Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1983. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Megfizetik a szaktudást Exportálják termékeik javát Kis szériák, egyedi megrendelések Családok és ismerősök köré­ben ilyenkor tavasszal gyakori beszédtéma, hogy abban az üzemben, szövetkezetben, ahol dolgoznak, miként zárták az évet; csurrant-e, csöppent-e valamennyi plusz pénz a sike­res tervteljesítés nyomán? A ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet tag­jai és alkalmazottai büszkén felelhettek, ha ilyen kérdés szóba került, hiszen kis híján egyhónapi keresetüknek meg­felelő összeget fizettek ki a közelmúltban nyereségrészese­dés. prémium, és törzsgárda- jutalom címen. A tagság ilye­ténképpen háromnegyed mil­lió forint birtokába jutott. Átgondolt gazdálkodás Mielőtt bárki némi irigyke­déssel felszisszenne, le kell szögeznünk, hogy akik kapták, nemcsak a fizetésükért, de az azon felüli járandóságért is alaposan megdolgoztak. Ezzel a szövetkezettel eddig sem volt baj, most viszont, hogy fel­épült az új központi telephe­lyük, szinte megtáltosodtak. Érdemes ezt egy-két jellemző adattal megvilágítani. Árbevé­teli tervüket 16,3 százalékkal túlszárnyalták, nyereségük pe­dig majdnem kilencmillió fo­rinttal haladta meg az 1981- est. így aztán a 28 millió fo­rintos eredményből nemcsak kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére futotta, hanem a fejlesztési alapra, a forgóesz­közök feltöltésére, meg része­sedésre. Átgondolt gazdálko­dásukra vall, hogy a termelé­kenység emelkedése nagyobb mérvű volt, mint a költségrá­fordításoké, ebből is adódtak a fölös forintok. Nevet szereztek Termékösszetételüket a ha­zai és a külhoni piac alapos ismeretében alakították ki. Pontosan felmérték helyzetü­ket. és jól tudják, hogy egy ilyen kis létszámú, de jól kép­zett szakemberekből álló gár­dával csak magas szintű fel­adatokra szabad vállalkozni, ahol nemcsak anyagot, hanem emberi tudást is átlagon felüli mértékben értékesítenek. A kis szériák, az egyedi dara­bokra szóló megrendelések biztos és jó pénzt hoznak, le­gyen szó akár dollárral fizető, akár rubellel számoló üzlet­félről. A jó ütemben emelkedő ex­porttevékenység — a rugal­masság és a kifogástalan mi­nőség révén — nevet szerzett ennek a kis szövetkezetnek. Ezen túl belföldi fogyasztó, szolgáltató kötelezettségeiknek is eleget tettek. Hatmillió fo­rintos tételt képviselt náluk tavaly az e címen végzett munka. Jól indították A közelmúltban, midőn mér­legzáró közgyűlésüket tartot­ták, joggal hangzott el az a megállapítás, hogy a vasipari szövetkezet egész kollektívája elégedett lehet az 1982-es ered­ménnyel, hiszen a várakozást meghaladó mértékben értek el sikereket. Nagy szerepe volt ebben tizenhárom szocialista brigádjuknak, amelyek közül három kiváló cím, hat arany­koszorús jelvény birtokosa. Az 1983-as esztendőt is ki­egyensúlyozottan kezdték. Egész évre előre lekötötték teljesítőképességüket. A szük­séges anyagok, alkatrészek egy részét előre beszerezték, s ez­zel gondoskodtak a folyama­tos munkamenetről. A szerve­zés, amióta új helyre költöz­tek. egyébként is sokkal kö­vetkezetesebb és eredménye­sebb. A részletesen kidolgo­zott intézkedési terv szerint ebben az évben 134 millió fo­rint termelési érték előállítá­sát és 25 millió forint nyere­ség elérését tűzték célul. Ru­bel elszámolású kiszállításuk várhatóan 62 millió forint ér­tékű lesz, tőkés piacra 33 mil­lió forintnyi készítményüket küldik. A ceglédieknek és a környékbelieknek 2,2 millió forint összegű szolgáltató tevé­kenységet helyeztek kilátásba az idén. T. T. Kö!t''szet napja Névjegyeim Irodalmi estet rendez az abonyi nagyközségi könyvtár a költészet napja alkalmával, április 11-én, hétfőn 18 órai kezdettel, az intézmény Csil­lag utca 5. szám alatti épüle­tében. Névjegyeim címmel Böhm Edit előadóművész mű­sora hangzik el, Árpádi László közreműködésével. Mint jelezték, áprilisra egy érdekes kiállítást is terveznek, Váci György neves könyvkötő­mester munkáiból. MÜysn volt a jobbágyéba? Szokásaikat őrzi az emlékezet Ingyen dolgoztak száznégy népét A FEUDALIZMUSBAN a legfőbb érték a föld volt, saját tulajdon földje azonban csak nemes embernek lehetett. A nem nemesek csak használói voltak a földeknek, ezért szol­gáltattak dézsmát, kilencedet, különféle ajándékokat és ad­ták a robotot, évenként száz­négy ingyen gyalognapszámot, vagy ötvennégy igás fuvart, szántást, behordást. a majorsá­gokon, ahol a nemes maga gazdálkodott. A jobbágy lovai vitték a földesurat a megye­gyűlésekre, lakodalmakba, mulatságokra. Cegléden egy jobbágytelek kilencvenhárom hold volt és szabad jószágtartás az urada­lommal közös legelőn. Nem volt könnyű a bottal, kalodá­val, börtönnel fenyegetett jobbágyélet, de szükséget nem szenvedtek, boruk, búzájuk volt elegendő, és mindig, tele kamrájuk, leányaik tisztes vi­seletben jártak és a föltörekvő fiaikat taníttatták a távoli kol­légiumokban. Erről a régi vi­lágról oklevelek ezrei tanús­kodnak, én azonban most eze­ket nem veszem elő, hanem a jobbáevfiak, unokák vallomá­sait fűzöm egybe, úgy, aho­gyan nékem elmondták, mi­kor még éltek a negvvennvol- cas hagyományok, húsz-har­minc esztendővel ezelőtt. „A szántóföldek leginkább a vasúton túl terültek el, at­tól délre mind legelő volt, a huszonháromezer holdas nagy Páskom rengeteg nyájjal, gu­lyával, ménessel, kondával és • sok pásztorral, aslk a föld nélküli zsellérek közül kerül­tek ki. Aratáskor lovon járták a határt az uradalom katonái, addig nem volt szabad a ter­mést behordani, amíg azok a kereszteket meg nem dézsmál­ták. Az uradalom négy kardos, csákós kommenciós katonája hajtotta robotba is a népet. Egyszer — mesélte öreganyám — veri a katona fokossal a kisajtót. Itthon van-e Mihály gazda? Éppen most ment el, de gyün mingyán. Ejnye, fu­varba köllött volna menni. Hát csak tessék bejönni, mind­járt itt lesz. Bort adtam elejbe. A hajdú ivott, nagyapád nem jött, ammeg csak ivott, berú­gott, elaludt. Ott aludt másna­pig. öregapám lajstromosgazda volt, mikor rákerült a sor, ménesgazda. Megvolt a lajst­rom sokáig, én meg 'olvastam. Bele volt írva, hogy kinek hány jószága járt a ménesbe, meg az is, hogy mit köllött a lovak után eadni. A csikós bé­re kenyér, szalonna, só volt, meg pénz. Beszól a bojtár: gvüvök holnap a kenyérért. Jól van, fiam, csak gyere, öreganyám megsütötte a ke­nyeret, másnap a bojtár elvit­te. Az egésztelkesek maguk fo­gadtak juhászt, a fertályosok közösen. Ezek leginkább ötve­nesével adták a juhot a nyáj­ba, A juhász mindennap hord­ta haza a tejet. má.s-más gaz­dához. A csacsin iszák volt, abban a teiesknnták. A vasár­napi tej a juhászé volt. aki mást is kapott, kenyeret, egye- % bet, azonkívül amelyik job­bágyhoz bevitte a tejet, attól kapott ebédet. Vasárnap a ma­ga kosztján élt. Amíg a váro­son járt, a bojtár őrzötte a nyájat. Szent Mihályig volt a pásztor kezin a nyáj, akkor el­számolt, az elhullott juhokat a bőrükkel. A tavaszi kicsapásig, Szent György napig mindenki a maga tanyáján vagy aklán teleltette a jószágot. A juh­sajt, tehéntej, tojás, baromfi az asszonyé volt, aki a lányok­nak abból vett ruhát, ezt-azt. De ha kevés volt a pénz, szer­zett hozzá. A házakhoz házi- batyus, amolyan kofafélék jártak. Akkorra rendelték, amikor a gazda nem volt ott­hon, olyankor eladtak neki egv-evv batvu gabonát. SOK BORUK TERMETT az Ugyerokban meg az öreghegy­ben. Tele volt az udvar hordó­val. Mentek segítségért a mű­helyekbe. Osztán fogósak le­gyenek mester úr, mert nehéz a hordó. Jöttek a csizmadiale- génvek. meg a kovácsok, eresz­tették le a hordókat a pincé­be. Nagvapám kínálta őket. Ott ragadtak, még másnap is ittak. Volt ennivaló is. Negyvennyolc előtt minden­ki mezítláb járt a mezőn, job­bágy, zsellér egyaránt a váro­son csizmába, bőgatyába. Alól volt a tiszta gatva, a szárát a lábszárra tekerték, a csizmát ráhúzták. A fölső gatya pisz­kos volt. a térdin elkötötték szíjjal, csattogott amint jártak benne Vasárnap köpönyegben jártak télen-nyáron. ez volt az ünnepi viselet. A köpönyegnek Virágzó fákra buli a permedé Virágzik a kajszi Cegléden, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat gyü­mölcsösében. Biliczki József — képünkön — Ortocid gombaölő permetlével szórja be a ba­rackost. Apáti-Tóth Sándor felvétele Balesetmentesen, figyelemmel Az ember másokért is felelős Csütörtök reggel. Sietős az emberek lépte, hűvös a ta­vasz. Cegléden a Kossuth Fe­renc utca és a Teleki utca­sarkánál a járókelők kicsit mégis megtorpannak: üveg­törmelék terül a járdaszegély mellett az útra, jellegzetesen aprózott üveglapcserepek. Szekurit — járműablak —, tehát baleset történhetett, va­lakinek a zsebe bánja, de még jó, ha csak a zsebe és nem zúzódott a bőre, a csontja. Na­pokkal ezelőtt egy vérző fejű férfit vittek a mentők kora délután a festékbolt elől a kórházba. Az úttesten dőlt kerékpár, kosár jelezte, mi történhetett7. A Rákóczi úti kollégiumnál aszfaltra húzott fekete csíkot: kerék rajzolta féknyomot mértek fel a mi­nap a rendőrök. Meg lehet előzni A tavasz mintha mindenkit megsürgetne. Igyekszik a gya­logos, sietősebb a kerékpáro­sok. motorosok dolga, az autó­sok talpa is jobban a gázpe­dálra. nehezedik, mint kéne. ujja nem volt, a nyakon csa­tolták össze, a kezük a köpö­nyeg alatt volt. Volt fekete is, fakó is, ráncos, bokáig érő, gomb nem volt rávarrva. A férfiaknak hosszú hajuk volt, a tarkón levágták, fésűt tűztek bele. Volt akinek oldalt be volt fonva a haja, mint a Bodor Szűcsnek. HA MEGHALT a jobbágy, tíz­húsz sírásója is volt, a nagy­gazdának negyven-ötven. Az mutatta a család módját-rang- ját. A sírásók volt béresek, ré­szesaratók, cséplők, kapások közül kerültek ki. A halottas­háznál gyülekeztek, onnan in­dultak a temetőbe. Vállukon ásóval ballagtak, útközben pá- linkáztak a gyerekek nyakán lógó butellákból. A gödörhöz némelyik hozzá se fért, ott áll­dogált, ivott a többi mögött. Azalatt a család asszonyai fölállították az udvaron a kecskelábú asztalokat, meg­rakták szalonnával, túróval, borral, a sírásókat jól tartották. Délután volt a temetés, utána ismét visszajött a sok nép. De már akkor pörkölt volt az asz­talon, birkapörkölt. Akadt olyan temetés, amelyiken nó­tát is daloltak. Negyvennyolcban a már­ciusi törvénnyel megkap­ták a telkeket, ki mekkorái szántott azelőtt. Gazdák let­tek, a maguk gazdája saját tulajdon földdel. Uraskodtak nemzetes úrnak, nemzetes as­szonynak, nagyasszonynak, szólították őket a béreseik cselédeik. Vadásztak, mulat­tak. gavalléroskodtak. örökváltságot fizettek. Nem sokat, de azért gyűjteni köl­lött rá. öreganyám őrizte-dug. dosta a bankót, aranyat. Mert sok juhot tartottak, s a gyap­jút aranyban fizették Vágó .marhát is hizlaltak. Gondtalan élet volt ezután Kossuth tette gazdaggá a jobbágyot.” II. L. Ám a közlekedési fegyelem és a kötelező figyelem a gyor­sasággal nincsen összhangban. A felelőtlen cselekedeteknek pedig súlyos, nagy az ára. Mint a ceglédi járási-városi Közlekedés Biztonsági Tanács összegezte legutóbb, Pest me­gyében a balesetek növekvő számát a városi és a járási esetek is sokasítják. Elköve­tők és póruljártak közt egy­aránt vannak helybeliek és átutazók. Nem kevés a gyer­mekbaleset, pedig az iskolások és a náluk kisebbek is jól tudják, szinte fújják, hogy a2 utca nem játszótér. Ám, hogy a szóban kimondottakat iga- ián értsék és gyakorolják, ab- >an a felnőtteknek még so- :at kell segíteniük. Kivált­képp példaadással. A KBT idei feladatai kö­zött egyik legfontosabb a köz- iti balesetek megelőzése. E téren fontos az ismeretter­jesztés, figyelemkeltés, a pro­pagandamunka. Ebben szá­mítanak az oktatási intézmé­nyek, az ifjúsági szervezetek, itáliaiatok, üzemek, mezőgaz­dasági munkahelyek megértő segítségére. A rendezvények­nek hely kell, a közönséget meg kell hívni: ebben eleve sokát tehetnek. A munkatárs szava A balesetek megelőzése ér­dekében ebben az évben még többet kell törődni az idős emberekkel és a gyerekekkel. A járművezetők és gyalogo­sok között tudatosítani kell a helyes közlekedési magatar­tást, ismertetni a veszélyfor­rásokat, azok felismerésének lehetőségét és a baleset meg­előzését. A forgalomszervezés­ben is van mit tenni. Feladatul tűzték erre az év­re, hogy az ittas járművezetés visszaszorítása érdekében az eddiginél nagyobb propaganda- munkát kell végezni. Ebben komoly segítséget várnak a munkahelyi kollektíváktól, a szocialista brigádoktól. A kol­légák szava munkatársaikhoz meggyőzőbb lehet bármely szórólapon olvasható figyel­meztetésnél. A közlekedésben a durva, agresszív magatar­tást okvetlenül el kell ítélni, tenni kell ellene úgy, hogy má­soknak is tanulságul szolgál­jon. Verseny, előadás A KBT Cegléden és a járás­ban ebben az évben is szor­galmazza az iskolások köré­ben a KRESZ-bűvöskocka versenyeket, megtartják a já­rási döntőt, megyeire küldik a legjobbakat. A propaganda­anyagot időben eljuttatják az iskolákba, munkahelyekre. Fil­meket vetítenek a járás mű­velődési házaiban, klubjaiban, előadásokat szerveznek az MHSZ-szel és a KPM Autó- közlekedési Tanintézetével. A járási sportfelügyelőséggel még szorosabbra fűződik a kapcsolat. A nyári úttörőtá­borokban közlekedéssel kap­csolatos előadásokat tartanak. A nemzetközi ifjúsági kupa kerékpáros versenyre felkészí­tik megint a ceglédi járási és városi versenyzőket. E. K. Hétfőn este Diaképek Koreából A Látomás színes fényképe- zők baráti köre Cégléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében tartja ápri­lis 11-én, hétfőn este 19 órai kezdettel következő bemutató­ját. A nagyközönség Kaczur Pál Fénnyel írt koreai emlé­kek című, zenés diabemutató­jára hivatalos, az alkotó leg­utóbbi útjának érdekes kép­anyagát láthatja. Az est alkalmával kerül sor a Látomás II. színes diakép versenye plakettjeinek átadá­sára is. Szabálymagyarázat Sportvezető a kézilabdáról Madarász István, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, a KÖZGÉP SE meghívására, látogatást tett városunkban a minap. Megtekintette az épülő új sportcsarnokot, és megelé­gedéssel beszélt a létesítmény korszerűségéről, építészeti megoldásáról. Á városi sport­vezetőknek ígéretet tett arra, hogy az 1983. évi nemzetközi Elegant Kupa egy fordulóját Cegléden rendezi meg a szö­vetség. A csarnok megtekintése után Sárik Ferenc, a városi pártbi- mttság első titkára és Kovács Károly, a városi tanács elnö­ke fogadta a főtitkárt. A kézi­labda sport városi jelenéről, jövőjéről szólva, a sportcsar­nok jelentősége mellett, szóba került a centenáriumi rendez­vénysorozat, melyben helyet kap majd válogatott kézilab­damérkőzés is. A látogatás programja a KÖZGÉP 2. számú gyárában ért véget, ahol Szebeni Fe­renc, a KÖZGÉP SE elnöke köszöntötte a vendéget. A megjelent • sportolók, edzők, sportvezetők előtt Madarász István rövid élménybeszámo­lót tartott a közelmúltban le­zajlott férfi B-világbnjnokság- ról, majd filmmel illusztrált szabálymagyarázatot adott a korszerű kézilabdázásról. P. I. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents