Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

l$ko!ának, nevelőnek Választ kell\adm a kérdésekre A PEST MEGVEä HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1983. ÁPRILIS 13., SZERDA A települések gyarapítói A gazdálkodás megb i tár 1»á eleme Szocialista irigódvezetők tanácskozássá / A ceglédi járás mezőgazda- sági üzemeinek szocialista bri­gádvezetői, a munkaverseny­bizottságok vezetői a minap Abonyban találkoztak. Megvi­tatták, mi volt jó és mi volt a rossz abban, amit eddig csi­náltak, mit kell ezután tenniük, hogy a szocialista kollektívák alkotóereje töretlen maradjon, illetve még jobb legyen. Fontos szerepük van A tanácskozáson megjelent Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Főző József, a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének tit­kára, az albertirsai Micsurin Tsz elnöke. Fekete Antal, a já­rási pártbizottság első titkára vitaindító előadásában először a járás mezőgazdasági üzemei­nek tavalyi gazdasági eredmé­nyeit értékelte. Megállapította, hogy azok eredményesen gaz­dálkodtak. Megfelelően alkal­mazkodtak a megváltozott gaz­dasági helyzethez és hozzájá­rultak a. belső fogyasztásra szánt termékek mennyisége nö­veléséhez, a hús- és gabona- export növeléséhez. Bővült az üzemek tevékenységi köre. Ma már a tsz-eknél a termelési ér­ték több mint fele a kiegészítő tevékenységből származik. Ez­zel párhuzamosan nőtt a helyi munkalehetőség, ez előnyös a településeknek, a lakosságnak. A szövetkezetek tavaly több mint 600 millió forint értékű árut vásároltak fel a háztáji gazdaságokból. A mezőgazda- sági üzemek termelési értéke elérte á 4 milliárd forintot, ami 3 százalékkal több a tervezett­nél Javultak a csemői Novem­ber 7., a jászkarajenői Árpád és törteli Dózsa tsz eredmé­nyei. Az üzemek nyeresége 1982- ben 419 millió forint volt, az állami gazdaságban is 3 mil­lióval többet könyvelhettek el, mint tervezték. A gazdálko­dás hatékonyságát tekintve vi­szont nagy az eltérés: jó len­ne, ha a különbségeket mielőbb felszámolnák a tsz-ek. Az idei tervezést bizonyos óvatosság jellemzi. A nyerdségelőirány- zatok jóval alacsonyabbak, mint a tavalyi tény. A szövetkezetek és az álla­mi gazdaság tavalyi, eredmé­nyes gazdálkodásában fontos szerepük volt a szocialista bri­gádoknak. Ma a járásban 4750 taggal 310 szocialista brigád dolgozik. Ez a létszám a szövet­kezeti dolgozók 40 százaléka. A brigádmozgalomnak csak­nem minden üzemben fontos szerepe van, minden ágazat­ban, melléküzemágban megta­lálni ezeket a kis kollektívákat. Igen lényeges szempont, hogy az említett, közel 5 ezer em­ber hogyan végzi munkáját, mennyire példamutatóak, mi­lyen hatással vannak környe­zetükre és mennyiben felelnek meg annak a követelménynek, amelyet a szocialista brigádok­kal szemben támasztanak. Vállalások összhangja A munkaverseny szervezése, a TOT irányelvei szerint, a szakmai vezetők feladata. A szervezés során fontos kívána­lom, hogy a vezető szorosan együttműködjön a munkaközös­ségekkel, a brigádvezetőkkel. Ma a járásban valamennyi üzem rendelkezik munkaver­senyszabályzattal, amely tartal­mazza a szervezéssel, irányítás­sal, értékesítéssel és elismerés­sel kapcsolatos feladatokat. A szabályzatok korszerűsítésére azonban nem mindig és nem mindenütt fordítanak figyel­met, nem igazítják a kor kö­vetelményeihez azokat. Ezen a jövőben változtatni kell. Az év elején elkészített vál­lalások rendszere eltérő. Ennek nincs különösebb jelentősége, viszont az már nagy baj, hogy a vállalások elkészítése során a szocialista brigádok vezetőit nem vonják be az elképzelések összeállításába. A tervezés so­rán csak helyenként alakul ki kellő munkakapcsolat az üze­mi, községi, párt- és társadal­mi vezetés és a brigádok kö­zött. különösen gyenge ez a szakszervezetekkel, a KISZ- szel. Célszerű forma a községi, üzemi koordinációs értekezle­tek tartása, amelyen a brigá­dok vezetőivel közösen alakít­ják ki a vállalási irányelveket. A vállalások alapja, hogy a munkakollektívák ismerjék az üzemek és települések előtt ál­ló legfontosabb feladatokat és ezeket évről-évre fokozatosan építsék be a vállalásokba. Ki­emelt szerepet kell, hogy kap­jon a gazdasági építőmunka. Változást igényel a brigádok ellenőrzése, a gazdasági veze­tőkkel való kapcsolat és patro- nálásuk. Módosításokat kíván a versenybizottság működése; el­sősorban a brigádok értékelé­sét kell folyamatossá tenni, a testületeknek pedig sűrűbben kell találkozniuk a brigádveze­tőkkel. Tárgyalni kell újból az értékelésekről és a jutalmak elosztásának módjáról. Újszerű, még nem eléggé el­terjedt módszer, amit Csemő- ben alkalmaznak. Ott a brigád egy összegben kapja meg a ju­talmát és a brigádértekezlet dönt, hogy abból személy sze­rint ki, mennyi jutalomra érde­mes. Még tarts'fflassbbsn Ha az elmúlt két és fél év­tized alatt történt fejlődést vizsgáljuk, csak az elismerés hangján lehet szólni az em­bert, a társadalmat formáló eredményekről. Ott találni a szocialista brigádokat a tele­pülések alakításánál, az isko­lák, óvodák, bölcsődék építé­sénél. Arról kell szólni, hogy miként lehet újabb tartalom­mal megtölteni, célravezető módszereket alkalmazva fris­síteni a mozgalmat. Csonka Tibor a tanácskozá­son a megye és az ország gaz­dasági helyzetét vázolta a je­lenlévőknek, és felhívta a fi­gyelmet a főbb gazdasági ten­nivalókra. A felszólalók zömé­ben az eddig kialakult és be­vált jó gyakorlatról tettek em­lítést, sokan elmondták a jö­vőre vonatkozó elképzeléseket, amelyek még tartalmasabbá tehetik a jövőben a brigádmoz­galmat. Gy. F. Tanácstagi bszámoSé Április 18-án, hétfőn délután hat órai kezdettel Cegléden a Dózsa György Kollégiumban Hetényi László, a 64-es körzet tanácstagja tanácstagi beszá­molót tart. üiseléii madár Ma, április 13-án, szerdán délután 15 órakor Mesebéli madár címmel zenés irodalmi műsor lesz a ceglédi, Körösi úti, újvárosi fiókkönyvtárban. Közreműködik Vitay Ildikó előadóművész és Mérő Imre bűvész. Szórakozás Április 14-én, csütörtökön fővárosi művészek lépnek fel a ceglédi Kossuth Művelődé­si Központban. A délután fél hatkor és este fél nyolckor kezdődő előadás vendége Koós János, Dékány Sarolta, Jákó Vera és Markos Zoltán. Csütörtökön Ankét és filmvetítés Április 14-én, csütörtökön délután négy órai kezdettel Cegléden a Dózsa klubban összejövetelt tart a szocialista brigádvezetők klubja. Filmve­títéssel egybekötött ankétjük vitavezetője Tóth Mihály, a Kossuth gimnázium igazgató­ja. A tanberkekben meghonoso­dott szokásokhoz híven a ta­vaszi szünet egy része most is a tanítók, tanárok továbbkép­zésének jegyében telt el. En­nek keretéül szolgáltak a Pest megyei pedagógiai napok, amelynek egyik helyszíne Cegléd volt. A pártszékház­ban a megye minden részé­ből nagy számú hallgatóság sereglett össze, szinte be sem fértek a tágas tanácsterem­be. A nagy érdeklődésre szá­mot tártó téma indokolta a tömeges részvételt. Kővári Ti­bor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának alosztályvezetője azokról a célokról, feladatok­ról szólt, amelyek a pedagó­gus közösségek ideológiai és pedagógiai egységének megte­remtését szolgálják. Értsék a változást Az egész előadáson végighú­zódó vezérfonal az a gondolat volt, amely szerint a kor pa­rancsa ösztönözni állandó msgújulásra a pedagógusokat, az iskolákat. A mindennapi gyakorlatot hozzá kell igazí­tani a hazánkban és a világ­ban végbement változásokhoz, mert a ma felvetődő kérdések újfajta megválaszolásra vár­nak. Az előadó felvázolta a jelenlegi gazdasági és társa­dalmi körülményeinket, s eh­hez kapcsolva vette sorba a teendőket. Felhívta a pedagó­gusok figyelmét a szemlélet­beli megújulás képességének jelentőségére, hiszen az okta­tó-nevelő munkában az ideoló­giai tisztánlátásnak különösen nagy szerepe van. Fontos, hogy a pedagógusok érzékel­jék és értsék a végbemenő változásokat és szándékaink­kal azonosuljanak. Nyílt, őszinte vitákban kialakult és letisztult véleményalkotásra van szükség. Az új jelenségek bizonyos korrekciók elvégzését teszik szükségessé és ezek a pedagógus társadalmat sem érhetik felkészületlenül. Ilyen körülmények között a kom­munistáknak aktívabban kell képviselniük világnézetüket. Társadalmunknak az iskola az egyetlen olyan intézménye, amely az ifjúságot felkészíti az életre, ezért az egyik leg­fontosabb ideológiai műhely — állapította meg Kővári Ti­bor. Azonosan gondolkodva A napjainkban felvetődő kérdésekre nincsenek előre megfogalmazott, kész válaszok, ezeknek egy pezsgőbb ideoló­giai, pedagógiai vitában kell kialakulniuk. Ezért fontos az ideológiai egység megterem­tésének napi folyamata, hogy négy nemzedék együttélésében a békeviselt fiatal korosztály reális . történelemismerettel, életszemlélettel találja meg helyét az életben. A leglénye­gesebb kérdésekben ezért kell azonos módon gondolkodniuk a pedagógusoknak — muta­Társulásban varrt nyári holmik tott rá a KB alosztályvezető­je. — A jelen időszakban is képesnek kell lennünk felmu­tatni a szocializmus értékeit, ideológiánk alapigazságait Fel kell lépnünk a szemléleti torzulások ellen, és vívmá­nyainkat védelmezve kell előre haladnunk. Nem mindegy, hogy a fiatalokat milyen szem­lélettel, értékítélettel indítjuk útnak. Az iskolának meg kell találni az ifjúságot vonzó mo­delleket, s ezeket kell példa­ként állítani — mondotta az előadó. A pálya presztízse Előadása befejező részében néhány fontos gyakorlati kér­désről szólt Kővári Tibor. A pedagógusképzés várható re­formját említette, azt a tö­rekvést, amely a pálya presz­tízsének helyreállítását céloz­za, a hivatás gyakorlásának morális elemeit erősítve. Nagy szükség van a nevelőtestületek egységére. Az intézmények igazgatóinak irányító, szerve­ző szerepét sem árt erősíteni. Általában az iskolai vezetés struktúrája is korszerűsítésre szorul, mint ahogy a pedagó­gus továbbképzést sem árt új alapokra helyezni. A hallgatóság a továbbiak­ban szekcióüléseken vitatta meg a pedagógia egyes szű- kebb témaköreinek kérdéseit. X. T. Üdítő, minden korosztálynak Till pakekok §ers§© Rengeteg üdítőitalt, gyü­mölcslevet vásároltak a ceglé­diek az ünnepekre — ezt álla­pították meg szinte minden élelmiszert, csemegét kínáló boltban. Kapós volt a Márka család, a cola-félék, kelendőek a vízzel hígítható szörpök. A Duna Vállalat segítségével for­galomba hozhattak hatféle ros­tos ivólevet is, amelyek közül változatlanul az őszibarack és a meggy leve a legnépszerűbb, de kelendő a bars, a körte, á vegyes gyümölcslé is. Az apró gyerekek a Kecske­méti Konzervgyár jól sikerült bébiitalait kóstolgathatják, ezekből is kerül elegendő a bol­tokba. Jegyzet Az öreg fák vádéin ékeit Á fák tisztelete, mágikus imádata az emberi gondolkodás korai évezre­deiben általános jelenség volt. Okai nagyon is nyil­vánvalóak, az ember sokkal inkább érezte, hogy ki van szolgáltatva a természet szeszélyeinek, mint mostan­ság. Bár napjainkban a környezet gyors romlása a veszélyekre figyelmeztet. A természet védelmének gondolata újra a közép­pontba állította a fákat, amelyeket városunkban is óvni kell. Ókori elődeink oltalmat, hűst, esetleg vil­lámcsapástól menedéket ke­restek az öreg fák alatt. Sokfelé a tanácskozások is ilyen fák alatt zajlottak, törvénykeztek és vigadtak alattuk. A ma embere nem pan­teista mitikus formában tiszteli a fákat, mint ahogy az Csontváry képein is lát­ható, hanem reálisan. Az értékes és egészséges, esz­tétikai értéket nyújtó fákat oltalmazni szükséges. Ceg­lédnek is vannak védett fái. Sajnos némelyik öreg példányt előszeretettel használnak hirdetőoszlop­nak. Itt az ideje, hogy min­denki belássa, hogy az os­torfák sem képesek a rajz­szeg, ládaszeg vasanyagát felhasználni. Helyette in­kább vasgálicot adjunk a fáknak. Figyelmeztető szavunk annál inkább indokolt, mert az idén ismét nagy . erőfe­szítéseket fejt ki a város, hogy egyre több helyen nö­vekedjék a zöld felület, újuljon meg az elavult park. A megyei tanácsnál ha­marosan határozathozatal várható a védett fákról. Ezért is ajánlható, hogy ki­ki szedje le a hirdetmé­nyeit a fákról, mert ha a hatóság teszi meg, akkor már szabálysértést von ma­ga után. Ez is az idős fák védelmét szolgálja. Surányi Dezső A belföldi piaci igényekhez alkalmazkodva nyári sport- és szabadidő-ruhákat gyártanak a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében. A divatos öltözékek három vállalat GT-fl szezon nevű gazdasági társulása keretében készülnek. Apátl-Tőth Sándor felvétele Tovább jutott négy birkózó Birkózás: öt versenyen sze­repeltek a Ceglédi VSE bir­kózói. A legjelentősebb a fel­nőttek kelet-területi bajnoksá­ga volt, szabadfogásban egy, kötöttfogásban pedig három sportoló jutott tovább a vidék­bajnokságra. A szabadfogá­súnk Debrecenben mérték ösz- sze erejüket. Itt két ceglédi birkózó állt szőnyegre, Sípos Győző 62 kg-ban első lett, Al­mást pedig kiesett. A kötött- fogásúak Cegléden találkoztak, Bár ez a fogásnem a ceglé­diek fő profilja, csak három versenyzőnek sikerült felke­rülni a dobogóra: 57 kg-ban: 3. Kecskeméti István, 62 kg-ban: 3. Sípos Győző, 74 kg-ban: 2. Galam­bos József. ★ Törökszentmiklóson orszá­gos serdülő, kötöttfogású via­dalra került sor, ezen a várt­nál jobban szerepeltek a ceg­lédi fiatalok. Két súlycsoport­ban első, kettőben pedig má­sodik helyezést szereztek. 42 kg-ban: 2. Ürögdi Géza, 49 kg-ban: 2. Jankai János, 53 kg-ban: 1. Papp Attila, 72 kg-ban: 1. Papp Ferenc. ic Budapesten ifjúsági „B” ka­tegóriás minősítő versenyt ren­deztek, kötöttfogásban. Beteg­ség és amiatt, hogy ugyanek­kor a Pest megyei középiskolás bajnokságra is sor került, a CVSE-t csak ketten képvisel­hették. Nekik,'' Szikra Tamás­nak és; Nagy Lászlónak nem sikerült minősítő pontot sze­rezniük. A Kozma István emlékver­senyre Nagykőrösön került sor, közel háromszáz fiatal mérlegelt le a különböző súly­csoportokban. 53 kg-ban Papp Attila valamennyi vetélytár- sát megelőzte, szép birkózással és a taktikai fegyelem betar­tásával sikerülhetett ez neki a rangos és nagy mezőny­ben. \ ic Atlétika: Dunakeszin, Pest megye mezei futóbajnokságán négy első hely jutott a ceglé­dieknek. Eredmények; Leányok, serdülő „B” 1970-eg születésűek: 2. Pál Andrea. Csapatban: 2. CVSE (Pál, Nagy, Mádi). 1969-es születé­sűek: 1. Németh Noémi, 2. Kiss Anikó, 3. Ecseri Cecília. Csapatban: 1. CVSE „A” (Kiss, Nér.,eth, Ecseri. Skultéti). 2. CVSE „B” (Obrácz, Klemencz, Palcsó, László). Serdülő „A” 1968—69-es szü­letésűek: 2. Mess Ibolya. Csa­patban: 2. CVSE (Mess. Vörös- várszky, Csere, Gönczöl, Zsik- la). Ifjúságiak csapatban: 1. CVSE (Bucsuházy, Tóth, Do­bozi, Zatykó). Fiúk, serdülő ..B” 1970-es születésűek: 3. Flumer Zoltán, Csapatban: 1. CVSE (Flumer, Bartalos, Peszeki, Juroszta). 1969-es születésűek: csapatban; 3. CVSE (Arany, Vrabecz, Erőss, Korpácsi). U. L. ISSN 0133—2SO0 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents