Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
1983. ÁPRILIS 3.. VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP 7 A világon elsőként Csővezetékben a konténerek A világon először a Szovjetunióban hoztak létre olyan szállítási módszert, amely szerint az ipari csővezetékben pneumatikus erővel, tehát légnyomással mozgatnak gumikerekekkel felszerelt konténereket, általában óránként 40—45 km-es sebességgel. Ezekben a konténerekben ömlesztett anyagokat, kisebb darabos árut, háztartási hulladékokat és csomagolt rakományokat szállítanak. A Grúziában működő konténer-vezetékes pneumatikus szállítási rendszer első, 17 km hosszú szakaszát a második egység építésével 43 km-re növelik. Így ennek teljesítménye eléri az évi kétmillió tonnát, ami 400—50Q nagy teherbírású tehergépkocsit és mintegy 1400 gépkocsivezetőt helyettesít. A konténerek megrakását, ürítését és mozgatását a diszpécserpultról irányítják. ÁTVETTE AZ ÁLLAMI DÍJAT KÉM JÓSOLTAK NEKI SOK IDŐT Türelemmel ügyes kezű, türelmes restaurátorok állítják helyre a természetes kopások, rongálódások után az Országos Műemléki Felügyelőség farestaurátor műhelyeiben a régi képző- és Iparművészeti alkotásokat. Jelenleg műemlék templomok berendezéseit konzerválják. Ez lenne a jövő? Építsünk lakást nyereségoer A technológia Amikor a Szentendrei Építőipari Szövetkezet vezetői azt mondták, hogy ez év májusa helyett már előző év decembereben műszakilag átadják huszonnégy lakásos épületüket a László-teiepen, senki nem vette komolyan az ígéretet. A szövetkezet azonban igen. .... , ... Bármily hihetetlen is, a ház kilenc hónap alatt fölépult* Ez korántsem nevezhető még általános gyakorlatnak a hazai építőiparban. A szentendrei szövetkezet azonban nem egyszeri nekirugaszkodásnak szánta ezt a tempót, szeretnék meghonosítani. A gyors szerkezetépítés csak fél siker, á ház azzal még nincsen kész. A gyorsaság nem kis részben múlik azon, hogy o szakiparosok hogyan követik egymást. A szentendrei szövetkezet vertikális felépítése ebben is előnyt jelent, viszonylag kevés alvállalkozót kell foglalkoztatniuk. Az.építkezést karmesterként dirigáló, művezetőnek, Lakatos Endrének azért voltak nehéz napjai.- — Nem is lehet ezt tökéletesen csinálni, hogy mindig minden összejöjjön. Ahány ipar, annyi gond. Az egyikkel veszekedni kell, a másiknak könyörögni. Néha bizony fel- tupírozzák az ember idegeit. Ennek ellenére állítom: lehet tartani ezt a tempót. A nehézségek zöme kiküszöbölhető, de hát ez volt az első ilyen munkánk. Nem valamiféle bravúrból teszik ezt, egyszerűen be akarják oizonyitani, hogy a lakásépítésre sem kell feltétlenül ráfizetni. Márpedig minden építőipari szervezet arra panaszkodik, hogy a maximált árak miatt ezzel lehetetlen nyereséget elérni. Arról szó sincsen, hogy a szentendreiek valami titoknak lennének a birtokában. Tudják viszont, hogy az építési idő csökkenésével alaposan lefaraghatók a költségek. Vásároltak egy új technológiát, ehhez új szervezési, előkészítési gyakorlatot vezettek be, s megfelelő ösztönzési formákat alakítottak ki. Egy mondatban összefoglalva eny- nyi rejlik a kilenc hónapos építési idő mögött. A no-fine elnevezésű technológia önmagában nem új, több szövetkezet alkalmazta már kisebb-nagyobb sikerrel. Az eljárás lényege, hogy húsz milliméteres köveket híg cementtel a zsaluzatba öntenek. Az így kapott falra kívülről hőszigetelő vakolatot húznak, belül pedig gipszkartonnal burkolják. Az eljárás végül is se nem gyorsabb, se nem olcsóbb például a házgyári technológiánál, mégis gazdaságosabb. Ezt én sem értettem egészen, míg Bús Kálmán, a szövetkezet műszaki vezetője el nem magyarázta. — Ez az eljárás egyszerűen megköveteli a gyorsaságot, a pontosságot, azt pedig csak szervezett munkával lehet elérni. Az összekevert anyagot például tíz percen belül be kell önteni a zsaluzatba, különben tönkremegy az egész. Itt mindenkinek pontosan ösz- sze kell dolgoznia. Az előkészítés A jó szervezést természetesen nem az építési területen kell kezdeni. Manapság már kulcsfogalom az építőiparban az előkészítés. Minél hosz- szabbra nyúlik, annál rövi- debb költséggel lehet építeni. — Az előkészítéshez, szervezéshez tartozik az is —kapcsolódik a beszélgetésbe Barna Márton elnök —, hogy a munkákat a legoptimálisabban ütemezzük. Ügy kell dolgoznunk. hogy télen végleges fűtés legyen az épületekben, mert a külön téliesítés már egyenlő a ráfizetéssel. Ez az öntési eljárás egyébként is minimum plusz ötfokos hőmérsékletet igényel. A hideg időszakban vagy alapoznunk kell, vagy felújításra irányítjuk az embereket. iptt bérnek norr harminc, hanem hatvan Százalékát használhatja for adómentesen. Mindennek a lényege: hasonló teljesítmény esetén idén sem keresnek majd rosszabbul az emberek, sőt bérfejlesztésre is lesz lehetősége a szövetkezetnek. A törekvések Az első huszonnégy lakásos épület próbálkozás volt. Az eredmény nem lebecsülendő: veszteség nélkül építették föl a lakásokat. S a szövetkezét vezetői biztosak abban, hogy az egész folyamat további finomításával nyereségessé ■ is tehető ez a vállalkozás. Idejük van, összesen 240 lakást építenek a szentendrei László- télepen ezzel a technológiával. M. Nagy Péter Az első pillanathali csak méregettük egymást, pedig már nem először^tálálkoztunk az életben. Lehet, hogy nem a legszerprtésésebben kezdtem a beszélgetést, mivel mindjárt azt a sorsdöntő pillanatot akartam kitapintani, ami Dóra Bélát az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet elnökét a mezőgazdasághoz láncolta. Hamar kiderült, ezt az elkötelezettséget nem a pillanat szülte. KOCSIKENŐCSRE SEM FUTOTTA — Bács-Kiskum megyében, Jánoshalmán születtem és ott töltöttem gyermekéveimet, paraszti környezetben — mondja az elnök. Családomból én maradtam mezőgazdasági pályán, bátyám és öcsém gépész, illetve gépészmérnök lett. Újvidéken végeztem a mezőgazdasági tanintézetet, majd Bácsalmáson fejeztem be a középiskolát, Budapesten az Agrártudományi Egyetemet 1950-ben. Abban az időben már erősödött a termelőszövetkezetek szervezése. Elöljáróban gépállomásokon és gépállomási igazgatóságokon dolgoztam, vezető beosztásban. Nagyon szerettem ezt a változatos életformát, jó iskola volt. 1961- ben lettem a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet főagronó- musa, ahonnét 1964. márciusában kerültem a soroksári Vörös Október Tsz-be, főag- ronómusnak. Egy évvel később elnökké választott a tagság. A gazdaság 1983-ban a mélyponton volt. Mérleghiány, alaphiány, még öt kiló kocsikenőcsre sem volt pénz. Ekkor vette át az új vezetőség a régi helyét. Az egy főre jutó közösből származó jövedelem nem érte el a hatezer forintot. A 110 fős létszám is megcsappant a rossz gazdasági eredmények hatására. Annyira, hogy mindösszeL17 tag és-7 alkalmazott 5 maradt. Jelenleg mintegy tízezer ember dolgozik a gazdaságban. Hasonló ütemben emelkedett a termelési érték is, ami 1963-ban 2,8 millió forint volt. most mun/V <vX.-y/. *.N w Msgyar alma, orosz pezsgő Az ösztönzés Sarkadi Gusztáv éppen a toronydaruról mászik le. Azt szeretném megtudni tőle, nekik megéri-e ebben a feszített tempóban dolgozni? — Mióta bevezették ezt az egyösszegű munkautalványt, kifizetődőbb. Lehet, hogy még mindig érdemesebb maszekol- ni, mert azt a pénzt nem terheli a sok levonás, de végül is a szövetkezet érdeke, az én érdekem is, hiszen csak innen kapom a kenyérre valót. Dolgozom én szívesen, abban nincs hiba. Azt viszont utálom, hogy amíg én megszakadok, a másik lóg. Mert voltak ilyen problémák, meg is mondtam, ha ez nem változik, itt hagyom az egészet. — A legjobb fegyelmezési eszköz, ha meg tudom becsülni a dolgozót — állítja Barna Márton. Mi tavaly a bérszínvonal-korlát nélküli bértömeggazdálkodást alkalmazhattuk. Az egyösszegű munkautalvánnyal ösztönözni tudtuk az embereket. Arra kellett vigyázzunk, nehogy többet dolgozzanak az engedélyezettnél. Igaz, sokan tízezer forintot is hazavittek egy hónapban, de higgye el, kiközösítik azt, aki nem tartja a tempót. Az eredmény: gyorsabb, fegyelmezettebb a munka. És az, hogy csökkenő létszám mellett több mint ötven százalékkal emelkedett az egy főre jutó anyagmentes termelési érték. S nem kell tartaniuk a jövőtől sem. Az elért bérszínvonal lehetőséget ad az egyösszegű munkautalvány további alkalmazására az új bér- szabályozás keretein belül is. Igaz, a szövetkezet az általánostól eltérően a megtakaríA Szovjetunióban ízesnek tartják, kedvelik a magyar almát, mi viszont szívesen koccintunk a kitűnő orosz pezsgővel ... Moszkvában, Lenin- grádban és más szovjet helységekben keresettek a magyar gyógyszerek nálunk viszont, ha nyersolajról, vasércről, fenyőfarönkről vagy fűrészáruról hallunk, önkéntelenül az jut az eszünkbe: első számú szállítónk a Szovjetunió. Meg az, hogy mi elsősorban nyersanyagot kapunk, s — ami számunkra nagyon előnyös — többnyire késztermékkel fizetünk. Felvételeink például szolgálnak arra, hogy mire terjed ki a magyar—szovjet együttműködés. Az alsó képen: múlt év december 28-án. nulla óra 13 perckor áramot kezdett termelni a paksi atomerőmű. Az atomreaktor szovjet gyártmány. Álló kép: Magyarország azért tudott az autóbuszgyártó nagyhatalmak sorába kerülni, mert az évi, immár több mint 13 ezer társasgép- kocsiból mintegy hatezret megvesz tőlünk a Szovjetunió ahol közikedvelt a magyar Ikarus. kanaponként eléri a 8 millió forintot. A gazdaság termelésszerkezetét azok a viszonyok határozzák meg, amelyek között létezik. A kétmillió lakosú főváros t peremén kellett kialakítani egy modern, a termelési tapasztalatokat jól hasznosítható nagyüzemet. MINDEN LEHETŐT KIHASZNÁLTAK — Soroksáron 1948-tól a szövetkezet alakulásától 1964- ig én voltam a tizenegyedik elnök. Nekem sem jósoltak sok időt akkor. Az emberek úgy fogadtak maga is jött teletömni a zsebét, aztán odébb áll. Vért izzadtam, mire lelket öntöttem az emberekbe’ A megmaradt tagság mindegyikével külön beszélgettem. Bizonygattam, ha kihasználjuk a helyi lehetőségeket, talpra állhat a szövetkezet. Hitték is, nem is. A sok rossz után amit átéltek, nem is csoda. — Itt nagyon régen és hagyományosan \ foglalkozott a lakosság a zöldségkertészkedéssel. Amikor idekerültem 260 holdon termeltek zöldségféléket, ráfizetéssel, hiszen a földérték alig haladja meg a 12 aranykoronát. A növénytermesztéssel nagyon nehezen evickéltünk volna ki a bajból. Sóderbányát nyitottunk, hozzákezdünk a területünkön található lápföld kitermeléséhez, értékesítéséhez, a Zöldérttől pedig mintegy 600 vagon- nyi burgonya tárolását vállaltuk át évente. Ezzel pénz állt a házhoz, és a tagság téli foglalkoztatása is megoldódott. A szatócskodás, vagy ahogy ma nevezzük, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás meghozta eredményét. Kétmillió forintos nyereséggel zártuk már 1964-ben az évet. 21 ezer forint volt az egy főre jutó jövedelem, és 42 tagja lett a közösnek. SZELLEMISÉGBŐL LETT FORINTOK — Gépet, műtrágyát tudtunk vásárolni, hitelképesek lettünk, hozzákezdhettünk a racionális gazdálkodás kialakításához. Emelkedtek a termésátlagok, és 1966-ban növeltük ipari bázisunkat. A tekercselő, villanymotor dízeladagoló javító és lakatos műhely húsz fővel indult. Ezután minden esztendőben megdupláztuk az árbevételt. Mindez) látva az emberek is oldódni kezdtek és egyre több jó kez- i deményezéssel. javaslattal álltak elő. Gyarapodott a közös vagyon, 1989-ben már volt pénz arra is. hogy más szövetkezetekkel közösen alakítsunk gazdasági vállalkozásokat. A közös vállalatok már az első években 3—4 millió nyereséget hoztak, amiben közrejátszott az 1968-as gazdasági mechanizmus jótékony hatása. Ma mintegy 160 tsz-szel van gazdasági kapcsolatunk. Bizonyos mértékig az elnök kulcsfigurának számít, ha komolyan veszi amit rábíztak. Dóra Béla az átlagosnál is ko- rpolyabban vette. Azt mindenki tudja, hogy a nehezebb körülmények közepette még inkább szükség van higgadtságra, de főként tapasztalatokra. — A szövetkezet vezetőségében olyan, sokat próbált tagok vannak, akik helyes irányba navigálják a gazdaság hajóját. De — és ezt állítom! — a vállalkozás elsősorban a fiatalok sajátja, ök merészebben nyúlnak az ismeretlen módszerekhez. fogékonyabbak az új technika iránt. Aki még nem ment neki a falnak, az kevésbé fél az esetleges koccanástól. Ezt az erőt és bátorságot kamatoztatjuk, hogy a szellemiség forintokká váljon. AZÓTA HÚSZ HOSSZÚ ÉV TELT EL Az ócsai Űj Barázda Tsz- szel 1975-ben egyesültülik, ezzel hatezer hektár lett a közös földterület. Azóta gyorsan fejlődött a termelés és az utóbbi tiz esztendőben mindig elnyertük a kiváló címet. Az ötödik ötéves terv eredményei alapján megkaptuk az MSZMP KB és a Minisztertanács vörös zászlaját. Ezzel az ország első gazdaságainak sorába emelkedett a szövetkezet és ezt a pozíciót tartani szeretnénk. Még a nehezebb gazdasági körülmények közepette is évente 6—8 százalékkal növeljük az egy főre jutó nyereséget. ; Immár 20 éve, hogy az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet élén nem változott az első számú vezető. A szövetkezeti mozgalomban kifejtett tevékenységéért az évek során több kitüntetést kapott Dóra Béla. — Büszke vagyok az NDK kormányának kitüntetésére, amit még 1957-ben a lipcsei mezőgazdasági kiállításon kaptam, kétszer ítélték nekem a Munka Érdemrend ezüst és egyszer az arany fokozatát. A Nagyváthy János-díjat 1978- ban kaptam, két évvel ezelőtt pedig címzetes egyetemi tanárnak neveztek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Azóta A szocialista nagyüzemek vezetése, szervezése című tantárgyat oktatom a hallgatóknak. TSZ-TÖRTÉNELEM AZ UTÓDOKNAK Sikeres elnök, sikeres gazdaság. A sok munka az évek terhei némileg kikezdték az elnök egészségét. Tíz éve már, hogy évenként három hetet Sopronban, az állami szanatóriumban tölt. Ilyenkor ismét talpra állítják, hogy még nagyobb energiával vesse magát a munkába. — Mint első számú vezetőnek, nekem mindig készen kell állnom bármilyen feladat megoldására. A hajnali öt óra a gazdaságban talál, otthon is sokat foglalkozom a gazdaság dolgaival. — Már több mint két évtizede szokásommá vált, hogy naplót vezetek a napi történésekről. Az eltelt két évtized alatt nagy terjedelmű írásos ínyag gyűlt össze, amiben ar- •ól is szó van, hogy valamikor nég lóhátról is vetettünk búzát. Tervem, ha nyugdíjba negyek, megírom a tsz törtéletét, hogy fennmaradjon az 'tókornak. Munkásságának újabb állomásához érkezve, tevé- jj kenységének elismcrésc- j ként, pénteken — mint kö- j zöttük — átvette az Állami l Díjat. Bóna Zoltán