Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-22 / 68. szám
Msgemlékezések a Tanácsköztársaság évfordulóján Koszorúzás a fővárosban Aczél György részt vett a pécsi nagygyűlésen A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvan- negyedik évfordulóját köszöntő hétfői központi ünnepségen Pécsett a Köztársaság téri emlékművet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, kcszorúz- ta meg. A Minisztertanács képviseletében Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter koszorúzott. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség koszorúját Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára helyezte el. Megkoszorúzták az emlékművet a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a fegyveres \ testületek vezető képviselj Iői. | Az ünnepség a pécsi 'f sportcsarnokban rendezett í nagygyűléssel folytatódott. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 04. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten a Dózsa György úti Tanácsköztársasági Emlékműnél. Koszorúzás! ünnepséget tartottak hétfőn Budapesten a Dózsa György úti Tanácsköztársaság! emlékműnél. Képünkön: az MSZMP Központi és Budapesti Bizottsága nevében Tömpe István, a KB tagja és Békési László, a budapesti pártbizottság titkára koszorúz. A tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Tömpe István, a KB tagja. az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke és Békési László, a budapesti 'párt- bizottság titkára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében JuTÁRSÍTÁSOK-s hát Zoltán belkereskedelmi és dr. Markója Imre igazságügyi miniszter koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői részéről Oláh István vezérezredes, Ladvánszky Károly altábornagy és Hagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese; a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Földvári Aladár elnök és Ligeti László alelnök; a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága részéről Juhász András, a KISZ KB titkára és Lippai Piroska, a KISZ KB tagja; Budapest főváros tanácsa képviseletében Stadinger István elnökhelyettes és Varga Sándor, a fővárosi tanács pártbizottságának titkára koszorúztak. A szobor talapzatánál elhelyezték a hála, a kegyelet és a megemlékezés virágcsokrait Budapest dolgozóinak, fiataljainak képviselői is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 64, évfordulója alkalmából országszerte megemlékezéseket tartottak, koszorúkat helyeztek el az első ' magyar . munkáshatalom emlékműveinél, a Tanácsköztársaság' kimagasló vezetőinek, mártírjainak szobrainál, emléktábláinál. A tanácsköztársasági megemlékezéshez kapcsolódott a forradalmi ifjúsági napok számos vidéki rendezvénye is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI XXVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ar«: 1.40 forint 1983. MÁRCIUS 33., KEDD Jói fejlődik a két ország kapcsolata Tyihonov Belgrádban Hétfőn délután négynapos hivatalos látogatásra Belgrádija érkezett Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió ■ Minisztertanácsának elnöke. Tyihonov Milka Pla- ninc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke meghívásának tesz eleget. A szovjet miniszterelnököt a belgrádi repülőtéren. Miika Planinc és más hivatalos személyek fogadták. Nyikolaj Tyihonov a két ország kapcsolatairól, kiemelten a gazdasági együttműködésről, annak továbbfejlesztési lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről folytat megbeszéléseket a jugoszláv kormány elnökével. Találkozik Pe*ar Sztamboliccsal, a jugoszláv államelnökség elnökével és Miíja Ribicsics- csel, a JKSZ KB Elnökségének elnökével is. Péntekig tartó látogatásának programjában horvátországi út is szerepel: Zágrábban a tervek szerint találkozik a köztársaság vezetőivel, és felkeresi a Rade Koncsar óriás vállalatot, amely 25 éve folytat eredményes ipari együttműködést szovjet partnerekkel. A moszkvai sajtó a látogatás kapcsán kiemeli, hogy Tyihonov mostani tárgyalásainak homlokterében a kétoldalú gazdasági együttműködés további fejlesztésének kérdései állnak, Ezek mindkét fél szariíSrtt rendkívül fontosak, hiszen a jugoszláv külkereskedelmi kivitel egyharmada jelenleg a. Szovjetunióba irányul, a Szovjetunió pedig földgázt, kőolajat, szenet, pamutot és más nyersanyagokat, gépeket és berendezéseket ad el Jugoszláviának, s részt vesz 140 ipari létesítmény építésében, illetve korszerűsítésében. Moszkvában különösen fontosnak tartják a gazdasági együttműködésnek azt az új formáját, amelynek keretében jugoszláv üzemek szovjet nyersanyagokat dolgoznak fel és késztermékkel fizetnek érte. Belgrádban • ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy e kapcsolatok alapját a két ország viszonyát rendező 1955. évi belgrádi és 1956. évi moszkvai nyilatkozat képezi. A kölcsönösen előnyös és egyenrangú jugoszláv—szovjet együttműködés elmélyítésében mindig megkülönböztetett jelentősége volt a legmagasabb szintű politikai vezetők rendszeres találkozóinak. 1962 és 1980 kö(Folytatás a 2. oldalon.) Ma: 3. oldal; Se munkaidő, se szabad szombat Holtvágányon a járműjavító? t oldal: Itt nem szenzáció 1. oldal: Vecsési váitóláz, fóti siker Pakolnak a pakkűzők 8. oldat: Alapító tagok voltak Elaludt a volán mögött Új formában — tág körben, itthon és külföldön Piackutatástól a gyártásig A budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárban az elmúlt héten nyolc vállalat írta alá azt a szerződést, mellyel megalakult a Szerelvényipari Koordinációs Gazdasági Társulás. A hír jelentőségét február 1-i számunkban már kommentáltuk. Lényege: a mindeddig szervezetlen, spontán módon termelő hazai szerelvénygyártók között egyre inkább , szükségessé vált egy, a piackutatást is vállaló, a kapacitásokat ieliéz eladni Kedvesebb lett a hazai vevő A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci konténergyártó egységében nem puszta szólamként hangoztatják: nehéz manapság eladni a nemzetközi piacokon., A kiindulási alap: \ tavalyi exporttervük éppen emiatt maradt el a tervezettől. Egy éve még a szerződések értéke és mennyisége meghaladta a gyáregység kapacitásának 30 százalékát, a teljesítésnek mégsem volt áthághatatlan akadálya. Az ^Iső félévben különféle intézkedésekkel elérték a maguk elé tűzött célt. Kooperációs szerződést kötöttek például a. sződi Virágzó Tsz-szel, lengyel munkások foglalkoztatásával oldották fel a létszámhiányt, gazdasági munkaközösségeket hoztak létre, ott, ahol azt a tempó megkövetelte. Augusztusban azonban a gyár legnagyobb megrendelői váratlanul bejelentették: visszafogják vásárlásaikat. Ebben a nehéz helyzetben alapvetően meg kellett változtatni a kereskedelmi stratégiát. A gyár elsősorban a belső piacok felé fordult, a gyártást ennek megfelelően szervezték át. A távolabbi tervek érdekében azonban nem hanyagolták el az exporttevékenységet. Sikerült két újabb NSZK-beli megrendelést szerezni, illetve Még a kaptafák sem egy kaptafára készülnek! Egy-egy fazonból mindössze 3—400 pár kaptafát készítenek a PEMÜ budapesti gyárában, alkalmazkodva a gyorsan változó divathoz. A képen Tóth Pálné sorjázza az egyik modellt. Trencsényi Zoltán felvétele 600 konténert adtak el Tunéziának, s hogy a szállítás olcsóbb legyen, a terméket a tuniszi gyárban szerelték ösz- sze. Ezek az akciók hozzájárultak ahhoz, hogy végül is az export árbevétel — bár elmaradt a tervtől — elérte a 72 százalékot, a tavalyi befejezett termelést 1,6, a belföldi árbevételt 36,5 százalékkal teljesítették túl. Említésre érdemes még, hogy mindezt 6 millió forintos rezsiköltség csökkentéssel, illetve ugyanennyi anyag- és energiamegtakarítással érték el. Az idén 1200 konténert szándékoznak exportra gyártani, de számolnak azzal a lehetőséggel, hogy kintlevő ajánlataik lehetővé teszik a gyártás bővítését. Így például eladóként jelentkeztek Argentínában, Líbiában, Tunéziában, Brazíliában és az NSZK-ban. A gyártmánystruktúra bővítésével új termékeket is kínálnak : különböző hegesztett szerkezeteket, alumínium és acél könnyűszerkezetes épületeket, teherautó felépítményeket. Tervezik, hogy a jövőben elvállalják a használt konténerek javítását. K. T. felmérő, a fejlesztési irányokat meghatározó koordináló szervezet. Az ISG kezdeményezésére végül a Kereskedelmi Kamara szakemberei a gazdasági társulási formát találták a legcélravezetőbbnek, s ennek értelmében hívták össze a leginkább érdekelt gyártókat, s külkereskedőket. A teljes képhez tartozik, hogy az Ipari Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a Kamara egyetértő és aktív támogatása ellenére sem lépett a társulásba több gyártó. Pedig a szakemberek szerint a hatékony információgyűjtés és -feldolgozás érdekében nemcsak rájuk, de még a nagyobb felhasználókra is szükség volna. A GT célul tűzte még ki a hazai és külföldi piaci helyzet prognosztizálását, további gyártási kapacitások felkutatását és annak' ösztönzését, valamint a nemzetközi és KGST-szintű együttműködések szervezését, fejlesztését. Magyar-szovjet Szakszervezeti tárgyalásuk A szocialista országok szak- szervezeti központjai1 vezetőinek múlt hét végén lezajloitt tanácskozását követően hétfőn hivatalos, kétoldalú tárgyalások kezdődtek a Szakszervesetek Országos Tanácsa és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa küldöttsége között. A magyar szakszervezetek küldöttségét Gáspár Sándor főtitkár, a szovjet szakszerve- • zetek küldöttségét Sztyepan Salajev elnök vezeti. A testvéri szovjet szakszervezetek képviselői a megbeszéléseken túlmenően látogatást tesznek ipari és mezőgazdasági létesítményekben. szakszervezeti kulturális és oktatási intézményekben. Közélet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Ma Lie rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköz- társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Púja Frigyes külügyminiszter táviratban köszöntötte az ENSZ apartheid elleni különleges bizottságának New Yorkban rendezett emlékülését, a faji megkülönböztetés felszámolásáért vívott harc nemzetközi napja alkalmából. * ból, azaz mi a súlyuk, akkor kiderül, minden száz forint árbevételből ötven fillér ... Igen, ötven fillér, tehát 0,5 százalék. Aminek ismeretében már aligha mondhatnánk, frontáttörésre van remény. Frontáttörésre, ritka kivételektől eltekintve, az ipar egészének nincs esélye, mert hiányoznak az ilyen, rövid idő alatt végrehajtott .látványos fordulathoz mind a. pénzügyi, mind a személyi, tárgyi feltételek. A változás, változtatás szükségességéhez tehát társítani kell annak fölismerését is, hogy nem a látványos, hanem a folyamatos átalakulás útja a járható, mert a hiányzó feltételek szintén csak folyamatosan — apránként — teremthetőek meg. Ilyen apránként, de folyamatosan végrehajtott változásoknak köszönheti például a Csepel Autógyár, hogy termelésében már csak három-négy százalékkal részesednek az ún. hagyományos — 1970 előtt. is készített — termékek, amint ennek tudható be az is, hogy a Váci Kötöttárugyár nem csak megtartani volt képes dollárelszámolású piacait, hanem bővítette azokat. N incsenek csodák a gazgazdasági életben, a gazdálkodási tevékenységben — mert az előbb említett két termelési egységben is hat-nyolc év kellett azoknak a. változásoknak az összegződéséhez, amelyek végül is minőségében más tevékenységet eredményeztek — azaz nem a csodavárást kell társítani a korántsem csodálatos adottságokkal. Az adottságok józan mérlegelése, s az ezekre alapozott, azaz az adottságokat maradéktalanül kihasználó munka társítása az, ami ma kiutat kínál a termelőhelyek többségének nehéz helyzetéből. A gépipar tavaly 100 millió dollárral növelte kivitelét 1981-hez képest, s ha a hogyan magyarázatát keressük, akkor azt látjuk, azok a termelési elhatározások teremtették a sikert, amelyek több év kemény munkájára támaszkodtak. Ezért, ezért is igaz az a vélemény, hogy nekiveselkedésekben nincs híján az ipari üzemek többsége, ám kitartásban, hosszabb ideig fennmaradó következetes céltudatosságban már hiány mutatkozik. Társítani kellene tehát a nekiveselkedéseket ezekkel, mert gyakran nem a tárgyi, hanem a szemléleti okok következménye a változásokkal társított fogalom, a lassúság. Mészáros Ottó G azdasági gondjaink ismeretében idegesí- tően hat minden leegyszerűsít és, hiszen akarva vagy akaratlanul, de azt sugallja, csak elhatározni kellene a jobbat, a célravezetőbbet, máris kopogtathatnánk az ajtón, ami mögött ott a célba érkezés megnyugvása. Az üzemi értekezletek hallgatóságának, az újságok olvasóinak, a rádió, a televízió közönségének szinte már automatikus képessége a fogalmak társítása, valahogy úgy, hogy a termékszerkezet lassan változik, a versenyképesség nem megfelelő, a gazdaságosságot javítani kell, jobb minőségre van szükség és , így tovább. A baj az — erről nem a hallgatóság, az olvasótábor tehet! —, hogy legtöbbször a társított fogalmakhoz egy valami, bár nagyon kellene, nem társul, s ez a miként, a hogyan, A miként, a hogyan meglelése nélkül viszont valóban nehéz, sőt, szinte lehetetlen a haladás. Sikeres terméknek ígérkezik az az alumínium vázas motor, amelyet tavaly kezdett előállítani az Egyesült Villamosgépgyár cégiért gyára, mert a VZ jelű árucikk korszerű konstrukció, készítését szervezetten alakították ki a gyártórészlegekben, azaz a ráfordítás és a hozam viszonya megfelelőnek ítélhető. Egy termelőhely egy terméke, bár helyben fontos, összesítésben mór nem jelenik meg nagy súllyal a mérlegben, azaz ettől még nem változik kedvezőbbé az a kép, hogy a megye villamosgép- és -készülékiparában a gyártott termékeknek az egyharmada több mint húszesztendős konstrukció, azaz először két évtizeddel ezelőtt kezdték azok előállítását, s termelik ma is, már nem teljesen változatlan formában, de a lényeges jellemzőket tekintve az eredetivel azonosan. Amint a megye gépes gépi berendezés-iparában — érték alapján számítva — még mindig tíz százalékkal részesednek a teljes termelésből azok az áruk, amelyek első ízben 1960 előtt kerültek a gyártószalagokra, -műhelyekbe a tervezők rajztábláiról. Folytassuk a szemlélődést. A megye vegyipari üzemei egy év alatt huszonhét új termékkel jelentek meg az egyre igényesebb és mind szeszélyesebb piacon — országosan az új termékek száma a vegyiparban meghaladta a kétszázötvenet —, ám, ha azt nézzük, ezeknek a friss árucikkeknek mi a részesedése a teljes kibocsátásNem egy kaptafára
