Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

6 1983. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMŰNK* PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Jegyzet Köszönet a köszönetért Mindig futunk, mindig roha­nunk. Mennyi mindent halo­gatunk: majd halnap, majd hét végén, no, majd a hét ele­jén! Adósságaink lassacskán rémisztő, behozhatatlannak tű­nő halmazzá nőnek. Tartozunk igaz mosollyal, jó szóval, őszin­te „hogy vagy?”-gyal, tarto­zunk meghallgatással, tanács­osai, intéssel és közsönettel. És mindig a majd. Majd? Mi­kor? Hogy milyen veszélyesek ezek a majdok, arra csak a legnehezebb pillanatokban döb­benünk rá. A legtragikusab- bakban. Akkor, amikor már késő. Mindezek tudatában ta­lán ezért oljoz örömet nekünk — az Önök* leveleit felbontók­nak, ügyeiket jól vagy kevés­bé sikeresen intézőknek —, amikor köszönő soraikat ol­vashatjuk. Mert nemcsak kérő, vádló, panaszos hangú leveleket ka­punk. Sokszor csak néhány szót, csak annyit: köszönöm. Ugye azt senki nem várhatja tőlünk, hogy válaszképpen mi is írásban megköszönjük a kö­szönetét. Hiszen akkor egy végnélküli levelezés kezdődne s ennek nem volna értelme. Am azért ne higgyék, hogy átsiklunk e sorok fölött. Sőt. A legnagyobb örömmel vcsz- szük kézbe azokat, örülünk, hogy még akadnak, akik gon­dokkal teli napjaikból szakíta­nak ilyesmire is időt. És örü­lünk annak is, hogy soraikkal a mi lelkiismeretünket sem hagyják nyugodni, s eszünkbe juttatják: adósságainkat csök­kentettünk kellene. Hogy ke­vesebb igaz mosollyal, jó szó­val, őszinte „hogy vagy?’*- gyal, meghallgatással, intéssel és köszönettel tartozzunk ... K. É. Előfordult, hogy az előfize­tett napilapot az előfizetőnek magának kellett hazahordania a postáról, mert nem vitték azt ki neki. A tévédíj besze­dése is postai feladat, újab­ban ezt is ott kell befizetni, mert állítólag nem találnak otthon senkit, bár ezt nem tudják bizonyítani. A jelzett időpontban mindig a lakáso­mon tartózkodtam. Megesik az is, hogy a pénz­küldemény igen hosszú idő alatt — és a reklamáció után — érkezik meg. Ezek mind személyes tapasztalatok, de az illetékeseknek figyelni kelle­ne rájuk, mert lenne mit és min javítani. Kovács Géza Dunakeszi Havonta Postabakik Olvastam a Postabontásban, hogy Lacházáról Lacházára milyen hosszú idő alatt érke­zik meg a címzetthez a táv­irat. Nem állítom, hogy ná­lunk, Dunakeszin ez megtör­ténhet — bár elképzelhető. A posta szolgáltatásairól álta­lában szomorú tapasztalataim vannak. Március 10-én vásároltam egy Neumann típusú varrógé­pet (6 ezer 900 forint), mind­össze nyolc napig használhat­tam; március 18-án már el­romlott Mi, dunaharasztiak, a budapesti József körúti var­rógépszervizhez tartozunk, ott bejelentettem az esetet azt mondták, április 5-én tudnak csak kijönni hozzám. Én ezt az időt túl hosszúnak tartom, nekem ez a három hét prob­lémát jelent, a varrással ke­resem a kenyerem. A szerviz­ben javasolták, hogy ha sokal- lom, akkor a gépet vigyem be Pestre .Ezt viszont nem tu­dom megtenni, mert nagyon nehéz. Horváth Jőzsefné Dunaharaszti Fölhívtuk azt a szervizt, ahová, ön is bejelentette varrógépének meghibásodását. Harmath Péter szervízvezetőtől megtudtuk: Pest megyébe egy hónapban egyszer jutnak el a szerelők. Dunaharasz- tira a legközelebb április 5-én. (Azt kővetően pedig csak május­ban.) Tájékoztattak minket arról is, hogy a vidékiek — mint annyi másban — e téren is hátrányban vannak. Ugyanis ha egy budapes­ti embernek romlik el a hasonló típusú gépe, akkor két-három na­pon belül, megjelenik a lakásán a szerelő. Természetesen erről nem a szerviz tehet (mindössze négy szerelőjük járja Pestet és a me­gyét). Természetesen önt, kedves olvasónk mindez nem vigasztal­hatja meg, ezért tolmácsoljuk a szerviz vezetőjének javaslatát: ad­ja postára a gépet (az ország más területén élők is ezt teszik), és megjavítva — ugyancsak postán — kapja majd vissza. Ha meghirdetnék Mint már nkan mások előt­tem, én is településünk, kör­nyezetünk tisztasága érdeké­ben írok. Szinte naponta ol­vashatunk az újságokban ag­gódó cikkeket, de úgy tűnik, ettől semmi sem változik, minden marad a régiben. A Monori-erdő nagyon szép hely, a természetkedvelők bi­zonyára szívesen keresnék fel gyakrabban és többen, ha nem fogadná őket az erdei ösvé­nyeken elkeserítő látvány. A Rétescsárdától az erdőbe ve­zető út mentén az árok telis­teli van szeméttel. Kiérve a Pilis felé vezető útelágazás­hoz egy tisztás található, amely hajdanában terítve volt ibo­lyával — most szeméthalmok bűzlenek itt is. Tudom, nehéz, sőt, szinte le- hetelen tettenérni a szemét le­rakóit, hiszen titokban teszik ezt, olyan időpontban csempé­szik az erdőbe a hulladékot, amikor nem kell tartaniuk a leleplezéstől. Persze érthetet­len, miért fáradnak annyit, hi­szen Monori-erdőn is rendsze­resen elszállítják a szemetet, ezért senkinek sem okozhat gondot az, hová tegye a ház­tartási hulladékokat. Javasolnám, rendezzünk egy tavaszi lomtalanítási akciót, s ezen belül igyekezzünk elta­karítani az erdei szemetet. Ha meghirdetnék, biztos vagyok benne, hogy erre a felhívásra többen jelentkeznének, mint gondolnánk, s az önként vál­lalkozók segítségével talán el lehetne indítani A tiszta, virá­gos Monori-erdőért mozgal­mat, Mózsa Zollánné Monori-erdő Lacháziak sikere Alig egy hónap telt el azóta, hogy értesítés érkezett Bala- tonfüredről Kiskunlacházára: szeretnék vendégül látni egy bemutató jellegű előadáson a Kiskun Néptánccsoportot. A helyi művelődési ház és az áfész által patronált együttes tagjai Virágh Miklósné művé­szeti vezető irányításával már eddig is sok helyen szerepel­tek nagy sikerrel, ezért ennek a meghívásnak is eleget tet­tek, s nagy gonddal készülőd­tek a fellépésre. A ráckevei Sződligeti mozaik Sződligeten — kéthetenként — új kulturális, ismeretter­jesztő és egyben szórakoztató rendezvény várja a fiatalabb és az idősebb korosztályhoz tartozókat. A neve: pol-presz- szó. Mindazok, akiket érde­kel a politika, a zene és az irodalom, s szívesen találkoz­nak, beszélgetnek közismert személyiségekkel, szeretnek táncolni, szórakozni — öröm­mel keresik fel a település új színfoltjának számító pol- presszót. V Az elmúlt napokban tartot­ták meg a tanácstagi beszá­molókat. A jól sikerült ren­dezvényeken az az általános vélemény alakult ki, hogy még nagyobb aktivitással, összefogással az eddigieknél is számottevőbb eredménye­ket lehetne elérni Sződliget fejlesztésében. Sajnos, most is akadtak néhányan, akik arra szerették volna felhasz­nálni a nyilvános fórumot, hogy másokat kedvezőtlen színben tüntessenek fel, ám nem sikerült nekik: saját sza­vahihetőségüket vesztették el. ★ A falusi dolgozók sparta- kiádjának járási és megyei versenyén a sződligeti Pető István nyerte meg a sakkver­senyt. A Szálkái Dezső által vezetett sakkcsapat a járási bajnokságon és a megyei ver­senyen is megállta a helyét. ★ A helyi művelődési házban tovább folytatódik az a soro­zat. melyben — élménybeszá­molók és diavetítések 'segítsé­gével — a világ országaival, városaival és népeivel ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. Legutóbb Belgium és Hollan­dia, illetve Japán volt „teríté­ken”: e három országról hall­hattak élménybeszámolót a sződligetiek. A telkek parcellázása és az ezzel összefüggő villanyveze­tési munkák lehetővé tették, hocy a helybéliek fákat vág­hassanak ki. A jól értesültek — csoportokat alakítva — olyan nagymennyiségű tüzelő­nek valót gyűjtöttek össze, hogy. azt még egy fatelep tu­lajdonosa is megirigyelhette volna. Sajnos, csak a fákat vágták ki, vitték haza, a tus- kókat már nem! Szerintem a legideálisabb az lett volna, ha a fák több­ségét KISZ-esek vagy szocia­lista brigádtagok vágták vol­na ki, szétosztva azok között, akik leginkább rászorulnak az olcsó tűzifára. Szabó László sződligeti tudósító Még plusz két lóerővel — Hol vannak már azok az idők, amikor még rajtunk múlott, hogy az ember időben eljut-e oda, ahová igyek­szik, amikor nem győzött minket ápoigatni, bccézgetni, simogatni, tisztogatni! — gondolhatja magában szomo­rúan az a két paci az autó mögötti utánfutóban a hár­mas úton. — Ma bezzeg a kocsiját pátyolgatja úgy, mint azelőtt minket! No, végül is nem baj, mert így sokkal kényelmesebb. Most nem mi húzzuk a kocsit, hanem ő minket. Persze, ezek a modern szerkezetek gyakran el­romlanák, meg az is előfordulhat, hogy nem kapnak elég abrakot, megéheznek, s nem mennek tovább egy tapod­tat sem. Akkor talán még szerepet Is cserélhetünk. KI tudja? Lehet, hogy tartaléknak szántak bennünket? Erdőst Agnes felvétele Aranykalász Termelőszövetke­zet makádi művelődési házá­nak ifjúsági zenekara szolgál­tatta a zenét, Németh Jenő ve­zetésével. Az együttes a nagy hírű SZOT-színházteremben, az An- na-bálok helyszínén lépett az ország minden részéből üdülni érkezett közönség elé. Telt ház előtt, nagy sikerrel mutatták be műsorukat a lacházi fiata­lok. Vastapsot kapott a nyír­ségi páros tánc, a nágykónyi verbunk, s a galgahévizi tán­cokból készített összeállítás. A zenészek külön száma is rend­kívül tetszett a közönségnek. A műsor után sokan gratu­láltak a csoport tagjainak és vezetőinek a jól összeállított bemutatóért, s a házigazdák meghívták egy későbbi elő­adásra is a lacháziakat, akik természetesen szívesen men­nek ismét Balatonfüredre. Bálint Ferenc Kiskunlacháza Az élők emlékezése Budakeszi a biai járás Mun­kás-, Katona- és Földmunkás tanácsához tartozott 65 évvel ezelőtt. A helyi néptanácsot — még 1918. decemberében hozta létre a község népe —, mindjárt megkezdte működé­sét Lakatos Imre irányítása alatt. Nagygyűlés választotta meg azt a három küldöttet, akik a község lakosságát kép­viselték a biai járásnál. A há­rom küldött: Móra: János, Holl Márton és Lakos Imre voltak. Ezek közül Marx Já­nos a járás intéző bizottságá­nak tagja is lett. Vele együtt a járás többi községéből még 10 választott volt. Az élők emlékezete és el­mondása szerint Marx János kőműves volt. Családja ősi, neves építőiparosokból állott. A család férfi tagjai hűen to­vább vitték a szakmát, és eb­ben komoly értékű nevet sze­reztek. Szerveseit munkások voltak. A direktórium másik kül­dötte Holl Márton részint a mai Fodor szanatórium helyén működő József főherceg nevét viselő szanatórium kedvelt és tisztelt virágkertésze. Neves volt igen szép, különösen erős illatú rózsáiról, melyeket ma­ga termesztett és nemesített, olyan virágágyásokat alakított ki, melynek csodájára jártak. A direktóriumi tagság sorai­ba való beválasztással egyet­értett mindenki. Holl Márton nagy tisztelet­nek és közkedveltségnek ör­vendett. Szerette a község né­pe. Amikor a direktórium fel­oszlott, a felelősségrevonás elől elrejtették a szanatórium kicsi kápolnájában, annak is a tornyában. Az első vészes üldözési hullám lecsitultával előjött és végezte munkáját úgy, mint addig. Nem volt áruló. A harmadik küldött Lakos Imre volt: a község vezető- jegyzője. Egy sokgyermekes családapa, aki igen szociális érzelmű és érzésű, jó ember hírében állt, pártfogásba vette a szegényeket, az elesetteket és az arra rászorulókat, .állá­sából menesztették. A direktórium többi tagjai közül ismeretes Merkl György neve, akinek mondása abban az időben nemcsak Budake­szin, hanem a környező köz­ségekben is híressé lett és így hangzik: „A láncok lehulltak szabadok vagyunk!” E mon­dás értelmét érezték, értékel­ték a szomszédos községek la­kói is, mert boldognak, sza­badnak érezték magukat a dicsőséges 133 nap alatt. Padányi Lajos Budakeszi Válaszol az illetékes A megrongált gyümölcsfák Veress Attila érdi olvasónk észrevételezte — s az Idei hírlap e heti számában is ír­tam róla —, hogy a DÉDÁSZ emberei csúnyán megrongál­ták a gyümölcsfákat. Sorait közöltük rovatunkban, sőt újabb levelét is, melyben ar­ról tudósított minket, hogy az­óta megjelent egy brigád a környékükön — s amennyire lehetett — helyrehozták a barbár rongálással tönkre tett fákat. A napokban — ugyanebben az ügyben — levelet kaptunk az Óbuda Termelőszövetkezet kertépítő — és szolgáltató üzemének főágazatvezetőjétől — Utoljára a Csiniről Halkan szól már a zene Bizonyára akadnak olva­sóink között olyanok, akik még emlékeznek a gyáli Csini presszóról szóló riportunkra (a Postabontásban jelent meg, január 9-én). Cikkünkre töb­ben levélben reagáltak, s így ugyancsak a Postabontás rova­tunkban ígéretet tettünk ar­ra, hogy ismét foglalkozunk majd a Csinivel. Vihar után Nos, a majd eljött. A téma megint a gyáli eszpresszó. Azok számára, akik nem ol­vasták azt az előző írásunkat, néhány mondatban elmonda­nánk, miről is szóltunk akkor. A környékbeliek elmondása szerint a szórakozóhelyről még késő éjszaka is hangos zene hallatszott ki, aludni nemigen lehetett tőle, s az is megesett, hogy gyanús és meglehetősen ittas alakok zaklatták a kör­nyékbeli lakókat. Az eset könnyebb megérté­sét segítendő, íme néhány le­vélrészlet. „A gyáli Tóth Árpád utca 19. szám alatti presszó egy évvel ezelőtt szerződéses üzlet lett. Hetente négyszer disco, hangoskodás, autóbőgetés za­varja az itteniek nyugalmát. Már mindenhova fordultunk segítségért, igazat adnak ne­künk, de nem változik sem­mi.” (Részlet Gogh Ferencié­nek a Pest megyei Hírlaphoz címzet soraiból.) És egy másik levél írója Sass Jánosné: „1982. december 18-áról 19- ére virradó éjjel férjemet, aki átment a Csini presszóba egy üveg sört meginni, körülbelül éjjel 1 óra felé a házunk előtt, egy tíz főből álló társaság megtámadta. Férjemet leütöt­ték (boxer, láncos tekerő), rög­tön elvesztette eszméletét. Kórházba kellett szállítanunk. Az utca lakói levelet küld­tek a televízióhoz*is (azt on­nan a megyei rendőr-főkapi­tányságra továbbították, ahol már korábban elkezdtek in­tézkedni) és a Belügyminisz­térium panaszirodájához szin­tén. Mindent megmozgattak tehát. A következmény nem is maradt el. Nyomozás S mi lett az eredmény? Er­ről talán a legtöbbet az a kö­szönő levél árul el, melyet Gogh Ferencné írt a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányságnak. Íme néhány sor ebből: Köszönjük, hogy panaszun­kat kivizsgálták és intézked­tek. Az eszpresszó — körül­belül két hete — minden es­te 10 órakor bezár, s a zene is csendesebben szól. A fiatalok sem randalíroznak éjszakán­ként... Elült hát a vihar, s remél­jük többé már nem támad föl. A Pest megyei Rendőr-főkapi­tányságon kapott értesülé­seim szerint az utóbbi időben többször tartottak helyszíni ellenőrzést az eszpresszóba^). Az ellenőrzésre érkezett rend­őrök nem is találtak különö­sebb kivetnivalót. A zene- halkan szól, s a szórakozó he­lyiség időben bezárta kapuit. (Sass Jánosné férje ellen el­követett garázdaság bűntetté­nek alapos gyanúja miatt pe­dig már nyomozást indított a tettesek ellen a dabasi járási rendőrkapitányság.) Megtudtuk azt is, hogy a Csini és valamennyi szórako­zóhely ellenőrzését továbbra is fontos feladatuknak tekin­tik a rendőri szervek. (Per-, sze nehéz igazságot tenni, hi­szen míg egyesek annak örül­nek, ha feltűnik az ügyeletes járőr, mások meg kifejezetten zaklatásnak tekintik, ha iga­zoltatják őket.) Záróra Kérdésünkre azt is elmond­ták a megyei rendőr-főkapi­tányságon, hogy olyan kéré­sekkel, mint a gyáliaké, rit­kán fordulnak hozzájuk. Már csak azért is, mert jobbára a helyi tanács feladata a ha­sonló ügyek tisztázása. Így an­nak eldöntése is, hogy a tu­lajdonos betartja-e, vagy sem a zárórára vonatkozó szabá­lyokat. K. É. Bíró Györgytől. A levél ta­nulságos, ezért az alábbiak­ban közzéte&szük azt: Veress Attila gallyazással kapcsolatos észrevételeit a helyszínen kivizsgáltuk. Meg­állapítottuk, hogy a gallyazás mértéke nem haladta meg a biztonságos üzemeltetés köve­telményét: Közismert, a veze­ték közé benőtt faágak üzem­zavart és balesetet idézhetnek elő. Az elektromos művek il­letékes szakemberének meg­határozása alapján nyestük meg a diófákat. Dolgozóink szakszerűen vágták le az ága­kat, és azokat el is szállítot­ták a helyszínről. Közismert ez a probléma — egy halálos baleset kapcsán a televízió is foglalkozott ezzel a témával —. népgazdaságunk gondjain enyhíthetne, ha az érdi panaszbejelentő kezde­ményezésére a lakosság tár­sadalmi munkában metszené le a légvezeték mentén levő —• sok esetben a tulajdonukat képező — fákat. Ezt az is in­dokolná, hogy a közterület fáinak termését a lakók ta­karítják be. Szerkesztői üzenetek V. I.-né, Cegléd: ön {agyialtos kanalakat keres. Megtudtuk, hogy Budapesten, a VOSZK Szövetke­zeti Kereskedelmi Ipari Közös Vállalat eszközértékesítési osztá­lyán kell érdeklődnie (Budapest, XJ. kerület Cslky u. 1. Telefon: 669-444). Cs. J.-né, Fót: Telkének utca felőli, valamint jobb oldali részét, Illetve a hátsó traktusának felét kell önnek bekerítenie. A fenn­maradót pedig szomszédjának. Amennyiben nem tudnak meg­egyezni, bírósághoz kell fordulnia. özv. V'. S-né, Vecsés: Panaszol- ja. hogy azt a csomag rizst, me­lyet a ..gyártó” az ön által vásá­rolt hibás portéka helyett nekünk küldött el kárpótlásul, kérve, hogy azt továbbítsuk önnek, még min­dig nem kapta meg. Mi föladtuk, ha elkallódott volna, azaz még mindig nem érkezett meg, kérjük. Ismét jelentkezzen.

Next

/
Thumbnails
Contents