Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

s 1983 MÁRCIUS 5., SZOMBAT Vaskos a petraayag Két és fél éves vesszőfutás Círással küszködik az *** asszony Érden a Jácint utca 19-ben. Idegileg telje­sen kimerülve, reszkető kézzel mutatja a betonból készült pincét, amelyben két kiskorú gyermekével la­kik, özvegy Farkas István- nét az utóbbi három eszten­dőben csapás, csapás, után érte. A 'férje motorbaleset áldozata lett, ő súlyosan megsérült. Eladta a dunaúj­városi házát, s megvette érte a télket. Az udvaron ázik-málik egy kétszobás lakás berendezése. — Azért fordultam az új­sághoz, mert reméltem; meg­írják, hogy az embertelenség, a bürokrácia még ma is képes megkeseríteni az emberek éle­tét. Hibás szerződés Vaskos dosszié tartalmazza azt az ügyet, amelyet özvegy Farkas Istvánné élőszóval is elmond. 1980. augusztus 5-én olva­dónk Várszegi Tamástól meg­vásárolta az Érd, Jácint út 19- ben fekvő 217 négyszögöles telket, a rajta álló épületet és udvart kettőszázezer forintért. Hetvenezret készpénzben, negyvenezerért egy Trabantot adott át az eladónak, további harminc ezret pedig úgy egyenlített ki, hogy az üdülő- ingatlánát a Várszegi Tamás nevére íratta. Így hatvanezer forint adóssága maradt, me­lyet az „előszerződés” harma­dik pontjaként tartalma szerint 1981. január 2-től 2500 fo­rintos havi részletekben az el­adó apjának. Várszegi Bélának postán elküld. Az ügyletet lebonyolítók az i,előszerződés”-ben tudatosan elferdítették a tényeket, vé­telárnak 130 ezer forintot ír­tak. Várszegi Tamás elismerte, hogy hetvenezret megkapott, özvegy Farkas Istvánné aláír­ta, hogy hatvanezerrel tarto­zik, de a Trabantról és az in­gatlanról nem esett szó. Dt. Mártán Sándor, Érd vá­ros tanácsának igazgatási cso­portvezetője közben a fenti összegek szerepeltetésével el­készítette a hivatalos adás-vé­teli szerződést, és átvett ol­vasónktól ezer forintot azzal, hogy a Szentendrei Városgaz­dálkodási Vállalat érdi Ingat­lanközvetítő kirendeltségén befizeti az értékelési díjat. ígérte, hogy két-három nap múlva átadja az ezt igazoló csekket özvegy Farkas Ist- vánnénak. Nem így történt Ezért a ve­vő augusztus 14-én érdeklődött a kirendeltségen Kertész Ti- borné ügyintézőnél, hogy be­fizette-e az értékelési díjat dr. Márton Sándor. A nemleges válasz után kért és kapott egy csekket, azonnal a postára j ment, mert sürgősen a nevére j akarta íratni a telket. Rövide­sen visszaérkezett a szelvény­nyel, és kérte Kertész Tibor- nét, hogy mutassa meg neki a dr. Márton Sándor által készí­tett adás-vételi szerződést, öz­vegy Farkas Istvánné erre a válaszra emlékszik: — Azt nem tudom megmu­tatni, mert Várszegi Tamás, dr, Pluhár Sándor (az ingat­lanközvetítő kirendeltség ve­zetője) és dr. Márton Sándor néhány perccel ezelőtt vitték el a Budai Járási Földhivatal érdi kirendeltségére. Az asz- szony' azonnal odafutott, s valóban ott találta a három férfit. Kiderült, hogy Várszegi Tamás ripityára törte a Tra­bantot, s azt mondta, hogy eláll az adás-vételtől, vissza­ad Farkas lstvánnénak het­venezer forintot, és az ügyet lezártnak. tekinti. — Közöltem — így az asz- szony, — hogy 140 ezret kérek vissza. De azt a választ kap­tam, hogy szó se lehet róla. Elkezdtem sírni, s otthagytam őket.., Őrölnek a malmok — Történjen bármi, építke­zem! — folytatja özvegy Far­kas Istvánné. Közeledett az ősz, az ingóságaim az udva­ron álltak. Szeptember dere­kán megjelent az eladó és Fertődi Béla, a tanács műsza­ki osztályának vezetője, hogy engedély nélküli építkezésért megbüntessenek. Ez október 6-án meg is történt. 8190 forin­tot kellett volna fizetnem. Idézünk a határozatból: „özvegy Farkas Istvánné a Jácint út 19. szám alatt enge­dély nélkül 5,85x4 méteres tol­dalékot épített. Ezért a bírság, ugyanakkor az épület fennma­radását a rendelkező részben foglaltak szerint engedélye­zem." Alatta pecsét, olvasha­tatlan aláírás. Fellebbezések sorozata után a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya 1981. április 16-án megadta az építési enge­délyt. „A szerződésben leírt fizeté­si feltételeket, illetve azok tel- jfesítégét az engedély megadása során nem kell vizsgálni, így az építési engedély szabályos.” Csakhogy az ingatlan még nem volt a vevő tulajdona, mert az adás-vételi szerződés minden példánya eltűnt! öz­vegy Farkas Istvánné elment az érdi földhivatalba megtu­dakolni, hogy mit tehetne? Ott kiderült, hogy az ingatlan nem is Várszegi Tamásé, hanem az apjáé. A szóbanforgó adás-vé­tel alapján nem is tehető az asszony nevére. Egyébként is valaki (illetéktelen személy) a 860/1955 rubrikában lehúzta a Tamás nevet, majd a Bélát is. a lakcímeket is, a születési évet is kijavította úgy, hogy a tulajdonjog kideríthetetlen. Ezért az érdi kirendeltség nem írta át a telket özvegy Farkas Istvánné nevére. Újabb fellebbezés követke­zik, előkerítik azt az 1955-ös adás-vételi szerződést, amiből kiderül, hogy az igazi tulajdo­nos mégiscsak Várszegi Tamás, s a házhely végre 1982, június 10-én — amikor az érdi telek­könyvi kirendeltség megsem­misíti az előző határozatot — a vevő tulajdonába kerül. Köz­ben dr. Sáringer József, az eladó ügyvédje 1982. májusá­ban megküldi özvegy Farkas lstvánnénak az eltűnt adás­vételi szerződéseket ítélet és ítélet Ha az olvasó azt hiszi, hogy ezzel a kálváriának vége, ak­kor téved. Mert nemcsak az illetékhivatal ró ki az asszony­ra 24 ezer 918 forintot (mely­nek felét kifizette), hanem Várszegi Béla is beperli azért, hogy az adás-vételi szerződés­től eltérően egy összegben fi­zesse ki a hátralévő 60 ezer fo­rintot. A Pestvidéki Járásbíró­ság májusban hozott ítéletet melyben kötelezte Farkasnét, hogy helyezzen letétbe dr. Radnóti István ügyvédnél 10 000 forintot és májustól tör- lessze a 2500-as részleteket. Így történt, de a július 23-án feladott összeget Várszegi Bé­la nem vette át, hanem újabb pert indított a maradék 44 ezer 500 forint egy összegbeni fizetéséért. A Pest megyei Bí­róság, másodfokon a 22367 (1982) 2. számú ítéletében helyt adott a fellebbezésnek. Idézzünk az indoklásból: „Az elsőfokú bíróság által engedélyezett részlefizetést a megyei bíróság mellőzte, az alperes ugyanis az engedélye­zett részletfizetésen túlmenően is teljesített... ”, aláírás: dr. Majercsik Zoltán, a tanács el­nöke, dátum: 1982. december 1. Szemközt a szereplőkkel Először a Szentendrei VGV érdi ingatlanközvetítő kiren­deltségét kerestük fel. Kertész Tiborné úgy emlékszik a tör­téntekre, ahogyan olvasónk el­mondta, de azt már nem tud­ja, hogy kik vitték el az adás­vételi szerződéseket. Dr. Plu­hár Sándor azt mondja, hogy ő Várszegi Tamásnak adta oda a szerződéseket, aki az értéke­lési díjat befizette. Azután csodálkozik, amikor Kertészné is állítja, hogy nem Várszegi Tamás a szelvény tulajdonosa, hanem Farkasaié. — Én nem voltam az érdi földhivatalban — mondja. — Miért mentem volna oda? ■ Dr. Márton Sándor már nem dolgozik az érdi tanácsnál. Arra azonban tanúk vannak, hogy az ezer forintot az akkori elnökhelyettes utasítására adta vissza özvegy Farkas István- nénak. Dr. Sáringer József, Vársze­giek ügyvédje semmilyen kér­désre nem hajlandó válaszol­ni. — Hogy képzeli? ,— mond­ja — engem köt az ügyvédi titoktartás. — Legalább azt mondja meg, hogyan tűnhettek el az adás-vételi szerződések? — Nem mondom meg! Kálnai Zoltánné, a Budai járási és városi földhivatal érdi kirendeltségének vezetője; — Ide annyian jönnek na­ponta, hogy van lehetőség be­lejavítani a tulajdoni lapba. Az ügyintéző nem veheti észre a tolongásban. A Farkasné ügyére jól emlékszem, igazsá­got szolgáltattunk neki, a telek a nevéra került. Fénymásolatot is szívesen adott a meghamisított bejegy­zésről. Dr. Pintér Jánosné, a Pest­vidéki Járásbíróság bírája: — Jól emlékszem arra az asszonyra. Nagyon kétségbe­esett volt, de tartozását, (a hatvanezer forintot) nem ta­gadta. Én megadtam neki a részletfizetési kedvezményt. — Csakhogy másodfokon a megyei bíróság visszavette tő­le... — Igen ismerem az ítéle­tet. — És helyesnek tartja? — Ott tapasztalt, kitűnő kollégák dolgoznak. — Farkasné most várja a végrehajtót. Két kiskorú gyer­mekével a pincében —, mert a vásárlás óta ennyi készült el a házból. — Adjon be egy fellebbe­zést, nekem jogom van a rész­letfizetési kedvezményt vissza­állítani — mondja dr. Pintér Jánosné. Dr. Majercsik Zoltán, a Pest megyei Bíróság tanácselnöke: — A túlfizetésből a bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az adásnak a részletfize­tésen túl is van pénze. Ezért ítélte meg az egyösszegbeni fizetést, özvegy Farkas Ist- vánnénak joga van fellebbez­ni. Dr. Bodorné Zibriny Mag­dolna, a Pest megyei Illetékhi­vatal előadója: — Ha özvegy Farkas Ist­vánné vállalja, hogy három éven belül épít a telekre, ak­kor neki is jár az illetékked­vezmény. A befizetett 11500 forintot visszakapja, csak 2800 forintot kell fizetnie. Megkerestük Várszegi Ta­mást és Várszegi Bélát is. Előbbi elismeri, hogy az adás­vételi szerződéseket elvitte a Szentendrei VGV érdi kiren­deltségéből, de csak azért, mert másoktól azt hallotta, hogy özvegy Farkas Istvánná nem akarja megfizetni a hat­vanezer forintot. Egyébként a Trabantot nem törte össze, s az összefirkált tulajdonlapot most látja először. Várszegi Béla kijelenti, hogy a fia ta­pasztalatlanságát a vevő ki­használta. Ez lett a megoldás Minden jó, ha a vége jó — mondhatja az olvasó. A telek a vevő nevére került, az épí­tési engedély megvan, végül is a földhivatal, a bíróságok, az illetékhivatal rendbetették a dolgot. Mégis elgondoLkod- tató, hogy a rámenős eladók, ügyes ügyvéddel két és fél éves vesszőfutást okozhattak egy embernek, özvegy Far­kas Istvánné csak illetékbé­lyegekre ezreket fizetett ki. Két évig nem tudott építkez­ni. A dunaújvárosi kétszobás összkomfortjának berendezései tönkreáztak. Hibázott, mert ráállt az adás-vételi szerződés összegé­nek kissebbítésére, de túl nagy- árat fizetett érte. Végül igaza lett. Am nyug­tátokkal él. Vlcsotka Mihály Világító rák Századunkban a világtenge­rek célállományát a tökélete­sített vadászati eszközök hasz­nálata alaposan megnyirbálta, úgyhogy, ma már vadászatuk erősen csökkent. Könnyen le­het azonban, hogy tömeges le­mészárlásuknak előnyös oldala is van. Emiatt ugyanis a cetek fő tápláléka, a világító rák hi­hetetlen mértékben elszaporo­dott az Antarktisz körüli vi­zekben. E rákocskák rendkívül sóik zsírt tartalmaznak, ezért számításba vehetők emberi táplálékként. Becslés szerint az évenként kifogható mennyi­ség megközelíti az 50 millió tonnát. Az angol Nemzeti Oceanog­ráfiai Intézet kutatói számos olyan, több négyzetkilométe­res területet fedeztek fel, amelynek vize köbméterenként 15 kilogramm világító rákot tartalmaz. Szovjet forrásból eredő hír szerint kísérletkép­pen egy óra alatt 12 tonna vi­lágító rákot fogtak ki. Keres­kedelmi és élelmezési jelentő­ségének vizsgálata folyamat­ban van, de számos kutató vé­leménye szerint a világító rák a következő évtizedek egyik fontos tápanyagforrása lesz. Medencében merül a búvár Az MHSZ Ganz-MAVAG könnyűbűvárklubjában rendszere­sen folyik ipari-gazdasági munkát végző búvárok képzése. A rendelkezésre álló két tanmedencében felügyelet mellett sajátíthatják el a víz alatti tevékenység fogásait. Képünkön: merülési gyakorlat. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINTGRM JEIENTI Karáűy László: — Lassan búcsút mondhatunk a télnek, egyre job* bak lesznek az útviszonyok. A hétvégén jelentős csapadék nem várható, igy különös gond sem a közlekedésben. A hó az utakon már nyomok* ban sincs meg, az egyetlen, de figyelemre méltó jelenség, a hegyek és dombok között a kis utakon — az olvadás miatt sokfelé keletkezett vízátfolyások. Napközben nincs is gond, de ha éjjel erősen lehűl a le­vegő, a víz bizony ráfagy a burkolatra. A megye útjai jól járhatók, ko­moly, hosszú tereléssel járó korlátozások sehol sincsenek. A 2-es főúton a forgalom gyorsítása érdekében kapaszkodósávok építését kezdték meg Vác északi határában a szuszogtatós emelkedők­nél. A 39-es, 43-as kilométer között a földmunkák miatt kisebb korlá­tozások lassítják a haladást, követelnek figyelmet. Az M7-es autópályán a Balaton felé haladók tudjanak róla, hogy az 59-es km-ben levő Shell-kútat átépítés miatt lezárták, nem tudnak itt tankolni. A Mátrában a Kékes-tetőre vezető bekötőút a hét végén Ismét le lesz zárva a járműforgalom elöl. A tetőre Voián-büsszál juthatnak fel Mátraházáról. A Balatonon a jég miatt komp nem közlekedik, a dunai kompok viszont menetrend szerbit járnak. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Ügy látszik, az úgynevezett nem a látási és útviszonyok­nak megfelelő sebességgel vezette járművét típusú balesetek­nek van 'most szezonjuk. Ám reméljük, liogy nem tart soká ez a sorozat, s sikerül a korábbinál is kevesebbre csökkenteni ezt a kiváltó okot. Budaörsön, február 28-án történt. Néhány perccel múlt csak nyolc óra. amikor az esti látási viszonyokat figyelmen kí­vül hagyva SZ. J.-né a Budapesti út 62. ház felé közeledett. Ugyanebben az időben indult az úttest túlsó oldalára V. J., és bár alaposan körülnézett, nem látta meg a szakásosnál nagyobb sebességgel érkező Sz. J.-né által vezetett személygépkocsit. Szerencsére a relatív gyorshajtás ezúttal nem volt túl nagy mértékű, s fékezéssel sikerült megakadályoznia az autó veze­tőjének: a nagyobb bajt. A gyalogost már jelentősen csökken­tett sebességgel ütötte el, így az csupán könnyű sérülést szen­vedett. Az autóban is keletkezett kár. B Érdemes elgondolkozni az eseten, mert nincs tanulság nélkül. Ha csak kevéssel kisebb a személygépkocsi sebessége, elkerülhette volna vezetője a gázolást. Nyilván sietett valahova, de qlyan kevés Időt nyer­hetett volna ezzel a kis többletsebcsséggel, hogy — ma már maga I. belátja — semmi esetre sem érte meg. Így pedig ... Gondoljunk csak arra, mennyi időt töltött el a gázoló, míg véget ért a helyszínelés, * mennyi idegesség és kellemetlenség Járt mindezzel. Nem elhanyagol­ható a lelkilsmerctfurdalás sem, hiszen egy másik embeinek súlyt»« bajt okozott. így végül két ember nem ért oda Idejében, ahova elin­dult, s mindez csupán a fegyelmezetlenség miatt: EGY ÉRTÉKES JAVASLAT GÖDÖLLŐRŐL Levelet hozott a posta. Winkler Nándorné írt Gödöllőről. Sok gázolás szürkületben című cikkünkhöz fűz néhány igen értékes gondolatot, ezekből idézünk egyet. A gyalogosok zöme — főleg az idősebbek — nem is tudják talán, hogy az úttesten a menetirány szerinti bal oldalon kell közlekedni. Viszont nemigen találkoznak olyan tájékoztatás­sal vagy újítással, amelyek felhívnák figyelmüket a sokféle veszélyre. Csehszlovákiában, ahol nincsenek járdák, . ott sok helyen tábla áll: „Chodte vlavo!" (magyarul: Járj a bal oldalon!) Jó lenne hasonlókat nálunk is elhelyezni! — írja olvasónk, s teljes mértékben egyetértünk Vele. Valóban szükséges lenne több gondot fordítani a gyalogosok biztonságos közlekedésére, s miután számukra nincs szervezett KRESZ-oktatás, az ilyen direktmódszerek segíthetnének. Még annyit, hogy bizonyára nem árt, ha elmondjuk, miért is jó a bal oldalon közlekedni a gyalogosoknak, amikor az út­testre kényszerülnek. Természetesen elsősorban a járdát kel] igénybe venni, s csak ott indokolt és engedélyezett a gyalogos- lorgalom az úttesten, ahol nincs járda vagy valamilyen akadály miatt nem lehet azon haladni. Ha az úttesten megyünk, jó, ha a bal oldalt vesszük igénybe. így szembe kerülünk a forga­lommal, és hamar észleljük a felénk tartó járműveket, felké­szülhetünk a velük való találkozásraj nem ijedünk meg, ami­kor egy-egy autó elhúz mellettünk, elővigyázatosabbá válunk, akaratlanul is. A jármű vezetője is tudja, hogy észlelték, s ke­vésbé számíthat váratlan viselkedésre. A bal oldalon közleke­dő gyalogos — mivel előre készül a találkozásra — általában kissé lehúzódik az úttól a nagyobb sebességű járművek köze­ledtére. Egy végső érv: a statisztikák — a nagy számok törvénye alapján — jól mutatják a tendenciákat, s azt bizonyítják, hogy a bal oldalon közlekedők körében bekövetkezett balesetek szá­ma csak töredéke a jobb oldalon haladókénak. Tehát, gyalog az úttesten: balra tarts! Olvasónk másik javaslatát a jövő héten ismertetjük. KALEIDOSZKÓP Próbajáraton a mezőgazdasági rendeltetésű új teherkocsi. márkajelzésű uj teherautók kipróbálását.- ,k“csinak nia9s mása a szovjet autóiparban. Különbőz« Km2?.tet.é*sű,teherautók egész családjáról van szó: dömper, kétoldali: i*,thet0 kocsiszekrcnnyel, ix,5 tonna raksülyú póikocsis vontató palánkosi teherkocsi. Mindegyik a mezőgazdaság számára készül, távol sági szakításokra. Konstrukciós megoldásaikat ez határozza meg. . JPér a tápegysége a mezőgazdasági rendeltetésű pótkocsis von' tató. Ez a modell csökkentett sebességgel tud haladni, ami lehetőt-« teszi, hogy a termésbetakarításkor lépést tartson a kombájnnal. Két meghajtott tengelye pótolhatatlanná teszi a falusi utakon, a mezőkön kedvezőtlen időjárási viszonyok között. Az új kocsinak légkondicionáló berendezéssel és rugózott üléssel ellátott vezetőfülkéje van. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek, kerék­párosoknak és gyalogosoknak egyaránt: Kőét Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents