Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

Aszfalt az autósztrádához . • ' **. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1983. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Hépfrantmozgalom Feladatok a lakókörzetekben Veresegyházon van az ország lenagyobb aszfaltgyártó, -keverő gépe, amelyet a Betonútépítő Vállalat üzemeltet. Az autósztrá­dát építő olasz gyártmányú, Marini típusú gépével óránként 160 tonna aszfaltot készítenek Hancsovszld János (elvétele Közművelődési hónap Sokrétű javaslatot dolgozott ki a szocialista brigádoknak kulturális vállalásaikat segí­tendő az ikladi Ipari Műszer­gyár művelődési bizottsága. Az előző évek tapasztalatait figyelembe véve igyekeztek színesíteni a programokat és új kezdeményezéssel is előáll­tak. Közművelődési hónapokat szerveznek, amelyeknek az a lényege, hogy egy-egy' gyáregy­ség, főosztály védnökséget vál­lal a rendezvények felett. Ilyenkor jobban előtérbe ke­rül az ott dolgozók egyéni elképzelése, de a feladatokból is nagyobb rész hárul a bri­gádokra, a szervezés és a moz­gósítás során. "Máris vannak jelentkezők, akik közül elsőnek a szerszám­gyáregység brigádjai szervez­nek közművelődési hónapot áprilisban. Négy programjuk­ból a két legfontosabb: a szerszámüzemben rendezik meg a költészet napja április 13-i műsorát. Április z3-án pe­dig ók lesznek a házigazdái a szocialista brigádKlubnak, amelynek vendége minden bi­zonnyal Fenéket Judit író, a Nők Lapja munkatársa. A brigadklub legutóbbi ren­dezvénye is jól sikerült. A gyár brigádtagjai közül száz- húszán jelentek meg, hogy megnézzék a Döme Piroska forgatókönyve alapján készült Nyúlkenyér című filmet, amelyet 1979-ben készített az azóta elhunyt rendező, Rémiás Gyula. A vetítés utáni beszél­getésen, amelyen a film fő­szereplője, Papp János szín­művész is részt vett, sok ér­dekességet hallhattak a forga­tásról, illetve azokról a tata­bányai bányászellenállókról, akiknek 1944-es tetteiről szól a mű. Papp János befejezésül olyan verseket adott elő, ame­lyek mondanivalója és hangu­lata beleillik a film alapgon­dolatába. A nap programja Április 2-án. Veresegyház, művelődési központ: A Kugli együttes koncertje, utána diszkó, 20 órakor. Április 3-án, vasárnap és 4-én, hétfőn a gödöllői mű­velődési központ zárva. Április 3-án: Veresegyház, művelődési központ: Locsolóbál (játszik Bata Osz­kár és együttese), 20 órakor. Április 5-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Agrárközművelődési napok, megnyitó, 11 órakor. Agráregyetem: Agrárközművelődési napok. A zenei szekció programja délután 2 órától, komoly ze­nei együttesek a színházte­remben, könnyűzene a pince­klubban. Veresegyház, művelődési központ: Filmvetítés a nyugdíjasklub­ban. Emlékezzünk ... Mond mit érlel... 19 órakor. Talán nem tévedünk túl na­gyot, ha úgy véljük, az utóbbi Vetekben lezajlott tanácstagi beszámolókon megjelent és felszólaló lakók egyébként is érdeklődnek városuk, utcájuk, körzetük sorsa iránt. Nos, még ezek között az érdeklődő, föltehetően az átlagosnál tájé­kozottá bb emberek között is meglepően sok akad, aki olyas­miről nem tud, amiről nagyon gyakran esett mostanában szó, a legkülönfélébb alkalmakkor, fórumokon. Ismételten felvetik például, miért nem telepítenek az Alsó­park mélyében levő gyógyvízre fürdőt. Olyan is akad, aki lel-\ ki szemei előtt világhírű kú­rálóhelyet lát ezen a terüle­ten, nyilvánvalóan a hozzá­tartozó szállodával és kiegé­szítő létesítményekkel együtt. Holott ennek a víznek a mi­lyenségéről is sokszor beszél­tek a legutóbbi hónapokban,, években, a blahai strand fel­újításával kapcsolatos eszme­cseréken és máskor is. Jobb döntések Tájékozottság nélkül nem foglalhatunk állást, nem kép­viselhetjük hatásosan érde­keinket. Véleményünk sem le­het megalapozott a tárgyról szóló információk nélkül. Hányszor kérdezgetjük egy­mástól, a válasz reménye nél­kül, nem tudod, miért bonta­nak itt, mit építenek itt vagy ott? Kíváncsiak vagyunk, kí­váncsiságunk csillapítására azonban cselekednünk kell, ha csak annyit is, hogy leme­gyünk a sarokra az újságért Vagy elmegyünk a lakókörzeti megbeszélésre, a népfront kezdeményezte eszmecserére. A népfront városi bizottsá­ga a minap tett jelentést a városi párt-végrehajtóbizott­ságnak a munkája továbbfej­lesztésére teendő lépésekről. Ez, mint a testület tagjai is hangsúlyozták, programnak is felfogható, s há csak a java megvalósul, bízhatunk abban, hogy tájékozottabb lesz a la­kosság, az eddiginél jobban és melyebben részt vesz az életét befolyásoló döntések előkészítésében, meghozatalá­ban. Gödöllő 28 ezres lakosságá­nak viszonylag szerény hánya­dát mozgósította a napokban véget ért tanácstagi beszámo­lók sorozata. De voltak né­hány százan, közülük számo­sán elmondták véleményüket, minden valószínűség szerint olyanok nézetét is képviselve, akik távol maradtak. Mások a munkahelyükön tesznek szóvá hiányosságokat, gondokat, pa­naszokat a város ellátásával, közlekedésével, útjaival, ven­déglőivel kapcsolatosan. Réteg, korosztály A népfront szekcióiban, a rétegpolitikai, a honismereti, a környezetvédelmi bizottság­ban, a fogyasztók tanácsában ismét több tucat ember talál­ható, akik meglehetősen tág körből hozhatnak információt, illetve adhatnak tájékoztatót társaiknak az elképzelésekről, mozgósítva egyben a feladatok végrehajtására. A rétegpoliti­kai bizottságnak például fog­lalkoznia kell az idősebbek helyzetével, a fiatalok sajátos kérdéseivel, beilleszkedésük­kel, igényeikkel, szórakozási, sportolási lehetőségeikkel. Szorgalmazni a nők még fo­kozottabb résztvételét a köz­életben. Másfelől kapcsolatot kell tartania a városban mű­ködő más, hasonló kérdések­kel foglalkozó intézmények- ,kel, bizottságokkal. Honismeret és helytörténet összefüggései közismertek. Ezen a téren a nyugdíjastól a középiskolásig minden korosz­tály és foglalkozási réteg meg­található. A pályázatokra való felkészülés során, egy-egy vá­rosrész, szakma, csoport életé­nek kutatásakor felfigyelhet­nek olyan mozzanatokra, ame­Óvodásoktél nyugdíjasokig Megszerettetni az olvasást A vérségi klubkönyvtár já­rásunk kis lélekszámú telepü­léseinek hasonló intézményei­hez viszonyítva jelentős össze­get fordít állományának gya­rapítására. Tavaly tizennyolc- ezer forintot költöttek könyv- újdonságokra, amelynek ered­ményeként év végére 5692 kö­tet sorakozott a polcokon. Ezenkívül jó néhány sokak által forgatott, elrongyolódott könyv várja jobb sprsát, az újrakötést. A 176 ezer forint értékű könyvállomány darab­számra jóval hatezer fölött járna, de a leltározáskor 633 kötetet kellett törölni a jegy­zékből, ami ugyancsak tekin­télyes szám. Sajátos rétegződés A könyvtárnak az év végén 257 olvasója volt. Megoszlá­suk mind életkorukat, mind foglalkozásukat tekintve igen aránytalan. Mint a legtöbb helyen, itt is az általános is­kolások alkotják a látogatók táborának jelentős részét, csaknem ötven százalékát, de számuk további nevelésére még mindig van lehetőség. A 122 általános iskolás mel­lett 13 középiskolás és 14 szakmunkástanuló szerepel a jegyzékben. E rétegre jellem­ző, hogy nem pusztán az olva­sás gyönyörűségéért jelennek meg a kölcsönzési napokon, sokszor iskolai feladataik is erre sarkallják őket. A könyvtári tagok közül 54 az iparban dolgozik. Ha nem is nagy ez a szám, a könyvtá­ros elégedett lehet vele, külö­nösen akkor, ha rápillantunk a következő rubrikára, amely­ben egy hatos szerénykedik, s akiket takar: szövetkezeti dol­gozók. A szellemi foglalkozá­súak száma 24, az adminiszt­rációs dolgozóké 9, a nyugdí­jasoké 13, két személyt pedig az egyéb rovatba soroltak. A 14 éven aluliak az elmúlt esz­tendőben 5190 könyvet kölcsö­nöztek, a felnőttek 2582 dara­bot. A számadatokat óvatosan kell kezelni, hiszen a kölcsön­zött kötetek és az elolvasott művek közé nem lehet egyen­lőségjelet tenni. A számok arról sem adnak felvilágosítást, hogy mennyit olvastak tavaly a vérségiek. A könyvtárlátogatók egy része a munkahelyén is könyvtártag, onnan is kölcsönöz, másrészt a háztartások mintegy hatvan százalékában rendszeresen vásárolnak könyveket, s azo­kat feltehetően el is olvassák. Kinek mi tetszik? A könyvtár vezetője, Fehér Mihályné áprilisban, augusz­tusban és decemberben figye­lemmel kísérte a kölcsönzött művek jellegét. Az olvasók életkori megoszlásának meg­felelően a legtöbbet a gyer­mek- és ifjúsági irodalom kö­réből vitték ki, a három hó­napban összesen 816 kötetet, amit számban a szépirodalom követ. Szakkönyvet 48, társa­dalomtudományi jellegűt 52, természet- és alkalmazott tu­dományhoz sorolhatók közül pedig 42 darabot kölcsönöz­tek, viszont sokat csak hely­ben lapozgattak. Klubrendezvények Az alsó osztályok a tanterv­ben szereplő könyvtári órák mellett rendhagyó órákat is tartottak a könyvtárban. Ezenkívül szervezett könyv­tárlátogatásra ' öt alkalommal került sor. A programot négy­szer vetélkedő színesítette, s tavaly végre sikerült író—ol­vasó találkozót is szervezni: Moldova Györggyel ismerked­hettek meg az érdeklődők. A vérségi klubkönyvtár az év elején a nevelési központ része lett. A szervezeti válto­zás kedvező hatása számos ponton érződik. Az oktatási intézményekkel kötött együtt­működési megállapodások he­lyébe az együttmunkálkodás lépett. A cél változatlan: a könyvek megszerettetése, az olvasás szépségének, szüksé­gességének felismertetése. E nevelőmunkát már az óvodások körében sem árt tervszerűen végezni, de nem is hiányzik a terv. A nagy­csoportosok havonta egy alka­lommal. időznek a könyvek között. Először magával a könyvtárral ismerkedtek meg. válogathattak a mesekönyvek között, kedvükre lapozgathat­tak, s természetesen mesét is hallgattak. Legközelebb már maguk is mesélnek társaik­nak. Az utolsó alkalommal, a nyári szünet előtt az elsősök is jelen lesznek a foglalkozá­son, bemutatják hogyan tud­nak olvasni, ami bizonyára felkelti a leendő elsősökben az olvasási vágyat. A felnőtt olvasók táborának szélesítésére is történtek kez­deményezések. A könyvtár vezetőjét e téren az az elv ve­zérelte, hogy inkább kisebb mértékben emelkedjen a sta­tisztika, de a növekedés tény­leges olvasókat takarjon. Meg­állapodott a kartali Petőfi Termelőszövetkezet vérségi gépműhelyének szocialista brigádjával, hogy a tagok be­iratkoznak a könyvtárba, vál­lalják havi egy könyv elolva­sását, s ezekből vetélkedőt ren­deznek. Az első lépés Hasonló tervei vannak a könyvtárosnak a túrái Gal- gavidéke Áfész helyi dol­gozóival kapcsolatosan is, akik az első lépést, a beirat­kozást már megtették. Benső­ségesebb lesz a viszony a nyugdíjasokkal is, akik ha­vonta egy alkalommal itt tartják összejövetelüket. B. M. lyek hasznosíthatók a jelen­legi fejlesztés mikéntjének meghatározásakor is. Összefogva Ha valami mindenkinek ügye, az minden bizonnyal a környezetvédelem. Nem rin­gathatjuk magunkat abban az illúzióiban, hogy mindent meg­teszünk azért, hogy holnap és holnapután legalább a mai körülményeket biztosíthassuk magunknak. A tanácstagi be­számolókon is ismételten el­hangzottak a rongálás,, pusz­títás példái. Ha csak annyit mondunk, a környezetvédelmi bizottság vállaljon nagyobb szerepet e munka jelentőségé­nek tudatosításában, már te­kintélyes feladatot fogalmaz­tunk meg. Kritikusan értékelték az 1980-ban megválasztott körzeti népfrontbizottságok működé­sét. Itt is tág tere mutatko­zik az aktivitásnak, összefog­va minden társszervezettel so­kai tehetnek a közvetlen kör­nyezet fejlesztéséért, rendben tartásáért, a kellemesebb kö­rülményekért, Egészségügyi, kulturális, sportolási lehetősé­gek, a bolthálózat, a szolgálta­tás — valamilyen formában mindenkit érintenek, aki vala­mit is lendít az egyik vagy másik területen — sokat tett. Ha végigfutjuk a közszerep­lés és cselekvés lehetőségeit, úgy találjuk, tág tereink van­nak. Ki kell használnunk őket, hogy tovább bővíthessük eme tereket. K. P. Labdarúgás ’ A negyedék forduló A negyedik fordulóval foly­tatódik vasárnap a járási lab­darúgó-bajnokság. Az éllovas Pécelnek ezúttal bizonyára ne­hezebb dolga lesz, mint leg­utóbb Galgamácsán, ahol könnyedén ontották a gólokat. Az 5. helyezett Zsámbok ott­honában kell megküzdeniük az újabb bajnoki pontokért. Leg­alább ilyen nehéznek ígérkezik az egyetemisták helyzete, akik a negyedik Túrához látogat­nak. A részletes program: Mo- gyoród-^Domony, Túra— GEAC, Zsámbok—Pécel, Hé- viggyörk—lsaszeg, Valkó— Galgahéviz, Kerepestarcsa— HMSE, Erdőkertes—Galgamá- csa. Az ifjúságiak 14, a fel­nőttek 16 órakor lépnek pá­lyára. iái Ügyeletié Állatorvosi ügyelet: Csö­mörön, Erdőkertesen, Gödöl­lőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen. Szád'' " Veresegyházon, Vácegresen április 2-án, szóm- baton 8 órától április 5-én, kedden 8 óráig: dr. Szécsi László, Gödöllő, Szabadság u. 101. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon április 2-án, szombaton 8 órától április 5-én, kedden 8 óráig: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth u. 3. Az ügyeleti napon végzendő- exportszállításoknál dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kos­suth u. 3. szám alatti állat­orvos vehető igénybe. BjzOMRftTI JEGYZET a Apiflóra Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: brigád? Kinek-ki- nek más. A falusiaknak minden bizonnyal a szövet­kezeti munkacsapat, a vá­rosiaknak az üzemek, gyá­rak szocialista brigádjai, az ifjonti diákságnak esetleg a tanulmányaikból ismert partizánosztagok. Ma mégis legtöbbször a másodikra, a szocialista brigádmozga­lomra asszociálunk, s jog­gal. Hiszen ez van benne leginkább a köztudatban. Mégpedig elsősorban a nagyvállalatoknál, ipari üzemekben, szövetkezetben működő kollektívák, ame­lyekről jószerivel minden­nap olvashatunk lapunk hasábjain is. Hol azért, mert munkahelyi felaján­lást tettek, hol mert a vá­rosszépítésben tevékeny­kedtek, hol meg azért, mert egy-egy jól sikerült kirándulásuk, kulturális programjuk megérdemli, hogy szélesebb körben is tudjunk róla. Persze még az ünnepi al­kalmakkor, az évenkénti értékeléseken sem hallgat­hatjuk el,, hogy bár a moz­galom egésze feltétlenül hasznos, de sajnos már a kezdetektől fogva jellemző a versenymozgalomra, s a kis közösségek működésére is az a formalizmus, ami­nek elemeit hosszasan rész­letezhetnénk. S ha mégsem tesszük, ‘ nem azért, hogy elkerüljük az ünneprontást, hanem mert a héten lezaj­lott, a versenymozgalomban is kivételesnek látszó ese­mény tanulságait igyek­szünk összefoglalni. S ezek alighanem a jó példát kö­zelítik. A lényeget már megír­tuk: a mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatóhe­lyek három éve folytatják azt a mozgalmai, amelyet Debrecenben hirdettek meg, de az elmúlt két évben Gö­döllő, előbb a MÉM Mű­szaki Intézet Rázsó, majd az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutatóköz­pont Apiflóra brigádja szervezett. Általános meg­elégedésre. Az sem újdonság, hogy mire törekednek, hiszen a sajátos terület önmagától adhatná a célokat. Adhat­ná, mert egyébként önma­gától nem megy semmi, ezt a népgazdaság bármely szegletéből vett példákkal igazolhatjuk. Még olyan magától értetődő dolgok sem, mint a friss tudomá­nyos eredmények minél gyorsabb alkalmazása. Ho­lott ez tudósnak, kutató­nak, gyakorlati szakember­nek, egyszerű honpolgárnak egiiaránt érdeke lenne. Ez a versenymozgalom így hézagpótló: az általá­nosan megfogalmazott, de csak részleteiben realizáló­dó kutatási, kívánalmakat igyekszik minél hívebben lefordítani a gyakorlat nyelvére, az egyik legjobb ösztönző, a verseny segítsé­gével. Az eredményhirdetésen elhangzottak a számok: há­nyán munkálkodtak a bri­gádversenyben — már az, hogy a kutatóintézetekben a hivatalos szervezeti kere­tek mellett is működnek brigádok sem közismert —. mennyi hasznot hoztak a kidolgozott eljárások, hány újítás született. Emellett külön is méltatták az inté­zetek s a mezőgazdasági hagyüzemek javuló, s vég­ső fokon a termeié$ bővíté­sében. olcsóbbá tételében, korszerűsítésében megmu­tatkozó kapcsolatait. S ezen a ponton nekünk aödöllnieknek különösen tanulságos ez a mozgalom. Minden részletes bizonyga- tás helyett elég ha annyit mondunk: agrárcentrum. Lettlégyen sz<5 akár az in­tézetek, a kutatók egymás közötti kapcsolatairól, akár a gazdasági egységekhez fűződő viszonyaikról, a munkaverseny tapasztala­tait honi berkekben jól hasznosíthatjuk. Főként ha hozzávesszük: a szervezés­ben oroszlánrészt vállalt kollektívák, intézetek nap­rakészek a témában. Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents