Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

1983. Április il, csütörtök atrTrrt 'f/ßf T» xMwmp. Mennyi a pénzünk? Forintokra rakott forintok Az OTP nemcsak hitelt nyújt, kintlevőségeket hajt be, népszerűbben bcvasal, ha­nem helyzetéből eredően támogatja a városi-járási fejlesztési tervek megvalósítását, és nem utolsósorban segíti az egyéni álmok valóra váltását is. Ha valaki gondosan ta­nulmányozza az OTP pénzügyi tevékenységét, megismerheti egy, vagy akár több esz­tendő pénzforgalmát, aminek birtokában viszont újabb megállapításokra juthat. A bank, legalábbis így tartja a közhiedelem, nem jótékonysági intézmény, nép­szerűbben: nem Róbert bácsi. Vajon, valóban így van-e ez? Politzer György, az OTP városi-járási fiók igazgatója beszámolójából más is kiderül. Tekintélyes summa A fiók betétállománya ta­valy az előző évihez viszo­nyítva 10,6 százalékkal növe­kedett,. a múlt esztendő végén 253 millió forint volt. Tekinté­lyes summa. A nyereménybetét-állomány 35, a takarékbetété 21, az ifjú­sági takarékbetété 18 százalék­kal haladta meg az előző esz­tendő hasonló betéteinek ösz- szegét. Természetesen, ebből ko­rántsem lehet olyan következ­tetést levonni, hogy a város­ban és a járásban csak gyűj­tögető emberek élnek, akik fo­rintot forintra rakva szaporít­ják pénzüket, hanem meg kell állapítani azt is, hogy a telje­sített hitelkérelmek megha­ladták a betétállományt. A fiók kintlevősége a múlt esztendő végén 788 millió fo­rint volt. Ez meg arra csábít­hatna bennünket, hogy azt ál­lapítsuk meg: költekező embe­rek élnek errefelé. Persze így ez sem igaz, mert pénzt költeni felelőtlenül, de oko­san is lehet. Ezt pedig leg­eredményesebben az OTP tud­ja befolyásolni. Csak megjegyezzük És ha már itt tartunk, vizs­gáljuk meg azt is, mire ad az OTP kölcsönt. A múlt esztendőben 701 épí­tési kérelmet nyújtottak be, amelyből a fiók 606-ot elfoga­BESZELIK... Büntetőjogi felelősség — Valótlan adat — Iskola- látogatási igazolás — Meghosszabbítható határidő Az építtető vagy a vásárló a személyi igazolvány bemutatá­sával igazolja életkorát; bün­tetőjogi felelősség mellett ki­állított nyilatkozattal igazolja azt, hogy az építtető vagy a vásárló csak olyan személy után igényel kedvezményt, aki után ilyent még senki sem ka­pott; igazolja továbbá a közös háztartásban élést, és azt, hogy az a személy, aki után a ked­vezményt igénybe kívánja ven­ni, az az építtető, a vásárló el­tartottja, és az új lakásba együtt költöznek be. Az eltartott havi rendszeres jövedelmének, összegét,js ily módon kell igazolni. A nyilat­kozatot mind az építtető, mind az eltartott köteles aláírni. Ha az építtető vagy vásárló által kiállítotf nyilatkozat va­lótlan adatokat tartalmaz, a kedvezményt egy összegben, a bankkölcsönre mindenkor ér­vényes kamattal együtt kell visszafizetni. S most térjünk át a szoclál- f politikai kedvezményre való jo- < gosultság igazolásához szüksé- y ges iratok ismertetésére, vala- mint arra, hogy azokat hol le- ‘ hét beszerezni. Ha 14 éven felüli eltartott után igényelnek szociálpoliti­kai kedvezményt, akkor tanuló esetén iskolalátogatási igazolás kell. (Beszerezhető az iskolá­nál.) Állandó ápolásra szorulónál, fogyatékosságról szóló igazolás. (Beszerezhető az illetékes szak­orvosi rendelőintézettől.) A munkaképesség 67 száza­lékban, vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztésének igazolása. (Beszerezhető a nyugdíjellátást folyósító szerv­től.) Ha az eltartott 16. életévét betöltötte és munkaképességét 67 százalékban elvesztette, továbbá árvaellátásban vagy családi pótlékban részesül, er­ről való igazolás. (Beszerezhe­tő az árvaellátást vagy a csa­ládi pótlékot folyósító hiva­taltól.) És végül a nyugdíjas eltar­tott esetén — a nyugdíjszel­vény. 0 Most arról is ejtsünk szót, g hogy milyen feltételekkel elő- X. legezhetö meg a kedvezmény. Olyan fiatal házaspárok ré­szére akiknek nincs gyerme­kük és a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévet, legfeljebb két gyermek szüle­tésének vállalása esetén a kedvezmény megelőlegezhető. Egy gyermek megléte esetén további egy gyermek után elő­legezhető meg a kedvezmény. A vállalás teljesítésének határ­ideje a lakás használatbavételi engedélye kiadásának, illetve az adásvételi szerződés aláírá­Az oldalt írta: Katácsonvi István Fotó: Erdősi Ágnes sának napjától számítva, egy gyermek vállalása esetén 3 év, kettőnél 6 év. A határidő meg- hosszabítható, ha annak le­jártakor a házaspár gyermeket vár és ezt 30 napon belül az OTP kölcsönt nyújtó fiókjánál orvosi bizonyítvánnyal igazol­ja. A megelőlegezett szociálpoli­tikai kedvezményt az OTP át­menetileg hitelként nyújtja, mely után a vállalás ideje alatt kamatot felszámítani nem le­het és a törlesztőrészletet sem kell fizetni. Ha a lakásépítő, vásárlókölcsönt -nem vesz igénybe, a Vállalt gyermek után járó kedvezmény a gyermek megszületésé után készpénzben kerül kifizetésre. Ha a fiatal házaspár gyer­meke az említett időszak alatt megszületik, a hitel formájá­ban megelőlegezett kedvez­mény vissza nem térítendő ál­lami támogatássá alakul át. A jövő héten a különlegessé­gekről, s az akadályozó ténye­zőkről tájékoztatjuk olvasóin­kat. dott. A hitelkérelmek 48 szá­zalékát — 340 darabot — csa­ládiház építéséhez engedélyez­ték. míg toldaléképítkezésre 68, helyreállításra 66 és kor­szerűsítésre 129 kölcsönkérel­met intéztek el kedvezően. Érzékenyen reagál Az OTP közép- és rövidle­járatú hitelállománya is nőtt 6,8 százalékkal. A legdinami­kusabban a kisipari, kiskeres­kedői és mezőgazdasági hitel szaporodott. Ezek az előző év­ben felvett hasonló kölcsönök háromszorosára növekedtek. Csökkent viszont az áruvásár­lási hitel, mert — érzékenyen reagál erre is az OTP — egyes cikkeknél szűkült az áruvá­laszték. Ez főleg a színes tv-re és a bútorokra vonatkozik. Szót kell még ejtenünk ar­ról is, hogy a fiók a városnak is nyújtott 6—6 millió forin­tos hitelt, amit természetesen azóta már vissza is fizettek. Nem törekedtünk a teljes­ségre, inkább csak mozaik­kockákat mutattunk be, de ta­lán ezekből is kiderül, hogy az OTP ott van minden lépé­sünknél. Nehéz lenne nélküle. SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Ififeos gondok Városban — járásban A Néprajzi Múzeumból! f Négy megyei tanácstag, ^ U. Budai János, Szabó Isí- ^ ván, Nagy János, és Mezei ^ István, valamint a városi ^ tanács és a járási hivatal ^ szakértői és Benkovics ^ György, a HNF városi bi- / zottságának titkára, mind a ^ várost, mind a járás 13 ^ községét érintő közös gond- ^ ról — a lakásépítés helyze- ^ téről — tárgyaltak a lég­ii utóbbi tanácstagi ülésen. A jól előkészített ülések, s ez ilyen volt, kitűnő lehetősé­get nyújtanak a tanácstagok­nak arra, hogy az általuk is ismert helyi jelentőségű prob­lémákat összefüggéseikben, is megvitassák, s így ismertessék majd a megyei tanácsülése­ken. Ilyen helyi, ám mégis ál­talános, mind a városra, mind a járásra vonatkozó gond a lakásépítés, Noha, mint azt Szabó Leventéné, a városi ta­nács műszaki osztályvezető­helyettese elmondta, a város már eddig is sokat tett az építkezések megszervez ése érdekében, mégis a legsürge­Betoncsövek sorakoznak Itt a tavasz, s ez nemcsak a gondtalan kirándulások időszaka, hanem a gondteli építkezéseké is. Képünkön a Beton- és Vas­betonipari Művek szentendrei gyárában a csatornázáshoz szük­séges csövek rakodását látjuk. több feladat a területek kom­munális előkészítése. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Gyurgyik Gyula, a járási hi­vatal műszaki osztályvezetőjé­nek felszólalása is, aki jelezte, hogy a járásban vannak kiha­ló, s túlnépesedő falvak, s en­nek ugyancsak kommunális okai vannak. A résztvevők elmondták, hogy ezen a gondon a közsé­gek, szűkös anyagi lehetősé­geikkel nem igen tudnak vál­toztatni, központi támogatás­ra volna szükség, mert mint megállapították: a közműellá­tottság mindennek az alapja. Csak ott lehet lakásokat, la­kóházakat építeni, ahol veze­tékes ivóvízhálózat, csatorna- hálózat van. Szükséges ez kör­nyezetvédelmi szempontból is. Amióta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megnyitotta kapuit azóta a múzeum látogatottsága évről évre emelkedik. Ez ért­hető, hiszen mind több a lát­nivaló Egészségnevelési hetek A hangsúly a megelőzésen Járási egészségnevelési he­tek kezdődnek április 19-én. A rendezvénysorozat tíz nap­ja alatt megkülönböztetett fi­gyelem fordul az egészséges életmód, a táplálkozás és a betegségmegelőzés felé. A sorozat megnyitójára 19- én kerül sor a visegrádi szo­ciális otthonban, ahol geron­tológiai napot rendeznek. A megyei szociális otthonok ve­zetőinek és az egészségneve­lőknek szakorvosok tartanak e' őadást az idős korúa'kkal va­ló speciális foglalkozásról és szociálpolitikai feladatokról. Április 20-án a tahi Vörös­kő étterem ad otthont az egészséges táplálkozásról ren­dezendő ankétnak. E téma egyik legjobb ismerője dr. Rigó János, az Országos Die- tetikai Intézet igazgatója be­szél a rostos ételek szerepéről, felhasználási lehetőségeiről és élettani hatásáról. Dr. Korcs- máros Pál, a visegrádi kórház fogszakorvosa Dietetika, aho­gyan a fogorvos látja címmel tart előadást a meghívott szakembereknek. Érdekes ankét színhelye lesz a leányfalui Építők SZOT-üdülő április 25-én. Az üdültetés és az egészségneve­lés kapcsolatáról tart érteke­zést Bajor Ernő igazgató és Menráth István főosztályveze­tő. Az előadáson részt vesz dr. Katona Edit, az Országos Egészségnevelési Intézet osz­tályvezetője is. Környezetvédelmi kenfe- rencia lesz 27-én Szentendrén, a városi tanács dísztermében, ahol a szakemberek a járás, illetve a Duna-kanyar termé­szeti értékeinek védelméről, a környezet megóváséról ta­nácskoznak. Az egészségvédelmi hetek utolsó kiemelt programját 28-án tartják a járási hivatal dísztermében, ahol a TIT-elő- adókat dr. Bágyoní Attila, a Fővárosi Egészségnevelési In­tézet igazgatója tájékoztatja az időszerű egészségnevelési kérdésekről. VÁROSKÉP 1936-BÓL HÁROMSZOR SÍPOL A BÍRÓ Nem lett igazuk a fanyalgóknak, mert a PMKK Emlékeim Szentendre vá­ros társadalmának történetéből című helytörténeti pályázata élénk érdeklődést váltott ki a várost szerető lakosság körében. Sokan vetették papírra emlékei­ket, így megőrizve a jelenkor, de az utókor számára is azt, ami már ma törté- nelem. A pályázatra 11 munka érkezett, s színvonalukat mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a bíráló bizottság ötöt díjazott. Első helyezést ért el Tóth István (Sallai u. 16.) Szentendre vízisport élete a két világháború között című pályamunkája. A második helyet megosztottak Tóth István Városkép 1936-ból cimü (az alábbiakban közöljük) és Gavrilovits Ferenc (Nyár u. 1.) Baleset, szerencsével című munkája között. A harmadik díjat is megosztva adták ki Szánthó Imre (Pannónia u. 10.) Paletta es Földházi Jánosné (Lövész u. 6.) A kunyhó című munkáira. A díjat nem nyert írások, az azokban feldolgozott események, összegyűj­tött adatok miatt, is jelentős értéket képviselnek, mert a város múltját kuta­tók, a jövőben forrásértékű iratokként használhatják majd azokat. Kitűnő ötlet volt, a pályázat kiírása. Szellemi gazdája és a vállalkozás mo­torja Tóth Antal, a PMKK igazgatója volt. A z éjszakai sötétség eloszlóban van, de már sejteni lehet ezen az 1936 június közepi hajnalon, hogy ismét meleg köszönt a városra. A kelő nap korongja még elő sem buk­kant a keleti égbolton, amikor a gyümölcsszedők népes serege kosa­rakkal felszerelkezve készülődik a kertekbe. Velük egy időben indul­nak a HÉV-szerelvények, és ilyen­kor már az állomáson gyülekeznek kisebb csoportokban a budapesti gyárakban dolgozó munkások is. Éj­szakai bódulatából lassan ébred a város. Élénkül a forgalom a gyümölcsö­sök irányába, a Pismányba, a Szta- ravodára vezető utakon, mert most van dandárja, a gyümölcsöskertek­ben, az egész évi munka eredménye­ként a cseresznye és piszke szedésé­nek. A természet is kegyes volt a gazdákhoz, megkímélte kertjeiket a a tavaszi fagykároktól, így az ágak roskadoznak a bőséges terméstől. A felkelő napot a gyümölcsszedők már munka közben köszöntik, ki lét­ráról, a fáról szemezvén a cseresz­nyét, ki pedig görnyedve küszködik a szúrós piszkegallyakkal, szedvén a város aranyát. A koránkelők szor­gos munkája nyomán egyre telnek a kosarak és piszkészsákok. Az otthon­maradt gazdák, ellátták állataikat, majd a pásztor kürtjeiére kihajtják teheneiket és kecskéiket az utcára, ahonnan azok elvonulnak gyülekező- helyükre, a patakpartra. Ezután a gazdák is befognak a szekereikbe és szedőik után poroszkálnak a kertek­be. R övid időre elcsendesednek a vá­roska utcái, majd fél hét felé kürtszó hársan a laktanya felől és a 101. honvéd vasútépítő ezred katonái kezdik meg kivonulásukat a lőtérre. A tisztek századuk előtt fényesre csutakolt, táncoló lovaikon feszíte­nek, a legénység pedig megfeszített puskaszíjjal, egyszerre dobbanó lép­tekkel vonul a főutcán, egy ideig a kürtszó ütemére, majd felharsan a katonanóta: Százados úr, sej-haj... ha felül a lovára ... Ezután az iskolákba igyekvő gye­rekek lepik el az utcákat szorongva a közeli bizonyítványosztástól, de előre örülve, gondtalan, hosszú nyá­ri szabadságnak. A városi tisztviselők is ballag­nak hivatalukba, a polgármester, a rendőrkapitány és az állatorvos áll­nak meg néhány percre a városháza sarkán megbeszélni a tegnap esti ka­szinóbeli tarokkpartit... A csöndes utcákat elönti az egyre magasabbra emelkedő nap melege. A boltosok, a hentesek, a borbé­lyok unottan ténferegnek üzleteik­ben, mert látogatójuk e délelőtti idő­szakban nemigen akad. A városka utcái majdnem teljesen kihaltak, csak a szolgálatos rendőr járja meg­szokott útvonalát. A határ bezzeg hangos. A gyümöl­csösökből itt-ott a fiatalok nótázása hallik, másutt a szedők merülnek harsogfi beszélgetésbe. Telnek a ko­sarak a piros cseresznyével és a ha­ragoszöld piszkével. A munka sür­gős, mert a tűző nap melege egyik napról a másikra túlérlelheti a gyü­mölcsöt. A megéhezők időközben falnak valamit a zsebükből, mert csak a déli harangozáskor engedhet­nek maguknak néhány perces ebéd­szünetet. A csőszök ilyenkor be-be látogatnak egy-egy jómódú gazdá­hoz, részint mutatni, hogy ők most is őrködnek, részint megkapni a já­randóságukat: a pohár bort. ’ óra délután — a tanítás végez­tével — a gyerekek is ellepik a határt. Délután három óra tájt az­tán kezdődik a készülődés. A módo­sabb termelők rakják szekereiket, a kisebbek kerékpáron, talicskán avagy kézben-háton szállítják a gyümöl­csöt a Daru piacra. Igyekeznek, hogy jó helyet tudjanak foglalni, mert a piac kicsi, az áru viszont temérdek. A piactér három óra után már a don­gó méhkas képét mutatja. A magyar beszédbe néha szlovák, dalmát, né­met szó is keveredik. A tetőző hőség Kc megüli a piacot. A kofák tájékozódó körútra indulnak, mert az üzletkö­tés négy óra előtt, hatóságilag tilos. Pontban négy órakor a hegyköz­ség választott bírája háromszor sí­pol, kezdődik a vásár. A kofák meg­rohanják az eladókat... A termelők összecsomagolván ko­saraikat és zsákjaikat elindulnak ha­zafelé, de néhányan betérnek Erzsi néni helyszínen levő kocsmájába, hogy a piac porát leöblítsék egy-egy korsó, jéghideg csapolt sörrel. A nap már leszállóban van, ami­kor a pásztor kürtszóval adja hírül az állatok érkezését. A csorda a pa­takpartról elindulva, egyre kisebb ágakra szakadva halad utcáról utcá­ra, amíg ösztönénél fogva mindegyik tehén és kecske hazatalál. Míg a gazdáik állataikkal vannak elfoglal­va, az asszonyok elszaladnak az üz­letbe vacsorát vásárolni. Mire a családfő végez, az asztalon gőzölög a frissen főtt étel, mert ebben a nagy dologidőben is naponta egyszer, leg­alább meleget kell enni. I dőközben ízbég felől harsány trombitaszóval, de a napi’ fá­radságos kiképzéstől már halkabb nótával vonulnak vissza laktanyá­jukba a katonák. Az est leszállóban van, a Város kezd csendesülni, de a Huzsvik étte­remben még húzza a mélabús nótá­kat Rigó Péter és cigányzenekara. Régen elhangzott már az esteli ha­rangszó, a kisváros lakói lassan nyu­galomra térnek. A laktanyából is a takarodó kürtjele hallik. Az utcákon néhány kései járókelő siet haza. A kis házak kertjéből a Viola, az estike és petúnia illata száll be a nyitott ablakokon, álomba rin­gatva a napi munkában kifáradt embereket. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents