Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

Megosztott gondok Tények, érvek, pofonok M iközben a televízió he­tente többször is fog­lalkozik a komputerek tér­hódításával, bemutatva az újabb és újabb, változato­kat, miközben a szülők ho­vatovább alsó tagozatos gyermekeik feladatainak megoldásában sem tudnak segíteni, s az általános isko­lában is megjelent a számí­tógép, miközben tehát az életben egyre nagyobb sze­repet kap az ész, a szellem a közben szép számmal akadnak társaink, akik to­vábbra is a bunkót tartják legerősebb érvüknek. A nyers fizikai eró, az ököl áll szemben érvekkel, véleményekkel. Sajátságos módon sportberkekben is tapasztalható ez. Ott. ahol igen pontosan és szigorúan körülhatárolják azokat a kereteket, amelyen között az ellenfelek mozoghatnak. Ellenfeleket írtunk, tudva, hogy a szőnyegre, ringbe, dobogóra lépők, kik előze­tesen esetleg napokat szen­vedtek azért, hogy a meg­felelő testsúllyal küzdjenek meg társukkal, nem tekin­tik a szemközti sarokban levőt ellenségnek, véresre verendő áldozatnak. Meglepő, hogy a sportvi­lágban is akadnak, akik nem tudnak vagy nem akarnak különbséget tenni tények és érvek, vélemé­nyek és felfogások között. Holott az ő világukban na­gyon éles, nagyon pontos a szétválasztás. A birkózó nem az ökölvívóval, a hat­vankilós súlyemelő nem a százkilóssal méri össze ere­jét. A rúdugró nem a ge­relyvetővel verseng, a tá­volugró nem a százméteres síkfutóval. Volt-e visszhangja az írásnak, tudakoltuk egy olyan cikk megjelenése Után, amely valakinek az egyéni tapasztalatait, véle­ményét tükrözte. Volt. A szerző kapott fenyegető üzeneteket, ha még egyszer ilyet csinál, felpofozzák, megverik, szétvágják. Szeretnénk halkan figyel­mükbe ajánlani, sportolók­nak és nem sportolóknak egyaránt, a szellem és a po­fonok világa két dolog. Aki pofozkodni akar, jelentkez­zen valamelyik ökölvívó szakosztályba, ahol a meg­felelő képzés, gyakorlás után módja lesz rá. De már most figyelmeztetjük, a szo- rítóban se az indulata ve­zérelje, mert ha igen, kevés pofont fog adni, annál töb­bet kaphat. Mostanában sokat lehet hallani a türelemről, ma- gasztosabban kifejezve to­leranciáról. Sokan hangoz­tatják, kevesen gyakorolják. A türelem ott kezdődik, hogy megnézem, miről van szó. Nemcsak a pofont nem szabad összekeverni az ér­vekkel, hanem a szellemi produktum tényezőit sem. Egészen egyszerű dolgok­ról beszélünk. Ha egy írás­ban számok, adatok, mére­tek, kilók, tonnák, literek, hozamok találhatók, azokat csak úgy fölösleges vitatni. Meg kell győződni helyes vagy helytelen voltukról. Ha ugyanezeknek az ada­toknak a nyomán valaki következtetéseket von le, arról lehet eszmét cserélni. Hangsúlyozzuk: eszmét, nem pofonokat. Hasonlóan: hogy volt-e Gödöllőn röplabdacsapat, avagy ki állt az üzemi sportkör élén ekkor és ek­kor, azon kár civódni, meg kell nézni a dokumentumo­kat. Vita arról lehet, milyen volt az egykori vezető, mennyire szolgálta, jó és hatásos eszközökkel-e a város, illetve akkor még község sportját. Hogy érde­mes-e ilyesmivel bajlódni, az megint más kérdés. Aki nemcsak mások, de a tények iránt is türelmes, és ismeri valamennyire az élet. a történelem, akár a nagy, a város vagy egy sportegyesület alakulását, megállapíthatja, igen bo­nyolult folyamatokról van szó. Alig akad például olyan jelenség, amely ne tartalmazna haladó mozza­natokat, s fordítva, a leg­szebbek is hordoznak sala­kot. Érvényes mindez az em­berre is. Senki sem találta még meg a zsebében a böl­csek kövét. Valószínűleg azért, mert nincs, is benne. Aki tehát fennen hangoz­tatja, hogy majd 5 meg­mondja, mi az igazság, azt nem kell komolyan venni. K omolyan arra kell fi­gyelni, aki konkrétan elemzi a mindig komplex kérdéseket. Magyarán: gon­dolkozik, érvre érvvel, ké- leményre véleménnyel fe­lel. S ha szorítóba száll, mi­előtt elereszti a jobb csapa­tot, alaposan megnézi és beméri annak a helyét. És még valamit: ha írásunkra pofonnal reagálnak, azt nem tudjuk bemutatni olvasó­inknak, a véleményeket el­lenben igen. Kör Pál m m L.LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS COPQILO VÁROSI KÜlÖNKIflDflSft X. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1983. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Sikerüli talpon maradni ' A kivétel előjele Aszódon A megújhodás időszakában Tavalyi munkája alapján az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet ismét kivétel. Az egyetlen kivétel a járás ipari szövetkezetei közül. Eme ter­melési egységek 1982-ben is dinamikusan fejlődtek. Aszó­don a termelési értékben, de főleg árnyereségben nagy ará­nyú visszaesés következett be. Miközben másutt a termelés, a nyereség és a jövedelmező­ség számottevő emelkedéséről adhatnak számot, új, verseny- képes termékek bevezetéséről, a Ferromechanikában, a máso­dik félévi erőfeszítések hatá­sára bekövetkezett fordulatra hivatkozhatnak az évet érté­kelő közgyűlésen. Halk szóval Fordulatra és erőfeszítésekre nem másért volt szükség, mint a csőd elkerülésére. A múlt év augusztusában a talpon mara­dást jelölték meg célként. Bat- ta Mihály elnök márciusban azt mondhatja a közgyűlésen: nem vagyunk veszteségesek, nem lettünk alaphiányosak. Hat hónapja új elnök irá­nyítja az aszódi szövetkezet életét. Batta Mihály furcsán jellemzi önmagát: — Az én fejfámra azt fogják írni, Bat­ta Mihály itt sem nyugszik,.. Dinamikus,. törekvő és céltu­datos ember. Erejében, bízó. Különben aligha vállalta vol­na el ennek a szövetkezet­nek a vezetését, ahol egy-két évig még a stabilitás megte­remtése lesz a feladat, majd csak azután várható fejlődés, voltaképpen az, ami átlagosan elfogadott kritériuma a jó munkának, s ami egy cselekvő alkatú személyiségnek a mér­céje. A belső erők mozgósítása kevés lett volna az üdvösség­hez, a talpon maradáshoz. Az aszódiak azonban megkapták a nélkülözhetetlen segítséget kívülről is. A helybeli párt- bizottság és tanács részéről az hatott jótékonyan, hogy hagyták őket dolgozni. S ha úgy vélték szólni kell, halkan Számvetés a Spartacusnál Sportköri közgyűlések Feljebb akarnak lépni a labdarúgók Megtartották a sportköri közgyűlést Aszódon és Péce- len. Az Aszódi Spartacus múlt évi tevékenységéről és ered­ményeiről Tolmácsi Miklós ügyvezető elnök adott számot. Kiemelte, a szakosztályok a nehezebb pénzügyi feltételek közepette is teljesítették fel­adataikat. Ez azonban nem le­hetett volna zökkenőmentes a megyei sporthivatal támogatá­sa nélkül, amit az atléták és a vívók kaptak. Jól szerepel­tek a tavalyi versenyeken, a tekézők, a vívók, s a sakkozók is helytálltak a megyei első osztályban. Szép helyezést ért el az út­törő-olimpián Pallaga Imre kardozó, aki a Sabaria nem­zetközi tornát is megnyerte. A fiatalok körében a karate a legnépszerűbb sportág. A másfél éve alakult szakosztály népes tagságot mondhat ma­gáénak, s már egyéni sikerek­kel is büszkélkedhetnek, töb­büknek színesedik már az öve. A valamikor szebb napokat megért labdarúgók továbbra is a figyelem középpontjában vannak. Az ő mérkőzéseiket látogatják a legtöbben, az ő problémáikkal foglalkoznak a legtöbben. A beszámoló hang­súlyozta, hogy ideje tervsze­rűen foglalkozni a jövő csa­patával, az utánpótlással, mert aszódi fiatalokban több van, mint amennyit jelenleg produkálnak. Javítani szüksé­ges a sportkör és az iskolák kapcsolatát, így minden bi­zonnyal több' gyereket lehet megnyerni a focinak. Persze a sportoláshoz szük­séges feltételeket is javítani kell. Az évekkel ezelőtt terv­be vett edzőpályát is miha­marabb létre kellene hozni. Sajnos, sem ez, sem a felsze­relés megszerzése nem megy pénz nélkül. Bagyin »József tanácselnök ezzel kapcsolat­ban jegyezte meg, hogy a mostaninál jobban használják ki a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. Befejezésül megválasztották a tisztségviselőket. Az Aszódi Spartacus elnöke Búzás Pál, az ügyvezető elnök továbbra is Tolmácsi Miklós. A közgyű­lés köszönetét fejezte ki a ko­rábbi elnöknek, Németh Pál­nak, aki munkahely-változta­tás miatt nem vállalhatta to­vább a tisztséget. Kiemelték érdemeit a szakosztályok fej­lesztésében és a sportolási le­hetőségek megteremtésében. Pécelen Tóth István, a Spar­tacus • SE elnöke terjesztette elő a beszámolót, értékelve a két szakosztály, a labdarúgók és a kézilabdázók munkáját. Az utóbbiaknak, akik a járási bajnokságban a harmadik he­lyen végeztek, a közgyűlésen adták át az okleveleket'és az érmeket. A labdarúgók szintén a járási bajnokságban szere­pelnek, s tervük, hogy az élen végezve, az ősszel egy osztállyal feljebb lépjenek. Az elnök köszönetét mon­dott mindazoknak, akik lészt vállaltak a sportkör öltözőjé­nek felújításában. A három- százezer forint értékű társa­dalmi munkában különösen Mikes Ferenc és Minkó Benő jeleskedett. A közgyűlés ezután megvá­lasztotta az új vezetőségét, az elnök ismét Tóth István lett tették. Megkapták a bizalmat a járási párt- és állami szer­vek részéről. Értékes partner Nyitott ajtókkal fogadták őket a társak. Járásbeli és azon kívüli ipari szövetkeze­tek. Az egyik helyen olyan munkát vállaltak át, amire nekik nem volt emberük, a másikon munkát adtak. Jele­sül a péceli TRI-TON, amely nem is olyan régen szintén nehéz hónapokat élt' át. A gö­döllői Háziipari Szövetkezet, amelynek elnöke ugyancsak beszélhetne gondterhes na­pokról, s aki felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokkal ren­delkezik a szövetkezeti ipar minden területéről. Tanácso­kat is kért az aszódi elnök. Kapott. Ugyanúgy az isaszegi Lignifer nagy gyakorlatú elnö­kétől. A KISZÖV közvetít, orien­tál, segít a kapcsolatteremtés­ben. A jó kapcsolat értékes dolog. De ha eivész, ha lazul! Az új élet megkezdése óta sok- sok energiát áldoztak a bizal­matlanná vált partnerek visz- szaszerzésére. . Az elnök, aki korábban ne­gyedszázadot töltött el a nagy­iparban, egy kicsit meglepő­dött a segítókészségen, a tár­sak készségén. Ez nyilvánva­lóan annak tudható be, hogy nem ismerte kellőképpen a szövetkezetek természetrajzát. A tanácsok kivételével, ame­lyek ingyenesek, kölcsönösen előnyös együttműködésről van szó. Korlátozott időre szólóról, de akadt olyan is, amely a hosszabb távú kooperációval kecsegtet. Az utóbbira példa a nagymarosiakkal való együtt­működés. Ha sikerül nekik az üzlet, megfelelő mennyiséget szállíthatnak egyik gyártmá­nyukból, annak előállításában részt vennének az aszódiak is. Kölcsönös előnyökön alapu­ló támogatás, a távlatosabb kapcsolatokkal biztató üzlet, a bizalom helyreállítása, a jö­vőt megalapozó tervezés, az export jelentős bővítése,' im­portpótló termékek gyártása. Tények és elképzelések a szö­vetkezet hírének megalapozá­sára és erősítésére. Közben a belső élet rendezése, a munka, a szervezet színvonalának emelése, ami nélkül a tervek csak szép agyszülemények ma­radnak. A belső rendteremtés volta­képpen egyszerű dolgokat je­lent. A ráfizetéses tevékeny­ség megszüntetését vagy nye­reségessé tételét, a termelés- előkészítés javítását, a számvi­teli apparátus értelemszerű működtetését, az anyagrende­lés felülvizsgálatát, korábban például egy-egy termékben 60 I százaléknyi rezsibér testesült meg, ma 15. Volt hat kőmű­vesük, akik ugyancsak a rezsi­bért fogyasztották. A helybeli költségvetési üzemtől elvállal­ták két ház tatarozását. Nye­reség ezen sem volt, de leg­alább nem vitték a pénzt. Március van, a megújhodás évszakába léptünk. Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövet­kezetben ősszel kezdődött az újjászületés, most folytatódik. Nem fájdalommentesen. Az új elnök talán még az első csatát sem nyerte meg teljesen. Még nem múlt el nyomtalanul a gyanakvás légköre. Még nem rendeződtek végérvényesen a sorok, még várhatók változá­sok. Fokozatosan, folyamato­san. ' > Még nem teljesen A termelésben és a községi életben egyaránt. A különbö­ző bizottságoknak például még ügyrendjük sincs. A munka­versenyben benevezett brigá­dok közül néhányan még a naplót sem adták le az érté­keléshez. Igaz, semmi sem csá­bította őket. Tavaly egy fil­lért sem kaptak. Az idén két­százezer forintot szánnak ju­talmazásukra. Amikor a járási pártbizott­ság a múlt évi gazdasági ered­ményeket értékelte, többször szerepelt a kitétel, ez nem vo­natkozik az aszódi Ferrome- chanikára. Mármint a jövedel­mezőség, a nyereség, a terme­lésfelfutás. Ma már a pártbi­zottságon is úgy vélik, Aszó­don olyan kibontakozás kez­dődött el, aminek eredménye­képpen a szövetkezet nem lesz többé kivétel. Legalábbis ne­gatív értelemben. K. P. ■i Mozibhé Egy trombitás Szocsiban. Színes, zenés szovjet film. Csak 4 órakor. Szerelem Montrealban. Szí­nes, szinkronizált kanadai film, 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. A nap programja Március 5-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: A Tanulmány VII. színházi csoport vendégjátéka Arisz- tophanész madara, 19 órakor. Na és klub. Nőnap a klub­ban. Levél egy meg nem szü­letett gyermekhez, Tatay Éva pódiumműsora, 18 órakor. Tóthpál Gyula pozsonyi fo­tóművész Elementáris szim­metria című kiállítása, megte­kinthető 16—20 óráig. Szülők figyelmébe Az elsősök befutása Az általános iskola első osztályába lépők beiratása az idén március 10-én 8 és 12, 13 és 18, illetve 11-én 8 és 17 óra között lesz. A szülők és gondviselők kötelessége, hogy minden tanköteles korban lé­vő gyereket a lakása szerinti körzetileg .illetékes iskolába beírassák. Azok a gyerekek ke­rülhetnek az első osztályba akik ez év szeptember else­jéig betöltik 6. életévüket Az általános iskola igazga­tója — ha van hely — enge­délyezheti azoknak a gyere­keknek a felvételét, akik 6. életévüket szeptember 1. és 31. között töltik be, testileg, szel-, lemileg megfelelően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulás­ra. Az ilyen gyerekeknek a fel­vételi kérelmét április 15-ig kell beadni az iskola igazga­tójához. Azokat, akiket tago­zatos osztályba kívánnak já­ratni. a beiratkozás alkalmá­val közölhetik szándékukat. Megjegyezzük, hogy az Er­kel iskolában ének, a Karikás Frigyes iskolában testnevelés tagozatos oktatás folyik. i Szombati »egyzeíí Akadozva Egy, az út szélén elfekvő dobozra csak unottan néz­nek rá a legtöbben. Ha te tejét is lezárták, már föl­keltheti a fantáziát. Üres? Netán sértetlen még, talán értéket rejt? Ha sérült, ar■ ra következtethet az érdek­lődő, hogy leesett egy jár­műről. Amelyik dobozról azon­ban itt szó van, annak most éppen kutya baja. Nem te­het róla, hogy mégis kidob­ták, hiszen maga is úgy­szólván áldozat. Körülötte százféle apró szemét: el­használt cukrostasak, kon­zervdoboz, újságpapír, már amit egyelőre nem hordott el a szél. Ezt a nagy dobozt az őt körülvevő műanyag flakonokkal, üvegekkel s még sok más apró kacattal együtt kidobták. Talán egy sötét reggel, tahin késő es­te indultak el vele a Gödöl­lő—Mogyoród közötti vasúti bevágáshoz, hogy aztán ahol senki sem látja, lelökjék a sínek felé. ■A legtöbben most aztán eltöprenghetünk rajta: va­jon honnan került ki a do­boz az útszélre? És miért? A városban, de már a ki­sebb községek egy részében is elhordják a szemetet az utcákból. Miért nem a gyűj­tőautó útjába rakja ki a szemetet a renitenskedő, s miért viszi inkább messze? Ahol még nincs gyűjtés, ott számos módja van a szeny- nyező anyagok eltüntetésé­nek. Egy része' eltüzelhető, a többi elásható. S van olyan hulladék, amiért még pénzt is kapni, sőt házhoz jönnek érte, ha szól az em­ber. A minap hallottam egy rádióadást, ahol arról szól­tak: nem is környezetvéde­lemről kellene beszélnünk, hanem inkább a környezet­szépítésről. Van benne va­lami. Csakhogy miképpen várható el sokaktól a lakó­helye, udvara, s a közterek szépítése, csinosítása, ha alapjában véve nem tudja mitévő legyen szemét eltün­tetésében. Ámbár, nagyon is úgy tetszik, nem annyira a.: tanácstalansággal van. baj, mint az iménti eset is bi­zonyítja. Inkább a rossz el­határozással, vagy a köny- nyebb, kényelmesebb meg­oldás kiválasztásával. A minap kérdeztem meg Dányban, a tanácselnöktől: javult-e a helyzet náluk? Évekkel ezelőtt ugyanis tu­catnyi embert rajtakaptak, hogy nem a kijelölt lerakó­helyre vitte a szemetet. Most is vannak renitenske- dők, vplt a válasz, tje azért már sokat javult a helyzet. Ebben a községünkben még eddig nem tudták megolda­ni az intézményes szállítást. Fuvaros volna, a téesz min­den bizonnyal vállalná, ha a lakosság fizetné a házan­kénti havi huszonöt forin­tos díjat. ’ De nem minden­kinek tetszik a dolog. Egye­lőre ezért nem akaródzik a rendszeres szemétszállítás megoldódni. Ne ítélkezzünk hamar: a lehetőség első felkínálása­kor nemcsak a dányi taná­csiak jártak így. Másutt is akadozva vezették be a szemét-, a hulladékéikordás kulturáltabb, városiasabb módját. A szervezéskor a lakókat megkérdező tanács­tagok másutt is előbb a sok nemleges válasszal kitöltve vitték a tanácsba a kérdő­íveket. Aki nemet mondott, az is megmagyarázta, miért nem vállalja a díj fizeté­sét. azután amikor rájött: érdemes az összefogás, az igenlő választ adta. Dányban a szervezés ele­jén vannak. Ahol még el- elhangzik: miért vállalná, ha van hova eltüntetni, el­ásni, kidobni a szemetet. Akár védeni, akár szépí­teni akarjuk környezetün­ket, be kell látnunk: leg­alább annyit kell cseleked­nünk ebben a dologban, mint apáink, nagyapáink. Falun és városon egyarántl A jó példák figyeléséért persze nem mindig kell őse­inkhez visszatérni. Olykor elég. ha a szomszédot fi­gyeljük, ebből a szempont­ból is. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents