Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
TÁMOGATJUK A SZABADSÁGUKÉRT ÉS A FÜGGETLENSÉGÜKÉRT KÜZDŐ NÉPEK IGAZSÁGOS HARCÁT! Andropov interjúja a Spiegelben Amerika elzárkózik a megegyezéstől A szovjet sajtó hétfőn közzétett Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Der Spiegel című nyugatnémet politikai hetilap kérdéseire adott válaszait. Az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben ' folyó tárgyalásokról szólva Jurij Andropov megállapította, hogy azok zsákutcába jutottak. A tárgyalásokat a Szovjetunió javasolta, s azzal az elhatározással kezdte meg. hogy el lehet érni a Szovjetunió és a NATO-országok európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek csökkentését, a nukleáris szembenállás szintjének radikális, kölcsönös leszállítását. Az Egyesült Államok célja a gen- . fi tárgyalásokon, mint kiderült, az volt, hogy — bármilyen áron is —, jelentősen tovább növelje a NATO meglévő nukleáris arzenálját. Csökkenteni csupán a szovjet rakéták számát akarja. ' Az Egyesült Államok kormányzata kitart korábbi egyoldalú álláspontja mellett, s a legkisebb szándékát sem mutatja annak, hogy figyelembe vegye a másik fél törvényes érdekeit és becsületes, kölcsönösen elfogadható meg- •' oldást érjen el. Javaslatait előterjesztve az Egyesült Államok minden esetben arra törekszik, s ez számára a legfőbb, hogy kárt okozzon a Szovjetunió biztonságának és saját javára bontsa meg • a kialakult egyensúlyt. Ez az alapvető oka a genfi sikertelenségnek. Az utóbbi időben az Egye- • ííSlt Államokban és néhány más" NATO-országban á Szovjetunió hajthatatlanságáról beszélnek. De hát valójában miben is kellene engednünk? Azt követelik tőlünk, hogvi csupán a rakétákról kössünk megállapodást — a meglévő közepes hatótávolságú szovjet rakétákról, és az Európába telepíteni szándékozott amerikai rakétákról. Az amerikaiak egyszerűen elutasítják a megállapodást a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök más fajtáiról. Kijelentik: erről nem akarunk tárgyalni, és kész. Azt kívánják. tőlünk, hogy úgy tegyünk, mintha nem lenne tudomásunk a tengeri és szárazföldi telepítésű, a Szovjetunióra és más szocialista országokra irányított angol és francia rakéták több mint négyszáz robbanófejéről. A tárgyalások általánosan elfogadott normáinak megsértése, a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésétől váló vonakodás abban is megnyilvánul, hogy az amerikai kormányzat nemcsak Nyugaton, Európában, hanem Keleten, Ázsiában is egyoldalú leszerelésünkre törekszik. Washington feltételeket akar diktálni nekünk, azt követeli, hogy ne helyezzük el közepes hatótávolságú rakétáinkat a Szovjetunió ázsiai részén. Az amerikaiak hallgatnak arról, hogy sok nukleáris eszközt összpontosítottak ellenünk Ázsiában, a Csendes- és az Indiai-óceánon, a Távol-Keleten. Az Egyesült Államok olyasmit követel a Szovjetuniótól, amit ő maga nyilvánvalóan nem kíván megtenni. Ha a Nyugat elfogadná a múlt év decemberében előterjesztett javaslatunkat, akkora Szovjetuniónak és a NATO- tagországoknak 162 rakétája maradna, vagyis pontosan annyi, amennyivel ma a NATO — Anglia és Francia- ország — rendelkezik. Mindkét félnek megmaradna 138 közepes hatótávolságú repülőgépe is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a számok nem számítanak szentnek és sérthetetlennek. A kölcsönösség elve alapján csökkenteni lehetne őket, ha a NATO ebbe beleegyezne. A Szovjetuniónak mindezek a javaslatai érvényesek ma is. Biztosítják a valódi egyenlőséget és a valódi egyensúlyt A Szovjetunió továbbra Is kovetkézéte§én ’ álra -’törekszik, hogy megtalálja a közös nyelvet az amerikai féllel. Korábban tett javaslataink továbbra is érvényben maradnak. Ha az amerikai kormányzat valamely problémával kapcsolatban olyan javaslatot terjeszt elő, amely az említett kérdésinek az egyenlő biztonság szellemében történő megoldására irányul, akkor mi azt feltétlenül kedvezően fogjuk értékelni — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára a Der Spiegel nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkozatában. ★ Jurij Andropov interjúja kapcsán Hans-Dietrich GenAz első részeredmények Portugáliából Szocialista előretörés jelei Hétfőn reggel nyolc órakor Portugália városaiban és falvaiban megnyíltak a szavazó- helyiségek. A mostani, idő előtti parlamenti választásokon 15 bárt és választási szövetség indult el. de közülük csak a szocialisták, szociáldemokrata. kereszténydemokrata és a kommunista párt játszik meghatározó szerepet az ország politikai életében. A választásokon a Szocialista Párt várhatóan eléri 1976-os eredményét (35 százalék) de az akkoritól eltérően nem alakít majd kisebbségi kormányt, hanem ezúttal szövetségre lép a Szociáldemokrata Párttal. A portugál választási rendszer bonyolultsága, az össze- számlálás nehézkessége miatt az első nem hivatalos eredmények kedden reggelre várhatók. A hétfő esti első rész- eredmények szerint a Szocialista Párt előretörése csaknem biztosra vehető. Az olasz kormányválság fejleményei Az OKPirányváltást sürget Az immár szétesett olasz koalíció pártjait továbbra is jlénkefi foglalkoztatja, hogy kinek a hibájából következett 3e a válság. Valerio Zanone főtitkár a Liberális Párt országos tanácsa hétfőn befeje- sődött ülésén kijelentette, tiogy a Szocialista Párt ilyen kezdeményezése „nem csupán választási számításból fakadt”, hanem abból is, hogy a Kereszténydemokrata Párt „szűk keretek közé szorította a koalíciós kapcsolatokat”. A Liberális Párt azonban továbbra is az eddigi kormányszövetség fenntartását kívánja. A koalíció helyreállítását szorgalmazza a Szociáldemokrata Párt is. Renato Zangheri, az OKP titkárságának tagja a párt lapjában leszögezi: mivel bebizonyosodott, hogy a keresztény- demokratákkal való szövetség már lehetetlen, sürgős feladattá vált a haladó és a baloldali erők együttműködése. „A szocialista elvtársak meggyőződhettek róla, hogy milyen irányba vezet a kereszténydemokraták »-új kurzusa«. Most tehát nekik kell jelezniük a fordulat módját és irányát. Mi a magunk részéről megtettük ezt”— hangsúlyozza Renato Zangheri. scher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn a hesseni rádiónak nyilatkozva változatlanul a Szovjetuniótól követelt engedményeket. Úgy vélekedett, hogy a szovjet vezetés nem látja világosan, mennyire eltökélt szándéka a NATO-nak az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. Hozzáfűzte: Kohl kancellárral Moszkvában „egyértelmű és világos” tárgyalásokkal akarja megakadályozni, hogy a Szovjetunió „tévesen” ítélje meg a nyugati pozíciókat, terveket. Helsinki IPU értekezlet Helsinkiben hétfőn megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió (IPU) ötnaposra tervezett ülése. A tanácskozáson a résztvevők megvitatják az enyhüléssel, a biztonság megszilárdításával és a leszereléssel kapcsolatos kérdéseket, s megvizsgálják, miképp lehet növelni az ENSZ befolyását e problémák megoldása érdekében. A képviselők áttekintik továbbá a gyarmatosítás maradványainak felszámolásával, valamint az ifjúság oktatásával és szakmai felkészítésével összefüggő kérdéseket. A két német állam viszonyáról Honecker nyilatkozata Az NDK és az NSZK jószomszédi viszonyának fenntartása mellett foglalt állást hétfőn közzétett nyilatkozatában Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Az NDK részéről ez a törekvés változatlan a bonni kormányváltozás után is. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelő kapcsolatok’alapjául a hetvenes évek elején — az enyhülési politika kezdetén — megkötött szerződések szolgálnak, közöttük, az 1971. december 17-1 tranzitegyezmény. Magától értetődő — mutatott rá-Honecker —, hogy az átutazóknak meg kell tartaniuk a tranzitegyezmény rendelkezéseit és szigorúan tiszteletben kell tartaniuk az NDK jogrendjét. Az NDK párt- és államfője félreérthetetlenül utalt nyilatkozatában az NSZK-ban kibontakozó uszító hadjáratra, amely egy nyugatnémet állampolgár közelmúltban — a drewitzi határátkelőhelynél bekövetkezett — halála ürügyén robbant ki. Az NDK határozottan kiáll a megkötött szerződések szigorú megtartása mellett, és annak teljes mértékű alkalmazása mellett. Csak ilyen alapon érhető el a jószomszédi viszony fejlődése. Ncmíbia-konferencia Halld Imre megnyitó beszéde „Mindent meg kell- tenni annak érdekében, hogy Namíbia mielőbb elnyerhesse függetlenségét” — hangsúlyozta Hollai Imre, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának elnöke a namíbiai nép függetlenségi harcának támogatására rendezett nemzetközi értekezletet megnyitó ülésén. Hollai Imre a megnyitó ülésen mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak néhány éve hozott 385. és legutóbbi 435. számú határozatai felcsillantották a reményt, hogy megkezdődhet az a folyamat, amelynek során Namíbia népe elnyeri majd függetlenségét. Ezek a remények eddig nem váltak valóra. Az OSIP relatív többséget szerzett Bruno Kreisky visszavonul (Folytatás az I- oldalról.) gi osztrák alkancellárt jelölik a közeli napokban megalakuló koalíciós kormány elnökéül — jelentette be hétfőn délután dr. Bruno Kreisky kancellár, az Osztrák Szocialista Párt elnökségének ülését követően. Az SPÖ elnöksége ugyanakkor megbízta Kreisky kancellárt az elkövetkezendő napokban esedékes koalíciós tárgyalások lefolytatásával. Hétfőn délután ülést tartott a vasárnapi választásokon megerősödött ellenzéki Néppárt vezetősége is. A Néppárthoz tartozó tartományfőnökök hétfőn közös nyilatkozatukban állást foglaltak a mindhárom parlamenti pártot egyesítő, úgynevezett koncentrációs kormány megalakítása mellett. A néppárti vezetők már vasárnap este jelezték, hogy választási eredményeik alapján részt kívánnak venni a kormányhatalomban. Bécsben arra számítanak, hogy az Osztrák Szocialista Párt — a mindkét ellenzéki párttal folytatott tárgyalásai után — az Osztrák Szabadság Párttal lép koalícióra. „Véget ért egy időszak — Kreisky veszi a kalapját” — ilyen és hasonló főcímekkel kommentálták a hétfő reggeli bécsi napilapok a választások eredményeit. . A hírmagyarázók egyetértettek Kreisky vasárnap esti értékelésével, amelyben a Szocialista Párt 3,23 százalékos szavazatveszteségét a 13 éve megszakítás nélkül egyedül kormányzó SPÖ vereségének nevezte. Kreisky keserűsége valószínűleg nem is a három és fél százalékos szavazatcsökkenésből fakad, hanem abból, hogy a vasárnapi választás egyfajta politikai fordulatot is hozott: az osztrák választók a korábbinál nagyobb bizalmat szavaztak az ellenzékben lévő Néppártnak. Vendégünk Ahmed Teleb Ibrahimi Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszter 1932. január 5-én született. Orvosnak készült; tanulmányait Algírban és Párizsban végezte. Fiatal korától bekapcsolódott a mozgalmi munkába: egyik alapítója, majd — 1952 és 1955 között — első elnökhelyettese, illetve elnöke volt az algériai Muzulmán Diákok Általános Szövetségének. A következő két esztendőben a Nemzeti Felszabadítást Front franciaországi szövetsége elnöksége tagjaként tevékenykedett. Politikai nézetei miatt 1957- től 1962-ig, Algéria függetlenségének kivívásáig francia börtönökben raboskodott. Szabadulását követően három évig orvosi hivatását gyakorolta: az algíri Mustapha kórházban gyógyította betegeit. Ahmed Taleb Ibrahimit 1965-ben felsőoktatási miniszterré nevezték ki, majd — 1970-t öl — tájékoztatási és kulturális miniszter volt. 1977 és 1982 között a köztársasági elnök miniszteri rangú tanácsadójaként tevékenykedett. 1982 májusában, Mohamed Szeddik Benjahia külügyminiszter tragikus halála után külügyminiszterré nevezték ki. Az algériai diplomácia vezetőjét 1979-ben az FLN — a Nemzeti Felszabadítást Front pártja J— Politikai Bizottságának tagjává választották. Ahmed Taleb Ibrahimi jelentős kulturális tevékenységet folytat; publikációi az országhatárokon túl is megjelennek. A damaszkuszi és a kairói akadémia levelező tagjává választotta, s egyik alapító tagja a frankfurti arab és muzulmán tudományok intézetének. Shuhz megkezdte közel-keleti körútját Készültségben az izraeli haderő A bejrúti kormány George Shultz amerikai külügyminiszter személyes beavatkozásától; „új elgondolásaitól” reméli az izraeli csapatkivonás útjában álló akadályok elhárítását — jelentette ki Antoine Fattal, az Izraellel tárgyalásokat folytató libanoni küldöttség vezetője. Shultz a libanoni külügyminiszterhez intézett hétfői üzenetében megerősítette, hogy az Egyesült Államoknak eltökélt, szándéka a Libanonban tartózkodó külföldi erők kivonásának tárgyalások útján történő elérése. Az amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja, az Izrael és Libanon közötti ingázó közvetítése miatt az izraeli, a libanoni és az amerikai küldöttség további találkozóit átmenetileg felfüggesztették. Jasszer Arafat elnökletével az El Fatahnak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet legnagyobb tagszervezetének központi bizottsága hétfőn Tuniszban véget ért ülésén a jor- dániai—palesztin tárgyalások felújítása mellett foglalt állást és szükségesnek mondotta, hogy rendkívüli arab csúcsér. tekezietet hívjanak össze. Az Arab Liga magas szintű tanácskozását május elejére tervezik. A The New York Times katonai hírmagyarázójának értesülése szerint készültségbe helyezték a Libanonban állomásozó izraeli csapatokat. A lap hétfői számában arról számol be, hogy „Az összes hírszerzési jelentéseik arra vallanak, hogy az izraeli hadsereg olyan fokra erősítette libanoni katonai pozícióit, amelyen az izraeli szektor offenzív hadműveletek kiindulópontjaként szolgálhat" — írja a jelentés. Lengyelország Szo.idaritás- vezető letartóztatása A lengyel állambiztonsági szolgálat elfogadta és őrizetbe vette az illegális Szolidaritás egyik vezetőjét. Józef Pinicrr az úgynevezett ideiglenes koordinációs bizottság tagjaként a közelmúltban Zbigniew Bujákkal és a földalatti Szolidaritás más vezetőivel együtt olyan röplapokat adott ki, amelyek a május elsejei ünnepségek bojkottálására, illetve ellenfelvonulások szervezésére uszítottak. Piniort, aki korábban a Szolidaritás wroclawi regionális szervezetének vezetőségi tagja volt, nemcsak államellenes tevékenysége miatt körözte a rendőrség, hanem pénzügyi visszaélések gyanúja miatt is. üh Háttér KOALÍCIÓ - TÖBB KOMPROMISSZUM A CSAKNEM öt és fél millió osztrák választópolgár mintegy kilencven százaléka élt szavazati jogával és döntött 183 parlamenti mandátum sorsáról. A kérdés az volt: vajon az immár tizenhárom esztendeje egyedül kormányzó Osztrák Szocialista Párt meg- őrzi-e abszolút többségét vagy koalícióra kényszerül. . A választók akarata nyomán e2 a második lehetőség következett be. Ez egyben annyit jelentett, hogy az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) ország-, sőt világszerte tisztelt veterán politikusa, a köztársaság kancellárja — előzetes bejelentéséhez híven — megválik a kormányfői tisztségtől, i Általános tapasztalat a tőkés országokban, hogy az a párt, amely ilyen hosszú ideje áll a kormán.vrúdnál, eleve veszít esélyeiből. Különösen igaz ez akkor, ha a külső és belső körülmények megnehezednek, hiszen a nemzetközi gazdasági visszaesés egyetlen országhatárnál sem hajlandó megtorpanni. Ha így nézzük, dr. Bruno Kreisky pártjának eredménye — tehát az a tény, hogy bár az abszolút többséget elvesztette, a relatív többséget megőrizte és a parlament legerősebb pártja maradt — nem tekinthető egyértelmű kudarcnak. Senki nem vonja kétségbe, hogy éppen a kancellár egyetemesen tisztelt személye óvta meg a pártot az esetleges nagyobb veszteségtől (valamint az, hogy politikája nyomán az osztrák gazdaság mutatói nem romlottak más országokéhoz hasonló mértékben). JOGOS A KÉRDÉS: akkor miért helyezte eleve kilátásba a hetvenkét éves kormányfő, hogy az abszolút többség elvesztése esetén nem kívánja megtartani a kancellári bársonyszéket? Az okot inkább sejthetjük, mint tudhatjuk. Alighanem arról van szó — az idős politikus egészségi állapotán kívül —. hogy a koalíció óhatatlanul kisebb mozgásteret s több kompromisszumot jelent, és Kreisky éppen e csaknem másfél évtizede nem létező korlátokat nem volt hajlandó vállalni. Az SPÖ öt mandátumot vesztett, az ellenzéki főerő, a néppárt négyet nyert (a fennmaradó egy mandátum a mérleg nyelvévé előlépett liberális-polgári FPÖ-t, a szabadságpártot gyarapítja). Ez a változás a parlamenti matematika szabályai szerint elég a koalíciós kényszerhez, de nem elég az igazi hatalomváltáshoz. Bár Mock, a néppárt vezére „diadalról” beszél, a megfigyelők éppen arra mutatnak rá, hogy a nyertesek ezúttal nem ig zi győztesek. Csaknem biztosra vehető ugyanis, hogy a legerősebb pártnak megmaradó SPÖ nem is gondol nagykoalícióra és a 39 éves dr. Norbert Steger szabad: ágpártjával lép szövetségre. Ez annyit jelent, hogy a néppárt — valamelyest megerősödve — megmarad az ellenzék padsoraiban. MI, MAGYAROK, úgy búcsúzunk Kreisky kancellártól, hogy nem felejtjük, mit tett a vilá szerte mintaszerűnek minősített osztrák—magyar kapcsolatok kikovácsolásáért. Minden okunk megvan arra a meggyőződésre, hogy a közösen lerakott alapok, közös érdekeink e pillérei a jövőben is a jótékony stabilitás jelképei lesznek a változó világban. H. e.
