Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-24 / 96. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1983. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP Az idősek helyzete járásunkon / A környezet szíveseit segít ** í Ok teremtették meg mai értékeink®! j J! Az idősek nemzetközi éve — hivatalosan — véget ért. % A téma azonban egyetlen országban sem kerülhet le a $ napirendről. Különösen nálunk nem, ahol az MSZMP % Politikai Bizottságának 1981. IX. 29-i határozata is le- $ szögezte: „Az idős korúak számának növekedése a kö- í vetkező évtizedekben egyik legjelentősebb társadalmi J gondunkká válik.” I Nemrégiben a járási párt-végrehajtóbizottság épp e $ határozat szellemében vizsgálta, hogy alakul az idősko- % rúak helyzete, milyenek a velük való foglalkozás tapasz- á talatai szűkebb pátriánkban. Az előterjesztést Kozák 9 Sándorné, a járási hivatal elnöke állította össze. Hetente négy nagy kenyeret silót! A szülők és tizenkét gyermekük A fersrceSeszevefkezetlken jó állás kíaáLkezelt A monori járásban a lakosság 19,5 százaléka, több mint 22 ezer ember időskorú. (A megyén belüli arány 18,7 százalék.) A járás időskorú lakosságának többsége nő, arányuk körülbelül 64 százalék — állapította meg a beszámoló. Felmérések adatai szerint mintegy 5 ezer 250 idős korú él családi közösségben, s a gondozást igénylők száma több mint 2 ezer 200. Egyedül nehéz — Az időskorúak közül körülbelül 15 ezer 250 ember rendelkezik rendszeres nyugdíjjal vagy járadékkal, ezek havi átlagos összege csak fele az -átlagkeresetnek. Számításba kell venni azt is, hogy a nyugdíjak között nagy különbségek vannak — szögezte le Kozák Sándorné. Mindezek a szükségletek és az ellátási lehetőségek között többirányú feszültséget okoznak, de közrejátszanak abban is, hogy az elmúlt években gyakoribb a nyugdíj melletti munkavállalás. A nyugdíjasok továbbdolgo- zásának ösztönzése még nem vált általános gyakorlattá, mivel a gazdasági egységeknél viszonylag kevés az idős ,életkornak megfelelő munkakör, ugyanakkor a munkáltatók jelentős része még nem érzi eléggé azt, hogy a nyugdíjasok szakmai tapasztalatainak hasznosítása nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is. Az időskorúak közérzetét, hangulatát nagymértékben befolyásolja a régi munkahely, valamint a lakóhelyen a társadalmi és tömegszervezetek gondoskodása. Sajátos eszközeikkel nagymértékben hozzájárultak a nyugdíjasok gondjainak megoldásához, életük «ártalmasabbá tételéhez, aktivizálásukhoz. A pártban is magas — 1975- ben 22,3, jelenleg 23,2 százalék az idős párttagok aránya. A területi alapszervezetek többségének munkájában kevés az időskorúak érdeklődésének megfelelő kezdeményezés, pedig a nyugdíjasok többsége — aki egészséges és teheti — ma is aktív pártéletet él, tevékeny résztvevője az alapszervezetekben folyó munkának. Az országos, illetve a megyei számadatokkal megegyezően a járásban is magas az egyedülálló időskorúak aránya (körülbelül 2 ezer 200 fő), s ezek között növekszik azok száma, akik az állam által nyújtott szociális gondozásra szorulnak, illetve igénylik azt. A járásban — Gyomron — időskorúak szociális otthona működik 120 hellyel, ennek kihasználtsága 100 százalék, az elhelyezésre várakozó lakosok száma 1982. év végén' 25 személy volt. Az otthonba az elmúlt-évben 28 járási lakos elhelyezése történt meg, a várakozók-száma 38. Az időskorúak otthonában a lakók átlagos életkora 80 év, ami az otthon dolgozóira sokrétű — fizikai, egészségügyi és pszichés — gondozási feladat ellátását hárítja. A szociális ot:hon fenntartására 1982-ben 5 millió 673 ezer forintot fordítottak, a működési bevétel nem érte el a 2 millió forintot. Tevékenységét jelentősen segítik a társadalmi szervezetek, különösen a Vöröskereszt aktívái, a gazdasági egységek szocialista brigádjai, a helyi művelődési ház klubjai, a helyi iskolák és óvodák. Hétfőtől szombatig A családi gondozást nélkülöző, kedvezőtlen körülmények között élő öregek számára a járás hat községében, Gyomron 20, Üllőn 20, Monoron 30, Pilisen 20, Sülysápon 20 és Ve- csésen 40 személyes idősek napközi otthona biztosít nappali tartózkodást, étkezést, kulturális és egészségügyi szolgáltatást. A maglódi tanács 20 helyes otthon létesítését tervezte, eb-'' ben az évben igénylő hiányában azonban előreláthatóan nem nyílik meg. Az összesen 150 helyet 137 fő foglalja el, a pilisi otthon kihasználtsága 50 százalékos, üzemeltetése gazdasági szempontból lenne indokolt. — A járásban még. nem működik hetes — hétfőtől szombatig folyamatosan nyitva tartó — idősek napközi otthona. Az eddig szerzett megyei tapasztalatok alapján — kiegyensúlyozott, komplex ellátást biztosít, nem szakítja el az öregeket a megszokott otihoni környezettől — e forma fejlesztését indokoltnak tartjuk elsősorban ott, ahol a település nagysága, tagoltsága a napi bejárást nehezíti — mondta Kozák Sándorné. — Vecsésen a megyei tanácstól kapott támogatás alapján — e forma megvalósítását tervezik. A megromlott egészségi állapotú, főként egyedül álló idős embereket segíti — tisztelet- díjas aktívák közreműködésével — a házi szociális gondozó szolgálat. Ennek folyamatos ki- terjesztését jelzi, hogy 1975. évben 190 ezer forintot, 1982- ben közel 900 ezer forintot folyósítottak tiszteletdíjként az aktívahálózat részére. Tavaly 122 időskorú, leginkább 70 év feletti, egyedülálló — 53 mozgásképtelen vagy ebben korlátozott — személyt láttak el. A korábbiakban említett szükségletek és lehetőségek közötti ellentmondást jelzi, hogy a házi gondozottak 70 százaléka szociális otthoni ellátásra szorulna, de közülük csak 10 százalék azoknak az aránya — járásunkban 9 személy —, akik elhelyezésre várnak. Hosszú úton A tanácsi szervek a munka- képtelen, rokkant vagy jövedelemmel nem rendelkező öregek részére évről évre növekvő összegeket fordítanak rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésre — szögezte le a beszámoló. Így rendszeres szociális segélyre 1981. évben kifizetett 4,4 millió forint 1982-ben 300 ezer forinttal, ugyanígy a rendkívüli segélyként kifizetett 1 millió 40 ezer forint több mint 100 ezer forinttal emelkedett. Tavaly segély címén — 838 személy részére — összesen közel 5,9 millió forintot folyósítottak. A járási párt-végrehajtóbizottság vita után a tények ismeretében részletesen meghatározta az időskorúakról való gondoskodás további javításához szükséges feladatokat. Egy olyan korosztály érdekében, amely hosszú, nehéz úton járva teremtette meg, harcolta ki mai értékeinket. Mondán Oaálló est Április 26-án, kedden este fél nyolckor a mendei Petőfi Sándor művelődési házban rendezik meg Máté Péter táncdalénekes önálló, estjét. Jegyek a művelődési házban és az iskolában elővételben is válthatók. Gyömrőn, 10 órától: a régi pénz- és éremgyűjtők klubjának foglalkozása, 14-től 18-ig: Faragó Pál festőművész kiállítása, 17-től: az ifjúsági klub összejövetele. Holnap zenetanfolyam, órarend szerint, 14-től: a kiállítás nyitvatartása, 18- tól: a kertbarátok klubjának foglalkozása. Monoron, 17-től: töfneg- sport foglalkozás, hétfőn 9- től: a vasutas-nyugdíjasklub községpolitikai rendezvénye, téma: az 1983. évi feladatok Monor fejlődésének tükrében, előadó: dr. Zimányi Gyula tanácselnök. Utána Szabó Teréz előadóművész szórakoztatja a résztvevőket, 18-tól: a kertbarátok körének foglalkozása, ismeretterjesztő előadás a talaj- untságról. 19-től: Extra dry dzsessz-koncert, ifj. Rátonyi Róbert hangversenye. A vendégek: Gadó Gábor, Berkes Balázs. Lakatos Géza. A belépődíj 40 forint, 17-től r a béEredeti szándékom szerint az az ajánlás került volna e riport élére: mindazoknak a gyesen lévő kismamáknak, akik halálosan únják a gyerek körüli, mindig azonos tennivalókat, azoknak, akik a megismétlődő napi körforgásból egyre gyakrabban fordulnak a konyakosüveg felé, azoknak, akik úgy érzik, az egy is sok, a kettő még inkább.... De ez így nem lenne igazságos. Hiszen az anya személyiségének kiteljesedéséhez is kell a más foglalatosság, a kikapcsolódás, s ez a történet nem lehet példa. Nem lehet, mert főszereplője, ha újra kezdhetné, talán nem élné ugyanúgy az életét. Mégis érdemes lenne megőrizni történetéből mindazt, ami ma egyre több családból hiányzik: az összetartó erőt, a melegséget, a szelíd irányítás képességét, az áldozatvállalást. — Mi, itt a környéken jól ismerjük Szundiékat — mondja a monori Bem utcában egy szomszéd. — És bár már hozzászokhattunk volna, hogy náluk mindennapos vendégek a gyerekek, az unokák, hogy van, aki Lőrincről lebiciklizik meglátogatni a mamát meg a papát, és hogy sose volt náluk veszekedés, vita, mégis, az ember valahogy nem tud napirendre térni a dolgok felett. Merthogy egyre gyakrabban tapasztalni és hallani: egy szülő fel tud nevelni hat gyereket, de a hat közül egy sem vállalja az idős szülőt. Szundiék tizenkét gyereket neveltek. És mindegyikükre számíthatnak. A vékony, idős asszony szemét rögtön elfutja a könny, amikor arra kérem, beszéljen az életükről. Ha az utóbbi esztendőkben sorra rátörő betegség nem torié volna meg, nem látszana rajta a kora, sem az, hogy sokkal nehezebb évtizedeket élt, mint annyian a vele egykorú asz- szonyok közül. Bal karja béna, lassan, óvatosan mozog, de ellátja a háztartást dzért, nem adja fel könnyen. Hiszen nem is adta fel, egész életében. — Kiskunkhalasiak vagyunk mi. Ott ismerkedtém meg az első férjemmel, aki műbútorasztalos volt, s ott is kezdtük közös életünket. Sorra jöttek a gyerekek, egymás után hat, mi pedig vándoroltunk, mindig oda, ahol jobb megélhetés kínálkozott. Pesten éltünk, s én éppen a hatodik gyerekemet, Olgit vártam, amikor a férjemet 40 évesen hat hét alatt elvitte a rák. Nem volt időm kétségbeesni. Megszültem Olgát, s visszaköltöztünk Halasra. A földeken dolgoztam, s hat esztendeig egyedül neveltem a gyerekeket. Ott élt Szundi Antal is. őt elhagyta a felesége, hat gyerekkel maradt egyedül, a legkisebb akkor hároméves volt. Tudtam, mit vállalok, amikor úgy döntöttünk: megpróbáljuk együtt, hiszen a gyerekeknek apára is, anyára is szükségük van. Egy család lettünk, s nem is tettünk különbséget azontúl, hogy melyiküklyeggyűjtő szakkör foglalkozása és asztalitenisz-edzés (a sportszékházban). Pilisen, 17-től: szórakoztató műsor Feleki Kamill és Korda György közreműködésével, 18-tól; ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban, 17.30-tól: Tizenkét hónap, 19.30-tól: Sértés. Holnap, 9-től: a zeneiskola szolfézs- és furulyaoktatása, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 18-tól: az asszonyklub és a díszítőművészeti szakkör foglalkozása. A moziban 17.30-tól és 19.30-tól; Szökés a halál elől. Üllőn, 18.30-tól: Feleki Kamill és Korda György műstora, hétfőn, 10-től: az Erdei tündér. mesejáték gyerekeknek. 17-től: gépkocsivezetői tanfolyam. Versesen, 19.30-tól: zenés kabaré. hétfőn, 17,30-tól és 18.30- tól: művészi torna, 18-tól: a kertbarátkor foglalkozása. nek Váradi a vezetékneve, és melyiküké Szundi. Egyformán kellett kapniuk mindenből. A „minden” persze nemcsak azt jelentette, hogy becenevük volt, hogy a mama mosdatta, etette, öltöztette őket. Tizenkét gyerekre elő is kellett teremteni a ruhát, a cipőt, az ennivalót. ::::: ::::: — Annyira volt tőlünk az iskola, mint a szomszéd utca. A papa a tehenészetben dolgozott, én a kertészetben, aztán Hernádon a baromfisoknál. Húsz anyadisznót tartottunk, így mindenki kivette a részét a munkából. Iskola után a nagyobbak zokszó nélkül mentek legeltetni a tehenet. S persze próbáltunk előbbre jutni. Ezért is költöztünk később Monorra, itt a tsz-ben jó állás kínálkozott a papának. Először egyedül próbálkozott, aztán mi is utána jöttünk, igaz, kevesebben, két nagyfiam Hernádon maradt, oda nősültek. Könnyebb lett. Addig minden héten négy nagy kenyeret sütöttem, a kicsiknek külön egy-egy kis cipót. És mennyi krumplit meg kellett pucolni egy ebédhez! Ágnes, Imre, Rozália, Tibor, Ernő, Olga, László, Irén, István, Sándor, Lajos, József. Naptárnyi név. Mindegyikükből ember lett, egymáshoz, a családhoz ragaszkodó, felnőtt ember. Van közöttük gépkocsi- vezető, három is, marós, targoncás, lakástervező, tanárnő. És született már 19 unoka, három dédunoka is. — Jönnek gyakran. Valaki mindig lakik is velünk, most a Józsi fiúnk, meg a családja. De sokszor volt, hogy jöttek, keseregtek: albérletbe kelA megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban a múlt vasárnap rendezték a járási rangadót, amelyen a Sülysáp 1-0- ra legyőzte a Ferihegy SE gárdáját. Akik ott voltak a mérkőzésen, váltig állítják, hogy jó meccs volt, s megérdemelten győzött a Tápió menti együttes. Ma délután a Sülysáp idegenben a Tápiószentmárton ellen lép pályára. Ősszel saját otthonában is kikapott 4-2-re a sülysápi tizenegy, s ma is ők az esélyesebbek. Az is igaz viszont, hogy járásunk csapatának nagyon elkelne legalább az egyik pont. A Vecsés a Soroksári VOSE csapatával játszik otthonában. A papírforma a vendégek győzelmét ígéri, de a hazaiak szeretnének meglepetést okozni. Nagyon nehéz lesz... Már hét közben megírtuk, hogy járásunk két képviselője a megyei II. osztály A-cso- portjában nagyon nehéz helyzetbe került. Az elmúlt vasárnap otthonukban szenvedtek vereséget. Tavaly ősszel 5-0-ra győzött az Üllő. így a pilisieket nvilván fűti a visz- szavneás vágya. A hazai pálya előnvével begvűjthetik a két pontot a pilisiek. A járási I. osztályban vilene menni. Dehogy menjetek albérletbe, mondtuk a papával, és mindig alakítottunk valamit a házon, a kamrából is szoba lett, hogy aki rászorul, elférjen. Most már mindegyiküknek önálló, szép lakása van. — Sosem elégedetlenkedtek, hogy nekik így kevesebb jut, mintha csak ketten-hárman lennének? — Nem úgy nevelődtek. Szerették egymást. Én sose hallottam tőlük panaszt. — Volt-e az életükben olyan nap, amikor ráértek reggel nyolcig aludni? — Nem volt, bizony. Hiszen kelteni kellett őket, reggelit készíteni, ellátni az állatokat, hozzákészülni idejében a naphoz ... — Nyaraltak-e valaha? — A gyerekek, azok igen. Mi, a papával nem. Mi ezt vállaltuk, és nekünk ők jelentették a gondot is, meg a boldogságot is. Koblencz Zsuzsa Vecsásen Szavssiéverseay Szerelem címmel, Pécsi Ildikó színművész önálló estjén mutatkozik be április 28-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel Vecsésen, a József Attila művelődési házban. A zongoránál: Szentirmai Ákos. Jegyek 40 forintos áron elővételben a könyvtárban is kaphatók. Másnap, pénteken délelőtt 9 órától, Juhász Gyula 100. születésnapi évfordulója emlékére községi szavalóversenyt rendeznek. szonylag sima forduló ígérkezik. Hazai győzelmet ígér a Gyömrő—Nyáregyháza, a Monor—Ceglédbercel, a Péteri— Kőcser találkozó, döntetlenhez közelálló' eredmény várható a Törtei—Dánszentmiklós, a Kecskéscsárda—Vasad és a Maglód—Abony meccseken, a Mende viszont esélyesebbnek látszik Ecseren. A serdülőbajnokságban az Üllő vezeti a rangsort, a második helyen az abonyiak állnak. Az Abony ma délelőtt Nagykőrösön lép pályára, s van esélye a győzelemre. Az Üllő is biztosan megszerzi a két pontot Pilisen, így tovább folytatódik a két csapat versenyfutása a bajnoki címért. Hazai győzelem várható a Ceglédi VSE—Gyömrő, a Dánszentmiklós—Monor, a Maglód—Albertirsa találkozókon, a Vecsés viszont esélyesebb Péteriben. Itt említjük meg, hogy az plmarac’t Dánszentmiklós— / bony felnőtt találkozót április 27-én, szerdán délután öt órakor nem Albertirsán, hanem Puszlavacson rendezik meg. G. J. ISSN 0133—SS51 (Monori Hírlap) Az ember olykor a legképtelenebb helyzetekkel találkozik. De ez néha csak utólag derül ki. Köpcös, középkorú férfi állít meg a járásbíróság lépcsőjén, meg tudnám-e mondani, hol találja a 12-es tárgyalótermet. Mutatja az idézést is, bontóper. Tapasztalatból tudom, a bíróság folyosóján valahogy mindenki közlékenyebb, Pillanatkép Öröm az utolsó percekben sem, árt megosztani — akár egy idegennel is — a bajt. Mondja a férfi is, kérdezés nélkül: — Most aztán megszabadulok az asszonytól! — Örül neki? — Hát persze! Gondolja el, még a biciklit is hozzámvágta az utcán! Es úgy fejbevert a székkel, hogy mindig sajog ha időváltozás van. Ö az,, ott áll már, nézze! És rámutat egy retiküljét szorongató, vékonyka asszonyra, akit ha most az utcán érne a vágtató szél, könnyedén a Vigadó elé lebbente- ne. Ki merné hát biztonsággal állítani, hogy melyik nem is az erősebb? K. Zs. Két nap kulturális programja Mai fociajánhtunk Járási rangadó Pilisen
