Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

ms3. Április 13., szerda 3 \Mdav isccelik a gödi Santnáten Rövidesen az üzletekben is kapható lesz a Ramóna Finomkö­töttáru Szövetkezet gödi részlegében készülő divatcikk, a női necc harisnyanadrág. A tőkés importból származók mellett ezek lesznek az elsők, amelyeket a hazai könnyűipar állít elő. Különböző divatszínekben 100 ezer párat készít a szövetkezet. Hancsovszki János felvétele Döntőre várva Piákpolifikysok vetélkedője Véget értek a diákpolitiku- sok vetélkedőinek megyei döntői. Az egyes megyékből és a fővárosból két-két — egy középiskolás és egy szakmun­kástanuló —, csapat jutott to­vább az országos döntőbe. A vetélkedő célja, hogy a diá­kok érdeklődését még inkább felkeltsék a kül- és belpoliti­kai események iránt, segítsé­get nyújtsanak az összefüggé­sek feltárásához, azok megér­téséhez, ezzel is hozzájárulva a tanulóifjúság széles körű politikai tájékoztatásához, közéletiségre való neveléséhez. Aligha kell bizonygatni, hogy a vetélkedő célja mit jelent az ifjúság nevelésében, s mi­lyen eszköztár feladataink meg­oldása során. A hozzákapcso­lódó tavalyi tapasztalatok lét­jogosultságát, hasznosságát új­ra és újra aláhúzzák. A középiskolások és szak­munkástanulók első ilyen jel­legű vetélkedőjén a múlt év bel- és külpolitikai esemé­nyeihez kapcsolódtak a fel­adatok, amelyek között volt politikai krimi, barkochba- játék és térképismeretre vo­natkozó kérdés is. Az országos döntőt április 22—24. között Siklóson rende­zik meg. ál energiatgazdálfgadási bizottság favaslata A széüfiuüadék Is nagy érték A Eudapest-környékl Tüzépnél évente mintegy 30 ezer tonna lakossági felhasználásra alkalmatlan apró­szén és szénpor marad vissza. Ezt aztán jóval a beszer­zési ár alatt az iparnak adják át. (A Tüzép természetesen nem az ipar, hanem a lakosság és közüieíek ellátására hivatott.) Természetesen tetemes veszteséget jelent ez a Tüzépnek, s így közvetve a népgazdaságnak is. soron több hazai aprószénre lenne vevő• Ehhez azonban kevés a behozott — nem ol­csó !o----lengyel- szérű- -..., _ Fe lmérlek A 30 ezer tonnányi szénhul- ladéket váláhogy hasznosíta­ni kellene. De sajnos nem sok, talán csak két—három megoldás kínálkozik. A Pest megyei Energiagazdálkodási Bizottság legutóbbi ülésén Jé­na József, a Budapest-környé- ki Tüzép vezérigazgatója, majd hozzá csatlakozva az Országos Energiagazdálkodási Hatóság képviselője vázolta ezeket a lehetőségeket. A Pest megyei Energia­gazdálkodási Bizottságnak ezen az ülésén különben a háztartási olaj- és a széntüze­lés került többek között terí­tékre. A bizottság melynek tagjai az energiatermelők és nagyobb felhasználók mint például a DHV, a DKV, a DCM, a TIGÁZ, az ÉDÁSZ, a TÜZÉP, valamint a társadal­mi szervek vezetői felmérték, hogy a megye közületeinél hány olajkályha van. A Gaz­dasági Bizottság határozata alakján ugyanis az olajkály­hákat olcsóbb üzemelésű tü- zelőeszközö&kel kell felcserél­ni. Nos, Pest megyében a közületeknél most a télen 14 ezer 849 olajkályha dolgozott. ■ Keverve? Ezek döntő többségét szén- tüzelésűekkel váltják föl- Eb­ből következik, hogy növek­szik a szén iránti igény. De nemcsak a közületek, hanem a lakosság i.s több szenet és tűzifát vásárol. Tavaly a Bu- dapest-környéki Tüzép forgal­ma 8 százalékkal haladta meg az 1981-est. Már csak ezért sem lenne szabad veszni hagy­ni vagy elpocsékolni a szén­port és aprószenet. Ami mel­lesleg egyre több lesz. Jelen­leg a teljes szénmennyiségnek 22 százaléka aprószén, de a bányák gépesítettségével, a mind korszerűbb technológiá­val (?l együtt jár az arány nö­vekedése. A nagy fűtőértékű lengyel szenet köztudottan gyenge minőségű hazai szénnel ke­verve árusítják. A jelenlegi — 6:4 — arány azonban a fel­használók szerint nem jó, s sokan ezért elállnak a vásár­lásától. Ha javítanának ezen, ha fele vagy netán több lenne a lengyel szén, akkor felte­hetően több fogyna, s végső­Gyártó kéne Az Ipari Minisztériumhoz tartozó Országos Energiagaz­dálkodási Hatóság képviselő­je szerint a nagyrészt most veszendőbe menő szenet kel­lene tüzelhetővé tenni. Ho­gyan? tvíosni kéne vagy bri­ketté alakítani, de ehhez — vagyis az új mosókhoz és bri­kettgyárakhoz — sok-sok mil­lió forintra van szükség. Most — s ez nem igényel kü­lönösebb bizonyítást — nem ez a legjárhatóbb út. Ugyancsak nem megy egyik napról a másikra, de köny- nyebben megvalósítható az, amit a Budapest-környéki Tü­zép vezérigazgatója javasolt. (A Pest megyei Energiagaz­dálkodási Bizottság is egyet­értett a javaslattal, s továb­bította az illetékesekhez.) Olyan kazánokat, kályhákat gyárthatna az ipar, amelyek­ben jól elégne a daraSzén és valamelyest még a szénpor is. Ezeket aztán a Tüzép is for­galmazná, ahogy most is árul­nak öt-hat féle — olaj, koksz vagy lengyel szén tüzelésére alkalmas — kazánt- Tehát, ahogy valamikor volt például fűrészporos kályha, most szénporos vagy aprószenes kályha, kazán kellene. Bizo­nyára lenne rá kereslet, hi­szen az ára, mivel a szénpor fele annyiba kerül, mint a szén, (!) hamar megtérülne. Sz. P. Több társadalmi munka Átalakuló telepiiléspdftika A nők helyzetét elemezte a megyei népfrontelnokség Egy évtized településpoliti­kai és -fejlesztési tevékenysé­gét kísérelte meg áttekinteni a megyei népfrontelnökség, ami­kor keddi ülésén összegezte a népfrontmozgalom munkáját és további feladatait ezen a különleges, mert folytonosan változó, bonyolultabbá váló te­rületen. Ha valahol, akkor a telepü­lésfejlesztésben renkívüli sze­rep jut a társadalmi öntevé­kenységnek — fogalmazta meg a vita több résztvevője —, s ennek fő szervezője a , nép­frontmozgalom. A településpo­litika üj hangsúlyainak — így a községek népességmeg­tartó ereje növelésének — erő­teljessé válása érthetően mó­dosítja a népfrontbizottságok törekvéseit, céljait is, azaz ru­galmas igazodást követel. En­nek a követelménynek a moz­galom helyi aktivistái — ál­lapíthatta meg az elnökség — egyre jobban megfelelnek, amit egyebek között az is bi­zonyít, hogy folyamatosan gaz­dagodtak a cselekvési formák, a hagyományosak mellé újak sorakoztak fel. Új hangsúlyok A tartalmas előterjesztés se­gítségével a testület tagjai át­fogó* képet kaptak arról, mi mindenre — a társközségek helyzetétől a tanyákon élők mindennapjain át az idősek, a kistermelők támogatásáig — terjed ki a népfrontmozgalom figyelme, részvétele, ráadásul úgy, hogy gyakran a kezdemé­nyező szerep is a népfrontnak jut. Ilyen kezdeményezés volt a többi között az agglomerá­ciós övezetben a közéleti tevé­kenység serkentésére szánt, a bejárók számára szervezett fó­rumok meghonosítása, másutt — így Cegléd környékén — a ianyákon élők gondjainak, vé­leményének föltérképezése, aminek nyomán például moz­gó árusítás, rendszeres filmve- tités szolgálja ma már az ott élőket. Megkülönböztetett figyelem­mel mérlegelte az elnökség a társadalmi • munka eredmé- j nyeit, szervezése további teen- ' dóit, hiszen amíg 1976-ban a megyében az egy főre számí­tott önzetlen segítség értéke 260 forintot tett ki, tavaly már 858 forint volt ez az összeg. A társadalmi munkának — hangzott el többektől a véle­mény — nem csupán a pénz­beli értéke a lényeges, hanem áz is, hogy közösséget ková­csői, különösen akkor, ha 301 előkészített a munka, szerve­zett a végrehajtás, a társadal­mi igazságossággal egyező — mert a gyermekintézmények korszerűsítését, az idősek hely­zetének javítását célzó — a teendő. Sikeres fórumok Hasonlóan az előbbiekhez, fontos helye volt az eszme­cserében a népfront kiterjedt fórumrendszere működésének, fejlesztése, formális elemektől való megszabadítása lehetősé­geinek. Ezek a fórumok — és a különböző réteggyűlések — lehetővé teszik a kölcsönös információáramlást, hiszen a lakosság olyan csoportjaival alakítják ki a pár-beszédet, amelyek más részterepeken nem vagy alig kapcsolódnak a közélethez. Ezeknek a fórumoknak — elsőként a falugyűléseknek — a sikere, a népszerűsége azt iga­zolja, nem hiányzik az érdek­lődés a lakosság körében a közélet kérdései iránt, ám jo­gos igény — és ennek az igénynek a kielégítését ta­pasztalhatjuk Tóalmáson, Tá- piógyörgyén, Veresegyházon, Szobon —, hogy az elhangzot­taknak nyoma legyen a gya­korlatban, azaz amire az ob­jektív lehetőségek módot ad­nak, abban valóban történjen intézkedés. Az elnökség, az előterjesztést elfogadva, feladatokat hatá­rozott meg a településpolitika és -fejlesztés népfrontmozgal­mi teendőire. Hatás a családra A jóváhagyott napirendnek megfelelően ezt követően az ülés résztvevői azzal a beszá­molóval foglalkoztak, amely az országos nőkonferencia — 1982 október — állásfoglalásának tükrében vizsgálta a népfront­mozgalom nőpolitikái tevé­kenységét, jövőbeni céljait. Több mint száz nőbizottság működik a megyében a nép­frontmozgalom keretein belül, munkájuk — és ezt a felszóla­lások kiemelték — eredmé­nyessége nő, a munka színvo­nalában azonban szembetű- nőek a különbségek. Ezek az eltérések nem egyszerűen ma­gára a nőbizottságra vetnek fényt, hanem arra is, a helyi népfronttestületek kellő fon­tosságot tulajdonítanak-e a nők helyzete folyamatos elem­zésének, mindennapjaik kön­nyítésének. Nagy hagyományai vannak a megyében a család- és gyer­mekvédelmi tevékenységben a tanácsok és a népfront nőbi­zottságai együttműködésének, amint fokozatosan hagyomá­nyai teremtődnek a lakótele­peken, illetve a cigányság kö­rében kifejtett népfrontmun­kának is. Ez a munka döntően a nőkre — a lakótelepeken elsőként a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákra támaszkodik, mert a tapaszta­latok azt mutatják, ezen az úton lehet a legjobban hatást gyakorolni a család egészére. Részletes feladattervben rögzítette az elnökség a me­gyei népfrontmozgalom nőpoli­tikái teendőit. Ezek sorában a többi között olyasmi kapott helyet, mint a szabad idős csa­ládi programok gazdagítása, a Vöröskereszttel közösen a há­zi szociális gondozás hálózatá­nak bővítése, a kismama-, a cigányklubok fokozott támoga­tása, a veszélyeztetett gyerme­kek következetes felkutatása, a női aktívák számának gya­rapítása. Változatlanul kiemelt feladat a mindennapi életkö­rülményekben szerepet játszó tényezők — kereskedelmi el­látás, közlekedés, szolgáltatá­sok — folyamatos figyelem­mel kísérése. M. O. Brigádok a Kiskunsági Állami Gazdaságban Konkrét feladatot várnak A szocialista brigádmozgalom 25 éves múltra tekint vissza. Története során társadalmi, gazdasági életünk fontos tényezőjévé, a szocialista munkaverseny tömeges formájává vált. Kifejezésre juttatja a dolgozók tenniaka- rását, a szocializmushoz való ragaszkodását és a közös­ségért érzett felelősségét. A Minisztertanács, a Szaik- szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Köziponti Bizott­sága, és a szövetkezetek ér­dekképviseleti szerved • május 28-ra összehívták a szoriaiista brigádvezetők VI. országos ta­nácskozását, hogy további len­dületet adjanak a mozgalom­nak és hozzájáruljanak a dol­gozók aktivitásának és kezde­ményezőkészségének kibonta­koztatásához. Ennek jegyében értékelték a szocialista mun­kaverseny eredményeit a Kis­kunsági Állami Gazdaságban is. Tavaly 22 brigád, több mint 400 tagja tett fel­ajánlást elsősorban a gazdaság terved­nek megvalósítására, illetve túlteljesítésére. Ennek jegyé­ben a takarító ágazat két női brigádja a Kállai Éva és a Frankovics Mihály 105 száza­lékra teljesítette tervét. A ló- tenyésztésben tevékenykedő Széchenyi brigád tenyésztési mutatói 1981-hez viszonyítva szintén javultak. Sorolhatnánk még az eredményesen tevé­kenykedő kollektívákat. Erre a négy arany, az egy ezüst, és az egy bronz fokozatot elért brigád adja az alapot. Mégis az elmúlt évi munka értékelé­se mellett most az idei válla­lásokon van a hangsúly. A kollektívák egymás mun­káját elősegítve szocialista szerződést kötnek, melynek so­rán nemcsak munkakapcsola­taik, hanem emberi és egyéni gondolkodásmódjuk is fejlő­dik. Lehetőséget teremtenek óvodák, bölcsődék, iskolák bő­vítésére és pénzt ajánlottak fel a mozgássérültek javára. A brigádok munkájában jelentős az újító, előremu­tató ötletek megvalósítá­sa is. Mindez hozzájárul az újító­mozgalom kiszélesítéséhez, hi­szen a termelést előrevivő öt­leteik, újítások anyagi haszna is jelentős. E téren főként a gé­pesítéssel, gépszereléssel fog­lalkozó dolgozók tehetnek so­kat. A tavaly beadott 8 újítás­ból, 12 ötletből, ötöt hasznosí­tott a Kiskunsági Állami Gaz­daság. Törekedni kell azonban arra, hogy az új elképzelések adminisztratív dokumentálá­sában nagyobb segítsége! nyújtsanak egymásnak a dol­gozóik. Például egy fizikai ál­lományban levő munkás ötle­tét csak úgy tudja benyújtani újításként, ha azt műszakilag lerajzolta. Ez a feladat viszont, gyakran meghaladja képessé­geit, ilyenkor jó, ha a brigád­ban vagy a környezetében le­vő műszaki értelmiségi a se­gítségére siet. A brigádoknak nem hangza­tos jelszavakra, hanem konk­rét feladatokra van szükségük ami nyílt, egyenes tájékozta­tást kíván. Ennek hiányában ugyanis nem egy helyen gyak­ran csak formális a szocialista brigádok munkája. Részt kí­vánnak vermi, sőt részt kérnek az irányításból és az ellenőr­zésből, a gazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Ez feltételezi a jólinformáltságot, mert csak így tudnak érdem­ben hozzászólni a termelés döntő kérdéseihez. A Kiskun­sági Állami Gazdaságban erkölcsileg és anyagilag is ösztönzik a brigádmozga- lom szélesebb körű kibon­takoztatását, a fiatalok bevonását. Arra tö­rekszenek, hogy a szocialista módon élni, dolgozni, tanulni hármas jelszó ne üres frázis legyen, hanem kézzelfogható eredménnyé váljék. Róna Zoltán Már eddig is sokat tettek Kiaknázzák a tartalékokat A gazdaságos anyag- és-ener- giiafelhasználásról az elmúlt évben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtására a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakmai progra­mokat dolgozott ki, ennek megvalósításáról, a vállalatok, gazdaságok lehetőségeiről tá­jékoztatta kedden az újságíró­kat 'Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a MÉiVl-ben. Elmondta: a mezőgazdasági és 'élelmiszeripari üzemek, az erdőgazdaságok már eddig is sokat tettek a korszerű, ener­giatakarékos módszerek beve­zetéséért. Ennek kézzelfogható eredményei is mutatkoznak; így például szárítás nélkül tá- roljáik a terményt, egyszerű, olcsó építési módokat alkalmaz­nak, s terjednek az energiata­karékos talajművelési módsze­rek. Javított a gazdaságossá­gon a melléktermékek és hul- ladákanyagok felhasználása is. A program keretében mind­ezeket továbbfejlesztik, bőví­tik. Az elkövetkező évek fon­tos feladata a gazdaságos tech­nológiák általános bevezetése. A program hosszabb idő­szakra is meghatározza a ten­nivalókat, ám végrehajtása már a jelen tervidőszakban, rövidebb távon is számottevő eredményt hozhat. Az élelmi­szergazdaságban évenként 2— 2,5 milliárd forint megtakarí­tást érhetnének el, elsősorban szervezési intézkedésekkel és viszonylag kis értékű beruházá­sokkal. A sikeres megvalósítás fontce tényezője az ösztönző közgazdasági feltételek kiala­kítása; az utóbbi években be­következett változások a ko­rábbinál fokozottabban ösztön­zik a vállalatokat a takarékos anyagfelhasználásra és a költ­ségek mérséklésére. A szabá­lyozók továbbfejlesztésével le­hetővé kell tenni — hangsú­lyozta a miniszterhelyettes —, hogy azok a jelenleginél is jobban hassanak a gazdasá­gosságra és az üzemi belső ér­dekeltség kibontakoztatására. Tartalékok vannak például a termőföld célszerű haszno­sításánál. Körültekintő szak­mai munkával a tervidőszak végéig megközelítően 1,3 mil­lió hektáron javíthatják a ter­mőképességet. Másik lehető­ség: a talajművelési technoló­giák fejlesztése. Ugyancsak sok még a kihasználatlan lehetőség az új takarmányozási és táro­lási módszerek elterjesztésénél, illetve az állattenyésztésben az épület nélküli technológiák al­kalmazásánál. Az élelmiszer­feldolgozó ágazatban a prog­ram egyebek között a gyűjtő­csomagolás fejlesztését szor­galmazza az anyagfelhaszná­lási költségek csökkentésére és a raktározási-szállítási veszte­ségek mérséklésére. A válla­latok a melléktermékek és hul­ladékok teljesebb körű feldol­gozásával javíthatják a gazda­ságosságot _________ Ti sztábbak lesznek Új vagonmosé Vagonmosó berendezéssel bővítette gyártmányskáláját a soproni autófelszerelési válla­lat. A vasúti kocsik külső felüle­tének tisztítására szolgáló esz­köz több nagyméretű, rögzített fémkeretből, úgynevezett mo­sókupából áll, melyekre oldal­keféket és tetőkeféket erősí­tettek. A kapukon átvontatják a vagonokat. Az első kapunál történik az előáztatás. Savas vegyianyagot spriccelnek a ko­csira, amely feloldja a vago­nokra rakódott szennyeződést. A következő kapunál mossák, a harmadiknál öblítik a ve­gyianyagot a vasúti kocsiról. A mosóberendezés bonyolult szabályozástechnikával mű­ködik, amely automatikusan illeszti a keféket a kocsik méreteihez, állítja be a súro- láshoz-tisztításhoz szükséges kefenyomást.

Next

/
Thumbnails
Contents