Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
Az első kapavágásnál kellett volna Lakihegy — az illegális falu Kőhajításnylra a főváros határától, Csepel-szigeten van egy Illegális falu, Lakihegy. Sokszor írtunk róla. Lakói megközelítően ezer- hatszázan olyan területen élnek, amelynek benépesülését különféle rendeletek tiltották, ám megakadályozni embereknek kellett volna. — Lakihegyen nem egyik napról a másikra nőttek ki a földből a házak — erősíti meg, amit lapunk is oly sokszor szóvá tett, László István a szigetszentmiklósi tanács műszaki csoportvezetője, aki alig fél éve került e munkahelyére, de a település gondjaival hamar megismerkedett. — Az első épületeket legalább harminc évvel ezelőtt húzták fel a rádióadó szomszédságában. Tiltott helyen Talán az lett volna csoda, ha ez a kedvező fekvésű terület, amelynek kék busz ösz- s zakót tetőse van Budapesttel, nem népesül be. A lakihegyi rósz nagyüzemi művelésre alkalmatlan volt, ezért itt a telkek egyéni tulajdonban maradtak. — Hogy miért nem akadályozták meg a tanács akkori vezetői az engedély nélküli építkezést, erről én nem tudhatok — folytatja a csoport- vezető. — A rádió műsorát sugárzó adó miatt építési tilalom alatt áll ez a terület, s bizonyára nem véletlenül. Ügy tudom, hogy a sugárzás káros az emberi szervezetre Elém teszi a Posta Rádió, és Televízió Műszaki Igazgatóság szabályzatát, amely két tilalmi kategóriát tartalmaz. A rádióadó toronytól számított 690 méter sugarú körön belül semmiféle építmény nem emelhető, ettől a távolságtól 2130 méterig különféle kikötések betartása mellett lehet építkezni, 20 méteres felső határig — olvasom. — Mi ennek szellemében foglalkozunk a lakihegyi építési engedélykérelmekkel — mondja László István. — Tavaly ősz óta nem adunk ki engedélyt új házakra. — Bizonyára nem a sziget- szentmiklósi tanács a hibás abban, hogy Lakihegy benépesült, a terheket mégis önök viselik; hiszen az ott lakók ugyanolyan követelésekkel állhatnak elő, mint más községekben. Utat, vizet, villanyt, bolthálózatot kérhetnek. Milyen fejlesztéseket végzett a nagyközségi tanács Lakihegyen? Egyetlen méter sincs — Arról nincs szó, hogy a lakihegyiek követelőznének. Pontosan tudják, hogy tilalmi övezetben laknak, hogy engedély nélkül építkeztek. A faluban nincsen egyetlen méter szilárd burkolatú út, vagy járda. A villanyt és a vizet saját erejükből vezették be évekkel ezelőtt. Jobbára idős, mezőgazdasággal foglalkozó emberek élnek a tiltott területen. Nem könnyű eligazodni La. Ilyen házak épültek nálunk engedély nélkül — mutat Becker Péter Horváth István ék házára. A cím fölGttl képem A házak valóban tovább épülnek, mint ez la Itt. Az építő nem válaszolt a kérdésre: van-e rá engedély Trencsényi Zoltán felvételei kihegyen, de még odatalálnl sem. Nem jelzi semmiféle tábla, az egyetlen útbaigazítást a buszmegálló aprócska felirata adja. Néptelennek tűnik a környék. Végre egy gyönyörű kétszintes ház kertjében megpillantunk valakit, Horváth István, amikor megtudja mi járatban vagyunk, szívesen beszél: — Én már itt születtem. Az édesapám az élők között épített házat Lakihegyen — mondja. — Én is itt akartam élni. Mivel engedélyt nem kaptam, építettem anélkül. Húszezer forintra büntettek. A tetőtér beépítésre azonban már megkaptam a jóváhagyást. Nézzen körül! Itt nincs egyetlen olyan épület sem, amelyért tízezer forintnál kevesebb bírságot fizettek volna. A másik utcában van egy szomszéd, akire a csirkeól felépítéséért ötvenezer forint büntetést róttak ki. — Viszontláttak ebből valamit a település fejlesztésénél? Csak bírsággal — Lakihegyen nincs szó fejlesztésről. Ami itt megépült, azt mi teremtettük meg a két kezünk munkájával. Vizet, villanyt, mindent önerőből. Magunk dolgoztunk azért, hogy orvosi rendelőnk és iskolánk legyen. Kaptunk egy kis boltot, de nem is az hiányzott itt a 'egjobban. Hiszen a falubeliek java része a Csepeli Vasműben dolgozik, nem gond a bevásárlás. Az utca túloldalán idősebb férfi jelenik meg. Kiderül: évekig tanácstag volt — Miért mondott le? — kérdezem Becker Pétert, — Megbíztak azzal, hogy jelentsem, ha valaki építkezni kezd — mondja. — Megkérdezem, mi történik azzal, akit feljelentek? Azt válaszolták, hogy megbüntetik, s ha tovább épít, újra megbüntetik. Vagy az első kapavágásnál akadályozzák meg az építkezést, vagy törődjenek bele a helyzetbe. De embereket folyton csak büntetni, bírságolni, ahelyett, hogy a rendeleteknek a kezdet kezdetén érvényt szereztek volna; ez igazságtalan. Rendelet és ember Molnár Tibor, a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság munka társa: — A lakóterületek és a rádióadók közötti távolságot nem rendezi szabvány, bizonyos műszaki számítások alapján határozzák meg. Arra kell ügyelni, hogy robbanásveszélyes munkahelyek ne legyenek a közelben, meri a hosszú fémek, például a sínek feltöltődhetnek, s ha ív és elektromos szikra keletkezik, bekövetkezhet a robbanás. A lakihegyi adó most a solti berendezés tartalékaként működik, de épül a Csepel-szigeten — néhány száz méterre a mostanitól —, egy nagyobb teljesítményű torony. Ez, az eddiginél is kisebb mértékben érinti majd a lakihegyieket Dr. Vámos László, orvos alezredes, az Egészségügyi Minisztérium szakértője: — Megközelítőleg tizenöt éve vizsgáljuk az elektromágneses térnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását. A lakihegyi sugárzás olyan, hogy a testben nem nyelődik el. Még az adóban dolgozóknál sem találtunk semmi káros hatást a legutóbbi, tavaly őszi vizsgálatok alkalmával. A tilalmi rendeletek elsősorban az adó teljesítményének védelmében születtek, a környező házak fémtárgyai okozta veszélyeség azonban — véleményem szerint —, egészen csekélynek mondható. Létezik tehát egy illegális falu, kőhajításnyira a fővárostól. Dolgos emberek sok munkával — más lehetőségük nem lévén —, házakat építettek a tiltott területre. Oda, ahol senkinek sem ártanak, s az egészségük sem károsodik. Mégis évek óta tart vesszőfutásuk és nem minden alap nélkül érzik magukat hátrányos helyzetűnek. A paragrafusokat természetesen be kell tartani. Magunk sem támogatjuk azokat, akik engedély nélkül építkeznek, vagy ma is fittyet hánynak a rendelkezésekre. De a büntetések önmagukban nem oldják meg a helyzetet. Mert: 1. Ha veszélyes a környék, akkor a büntetéspénz kifizetése sem óvja meg az ártalmaktól az ott élőket. De illetékes állítja: nincs veszély. 2. Ha nincs veszély — ezen a címen ne rendeljenek el tilalmat. 3. Ezerhétszáz ember otthonát — valljuk be — nincs az a szőrös szívű hivatalnok, aki lebontaná. Az orvosi rendelőt, a vizet, a villanyt sem. Annál inkább nem, mert az első legszigorúbb intézkedés három évtizedet késett 4. Meg kellene találni a módját hogy a meglévő — egyébként elfogadható minőségű —, házak fennmaradását legalizálják. 5. A meg nem felelőket a tákolmányokat bontassák le, kötelezzék átépítésre vagy viskóik elhagyására lakóikat 6. S a legfontosabb — egyetértve Beoker Péterrel: — A törvénynek első percben szerezzenek érvényt, amikor még az intézkedés hatásos. Később már, amikor állnak a lakóház falai, közhangulatot sért a büntetés, hiszen a helyzet a pénz kifizetése után sem változik. Akkor meg érdemes-e perben, haragban lenni évtizedeken át az ott élőkkel? Szerintünk ez a lényeg: j jogszabályoknak nem a büntetés a céljuk, hanem az engedély nélküli építkezések megakadályozása Mindenki tudja: ennek érvényt szerezni csak az építés legelső szaká ban lehet. Ma már nem elég megkérdezni: fenntartható-e a lakihegyi helyzet, mert ez nem kérdés, tény. A kérdés csupán arra vonatkozhat: engedik-e továbbfejlődni. S ha alapos in dóka van a nem válasznak, akkor a Posta Rádió, Televí zió tanács együttesen, bejárá sós őrséggel védje területét. Móza Katalin Szorgalomból, ügyességből tőkét kovácsolni Mióta telekbérlő lettem... HÁROM SZÁL BARKA áll a vázában. Már hetek óta. Jellegzetes, bársonyos-szürke virágait rég elhullatta, de a helyükön zöld hajtások nyílnak. Nem is olyan aprók, némelyik eléri a három centit. A kipattanó rügyek, a fény felé ágaskodó levelek eszembe juttatják a tavaszt. A növény botszerű szárán a fehér hajszálgyökerek már bozontosak, és más lehetőség híján a váza falába próbálnak kapaszkodni. Azelőtt, ha a barka elvesztetté a díszeit, nem vártam meg, amíg hajtást és gyökeret ereszt, kidobtam a csupasz szárakat a szemétbe. Mióta telekbérlő lettem, megváltozott a helyzet. Kémlelem az eget, mert ha jó idő lesz, vasárnap megyünk a telekre ültetni. Viszem a három szál barkát, mert egy vagy két év múlva talán egész bokor lesz belőle. Viszem a konyhaszekrény fiókjában őrzött nárciszhagymákat, a petrezselyem magot, a zellert, a kaprot, leendő konyhakertem alapjait. Érdemes szétnézni a virágpiacon, ahol százféle gumó, hagyma, gyökér és palánta között lehet válogatni. Igaz, hogy a kezdőket olykor csalódások is érik. Tavaly például a gó- liát méretű fehér margaréta helyett, amit egy bőbeszédű piaci árus ígért, aprócska, halványlila virágok nyíltak. De igazán szépek voltak azok is. Hiába, az iskolapénzt mindenütt meg kell fizetni. Miért éppen a kertészkedés lenne kivétel? Soha ennyi telektulajdonos és bérlő nem volt Magyarországon, mint manapság. Helyenként szinte jelképes ősz- szegért lehet bérelni egy darab földet, ahol szorgalomból és ügyességből tőkét kovácsolhat mindenki, s élvezheti a saját termés örömét. Dunakeszin például, a kertbarátkor tagjai (bárki beléphet), tavaly harminc forintért bérelhettek konyhakertnek, virágágyásnak alkalmas területet. Éltek is sokan a lehetőséggel. Igaz, hogy ennyi idő után, ha valaki parlagon hagyta a birtokát, attól visszavették és másnak adták, de ilyen eset alig-alig fordult elő. Annál több példa akad az ellenkezőjére, arra, hogy az évekig elhanyagolt földdarabon eper, paradicsom, répa, zöldborsó, paprika terem. Nyugdíjas-búcsúztatón vettem részt Pomázon a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban. A hatvanadik életévét betöltött szakmunkás, amikor a további kedves terveiről beszélt, a telkét emlegette, amelyen akkora sütőtök termett, hogy díjat nyert vele egy kiállításon. Az ültetés, a palántázás inkább a középkorúak és az idősebbek szórakozása, mint a fiataloké. Főleg a lakótelepen élők keresik fel, telekigényekkel a községi tanácsokat Halászteleknek például szoros kapcsolata van sok gyárral, intézménnyel, melyek adott esetben műszaki tervezéssel, anyaggal segítik a település fejlődését. A község pedig egyéb célra nem hasznosítható földterületet parcellázott kertművelésre a gyári munkásoknak. Budajenőn a víkendezók megvásároltak és rendbetettek néhány régi, rossz állapotban lévő borospincét, és ott préselik a saját termésű szőlőből a bort. A helybeliek ezen felbuzdulva ugyancsak tatarozták a boltíves, szép, régi pincéket, melyek most már, mint a tanács egyik vezetője örömmel említette, látványosságai» településnek. Sokan utaznak a hétvégi telkes járatokon, ahol az emberek gyorsan összebarátkoznak. Tapasztalatokat cserélnek, tanácsokat adnak egymásnak, mert közülük egy kicsit ma, mindenki szakértő. Ormótlan csomagban viszik az öntözőkannát, a hosszú gumicsövet és a szétesőben lévő faládát, ami majd tán Jő les* valamire. Mert barkácsolni lehet, sőt kell a telken, hiszen az is hozzátartozik a hétvégi kikapcsolódáshoz. KÉMLELEM AZ EGET, talán jó idő lesz, de ha vasárnap reggel esik az eső, az sem nagy baj. Délre biztosan kiderül. Gál Judit Az iskola külleme is nevel Még olajos a padló Az egészségügy nagyon fontos, de a nyilvánosság előtt kevésbé emlegetett területe az iskolaorvosi, védőnői munka. Alapvető, hogy az intézmény egészségügyi helyzetét, a különböző célra használatos helyiségek higiénikus viszonyait folyamatosan figyelemmel kísérjék, s ahol szükséges, gyors intézkedéssel elejét vegyék a bajnak. A dabasi iskolákban külön védőnő látja el az összekötő szerepet az oktatási intézmény, valamint az orvosok és a több védőnő között. Az öt felFából készül a ló, a csacsi Viscgrádon, a Pilisi Parkerdőgazdaság fafeldolgozó egyik telephelyén fából készítenek különböző ügyes játékokat a játszóterekre, óvodákba. Az idei első játszótéri szállítmányt Becsbe küldték, ahol csupa fából építik fel a gyermekek paradicsomát. ErdGsl Agnes felvétele nőtt orvosi körzetben —mert nincs gyermekorvosi körzet itt — az iskolákkal kapcsolatban elég sok tennivaló akad. Nemcsak a mosdók, mellékhelyiségek, konyhák tisztaságát, az előírásoknak megfelelő használatát, állapotát ellenőrzik rendszeresen, hanem ami sokkal döntőbb; a gyermekek egészséges fejlődésének minden mozzanatát vigyázzák. A szokásos védőoltásokon kívül, az alapos és sokoldalú szűrővizsgálatokat is rendszeresen elvégzik. Az oktatási intézmények állapota viszont nem mindig segít abban a törekvésben, hogy a gyermekek alapvetőnek tartsák ruházatuk, környezetük tisztaságának megóvását A gyóni kerületben kilenc épületben folyik az oktatás, nem e célra készült helyiségekben. Tűzoltószertárban, klubszobában, sőt még a párt- bizottságon is tanítanak. Sok helyütt nincs megfelelő világítás, ivóvíz, a fűtés sem a legkorszerűbb. Akad még olyan osztályterem, ahol olajos a padló ... Ezek a körülmények pedig azon túl, hogy nem a legegészségesebbek, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a gyermekek a környezetükkel, annak tisztaságával szemben igénytelenek legyenek. A mostani azonban csak átmeneti állapot, mert Dabas III. kerületében már épül az új iskola, s várhatóan 1985-ben kedvezőbb, s egészségesebb szemléletet sugalló környezetben tanulhatnak az itt Ólő gyermekek is. G. M.
