Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

1983. MÁRCIUS 29., KEDD “4íl2jr Tf xJimav Délszláv szövetség Kongresszus előtt A hazánkban élő horvát, szerb és szlovén nemzetiségű magyar állampolgárok alkot­mányos nemzetiségi jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége novemberben tartja IX. kongresszusát A szövetség hétfőn — a Hazafias Népfront budapesti bizottságának szék­házéban —, országos választ­mányi ülésen vitatta meg a kongresszus irányelveit. Man- dity Marin főtitkár hangsú­lyozta, hogy a magyarországi nemzetiségi politika eredmé­nyeként hazánkban a gyakor­latban is megvalósul a nem­zetiségek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúsága. A kongresszuson ennek szelle­mében foglalkoznak majd a nemzetiségi oktatás fejlődésé­vel, feltárva az anyanyelv ta­nításának még meglévő tar­talmi, szervezeti gondjait, hiá­nyosságait Beszámolnak a szövetség előző kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásáról, és olyan, új javasla­tokat terjesztenek elő, ame­lyek célja: az anyanyelvi kul­túra megőrzése, ápolása, a nemzetiségi óvoda- és iskola- hálózat továbbfejlesztése. Táblatartó az új tanévre A Könyvkötő Ipari Szövetkezet monorl részlegében, főleg hely­beli lányok, asszonyok dolgoznak. A részlegben különféle nap­tárakat, jegyzettömböket, albumokat, s egyéb papírárut készí­tenek, elsősorban Piért megrendelésre. Képünkön rajztábla­tartókat ragasztanak már a következő tanévre. — Erdőst Agnes (elvétele Áldozni kell a jövőnek Ne vágj ki minden fát, minden tőkét Ami jónak tűnt évekkel ez­előtt, ma már lehet hogy el­avult, ami most tűnik kedve­zőnek, évek múlva kedvezőt­lenné válhat. Senki sem ren­delkezik olyan látnoki ké­pességgel hogy előre megjó­solja mi várható, mire lesz majd szükség például 10—20 év múlva. Némi támpontot adnak, a különféle közgazda- sági elemzések, világpiaci elő­rejelzések, amelyekre azonban nem egy esetben rácáfolt az élet. A jonatán trónfosztása Ki ne emlékezne rá, hogy alig néhány évvel ezelőtt még a jonatánra esküdtek a gaz­daságok többségében. Tavaly viszont káderült, hogy nagyon hajlamos a törődésre, a hús- barnulásra, nem felel meg a külpiaci igényeknek. így lett trónfosztott a jonatán. Erre a sorsra jutott az elmúlt évek. ben egyre inkább tért hódító hibrid meggyfajtáinkból is né­hány. Tehát amiről korábban azt hittük, hogy jó, a tavalyi eladási nehézségek az ellen­kezőjét bizonyították. Most hogyan tovább? Essünk neki ültetvényeinknek? Tépjünk ki minden fát, szőlőtövet? Meg­tehetnénk. így valóban egy csapásra megoldódnának ér­tékesítési gondjaink. Ez azon­ban csak fantazmagória, sen­ki sem gondolja komolyan! Azt azonban igen, hogy ha a ma elültetett gyümölcsfa, sző­lővessző több esztendő múlva fordul is termőre, szükség van az ültetvények szerkezet- átalakítására. A hangsúly itt az átalakításon van. ami any- nyit jelent, hogy körültekin­tően kell eljárni. Nőttek a termésátlagok Magyarországon az utóbbi évtizedek minden ültetvény­típusa megtalálható, a korsze­rűtlentől a legkorszerűbbig, a biológiai teljesítőképesség leg­alacsonyabb szintjétől 3 leg- nagyobbig. Pest megyében mégis a gyenge termőképessé­gű, korszerűtlen ültetvénytí­pus dominál. A szőlő- és gyü­mölcsültetvények 50 százalé­kát még a második ötéves terv időszakában telepítették a gaz­daságok, elsősorban a gyenge homokterületek hasznosítása végett. Akkor nem számoltak a fagykárokkal az egyéb kör­nyezeti tényezők ártalmaival, ami nem egy esetben tette és teszi napjainkban is gazda­ságtalanná a termelést. A ta­lajok tápanyagfeltöltésének a területrendezésnek a hiánya ma már szinte helyrehozha­tatlan. A régebbi gyümölcsö­sökben a gvenge termőképes­ség. a biológiai és ökonómiai szempontból rossz fajtatársí­tás is csökkenti az ültetvények értékét. A megye gazdasági az utób­pítéssel pedig szőlőink fajta- összetétele javult jelentősen. Sajnos o termelés növeke­désével nem tartott lépést a feldolgozás, a tárolás és az ér­tékesítés. Ä tárolási és keres­kedelmi tevékenység bővítését erősen korlátozza a szövetke­zetek forgóalaphiánya. így az üzemek nem tudják végigkí­sérni, megalapozottan megter­vezni a gazdasági folyamato­kat. Ez bizonytalanságot okoz és helyenként meggondolatlan cselekedetre készteti a veze­tőket. A jelenlegi termésmeny- nyiség veszteségek nélküli ér­tékesítése ugyanis csak abban az esetben képzelhető el, ha több bor és gyümölMtároló áll majd a mezögazdasagi nagy­üzemek rendelkezésére. Erre a múlt évihez hasonló nagyobb gazdasági károk el­kerülése érdekében még a ne­héz gazdasági körülmények közepette is érdemes, sőt kell áldozni. Ettől függ Pest megye kertészeti termelésének jele­ne. méginkább jövője, az ül­tetvények sorsa. Bóna Zoltán •• Ügyészek a törvényességért Felügyelnek, óvnak, fellebbeznek Az elmúlt másfél évtizedben — egészen 1979-ig — a bűnügyi statisztika évente 10 ezernél több közvádas bűncselekményt nem regisztrált. Az utóbbi években azonban növekedni kezdett ez a szám, s tavaly már több, mint 12 ezer 200 ilyen ügyet tartottak számon Pest me­gyében. A legtöbb bűncselekményt a vagyon ellen követték el, szám szerint 7347-et, s ebből több, mint 2 és fél ezer a társadalmi tulajdont károsította meg. S talán még egy adat: az így keletkezett kár tavaly már a 31 millió fo­rintot közelítette, ami a tíz évvel ezelőtti átlag három­szorosa. Érthető hát, hogy a bűnüldözésben részt vevő szer­veknek, s ezen belül is az ügyészségeknek nagy felelős­ségük, illetve feladatuk van napjainkban. Ennek mér­tékéről, valamint az ügyészi tevékenység értékeléséről, s a további feladatok meghatározásáról tegnap, március 28-án tanácskozott a megyei ügyészek értekezlete. egy esetben állítottak gyorsí­tott eljárással bíróság elé olyan embert, aki hivatalos személy ellen követett el erő­szakos cselekményt. Ugyancsak megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak^ a megye ügyészei a fiatalkorúak eseteire. Tavaly 751 tizennyolc éven alulit kellett felelősségre vonni, közülük legtöbben a társadalmi tulajdon ellen vé­tettek, de sokan veszélyeztet­ték a közrendet és közbizton­ságot is magatartásukkal. A városi-járási ügyészségek dol­gozói nagy figyelemmel kísér­ték a nyomozás szakaszait, biz­tosítva ezzel a fiatalokra vo­natkozó speciális jogszabályok érvényesítését. Emellett, ugyancsak sajátos ügyészi felügyeletet gyakorolva, rend­szeresen jelen voltak súlyo­sabb közúti balesetek helyszí­ni szemléjén, hogy aztán rész­letesen végigkísérhessék a nyomozás további mozzanatait is. Már a nyomozásban is Az ügyészi munkának bo­nyolultan összetett feladat- rendszere van: erősíteni kell a szocialista törvényességet, ma­radéktalanul érvényesíteni a jogpolitikai követelményeket, a szocialista tulajdon védel­mét és gyarapítását, a közélet tisztaságát, az állampolgárok alkotmányos jogainak védel­mét, a közérdek tiszteletben tartását, a jogsértések megelő­zését és még hosszan lehetne sorolni azokat a törekvéseket, melyek napi tennivalóként fo­galmazódnak meg. Pest megye 66 ügyésze az el­múlt esztendőben ezeknek a követelményeknek eleget tett. Igaz, nem minden nehézség nélkül, s talán nem mindig hi­bátlanul. Közrejátszott ebben az is, hogy esetenként létszám- hiánnyal küszködtek, s hogy az apparátus -r- nemzedékvál­tás következtében — részben kezdő fiatalokra cserélődött. Az értekezleten részletesen* s alaposan elemezték az ügyé­szi munka legfontosabb ága­zatait. külön értékelve egy-egy szakterület tapasztalatait, s rá­mutattak azokra a hiányossá­gokra is, melyeket a jövőben ki kell küszöbölni. Az ügyész egy-egy bűncselekmény kap­csán már a nyomozásban is aktívan részt vesz. A bűnügyi iratok felülvizsgálata mellett adott esetben a nyomkutatás szakszerűségét is számontart- ja, egyezteti a jogi és krimi- ríalisztikai kérdéseket, szor­galmazza a bizonyítékok feltá­rását, s ellenőrzi a személyes szabadságot korlátozó kény­szerintézkedéseket. Pest me­gyében kiemelten kezelik azo­kat az ügyeket, melyek a közbiztonságot és közrendet fokozottan veszélyeztetik; nem Nincs összhangban Némi elégedetlenséggel je­gyezték meg azonban az érte­kezlet résztvevői, hogy a bírói ítélkezési gyakorlat nincs mindig összhangban az ügyész­ségi indítványokkal. A tör­vénysértően enyhe ítéletek elr len természetesen fellebbez­nek. A társadalomra különö­sen veszélyes erőszakos bűn- cselekmények elkövetőivel szemben az ügyészségek kö­vetkezetes szigorral lépnek fel, ezt a szigorúságot szeretnék viszontlátni az ítélkezésben is. Az utóbbi időben azonban előfordult az is, hogy éppen ügyészi indítványra egy-egy súlyos testi sértést (ami mel­lesleg állkapocs vagy végtag töréssel járt) helytelenül, csu­pán pénz főbüntetéssel torol­tak meg. Általános tapasztalat egyéb­ként, hogy az ügyészi felleb­bezések száma évről évre nő, ami talán még kivetni valót hagy maga után, az a fellebbe­zések kevéssé alapos megin- doklása. Természetesen a felsorolta­kon túl Pest megye ügyészsé­geinek is az egyik legfonto­sabb teendője, illetve törekvé­se o bűnözés megelőzése. Az elmúlt esztendőkben átfogóan foglalkoztak egy-egy témakör­rel : így például a gyermek- és fiatalkorú bűnözéssel, a közle­kedési bűncselekmények meg­előzésének lehetőségeivel, a rablások és a súlyos testi sér­tések körülményeinek alaku­lásával. Törekvések és feladatok Ugyancsak a megelőzést szolgálta az úgynevezett tör­vényességi felügyelet szigorú gyakorlása. Az elmúlt eszten­dőben ezeknek a vizsgálatok­nak a száma növekedett; majd háromszázat tartottak. Évről évre nagyobb hang­súlyt kap az ügyészi munká­ban a gazdálkodás törvényes­ségével kapcsolatos tevékeny­ség is. Elemzések és vizsgála­tok sora húzódik meg emö- gött: lakásépítési szerződések megszegéséből fakadó gazda­sági pereknél vizsgálták az ítélkezési gyakorlat törvényes­ségét, ellenőrizték a fogyasz­tói érdekeket védő jogszabá­lyok végrehajtását, s ha szük­séges volt, főként gazdasági pereknél számos esetben nyúj­tottak be fellebbezést, egy esetben pedig törvényességi óvást is. A megye ügyészei előtt álló feladatokról is szó esett úr. Major Miklós megyei főügyész a meglevő hiányosságok fel­számolása mellett több pont­ban fogalmazta meg a soros teendőket. Ezek közül csak példaképp említjük: a bűnül­dözés hatékonyságának javítá­sát, az életkörülmények miatt veszélyeztetett fiatalokkal való törődést, a társadalmi jogtu­dat fejlesztését, a helyi ter­melési, gazdasági és más, úgy­nevezett ügyintéző tevékeny­ség folyamatainak szabályozá­sát. Feladatként fogalmazta meg a törvénysértések ^okai­nak elemzését, s a felelősség­re vonás kiterjesztését a ható­sági tevékenységben tapasz­talható jogszabálysértések kapcsán. T. L A Napközben a rádióban Másfél óra műsorszolgáltatás Napközben. A rádió szolgáltató műsora. Így kezdődik fél kilenckor a csütörtökönként jelentkező közkedvelt program. Addig azonban még fél óra van hátra. Elegen­dő idő kávézásra, beszélgetésre, a tegnapi és a kora reg­geli kalandok megvitatására. Van még apró javítani való a magnetofonon lévő szalagokon, átvizsgálni a legvárat­lanabb pillanatban rakoncátlankodó technikát. Furcsa állapot. Mindenki derűs, a látszólag nyugodt levegőben mégis ott vibrál a feszültség. Mert — bár összeszokott a stáb — minden közvetlen találkozás a hallgatókkal, valahány élő adás. már az „öreg rádiós ró­káknak” is újabb izgalmakat ígér. szabályokhoz szólnak hozzá. Kérdezik a szakembert, Le- hoczki Imrét, a Fővárosi Ta­nács IKV főigazgató-helyette­sét. Csak győzze a választ, s egyszer se tévedjen. E nem is lebecsülendő feladattal kell megbirkóznia neki is, akár­csak a műsorvezetőnek. Hi­bázni tilos. A rossz fogalma­zásnak, a bántó bakinak száz­ezrek, milliók a kritikusai. Szignál indul Visszaszámlálás. Elhangzik a műsort megelőző hírek vég­szava. Most! Szignál indul, int a rendező, Bánhorváth Attila üdvözli a hallgatókat. Mi, a többiek a technikai helyiségből, dupla üveg mö­gül nézzük az előadást. S bár a szereplők csak néhány mé­terre ülnek tőlünk a stúdió­ban, csak a hangszórón át halljuk hangjukat. Minden úgy megy, mint a karikacsapás. Zelényi Zoltán még a télről, a gyakorta meg­dermedő fűtőolajról beszél. Várhegyi Andrea a megunt ruhatár hasznosításához ad jó tanácsokat. Közben állan­dóan csörögnek a telefonok, s mert a műsornak nemcsak al­kalmi, de rendszeres hallgató­tábora van, máris a rádióúj­ságban jelzett témához, az új lakbérekkel kapcsolatos jog­Levelek százai Csevegő mikrofon. így jel­lemezhetnénk azt a már nem is igazán új stílust, melynek jegyében ez az összeállítás ké­szült. Könnyedség, közvetlen hang, partneri viszony a hall­gatóval. Érezzék, akik éppen e műsor kedvéért kapcsolják be a készüléket, hogy az ő kedvükért, az ő igényeik alap­ján születik az összeállítás. S, hogy e szándék nem csupán elv, de megvalósult gyakorlat, azt levelek százai bizonyítják. Ezeket a szolgáltató rovat tag­jai rendre elolvasnak, megvá­laszolnak vagy éppen felhasz­nálnak műsoraikhoz. Fél óra telt el riportokkal, zenével, élőszóval. Éppen a tavaszi kertápolási munkákról forog a magnószalag, amikor a műsor technikai vezetője, Szabó Zoltán talán az én szó­rakoztatásomra, olyan techni­kai bukfenceket, rádiós törté­neteket elevenít fel, amikor hasonló élő adások közben mondott csődöt a technika. Hogy mennyi ezekből a törté­netekből a valóság, s mennyi a ráülepedett mese — nincs idő erről elmélkedni. A mik­rofon — keli-e az ördögöt a falra festeni — éppen zene közben elromlik. Semmi pánik. A zene még fut, a következő beszélgetésig marad néhány másodperc. Gyors telefon az itteni tech­nika minden csínját-bínját ismerő szakembereknek. És már cserélik is a ludas alkat­részt. Rövid sóhaj, s megy min­den tovább a maga rendjén. Tanácsok az élelmiszer tartó­sításához, a lakásfestéshez. Varga Zoltán ül be a stúdió­ba, s ismét élőben beszélget­nek — immár hármasban — a dráguló lakbérekről. Télből a tavaszba értünk. Tojásfestés, ünnepi édességek, fogyókúrás álreceptek. Éle­tünk apró, ügyes-bajos dolgai, s nagy eseményei. A fájdalom nélküli szülésről szól az egyik orvos, s a másik arról, hogy a szívinfarktus nem csupán gyógymód kérdése. Az élet­módon kellene változtatni. Több mozgás, kocogás. Keve­sebb cigaretta, kávé, önpusz­tító idegeskedés. Egymásra nézünk. Csöngő telefonok, füs­tölgő cigaretták, vészesen ke­tyegő óra, kiürült kávéspoha­rak. Kiürült kávéscsészék Még öt perc. A hangszalag­ról Petress István dicséri a vállalkozó kedvű szolgáltató­kat, az utolsó hallgatói kér­dések kerülnek a stúdió asz­talára. A szemek a műsoridő végéhez közeledő órán csün- genek. Újra a szignál. Bánhorváth Attila búcsúzik a hallgatóktól, nyújtózkodik, csontjait ropog­tatja a stáb. A szereplők fel­sorolása következik, s akkor egy pillanatnyi kínos szünet. A vendég, a lakásügyi szak­ember neve következne. A műsorvezetőnek a név azon­ban nem ugrik be. Csak egy másodperc vagy kettő. A hall­gató észre sem vette. De ha tovább tart... Nem tart to­vább, minden a legnagyobb rendben. Sóhajtunk egyet. Egy per<*múlva a kis rá­diós csapat, már másról, egy holnapi műsorról vitatkozik. A bemondó hangját lekeverik. Napközben./ — suttogja a hangszóró. — A rádió szolgál­tató műsorát hallották. Csulák András bi öt esztendőben 2500 hektár gyümölcsöst és csakneihi ugyanennyi szőlőültetvényíi vágták ki. Termőképességük nem volt megfelelő, így hiá­■ nyuk alig erezhető. A kiesést ugyanis ellensúlyozta, a tér. ; mésátlagok növekedése és a kistermelői kedv fellendülése. Nem megnyugtató azonban a ■ kivágások fajösszetétele. Leg­nagyobb mértékben a kajszit, i az őszibarackot, és arány uk- • hoz képest a bogyós gyümöl­csöket semmisítették meg. Ke­vés korszerűtlen almaultet- vényt vágtak ki viszont Ezek megtartásához talán a közvé­lemény nyomása miatt ra­gaszkodtak a gazdaságok. Pe­■ dik arra azok is ráfizetnek, akik ellenzik az elavult, kor­szerűtlen ültetvények megszün­tetését. Végső soron rájuk is és valamennyiünkre visszahat a gazdaságtalan termelés fenn­! tartása, mert növeli a terme­lési költséget, ami emeli a fogyasztói árat és nem utolsó­sorban csökkenti az adott üzem nyereségét is. Ezt megakadályozandó a kakucsi Lenin Termelőszövet­kezet mintegy 20 hektár, az albertirsai Micsurin Tsz 15 hektár, a kiskunlacházi Kis­kun Termelőszövetkezet 30 hektár régi almást vágott ki. Ezzel egyidőben Dánszentmik- lóson mintegy 300 hektárra ■ növelték a korszerű almaül­tetvények arányát. Ez országo­san is a legkorszerűbbek közé tartozik, és itt található a leg­nagyobb fajtagyűjtemény is. Megfontoltan cselekedni Az ötödik ötéves tervben 3800 hektár nagyüzemi gyü­mölcsös telepítését irányozták elő Pest megyében, amitől csaknem 400 hektárral ültet­tek többet a gazdaságok. Ez egyben azt jelenti, hogy az ellentmondások közepette is jó irányban halad a termő­alapok megújulása. A kivágá­sok ellenére, az árutermelő ültetvények területe az 1976- os és 1980-as évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal növekedett napjainkban. A fajszerkezet is a célkitűzések­nek megfelelően alakult. A csonthéjasok 52,5, az alma 31, a bogyósok 13, az egyéb fa- : jók 3,5 százalékot tesznek ki i a megyében. A csonthéjaso­kon belül csökkent a kajszi. ■ az őszibarack, növekedett a , meggy, a cseresznye és a szil- i va súlya. Az új almatelepíté­sek — a jonatán rovására ki­• zárólag korszerű fajtákkal — i zömmel csepegtető öntözéssel ellátva a legmodernebb ültet­vénytípusok. Az ötödik ötéves tervidő­szakban 530 hektár szőlőt korszerűsítettek, felújították a támberendezést, megváltoz- : tatták a ínűveíési módot és elvégezték a tápanyag feltöl­■ tését. Az 1250 hektár új tele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents