Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
(5 1983. ÁPRILIS 13.. SZERDA ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Beszámoló a múlt évről Az elmúlt hét végén tartották Szigetszer» tmiklős-gy ár- telepen, a Csepel Autógyár művelődési házában a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottságának küldött közgyűlését, amelyen Miseta János, az IB-titkára értékelte az elmúlt esztendő munkáját, s a jelenlévők meghallgathatták a tavalyi zárszámadásról és az idei költségvetésről szóló beszámolóját, valamint az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság jelentését. (Az IB tevékenységéről legutóbbi horgászrovatunkban részletesen beszámoltunk, ezért most csak röviden szólunk erről.) Fizet a hőszolgáltató Kilyukadtak a radiátorok Az egyik városi tanács részére a megyei építőipari vállalat — megadott tervek alapján — 14 szövetkezeti lakóházat épített. A tulajdonosok beköltöztek, de rövid használat után kiderült: valamennyi radiátor kilyukadt. A hibás készülékeket a tanács kicseréltette és ezek hétszázezer forintot kitevő ellenértékének megtérítéséért a radiátorokat üzemeltető helybeli hőszolgáltató vállalat ellen pert indított. A keresettel szemben a vállalat vétlensége igazolására szakértői véleményt nyújtott be, az eljáró bíróság pedig szintén szakvéleményt szerzett be. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a hőszolgáltató vállalatot a peresített összeg, továbbá százezer forint szakértői díj, valamint 63 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint az összesített szakvélemények alapján az acéllemez fűtőtestek kilyukadását az okozta, hogy a hőszolgáltató vállalat az ivóvízhálózatba, indokolatlan mértékű vízutánpótlással, nagy mennyiségű oxigént juttatott, ami korróziót okozott. A továbbiakban az ítélet rámutatott arra, hogy a hőszolgáltató vállalat az üzemeltetésre és a karbantartásra — megfelelő ellenértékért — szerződést kötött. Tekintve, hogy a hibákat nem javította ki, indokolt' volt, hogy a városi tanács a cserét elvégeztesse, mert a rossz készülékek miatt elmaradt fűtésnek egészségkárosító hatása is lehetett, vagy más súlyos károk is bekövetkezhettek volna. A vállalatnak, a helytelen üzemeltetés miatt, kártérítési felelőssége fennálj. A kárt sem a lakástulajdonosoknak, sem a lakásszövetkezetnek nem térítette meg, holott a jogszabály erre kötelezte, ezért a radiátor- csere költségeit visszafizetni tartozik. Jogi tanácsok '•’■t- '.'.v ■:* •' » A rokkantsági nyugdíj feltételei ® Az öreg szülőről a gyermekek erkölcsi kötelessége gondoskodni % Mikortól állapítható meg a rokkantsági nyugdíj? A rokkantsági nyugdíjat is — mint más társadalombiztosítási ellátást —, igénybejelentés alapján állapítják meg. Ennek nem előfeltétele a táppénzhez való jog kimerítése. Rokkantsági nyugdíjat igényelhet tehát az is, aki táppénzt nem kapott, de rokkantnak érzi magát. Azt a dolgozót viszont, aki már 250 — gümőkóros megbetegedés esetén 610 —, napja táppénzes állományban van, hivatalból felülvizsgáltatják az Országos Orvosszakértői Intézet bizottságával annak véleményezésére, hogy a dolgozó a táppénz- igénye lejártával rokkantnak minősül-e, illetőleg, hogy milyen munkakörben foglalkoztatható. Ha az orvosi bizottság a beteget rokkantnak nyilvánítja', a dolgozó elhatározásától függ, hogy a táp- pénzigénye lejárta után tovább dolgozik-e vagy bejelenti az igényét a rokkantsági nyugdíjra. Az is. bejelentheti az igényét, aki az említett felülvizsgálat szerint nem rokkant. Az ilyen igénylőt újból felülvizsgáltatják az orvosszakértői bizottsággal. A rokkantsági nyugdíj attól az időponttól állapítható meg, amikortól a dolgozónak megnyílt az igénye a nyugdíjra. Az igény pedig azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az- illetékes orvosszakértői bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az igénylőnek eddig az időpontig nincs meg a szükséges szolgálati ideje, jogosultsága a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha a beteg az előbb emlíTíZ NAP REN1JELETEIBŐL1 A beruházások állami támogatásának irányelveiről, a beruházások rendje egyes ren- lélkezéseinek alkalmazásáról a Magyar Közlöny 12. számában :elent meg az 1006/1983. (III. 50.) Mt. h. sz. határozat, és a 5/1983. (III. 30.) Ip. M. sz. ren- ielet. A veszélyes hulladékok keetkezésének ellenőrzéséről és izok ártalmatlanná tételéről ntézkedik ugyanitt a 6/1983. (III. 30.) MÉM számú rendelet. A művelődési intézmények elnevezésének és névhasználatának szabályozásáról a Művelődési Közlöny 7. száma tartalmazza a 109/1983. MM. sz. utasítást. A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásoknál alkalmazott személyek jövedelemadózásáról a Pénzügyi Közlöny 3. számában találnak tájékoztatót az érdekeltek. tett napon munkaviszonyban áll vagy ipari szövetkezet tagja, a rokkantsági nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől — munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban már nem áll és táppénzben sem részesül, vagy — rendszeresen nem dolgozik és táppénzben sem részesül, vagy — lényegesen (legalább 20 százalékkal) kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. A munkaviszony, az ipari szövetkezeti tagsági viszony fennállása alatt is megállapítható tehát a rokkantsági nyugdíj akkor, ha az igénylő rendszeresen nem dolgozik és táppénzben sem részesül, vagy a korábbinál lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. A kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szakcsoport és az ügyvédi munkaközösség tagja, a munkaviszonyban nem álló — működési engedéllyel nem rendelkező —, előadóművész és művészeti oktató részére a rokkantsági nyugdíj legkorábban az ipari, a kereskedés gyakorlására vonatkozó jog, a munkaközösségi tagsági viszony megszűnését, illetőleg a működési engedély visszaadását követő naptól állapítható meg. A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony fennállása nem akadálya a rokkantsági nyugdíj megállapításának. A rokkansági nyugdíjat abban az esetben lehet annak megállapítása időpontjától folyósítani, ha, azon a napon a dolgozó táppénzben. — mező- gazdasági szövetkezeti tag betegségi .segélyben —, illetőleg baleseti táppénzben nem részesül. Annak a nyugdíját, aki ilyen ellátásban részesül, legkorábban a táppénz — mező- gazdasági szövetkezeti tagnál a betegségi segély —, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól lehet folyósítani. O Az Idős szülök eltartásával kapcsolatos perekről. Valahogy így szól a mondás, hogy egy szülő felnevel hat gyereket, hat gyerek azonban nem tud eltartani egy szülőt. Egy idős asszony fordult hozzánk tanácsért, több gyermeke van, házasok, családosok, közülük többnek saját háza van, mégsem képesek idős szülőjükről gondoskodni, néha még tányér letteshez sem jut az anya. Nem tudjuk elég súlyosan elítélni az olyan gyermeket, aki Idős korára magára hagyja szüleit. Az természetes, hogy a fiatalok családalapítása, az ezzel járó gondok, munkájuk, a lakás előteremtése, szinte minden idejüket leköti. Ez azonban nem mentesíti őket, hogy törődjenek az öreg szülőkkel, anyagiakkal és egyebekkel egyaránt. Ha nem megy szép szóval, sajnos, o jog eszközeit kell igénybe venni, de még ott is születhet békés megegyezés. A bíróság ugyanis a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt jóváhagy ja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az e: járást folytatja. Éppen az ilyen perekben a családi kapcsolat erkölcsi tartalmára és bensőséges jellegére tekintettel is elő kell mozdítani, hogy a félek a szülőtartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék. Különös tekintettel kell ilyen esetben vizsgál ni a felek méltányos érdekét. Nem téveszthető szem elől, hogy a szülői szeretet és a gyermekhez való ragaszkodás gyakran az elesett, nélkülözésnek kitett szülődet is törvényes igényeiköék-indokolatlan megszorítására készteti, tehát a bíróság mindkét fél érdekét védeni köteles. Olvasónknak azt tanácsol juk, ha peren kívül nincs megegyezés a szülőtartásban, forduljon a járásbírósághoz, és ott még megegyezhetnek ellenkező esetben a bíróság dönt, hogy melyik gyermek, milyen mértékben vagy módon köteles a szülő tartásához hozzájárulni. Dr. M. J. Á perek tanulságai értékesek a jogalkotásban is Az ítélet kihirdetése után A bíró szálfaegyenesen áll. Feje fölött a címer, önkéntelenül is vetünk arra egy pillantást, amikor felhangzik: A Magyar Népköztársaság nevében. .. A hangulat akár ünnepélyes is lehetne, ha nem csúfítaná el a dolgot az a tény, hogy éppen egy tárgyalóteremben vagyunk, ahol most tettek pontot egy sokakat érintő, még többeknek kárt okozó bűntény végére: a tanácsvezető bíró ítéletet hirdet. A fentebb idézett kép igen gyakori. Tavaly összesen több mint 274 ezer (büntető, polgári, családjogi, gazdasági, munkaügyi) eljárást fejeztek be hazánkban jogerősen a járásbíróságok, a munkaügyig bíróságok, a megyei és a fővárosi bíróságok. Ennyi esetben hangzott fel az idézett’ félmondat az alsófokú bíróságoknál. míg a Legfelsőbb Bíróságnál mintegy négyezerszer. Ugye, többen vagyunk olyanok, akikben nem egyszer fölmerült már a kérdés: mi történik ítélethirdetés után? Nemrég sugározta a televízió, még emlékezhetünk azokra a tanácsi vezetőkre, akik lukulluszi vacsorákkal, gazdag ajándékokkal lepték meg a járásból érkező, ellen- őrizgetőket, közpénzen. S bár ők személyesen ebből semmit se profitáltak, kizárólag a község gyarapodott gyorsabban és látványosabban, mégis elérte őket az igazságszolgáltatás szigora- (Egyébként helyesen). Akkor egy fél ország hördült fel: hol vannak azok, akik elfogadták, mondhatnánk úgy is, hogy elvárták ezeket a meglepetéseket? Ugyan mondta-e nekik valaki legalább azt, hogy ejnye-ej- nye? Bizonyára mondta. Mert ítélethirdetés után rendre bekövetkezik: a bíróságok jelzik az állami, társadalmi szerveknek a perek tapasztalatait, a jogsértéseket előidéző okokat. Ezzel módot adnak arra, hogy az illetékes fórumok hozzálássanak az általuk pillanatnyilag még- nem, észlelt káros jelenségek megszüntetéséhez, megelőzéséhez. Számos ilyen jelzés érkezik esztendőről esztendőre. Születik egy új jogszabály? Lesz rövidesen, aki megszegje. Pedig ezek a jogszabályok azért láttak napvilágot, hogy. javuljon a termelés, a szolgáltatás, a kereskedelem, nem pedig azért, hogy az ügyes emberek — akik megtalálják a jogban az esetleges réseket — jobban éljenek. Nos, amikor inkább előbb, mint utóbb lecsap rájuk az igazságszolgáltatás, megérkezik a jelzes is arról, mi idézte elő azt a bizonyos rést. így válik lehetővé, hogy miközben a népgazdaság működését szabályozó rendelke- « zésekkel kapcsolatban az itt- ott felbukkanó negatív hatások ellen elsősorban gazdasági intézkedésekkel védekezünk, egyre hatékonyabb legyen ez a védekezésA gazdálkodással kapcsolatos jog érvényesülését nem az igazságszolgáltatás dolga szavatolni, egyedül. Ezt mindenki tudja. Ám az együttműködés révén fokozottabbá válhat az ellenőrzés a gazdálkodást felügyelő szervezeteknél. És ez a lényeg. A Legfelsőbb Bíróság Is nagy figyelmet szentel ennek az együttműködésnek, az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának kibontakoztatása érdekében. Az ítélkezés során szerzett tapasztalatokról értesíti az illetékes állami, társadalmi szervek vezetőit. Többek között tájékoztatta a Minisztertanács elnökét és az építési- és Városfejlesztési minisztert annak Idején a lakásépítéssel kapcsolatos szavatossági perek, a belkereskedelmi minisztert a fogyasztási cikkek minőségi hibái miatt indult perek, a közlekedési és postaügyi minisztert a szállítmányozási és fuvarozási, az egészségügyi minisztert a származásmegállapítási perek tanulságairól. Többször sor került arra, hogy jelezzék a különböző eljárásokban általánosítható észrevételeket az Igazságügyi miniszternekEzekre a szignalizációkra (jelzésekre) az illetékesek minden esetben megfelelően reagáltak, megtették a szükséges intézkedéseket, a tanulságokat fontolóra vették a kodifikáció- ban (jogalkotásban) is. Az államigazgatási határozatok kapcsán, családjogi ügyekben, vagy környezetvédelmi szankciók esetén számos alkalommal folytatott a Legfelsőbb Bíróság tájékoztató, illetve tájékozódó megbeszéléseket a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Szak- szervezetek Országos Tanácsával, a Magyar Nők Országos -Tanácsával, a Hazafias Népfront különböző szerveivel. Ezek a beszélgetések lehetővé tették, hogy föltáruljon a társadalmi valóság, világosabban kiderüljenek a társadalom igényei. Az igazságszolgáiíatás - alkotmányunk értelmében is — az egyén és a társadalom érdekében működik. A bírósági jogalkalmazás a jog érvényesülésének garanciákkal biztosított legfontosabb útja. A jogi eszközök igénybevétele társadalmi viszonyainkat védelmező, alakító, egyben tudatunkat is formáló erő. A továbblépéshez, azaz az egészségesebb közgondolkodás kialakulásához. az önkéntes jogkövetés kiszélesedéséhez azonban számos állami és társadalmi szervezet együttes erőfeszítése szükséges. Ezt szolgálja tehát a bíróságok, s a Legfelsőbb Bíróság szignali- zációs tevékenysége• Bálint Ibolya F egyelmeze llenscg Az adatok szerint Pest megyében emelkedik a horgászok száma, ezt jelzi egyebek kö-. zott az is, hogy tavaly négy új egyesület alakult, s hétnek a szervezése folyamatban van. Ma már csaknem huszonöt- ezer embert érintenek az intéző bizottság döntései. A testület tevékenysége során minden esetben igyekezett széles körben tájékozódni, s ez alapján hozni meg a határozatokat Ennek eredményeként tavaly is sikerült a megye horgászsportját az országos és helyi céloknak megfelelően tovább fejleszteni. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok. Egyik legégetőbb probléma egyebek között az adminisztrációs fegyelem be nem tartása; mint a beszámolóban is olvashatjuk, ebben az esztendőben például az Ipoly- völgyi HE, a Szentendrei HE, az Egyetértés HE, a Galga- parti Összefogás HE és az Alagi Állami Tangazdaság HE késve tett eleget jegyelszámolási kötelezettségének; Fokozott ellenőrzés A megyében jelenleg folyó törvényességi felügyeleti vizsgálatok tapasztalatai összességében kedvezők, bár akadnak kisebb hiányosságok. Ezeket az IB és a -megyei tanács szakemberei közösen igyekeznek megszüntetni. Részletes beszámolót készített a fegyelmi bizottság is. Ebből megtudhatjuk, hogy tavaly az egyesületekben a tagság fegyelmi helyzete rosszabbodott. Ez abból adódik, hogy a területi határok a Ráckevei Duna-ágon megszűntek és olyan helytelen nézetek alakultak ki, amelyek károsan befolyásolták a fegyelmet. Sokak szerint o mások vizén mindent lehet, szemetelni, méreten aluli halat fogni, és még folytathatnánk a felsorolást. Ennek következményeként tavaly az egyesületekben lényegesen több fegyelmi és szabálysértési eljárást folytattak le. Kedvező jel viszont, hogy a legtöbb helyen fokozták az ellenőrzéseket, főként az IB hivatásos halőrei, de néhány egyesületben a társadalmi munkások is. A vizek megbecsülése és a környezetvédelem helyzete a horgászterületeken szintén romlott. Még mindig gyakori az italozás és a természet rombolása. Sajnálatos, hogy minden erőfeszítés ellenére sem sikerült számottevő eredményt elérni az ilyen, magukról megfeledkezett emberek megfékezésében. Ez ügyben a jövőben mindenképpen tartalmasabb együttműködésre lesz szükség a helyi tanácsokkal így talán elkerülhetők lesznek az olyan esetek, mint amelyeket a beszámoló is említ: az egyik víz partján harminckét akácfát vágtak ki engedély nélkül, másutt olyan * sok italos üveget gyűjtöttek össze — természetesen üresen —, hogy egy személyautó is kevés volt az elszállításra. Súlyosbítottak A fegyelmi bizottság a megyei egyesületektől tavaly 485 fegyelmi határozatot kapott, míg 1981-ben 351-et. Ezenkívül igen sok napijeggyel horgászó ellen is volt eljárás, közülük nagyon sokan fővárosiak. A leggyakoribb fegyelmezetlenség — bár súlyában semmiképpen sem említhető egy napon az italozással és a környezet rongálásával —, a botok őrizetlenül hagyása. Emiatt összesen 1231-szer kellett halőri figyelmeztetésben részesíteni horgászokat. A fegyelmi bizottság négy esetben élt felülvizsgálati jogával. Ebből kétszer súlyosbító határozatot hozott, örvendetes, hogy tavaly egyetlen tisztségviselő ellen sem kellett eljárást. kezdeményezni. Ezzel szemben sajnálatos, hogy lopás miatt összesen két embert zártak ki örökre Magyar- ország minden horgászegyesületéből. Végezetül a beszámoló megállapítja: a fegyelmi bizottság tevékenysége nem zavartalan, s ennek az az alapvető oka, hogy tagjainak egy része vidéken lakik, másrészt nehéz az időegyeztetés is. Ezen a jövőben mindenképpen változtatni kell. Szabályszerűen Az ellenőrző bizottság tavaly folyamatosan tevékenykedett. Évközi ellenőrzéseiknél figyelembe vették a népgazdaság és a horgásztársada- lom érdekeit, s ezért szigorúan számonkérték a takarékos pénzgazdálkodást, valamint a tervszerű haltenyésztést és telepítést. Beszámolójukból kiderül, hogy mind az intéző bizottság, mind a halgazdálkodási szakbizottság a költségvetési terveknek megfelelően dolgozott. így gyakorlatilag az EB semmilyen jelentősebb észrevételt nem tett ellenőrzései során. Segélyt kaptak Most döntöttek a halasítási segély szétosztásáról is. Ezek szerint 10—50 ezer forintig terjedő támogatásban 11 egyesület részesült. Ezek a következők: Galgaparti összefogás Tsz HE, Ceglédberceli Egyetértés HE, Aszódi HE, Váci Dunai Sporthorgász Egyesület, Kiskun Dolgozók HE, Galga? menti Magyar—Kubai Barátság Tsz HE, Abonyi HE, Ceglédi HE, Pilisvörösvári HE, Tűz-Pereg HE és a Visegrádi Erdészeti HE. Furucz Zoltán Vereszti János
