Pest Megyei Hírlap, 1983. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
PXSV ttT.CTtt 1933. ÁPRILIS 10.. VASÁRNAP 3 Egészen pontos adat nincs, az azonban cgyértcinjű, hogy azok a közgazdasági jellegű intézkedések, amelyek az elmúlt években a mezőgazdasággal kapcsolatban születtek, a termelőszövetkezetek mellett az állami gazdaságok pénzügyi terheit is növelték. Pest megyei állami gazdaságai — a felsőbabád! kivételével — mégis évről évre nyereségesen gazdálkodnak. Az 1980-as 4,1 mil- liárddal szemben tavaly csaknem 4,G milliárd forint ár- oevételt értek el. A2 is számít, miiyen áron Ez azért örvendetes, mert minden ékes szónál világosabban beszél arról, ami a gazdálkodásban napjainkban végbemegy. A növekvő pénzügyi terhek ellenére a mezőgazda- sági nagyüzemek többsége jól megáll a lábán. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság évek óta szembetűnően növeli a nyereségét. A monori, a törökbálinti állami gazdaság a Százhalombattai Temperáltvi- zű Halszaporító, a ceglédi tangazdaság is szépen fejlődött az elmúlt évek alatt. A Monori Állami Gazdaság például a tervezett 52 millióval szemben 73 millió forintos nyereségre tett szert tavaly. Lassúbb ütemben fejlődik a Kiskunsági Állami Gazdaság, a gödöllői, az alagi, a soroksári tangazdaság. A Felsőbabáéi Állami Gazdaság pedig sajnos a több éve tartó alacsony gazdálkodási színvonal miatt a múlt évet veszteséggel zárta. A gazdálkodásban sok e buktató, éberség, józanság szükséges ahhoz, hogy az üzemek ne térjenek le az egyenes útról. Vagyis a gazdaságosság javítására tett erőfeszítésekről, ami az egész országban, így Pest megyében is minden népgazdasági ágazatban alapvető feladat. Nagy figyelmet érdemel ez már csak azért is, mert miközben mezőgazdaságunk az eltelt két évtized alatt oly látványosan -fejlődőit a hozajnokat: és az előállított termékek mennyiségét illetően, a termelés gazdaságosságának javításában nem különösebben jeleskedett. Igaz, 10—20 évvel ezelőtt még nem nagyon nézték a termelési költségek • alakulását, elsődleges feladat a több termés elérése volt. Hogy mindezt milyen áron, nem számított. Most viszont annál inkább, hiszen a nemzetközi gazdasági élet változásai, amelyeknek a 70-es évek első felében tanúi lehettünk, kritika tárgyává tették a népgazdasági tervekben is megfogalmazott egyoldalú mennyiségi követelményeket. Sajnos, a gazdaságosság mércéjét kicsit késedelmesen állítottuk fel, aminek hatása napjainkban is érződik. Ügy gondoltuk, hogy a világgazdaságban végbemenő változás csak tünékeny, fossz álom, s az ébredés után jön a fellendülés. Aztán rá kellett döbbennünk: nem átmeneti, sokkal inkább hosszan tartó jelenségről van szó. Ehhez kell alkalmazkodniuk a megye állami gazdaságainak is. A kockázatot vállalni kell A változáshoz ésszerű kockázatvállalás is szükséges, ami szerencsére a legtöbb vezetőben megvan. Ezért a jobb mezőgazdasági nagyüzemek elsőként csatlakoztak a tavaly meghirdetett gabonaprogramhoz. Az eredmény: 1981-ben a megye tíz állami gazdaságában termesztett 90 ezer tonna gabonával szemben tavaly már 103 ezer tonnát takarítottak be. A ceglédiek, a raono- riak, a kiskunságiak egyaránt 3 ezer, a herceghalmiak 2 ezer tonnával növelték gabonatermésüket. A hústermelés is emelkedett 1981-hez viszonyítva, az akkori 17 ezer 173 tonnáról csaknem 18 ezer tonnára nőtt. Itt is a gabonaprógramban jól szereplő gazdaságok tettek szert kiváló eredményekre. Cegléd több mint 400, Gödöllő 250 Herceghalom 150, a Kiskunsági Állami Gazdaság pedig 280 tonnával növelte hústermelését. Az elmúlt években ugyanis egyértelművé vált a felismerés, hogy a termelésfejlesztés lételeme csak a gazdaságosság lehet. Ugyanakkor tény, hogy árrendszerünk még mindig nehezíti a tisztánlátást. Most som egyértelmű, hogy az or. szágnak milyen mértékben gazdaságos egy tonna búza, hús, zöldség, gyümölcs előállítása. A gazdaságban viszont a költségek összevetéséből kimutatható, hogy számukra melyik talajon, milyen mértékig gazdaságos vagy netán veszteséges a búza, a kükpri- ca, a szőlő és gyümölcs termelése. Termeléstől a feldolgozásig Tavaly az értékesítéssel is gondok voltak. Emiatt sok alma, meggy került ipari feldolgozásra. Ott volt kisebb a veszteség, ahol a termeléstől a földolgozásig kiépítették az úgynevezett vertikiftnot. Ezek közé tartozik a Törökbálinti Állami Gazdaság. A ceglédiek viszont az albertirsai Micsurin Tsz-szel kötött együttműködés alapján a szövetkezet hűtőházában tárolhatták gyümölcsüket. Több gazdaság van szerződéses viszonyban a dunakeszi Hűtőházzal és a Nagyr körösi Konzervgyárral. Másrészről programot dolgoztak ki a gazdaságtalan ültetvények felszámolására, például Alagon és Törökbálinton is, mivel az önállóság talaján kibontakozhatott egy olyan cselekvési rendszer, amely egyre jobban hozzáigazítja a termelést az élet körülményeihez. Ezen .az úton járva, a megye állami gazdaságainak többségében jól hasznosítják azt a természeti kincset, amelyet a mintegy 73 ezer hektár földterület képvisel. Ha valaki arra gondolna, hogy már mindent megtettek a gazdaságosság javítására, messze kerülne a valóságtól. Egyfajta, mindenkire érvényes sablon módszer nincs és nem is lesz soha. Minden mezőgazdasági nagyüzemben önállóan, a helyi sajátosságoknak megfelelően kell alakítani a gazdálkodást. Ahol ennek jegyében járnak el. ott nem marad el az eredmény sem. A költséggazdálkodás szempontjából talán nem a legjobb mutató a 100 forint halmozatlan termelési költségre jutó vállalati eredmény, de kétségtelen, nem is a legrosszabb. Ennek alapján a százhalombattai Tempe- ráltvízű Halszaporító Gazdaságban minden 100 forintból 20 forint a nyereség, Törökbálinton 13, Herceghalmon 12 forint, hogy csalk a jobbakat említsem. Annak ellenére, hogy hazánkban sokszínű, változatos a mezőgazdasági termelés, többféle terméket állítanak elő, szinte kivétel nélkül mindig szorosan összefügg egymással a gazdaságosság és a több termés. Az állandó jellegű költségek — közöttük a szántás, a műtrágyázás, a növényvédelem, a termelőeszközök amortizációja — nagyjából azonos terheket rónak bármelyik termesztett növényre, akkor is, i ha magas, akkor is ha alacsony a termésátlag. Márpedig ennek ismeretében senki sem lehet közömbös aziránt, hogy három vagy tíz tonna kukorica terem-e hektáronként. Igaz, a többlettermésre, több műtrágyát, növényvédő szert és egyebet kell fordítani, s az is előfordulhat, hogy adott esetben nem éri meg. Az alaptevékenységért Sokszor azonban még ilyen számítás birtokában sem teljesülnek a remények. Ezért is bővítik egyre, inkább melléküzemági tevékenységüket Pest megye állami gazdaságai. Cegléden például kukoricadarálót építenek, Gödöllőn lakossági szolgáltatás gyanánt bútorszervizt létesítettek, Herceghalmon a folyékony műtrágya kiszórásához szükséges eszközöket gyártanak, Törökbálinton targonca javítót üzemeltetnek, Monoron. az olaj • regenerálásával foglalkoznak,' Alá-, goh személygépkocsi utánfutókat gyártanak, a Kiskunsági Állami Gazdaságban a Tema- forg által összegyűjtött hulladékot válogatják, Mindezzel igényt elégítenek ki, ugyanakkor növelik bevételeiket a megye állami gazdaságai, s ezt a pluszt az alaptevékenység további fejlesztésére fordítják. Ezzel is megalapozva a következő évek gazdálkodását. Béna Zoltán Segítik az otthonteremtőket Csaknem száz telekigénylő Elsősorban a fiatalok lakás- építési gondjain kívántak enyhíteni Sződligeten akkor, amikor új, huszonkét hektárnyi terület parcellázására került sor. A.terület kijelölését három évvel ezelőtt kezdték meg, s elsőként a nagyfeszültségű vezeték készült el. Ezt követte tavaly a kisfeszültségű villanyhálózat kiépítése, amely az egri elektromos művek kivitelezésében idén márciusban készült el. Mint Schröck István tanácselnök elmondta, eddig 90 új telektulajdonost jelöltek ki. Pontosabban szólva ez annyit jelent, hogy csaknem száz személy jelezte igényét valamelyik tanácsi telekre, amelyet a rendelkezések szerint tartós használatra, családi házak építésére kapnak meg. A község gyarapodása szempontjából fontos az is, hogy az utóbbi tíz évben szinte egyáltalán nem volt lehetősége a helyi tanácsnak arra, hogy a sződligeti fiatalok letelepedését ilyen módon segítse elő. Ennek az! lett a következménye, hogy sokan elköltöztek a községből. s másutt teremtettek otthont. Mint a tanácselnök mondotta, még ebben az évben elkészül a vezetékes ivóvízhálózat terve, s a következő évben sor kerül a víztársulat megalakulására. Tervezik, hogy a jövőben sorházak és társasházak is épüljenek, ennek azonban az is feltétele, hogy az új lakótelep csatornahálózattal rendelkezzen. S mivel ez nagyobb összegű beruházást igényel, egyelőre csak a távlati elképzelések között szerepel. Cs. J. A háborús évek archív dokumentumai szerint a 21. gárda harckocsizó brigád T—34-es tankjának szerelő-vezetője, Jakov Kszenofonto- vics Kresztjanyinov őrmester a Budapestért vívott harcok során életét vesztette, és megkapta a Budapest felszabadításáért érdemérem arany fokozatát. Mivel halottnak hitték, a kitüntetést egész tavalyig nem adták át. Ekkorra derült ki, hogy Jakov Kresztjanyinov ugyan súlyosan megsebesült, de a haláltól Budapest lakói megmentették. A kormánykitüntetést 38 év múltán vehette át. ö maga így emlékezik visz- sza sebesülése körülményeire: „... .A tank mellett elrohantak az ellenség gyalogosai, és egy tőlünk legalább 30 méterre álló házba futottak be. Harminc fasiszta gyűlt ott össze. Tüzet parancsoltam, háromszor lőttünk a ház első emeletére. Kiáltozás, nyögés, por füst, robaj... Hirtelen nagy robajt hallottam, majd iszonyatos fájdalom nyilallt belém. Mintha csillagokat láttam volna, s úgy tűnt, hogy leszakadt a jobb lábam. Elvesztettem az eszméletemet. Amikor magamhoz tértem, nem tudtam felfogni, mi történt. Kiáltottam, de senki nem HÉT KiREBlgi^» NEM VEZIT6 NEM ®A Szakszervezetek Országos Tanácsa az első negyedév gazdasági tapasztalatait elemezte és meghatározta a további teendőket a szakszervezetek számára. # Országos pedagógiai tanácskozás színhelye volt Kazincbarcika, a témája közoktatás és közművelődés. ® A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a cigány- ság képzésének elősegítésére munkabizottságot hozott létre. ® A hét híre az is, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége a vezető beosztásban dolgozó nők helyzetét vitatta meg. Hajfatóhásból ez erkélyekre Műanyag cserepekbe ültetnek cs szállítanak a közeli napokban 50 c«er tő cserepes muskátlit a fővárosi virágboltokba a fóti Béke Tsz hajtatóházából. A helyi szaporításű növényeket Tóth Gyuláné kertész készíti elő az útra. Hancsovszki János felvétele Kísérleti berendezés Energia lesz a fíulfadékhőbel A Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet munkatársai a gázturbinák üzemelése során felszabaduló és mindeddig kárba vesző hulladékhő hasznosítására kísérleti berendezést fejlesztettek ki, együttműködve a Gáz- és Olajszállító Vállalattal, valamint a Városföldi Állami Gazdasággal. A fogyasztók biztonságos földgázellátása szükségessé teszi, hogy gázturbina meghajtású nyomásfokozó kompresszorokat üzemeltessenek az országos távvezeték-hálózaton, s ezek az erőgépek működésükkor hőt is termelnek. A kutatóintézet munkatársai kidolgozták annak a módját, hogyan lehet a gázturbinák működésekor keletkező hulladékhőt a berendezések üzemeltetéséhez szükséges mechanikai energiává átalakítani; ezenkívül mezőgazdasági célokra is felhasználják: az állami gazdaság fóliatele- pét fűtik vele. Az így megtermelt energia költsége egy- harmada-egyötöde a hagyományosnak. Véleményekben nem szűkölködünk arról, milyen feltételek megteremtésével segítheti a társadalom a vezetésre vállalkozó nőket, tettekben már kevésbé vagyunk gazdagok, bár tagadhatatlan, sok minden történt a haladás érdekében. A haladás jele például a megyében több területen •— így a mezőgazdaságban, az államigazgatásban — a vezető beosztásban dolgozó nők számának egy évtized alatti megkétszereződése, megháromszorozódása — a többi között a tanácsi vb-titkárok körében — ám, az sem sorolható a ritka esetekhez, amikor a huszonnégy tagú tantestületben egy férfi van, az iskola igazgatója ... A tempó tehát kedvező, az arányokkal, a változások eredményezte módosulásokkal azonban van még gond bőven. A termelőszövetkezetekben például döntően adminisztratív, ügyviteli területen emelkedett rheg a női vezetők aránya, ám az ún. legfőbb irányítók között ■— elnökök, elnökhelyettesek, főágazatvezetők — jelenlétük még mindig szerénynek íiélhető, legalábbis az összes női foglalkoztatott súlyához képest. A megyében az aktív keresők 44,5 százaléka nő, a fizikaiak esetében részesedésük 40,6, a nem fizikaiaknál 65 százalék. Vélhetnénk, nagyjából ehhez kellene igazodnia a női vezetők súlyának, szerepének is, ám óvakodni illik a statisztikai átlagoktól, amint attól is, puszta elhatározások függvényének tartsuk a női nem és a . vezetői poszt viszonyát. Gyakori eset például a kereskedelemben, hogy a nők — bár a képesítésük megvan hozzá — kisebb üzletek irányítását vállalják, nagyobbakét, ABC-áruházalkét nem, olyan prózai okokra hivatkozva, mint a nehéz fizikai munkával járó raktári teendők, hiszen a hiányzó segédmunkásokat legtöbbször az üzletvezetőnek kell helyettesítenie ... Amint a szö- vödékben sem okvetlen káderpolitikai baiklövés a női művezetők kinevezésének mellőzése, mert hiszen — főként a hagyományos technológiájú berendezéséknél — a művezető, segédművezető munkakörébe seregnyi, tetemes fizikai erőt követelő feladat tartozik. Talán így már világosabb a kép előttünk, miként keveredik a nem vezető női nem helyzetében objektív és szubjektív okok, okozatok, halmaza, miért, hogy bár a megyében o műszakiak 23 százaléka leány és asszony, a műszakiként vezető beosztásban levők aránya a tíz százalékot sem éri el. Amiben káderpolitikai gyengeségek, következetlenségek éppúgy szerepet játszanak, mint az előítéletek, de hozzájárulnak olyan okok is, mint a nők — döntően a családi munkamegosztásban levő igazságtalanságokra visszavezethető — tartózkodása a főnöki tisztekkel járó lekötöttségeiktől, utazással társított értekezletektől stb, s ez csak csipetnyi a létező nehézségek tengeréből. Tiszteletet érdemel minden asszony és leány, aki vállalja a vezetéssel járó terheket, azokat a többleteket, amelyeket egy nőnek fel kell mutatnia — sajnos, kell — ahhoz, hogy a legtöbb helyen a férfi irányítókkal egyénrangúnak vegyék, ítéljék. Nemcsak a munkahelyeken, hanem a családban szintén sok mindennek szükséges változnia ahhoz, hogy a nem vezető nem a vezetésben is neme foglalkoztatási arányának megfelelően részesedjen. Mert az objektív okokat nem feledve is furcsa, hogy a megyében a beosztott ügyviteli dolgozóknak a 92 százaléka (!) leány és asszony, ám az ügyviteli irányítók között jelenlétük már csupán egyharmados arányú, az ügyviteli vezetőknél pedig még a húsz százalékot sem éri el... A férfit vagy nőt választani típusú káderpolitikai döntések azért hamisak, mert nem nőt vagy férfit, hanem a legalkalmasabbat kellene választani, kinevezni, függetlenül attól, hogy a főosztályvezetőnő, ha beteg a gyerek, otthon marad, a férfi kollégája viszont nem.., Miért nem?! Seregnyi kérdés sorjázik elénk, ha feleletet keresünk rá, miért nem vezető nem a női nem, s ezekre a kérdésekre a változást hozó tettek sokasodása az egyetlen lehetséges, mert az igazságosságnak eleget tevő válasz. Mészáros Ottó ti tudományi egyetemet, gyógyító lett ő maga is. A szovjet egészségügy kiváló dolgozója. Kérjük mindazokat, akik ismerték megmentőit vagy a leírtakból esetleg magukra ismertek, vagy segíthetnek megtalálni azokat a magyari állampolgárokat, akik saját életüket tették kockára, hogy a tűzvonalból kimenekítsék a súlyosan sérült szovjet katonát, írjanak az alábbi címre: Jakov Ksze- nofontovics Kresztjanyinov, Szovjetunió, 654002, Novokuznyeck, Ke- merovoi kerület, Csernyakovszkij utca 3. Megmentéit keresi Ők sem felejtették el? felelt. A tank égett, éreztem a füstöt, láttam a lángokat. A homlokoldali nyílás teteje könnyen mozdult. Kezdtem felhúzódzkodni. Alig bújtam ki derékig, amikor egy gép- pisztolyos rámlőtt. Elvétette, a golyók a páncélt érték. De az egyik visszapattanó lövedék a hasamba fúródott. Visszazuhantam a tankba. Mikor egy kissé erőre kaptam, ismét másztam kifelé. Nagy nehezen sikerült is kibújnom. A fejemet a hóba dugtam, nehogy elveszítsem az eszméletemet. Távolabbra kellett kúsznom, hiszen a tank könnyen felrobbanhat ... Tíz-tizenkét méternyire sikerült eljutnom. Egy 30 év körüli nő, egy 14— 15 éves fiú és két öreg sietett segítségemre. Ők vittek kt az ellenséges tűzből — egy pincébe. Ott feküdtem eszméletlenül sötétedésig. Később valahogyan rám talált egyik katonánk. A két öreg — mint mondták — első világháborús veterán Volt, felültettek egy botra, és elvittek a mély hóban valahová a hegyre, a mieinkhez. Mint később kiderült, 50 re- peszdarab talált el, jobb lábam idegeit és a gerincoszlopot is érték. A bal kézfejem szétron- csolódott, égési sebek voltak a kezemen, az arcomon, a jobb csípőmön. Azóta majdnem négy . évtized telt eb de én életem végéig emlékezni fogok azokra, akik nem hagytak cserben. Érdekel, élnek-e még. Ha én emlékszem rájuk, bizonyára ők sem felejtettek el. Jó lenne találkozni velük, megköszönni, amit értem tettek.” A szovjet orvosok nyolcszor operálták Jakov Kresztjanyi- novot, és lábra állították. A háború után elvégezte az orvosÉrdemes ©lőre kalkulálni Fejlődés — ellentmondásokkal
