Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám

Tűzoltó-közgyűlés Valamennyiünk közös feladata Járásunk valamennyi községében mostanában tart­ják a tűzoltó egyesületek az évi beszámolójukat. Az ül­lői önkéntes tüzoltóegyesület 1924. szeptember 24-én alakult 11 taggal és a közülük még jó egészségben élő egy alapítótaggal és öt veteránnal az élen, még most is működik — azaz aktívan dolgozik a tűzesetek megelő­zése és megállítása érdekében... Alapító tag az 1906-ban született Fülöp János, akinek mindkét fia egy kicsit foly­tatója az ő 1924-ben megkez­ded; munkásságának. hi­szen egyikük, Fülöp József a járási tűzoltóparancsnok, aki a közgyűlés vendége is volt egyben. Másik fia Fülöp Ár­pád, az üllői egyesület sport- és kultúrfelelőse. Új aktívákkal A veteránok egyike az 1911- ben született Zubor István — a másik az 1906-ban született Győri József. Mindkettőjük mellét sok csillogó kitüntetés díszítette — melyek egyben kemény és áldozatos munká­jukról is árulkodtak. Sok tűz­esetet láttak, sok tragédiát megértek, de sokat meg is előztek... A mostani vezetőség és egyesület parancsnoka 1970 óta Tollár József, aki egyéb­ként 1949-től aktív tagja az egyesületnek. Parancsnoki be­számolójából megtudhattuk: a tagok létszáma 74 fő. Sajnos visszaesés történt, ami az el­költözéseknek és férjhezmené- seknek tudható be, de ki­emelkedő feladat, kell, hogy legyen az új aktívák „beszer­vezése ...” 1982-ben 94 lakóépületet, 5 középületet vizsgáltak meg, de csak 14 esetben fedeztek fel kisebb tűzrendészeti hiányos­ságokat, a tulajdonosok ezt is azonnal megszüntették. A fel­mérést Gudman Sándor, Gud- man József és Fülöp Árpád végezte, aki ezért parancsno­ki dicséretben részesült. A nagyközségi tanács és a víztársulat megbízottjaival karöltve Hicikó István a víz­szerzési helyeket és altalaj­csapokat ellenőrizte. A szak­mai és műszaki vizsgálatokat elvégezték, a hiányosságokat megszüntették — s szintén di­cséretet kaptak. 1982-ben csak két tűzeset volt. az egyiket a lakosság se­gítségévei sikerült is eloltani, mire az állami egységek ki­vonultak.... A másik esetben a balesetveszély elhárítása vé­gett, eav Gázrobbanástól meg­rongálódott mellékhelyiséget kellett lebontani, amiben az üllői önkéntesek segítettek a megrémült lakónak. A parancsnoki beszámoló végül a tűzoltóversenyek eredményeiről szólt. Tíz csa­pat képviseltette magát, a felnőtt csapatok sajnos csak közepes eredményeket értek ed, de az ifjúsági csapatok el­hoztak egy első, egy második és egy negyedik helyezést. Én azt hiszem, ez mindent elárul a kiképzők szakmai tudásáról és erkölcsi hozzáállásáról, de sokat mond a fiatalok lelkese­déséről és tudni akarásáról is... Híres bálok Kiss Dezsőtől az egyesület elnökétől tudom, hogy alap­jában véve elégedett a tagok­kal, hiszen a felügyeleti szer­vektől elmarasztalást még nem kaptak, csak dicsére­tet... i Tóth Károly gazdasági ve­zetőtől megtudhattuk, hogy a rendelkezésükre álló összeg körülbelül 46 ezer forint lesz. És ez nem sok — főleg akkor, ha szeretnének egy 800-as kis­motorfecskendő beszerzéséről gondoskodni, egy tömlőszárí­tót készíteni, egy üzemanyag­tárolót építeni, poroltókat venni, bontási anyagokból egy mellékhelyiséget építeni, sport és kulturális klubfelszerelése­ket pótolni, de ebből kell tisz- títtatni és mosatni is a mun­karuhákat. Az egyesület ifjúságának szórakozása megoldott, a klubdélutánokon közösen maghóznak, tévéznek, sakkoz­nak és pingpongoznak ... Sokszor közösen moziba jár­nak, vagy megünneplik egy­más névnapját, így még néha táncolásra is sor kerül. Nagyon híreseik az üllői tüzoltóbálok is, aminek már hagyományai vannak és min­dig jó szórakozást és hangula­tot biztosítanak. Vangel János titkár az 1988-as munkatervet ismertet­te. ami a lakóházak és tűzcsa­pok folyamatos ellenőrzését, a versenyekre való felkészülést, majd az önálló gyakorlati fog­lalkozást jelenti, valamint a Kézilabda - Gödöllő Kupa Vereség a teremfinálén IM Vasas Iklad—Gyömrő 19-17 (8-9). Kilenc perc alatt 6-1-re ve­zetett a Gyömrő, s igazán szép támadások futottak a pályán. Ügy tűnt, könnyedén verik a darabosan játszó Ikladot. Kilenc perc után azonban, tel­jesen érthetetlenül, szétesett a csapat. Kedvetlenül, ener- váltan mozogtak a játékosok, míg az Ikiad egyre jobban összeszedte magát. A gyömrői enerváltság egé­szen az 54. percig tartott, akkor­ra azonban már 18-12 volt az ellenfél javára. Jellemző a formára, hogy a második fél­időben öt hétméterest hagy­tak ki, pedig már a gyömrői kapus is megpróbálkozott — sikertelenül — a büntető vég­rehajtásával. Az utolsó hat percben ismét megrázta ma­gát járásunk csapata, s gyor­san lőtt öt góllal majdnem si­került ledolgozni a hátrányt. Az egyenlítésre azonban már nem volt idő. A torna leggyengébb játé­kát produkálta Gyömrő. Ti­zenöt perc alatt tizenegy gólt tudtak lőni, míg a másik hat belövésére negyvenöt perc kel­lett! Magyarázható ez ugyan még az idény eleji formával, a bajnokságban azonban az ilyen formahullámzás végzetes lehet. A kupában harmadik lett az együttes. GÖLDOBÖK: Nagy J. (6), Szabó Imre (5), Erős J. (2), Veres G., Tóth A., Novák 1., Szél Sz. (1—1). Április 2-án 10 órai kez­dettel villámtorna lebonyolí­tására kerül sor Gyömrőn, áp­rilis 9-én pedig Budakalászon kezdi meg bajnoki szereplé­sét a Gyömrői SE férfi kézi­labda-csapata a megyei I. osz­tályban. A további tavaszi mérkőzések: április 16.: Gyöm­rő—Csepel Autó; április 24.: Abony—Gyömrő, május 1.: Gyömrő—Pilisvörösvár, május 8.: Tököl—Gyömrő, május 14.: Gyömrő—Iklad, május 21.: Gödöllő EAC—Gyömrő, május 28.:, Nagymaros—Gyömrő, jú­nius 4.: Gyömrő—Gödöllői SC június 11.: Verőcemaros— Gyömrő, június 18.: Gyömrő —Váci Izzó MTE. G. L. ■Ar A női teremtorna utolsó mérkőzésén: Tápió völgye— Bp. Csemege 30-17 (14-9). Négy ifista kapott helyet a csapat­ban, lelkes, jó játékkal hálál­ták meg a bizalmat. Németh a kapuban időnként ragyogó védéseivel hívta fel magára a figyelmet. Arnics és Bagóczki- né jól szervezte a fiatal csa­pat játékát. Szécsényi szélső játéka élményszámba ment. Deckner beállós szerepkörben eredményes volt, a kemény fővárosi csapat nehezen tudta tartani. Rádi, Strobán nem a megszokott poszton játszott, lelkesedésük dicséretet érde­mel. A csapatjáték és hely­zetkihasználás a bajnoki rajt előtt biztató. GÓLDOBÓK: Arnics (12), Bagóczkiné (9), Szécsényi (5), Deckner, Strobán (2—2). A Tápióvölgye 4. lett a te­remtornán. IFI: Tápióvölgye—Pilisvö­rösvár 22-25 (8-13). A bajnoki rajt Gödöllőn április 9-én 10 órakor: Gödöl­lő SC—Tápióvölgye ifi, 11: Gö­döllő SC—Tápióvölgye felnőtt. Sz. I. kulturális rendezvényekén az ügyeleti szolgálatot. Természetesen az lenne a legjobb, ha a fent említett elő­irányzott feladatokon túl, nem is lenne a jövőben más dol­guk — ós csak a megelőzés, a készenlét lenne a feladat... Közös érdiek Fülöp József járási parancs­nok szerint sajnos a tűzesetek java még mindig emberi gon­datlanság és felelőtlenség miatt következik be. Az egy­két avartüzet leszámítva, mindig döbbenetes hanyag­ság vagy közömbösség követ­kezményei. Egy tűzoltónak az élet- és vagyonvédelem a feladata, de ez nem azt jelenti, hogy ne­künk kívülálló embereknek ezzel nem is kell törődni. Mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a tűz­károk minimálisra csökkenje­nek. Monostori Krisztina IVIQJMORI t/tíiiun A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1983. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Ä bizalmiak tették szóvá Bátrabban kell differenciálni Az idei esztendő első bizal­mi testületi ülését tartotta a napokban a közalkalmazottak szakszervezetének járási bi­zottsága. Ezúttal is fontos té­mákat tűztek napirendre. jól gezdslkoskak A monori járásban csaknem befejeződött már a GESZ-ek Sokat tudó számítógépek A sülysáp! Tápióvölgye Tsz mcndel épületében működik a Posta Számítástechnikai és Szervezési intézet kihelyezett adat­rögzítő előkészítője. A 40 tagú kollektíva elsősorban lányokból, asszonyokból áll, a korszerű mágneses rendszerű masinákon pontos és naprakész információkat tudnak adni a központnak. Képünkön a Ságvári Endre brigád látható munka közben. Hancsovszkl János felvétele és GAMESZ-ek új szervezeti kialakítása, mely egyben azt is jelenti, hogy a közalkalmazot­tak szakszervezetének taglét­száma mintegy 80 fővel nőtt, s a 24 bizalmi csoport mellett újabb kettőt kellett kialakíta­ni Üllőn, ezenkívül hamaro­san sor kerül egy-egy létre­hozására Pilisen és Sülysápon is. A jelenlegi 572 főnyi tag­létszám várhatóan még emel­kedni fog az idén —, s ez a tény megnövekvő feladatokat is jelent. Fő napirendként a bér- és jutalmazáspolitikai irányelvek gyakorlati végrehajtását tár­gyalták. Három hónapig vizs­gálták az 1982. évi bérkiáram­lást, s az egész éves jutalma­zási gyakorlatot — ezúttal a kiértékelésre, az elemzésre került sor. Minden ágazatot érintett a vizsgálat: az igazga­tás, a közművelődés területét, a központi konyhákat, s az újonnan létrehozott GESZ-t és GAMESZ-t. Mint megállapíthatták: a helyi tanácsok jól éltek a 6 százalékos jutalomkerettel, s az öt-, valamint a négyszáza­lékos bérfejlesztéssel. A lehetőség adott Differenciáltak, s érvényre jutottak a szakszervezeti jog- és hatáskörök. Az idén január elsejétől szűkültek a lehetősé­gek, 4 százalékra csökkent a jutalomkeret —, s három és fél százalékra a bérfejlesztés. A bérkereteket jórészt elvit­ték a soros testületi előlépte­tések, rendkívüli előlépteté­sekre alig-alig maradt pénz. A dolgozók általában meg­értéssel fogadták a nehezebb' helyzetet, de gondok így is akadnak, elsősorban a közmű­velődés területén, ahol csupán egyszázalékos a jutalmazási, s a bérfejlesztési keret. Ezért is biztatják a szakszervezeti ve­zetők a tanácsi vezetőket arra, hogy a jogszabályok adta le­hetőségeken felül éljenek az egészséges bérgazdálkodás le­hetőségével. Erre különösen a nagyobb községekben van le­hetőség. Döntött a bizalmi testület az üdültetési albizottság előzetes javaslata alapján a SZOT-be- utalók odaítéléséről is. Igye­keztek kielégíteni az igénye­ket, bár szűk a beutalókeret, kevés a családos és a nyári hónapokra szóló beutaló. A közalkalmazottak szakszerve­zetének járási bizottsága ép­pen ezért az idén is bérel üdü­lőt Hajdúszoboszlón száz nap­ra. A továbbképzésről Végezetül a tisztségviselők továbbképzéséről, a munka­helyi demokrácia egyes kér­déseiről, s az ezzel kapcsola­tos állami és szakszervezeti feladatokról volt szó, egy ren­delet értelmezése keretében. Sorozás A szokásostól eltérően a má­jus 2-től 20-ig tartó sorozás az MHSZ járási bázisának fel­újítása miatt — ezúttal Ceg­léden, a vasutasklubban lesz. Az érintettek, az 1965-ös szü­letésűek, természetesen érte­sítést kapnak az időpontról és helyszínről egyaránt. y Rokonszenves arcú, őszü­lő halántékú, ötvenhét éves iférfi, elegáns szürke öltöny- ^ ben; a rendőrkapitány. Tá- ^ gas irodáját a kora tavaszi í napfény világítja be, író- j asztalán szinte félpercen- ^ ként szólal meg a telefon, í A város legkülönbözőbb ^ pontjairól keresik őt, sür- gős vagy halaszthatatlan, ^ de legalábbis fontos ügyek- ^ ben. A város: Szentendre, í amelyet Nagy István rend- ? őr alezredes következetesen ^ és sajátos hasonlattal ék- £ szerdobozként emleget, ^ amire szépsége, s a benne ^ rejlő értékek miatt vigyáz- ^ ni igen nagy kötelesség. < Idestova három évtizede 7 annak, hogy megtelepedett ^ itt, s tizenöt esztendeje a ^ városi-járási rendőrkapi- '/y tányság vezetőjeként szol- gálja a közrendet és köz- biztonságot. Feketézők, garázdáikodók — Mikor és hogyan öltötte fel az egyenruhát? — Még annak idején, ami­kor megjelentek a felszabadu­lás után a hirdetmények: „Fia­talok, jelentkezzetek a demok­ratikus rendőrséghez!” Nem mondanám, hogy tudtam, mi­re vállalkozom, hiszen falusi gyerek voltam, aki rendőrt nem, legfeljebb csendőrt, ha látott. De akkor ez a felhívás valami lehetőséget csillantott meg, s én jelentkeztem. — Korábban? — Finommechanikai és op­tikai műszerésznek tanultam, a Gammában szabadultam, s ott is dolgoztam, amikor a há­ború elért bennünket. Hadi­üzem lévén 44-ben a front Ausztriába sodort bennünket, ott egy sztrájk miatt Mauthau- senbe vittek, ahonnan, meg­szöktem. A felszabadulás után nem tudtam a szakmában el­helyezkedni, de, mert paraszt­családból származtam, munka adódott gazdáknál, kulákok­Ä kitüntetett rendőrkapitány Elkötelezetten egy életen át nál. Itt ért az a bizonyos fel­hívás ... ami, most már tu­dom, egy életre eljegyzett a hivatással. — Nagyon nehéz korszak­ban kezdett... — A legnehezebben. Észak- Pest Vármegye Szemlélősége, így nevezték akkor azt a szer­vezetet, ahol felszereltem, s ahonnan rögtön a dunaharasz- ti rendőrőrsre irányítottak. A közrend és közbiztonság védel­me mellett nekünk kellett biz­tosítanunk a fővárosi dolgozók közellátását is. — Mit jelent ez? — Hatalmas méreteket öl­tött a feketézés, ezt kellett megfékeznünk; elkoboztuk az élelmiszerrel üzletelők készle­teit, egy részt ott tartottunk belőle saját magunk fenntar­tására, a többit küldtük a fő­városnak. És mindemellett te­le volt a környék bujkáló nyi­lasokkal, németekkel, garáz­dálkodó bandákkal, ezek ellen is harcolnunk kellett. „Komisszárként" a néphatalomért — Szó szerint? — Hogyne. Nagyon sok volt az elhajigált fegyver,' lőttek ránk, lőttünk mi is. Kemény időszak volt. De aztán elmúlt, legalábbis egy időre. Nagy István, aki 1947-től volt tagja az MKP- nak, az őrs párttitkáraként már igen fiatalon részt vett az akkori politikai életben. Két év múlva Sóskútra kerül őrs- parancsnok-helyettesnek, tize- desi beosztásban. Egy évvel később a szentendrei járásba irányítják, gyalog érkezik meg Pilisszentlászlóra, zsávolyru- hában, hátán málhával, vál­lán a dióverővel (így becézik a hosszú karabélyt), s egy ütött-kopott, nádfedeles viskó az őrs, ahol megtelepszik. A következő állomás Tahitótfalu, s innen 1953-ban a kapitány­ságra kerül politikai helyet­tesnek. Az elkövetkező évek tanulással telnek, tiszti isko­lásként éri az ellenforradalom kitörése. 1956. október 23-án a rádió, majd a Belügyminiszté­rium védelmében harcol, az­tán a Corvin közi bandák el­len; tisztiiskolás bajtársát mellette lövik le, egy kapualj­ba vonszolják, de már nem él. — Soha ilyen közel nem éreztem a halált, mint azok­ban a napokban — mondja. — November ele'én visszajöttem Szentendrére, elfogtak, s mint „komisszárt" likvidálni akar­tak. Egy nappal előtte azon­ban megjelentek a szovjetek. Fegyveres harc, a párt újjá­szervezése, az állomány meg­tisztítása — ezek az elkövet­kezendő hónapok teendői, me­lyekből Nagy István is kive­szi a részét. Néhány év múlva a megyei főkapitánysághoz osztják be, előbb a társadal­mi tulajdon védelme a fel­adatköre, majd a bűnügyi al­osztály vezetője lesz, 1964-től pedig a szentendrei városi-já­rási kapitányság helyettes ve­zetője. Megérdemelt pihenés — A hatvanas években leg­feljebb két-háromezer ví- kendház, ha volt, ma több mint harmincezer található a környéken. Kirándulók? Hébe- hóba, most 5 és fél millió ide­gen látogat ide évente. A leg­több gondot a ■ nyaralók, hét­végi házak védelme okozza. Nagyon sok betörő csoportot sikerül elfogni, részben a la­kosság segítségével. Az állo­mány jól felkészült, képzett gárda, ha elismerést kaptunk, az mindig kollektív érdem volt. De azért Nagy István rend­őr alezredes személyes érde­mei sem elenyészőek. Vezeté­se alatt a kölcsönös bizalom alapján igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki szinte valamennyi társadalmi szervezettel, őmaga nem egy testületnek választott tagja­ként dolgozik Szentendréért; járási, majd két cikluson át városi tanácstag volt, részt vett a járási párt vb munká­jában, s a mai napig tagja a városi pártbizottságnak. Harminchat év alatt, mióta a rend őreinek egyenruháját viseli, számos kitüntetésben részesült; birtokosa a Munkás- Paraszt , Hatalomért Emlék­éremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatá­nak, az Árvízvédelmi Emlék­éremnek, s 1979-ben a fegyve­res testületek egyik legmaga­sabb kitüntetését, a Vöröscsil­lag Érdemrendet vehette át. Szeretik, tisztelik és nagyra becsülik, épp ezért igen sokan sajnálják, hogy nyugállo­mányba vonul. Nagy István rendőr alezre­dest tegnap délután búcsúz­tatták a szentendrei városi ta­nács dísztermében rendezett ünnepségen. S ez alkalommal nyújtották át neki a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa által adományozott Kivá­ló Szolgálatért Érdemrendet. Tamási István XS&rf «13J—«51 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents