Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

1983. ÁPRILIS 3.. VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP 7 A világon elsőként Csővezetékben a konténerek A világon először a Szovjet­unióban hoztak létre olyan szállítási módszert, amely sze­rint az ipari csővezetékben pneumatikus erővel, tehát lég­nyomással mozgatnak gumike­rekekkel felszerelt konténere­ket, általában óránként 40—45 km-es sebességgel. Ezekben a konténerekben ömlesztett anyagokat, kisebb darabos árut, háztartási hulladéko­kat és csomagolt rako­mányokat szállítanak. A Grúziában működő konté­ner-vezetékes pneumatikus szállítási rendszer első, 17 km hosszú szakaszát a második egység építésével 43 km-re nö­velik. Így ennek teljesítménye eléri az évi kétmillió tonnát, ami 400—50Q nagy teherbírású tehergépkocsit és mintegy 1400 gépkocsivezetőt helyettesít. A konténerek megrakását, üríté­sét és mozgatását a diszpé­cserpultról irányítják. ÁTVETTE AZ ÁLLAMI DÍJAT KÉM JÓSOLTAK NEKI SOK IDŐT Türelemmel ügyes kezű, türelmes restaurátorok állítják helyre a természetes kopá­sok, rongálódások után az Országos Műemléki Felügyelőség farestaurátor műhelyeiben a régi kép­ző- és Iparművészeti alkotásokat. Jelenleg műemlék templo­mok berendezéseit konzerválják. Ez lenne a jövő? Építsünk lakást nyereségoer A technológia Amikor a Szentendrei Építőipari Szövetkezet vezetői azt mondták, hogy ez év májusa helyett már előző év decembere­ben műszakilag átadják huszonnégy lakásos épületüket a László-teiepen, senki nem vette komolyan az ígéretet. A szö­vetkezet azonban igen. .... , ... Bármily hihetetlen is, a ház kilenc hónap alatt fölépult* Ez korántsem nevezhető még általános gyakorlatnak a hazai építőiparban. A szentendrei szövetkezet azonban nem egyszeri nekirugaszkodásnak szánta ezt a tempót, szeretnék meghono­sítani. A gyors szerkezetépítés csak fél siker, á ház azzal még nincsen kész. A gyorsaság nem kis részben múlik azon, hogy o szakiparosok hogyan követik egymást. A szentendrei szövet­kezet vertikális felépítése eb­ben is előnyt jelent, viszony­lag kevés alvállalkozót kell foglalkoztatniuk. Az.építkezést karmesterként dirigáló, műve­zetőnek, Lakatos Endrének azért voltak nehéz napjai.- — Nem is lehet ezt tökéle­tesen csinálni, hogy mindig minden összejöjjön. Ahány ipar, annyi gond. Az egyikkel veszekedni kell, a másiknak könyörögni. Néha bizony fel- tupírozzák az ember idegeit. Ennek ellenére állítom: lehet tartani ezt a tempót. A nehéz­ségek zöme kiküszöbölhető, de hát ez volt az első ilyen mun­kánk. Nem valamiféle bravúrból teszik ezt, egyszerűen be akar­ják oizonyitani, hogy a lakás­építésre sem kell feltétlenül ráfizetni. Márpedig minden építőipari szervezet arra pa­naszkodik, hogy a maximált árak miatt ezzel lehetetlen nyereséget elérni. Arról szó sincsen, hogy a szentendreiek valami titoknak lennének a birtokában. Tud­ják viszont, hogy az építési idő csökkenésével alaposan le­faraghatók a költségek. Vásároltak egy új technoló­giát, ehhez új szervezési, elő­készítési gyakorlatot vezettek be, s megfelelő ösztönzési for­mákat alakítottak ki. Egy mondatban összefoglalva eny- nyi rejlik a kilenc hónapos építési idő mögött. A no-fine elnevezésű tech­nológia önmagában nem új, több szövetkezet alkalmazta már kisebb-nagyobb sikerrel. Az eljárás lényege, hogy húsz milliméteres köveket híg ce­menttel a zsaluzatba öntenek. Az így kapott falra kívülről hőszigetelő vakolatot húznak, belül pedig gipszkartonnal burkolják. Az eljárás végül is se nem gyorsabb, se nem ol­csóbb például a házgyári tech­nológiánál, mégis gazdaságo­sabb. Ezt én sem értettem egészen, míg Bús Kálmán, a szövetkezet műszaki vezetője el nem magyarázta. — Ez az eljárás egyszerűen megköveteli a gyorsaságot, a pontosságot, azt pedig csak szervezett munkával lehet el­érni. Az összekevert anyagot például tíz percen belül be kell önteni a zsaluzatba, kü­lönben tönkremegy az egész. Itt mindenkinek pontosan ösz- sze kell dolgoznia. Az előkészítés A jó szervezést természete­sen nem az építési területen kell kezdeni. Manapság már kulcsfogalom az építőiparban az előkészítés. Minél hosz- szabbra nyúlik, annál rövi- debb költséggel lehet építeni. — Az előkészítéshez, szer­vezéshez tartozik az is —kap­csolódik a beszélgetésbe Bar­na Márton elnök —, hogy a munkákat a legoptimálisab­ban ütemezzük. Ügy kell dol­goznunk. hogy télen végleges fűtés legyen az épületekben, mert a külön téliesítés már egyenlő a ráfizetéssel. Ez az öntési eljárás egyébként is minimum plusz ötfokos hő­mérsékletet igényel. A hideg időszakban vagy alapoznunk kell, vagy felújításra irányít­juk az embereket. iptt bérnek norr harminc, ha­nem hatvan Százalékát hasz­nálhatja for adómentesen. Mindennek a lényege: hasonló teljesítmény esetén idén sem keresnek majd rosszabbul az emberek, sőt bérfejlesztésre is lesz lehetősége a szövetkezet­nek. A törekvések Az első huszonnégy lakásos épület próbálkozás volt. Az eredmény nem lebecsülendő: veszteség nélkül építették föl a lakásokat. S a szövetkezét vezetői biztosak abban, hogy az egész folyamat további fi­nomításával nyereségessé ■ is tehető ez a vállalkozás. Ide­jük van, összesen 240 lakást építenek a szentendrei László- télepen ezzel a technológiával. M. Nagy Péter Az első pillanathali csak méregettük egymást, pedig már nem először^tálálkoztunk az életben. Lehet, hogy nem a legszerprtésésebben kezdtem a beszélgetést, mivel mindjárt azt a sorsdöntő pillanatot akartam kitapintani, ami Dóra Bélát az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezet elnökét a mezőgazdasághoz láncolta. Hamar kide­rült, ezt az elkötelezettséget nem a pillanat szülte. KOCSIKENŐCSRE SEM FUTOTTA — Bács-Kiskum megyében, Jánoshalmán születtem és ott töltöttem gyermekéveimet, pa­raszti környezetben — mondja az elnök. Családomból én ma­radtam mezőgazdasági pályán, bátyám és öcsém gépész, illet­ve gépészmérnök lett. Újvidé­ken végeztem a mezőgazdasá­gi tanintézetet, majd Bácsal­máson fejeztem be a középis­kolát, Budapesten az Agrártu­dományi Egyetemet 1950-ben. Abban az időben már erősö­dött a termelőszövetkezetek szervezése. Elöljáróban gépál­lomásokon és gépállomási igaz­gatóságokon dolgoztam, veze­tő beosztásban. Nagyon sze­rettem ezt a változatos élet­formát, jó iskola volt. 1961- ben lettem a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet főagronó- musa, ahonnét 1964. márciu­sában kerültem a soroksári Vörös Október Tsz-be, főag- ronómusnak. Egy évvel ké­sőbb elnökké választott a tag­ság. A gazdaság 1983-ban a mélyponton volt. Mérleghiány, alaphiány, még öt kiló kocsi­kenőcsre sem volt pénz. Ek­kor vette át az új vezetőség a régi helyét. Az egy főre jutó közösből származó jövedelem nem érte el a hatezer forintot. A 110 fős létszám is megcsap­pant a rossz gazdasági ered­mények hatására. Annyira, hogy mindösszeL17 tag és-7 al­kalmazott 5 maradt. Jelenleg mintegy tízezer ember dolgo­zik a gazdaságban. Hasonló ütemben emelkedett a terme­lési érték is, ami 1963-ban 2,8 millió forint volt. most mun­/V <vX.-y/. *.N w Msgyar alma, orosz pezsgő Az ösztönzés Sarkadi Gusztáv éppen a toronydaruról mászik le. Azt szeretném megtudni tőle, ne­kik megéri-e ebben a feszített tempóban dolgozni? — Mióta bevezették ezt az egyösszegű munkautalványt, kifizetődőbb. Lehet, hogy még mindig érdemesebb maszekol- ni, mert azt a pénzt nem ter­heli a sok levonás, de végül is a szövetkezet érdeke, az én ér­dekem is, hiszen csak innen kapom a kenyérre valót. Dol­gozom én szívesen, abban nincs hiba. Azt viszont utá­lom, hogy amíg én megszaka­dok, a másik lóg. Mert voltak ilyen problémák, meg is mondtam, ha ez nem változik, itt hagyom az egészet. — A legjobb fegyelmezési eszköz, ha meg tudom becsül­ni a dolgozót — állítja Barna Márton. Mi tavaly a bérszín­vonal-korlát nélküli bértö­meggazdálkodást alkalmazhat­tuk. Az egyösszegű munka­utalvánnyal ösztönözni tud­tuk az embereket. Arra kellett vigyázzunk, nehogy többet dolgozzanak az engedélyezett­nél. Igaz, sokan tízezer forin­tot is hazavittek egy hónap­ban, de higgye el, kiközösítik azt, aki nem tartja a tempót. Az eredmény: gyorsabb, fe­gyelmezettebb a munka. És az, hogy csökkenő lét­szám mellett több mint ötven százalékkal emelkedett az egy főre jutó anyagmentes terme­lési érték. S nem kell tarta­niuk a jövőtől sem. Az elért bérszínvonal lehetőséget ad az egyösszegű munkautalvány to­vábbi alkalmazására az új bér- szabályozás keretein belül is. Igaz, a szövetkezet az általá­nostól eltérően a megtakarí­A Szovjetunióban ízesnek tartják, kedvelik a magyar al­mát, mi viszont szívesen koc­cintunk a kitűnő orosz pezs­gővel ... Moszkvában, Lenin- grádban és más szovjet hely­ségekben keresettek a magyar gyógyszerek nálunk viszont, ha nyersolajról, vasércről, fe­nyőfarönkről vagy fűrészáru­ról hallunk, önkéntelenül az jut az eszünkbe: első számú szállítónk a Szovjetunió. Meg az, hogy mi elsősorban nyers­anyagot kapunk, s — ami számunkra nagyon előnyös — többnyire késztermékkel fi­zetünk. Felvételeink például szol­gálnak arra, hogy mire terjed ki a magyar—szovjet együtt­működés. Az alsó képen: múlt év de­cember 28-án. nulla óra 13 perckor áramot kezdett ter­melni a paksi atomerőmű. Az atomreaktor szovjet gyárt­mány. Álló kép: Magyarország azért tudott az autóbuszgyár­tó nagyhatalmak sorába ke­rülni, mert az évi, immár több mint 13 ezer társasgép- kocsiból mintegy hatezret megvesz tőlünk a Szovjetunió ahol közikedvelt a magyar Ikarus. kanaponként eléri a 8 millió forintot. A gazdaság termelésszerke­zetét azok a viszonyok hatá­rozzák meg, amelyek között létezik. A kétmillió lakosú fő­város t peremén kellett kiala­kítani egy modern, a termelési tapasztalatokat jól hasznosít­ható nagyüzemet. MINDEN LEHETŐT KIHASZNÁLTAK — Soroksáron 1948-tól a szövetkezet alakulásától 1964- ig én voltam a tizenegyedik elnök. Nekem sem jósoltak sok időt akkor. Az emberek úgy fogadtak maga is jött te­letömni a zsebét, aztán odébb áll. Vért izzadtam, mire lel­ket öntöttem az emberekbe’ A megmaradt tagság mindegyi­kével külön beszélgettem. Bi­zonygattam, ha kihasználjuk a helyi lehetőségeket, talpra állhat a szövetkezet. Hitték is, nem is. A sok rossz után amit átéltek, nem is csoda. — Itt nagyon régen és ha­gyományosan \ foglalkozott a lakosság a zöldségkertészke­déssel. Amikor idekerültem 260 holdon termeltek zöldség­féléket, ráfizetéssel, hiszen a földérték alig haladja meg a 12 aranykoronát. A növényter­mesztéssel nagyon nehezen evickéltünk volna ki a bajból. Sóderbányát nyitottunk, hoz­zákezdünk a területünkön ta­lálható lápföld kitermelésé­hez, értékesítéséhez, a Zöldért­től pedig mintegy 600 vagon- nyi burgonya tárolását vállal­tuk át évente. Ezzel pénz állt a házhoz, és a tagság téli fog­lalkoztatása is megoldódott. A szatócskodás, vagy ahogy ma nevezzük, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás meghozta eredményét. Kétmil­lió forintos nyereséggel zártuk már 1964-ben az évet. 21 ezer forint volt az egy főre jutó jövedelem, és 42 tagja lett a közösnek. SZELLEMISÉGBŐL LETT FORINTOK — Gépet, műtrágyát tud­tunk vásárolni, hitelképesek lettünk, hozzákezdhettünk a racionális gazdálkodás kiala­kításához. Emelkedtek a ter­mésátlagok, és 1966-ban nö­veltük ipari bázisunkat. A te­kercselő, villanymotor dízel­adagoló javító és lakatos mű­hely húsz fővel indult. Ezután minden esztendőben megdup­láztuk az árbevételt. Mindez) látva az emberek is oldódni kezdtek és egyre több jó kez- i deményezéssel. javaslattal áll­tak elő. Gyarapodott a közös vagyon, 1989-ben már volt pénz arra is. hogy más szövet­kezetekkel közösen alakítsunk gazdasági vállalkozásokat. A közös vállalatok már az első években 3—4 millió nyeresé­get hoztak, amiben közreját­szott az 1968-as gazdasági me­chanizmus jótékony hatása. Ma mintegy 160 tsz-szel van gazdasági kapcsolatunk. Bizonyos mértékig az elnök kulcsfigurának számít, ha ko­molyan veszi amit rábíztak. Dóra Béla az átlagosnál is ko- rpolyabban vette. Azt min­denki tudja, hogy a nehezebb körülmények közepette még inkább szükség van higgadt­ságra, de főként tapasztala­tokra. — A szövetkezet vezetőségé­ben olyan, sokat próbált ta­gok vannak, akik helyes irány­ba navigálják a gazdaság ha­jóját. De — és ezt állítom! — a vállalkozás elsősorban a fia­talok sajátja, ök merészebben nyúlnak az ismeretlen mód­szerekhez. fogékonyabbak az új technika iránt. Aki még nem ment neki a falnak, az kevésbé fél az esetleges koc­canástól. Ezt az erőt és bátor­ságot kamatoztatjuk, hogy a szellemiség forintokká váljon. AZÓTA HÚSZ HOSSZÚ ÉV TELT EL Az ócsai Űj Barázda Tsz- szel 1975-ben egyesültülik, ez­zel hatezer hektár lett a közös földterület. Azóta gyorsan fej­lődött a termelés és az utóbbi tiz esztendőben mindig el­nyertük a kiváló címet. Az ötödik ötéves terv eredményei alapján megkaptuk az MSZMP KB és a Minisztertanács vörös zászlaját. Ezzel az ország első gazdaságainak sorába emelke­dett a szövetkezet és ezt a po­zíciót tartani szeretnénk. Még a nehezebb gazdasági körül­mények közepette is évente 6—8 százalékkal növeljük az egy főre jutó nyereséget. ; Immár 20 éve, hogy az ócsai Vörös Október Terme­lőszövetkezet élén nem válto­zott az első számú vezető. A szövetkezeti mozgalomban ki­fejtett tevékenységéért az évek során több kitüntetést kapott Dóra Béla. — Büszke vagyok az NDK kormányának kitüntetésére, amit még 1957-ben a lipcsei mezőgazdasági kiállításon kap­tam, kétszer ítélték nekem a Munka Érdemrend ezüst és egyszer az arany fokozatát. A Nagyváthy János-díjat 1978- ban kaptam, két évvel ezelőtt pedig címzetes egyetemi tanár­nak neveztek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Azóta A szocialista nagyüze­mek vezetése, szervezése cí­mű tantárgyat oktatom a hall­gatóknak. TSZ-TÖRTÉNELEM AZ UTÓDOKNAK Sikeres elnök, sikeres gaz­daság. A sok munka az évek terhei némileg kikezdték az elnök egészségét. Tíz éve már, hogy évenként három hetet Sopronban, az állami szanató­riumban tölt. Ilyenkor ismét talpra állítják, hogy még na­gyobb energiával vesse magát a munkába. — Mint első számú vezető­nek, nekem mindig készen kell állnom bármilyen feladat meg­oldására. A hajnali öt óra a gazdaságban talál, otthon is sokat foglalkozom a gazdaság dolgaival. — Már több mint két évti­zede szokásommá vált, hogy naplót vezetek a napi történé­sekről. Az eltelt két évtized alatt nagy terjedelmű írásos ínyag gyűlt össze, amiben ar- •ól is szó van, hogy valamikor nég lóhátról is vetettünk bú­zát. Tervem, ha nyugdíjba negyek, megírom a tsz törté­letét, hogy fennmaradjon az 'tókornak. Munkásságának újabb ál­lomásához érkezve, tevé- jj kenységének elismcrésc- j ként, pénteken — mint kö- j zöttük — átvette az Állami l Díjat. Bóna Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents