Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

6 xMA<w 1983. Április 24., vasárnap POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Dicsérik A múlt heti, április 17-i Pos­tabontás egyik cikkében a Du­nakeszin levő OTP-fiókról ol­vashattunk dicsérő sorokat. Én is ily módon szeretnék köszö­netét mondani az ott dolgo­zóknak. Velem is megtörtént, de nem egyszer, hanem négy alkalommal, hogy nem szere­pelt a nyertes totószelvényem száma a listán. (A legérdeke­sebb az volt, hogy mind a négyszer két-két tíztalálatos- ból csak egyet-egyet vettek fel a lajstromra.) A dunakeszi OTP-kirendeltségben minden alkalommal a legnagyobb ud­variassággal felvették az ada­tokat, és ennek eredményekép­pen két-három hét múlva megkaptam a nyereményt. Ez­úton szeretnék az OTP dolgo­zóinak még egyszer köszönetét mondani. Zsolnai József Dunakeszi Csapán emlékeztetőül: a múlt he­ti Postabontásunkban az egyik ked­ves dunakeszi levelezőnk arról szá­molt be, hogy míg az újpesti to- tózóban egyszerűen nem foglal­koztak vele, nem segítettek abban, hogy pénzét megkapja, addig Du­nakeszin kedvesen, udvariasan a segítségére siettek, örülünk, hogy a bürokráciát joggal szidó levelek mellett olyanokat is kapunk, me­lyek az ügyintézőket dicsérik. letéve! asztalitenisz-verseny zajlott le a MÜÁRT Vállalat­tól kölcsönkapott asztalon. A díjakat a nyertesek Polgár Ti­bortól, a nagyközségi tanács elnökétől vehették át. Szeret­nénk folytatni ezt a verseny- sorozatot, a helybeliek, vagy itt dolgozók jelentkezését vár­juk. Az érdeklődők az 1. szá­mú iskolában dr Juhár Já­nosnál, vagy dr. Tárcsái Imré­nél jelentkezzenek. Az új is­kola tornaterme megfelelő színhely a versenyekhez. Csere László Pomáz Vetélkedők A . hagyományokhoz híven ezúttal is a ráckevei és a da- basi járás úttörői rendeztek közösen mezőgazdászvetélke­dőt. A dömsödi általános iskola gyakorlati foglalkozásokra használt kertjében ízléses ki­állítás várta az eseményen részt vevő fiatalokat és felnőtt kísérőiket. Először az elméle­ti felkészültséget próbára te­vő tesztlapokat kellett kitölte­niük, majd a műhelyben és a gyakorlókertben szorgoskod­tak. A zsűri pontozta a vála­szokat, ellenőrizte a munka minőségét. A teljesítmények összesítése alapján hirdették ki a vetélkedő végeredményét. Huszár István„ a szakági bi­zottság elnöke adta át a győz-i teseknek — lnárcs és Sziget- csép csapatának — a díjakat. A közelmúltban Pomázon A vesztesek sem jártak rosz- dr. Juhár János, dr. Tárcsái szül: a vetélkedő résztvevői a Imre és Pintér Sándor vezény- dömsödi iskola vendégeiként Tömegsport Tudnivalók a bedolgozásról Se munka, se pénz A levelek között egyre gyak­rabban találunk olyanokat, melyeknek írói azért kérik se­gítségünket, mert nem sze­retnek tétlenül otthon ülni és szívesen vállalnának valami­féle bedolgozást. Polya Mi- hályné Túráról például így ír: egy éve lesz, hogy nem dol­gozom, mert azt a bedolgozást, amit eddig csináltam, meg­szüntették. Építkezünk, na­gyon kell a pénz. Mivel egész­ségi állapotom a fezülés óta nem a legjobb, ezért csak itt­hon tudok munkát vállalni. Sajnos, nem találom meg a módját. Hasonló gondjai vannak Pecze Lajosnénak is, aki Ba­gón adta föl levelét. Idézünk soraiból: Kislányom három­éves lesz, lejár a gyesem. Fiam, aki hatéves, tavaly műtéten esett át, szeretnék tehát to­vábbra is itthon maradni. Természetesen úgy, hogy dol­gozhassak. Mechanikai mű­szerész vagyok, de hiába ke­restem, semmiféle bedolgozói munkát nem találtam. Nemecz Jánosné Ácsáról írt nekünk, soráig szintén figye­lemre méltók:'Régóta szeret­nék bedolgozást vállalni, de községünkben erre nincs mód. Nemrégiben Ácsára költözött egy fiatalasszony, aki a taná­cson' bejelentette, hogy meg szeretnék teremteni az ilyen munkalehetőséget a községben Idáig harmincán jelentkeztünk nála. Sajnos, még mindig nem kaptam munkát. Pedig nagy szükségem lenne rá. Körmendi Eleonóra, Kere­pesről a következőket írja: Három -éve ment apósom nyugdíjba, belecsöppent a semmittevésbe. Szeretnék se­gíteni neki, de sajnos, helyis­meret hiányában nem tudjuk, hova forduljunk, hol találha­tunk olyan helyet, ahol be­dolgozóként alkalmazzák. Hasonló gondokkal küzd a visegrádi Schubaur Józsefné, valamint a kakucsi Mészáros Lászlóné is. ★ A Pest megyei Tanács munka­ügyi osztályához fordultunk se­gítségért. Dr. Kiss Enikő főmun­katárstól megtudtuk, hogy hozzá­juk is sok hasonló tartalmú levél érkezik. Kérdésünkre, hogy hol prófcfcálkozhatnak a bedolgozást keresők, a következő választ kap­tuk: — Először is a helyi tanácsot kel! finom falatozással fejezték be a napot. Bálint Ferenc Kiskunlacháza Érbetegek Örömmel olvastam a Pest megyei Hírlapban a kapuvári érbetegek rehabilitációs kór­házáról szóló cikket. Boldog vagyok, hogy szűkebb hazánk, Pest megye lakosai az újság­ból szerezhettek tudomást a minden igényt kielégítő gyógy- intézmény működéséről. Én rendszeresen visszajáró beteg vagyok a kapuvári kórházba. Amikor először beléptem az aj­tón, egy latin felirat — ma­gyarul azt jelenti: A beteg jó­léte a legfőbb törvény legyen! — tűnt a szemembe. Azt hit­tem, üres frázis, de a kezelé­sek alatt tapasztalhattam, hogy itt e mondat minden szavát komolyan veszik. Én, sajnos, már sok kórházban, intézetben megfordultam, de ilyen köz­vetlen, baráti, családias lég­kört még sehol sem tapasztal­tam. A dr. Ballagi Farkas fő­orvos vezette, lelkes, fáradtsá­got nem Ismerő, kiválóan kép­zett kollektíva foglalkozik itt az emberekkel, s nagyon sok társaimnak adta vissza már az életkedvét, lelki nyugalmát. Molnár József Tápiógyörgye Udvariatlanul Bár budapesti vagyok, de ol­vasom a Pest megyei-Hírlapot, annál is inkább, mert rendsze­resen megkapom. Egy igen lel­kiismeretes egyetemista hord­ja ki az újságot a hét hat nap­ján. Hétfőn ő szabad, és ilyen­kor a posta dolga lenne, hogy a Népsportot — ezt szintén já­ratom — a lakásomra hozza. Erre azonban hiába várok. No­sza, felhívtam a posta hírlap­csoportját, de intézkedni nem tudtak, mondván, érdeklődjek a kézbesítők csoportjánál... Nenj voltam rest, felhívtam őket. Az a kézbesítő, aki a ml házunkba hordja a leveleket — a hétfői újságomat viszont nem — azt mondta, hogyan horda­ná, ha nincs kartonom. Ezt a papírt állítólag a hírlapcso­portnak kellett volna kiállíta­nia. Üjra felhívtam őket, de udvariatlanul azt - válaszolták: már megmondták, hogy hova menjek. Elmagyaráztam volna, hogy már megtettem ami tő­lem tellett, de nem sikerült, mert lecsapták a kagylót. Az eljárást méltánytalannak ér­zem és helytelennek, kérem segítsenek, talán önökkel nem bánik el ilyen könnyen a pos­ta. Jakab Ferenc Budapest ön téved. A posta velünk sem kivételez. Akadnak közülünk né- hányan, akik időnként nem kapják kézhez előfizetett lapjaikat, folyó­irataikat. Tapasztalatunk szerint, egyáltalán nem elszigetelt jelensé­gek ezek. Tudjuk, önt ez egy csep­pet sem vigasztalja, de hiszünk abban, ha minél több o'yan panasz­levelet teszünk közzé, mint pél­dául az öné, előbb vagy utóbb csak lesz valamiféle változás! Garázs nélkül A Bárány utca 6/b. számú házunkban van néhány ga­rázs, az egyik üresen áll, gon­doltam, megveszem az OTP- től. Azt hittem, hogy ennek semmi akadálya nem lesz, mi­vel a helyi kirendeltségen egy listát tettek közzé, melyben — a városban levő eladásra szánt garázsok között — ez is szere­pelt. Beadtam a kérvényt, ám amikor érdeklődtem, közölték, hogy nem eladó, az OTP visz- szatartja, raktárát rendez be benne. Azóta is üresen áll. Nem értem azt sem, hogy ak­kor miért hirdették meg? Török István Nagykőrös ★ Felhívtuk telefonon az OTP nagykőrösi fiókjának vezetőjét, aki elmondta, hogy az ön házá­ban, a Bálvány utca 6/b. szám alatt valóban megtartottak egy garázst, ezt raktárnak fogják használni. A fiókvezetőtől meg­tudtuk azt is, hogy egy rossz, ré­gebbi lista alapján jelentkezett, s így történhetett a félreértés. Egyébként amikor az OTP-nek már nem lesz szüksége a garázs­ra, akkor a vásárlásban elsőbbsé­gi joga lesz. Mindenesetre ezt személyesen beszélje meg az OTP nagykőrösi kirendeltségének vezetőjével, várják! önt. Vandálokról Sokan és sokszor írtunk már a parkjaink fáit kicsavaró, a telefonfülkéket, -készülékeket Hetek óla Szállításra vár Húsvét előtt bárom nappal érkezett a gödöllői Szilágyi Erzsé­bet utcába három konténer, hogy az ott lakók a tavaszi lom­talanítás során összegyűlt hulladékokat ezekbe rakják. Azóta három hét eltelt, és a konténerekben még most is ott büzfilög a egyre tornyosuló szemét. Vajon meddig kell még várni a szál­lításra? szétverő, a MÁV és a HÉV szerelvényein milliós károkat okozó vandálokról. Mégis úgy tűnik, mintha lyukas kanállal meregetnénk hasztalan a ten­gerek keserű és sós vizét. Lép- ten-nyomon látja az ember rombolásukat, primitív jelle­mük figyelmeztető nyomait. Ügy tűnik, nagyfokú megszo­kás, beletörődés és társadalmi közöny is bátorítja ezeket a csak rombolni tudókat. Van egy javaslatom: az illetékesek kí­sérleti jelleggel jelöljenek ki — a reggeli és délutáni órák­ban — diákkocsikat, ahová diákbérlettel kötelesek felszáll­ni, s így az esetleges károk felderítése könnyebb lenne. Meggyőződésem, hogy szűkíteni lehetne azoknak a körét, akik vandál módon rongálják a köz­vagyont. Persze azután is szükség lenne a jólnevelt fia­talok, valamint a felnőttek pél­damutatására és a fokozott éberségre. Sík István Gödöllő Onnét van Igaza, a vandálokkal szemben határozottan föl kell lép­ni. Azt azonban nem hisszük, hogy csupán a diákok lennének azok, akik tönkreteszik a telefonfülké* két, kicsavarják a fákat és fölha­sogatják a vonatok, autóbuszok üléseit, huzatait. Sőt. Tapasztala­tunk szerint éppen nein a diákok azok, akik mindezt elkövetik. Ter­mészetesen általánosítani nem le­het, ezért még a jólnevelt és a jól tanuló fiatalok között is akadnak olyanok, akikben fölül kerekedik a rombolási ösztön. Am, sajno», a felnőttek sem maradnak le a kár­tevésben. így aztán a példamuta­tással is baj van. Nyugdíj vagy járadék? Már csak méltányossági alapon de egyben fel kellett volna hívni a néni figyelmét arra, hogy hová forduljon a jára­dék folyósítása érdekében. Ha a járadék ügyében ismét hoz­zánk fordul, számíthat a biz­tos havi jövedelemre. Első legyen az ember • A biztató információ után újabb telefon érkezett a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságtól. Az eset alapos elbírá­lása után közölték, hogy La­kos néni mégsem kaphat já­radékot, mert férje halálakor még csak három éve volt élet­ben az a rendelet, mely a tsz- tagokat nyugdíjbiztosítási já­rulék fizetésére kötelezte. Ha Lakos István — tagsági évei­nek számától függetlenül — öt évig fizette volna a biztosítást — ebben halála akadályozta meg — felesége jövője bizto­sított lett volna. Igaz. hogy 1975-ben ezt, a kötelező nyug­díjbiztosítási járulék fizetésé­nek legrövidebb idejét három évre csökkentették, de Lako- sékra a férj halálakor érvény­ben levő rendelet vonatkozik. Méltányossági alapon kivé­telt csak a Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság tehet. Csak az ő Ijatágkörük terjed odáig, hogy a jogszabályok és ren­deletek mögött figyelembe ve­gyék az emberi sorsokat, az élethelyzeteket is. Levélírónk tehát ezt az utolsó fórumot veheti még igénvbe. s ott re­mélheti kérelmének kedve­zőbb elbírálását. Mr. Ä. Kalmár Jánosné, dabasi ol­vasónk levelével idős nagy­mamája, özvegy Lakos István­ná ügyében kereste meg szer­kesztőségünket. Mindig otthon találnak, a nagymamát nem merem egyedül hagyni, inkább bedolgozást vállaltam. — írta. — .Két éve lakik nálunk a nagymama, addig édesanyám gondolta/ Halála után nem hagyhattuk egyedül Tatár- szentgyörgyön. Nemcsak haj­lott kora miatt, hanem azért sem, mert évi jövedelme mind­össze 600 forint, a földjáradék. A mi kettőnk keresete sem sok, hétezer forintból nehéz el­tartani két iskolás gyereket, magunkat és az idős asszonyt. Ügy gondoltuk hát. hogy a Pest megyei Társadalombizto­sítási Igazgatósághoz fordu­lunk özvegyi nyugdíjkérel­münkkel. Meghalt a lánya is A fiatalasszony vastag papír- köteget tesz elém, kérelmek, válaszok, igazolások és elis- mervények kerülnek elő. — A nagypapa 1961-től (tsz- tag volt. Igaz, csalt akkor dol­gozott Örkényben, a tsz-nél, ha idénymunkára hívták. Fő jöve­delmük a maradék földjük megműveléséből származott. — A férjem halála előtt a Repülőzaj Itt a jó idő, a különböző sportolási lehetőségek ideje. Dunakeszin lakom, természe­tesnek tartjuk, hogy az abla­kokat egyre többször nyitva hagyjuk, kell a friss levegő. Az azonban már nem termé­szetes, hogy a város hét végi csendjét -- amikor kipihen­nénk a fáradalmakat — elve­szik tőlünk. Sportrepülőgépek húznak el a fejünk felett, za­juk zavarja nyugalmunkat. Még a csukott ablaknál is ne­héz elviselni a repülőzajt, igen jó idegrendszerű embernek kell lennie annak, akit ezek az éles hangok nem bántanak. Nem értjük, miért a város felett, s mért nem a mezők, a rét fe­lett repülnek ezek a gépek. Mi már itt többen vettünk füldu­gót, de nincs ínyünkre a szom­batot és vasárnapot bedugott füllel eltölteni. Bíró József Dunakeszi Fúj a szél Az utazókat az Aquincum-ál- lomáson, a Szentendre felé tar­tó HÉV megállójában a sza­bad ég fogadja. A szemben lé­vő oldalon, a Pest felé tartó vonat megállójában van váró­terem, de itt semmi 1 Esőben, hóban, szélben didereghetünk. Ugyan megtehetnénk, hogy a túloldali fedett helyiségbe hú­zódunk be, és ott várjuk a HÉV-et, ám e2 elég veszélyes. Könnyen lemaradhatunk, meg­eshet, hogy nem tudunk idő­ben átszaladni a megállóba. Kérjük az illetékeseket, hogy minél előbb építsenek az uta­zóközönségnek várótermet. Sokszor és sokan vennénk igénybe! Az óbudai gázgyár dolgozódnak nevében: Maróthy Mihály Tahüótfalu Szerkesztői üzenetek F. I., Gödöllő: ön azokról a kői tárokról tudósít, akik élvezik i adómentesség minden előnyét, a: az bejelentés nélkül fusiznak. J: vasoljuk, hogy forduljon a bel; tanács illetékes osztályához. U. D.-né, Vác: ön a Statisztik Hivatal jelentésében fedezett f hibát. Osztott-szorzott, és rájött a ra, hogy valami nincs rendben nyugdíjjal. Nos, utána néztünk, hivatal nem tévedett. volna Lakos István nyugdíjjo­gosult, halála előtt? — Feltehetően a tsz illeté­kesei a valóban jogos öregsé­gi járadék folyósítása érdeké­ben tettek lépéseket. Ez a já­radék minden olyan tagnak, — illetve halála után, vele együtt élt házastársának — jár, aki férfiak esetében 70. nőknél 65. életévét betöltötte, és három évnél hosszabb tag­sági időt tud igazolni. Termé­szetesen csak akkor kaphatják meg az öregségi járadékot, ha más jövedelemmel, rokkantsá­gi nyugdíjjal nem rendelkez­nek. — Ebben az esetben özvegy Lakos Istvánná valamennyi követelménynek megfelel. Fér­je több, mint tíz évig volt tsz- tag, halálakor betöltötte a het­ven évet, felesége, aki jelen­leg nyolcvanöt éves, tíz évvel ezelőtt már túl volt a hatvan­ötön. Egyéb jövedelme nincs. Miért esett el mégis tíz évig az özvegyi jogú öregségi já­radéktól? — Az ügyintézés során fel­tehetően elkerülte az illetékes figyelmét, hogy ez esetben nyugdíjra ugyan nem, de já­radékra jogosult a kérelmező. Az özvegyi nyugdíjkérelem el­utasítása jogszerű volt ugyan. földünket tagosították — veszi át a szót a 85 éves asszony. — Akkor kérte ő a nyugdí­ját, 1972. körül, több mint tíz év tagság után. Meg is kapta voina, a papírok már mind rendben voltak, amikor meg­halt. Attól kezdve én a lá­nyomnál éltem, ő azt mondta, ne törődjön a nyugdíjjal édes­anyám, eltartom én magát. Aztán ő is meghalt, így kerül­tem az unokámhoz. Öregkori kálvária Az idős asszony özvegyi nyugdíj kérelmét azonban 1982. augusztusában elutasították. Ügyében sem az Örkényi Bé­ke Tsz, sem az ügyvéd, nem tett a továbbiakban semmit. Ezért fordultak szerkesztősé­günkhöz. Érdeklődésünkre Aradi Já­nosné, a Pest megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság tsz-nyugdíj osztályának cso­portvezetője a következő fel­világosítást adta: — özvegyi nyugdíj ebben az esetben valóban nem jár a néninek. Ahhoz ugyanis tíz év folyamatos munkaviszonya kellett volna legyen a férjé­nek. — Akkor milyen alapon leit fölkeresniük az érdeklődőknek. Amennyiben ott nem tudnak sem­mi biztatót mondani, akkor a já­rási hivatalhoz kell fordulniuk. Gyakran előfordul, hogy ott sem tudnak segíteni a rászorulóknak. Ilyenkor javasoljuk, hogy a be­dolgozást keresők forduljanak a megyei tanács munkaügyi osztá­lyához. Mi, érthetően, szélesebb áttekintéssel rendelkezünk, és a közigazgatási határokon túl is vannak kapcsolataink. Megértjük mindazoknak a problémáit, akik otthon szeretnék hasznosítani ma­gukat, és a legmesszebbmenőkig igyekszünk segíteni. Dr. Kiss Enikő válaszához mind­össze annyit tennénk hozzá: jó lenne, ha helyben is — a közsé­gekben, a városokban — rugalma­sabban kezelnék ezt a kérdést, és még többet tennének azért, hogy megteremtsék a bedolgozási le­hetőséget kínáló munkahelyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents