Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

Jön az irányvonat iápszgTÍs a befsiieSem Rácz Sándor, a vasúton tú­li TÜZÉP vezetője elégedett. Első negyedévi forgalmuk ké millió forinttal volt nagyobb', mint 1982. január—március havi árbevételük. Ez mutat­ja, hogy nem csökkent a la­kosság építési kedve. Ezekben a napokban sok színes laminált lemez érke­zett a telepre. Kitűnő, kere­sett anyag asztalok, faházak burkolásához. Tavaly nagyon jól bevált az irányvonat kezdeményezés. A rádió is beszámolt arról, hogy a Miskolcról elindított vonatkocsisor egyenesen — átrendezés nélkül — érkezett a váci TÜZÉP iparvágányára. Többször megismételték a korszerű szállítást és mintegy 100 ezer folyóméter vasbeton­gerendát juttattak így gyorsan a vásárlókhoz. A telepvezető tájékoztatása szerint a következő irányvo- nat előreláthatólag április utolsó hetében érkezik hozzá­juk. Szállítmánya a népszerű vasbetongerenda, a betonelem, ami segíti a kislakások kor­szerű, gyors építését. Az elő­zetes igénylések kielégítése után a szabad mennyiséget is áruba bocsátják. Vát, Kecskemét — Kairó Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács rendezésében Kecskeméten rendezték a Nemzetközi Ifjúsági Kupa döntőjét. A váci Mezőgazdasá­gi Szakközépskola III. osztá­lyos tanulója: Balogh István ezen a rangos versenyen a második helyre került, s így májusban — harmadmagával — részt vesz a kairói Nemzet­közi Kupadöntőn. A sikeres eredményt elért tanulót Bayer János tanár készítette fel, aki a világválogatottak versenyé­nek egyik előkészítője. Költővendég Veyscsokcir A költészet napja alkatá­val a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál Baranyi Ferenc költőt, a televízió munkatár­sát látták vendégül. A meg­hívott hosszasan elbeszélge­tett vendéglátóival. A műsor keretében a magyar költészet­ből mutattak be alkotásokat. ■»Ügyelet Április 25-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, keddig dr. Karádi Katalin, szerdá\ dr. Tóth Mária, csü­törtökiéi: dr. Vajta Gábor, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Tóth Mária. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), Telefon: 11-525. A beosztás hét közben meg­változhat. Gyermekorvosi ügyelet szom­baton és vasárnap: dr. Parvicz János. A PEST MEGYEI HÍRLAP-VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1983. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP A régi éim jobbmi, psrítosobban Az átszervezés tapasztalatai 5JJ szolgáltaié kezességek Tárgyaink, használati cik­keink meghibásodnak, elkop­nak. Javíttatni kell a televí­ziót, a porszívót, vizsgáztatni az autót. Ezeket a szolgáltatá­sokat szakemberek végzik. A szolgáltatások színvonala meg­határozza közérzetünket, élet­módunkat. Az elért nívót azonban nem könnyű megtar­taniuk az olyan kisebb gazda­sági egységeknek, mint ami­yenek a Gelka és az Áfit szerviz helyi intézményei vol­tak. A Gelka alkatrészhiány miatt folytatott küzdelme, a bosszantó késedelmes javítá­sok, a közismert lakossági pa­naszok sorába tartoztak, s nem egyszer lapunk hasábjain is szerepeltek. — Vajon a múlté lesz-e mindez? Miként 'változik a helyzet? Tanácsi vállalások A Gazdasági Bizottság múlt évi határozata alapján az Afit III. sz. Autójavító Vállalat vá­ci üzemegysége került a váro­si tanács, mint fenntartó szerv 'felügyelete alá, Váci Autója­vító Kisvállalat elnevezéssel. Az Ipari Minisztérium állás- foglalása alapján vált helyi, tanácsi vállalattá Elektro­akusztikai tanácsi Kisvállalat elnevezéssel a volt Gelka ki- rendeltség is. Mindkét átszer­vezést pontosan kidolgozott ütemtervek alapján hajtották végre, s gondosan ügyeltek arra, hogy a szolgáltatások színvonala közben és utólag se változzon. A tanács vezetői szerint a kezdeti átmeneti problémákat mindkét helyen rugalmasan megoldották. A kérdésnek nagy jelentősé­get tulajdonítottak a városi pártbizottság vezetői is, akiket nemrég végrehajtó bizottsági ülésen tájékoztatott az átszer­vezés óta folyó munkáról Tari Kálmán, a tanács elnökhelyet­tese. A tájékoztató szerint külön­böző vagyoni és eszközállo­mánnyal kerültek át ezek a szolgáltató vállalatok a tanács irányítása alá. Az Afit rende­zett körülményeket, befeje­zett beruházást, a profilnak megfelelő anyagkészletet, de ugyanakkor meglehetősen el­avult termelőberendezéseket adott át. Annál ziláltabb viszonyok A jövő hát műsorából Április 25., hétfő: 18 órakor, a művelődési központ 8-as termében dr. Pásztor Gábor Lappföldön címmel diavetí­téssel kísért űtiélmény-be- számolót tart. — 19 órakor kezdődik a nagyteremben Hu- bay Miklós Római karnevál című színműve. — Ezzel egy- idóben a zeneiskolában: Virág Endre orgonahangversenye. Április 26., kedd: 17 órakor a művelődési ház 47-es termé­ben TIT-előadás, Az ember és a technika viszonya a korsze­rű háborúban címmel. — 18 órakor HNF szabad klubnap a 4-es teremben. Április 27., szerda: 14 óra­kor a Forte klubtermében Ba­ranyai Péter tart előadást A mikroprocesszorokról címmel. — 17 órakor Bakos Ildikó szobrászművész beszél életé­ről, munkájáról a pedagógus- klubban. — 19 órakor a szín­házteremben a szolnoki Szig­ligeti Színház társulata bemu­tatja Fejes Endre Vonó Ignác című komédiáját. Április 28., csütörtök: A Göncöl Bemutató Csillagvizs­gáló (Lenin út 63.*' távcsöves bemutatót tart 18 órától 22 óráig, Nagy Ágoston vezetési­vel. — Az eszperantóklubban egyidejűleg diavetítés klubta­goknak és más érdeklődőknek. Április 29., péntek: A szo­cialista brigádklub szervezé­sében társas gépkocsi viszi az érdeklődőket a fővárosba, ahol az Egy vidám nap Buda­pesten című program kapcsán városnézés, múzeumlátogatás és társas vacsora szerepel a programban. — 18 órakor Ko­csis Iván tart tájékoztatót A magyar fotóművészet intéz­ményrendszere II. címmel a művelődési központ 4-es ter­mében. Április 30., szombat: 10 órá­tól díjmentes rajzfilmvetítés a Hajós Alfréd Üttörőház já­téktermében. — 19 órakor Hubay Miklós Római karnevál című darabjának hatodik váci előadása a művelődési köz­pontban. P. R. maradtak viszont a Gelka után. Szinte hihetetlen, hogy még a téli tüzelőt sem bizto­sították a váci és a dunakeszi fiókszervizek részére, az utód kisválalat számáfa bútort és írógépet volt kénytelen kiutal­ni a tanács. Ilyen feltételekkel tehát nem könnyű indulni. Érzékeny mulatók Az új autójavító kisvállalat­nál 184-en, az Elak-nál 34-en dolgoznák. Ez utóbbinál a munkatársak fele már törzs- gárdatag, a másik egészen fia­tal, akikre számítani lehet az utánpótlás szempontjából. Az autójavítók szervezeti és mű­ködési szabályzatukat elkészít­ve jól igazodtak a kisvállalati formához. Ha szóba került, hogy talán igazítani kellene valamit a profilon, a javításra váró gépkocsifajtáiknak talán nem mindegyikét, jobbára csak a személykocsik javítá­sát kellene vállalni, ebben a kérdésben nem született dön­tés. A szakemberek ugyanis vállalják, hogy nem csökken a személykocsik javításának és más szolgáltatásának a szín­vonala, ezt mintegy legfonto­sabb feladatként kezelik. Ugyanakkor a gazdaságosság szempontjait sem lehet elha­nyagolni, s vállalni kell a na­gyobb gépjárművek javítását, a közületek megbízásait is. A tanács • vezetői szerint mindkét kisvállalat munka­ellátottságát meghatározza a lakosság által támasztott igé­nyek mennyisége, a fizetőké­pesség, az életszínvonal ala­kulása, amire érzékenyen rea­gálnak majd a vállalati mér­leg mutatói. Ezárt fontos kö­vetelmény, a gazdaságosság egyik alapja a szolgáltatások minősége, rugalmassága, s köztük az igényekhez igazodó nyitva tartás, az árak válto­zatlanul hagyása is. Az első hónapok után még korai lenne következtetéseket levonni, jóslásokba bocsátkoz­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy a város két új kisvállala­tának komoly feladatokat kell teljesítenie, s ez nem lesz könnyű, ha valóban tartani akarják a színvonalat és az árakat. Köztudott, hogy a Gelka-szolgáltatásokról nem éppen pozitív előjellel beszél­tek az emberek, mert sok esetben elhúzódott a javítás ideje, s olykor minőségi pana­szok is előfordultak. Más kér­dés, hogy az alkatrészhiányról nem az itt dolgozó szakembe­rek tehettek, s erről tájékoz­tatták is a klienseiket. Csak­hogy a magyarázattól még nem tisztul ki a tv képernyő­je, jpem kezd működni a por­szívógép, sem a hajszárító, vagy a villanyborotva. A vá­rakozás és az igény érthető. Legyen jobb, pontosabb a szol­gáltatás, mint eddig volt. Ugyanakkor gazdaságos is, az árak lehetséges megtartása mellett. Nem kevés, amit az új felállásban el kell érniük, miközben a tanács számára is új feladat vállalatok működé­sét irányítani. Magas követelmények Az Autójavító Kisvállalatnál új szolgáltatási formák beve­zetését is tervezik. Meghosz- szabbított munkaidővel, foko­zott minőségi ellenőrzéssel is törekszenek arra, hogy az irántuk támasztott követelmé­nyeket teljesíteni tudják. K. T. L Orgcnahangverseny Hz utolsó előadás Befejező előadásához érke­zett a zeneiskolában az Or­szágos Rendező Iroda által meghirdetett bérletes orgona­hangverseny sorozat. Április 25-én (hétfőn) a zárórendez­vényen 19 órától Virág End­re orgonaművész hangverse­nyében gyönyörködhet a kö­zönség. N?zotsr A rónai karnevál sikere Havonta több előadásban kerül bemutatásra a váci művelődé­si központban Hubay Miklós drámája, a Római karnevál, me­lyet Gödöllőn, Nagykőrösön és Szentendrén is bemutatnak. Az előadást a közeljövőben a televízió is közvetíti. Szilágyi Tibor érdemes művész és Ruttkai Ottó színművész a darab egyik je­lenetében. A rendező Ruszt József érdemes művész. Papp László felvétele Nemzeti nyelv és közőlstiség Az eseménysor nyitánya ízesen ejtette az illabiális a-t Ezzel a címmel tartott elő­adást szerdán Tóth Imre ta­nár, a Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság tagja Vácott, a Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A rendezvény házi­gazdája a TIT volt. Az ese­mény a magyar nyelv hete je­gyében zajlott le. Tóth Imre előadása — bár nem lépte túl az általánosan ismert nyelvhasználati, nyelv­helyességi kérdéseket — érde­kesnek bizonyult. Megállapí­tásai tudományosak voltak, anélkül, hogy az érthetetlen- ség mostanság gyakori ho­mályba burkolta volna szavait. Bevezetőjében arról szólt, hogy nincs nyelv közösség nél­kül. A közélet nem csupán a politikai értelemben vett „közéleti szereplést” jelen­ti, hanem egyenlő a min­dennapi élettel. A „nagy közélet” nyelve, ahogy ő nevezte — a „kis köz­élet” szintjére süllyed. Ennek bizonyos politikai okai is vol­tak, hiszen a felülről áramló hivatali nyelv eleinte szinte teljesen érthetetlenek bizo­nyult az alsóbb nyelvi szintet beszélők számára. Később a zsargon elhatalmasodott. Ma már alig halljuk a jóízű ma­gyar beszédet, hiszen a téesz- paraszt a malacok helyett „szaporulatról” beszél, a mun­káját gondatlanul végzőnek nem megmossák a fejét, ha­nem „kritikát gyakorolnak fe­lé”. Az előadásnak talán éppen ezek a szellemes példái adtak értékes színfoltot, hiszen — J apunk hasábjain is közöl- tűk, hogy Tumbász Fe­rencnél, a Dunakanyar Ve­gyesipari és Szolgáltató Szö­vetkezet termelésirányítóját a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. Így beszél életéről: önéletrajzom alapjában el­tér a szokványos önéletrajzok­tól. Gyermekkorom nem volt sem szegény, sem nélkülözés­sel teli. Öt testvéremmel együtt a legkisebbként egy igen boldog, gondtalan, vidám, sok-sok szeretettel teli gyér- mekkort mondhatok magamé­nak. Ma már sokszor gondo­lom, hogy miként is lehetett ágy felnevelni hat gyereket, ahogy szüléink bennünket fel­neveltek. De gyerekfejjel ezen soha nem gondolkoztunk, szü­léink erről soha nem beszél­tek. ■ Az érettségi után férjhez mentem a .váci Horganyhen­germű RT — most Híradás- technikai Anyagok Gyára — főmérnökéhez. A háború és az utána következő esztendők — mint annyi másnak is — bi­zony nekünk is komoly meg­próbáltatásokat tartogatott. Házasságomból négy jiam született, akiknek ugyanolyan boldog, gondtalan gyerekkort vágytam teremteni, mint ami­lyenben nekem volt részem. Az élet azonban ritkán hozza azt, amire vágyunk... Legki­sebb fiam 5 éves volt, amikor a férjem egy pillanat alatt bekövetkezett súlyos betegsé­ge, lebénulása megsemmisítet­te minden vágyunkat, elkép­zelésünket. Gyermekeim adíák az erőt, hogy az élet által váltamra rakott terhet fel tudjam venni. Mindent igye­keztem magamra vállalni, hogy ők a lehető legkeveseb­bet érezzenek a tragédiából. Ekkor már 1960-tól a Dunaka­nyar Szolgáltató és Vegyes­ipari Szövetkezetben dolgoz­tam kozmetikusként. Munká­mat nagyon szerettem, minden igyekezetem arra irányult, hogy a legjobbat nyújtsam. Megkaptam a szövetkezet, majd a könnyűipar kiváló dol­gozója kitüntetést is. 1975-ben a szövetkezet ve­zetősége szolgáltatás szakág­vezetőnek, termelésirányítónak hívott be a központba. Sokáig töprengtem, amíg végül is léptem. A szolgáltatás területe nagy, Szobtól Pótig terjed, ahol 15- féle szakterületen 200 ember dolgozik, Többségük nő, ami azt jelenti, hogy a terhesség, a szülés, a gyes, a gyermekek betegsége miatt igen komoly feladat a szolgáltatás folyama­tosságának biztosítása. Az em­bereket mindig szerettem, ez könnyítette meg a nehéznek ígérkező munkát, ami igen változatos, sokrétű. Azóta sok új szolgáltatóházzal, szolgálta­tóegységgel gyarapodott a vá­ros és a környék, amiben már az én nem' kevés gondom és munkám is benne van. Be kell hogy valljam, mindegyiket né­mi büszkeséggel, kicsit a saját gyermekemnek is érzem az ott dolgozókkal együtt. Legtöbb­jüknek ismerem az életét. Szobám ajtaját mindig nyitva találják azok, akik a gond­jaikkal megkeresnek, tanácsra vagy segítségre szorulnak. P'z a magas kitüntetés na- gyón váratlanul ért. ■ Úgy érzem, nem tettem 'mást. csak igyekeztem adottságom maxi­mumát beleadni abba a mun kába, amit vállaltam. Mészáros Gyula ahogy már ezt fentebb is ír­tam — közismert problémá­kat feszegetett, amelyeket a magyartanárokból álló hallga­tóság feltehetően ismert. Ta­lán azért is lett volna szeren­csésebb, ha a sorokban a nyelvtudományban kevésbé já­ratos, de aktív közéletet élő, sőt közéleti szereplést is vál­laló személyekkel is találkoz­hattunk volna. Az előadó a nyelvi művelt­ség mércéjéről, normájáról beszélt. ízesen ejtette a palóc nyelvjárásra jellemző kettős hangzókat, <tz illabiális a-t, jólesett hallani arról, hogy a tájnyelv megbecsülésére szük­ség van, hiszen ezáltal az egy­séges nemzeti nyelv színessé válik. Nyelvünkben nincsenek ugyanis akkora tájnyelvi kü­lönbségek, amelyek aka- lyoznák a megértést. Ne irtsuk hát a tájnyelvet! Törekednünk kell azonban arra, hogy az iro­dalmi köznyelv mércéjét min­denki betartsa. A nyelvműve­lésnek tehát nem nyelvközpon­túnak, hanem emberközpontú­nak kell lennie. E megállapí­tás egyébként Lőrincze Lajos­tól származik, az 1981-ben megjelent könyvéből. De vajon hányán olvasták? — vetődik, fel e sorok írójá­ban a kérdés. Hány emberhez jutottak el azok a gondolatok, amelyeket most Tóth Imre tol­mácsolt kolléga-hallgatóinak? Bizonyára könnyű volna szám­ba venni ezt a vékony olvasó­réteget. Ezért bátorkodom is­mét felvetni: a magyar nyelv hetében ne csak a nyelvet hivatal­ból amúgy is művelőkhöz, a magyartanárokhoz szól­junk, hanem jusson el sza­vunk minél több ember­hez. . Amire büszkék lehetünk: Pest megyében az idei ren­dezvénysorozat nyitánya volt ez a váci előadás. Ezért a ren­dezőket mindenképpen dicsé­ret illeti. \ Dóra Zoltán Érdekes helytörténet KenyveEőzefes Ihiim tájékoztató A Váci Könyvek sorozatban, — a Vak Bottyán Múzeum gondozásában — a jövőben újabb kötetet adnak ki. A két szerző: dr. Rusvay Tibor ta­nár és dr. Varga Lajos, az Egy­házmegyei Könyvtár és Levél­tár vezetője. A szerzőpár hét­főn, április 25-én délután öt órakor- a nyilvánosság előtt ad ízelítőt az érdekes helytörté­neti munkából, amely bemu­tatja városunkat — újabbkori kutatómunka alapján — a 16—17. század forduló idején. A könyvelőzetes bemutatásá­nak színhelye a Városi- Járási Könyvtár Mártírok útján lé­vő épülete. . ISSN 01S3- 27S» (Váci Hírlap) Az embereket mirfg szereltem ( Váratlanul jött az elismerés

Next

/
Thumbnails
Contents