Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

ELŐRE A Xn. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Szigorúbb hitelfeltételek Elevenen él a tanácstörvény szelleme (1.) A népfront hozza a tömegeket Beszélgetés Kovács Antaléval, a HKF megyei titkárával A tanácsokról szőlő 1911. évi I. törvény harmadik pa­ragrafusa kimondja: „A tanácsok a Hazafias Népfront­ra és az állampolgárok tömegszervezeteire, valamint egyéb szervezeteire támaszkodva, a nem tanácsi szer­vekkel hatékonyan együttműködve, a lakosság tevékeny részvételével látják el feladataikat.” Ma kezdődő soro­zatunkban megkíséreljük — szándékunk szerint a leg­jellemzőbb kontúrokat felvázolva —, bemutatni, a me­gyében miként él immár több mint egy évtizede e tör­vény szelleme. Bókay János tiszteletére Emlékülés A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem I-es számú gyermekklinikája és a Magyar Gyermekorvosok Társasága kedden a klinikán tudományos ülésen emlékezett ifj. Bókay Jánosra, az európai hírű ma­gyar orvosra, születésének 125. évfordulója alkalmából. Miltényi Miklós tanszékve­zető egyetemi tanár, Gegesi Kiss Pál akadémikus — Bó­kay János tanszéki utóda és tanítványa — valamint Boda Domokos, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem gyermek- klinikájának professzora mél­tatta a gyermekgyógyász tudós munkásságát. Az ülésen a társaság tiszte­leti tagjává fogadták Heribert Berger innsbrucki, Theodor Dietzsch drezdai, Horst von der Hardt hannoveri orvos- professzorokat. A mesebeli király három fia elindul szerencsét próbál­ni. Egyszer aztán egy hármas úthoz érnek, s ott búcsút vesznek egymástól. Ki erre, ki arra, ki meg amarra, mind­egyik a maga útján. Mégis csak a legkisebb tudja meg­csinálni szerencséjét, a másik két fivér elbukik a rájuk váró küzdelemben. A mi három emberünk a munka révén „fivér”, még­pedig úgy, hogy hárman nem háromfelé mentek, ha­nem külön-külön indultak, mígnem összetalálkoztak. Nem is egyszerre, s még csak nem is egyedül érkeztek, hanem többedmagukkal. Ütjaik a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezetben futottak össze, hogy aztán a munkában egy­befonódva járuljanak hozzá a közös gazdaság sikereihez. Kétségtelen, saját területén mindegyikük nagyon sokat tesz azért, hogy csökkenjen az energiafelhasználás a termelő- szövetkezetben. H. Tóth Sán­dor fejlesztési főmérnök-he­lyettes, civilben két gyermek apja, szívügyének tekinti a gazdaságban elhatározott fej­lesztési programok megvalósí­tását. — Hát igen — simít végig az álián —, ki hitte volna, hogy valamikor ennyire de- kázni kell az energiát. Most építünk egy B 15 típusú ener­giatakarékos szemestermény­szárítót két és fél millió fo­rintért, de már törjük a fejün­ket, hogy olaj helyett a terü­letünkön átmenő gázvezeték­ről leágaztatott olcsóbb szén- hidrogénnel üzemeltetjük majd. Hogy mikor tudjuk megvalósítani? Az időpontot nehéz lenne kitapintani. Hi­szen már 1978-ban is át akar­tunk állni a gázra, pénzünk azonban nem volt rá. Most dupla annyiba kerül a beruhá­zás. Mégsem tehetünk mást, mert évente mintegy 1200 ton­na tüzelőolajat tudnánk meg­takarítani. Az új tanulmány- terv elkészült, most már csak a minisztériumi engedély szükséges ahhoz, hogy a bank­hoz benyújthassuk hitelkérel­münket. Ez így igaz — kapcsolódik az előtte szólóhoz Kovács Bá­A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta évi rendes közgyűlését. Megjelent Kállai Lajos pénzügyminiszter-he­lyettes, jelen voltak az állam­nak, mint a részvények tulaj­donosának a képviselői, a bank igazgatóságának és el­nökségének tagjai, a szám- vizsgálók és a bank vezető munkatársai. Az 1982. decem­ber 31-i mérleget, az 1982. évi eredménykimutatást, és az el­múlt üzletévről szóló jelen­tést Tímár Mátyás, a bank elnöke terjesztette be. A számadások visszatükrözik a nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére, az egyensúly ja­vítására irányuló erőfeszítése­ket. A hitelpolitika a korábbinál lint főenergetikus, aki a Cse­pel Autógyárat hagyta ott a szövetkezetért. — Az előző munkahelye­men a kerítésen belül kellett gazdálkodni. Itt Soroksártól Majosházáig szélesedett ki a horizont. Sokkal bonyolul­tabb bármi elképzelést meg­valósítani. Nekem azonban annál szebb. Ugyanis ha itt valaminek nekikezdünk, köz­vetlenül is érzékelhetjük az eredményt. Jelenleg sok fej­törést okoz a 189 olaj kályha üzemeltetése. Ezeket szeret­nénk kiiktatni. Az első ütem­ben ötven darabot cserélünk ki széntüzelésűre, s már ez is évi 50 tonna fűtőolaj megta­karítását teszi lehetővé. Van olyan telepünk, ahol 16 olaj­kályha működik jelenleg, itt központi fűtést csinálunk. Ve­gyes tüzelésű kazán szolgál­tatja majd az energiát a köz­ponti irodában is a fűtéskor­szerűsítés után. Most 15 teljesítménydíjas elektromos fogyasztónk van. Eddig 12-be szereltünk be úgynevezett fázisjavító beren­dezést, amelynek ára a meg­takarított energiából egy év alatt megtérül. Ahol csak le­het racionalizáljuk az ener­giafelhasználást. Amíg a ko­rábbi években 2 ezer tonna fűtőolaj fogyott, ma 1700 ton­na is elegendő. Arfül pedig, hogy ez így legyen, a szövetkezet egy kooperációs és fejlesztési fő­mérnökséget hozott létre, amelynek a fiatal Nagy Vil­mos fejlesztő mérnök is tag­ja. — Külön kooperációs szer­vezeteket alakítottunk az or­szágos hatáskörű szervekkel, a tsz-ekkel. Többek között lét­rehoztuk az Agrovarsány tár­sulást, amelynek célja, a ned­ves kukorica energiatakarékos tárolásának elterjesztése. Most alakul az AGROINNOV gaz­dasági társulás, amely kifeje­zetten szellemi termékeket ál­lít majd elő. Ebben mi is nagy fantáziát látunk. Jó pél­dák vannak előttünk. A tej melegének hasznosítására szolgáló FRIGOKALOR be­rendezés, amelyet a Rozma­ring Termelőszövetkezet koor­dinációs irodája hozott létre, szigorúbb hitelfeltételeket írt elő. A beruházási hitelek túl­nyomó része a központilag kiemelt célokat (exportkapa­citások bővítése, hulladék- és másodlagos nyersanyaghasz­nosítás, energiaracionalizálás, idegenforgalom fejlesztése, fo­gyasztási szolgáltatás javítása) szolgálta. A számvizsgálók nyilatkoza­ta szerint a bank könyvvite­le, év végi mérlege és éves eredménykimutatása pontosan és helyesen tükrözi az aktívá­kat, a passzívákat, valamint az eredményt és mindenben megfelel a törvényes előírá­soknak. A közgyűlés a mérle­get, az eredménykimutatást és az üzletévi jelentést egyhan­gúlag jóváhagyta. most került felszerelésre a szövetkezetben. — Jelenleg 8 és fél ezer li­ter tejet fejünk a szarvasmar­ha-telepen. Ezzel naponta hét köbméter vizet tudunk felme­legíteni 50 Celsius-fokra, ami kielégíti a telep melegvíz­szükségletét. Ezt eddig vil­lanybojlerral állítottuk elő. Az új módszerrel 150 ezer forint energiaköltséget takarítunk meg évente. A készülék má­sik előnye, hogy a hűtőfolya­dék — aminek a tőgymeleg tej átadja hőmérsékletét — hirtelen 4—5 Celsius-fokra hű­ti le a tejet. így a baktériu­mok nem tudnak elszaporod­ni, az a minőségi átvételnél szintén forintokat jelent. El­képzelésünk az is, hogy kísér­leti céllal felépítünk egy bio­gáz telepet. Ez naponta 40-50 köbméter híg trágya haszno­sítását teszi lehetővé. A kelet­kezett gázt, egy úgynevezett TOTEM-motorral elektromos energiává alakítjuk át. A visz- szamaradó száraz anyag hasz­nosítására komposztáló egysé­gekét építünk, a biogáztelep mellé. A beruházás 14 millió forintba kerül és számítá­saink szerint két év alatt megtérül a befektetett összeg. És SOk fontos tényezőt le­hetne sorolni mindhármójuk munkájáról, elképzeléseikről, amelyeknek közös célja az energiafelhasználás csökken­tése. Nem véletlen hát, hogy a megyei energiagazdálkodási társadalmi bizottság példa­ként említi, állítja elénk erő­feszítéseiket. Hisz nemcsak vallják, gyakorlatukkal bizo­nyítják: dekázni kell az ener­giával. Először a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak titkárát, Kovács Antalnál kerestük föl, hogy megkérjük, a mozgalom élvonalában töl­tött számos esztendő gazdag tapasztalatainak birtokában segítsen eligazodni abban, hogyan is számíthatnak a ta­nácsok tulajdonképpen a la­kosság tevékeny részvételére, feladataik ellátása közben, a népfront közreműködésével. Rengeteg szállal — Mivel most éppen az új választási törvény javaslatá­nak előkészítésével foglalko­zunk igen intenzíven, a rend­szeresen előtérbe kerülő tava­szi tennivalóink mellett, ké­zenfekvő, hogy azzal kezdjük a beszélgetést, miként segíti elő a népfront, hogy valóban egyre_ jobban érvényesüljön a népképviselet a hatalom gya­korlásában. Az általános es az időközi országgyűlési képvi­selői, illetve tanácstagválasz- íások alkalmával igyekszünk — tömegkapcsolataink révén —, megtalálni a legrátermet­tebb, s bármilyen tekintetben legalkalmasabb jelölteket. akikre nyugodtan bízhatja magát a lakosság, akik min­den körülmények között azok­nak az embereknek érdekeit tartják szem előtt, akiktől a megtisztelő voksokat kapják. Ott vagyunk a választási el­nökség, a szavazatszedő bi­zottságok összeállításánál, szervezzük a választási gyű­léseket. Ezekben a mozzana­tokban is érződik, hogy a népfront lényegében politikai tömörülés, így képes arra. hogy a tanácsi munka tömeg­politikai bázisát adja. Természetesen a népfront nem fordítja el a figyelmét a választások után sem a kép­viselőkről, illetve a tanácsta­gokról. Közreműködik a fo­gadónapok, beszámolók meg­rendezésében, segít a bizalmat elnyertek tájékoztatásában, tömegkapcsolatainak megte­remtésében, majd megerősíté­sében. Azt mondja a titkár, hogy a megye szinte min­den városában gyümölcsöző együttműködés folyik a ta­nácstagi és a népfront körze­tek között, de ugyanez a hely­zet a közös tanácsok társ­községeiben is, a tanácstag) csoportokat illetően. — Aki nem próbálta még áttekinteni, el sem képzeli, mi rengeteg szállal kapcsoló­dik egymáshoz a népfront és a tanácsok tevékenysége. Ve­gyünk sorra néhányat. Elő­ször például a kulturális élei különböző területeit. Az ala­poknál kezdve, már az általá­nos iskolákban jelen vagyunk: közösen szervezzük, irányít­juk a szülői munkaközössé­gek dolgait, együtt szövöget­jük, fonjuk mind erősebbre a család és az iskola kapcsola­tát. Cegléden? Vecsésen? Vá­cott? Fölsorolhatnám szinte valamennyi települését a me­gyének, nagyon kevés kivétel­lel. Szorosan csatlakozik ehhez a körhöz az olvasótáborok lét­rehozása (tavaly Pest megyé­ben volt az országban a leg­több), a honismereti mozga­lom kibontakoztatása —, s a TIT-elöadások a felnőttek számára. Támogatjuk minden rendelkezésünkre álló eszköz­zel a nemzetiségek hagyo­mányőrző, anyanyelvművelő munkáját. Hogy miként jön ide a tanács? Gondoljanak a tanácstörvénynek arra a pasz- szusára, amely kimondja: a helyi tanács hozza létre és tartja fenn, azaz működteti az alapfokú művelődésügyi intéz­ményeket, tehát az általános iskolát (s az óvodát, ahol a létrehozásban segítünk sokat) a művelődési házat, a községi könyvtárat, stb. Az adott osz­tályhoz csatlakozva megfele­lően mozgósíthatunk, nyújtha­tunk hasznos támogatást a közművelődési tevékenység­hez, az imént felsoroltak sze­rint is. De a tanácsnak köte­lessége érvényre juttatni a nemzetiségek jogait. Tehát adott a kötődés ezen a terüle­ten is. Milliárdos ériéktk Kézzelfoghatóbb bizonyíté­kai az együttműködésnek azok az akciók, amelyeknek során a népfront a gazdasági feladatok végrehajtásához hozza a tömegeket. Ennek a hagyománynak már híre ment az országban: Pest megye alaposan élenjár az önkéntes összefogásban. Az ötödik öt­éves terv idején 1 milliárd fo­rint volt a társadalmi munka értéke, a jelen tervidőszakra vonatkozóan 2 milliárd áll a programban, s most, a félidő­ben, körülbelül 1,7 milliárd- nál tartunk. — A falugyűléseken — melyeknek szervezésében szintén részt veszünk — esz­tendőnként mintegy ötvenezer ember jelenik meg, szélesebb környezete nevében is. Sorra hangzanak el a felajánlások, ha arról van szó, hogy járdát, utat, villanyvezetéket, óvodát, játszóteret, parkot, általános iskolai tantermet kellene épí­teni. S észrevehető, hogy ne­hezebb időkben a legaktívabb a lakosság. Együtt gondolkod­nak, együtt is cselekednek az általuk választott tanácsok­kal. A társadalmi munkák kapcsán indokolt beszélni a környezetvédelemről is, nem kizárólag a lakosság ültette fák, virágok miatt. (Ebben Maglód jár kiváltképp az élen.) Fontosnak tartom meg­említeni, hogy valószínűleg nagy terhet sikerül majd le­vennünk a helyi tanácsokról, ha megvalósul, amivel ma még csak kísérletezünk a szent­endrei járásban, illetve Ecse- ren és Maglódon: a MÉH- vel kötött megállapodás alap­ján külön tárolókba gyűjtik az emberek a hasznos hulla­dékot. A szokásos tavaszi lom­talanítási akcióinkkal együtt jelentős lépés úgy hiszem a köztisztaság megóvásában, de a környezetvédelem szem­pontjából is, lévén, hogy a kettő szorosan összefügg. A tanácsok gazdaságpoliti­kai tennivalóinak ellátását másként is támogatja a nép­front. Ott vannak a fogyasz­tók tanácsában, ahonnan jel­zéseket adnak a kereskedelem, a szolgáltatás állapotáról. A megyében működő száztíz kertbarátkor szerepe sem mellékes, különösen, ha azt nézzük, hogy a kiskertek ked­velőitől — természetesen a népfront keretében — szüle­tett a kezdeményezés a nagy- kátai járásban annak idején a parlagföldek azóta már köz­ismert hasznosításáról. Segít a népfront a lakásgazdálko­dásban, a telekelosztásban is a maga módján, készségesen továbbítja a lakosság óhajait, vágyait a tanácsokhoz a min­denkori éves tervek elkészí­téséhez. Valóban olyan szer­teágazó szálakkal kötődnek, hogy szinte lehetetlen mind­egyiket sorra venni, hiszen mire úgy vélnénk, hogy a vé­gére értünk, az élet hoz egy- egy újabb problémát, amit ugyancsak közösen a legké­zenfekvőbb megoldani — s folytatódik is rögtön a sor. Eltérő vonások A képlet persze nem ilyen egyszerű, amilyennek látszik. Felhívta a figyelmünket Ko­vács Antalné arra is, hogy az együttműködésnek az elvei, ke­retei ugyan azonosak, a meg­valósulás mégis eltérő, ki- sebb-nagyobb különbségek fe­dezhetők fel az egyes települé­sek között. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok Százhalom­battán, Cegléden, Vácott, Ör­kényben, Veresegyházon, Ik- ladon, Kiskunlacházán, Püs­pökhatvanban és társközsé­geikben, s még egy sereg nagyközségben. Ahol időről időre újra kell kötözgetni a kapcsolat szálait, ott sem a szándékban van a hiba. Függ az együttműködés eredmé­nyessége a népfrontbizottsá­gok, illetve a tanácsi testüle­tek, apparátusok felkészültsé­gétől, rátermettségétől, kezde­ményezőkészségétől — s nem utolsó sorban a lehetőségek­től. Annyi azonban biztost együtt keresve ezeket a lehe­tőségeket, feltétlenül messzebb lehet jutni. Bálint Ibolya (Következik: Fejlesztés kö­zös forrásokból.) Az új tejhűtő berendezés 7 köbméter vizet melegít fel naponta 50 Cel­sius-fokra. A szövetkezet vezetői az úi beruházást megmutatják az érdeklődő gazdaságoknak. Veress Jenő felvétele Bőna Zoltán A siezon elején S tatisztikai adatok tanú­sága szerint megyénk idegenforgalma az átlagos­nál gyorsabb ütemben nö­vekedett, s például a szál­láshelyek kihasználtsága is jobb az átlagosnál. Elsősor­ban a Dunakanyart keresi föl mind több külföldi és hazai turista, kiránduló és nyaraló, de a fővároshoz való közelségük miatt von­zók Pest megye egyéb ki­rándulóhelyei is. Ezt a növekvő érdeklő­dést megtartani, netán fo­kozni csak megfelelő szín­vonalú szolgáltatásokkal, nívós vendéglátással lehet. Most, az idegenforgalmi fő­szezon kezdete előtt a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya szervezésében az érdekelt kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, uta­zási irodák és az idegen- forgalmi körzetek tanácsi vezetői a felkészülést, a még megoldásra váró gon­dokat összegezték. A szálláshelyek száma je­lentősen nem növekedett a tavalyihoz képest, de lé­nyeges a minőségi változás. A Papszigeten például lu­xus üdülőházak várják a vendégeket, a nagymarosi kemping már nemcsak a fiataloké lesz, s felújítot­ták a korányi fogadót is. öt magánpanzió is megnyi­totta kapuit, bővítve a vá­lasztékot és a szálláshelyek számát. A turistaházakról már kevesebb jót lehet el­mondani. Állítólag ezek fenntartása nem gazdasá­gos, többségüket szerződé­ses vállalkozóknak adták ki. A bérlő érdekeltsége az anyagi haszonhoz kötődik, s ez nem mindig találkozik a turizmuséval. A legtöbb panasz évről évre a kereskedelmet és a vendéglátást éri. A tavalyi ellenőrzések tapasztalatai és az illetékesek véleménye alapján az idei szezonban ezek a hiányosságok kikü­szöbölhetők. Sarkalatos kérdés például a kenyér és a tejtermék ellátás, de több helyen a húsáruk választé­ka sem megfelelő. A vendéglátásban egyre nagyobb szerepük van a szerződéses üzleteknek. Ez egyfelől bizonyos színvonal­emelkedést jelent, másrészt viszont csökkent az ellen­őrzés lehetősége, a taná­csoknak nincsen megfelelő apparátusuk gyakoribb és hatékonyabb vizsgálatokra. Márpedig mind a kereske­delemben, mind a vendég­látásban fokozni kell az el­lenőrzést, elsősorban a hét­végeken. Az ellátás szín­vonalának javításához ez elengedhetetlen. Az idei szezon mindezek ellenére jobb feltételekkel várja a látogatókat. A vál­lalatok és az áfészek lehe­tőségeikhez képest bővítik szolgáltatásaikat, vagy leg­alább igyekeznek kulturál­tabbá tenni azokat. N em megvetendő tanul­sága volt a tanácsko­zásnak, hogy számos kér­dés megoldása mindössze a jobb együttműködésen mú­lik. Az idegenforgalomban érdekelt szervezetek, intéz­mények számtalan módját találhatják meg a közös ügy előmozdításának. Hogy ez mennyire sikerül, azt majd akkor lehet eldönteni, amikor az 1983-as szezon mérlegét megvonják. M. N. P. Arcok a mezőgazdaságból Dekázni kell az energiát

Next

/
Thumbnails
Contents