Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
^Mdan 4 1983. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP 5 Földgömbök a levegőben A kasírozás után száradnak a földgömbök a TEXGRÁF Isz dunavarsányi üzemében. A munkának hajszálpontosnak kell lennie, hiszen, ha egy csikót csak egyetlen milliméteres elcsúszással ragasztanak a másik mellé, az a valóságban ötven kilométer eltérést jelentene. Trencsényi Zoltán felvétele Oicj'szapból Komposzt A szegedi szénhidrogén-medencében arra törekszenek, hogy a kőolaj kitermelése közben ne szennyeződjék a környezet, ezért létrehoztak egy olyan üzemet, amelyben az olajjal együtt a felszínre kerülő vizet leválasztják és tisztítják. Máig is gondot okoz a tisztítás után visszamaradó sűrű olajos iszap Hasznosítása. Végülis a felhasználás legfőbb akadályának a nehézkes mozgatás, szállítás bizonyult. A legjobb megoldást a mezőgazdasági hasznosítás terve Kínálja, eszerint — külföldi szisztéma alapján — a nagy iszaptömegekbe a tárolás színhelyén különböző adalékanyagokat kevernek, majd vastag záróréteggel légmentesen elszigetelik. A masszában levő olaj így több hónap alatt lebomlik, miközben az iszapból komposzthoz hasonló talajjavító anyag válik. Jó Herceghaimon élni? Ahol a kerítés csak jelképes Aki nerceghalom nevét hallja, annak azonnal a kísérleti gazdaság vagy az Állattenyésztési Kutatóintézet kapcsolódik a névhez, s egy község Is. Település van, falu azonban hivatalosan nincs. A Herceghalmon élők ügyes-bajos dolgaikkal a biatorbágyl tanácshoz fordulhatnak, a község külterületéhez tartoznak. Az ezeregyszáz herccghalmi lakó pedig takaros településen él, sok tekin- ■ tetben Jobb feltételek között, mint a biatorbágyiak. Ugyanakkor jóval szorosabb kapcsolat alakult ki a faluban élők és a gazdaság, illetve a kutatóintézet között, mint más településeken. így beszél erről Rédling István, a kísérleti gazdaság termelési igazgatóhelyettese: — A gazdaság 1949. óta dolgozik. A munka a régi uradalmi birtokon kezdődött. Abban az időben a három majoron kívül nem volt itt semmi. Különös település Az első időkben szinte senki nem járt el dolgozni Herceghalomról, Inkább ide utaztak a környező községekről, sőt néhányan a fővárosból is. Ma a legtöbben a két nagy mezőgazdasági létesítményben dolgoznak. Ahogy nézem az utcákat, a házsorokat, a HKG és az Állattenyésztési Kutatóintézet modern épületeit, azon tűnődöm, a lakóházak épültek a gazdasági területekre, vagy fordítva. A kerítések errefelé mintha jelképesek lennének, hiszen a gyönyörű tanácsi óvoda a kutatóintézet területén áll, míg a gazdaság étterme és orvosi rendelője az irodaházakkal átellenben van bekerí- tetlenül. A HKG saját bölcsődéjének és óvodájának tágas parkja arról tanúskodik, hogy sok órát tölthetnek itt társadalmi munkával a gazdaság dolgozói. A gyermekintézményben Pákozdiné Molnár Zsuzsa vezető kalauzol bennünket, ötven kicsit tudnak elhelyezni, a létszám ideálisnak mondható. Aprójószág és fólia Dicsérem a települést, mikor megtudom, hogy Pákozdiné is, immár négy éve Herceghalmon lakik. Adódik a kérdés: — Jó itt élni? — Igen. Megszerettem ezt a falut és az itteni embereket. A helybeliek szinte összenőttek a gazdasággal és az intézettel. Bár nekünk asszonyoknak azért vannak gondjaink. Egyetlen élelmiszerbolt van a faluban, egy félállású fodrász dolgozik itt mindössze és egy cipősarkalásért is kilométereket kell utaznunk. Szórakozási lehetőségekben sem dúskálunk. Az irodaházakkal szemben völgybe ereszkedik az út. A keresztutcákban sátortetős házak sorakoznak. Találomra kopogtatunk az egyik kapun. Farkas József, a házigazda fogad. Beszélgetésünk nyomán kiderül, hogy a hetvenes években népesült be az utca. Farkas József 1952-től dolgozik a kísérleti gazdaságban gépkocsivezetőként. A ház felépüléséig az egyik majorban éltek. A kert végében ólakat látunk. — Hízókat tartunk — magyarázza Farkasné. — így egészíti ki errefelé mindenki a jövedelmet. A házigazda a domb irányába mutat, ahol egyforma, mostanában épült többszintes házak sorakoznak: — Minden portán van bízó, baromfi, veteményes, vagy fóliasátor. Egészen más életformát választanak azok, akik a kísérleti gazdaság munkáslakásépítési akciójának tagjai. Az irodaházak mellett áll két négyszintes épület. Fenyőligettől övezve, szép játszótér mellett magasodik két újabb, amelyek kulcsátadását augusztusra tervezik. Az építésvezetőt keresve egy leendő lakóra lelünk. Csáki Imre, a gazdaság raktárosa, immár két éve. — Régóta várnak a költözésre? Tagadóan rázza a fejét: — A szüleimmel élünk, de fontolgattuk, hogy jó lenne önállósítani magunkat. Akkor kínálták fel ezt a lakást. A munkahelyem százezer forintos kölcsönt is adott. Húsz percnyire — Szeret itt élni? Ügy tűnik nem sok szórakozási lehetőség akad egy gyermektelen fiatal párnak... — Semmi pénzért nem költöznék el innen. Kocsival húsz perc alatt Pestre ér az ember, de van kultúrprogram a közeli községekben is. Az Ml-es út mellett a leágazásnál nagy tábla mutatja a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot és az Állattenyésztési Kutatóintézetet. Pedig van itt egy falu is. Móza Katalin Leégett egy sokgyermekes család háza Hivatalosan nem is létezett Azonnal megadták az építési engedélyt Izgatott férfi telefonált a szerkesztőségbe: Kérem, hogy azonnal jöjjenek Gyálra! Egy sokgyermekes család háza leégett, és mindenük odaveszett. A szomszédok befogadták őket, de nyolc embert nagyon nehéz elhelyezni. Mi lesz velük, ha ngm kapnak gyors segítséget, hogy újra felépítsék az otthonukat? Mielőtt elindultam, még egyszer csengett a telefon: állami gondozásba akarják venni a gyerekeket, de az édesanyjuk nem engedi. Már sokfelé fordultunk és kértük, próbáljanak meg valamit tenni, hogy együtt maradhasson a család. Átmeneti megoldás Mi történt hát 1983. április 3-án Gyálon? A jegyzőkönyv így rögzíti az eseményeket: kéménytűz keletkezett Özv. Rádi Sándorné Liszt Ferenc utca 19. szám alatti házában. A nádpadlóból rakott félkész padlástér fedetlen és vakolatlan volt, ezért másodpercek alatt leégett az egész tetőszer- kezet. A helyszínre kivonuló tűzoltók nem tudták lokalizálni a lángokat, és a ház teljes egészében leégett. Az első utam Gyálon a nagyközségi tanácshoz vezetett: mit tudnak a Rádi család sorsáról? — A tűzeset másnapján 2000 forint rendkívüli segélyt és 1200 forint azonnali nevelési segélyt utaltunk ki a részükre — mondja Németh Zoltánné, a végrehajtó bizottság titkára. — Minden erőnkkel segíteni akarunk nekik, de a helyzet rendkívül nehéz, özvegy Rádi Sándorné rokkantnyugdíjas, leszázalékolt asszony, akinek négy kiskorú gyermeke van: László, Zsuzsa, Zoltán és Gizella. Együtt lakott velük* a legidősebb testvér, Ágnes, aki mindössze két hete vállalt munkát, mert kisgyermekes anya. Így hát a húszéves Sándor az egyetlen a családban, aki már hosszabb ideje kereső. Átmeneti megoldásként ajánlottuk fel, hogy állami gondozást kérünk a gyermekek részére, de ezt nem fogadták el. — Milyen lehetőségük van arra, hogy minél előbb újra felépítsék a házukat? — Ügy gondolom, munkaerőben nem lenne hiány. Azonnal felajánlotta segítségét a helybeli termelőszövetkezet Dózsa György lakatosbrigádja, r-alynek Rádi Sándor is tagja. Vamaszuk Szikora László, aki közeli rokonuk és a mellettük levő házban lakik, ö vállalna kezességet érte, hogy a Család az építkezéshez OTP-kölcsönt vegyen fel, de ez egyelőre akadályokba ütközik. — Miért? Rcndezetbn tsriilet — Az egész környék rendezetlen terület. Engedély nélkül építkeztek ott nemcsak ők, hanem mások is. Bírságolásokkal nem tudjuk megakadályozni, mert mire észrevesszük, már tető alatt van az épület, és benne lakik egy nagy család sok gyerekkel. Az a ház ott, a Liszt Ferenc utca 19-ben, hivatalosan nem is létezett. Az említett utca mintegy másfél-kétkilométerre lehet a legközelebbi autóbusz-megállótól. Göröngyös földút, de a környék nem elhagyatott, még kevésbé lakatlan. Kisebb-na- gyobb háziak, félig kész építkezések és gondosan rendben tartott kertek között üszkös romok meredeznek. Néhány napja még ez volt a Rádi család lakása. Most két munkaruhás férfi dolgozik ott: Szikora László, az otthon nélkül maradt gyerekek nagybátyja és Inges Vendel, az egyik szomszéd, akik még az épen maradt gerendákat próbálják kimenteni. Tönkreégett ruhák, megfeketedett iskoláskönyvek és egy konyhaszekrény roncsai között Ha villog a kék fény Az együttérzés is gyógyító erő ’/ Hazánk felszabadulásának í tiszteletére adták át a megye í két új mentőállomását Érden í. és Szigetszentmiklóson. Az ér- $ di mentőállomáson folyó mun- ^ káról lapunk április 13-i szá- ^ mában közöltünk riportot. Ez- í úttal a szigetszentmiklósi men- í tűsük hétkliznapjait igyckY szünk bemutatni. A szokottnál valamivel fáradtabbak az új mentőállomás dolgozói. Az utóbbi hetekben ugyancsak zajlottak az események házuk táján- A költözködés a családban is a megerőltető tennivalók közé tartozik, hát még, ha egy intézményt kell irattárral, a mindennapi munkához szükséges seregnyi felszereléssel együtt átköltöztetni. \ Költözködés után — Még most is van egy-két dolog, amit a régi épületből át kell hordani — mondja Dö- mök Imréné, a mentőállomás gazdasági ügyvezetője. De ezek minden fáradság mellett is kellemes gondok. Nagyon vártuk az új állomást, hiszen a régi helyen zsúfoltan voltunk, akadt olyan, hogy a szolgálat- vezető alig találta meg a csöngő telefont, mert ráhullott a málló vakolat. Egy polcon összezsúfolva tároltuk az iratokat. Az új mentőállomást látva igazán érthető a szigetszent- miklósiak öröme. Tágasan, kényelmesen, nyugodt körülmények között dolgozhatnak. Külön helyiségben gyűjti, rendszerezi a beérkező hívásokat a szolgálatvezető, várakozik az éppen soros gépkocsiszemélyzet. Az éjszakai tartózkodóban akár pihenhetnek is egy keveset, ha éppen nyugodtabb éjszaka köszönt rájuk. Öltöző- szekrények, mosdók, zuhanyozó. Minden feltétel adott ahhoz, hogy felelősségteljes munkájukat kiegyensúlyozott körülmények között végezzék, s ebben nagy szerepet játszott a község összefogása, a soksok társadalmi munka is. Olajos kézzel toppan be az irodába Bánhidai Sebestyén garázsmester. <3 is megerősíti, nagy különbség van az egykori, s a mostani munkahely között. Lázas gyerek — Az útcán végeztük a kisebb javításokat a kocsikon még télen is. Nem túlzás, ráfagyott a víz a kezünkre, miközben a kocsikat mostuk. Az új állomáson már meleg garázsból indulhatnak, korszerű, elszívóberendezéssel felszerelt szerelőakna áll rendelkezésükre a kisebb javításokhoz, a raktárban pedig ott a megfelelő alkatrészSzünet nélkül halllatszik az URH-n át, merre is járnak, milyen feladatot kaptak a mentősök. Zsobrák Lajos, szolgálatvezető húsz esztendeje dolgozik a mentőknél, gyorsan intézkedik egy-egy hívás nyomán. Idős beteg nénit szállítanak a ráckevei szociális otthonba, majd magas lázzal küzdő beteg gyermekhez hívják a mentőket. — Nem volt csendes az éjszaka. Az időjárási viszonyok, a hideg-meleg gyors váltakozása alaposan próbára teszi az egészségeseket is, hát még a beteg szervezetet. De sok itt a környékünkön a verekedésből származó sérül'i is. Az ország különböző vidékeiről érkezett letelepülők nehezen eresztenek gyökeret, egy-két pohár után hamar elszabadulnak az indulatok, aztán már- csak a mentősök segítségét kérik. Igaz, mi az élet árnyoldalait látjuk gyakrabban, mégis ha újra kezdeném megint csak erre a pályára jönnék — teszi hozzá „hitvallását” a szolgálatvezető, s intézkedik továbbHivatásszeretet — Szép pálya a miénk, magam négy éve vagyok de nem bántam meg a választásomat — magyarázza a garázsmester. Mégsem kapkodnak a fiatalok a felkínált munkahelyek után. Létszámhiány, betegség, szabadság miatt 7 kocsink közül olykor áll egy- kettő, s vannak betöltetlen gépkocsivezetői, ápolói státusaink is. Az állomány 40 százaléka a régiek közül kerül ki, a fiatalabbak, az újonnan érkezők közül sokan meggondolják magukat. Az okokat kutatva aztán ki-X- ,-gl?.»fii <• WmSí -JM derűi, nem túl vonzó a fegyelem, a szigor, a pontosság, ami bizony alapvető követelmény a mentőszolgálatnál. Bizalom, ember- és hivatás- szeretet — kulcsszavakként emlegetik munkájuk kapcsán a fehér autók volánjai mögött ülők, és az ápolók. Lakihegy, Halásztelek, Tököl, Szigetcsép, Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Szigetszentmiklós és Szigethalom tartozik hivatalosan körzetükbe, de ha módjuk van rá, segítenek, a budapesti kollégáknak is. Tisztességgel legjobb tudásuk szerint, hiszen a beteg gyógyítása tulajdonképpen már náluk elkezdődik, s cseppet sem mellé- it4>, kés, hogy a fájdalmaktól amúgy is megviselt embert milyen törődéssel veszik gondjukba. Olykor egy-egy jó szó, egy kézfogás, vagy egy meleg tekintet is enyhít a fájdalmakon. Az együttérzés is gyógyító erő. Márpedig a sziget- szentmiklósiak nem takarékoskodnak ezzel. Sőt, jobb körülményeik adnak alapot ahhoz, hogy még eredményesebben lássák el nem könnyű feladatukat. Gáspár Mária jóbotorkálva próbálják megmutatni, hogy hol volt a két szoba, a konyha, a fürdőszoba meg a kamra. A szomszéd házban ülünk le bészélgetni. Szikora Lászlóné a könnyeit törölgeti, miközben mondja: — Rádi Sándorné a testvérem, leszázalékolt nyugdíjas asszony, hét esztendeje özvegy. Most éppen orvoshoz vitte az egyik kislányt, akinek beteg a lóba és a gyógycipője is odalett, másikat kell csináltatni. Egy szál ruhában tudtak kiszaladni a házból, mire észrevették, hogy baj van, már égett az egész tető. Olyan képtelen dolog, hogy egyszerre mindenük elveszett szegényeknek. Mindenki segít — Hosszú lejáratú kölcsönt kérek a munkahelyemen — kapcsolódik a beszélgetésbe Szikora László. — Tizenöt éve dolgozom a Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, talán figyelembe veszik ezt is, és támogatnak. — Kik segítettek eddig? — Minden szomszéd adott már ruhát, cipőt és hoztak holmikat mások is, távolabb lakók, akiket eddig nem ismertünk. Adtak bútorokat is, de amíg nincs ház, nehéz elhelyezni. A Rádi család pillanatnyilag Beniczki András Magyar utcai egy szoba-konyhás lakásában kapott szállást. A szobát már szinte megtöltik az ajándékba érkezett holmik, mindenki számára jutott ruhanemű. Kovallk Józsefné, a Kossuth Lajos utcai általános iskola igazgatója tankönyvekről és füzetekről gondoskodott a gyermekeknek. Már hazafelé haladva négy kisfiúval találkozom, akik kézikocsin hatalmas, régi ruhás- szekrényt toltak. — Hová viszitek? — kérdezem. — Egyik osztálytársunk édesanyjának leégett a háza, nekik akarunk segíteni. Nyolc nap telt el a tűzeset óta, amikor Makkai László, a gyáli nagyközségi tanács műszaki csoportvezetője felhívott telefonon: — Egyedi elbírálás alapján, a rendkívüli esetre való tekintettel azonnal megadjuk az engedélyt. Az OTP-kölcsön folyósításának így nincs akadálya. Tervezőt ajánlunk, aki gyorsan dolgozik és segítjük továbbra is, hogy minél előbb felépüljön a ház. Gál Judit , A mentőkocsik indulásra készen Gépesített ügyvitel Elektronikus számítógép tartja nyilván o magyar cukor- termelés minden adatát; a Cukoripari Szolgáltató Vállalat központjában gépesítették az ügyvitelt. A Videoton—30 típusú számítógép beállításához szükséges költséget a cukorgyárak vállalták, összesen 1,7 millió forintot fordítottak a korszerű ügyviteli rendszer kiépítésére. A berendezés egyetlen gomb lenyomása után olyan bonyolult, összetett adatsorokat közöl, amelynek az összeállításához nagyszámú tisztviselőre lenne szükség. A gép nemcsak a szolgáltatási központnak ad útbaigazításokat. hanem adatait lehívhatják a cukorgyárak is. A gépre bízták egyebek között az elszámolást; a termelő által leadott cukorrépát ugyanúgy nyilvántartja a készülék, mint például azt, hogy mennyit fizetett érte a cukorgyár. A teljes elszámolást két-három nap alatt kapják kézhez az érdekeltek. A gép — ha megfelelő a programozás — tévedhetetlen, ennél fogva a reklamációk száma is minimálisra csökkent Az adatok körét újabban tovább bővítették, a Videoton— 30 már nemcsak a termelőüzemeket tartja emlékezetében, hanem 1700 táblát — földterületet is. Számítások szerint egy év alatt megtérül a beruházás.
