akkor ez a produkció igazán megérdemli, hogy idézzük a híres mesebe­li mondást, amelyben Pornódé királyra ezt kiáltja rá egy gyermekhang: a király mezte­len. Igen, egy ilyen Pomádé ki- rályos valamiként zagyválódott össze ez a Trans World Film nevű római cég jóvoltából, egyrészt egy augusztus 20-i lé­gi és vízi parádé híradójel- legű felvételeiből, másrészt meg olyan társas vonulások­ból, amelyek nélkül nem Jan- csó-film egy Jancsó-film. Töl­telékként pedig láthattunk pianínót a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hallhattuk egy sötét szemüveges bárzongorista du- dorászását, na és bizonyságot szerezhettünk afelől, hogy bi­zonyos esetekben engedélyezik pucér hölgyek számára a für­dést szép fővárosunk egyik belvárosi szökőkútjánál. Valami elvi háttér, valami kibogozható mondandó, hogy azt ne mondjuk, valami vé­konynál is vékonyabb vezér­fonal? Hát ilyesminek nyoma sem volt ebben az ötvenöt percben. Most már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy a megrendelő mennyire volt elégedett a szó­ban forgó termékkel, s szint­úgy arra, hogy más országok nézői ugyan bóbiskolnak, elé­gedetlenkednek avagy tapsol­nak-e majd, ha elébük kerül. A. L. Rádiófigyelő A VITA FOLYTATÓDIK. A két héttel ezelőtti Családi Tü­kör adásáról írott soraimban je­leztem: Juhász Judit és Né­meth Miklós Attila társ-szer­kesztők izgalmasnak ígérkező: vitát a férfiak részvételéről a családtervezésben, még ponto­sabban: a férfi fogamzásgát­lás manapság egyedül lehet­séges módjáról, a férfiak ste­rilizálásáról ezentúl is figye­lemmel kísérem. A ma még extrémnek tetsző téma sokkal inkább annak számos hazai családban nem kis gondokat, sokszor súlyos testi-lelki vál­ságot előidéző időszerűsége miatt. Az érdekes vitaindítót, mely­ben olyan férfiakat szólaltat­tak meg, akik már kérelmez­ték e rövid és a mai műtéti technika mellett még veszé­lyesnek sem tekinthető műté­tet, de kérelmüket az egész­ségügyi törvény idevonatkozó tiltó szakaszai miatt elutasí­tották, az elmúlt héten egy urológus szólalt meg, aki a műtéti beavatkozás helyett a gyógyszeres megoldást javal­lottá. Tegnap a kérdés másik szakértőjét, dr. Seregély Györ­gyöt kérték mikrofonvégre, aki nem csak lebilincselő tár­gyi tudásról, hanem nagy adag realitásérzékről is bizonyítást MOZIMŰSOR ÁPRILIS 7-TÖL 13-IG ABONY 7— 8: Start két keréken 9—10: A vasálarcos férfi 11—12: Üldözők** BUDAÖRS 7: Panelkapcsolat* 8— 10: Szabadlábon Velencében 11—12: A hét mesterlövész CEGLÉD, Szabadság 7—10: Talpig olajban 11—12: A rézhegyek királynője (du.) Keresztapa I—II.** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 7—13: Suli-buli (du.) Sebességláz* (este) DABAS 7— 9: Feketeszakáll szelleme 10: A kisdarázs* 11: Meztelen bosszú** DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: Koncert 9— 10: Kísértet Lublón (du.) A 31-es gyors (este) 11—12: Férfiak póráz nélkül** DUNAKESZI. József Attila 7: Nürnberg 1946 10: Szökés a halál elől* 11: Éjszakai lovasok 13: A lator** DUNAHARASZTI 7—10: Egy zsaru bőréért* 10: Tündér Lala (du.) 11—12: Noé bárkái ÉRD 7— 8: Ben Hur I—II. 10: Egy trombitás Szocsiban 11—12: Ezüstnyereg FÓT 7—12: A postás mindig kétszer csenget I—II.** 10: Az .,I>* akció (du.) GÖDÖLLŐ 7— 8: Hatásvadászok 9—13: Ben Hur I—II. GYAL 7— 8: Kisdarázs* 9: Hölgyem, Isten áldja! 10— 12: Feketeszakáll szelleme MONOR 7— 8: A hét mesterlövész 9—10: Klabus a világűrben (du.) 11— 12: Éretlenek NAGYKŐRÖS, Arany János 7—10: Üldözők** 11—13: Talpig olajban NAGYKATA 7—10: Akit Bulldózernek hívtak 11—12: Viadukt NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 7—10: Vad fajzat** (este) 7—13: A bűvös kő és a csodakút (du.) 11—13: Hair* (este) PILISVÖROSVAR 7— 8: Meztelen bosszú** 10: 2001. Ürodüsszeia I—n. 11: Az ifjúság édes madara** POMAZ 7— 8: A maláji tigris 9—10: A dominóelv* 10: Hüvelyk Matyi (du.) 11: Akiket forró szenvedély hevít** RÁCKEVE 7— 8: Noé bárkái 9—10: Ezústnyereg 11—12: A banda fogságában SZENTENDRE 7—10: A korona elrablása ... (du.) 7—13: Bombanő** (este) 11—13: A sziklabarlang titka (du.) SZIGETíZENTMIKLÓS 7— 8: Ezústnyereg 9—10: Noé bárkái (du.) 9—10: A banda fogságában (este) 11—12: Egy zsaru bőréért* TAPtÖSZELE 7— 8: A nagy balhé 9—10: Viadukt U: Gerolstein! kaland VÁC. Mtidnrh Imre 11:. Rákóczi hadnagya (du.) Férfiak póráz nélkül** (este) 11—13: Bosszúvágy VECSÉS 8— 10: Akiket forró szenvedély hevít** 10: Timur és csapata (du.) 11—13: Tűzharc* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felőlieknek. tett, felsorolva a világon je­lenleg folyó kísérleteket és azok eredményeit, hangsúlyoz­va, hogy a mai kísérleti stá­diumban vagy forgalomban levő gyógyszerek mindegyiké­nek jelentős — károsnak te­kinthető — mellékhatása van, s mint ilyen nem alkalmas, egy a népesség egy jelentős egészséges részénél alkalma­zásra. Sőt, volt bátorsága ki­mondani: bizonyítva a vita fon­tosságát és létjogosultságát, hogy az elkövetkező 10—15 esztendőn belül a kísérletek jelenlegi eredményeire figye­lemmel nem várható a kérdés gyógyszeres megoldása. VOLT, LESZ. Szórakoztató műsor a múltról, jelenről, és jövőről, ezúttal egy blokkal, mely a rádió Hírmondó alcí­met viselte, s a sípláda belső életéről szólt. Ezt a blokkot a mindenki mást csinál is jellemezte. A rádióból jobbára a dzsessz szakértőként ismert Kiss Imre, a kecskeméti Kodály Intézet új drezdai Jemlich orgonájá­ról nyilatkozott, — szigorúan magánemberként — de min­denképpen hozzáértőként, hi­szen — mint kiderült — maga is sokáig orgonáit, s ha tehe­ti, ma is szívesen odaül a ze­neszerszámok királynője elé. S megszólalt a váci Lehotka Gábor, akit nem csak orgona­művészként, tanárként, hanem kiváló orgona szakértőként is számontartanak zenei körök­ben, aki választásainál — mint ebben az esetben is — első­sorban arra figyel, hogy mi­lyen a zeneszerszám „kiejté­se”. Ennek a kecskemétinek oly nagyszerű a hangja, hogy az orgonairodalom valameny- nyi művét el lehet játszani rajta. B. H. Bordásfalak Összefogás Belépve a modern kultúr- házba, a látogató valami oda nem ulot vesz eszre, a látvány furcsamód vonzza a szemet. A tagos moziterem egyik jalát az iSKOiai tornatermekoen honos uoraasjaiak borítják. Hogyan kerül a csizma az asztalra? A magyarázat egyszerű: A kul- turnaz délelőttönként zárva, a teiem kinasználatlan, miért ne tornázzanak a gyerekek itt. Igaz, ha rendezvény van este, a széksorokat vissza kell állí­tani a helyükre. A sokcélúság — amely új követelmény községi létesít­mények kihasználásai illetően — örvendetesen terjed. A Pest megyei Nagykovácsiban olyan iskola épült, amely a község kultúrháza, könyvtára, szabad­idő-központja is egyben. Bu­dapesten az erzsébetvárosi út­törőházat kerületi szabadidő- központtá fejlesztették, még tanuszodát iá elhelyeztek ben­ne. Vannak tehát kezdemé­nyezések, de ezek egyelőre csupán példák, világító jelzé­sek. A többség, a tengernyi kulturális, oktatási létesítmény igen nagy követési távolságot betartva mozdul csak nagy lassan a jók után. A művelődés- és oktatás tár­gyi eszközeinek jobb kihaszná­lása csak egyik lehetősége a javításnak. Néhol úgy akarják ezt elérni, hogy az iskolát és a művelődési házat közös igazgatóság alá vonják, egy kézbe adják így a tanítás, a közművelődés ügyét. De nem kötelező így tenni. Hogy a művelődési ház programja igazodjon a tanrendhez, a ta­nárok magyarázataikban pedig felhasználják a kultúrházi ve­títések, TIT-előadások élmé­nyeit azt két, jó kapcsolatot tartó intézményi vezető is el­érheti. Községeink a közös gazdálkodásban már szép eredményeket értek el, a kul­túrában, a művelődésben pe­dig még csak ízlelgetik az ősz. szefogás ízét, az intézmények jobb kihasználásával, közös fenntartásával még csak nem is próbálkoznak. Iskolaérettségi vizsgálatok Beszédhibás gyermekek Egyre szervezettebben és szé­lesebb körben foglalkoznak a monori járásban a gyermekek­kel. Nemrégiben fejeződött be az a valamennyi oktatási in­tézményre kiterjedő vizsgálat, amelynek célja a beszédhibá­sok kiszűrése volt. A 12 ezer 625 általános iskolásból és 4671 óvodásból 663 alsó tagozatos, illetve óvodás korú gyermek­nek van szüksége beszédjaví­tó oktatásra. Ez a magas szám gyakorla­tilag annyit jelent, hogy a já­rás két logopédusának az éves, beszéd javítási tevékenységen túl, több évre előre meg kell tervezni feladatait. A munka nagy részét nem Monoron, ha­nem az adott községek iskolái­ban, óvodáiban végzik. Az eny­hébb beszédhibák javítására a járási nevelési tanácsadó mód­szertani útmutató tanfolyamot szervez a vállalkozó óvónők részére, s így mód nyílik arra, hogy segítsék a logopédusok munkáját. Egyik másik fölmérés tanú­sága szerint, emelkedőben vun a járásban a veszélyeztetett gyermekek száma. Érdekes azonban, bár jelentős a cigány­lakosság, mégsem elsősorban velük van a gond. Jelenleg a 240 óvodás korú kicsiből 140-en járnak óvodába, s az iskolai lemorzsolódás is minimális. Mint az országban minde­nütt, ebben a járásban is be­fejeződtek az iskolaérettségi vizsgálatok. Ennek különös je­lentőségét az adja, hogy az idén először került erre sor egysé­gesen, az egész körzetben. Az­előtt vagy nem csinálták meg mindenütt, vagy ha igen,' ak- kor mindenki a saját elképze­lései szerint fogott hozzá. Jelenleg már kialakult az egész járás oktatási intézmé­nyeit átfogó iskolaorvosi háló­zat, s a gyermek és fogorvos, valamint a védőnő rendszere­sen figyelemmel kíséri a gye­rekek egészségi állapotát, fej­lődését. A művelődési és az egészségügyi szervek között jó az együttműködés. Az óvodai iskolaérettségi vizsgálatokat közösen végeztéd az orvosok, a védőnők, az óvónők és alkal­manként a jövendő kisiskolá­sok tanítónője is jelen volt. El­sősorban szomatikus szem­pontból ellenőrizték a gyereke­ket, ám ha szükségesnek lát­szott, akkor beutalták őket a nevelési tanácsadóba. Miután az utóbbiak létszáma indoko­latlanul alacsonynak tűnik, a jövőben a nevelési tanácsadó munkatársai is részt vesznek majd ezeken a vizsgálatokon. A már rendelkezésre álló ada­tok szerint az 1983—84-es tan­évben 1931 első osztályos kez­di el tanulmányait a monori járásban. Ez a szám 515-tel magasabb a tavalyinál. Kórustalálkozó, fesztiválhangversenyek Daloló pedagógusok Negyedszázada hívta életre a Pedagógusok Szakszervezete a pedagóguskórusok országos találkozóját. Az idén négy vá­rosban rendezik meg a nyolca­dik fesztivált. Március végén Békéscsaba volt tizen­két kórus vendéglátója. Köz­tük szerepelt a Pest megyét képviselő Cegléd városi peda­góguskórus. Arany fokozat Az ünnepi díszbe öltözött Szabó Pál téri általános isko­Baráti kör alakult A szülőföld szeretete Nemrégiben találkoztak elő­ször azok a lokálpatrióták Nagykátán, akik jobban meg akarják ismerni lakóhelyük múltját, s emellett szeretnék a fennmaradt értékeket megóvni, s hozzájárulni a jövő tervei­nek megvalósításához. Megala­kították egyesületüket, a nagy- kátai Baráti Kört. A tagság tisztában van az­zal, hegy életkörülményeik alákulása miatt sokan már más településen élnek, ám születé­sük, gyermekkoruk vagy vala­milyen emlék még ma is Nagy- kátához köti, vonzza őket. Ép­pen ezért rájuk is számítanak, bízva abban, hogy megtalál­ják a közeledés útját, hiszen valamennyiükben él a kötődés vágya. A régi nagykátaiak je­lentkezését várják tehát a Ba­ráti Kör tagjai, hogy nevük és címük ismeretében ők is tag­jai lehessenek ennek a kis, vá­rost szerető, féltő közösségnek. Levelüket a nagykátai könyv­tárba küldjék. A cím: Szabad­ság tér 12. Telefon: 89. tehetségével finomítani, fokoz­ni azon léptéket, melyet Leo­nardo és Michelangelo művé­szete sugailt. Figurái, jelenetei a kép elő­terében sugározzák a színes cselekményt, a háttérben az építészet vagy a táj harmónia- ja árnyalja a főeseményt. Kü­lönös vonzalommal ábrázolja az anyaságot; Madonnái em­beri, női finomságukban szelí­dek és szépek. 1510—11-ben festette az Athéni iskol'a cí­mű nagyméretű freskóját, mely a Vatikánban látható. Drámai freskó a Borgo égé­se. Raffaello külön képessége, hogy a felfokozott indulatokat a mozdulat esztétikájában megszelídíti. Festészetében minden tragédiát meglágyít szelídségével, mely egyszerre festői képessége és humánu­ma. Remekbe szabott portrékat is festett fátyolos hölgyről és II. Gyula pápáról, mely a fes­tői jellemzés mintája ma is. A báj és az áhítat melegsége hatja át a Sixtusi Madonnát, mely a drezdai Zwinger éke. A budapesti Szépművészeti Múzeumban két mesterműve látható, az 1504-ben festett If­jú képmása és az 1508-ban ké­szült és befejezetlennek minő­sített Eszterházy Madonna. Az Eszterházy Madonna — ahogy Lyka Károly írja — „szerény másolatban mint csodatevő szentkép látható száz meg száz búcsújáró he­lyen, Európa minden országá­ban”. Festői szépsége csoda, ahogy a táj békéje egybering a három alakzat tisztaságával. A kék tónusok alliterációja határozza meg a kép karakte­rét, mely az ég, a hegy, a víz és a nőt borító drapéria szín­árnyalataiból áramlik felénk. Más a forma — értékben, mé­retben —, de színük rokon, s ezzel érzékelteti Raffaello azt. hogy a világmindenség egysé­ges, minden változata össze­tartozik és összefügg egymás­sal. I? affaello Santi alig har- minchét éves korában hunyt el Rómában, 1520-ban Mindez azonban életének csak külső története — művészete él, virágzik, mert időtlen. Losonci Miklós la aulájában dr. Sárái Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kára nyitotta meg a rendez­vényt. Köszöntője után Szo- kolay Sándornak erre az al­kalomra írt öreg tanítóm cí­mű művét mutatta be a ki­válóan felkészült szolnoki Ko­dály-(kórus, majd a zsűri — Karai József zeneszerző, Fa- sang Árpád és Emódi Györgyi karnagy — jelenlétében meg­kezdődött a kórusok bemutat­kozása. Az iskola aulája kiváló le­hetőségeket nyújtott a feljépfl énekkaroknak. A ceglédiek ki­válóan szerepeltek. A kórus tízesztendős történetében elő­ször kértek minősítést és a zsűri döntése alapján mindjárt arany fokozatot kaptak. Nem­csak a látvány, hanem a meg­szólalás is jó benyomást kel­tett — mondta az énekkar tel­jesítményéről Karai József. Elismerést arattak műsorösz- szeállításukkal és felszabadult éneklésükkel. Bruckner Locus iste című művének igényes előadása meglepte a közönséget.' Ko­dály Gömöri dalának inter­pretálása hű volt a szerző instrukcióihoz. Schumann Spanyol szvitje a zsűri tag­jainak is zenei örömöt ielen- tett, mivel ezt a darabot rit­kán éneklik. 'A Átéléssel A kórust Holló Gyula vezé­nyelte, zongorán dr, Kiss Mi- hályné kísért, elismerésre méltóan. Az arany fokozat mi­nősítés indoklásában Karai József elmondta, hogy a ceg­lédi éneklő közösség a közel­jövő kiváló kórusígérete, s en­nek érdekében a hangzás szép­ségére, tisztaságára az elkö­vetkezőkben még nagyobb gondot fordítsanak. Békéscsabán még két kórus — Berettyóújfalu és Hajdú­nánás pedagógusai — kapott minősítést: ezüst fokozatot. A nyolcadik országos pedagógus­kari találkozón a szerző ve­zényletével ötszáz dalos éne­kelte zárószámként Karai Ko­dály szavai című művét, őszinte átéléssel. A koncert után néhány nappal az Országos Filhar­mónia ceglédi bérleti hang­versenyén a békéscsabai mű­sorral szerepelt az ötvenhat tagú énekkar, majd április 1-én, az ünnepi tanácsülésen Liszt Ünnepi dalát szólaltatta meg. Raffaello: a festészet A reneszánsz művésze Illyés Gyula írta Petőfiről, ■* hogy minden ötszázadig évben születik ekkora zseni, és Bernáth Aurél Petőfi és Raf­faello lényét, teljesítményét teszi egy mérlegre. Az ő értel­mezésében Mozart a zene, Raf­faello a festészet, Petőfi a köl­tészet. Maga a műfaj. Ez a vé­lemény közelíti az igazságot, hiszen Raffaello Santi, aki ép­pen ötszáz évvel ezelőtt, 1483- ban Unbinóban született, Mi­chelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz tri­umvirátusának harmadik nagy alakja. Végtelen könnyedség­gel találja meg minden művé­ben a festészet törvényeit. Urr.bria reneszánsz központjá­ban, Perugiában tanult Pietro Vanuccinál, akit a művészet- történet Perugino néven tart számon. Emberségük, ízlésük is hasonló, volt, Raffaello eb­ben a műhelyben lelt magá­ra. és folytatta Perugino esz­ményeit. 1504-ben telepedett le Firenzében. Itt alkalma volt megismerkedni a reneszánsz 1 kibontakozásával és a maga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents