Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-22 / 68. szám
"kMiifW 1983. MÁRCIUS 22., KEDD Kicsinyek és nagyok együtt tanulták a mézeskalácssütés fortélyait. A magyarlükafaiak receptje Itt nem szenzáció Nagy sikere volt a Lovas Kata készítette bábuknak é3 bőrdíszmű- munkáknak. Barcza Zsolt felvételei Nem volt szenzáció: ami másutt talán' még annak számít, Gödöllőn, a Petőfi Művelődési Központban egyre inkább megszokott. Így az a vasárnapi esemény is, amire szerte az országból érkeztek nem először s nem is utoljára az árusok, a szerencsére mind több helyről ismert kézművesek, bőrösök, játékkészítők, mézeskalácsosok. Jó ízléssel, nagy ügyességgel megformált portékáikat a művelődési központ előterében felállított asztalokon kínálták; kár, hogy többnyire borsos áron. Ha valamivel lejjebb adnák, több kelne el belőle; úgy is lehetne hasznuk. A tiszta forrás Mint ahogy mindenkinek, aki ezen a délelőttön, kora délutánon eljött a házba, hasznot hozott a rendezvény, a Népművészeti műhelyek című kiállításhoz kapcsolódó vendégeskedés. A Pécs melletti Maqyarlukafáról már hajnali hatkor elindult az autóbusz, hogy Gödöllőre hozza az ottani néprajzi műhely reprezentánsai, a guzsalyos kor tagjait, ők már a másodikak a sorban: korábban a telemi faragóház alkotói mutatkoztak be személyesen ' a gödöllői közönségnek. Az etyeki szövőházzal kiegészülve mindhárom műhely azt bizonyítja, hogy a népművészet élő, s nem kell erőszakot tenni, hogy a tiszta forrás ma is életünk harmóniáját gazdagítsa. A műhelyekben dolgozó fiatalok, idősebbek olyan tárgyakkal gazdagítják környezetünket, amelyek a természet és a társadalmi funkció zavartalan együttélését példázzák, mintát adva emberibb környezetünk kialakításához. Veresegyházi műhely Külön öröm, hogy a március végéig nyitva tartó tárlat egy honi kísérlet első lépéseiről is tudósít: A gödöllői járásbeli Vtresegyházon a helyi tanács és a fiatal szakemberek: építészek, néprajzosok, népművelők, ifjú népművészek összefogásával hamarosan megkezdik a nép- művészeti műhely építését. A sajátos kulturális vállalkozás előtt jövő áll. A mostani kiállítás, a kapcsolódó események iránti nagy érdeklődés eloszlat minden kétséget, amely megkérdőjelezhetné a terveket. Látogatóban nem volt hiány", kicsik, nagyok, családok és turisták járták a termeket, a tágas előteret. Válogattak a kézművesek babái, díszei, lak- berendezési tárgyai között, elidőztek a kiállítás gyönyörűen összeállított darabjai előtt, amelyek nem múzeumi, haA centenáriumon Egry Józsefre emlékeztek Századunk magyar festészetének jeles alakjára, Egry József Kossuth-díjas festőművészre emlékeztek vasárnap születésének 100. évfordulója alkalmából, munkássága jelentős szakaszának színhelyén, Badacsonyban. A badacsonyi Egry József múzeum baráti köre a SZOT Szegedy Róza utcai üdülőjében emlékülést tartott, felidézve az 1916-os évet, amikor e helyen került hadikórházba a háborúban súlyosan megbetegedett festőművész. Itt kapott ihletet a Balatontól, letelepedett, itt töltötte el legkiemelkedőbb alkotókorszakának éveit. Az emlékülés után az üdülő falán elhelyezett márványtáblánál koszorúzási ünnepséget tartottak, amelyen Fodor András, a Magyar írók Szövetségének alelnöke mondott beszédet. Az ünnepségen a Balaton nagy festőjének munkásságát méltatták műsorukban a tapolcai Batsányi János művelődési központ irodalmi színpadának versmondói. Az Egry József baráti kör tagjai koszorút helyeztek el azon a Keszthely—Zalaújlakon levő házon is, amely a művész balatoni letelepedésének első állomása volt. Győztek a területi döntőn Megyei diákok sikere Vetélkedőkben és eredményekben gazdag hétvége áll a megye középiskolásai mögött. Szombaton rendezték meg Vácott a diákpolitikusok országos vetélkedőjének megyei döntőjét. A vetélkedő komoly politikai tudást és fölkészültséget igényelt a résztvevőktől, akik igen széles körű ismeretekről tettek tanúbizonyságot. A tizennégy csapat közül a nagykőrösi Arany János Gimnázium együttese bir zonyult a legjobbnak. Az áprilisban sorra kerülő országos versenyen ők képviselik megyénket, valamint a kilencedik helyen végzett gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai, akik a szakmunkástanulók mezőnyében vitték el a pálmát. Vasárnap került sor a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő országos területi döntőjére Gödöllőn, a művelődési központban. Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nóg- rád, Szabolcs és Pest megye tíz csapata versengett a továbbjutásért. A rendkívül erős mezőnyben megyénk középiskolásai kitűnően helytálltak. Az első helyet a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola négytagú csapata szerezte meg, vitathatatlan fölénnyel. A második helyért nagy küzdelem • volt a miskolci közép- iskolások és a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói között. Végül a dabasiak szerezték meg a győzelmet, és így az április 5-én, a budapesti Pataky István Művelődési Házban ők vesznek részt az országos döntőn. nem igazi használati tárgyak, eszközök. Süss mézeskalácsot! Kell-e mondani, hogy a legnagyobb sikert a mézeskalácssütés aratta? Aki nem sajnálta összemaszatolni a kezét, kötényt köthetett s a gyakorlatban próbálhatta ki a ma- gyarlukaifai receptet: végy elegendő lisztet, porcukrot, jó sok mézet s néhány tojást. Szegfűszeggel, fahéjjal ízesítsd, s a tésztát addig dagaszd, míg csak jó sercegös nem lesz. Akkor vedd elő a mézeskalácsmintákat, amiket korábban olajban áztattál, szórd meg kicsit liszttel, nehogy beleragadjon a massza, aztán nyomkodd bele a tésztát. Borítsd ki a gyúródeszkára, vágd körbe a szélét, s már csak a sütés van hátra. Ám azzal nagyon vigyázz; csak halk, lassú tűzön szabad szárítani a mézeskalácsot, nehogy odaégjen! A szebbnél szebb mintázatú süteményeket végül ne edd meg, inkább gyönyörködni érdemes azokban, s ajándékba adni azoknak, akiket szeretsz. A nézelődéshez, a sütéshez a Mecsek népi együttes szolgáltatta a zenét. Hangszereiken, ajkukon a már jól ismert dallamok csendültek fel; a táncházmozgalom megmentette a páratlan népzenei kincs darabjai. Miközben a vetítőteremben a magyarlukafai műhely létrejöttéről, törekvéseiről, eredményeiről pergett a film, előre is kedvet csinálva a remélhetőleg minél előbb elkészülő és széles körű támogatást érdemlő veresegyházihoz. Gáti Zoltán A Váci Nézőtéren Premier: Római karnevál Hubay Miklós művének ősbemutatója HATALMAS SIKER K szombat délután Vácott a művelődési központban. Az új, hazai befogadó színház HubaiI Miklós Római karnevál című kétrészes tragikomédiájával lépett közönség elé. S ez egyben azt is jelenti, hogy ismét gazdagodott Pest megye színházi élete. Igaz egy baráti kör, egy közművelődési egyesület szervezetében, de gyakorlatilag már mégis van állandó színházunk Váci Nézőtér néven, amely a mindig alkalmilag verbuvált társulatával vendégszerepléseket is vállal a megyében. Az is tiszteletre méltó cél, hogy a kortárs magyar írók drámáit kívánják színpadra vinni, s elsősorban olyanokat amelyek sok szállal kapcsolódnak a mai magyar valósághoz, s amelyek könnyen utat találnak a közönséghez. A darabválasztás mindig kulcskérdés, hiszen a döntéshozók ezzel már valami mellett elkötelezik magukat, sőt befolyásolják a siker lehetőségét is. A Váci Nézőtéren több szempontból szerencsés volt a választás, hiszen Hubay Miklós darabja — tizenhét évvel ezelőtt született — végre a közönség elé került, s a főhős egy meghatározó színészegyéniségünk, Ruttkai Éva egyik szerepálma volt. Ezek már önmagukban is elég indokot jelentenének a bemutatáshoz, de fontosabb, hogy a műnek, a populaútása mellett erős társadalompolitikai vonatkozásai is vannak. A színház világában játszódik ez a tragikomédia, meséje egy öreg, méltatlanul elfelejtett és az éhhalál küszöbén álló színésznőről szól. Ám egy pillanat alatt felragyog egy új szerep lehetőségétől, elfelejti kínlódását, méllőztetését és hajlandó egy nap alatt megtanulni a szövegkönyvet. Még egy hamis játékot is vállal, hogy úgy találkozzon a híres íróval, mintha ő ünnepelt színésznő lenne. Vállalja a csalást, mert emberi megváltást vár, az istenként tisztelt szerzőtől. Csakhogy az író is zsákutcában van, meghasonult önmagával és ifjúkori sematikus drámáival, de a csődjét sablonos, nagyképű nyilatkozatokkal leplezi. Ezúttal is csak azért érkezett a színházhoz, hogy egy napig fürödjön régi sikereinek fényében, aztán megy tovább, mint aki önmaga elől bújkál. Azonban ezúttal, ahogy a darab színiigazgatója mondja a hierarchia csapdájába esnek. Hubay művének nem ártott meg az idő vasfoga. Sőt keményebbek lettek a dialógusokba zárt gondolatok, amelyeket úgy lehetne összefoglalni, hogy hazugságaink, csalásaink romboló hatása túlél bennünket, másokat is, minket is pusztítva. Ki kellene hát találni egy új abc-t, amelynek hangjaival egyszerűen nem lehet hazudni. _AZ ELŐADÁS hatalmas éf_ zelmi hullámzások sorozata, megannyi csapdát állít a nézőnek. Ruszt József rendező aprólékosan kidolgozta, felszínre hozta minden jelenet láthatatlan — vagy ha tetszik —, gondolati tartalmát. A felszín játékos adok-kapok szócsatái mögött szinte mindig érezzük a sorstragédiákat, mert valamennyi szereplő egy kicsit korának áldozata is. A rendező így éri el, hogy az előadás mindvégig nyitott legyen, akár elkerülhetőnek tűnjön az összeroppanás. A produkció egyetlen hibája lehet, hogy az első rész eléggé tem- pótlan, viszont ez bizonnyal megszűnik a sorozatos előadások közben. Ruttkai Éva alakítja a főszerepet, kitűnően. Csaknem végig színpadon van és hatalmas energiával ébren tartja az íróilag is kevesebb feszültséggel megoldott első részt is. Ruttkai rengeteg látványos színészi megoldást produkál, mégis dicséretesen visszafogja a szélsőségekre alkalmat kínáló jeleneteket. Valóban belülről játszik, önmaga egyéniségét adva. Méltó partnere ebben Szilágyi Tibor, nincs egyetlen felesleges gesztusa, vagy arcjátéka sem, de végig együtt él a játékkal. Szerepmegoldásának izgalmas íve van és különösen szépen oldja meg a befejező jelenetet, amelyben a hazugságvár végleg összeomlik. Benkő Gyula játékában kevesebb az erő, a színidirektor figurája kissé egyenetlen, nem tudja végig tartani a modern luciferi pózt, bár így is sok jó pillanata van. Az öreg színházi szolgát alakító Ruttkai Ottó érdekesen kelti életre Hubay elképzelését, bölcs megnyugvással viseli a körülötte dúló érzelmi konfliktusokat. A Váci Nézőtér premierjére hazaérkezett Olaszországból a szerző, Hubay Miklós. E viszonylag ritka alkalom indokolja a színházi értékelő sorok végén e villám- beszélgetést. — Számomra megrendítő volt az előadás — mondta Hubay Miklós. — Egy sor kétség feloldódott bennem, olyasmi, amiről úgy éreztem, hogy a toliamban maradt. Heraklei- tos mondta: Kétszer nem léphetsz ugyanabba a patakba. Hát ugye csaknem húsz év telt el, mióta a Római karnevált megírtam, most egy kicsit szembe néztem magammal, de nem hiszem, hogy ezek a dolgok már messzire sodródtak volna. — A drámáknak két életük van. Az egyik akkor kezdődik, amikor megírják a másik, amikor bemutatják. Hogy érzi magát a Római karnevál újjászületésén? * GONDOLKODOM _ ■ — —•' ■' ■ - —■ ' &Z abc-n — válaszolta a szerző. — Van okom rá, mert hitem szerint ez a bemutató erkölcsi tett volt, hiszen ez az írás egy megsörétezett darab, azt hittem: nem támad fel. Hálás vagyok az erkölcsi küzdelemért, a kitartásért és odaadásért Ruttkai Évának, Ruszt Józsefnek és mindazoknak, akik segítették színpadravite- lét. Kriszt György Tudományos és technikai úttörőszemle Bekerültek az aranykönyvbc Az immár hagyományos megyei tudományos és technikai úttörőszemlét az idén V-FI GYE LŐ Vasárnap délután. szelíd, kedves műsornak indult annak idején a Vasárnap dél- előttből Vasárnap délutánná átalakult televíziós magazin. Ám — hogyhogy nem — mégis olyan programmá lett, amelyet nemcsak nézni érdemes, hanem, amely alkalmasint gondolatokat is ébreszt. Mégpedig olyan gondolatokat, amelyek hol berzenkedésre adnak okot, hol meg lelkes egyetértésre biztatnak. Emlékezzünk csak: milyen nagy — mondhatni, társadalmi érvényű — ellenkezést váltott ki például az a vasárnap délutáni kijelentés, miszerint mifelénk bocsánatos bűn is lehet a lopás. Mármint azoknak a sportolóként külföldön portyázó honfitársainknak az alkalmi tolvajlása, akik először szabadulván be a bőségek birodalmába, nemigen állhatnak ellen a polcok, kirakatok kínálatának. Sajnos a Vasárnap délután — most nyári szünetre készülő — sorozatának ama vihart kavaró adása ténvleg engedélyezte a fenti vélekedés közhírré tételét, anélkül, hogy egyetlen ejnye-bejnyét toldott volna utána. Annál inkább örülhetünk viszont annak, hogy most. március 20-án ez a magazin oly példásan viselkedett, mint egy megpirongatott. majd a jogos megrovást mindenképpen feledtetni szándékozó diák. Tehát újból és folyvást jeleskedett! Elannyira, hogy még egy exkluzív nyilatkozattal is szolgált. Arról a jelentésről van szó, amelyből kiderült, hogy mely elbírálási ismérvek szerint szerződhetnek külföldre magyar sportolók, illetve mikor engedélyezik, hogy ne magyar gyepeken koptassa stoplijait egy magyar futballista. Nos, friss hírként mindenekelőtt azt jegyezhette meg magának az érdeklődő, hogy végre-vég- re egy menedzseriroda van szerveződőben, amely intézmény mind az egyénileg külföldre kacsingatókat, mind a testületi portyákra szerződőket meg fogja védeni azoktól a hivatásos közvetítőktől, akik gyakran többet kerestek egv játékosvásárláson, mint maga a labdakergető. Mindemellett afféle rangőrzői feladatot is magára vállal majd ez az iroda, hiszen tiszteletlenül olcsó áron nem közvetíti majd ki, mondjuk, a nagy múltú és nagy hírű Vasast, Fradit, Honvédőt. Inkább folyvást csak itthon produkálják magukat. Ilyen súlyú bejelentést tényleg nem hetente továbbítanak a mikrofonok, de olyan örömhíreket sem, amelyek világhí rés zongoraművészünktől, a Franciaországban élő Cziffra Györgytől, a Vasárnap délutá” egyik illusztris vendégétől származtak. Ezek lényege: arra alkalmas magyar fiatalok is részt vehetnek a Cziffra- alapítvány művészkurzusain. Előzetes kiválogatás után mehet oda dalnok, muzsikus — ki egy egész hónapra, ki két hétre. Természetesen Cziffra György nemcsak mint vendégváró házigazda jelent meg a kamerák előtt, hanem úgy is. mint egy múltjára keser- édesen visszarévedő hazánkfia. Egy rokonszenvesen szerény hazánkfia, aki olyképpen beszélgetett a közvetítés másik helyszínén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban háziasszony- kodó Gobbi Hildával, mintha csak egy presszóasztal mellett ülnének, és nem a fél ország figyelné eszmecseréjüket. Merthogy Gobbi Hilda, színművészetünknek ez a nagyasszonya volt a Vasárnap délután másik jeles meghívottja! Sokszor láttuk, hallottuk már múzeumszervezői minőségében, de ahogyan most. az általa egybegvűitött és az ő elképzelései szerint kiállítót1 emléktárgyak között elhunyt pályatársait idézte, arra a szeretetne egyszerűen nem lehet kifejező jelzőt találni. Az a recept viszont papírra vethető, mitől válik egyebek között jóvá egy ilyen százpercnyi ide-oda kapcsolás. Attól, hogy olyanokat b^^éltet- pek benne, akikre az előfizető nemcsak rá, de fel is tud néz ni. Az asztrobiolóaus he’vet' •ehát kéretik egv Cziffra, egv Gobbi, az áltudományok helvett iöjjön csak az igazi művészet. Akácz László március 18. és 20. között, a dajDasi járásban, Ócsa és Bugyi községben rendezték meg. A két község lakói megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel várták a megye területéről érkezett, csaknem négyszáz úttörő versenyzőt, illetve az úttörővezetőket és a zsűri tagjait. Az is hagyomány már megyénkben, hogy a versenyző úttörőket a helybeli családok szállásolják el és látják vendégül. Így minden harmadik családnál lakott egy-egy pajtás. Az ünnepélyes megnyitóra a hét végén került sor Bugyi község általános iskolájának tornatermében, ahol Bak Károly, a község pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket. A megnyitót Martinász Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője mondta. A helyi úttörőcsapatok sza-. badidős programmal kedveskedtek új barátaiknak. A vasárnapi eredményhirdetést nagy izgalom előzte meg. Osztatlan sikert aratott, hogy az arany, ezüst és bronz oklevelet nyert pajtások beírhatták nevüket a megyei úttörőelnökség hatalmas aranykönyvébe. A társadalomkutató, a természet- kutató. az úttörő-technikus, az úttörő-matematikus, a matematika, az orosz nyelv, a szlovák, a szerb-horvát, az eszperantó és a német nyelvi verseny legjobbjai részt vesznek majd az országos versenyen is.
