Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
6 1983. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMŰNK* PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Jegyzet Köszönet a köszönetért Mindig futunk, mindig rohanunk. Mennyi mindent halogatunk: majd halnap, majd hét végén, no, majd a hét elején! Adósságaink lassacskán rémisztő, behozhatatlannak tűnő halmazzá nőnek. Tartozunk igaz mosollyal, jó szóval, őszinte „hogy vagy?”-gyal, tartozunk meghallgatással, tanácsosai, intéssel és közsönettel. És mindig a majd. Majd? Mikor? Hogy milyen veszélyesek ezek a majdok, arra csak a legnehezebb pillanatokban döbbenünk rá. A legtragikusab- bakban. Akkor, amikor már késő. Mindezek tudatában talán ezért oljoz örömet nekünk — az Önök* leveleit felbontóknak, ügyeiket jól vagy kevésbé sikeresen intézőknek —, amikor köszönő soraikat olvashatjuk. Mert nemcsak kérő, vádló, panaszos hangú leveleket kapunk. Sokszor csak néhány szót, csak annyit: köszönöm. Ugye azt senki nem várhatja tőlünk, hogy válaszképpen mi is írásban megköszönjük a köszönetét. Hiszen akkor egy végnélküli levelezés kezdődne s ennek nem volna értelme. Am azért ne higgyék, hogy átsiklunk e sorok fölött. Sőt. A legnagyobb örömmel vcsz- szük kézbe azokat, örülünk, hogy még akadnak, akik gondokkal teli napjaikból szakítanak ilyesmire is időt. És örülünk annak is, hogy soraikkal a mi lelkiismeretünket sem hagyják nyugodni, s eszünkbe juttatják: adósságainkat csökkentettünk kellene. Hogy kevesebb igaz mosollyal, jó szóval, őszinte „hogy vagy?’*- gyal, meghallgatással, intéssel és köszönettel tartozzunk ... K. É. Előfordult, hogy az előfizetett napilapot az előfizetőnek magának kellett hazahordania a postáról, mert nem vitték azt ki neki. A tévédíj beszedése is postai feladat, újabban ezt is ott kell befizetni, mert állítólag nem találnak otthon senkit, bár ezt nem tudják bizonyítani. A jelzett időpontban mindig a lakásomon tartózkodtam. Megesik az is, hogy a pénzküldemény igen hosszú idő alatt — és a reklamáció után — érkezik meg. Ezek mind személyes tapasztalatok, de az illetékeseknek figyelni kellene rájuk, mert lenne mit és min javítani. Kovács Géza Dunakeszi Havonta Postabakik Olvastam a Postabontásban, hogy Lacházáról Lacházára milyen hosszú idő alatt érkezik meg a címzetthez a távirat. Nem állítom, hogy nálunk, Dunakeszin ez megtörténhet — bár elképzelhető. A posta szolgáltatásairól általában szomorú tapasztalataim vannak. Március 10-én vásároltam egy Neumann típusú varrógépet (6 ezer 900 forint), mindössze nyolc napig használhattam; március 18-án már elromlott Mi, dunaharasztiak, a budapesti József körúti varrógépszervizhez tartozunk, ott bejelentettem az esetet azt mondták, április 5-én tudnak csak kijönni hozzám. Én ezt az időt túl hosszúnak tartom, nekem ez a három hét problémát jelent, a varrással keresem a kenyerem. A szervizben javasolták, hogy ha sokal- lom, akkor a gépet vigyem be Pestre .Ezt viszont nem tudom megtenni, mert nagyon nehéz. Horváth Jőzsefné Dunaharaszti Fölhívtuk azt a szervizt, ahová, ön is bejelentette varrógépének meghibásodását. Harmath Péter szervízvezetőtől megtudtuk: Pest megyébe egy hónapban egyszer jutnak el a szerelők. Dunaharasz- tira a legközelebb április 5-én. (Azt kővetően pedig csak májusban.) Tájékoztattak minket arról is, hogy a vidékiek — mint annyi másban — e téren is hátrányban vannak. Ugyanis ha egy budapesti embernek romlik el a hasonló típusú gépe, akkor két-három napon belül, megjelenik a lakásán a szerelő. Természetesen erről nem a szerviz tehet (mindössze négy szerelőjük járja Pestet és a megyét). Természetesen önt, kedves olvasónk mindez nem vigasztalhatja meg, ezért tolmácsoljuk a szerviz vezetőjének javaslatát: adja postára a gépet (az ország más területén élők is ezt teszik), és megjavítva — ugyancsak postán — kapja majd vissza. Ha meghirdetnék Mint már nkan mások előttem, én is településünk, környezetünk tisztasága érdekében írok. Szinte naponta olvashatunk az újságokban aggódó cikkeket, de úgy tűnik, ettől semmi sem változik, minden marad a régiben. A Monori-erdő nagyon szép hely, a természetkedvelők bizonyára szívesen keresnék fel gyakrabban és többen, ha nem fogadná őket az erdei ösvényeken elkeserítő látvány. A Rétescsárdától az erdőbe vezető út mentén az árok telisteli van szeméttel. Kiérve a Pilis felé vezető útelágazáshoz egy tisztás található, amely hajdanában terítve volt ibolyával — most szeméthalmok bűzlenek itt is. Tudom, nehéz, sőt, szinte le- hetelen tettenérni a szemét lerakóit, hiszen titokban teszik ezt, olyan időpontban csempészik az erdőbe a hulladékot, amikor nem kell tartaniuk a leleplezéstől. Persze érthetetlen, miért fáradnak annyit, hiszen Monori-erdőn is rendszeresen elszállítják a szemetet, ezért senkinek sem okozhat gondot az, hová tegye a háztartási hulladékokat. Javasolnám, rendezzünk egy tavaszi lomtalanítási akciót, s ezen belül igyekezzünk eltakarítani az erdei szemetet. Ha meghirdetnék, biztos vagyok benne, hogy erre a felhívásra többen jelentkeznének, mint gondolnánk, s az önként vállalkozók segítségével talán el lehetne indítani A tiszta, virágos Monori-erdőért mozgalmat, Mózsa Zollánné Monori-erdő Lacháziak sikere Alig egy hónap telt el azóta, hogy értesítés érkezett Bala- tonfüredről Kiskunlacházára: szeretnék vendégül látni egy bemutató jellegű előadáson a Kiskun Néptánccsoportot. A helyi művelődési ház és az áfész által patronált együttes tagjai Virágh Miklósné művészeti vezető irányításával már eddig is sok helyen szerepeltek nagy sikerrel, ezért ennek a meghívásnak is eleget tettek, s nagy gonddal készülődtek a fellépésre. A ráckevei Sződligeti mozaik Sződligeten — kéthetenként — új kulturális, ismeretterjesztő és egyben szórakoztató rendezvény várja a fiatalabb és az idősebb korosztályhoz tartozókat. A neve: pol-presz- szó. Mindazok, akiket érdekel a politika, a zene és az irodalom, s szívesen találkoznak, beszélgetnek közismert személyiségekkel, szeretnek táncolni, szórakozni — örömmel keresik fel a település új színfoltjának számító pol- presszót. V Az elmúlt napokban tartották meg a tanácstagi beszámolókat. A jól sikerült rendezvényeken az az általános vélemény alakult ki, hogy még nagyobb aktivitással, összefogással az eddigieknél is számottevőbb eredményeket lehetne elérni Sződliget fejlesztésében. Sajnos, most is akadtak néhányan, akik arra szerették volna felhasználni a nyilvános fórumot, hogy másokat kedvezőtlen színben tüntessenek fel, ám nem sikerült nekik: saját szavahihetőségüket vesztették el. ★ A falusi dolgozók sparta- kiádjának járási és megyei versenyén a sződligeti Pető István nyerte meg a sakkversenyt. A Szálkái Dezső által vezetett sakkcsapat a járási bajnokságon és a megyei versenyen is megállta a helyét. ★ A helyi művelődési házban tovább folytatódik az a sorozat. melyben — élménybeszámolók és diavetítések 'segítségével — a világ országaival, városaival és népeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Legutóbb Belgium és Hollandia, illetve Japán volt „terítéken”: e három országról hallhattak élménybeszámolót a sződligetiek. A telkek parcellázása és az ezzel összefüggő villanyvezetési munkák lehetővé tették, hocy a helybéliek fákat vághassanak ki. A jól értesültek — csoportokat alakítva — olyan nagymennyiségű tüzelőnek valót gyűjtöttek össze, hogy. azt még egy fatelep tulajdonosa is megirigyelhette volna. Sajnos, csak a fákat vágták ki, vitték haza, a tus- kókat már nem! Szerintem a legideálisabb az lett volna, ha a fák többségét KISZ-esek vagy szocialista brigádtagok vágták volna ki, szétosztva azok között, akik leginkább rászorulnak az olcsó tűzifára. Szabó László sződligeti tudósító Még plusz két lóerővel — Hol vannak már azok az idők, amikor még rajtunk múlott, hogy az ember időben eljut-e oda, ahová igyekszik, amikor nem győzött minket ápoigatni, bccézgetni, simogatni, tisztogatni! — gondolhatja magában szomorúan az a két paci az autó mögötti utánfutóban a hármas úton. — Ma bezzeg a kocsiját pátyolgatja úgy, mint azelőtt minket! No, végül is nem baj, mert így sokkal kényelmesebb. Most nem mi húzzuk a kocsit, hanem ő minket. Persze, ezek a modern szerkezetek gyakran elromlanák, meg az is előfordulhat, hogy nem kapnak elég abrakot, megéheznek, s nem mennek tovább egy tapodtat sem. Akkor talán még szerepet Is cserélhetünk. KI tudja? Lehet, hogy tartaléknak szántak bennünket? Erdőst Agnes felvétele Aranykalász Termelőszövetkezet makádi művelődési házának ifjúsági zenekara szolgáltatta a zenét, Németh Jenő vezetésével. Az együttes a nagy hírű SZOT-színházteremben, az An- na-bálok helyszínén lépett az ország minden részéből üdülni érkezett közönség elé. Telt ház előtt, nagy sikerrel mutatták be műsorukat a lacházi fiatalok. Vastapsot kapott a nyírségi páros tánc, a nágykónyi verbunk, s a galgahévizi táncokból készített összeállítás. A zenészek külön száma is rendkívül tetszett a közönségnek. A műsor után sokan gratuláltak a csoport tagjainak és vezetőinek a jól összeállított bemutatóért, s a házigazdák meghívták egy későbbi előadásra is a lacháziakat, akik természetesen szívesen mennek ismét Balatonfüredre. Bálint Ferenc Kiskunlacháza Az élők emlékezése Budakeszi a biai járás Munkás-, Katona- és Földmunkás tanácsához tartozott 65 évvel ezelőtt. A helyi néptanácsot — még 1918. decemberében hozta létre a község népe —, mindjárt megkezdte működését Lakatos Imre irányítása alatt. Nagygyűlés választotta meg azt a három küldöttet, akik a község lakosságát képviselték a biai járásnál. A három küldött: Móra: János, Holl Márton és Lakos Imre voltak. Ezek közül Marx János a járás intéző bizottságának tagja is lett. Vele együtt a járás többi községéből még 10 választott volt. Az élők emlékezete és elmondása szerint Marx János kőműves volt. Családja ősi, neves építőiparosokból állott. A család férfi tagjai hűen tovább vitték a szakmát, és ebben komoly értékű nevet szereztek. Szerveseit munkások voltak. A direktórium másik küldötte Holl Márton részint a mai Fodor szanatórium helyén működő József főherceg nevét viselő szanatórium kedvelt és tisztelt virágkertésze. Neves volt igen szép, különösen erős illatú rózsáiról, melyeket maga termesztett és nemesített, olyan virágágyásokat alakított ki, melynek csodájára jártak. A direktóriumi tagság soraiba való beválasztással egyetértett mindenki. Holl Márton nagy tiszteletnek és közkedveltségnek örvendett. Szerette a község népe. Amikor a direktórium feloszlott, a felelősségrevonás elől elrejtették a szanatórium kicsi kápolnájában, annak is a tornyában. Az első vészes üldözési hullám lecsitultával előjött és végezte munkáját úgy, mint addig. Nem volt áruló. A harmadik küldött Lakos Imre volt: a község vezető- jegyzője. Egy sokgyermekes családapa, aki igen szociális érzelmű és érzésű, jó ember hírében állt, pártfogásba vette a szegényeket, az elesetteket és az arra rászorulókat, .állásából menesztették. A direktórium többi tagjai közül ismeretes Merkl György neve, akinek mondása abban az időben nemcsak Budakeszin, hanem a környező községekben is híressé lett és így hangzik: „A láncok lehulltak szabadok vagyunk!” E mondás értelmét érezték, értékelték a szomszédos községek lakói is, mert boldognak, szabadnak érezték magukat a dicsőséges 133 nap alatt. Padányi Lajos Budakeszi Válaszol az illetékes A megrongált gyümölcsfák Veress Attila érdi olvasónk észrevételezte — s az Idei hírlap e heti számában is írtam róla —, hogy a DÉDÁSZ emberei csúnyán megrongálták a gyümölcsfákat. Sorait közöltük rovatunkban, sőt újabb levelét is, melyben arról tudósított minket, hogy azóta megjelent egy brigád a környékükön — s amennyire lehetett — helyrehozták a barbár rongálással tönkre tett fákat. A napokban — ugyanebben az ügyben — levelet kaptunk az Óbuda Termelőszövetkezet kertépítő — és szolgáltató üzemének főágazatvezetőjétől — Utoljára a Csiniről Halkan szól már a zene Bizonyára akadnak olvasóink között olyanok, akik még emlékeznek a gyáli Csini presszóról szóló riportunkra (a Postabontásban jelent meg, január 9-én). Cikkünkre többen levélben reagáltak, s így ugyancsak a Postabontás rovatunkban ígéretet tettünk arra, hogy ismét foglalkozunk majd a Csinivel. Vihar után Nos, a majd eljött. A téma megint a gyáli eszpresszó. Azok számára, akik nem olvasták azt az előző írásunkat, néhány mondatban elmondanánk, miről is szóltunk akkor. A környékbeliek elmondása szerint a szórakozóhelyről még késő éjszaka is hangos zene hallatszott ki, aludni nemigen lehetett tőle, s az is megesett, hogy gyanús és meglehetősen ittas alakok zaklatták a környékbeli lakókat. Az eset könnyebb megértését segítendő, íme néhány levélrészlet. „A gyáli Tóth Árpád utca 19. szám alatti presszó egy évvel ezelőtt szerződéses üzlet lett. Hetente négyszer disco, hangoskodás, autóbőgetés zavarja az itteniek nyugalmát. Már mindenhova fordultunk segítségért, igazat adnak nekünk, de nem változik semmi.” (Részlet Gogh Ferenciének a Pest megyei Hírlaphoz címzet soraiból.) És egy másik levél írója Sass Jánosné: „1982. december 18-áról 19- ére virradó éjjel férjemet, aki átment a Csini presszóba egy üveg sört meginni, körülbelül éjjel 1 óra felé a házunk előtt, egy tíz főből álló társaság megtámadta. Férjemet leütötték (boxer, láncos tekerő), rögtön elvesztette eszméletét. Kórházba kellett szállítanunk. Az utca lakói levelet küldtek a televízióhoz*is (azt onnan a megyei rendőr-főkapitányságra továbbították, ahol már korábban elkezdtek intézkedni) és a Belügyminisztérium panaszirodájához szintén. Mindent megmozgattak tehát. A következmény nem is maradt el. Nyomozás S mi lett az eredmény? Erről talán a legtöbbet az a köszönő levél árul el, melyet Gogh Ferencné írt a Pest megyei Rendőr-főkapitányságnak. Íme néhány sor ebből: Köszönjük, hogy panaszunkat kivizsgálták és intézkedtek. Az eszpresszó — körülbelül két hete — minden este 10 órakor bezár, s a zene is csendesebben szól. A fiatalok sem randalíroznak éjszakánként... Elült hát a vihar, s reméljük többé már nem támad föl. A Pest megyei Rendőr-főkapitányságon kapott értesüléseim szerint az utóbbi időben többször tartottak helyszíni ellenőrzést az eszpresszóba^). Az ellenőrzésre érkezett rendőrök nem is találtak különösebb kivetnivalót. A zene- halkan szól, s a szórakozó helyiség időben bezárta kapuit. (Sass Jánosné férje ellen elkövetett garázdaság bűntettének alapos gyanúja miatt pedig már nyomozást indított a tettesek ellen a dabasi járási rendőrkapitányság.) Megtudtuk azt is, hogy a Csini és valamennyi szórakozóhely ellenőrzését továbbra is fontos feladatuknak tekintik a rendőri szervek. (Per-, sze nehéz igazságot tenni, hiszen míg egyesek annak örülnek, ha feltűnik az ügyeletes járőr, mások meg kifejezetten zaklatásnak tekintik, ha igazoltatják őket.) Záróra Kérdésünkre azt is elmondták a megyei rendőr-főkapitányságon, hogy olyan kérésekkel, mint a gyáliaké, ritkán fordulnak hozzájuk. Már csak azért is, mert jobbára a helyi tanács feladata a hasonló ügyek tisztázása. Így annak eldöntése is, hogy a tulajdonos betartja-e, vagy sem a zárórára vonatkozó szabályokat. K. É. Bíró Györgytől. A levél tanulságos, ezért az alábbiakban közzéte&szük azt: Veress Attila gallyazással kapcsolatos észrevételeit a helyszínen kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a gallyazás mértéke nem haladta meg a biztonságos üzemeltetés követelményét: Közismert, a vezeték közé benőtt faágak üzemzavart és balesetet idézhetnek elő. Az elektromos művek illetékes szakemberének meghatározása alapján nyestük meg a diófákat. Dolgozóink szakszerűen vágták le az ágakat, és azokat el is szállították a helyszínről. Közismert ez a probléma — egy halálos baleset kapcsán a televízió is foglalkozott ezzel a témával —. népgazdaságunk gondjain enyhíthetne, ha az érdi panaszbejelentő kezdeményezésére a lakosság társadalmi munkában metszené le a légvezeték mentén levő —• sok esetben a tulajdonukat képező — fákat. Ezt az is indokolná, hogy a közterület fáinak termését a lakók takarítják be. Szerkesztői üzenetek V. I.-né, Cegléd: ön {agyialtos kanalakat keres. Megtudtuk, hogy Budapesten, a VOSZK Szövetkezeti Kereskedelmi Ipari Közös Vállalat eszközértékesítési osztályán kell érdeklődnie (Budapest, XJ. kerület Cslky u. 1. Telefon: 669-444). Cs. J.-né, Fót: Telkének utca felőli, valamint jobb oldali részét, Illetve a hátsó traktusának felét kell önnek bekerítenie. A fennmaradót pedig szomszédjának. Amennyiben nem tudnak megegyezni, bírósághoz kell fordulnia. özv. V'. S-né, Vecsés: Panaszol- ja. hogy azt a csomag rizst, melyet a ..gyártó” az ön által vásárolt hibás portéka helyett nekünk küldött el kárpótlásul, kérve, hogy azt továbbítsuk önnek, még mindig nem kapta meg. Mi föladtuk, ha elkallódott volna, azaz még mindig nem érkezett meg, kérjük. Ismét jelentkezzen.
