Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

r ' ' ni FAC-M SCŐRÓSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM 1983. ÁPRILIS 13., KEDD A NEFAG nagykőrösi üzemében műszakonként 5 ezer méter kárpitlécet készítenek. A keresett termékből a bútoripari üzemek állitanak össze különböző heverőkhöz való kárpitrá­mákat. Képünkön: Varga Ilona dolgozik az ötfejes, szovjet gyártmányú, porelszívóval is felszerelt gyalugépen. Hancsovszkl János felvétele Lakossági bsjelentéssk Hűi késtek a tálasaik Járdát építenek társadalmi munkában A város lakossága elégedet­ten nyugtázhatta, hogy a ta­nácstagi beszámolókon elhang­zott észrevételekre, panaszok­ra a városi tanács rendkívül rövid időn belül, a szakigaz­gatási szervek útján válaszolt. Sőt, ha kellett, válaszadásra kérte a külső szerveket. Dr. Hanny Katalin titkársá­gi vezetőtől megtudtuk, hogy 70 választókerületben 237 be­jelentés hangzott el. A leg­több, szám szerint 149 észrevé­tel a műszaki osztályt érin­tette. Akadt természetesen tennivalója a hozzászólásokkal kapcsolatban a városi tanács tervcsoportjának, a termelés- ellátásfelügyeleti, valamint az egészségügyi osztálynak is. A beszámolón elhangzott számos észrevétel, panasz, bejelentés ügyében eljárt még a KÖJÁL, a művelődési, az igazgatási és a pénzügyi osztály, vala­mint a tanácsi titkárság is. Egymás mellett A beszámolókon főként az utakkal, járdákkal, valamint a szemételszállítással kapcso­latos felvetések voltak a leg­gyakoribbak. Nem ritkán a választópolgárok felajánlották, hogy társadalmi munkában megépítik a járdát, ha meg­kapják a hozzá szükséges anyagot. Szükségesnek vélték a hozzászólók a csapadékvíz és szennyvíz elvezetésére szol­gáló csatornahálózat fejlesz­tését is. A víz, gáz, villany ügye is élénken foglalkoztatta a vá­ros lakosságát. A parkosítás kérdése épp­úgy felmerült, mint a közkút megjavítása vagy a telefon- fülkék elhelyezése a város különböző pontjain. A felszólalók gyakorta túlte­kintettek saját körzetük hatá­rain és a város egészét érin­tő problémákat, gondokat is felvetettek. Ismét jó megoldásnak bizo­nyult, hogy több tanácstag együtt tartotta meg beszámoló­ját, ily módon az egymás mel­lett lévő kerületek betekintést nyertek egymás életébe. Jó közérzet Természetesen az idei ta­nácstagi beszámolókon elhang­zott kérdéseket sem lehet ma­radéktalanul kielégíteni. En­nek okait a szűkös anyagi kö­rülményekben kell keresni. A városi tanács és a külső szervek is, minden tőlük tel­hetőt megtesznek annak érde­kében, hogy a gondokat or­vosolják, ezáltal pedig bizto­sítsák a városlakók jó közér­zetét. K. K. levesebb fóliához Szállítják már a tavaszi salátát Az energiaköltségek emelé­se folytán, az idén a koráb­binál kevesebb fóliaházban termelnek tavaszi salátát. Minit Vida János, az áfész termeltetési osztályának veze­tője elmondotta, a szövetke­zettel leszerződött harminc- egy-néhány fóliás zöldségter­melő közül is csak a fele ül­tetett és nevelt tavaszi fóliás salátát. A piacon már hetek óta árulják a fóliás salátát, de nagyobb mennyiségben csak most kezdik kivágni. Eddig az áfész 5 ezer 500 fejet vett át és szállított Pestre és nagyobb piacokra. A napokban tovább folyik a 12 és 15 dekás fóliás salátafejek átvétele és szállí­tása, a napi árakon. Az áfész százezer fej átvételére és el­őadására szerződött le. A szabadföldi saláta május elseje körül szokott beérni. Ebből a salátatermelők, erre a tavaszra csak 300 ezer fej­re szerződtek le, és így az áfész csak ennyi elhelyezésé­ről gondoskodott. Miután azonban a szakemberek sze­rint a 300 ezer fejnél jóval több szabadföldi saláta van elültetve, főleg ha a termelés jól sikerül, a többlet elhelye­zése gondokat fog okozni. — Általában miként alakul­tak az idei zöldségtermelteté­si szerződéskötések? — Majd minden zöldségfé­léből az eddiginél több porté­ka termelésére kötöttünk szer­ződéseket — mondotta Vida János. S a konzervgyár átvé­teli készsége folytán uborkára, sárgacsövű babra és patisszon­ra még mindig kötünk ter­meltetési szerződéseket. — Vetőburgonyából a tava­szon nagyobb gumójú vető­magot kaptunk, de az ára ol­csóbb az aprógumójúnál. Már nem sok van belőle. — Egyébként a helyi Zöld­ért megszűnése óta a Nagy­kőrös és Vidéke Áfész zavar­talanul biztosítja a boltok zöldségellátását, amihez nagy segítséget nyújt a helyi piac is. Fiatal bolti szarkák A városi tanács szabálysér­tési előadója, dr. Adorján Er­nő az idei első negyedévben 84 szabálysértési ügyet ikta­tott. Az aktákban szereplők között jelentős azoknak a fia­talkorúnknak a száma, akiké? különféle lopásokon kaptak rajta. Tekintettel arra, hogy a szabálysértők jórészt diákok voltak) s önálló keresettel nem rendelkeztek, rájuk pénzbír­ságot kiróni a hatóság nem tu­dott. Viszont a szabálysértési előadó minden esetben beszél­getett a fiatalokkal, akik saj­nos nem igen vették szívükre a dolgot. Az esetek többségét nem Nagykőrösön követték el, tart­va attól, hogy itt jobban is­merik egymást az emberek, mint például egy nagyobb vá­rosban. A nagykőrösi tolvajok kedvelt helye a kecskeméti Alföld áruház. Ám a legtöbb esetben ott is rajtavesztenek. A fiataloknak megtetszett pulóver, papucs, cipő, a sze­rényebbek beérték cigarettá­val. Viszont pénzbírságot fizetett az a fiatalkorú, aki a saját vállalatát lopta meg. Dr. Adorján Ernő elmondta, hogy a fiatalok külsejükről ítélve gondozottak voltak, s szükségtelennek tartja, hogy ily módon jussanak újabb ru­hadarabokhoz. Jó ha tudják a diákok, hogy a lopási szándékot a legtöbb esetben leleplezik, s akkor szégyenkezhetnek, amiért bűn­be estek. Vörösünk a tefevézBÓban Tavaly, október végén volt városunkban az Arany János országos középiskolás balla­damondó verseny. Erről a Magyar Televízió felvételt ké­szített, melyet ma, április 12- én, kedden 20 órakor a Ked­vünkre című műsorban vetí­tenek a kettes programon. Vér adónap A Magyar Vöröskereszt vá­rosi véradónapot tart április 13-án, szerdán délelőtt 9 órá­tól délután 3 óráig a Kinizsi Sportotthonban. A véradásra mindenki jelentkezhet, aki egészséges és betöltötte 18. életévét. ■ Anyakönyvi fi Hírek Született: Csépe Sándor és Kollár Anikó: Anikó; Nyikos Sándor és Táborszky Jolán: Tibor nevű gyermeke. Meghalt: Bodzsár Ferencné Stéger Erzsébet (Csiga u. 6.); Schwarcz István (Szabadszál­lási u. 4.); Nagygyőr Sándor (Cegléd, Tó fű dűlő 316.); Pantó Ambrus (Dózsa Gy. u. 6.); Borbély Jánosné Koroknál Mária (Hargita u. 9.); Boros József né Szalai Terézia (Alsó­járás dűlő 21.); Cserkó Szabó Balázs (Temesvári u. 4.); Il­lés Gyula (Mintakert. u. 31.) j Czira Sándor (Encsi u. 25.). Sporthírek Szép Kinizsi-győzelem Nagykőrösi Kinizsi—Bugyi 3-2 (3-1). Kinizsi: Molnár — Benkó, Cseh, Karcsú, Térjék!, Szalai, Szabó, Virágh, Petrezselyem, Vígh, Németh. Élénk, mozgalmas játékkal indult a mérkőzés és az első négy percben három gól esett. Az első percben Szabó beíve­léséből Virágh fejesgólt ért el. 1-0. A 3. percben húszméte­res szabadrúgásból Szalai nö­velte az előnyt. 2-0. A 4. perc­tabban török kávézó Magyar-, országon, mint éppen Nagykő­rösön. Miért nem beszélünk arról, hogy éppen itt volt a Kárpát medence első vegyipa­ri nagyüzeme, a törökkori sa­létromszérű. Miért nem őr­ződik a mezeikertes gazdálko­dás valamiféle emléke, amo­lyan szentendrei nosztalgia­presszó formában, kint egy határbéli tanyán, amikor tud juk, hogy a nemzetközi ama tőrfilm-fesztivál alkalmábó tavaly tucatnyi nemzet küldőt' tei kerültek lázas izgalomb; egy egészen hétköznapi tanya látogatástól. S mennyi elpazarolt szép ség leledzik még az erőser megnyirbált városhatáron be lül! Az értő látogató égysze- rűen nem szabadulhat a gim­názium könyvtárából, hol mi! liós értékek rejlenek besora- koztatva a közön.ségesebt könyvek közé. A tímárhá; gyöngyszem, melyet sem raj zolni, sem fényképezni nerr lehet elégszer. A Kalocsa Ba lázs utca környéke sem áll a; utolsó helyen a megörökíten való látványok között. S hí végül á múltba forduló vala­hogy elővehetné — legalább másolatban — a pasák, szultá­nok, s egyéb török nagyságok leveleit, melyeknek minder aláírása műalkotás, akkor £ szentendrei triple sec-kel dú­sított nosztalgia kávék vonz­ereje elbújhatna a nagykőrösi múlt üzenete mellett. A TÁJ, a szentendrei tái szépségét persze nem lehet le gvőzni. Sikátorokat sem lehet előkapkodni a semmiből. Ám­de ha én lennék az aki szer ződéses üzemeltetésre magam ra vállalnám a Kőrisfa vagv a Vénusz eszpresszó üzemelte­tésének gondját, bizony mon­dom, hogy többet törődnék a régmúlttal, s főképpen annak megelevenítésével. Mert most ennek van divatja, s mert a múlt nélkül a jelenben sem lehet eligazodni. Egyébként pedig összeírtam húsz rozsdás esőcsatornát... Farkas Péter SZENTENDRÉN jártam a minap. Ámulni és bámulni, mert valamennyi hétköznapi gondja ellenére nekem, a kí­vülállónak, a máshol lakónak ez a városka erre való. Leg­jobban azt a férfiút bámultam meg, aki állványra szerelt, s ránézésre is tízezreket érő fényképezőgéppel megcélzott egy rozzant esőcsatornát vala­hol a Vörös Hadsereg útja kül­ső fertályán. S minthogy a fér­fiú az esőcsatornát, én meg őt Szentendrén néztem, azonnal tudtam (dicséret éles elmém­nek), hogy itten művészfotó készül. A mester egyébként gyakortá szpkellt ide-oda, s hol a rozsda martalékává vált bádogot, hol meg a felhők kö­zül előújúló napot méregette, de a kattintást mindenképpen halogatta. Ügy látszott, mint­ha valami hibádzanék a kellő művészi hatáshoz. Minthogy ezt gyarapítani nem tudtam, magára hagytam, s elképze­lem, hogy most is ott tüstén­kedik lesve a megromlott fal elé rendelt bádogcsövet, mely immáron a vízelvezetést nem, de a művészetet szolgálja. S ha a múltból elterelgetem magam a jövendő felé, akkor gondolnom kell arra is, hogy lesz majd egy kiállítás, melyen előbukkan ez az ócska csator­na. mint mondják képi meg­fogalmazásban, s jól öltözött emberek állnak meg előtte, s azt suttogják: ah, milyen cso­dálatos. Bizonyos, hogy egyi­kük sem lesz hazudós, mert régi igazság, hogy ami esőcsa­tornának ronda, az műalkotás­nak lehet szép is. Tudván ezt a szabályt, nem is akadtam fenn az említett férfiú mesterkedésén. Csupán azon gondolkodtam el, hogy tám. ilyen rozzant bádogot ez­ret is lehet találni az ország­ban. de a művész mégis a szentendreibe lett szerelmes. ben a vendégcsapat támadá­sa végén leadott erős, lapos lövést Molnár kiütötte, kapu előtti tömörülés támadt, a ha­zaiak nem tudtak felszaba­dítani és a bugyiak szépítet­tek. 2-1. Változatos volt a játék, volt jó, tetszetős adogatás a körö­si csapat részéről, de voltak könnyelműen eladott labdák is. Petrezselyem lövését védte a kapus, Molnár pedig veszé­lyes szögletet biztosan húzott le. A 30. percben Petrezse­lyem jó beadásából Vígh ka­pásból, ritkán látható bomba­gólt lőtt. 3-1. A 38. percben Szabó nagy helyzetbe került, kivárt, elrúgták előle a lab­dát. A 43. percben a vendé­gek csatára nagy helyzetben mellé lőtt. A második félidő­ben is támadott a körösi csa­pat és szögletrúgások után Szalai fejesei elkerülték a ka­put, Némethet pedig jó hely­zetben szögletre szerelték. A 68. percben gólveszélyes hely­zetben Benkó szögletre men­tett. A 77. percben húszmé­teres szabadrúgáshoz jutottak a bugyiak, a lövés a sorfalon gellert kapott és a pattogó labdát Molnár nem védhette. 3-2. ötletes, gólratörő játékkal kezdett a Kinizsi, de a máso­dik félidőben fegyelmezetlen­né vált a játék, nagy lett az űr a csapatrészek között, a góllövés nem sikerült, a csa­pat saját maga tette nehézzé a jól indult mérkőzést. Dar- nyik játékvezető jól követte a játékot és a legkisebb sza­bálytalanságot is lefújta. Csü­törtökön Lajosmizsén lesz ed­zőmérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Bugyi ifi 1-1 (1-1). Kinizsi ifi: Demeter (Gu­lyás) — Fercsi, Mihályi, Bo­ros, Szívós, Csapó (Szigetvári) Pálfi (Tóth, Péli) Baranyi, Ki­séri, Barabás, Koncz (Nagy). Nagykőrösi Kinizsi serd.—Mo- nori serd. 5-0 (3-0). Kinizsi serd.: Kolompár — Czinkus, Bertalan, CJrbán, He­gedűs, Dani, Szigetvári, Ber­ki, Jakab, Várnai, Varga. Cse­re: Simon, Viktor, Tama- sóczki. Szabó. A körösi csapat, helyen­ként jó játékkal, biztosan győzött. P. S. Keddi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 18 óra: Kon­zervgyár II-es telep—Kecske­méti BRG, 19: Könyvkötő Szö­vetkezet—K. BRG, Volán Ku- oa csapatmérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi mert én is szeretem Szentend­rét. Mert valóban szép. Még a korhadt esőcsatornája is az, minthogy ellop valamit a Bla- govesztenszka nemes arányai­ból. Ámde mit tegyen az a bádogdarab, melynek nincs ilyen jelenvaló. vagy a múlt­ból valamiképp, legalább az emberi emlékezetben átmen­tett ihlető környezete. MIT TEGYENEK mondjuk a nagykőrösi esőcsatornák, hogy valaki őket is észreve­gye? Ezt bizony nem tudom. Azt azonban igen, hogy kedves barátom, Botocska Péter már nekiszögezte volt fényképező­gépét az itteni romlott csator­náknak és házfalaknak, csak éppen az ezekből a fényképek­ből készült, s úgy gondolom, hogy mítoszteremtő album megjelenése késik. Türelem, türelem. Mindennek eljön az ideje, csak várni kell. A szép­ség mindenütt jelenvaló, csak jó szem, és mint Szentendre példája bizonyítja, némi hír­név is kel] a felfedezéséhez. Meg manapság némi jó ér­telemben vett reklámozás is. El kell tudni adni azt, ami van. Nem olyan sajtóhibák­kal megtűzdelt reklámra van szükség, mint amilyen megjp- 1 lent a Karaván című lap idei ötödik számában; hanem a szépség apostolainak megnyi- 1 latkozására. Nem lehetetlen ez I Nagykőrösön sem. Igazolni 1 fogja állításomat a jövő, az 1 említett fényképalbum megje- ; lenése. Ámde tényként kell 1 elkönyvelni azt is. hogy Szent- : endre a maga történelmével és t földrajzi helyzetével behozha- < tatlan előnyben van minden 1 alföldi, szétterülő várossal, s 1 Nagykőrössel szemben is. Hiá- 1 ba vesszük számba a körösi r rozsdás csatornákat. A ' ki- I használatlan lehetőségeknek mégis se szeri, se száma. Mert í például hol lehetne jogosul­Nyilvánvalóan azért, mert sze­reti a szépet, s emiatt ebbe a Duna-parti városkába elzarán­dokolt, ezer helyre meg nem. Vagy ha járt is ezernyi csator­na előtt szerte a világban, nem töltötte be lelkét az a művé­szetet erjesztő hangulat, mely Szentendrén úgyszólván köte­lezően meglep mindenkit, összeadva a fényképészt, a bá­dogot és a várost, arra a kö­vetkeztetésre jutottam, hogy a műalkotás megteremtésére tö­rekvő szándékot nem a vég­összeg, hanem nyilvánvalóan az összeadás egyik tagja, ép­pen a város, a hely szelleme szülte. Egészen pontosan az a körülmény, hogy a mester hitt Szentendrében, amikor elkezd­te igazgatni leképező masiná­ja üveglencséit. Hitt nemcsak a városban, hanem legrosszabb esőcsator­nájában is, mert voltak elő­dei. Olyanok, akik már meg­festettek, lefényképeztek rom­lott háztetőket, rozsdás csa­tornákat, megroskadt ablako­kat ebben a kétségkívül gyö­nyörű városkában. JÁRATLAN VAGYOK a művészetek történetében, s ezért — noha illenék tudnom — meg nem mondhatom, ki­nek volt igazán jó szeme elő­ször Szentendrén. Viszont az egyáltalán nem alaptalan szentendrei mítosz megterem­tőit már fel sem sorolhatom, annyian vannak. Bizonyos, hogy része volt a valóságra alapozó hírnév megteremtésé­ben a Rábv Mátyást megíró Jókainak, aztán Dumtsa Jenő­nek, Ferenczy Károlynak, s a ie’entős művészek egész sere­gének. A mítosz megteremtődött, él, s úiabb táplálékot kap ma is a városka szépségéből. Hajla­mos volnék arra, hogv ezzel kancsola*ban némi túlzást is emlegessek, de nem tehetem, a iozsáás esőcsatornák képe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents