Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

átvették a KISZ Ki vafidcrzásiíójá! Jói dolgoztak a nagykátaiak Ünneplőbe öltözött fiúk és lányok népes csoportja lepte el tegnap a nagykátal járási művelődési központ környé­két. Valamennyien a 223-as számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet növendékei. A mű­velődési házban tartották az iskola megemlékezését a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának hatvannegyedik évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Farsang István, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára, vala­mint a község számos vállala­tának. termelőszövetkezetének, s társadalmi szervezetének ve­zetője. Walter Attila intézeti KISZ- tilkár köszöntője után Tóth Ferenc, a KISZ járási bizott­ságának titkára nyújtotta át az ifjúsági szervezetért legtöb­bet tett fiataloknak a jutalma­kat, majd Miklós László, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak titkára adta át az intézet tanulóifjúságának a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlóját, több éves ki­magasló KISZ-munkájuk el­ismeréseként. A zászlóátadást követően Tóth Miklós László átadja az Ipari tanuló Intézet KlSZ-titkárának, Walter Attilának a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Ferenc mondott ünnepli beszé­det. Arról szólt, hogy az ifjú­sági szövetség szép hagyomá­nyaként kerül sor minden ta­vasszal a FIN rendezvény- sorozatára, amellyel a magyar történelem három jeles év­fordulóját köszöntik. Ezután Lelkes Ágnes, a Ma­dách Színház művészének szavalata következett, majd befejezésül a Tápiómente r BECSÉRTÉK F urcsa helyzet, annyi szent, hiszen az új­ságíró védi egy hi­vatás, egy szakma — nem a magáé — becsületét, azokkal szemben, akik gya­korolják azt a szakmát. Három fiatal mérnök a be­szélgetőtársam a Ganz Árammérőgyárban, s ar­ról győzködnek, mennyire nincs becsülete a műszaki szakmáknak, a társadalmi presztízs csekély, ezzel ará­nyosnak vélik a javadal­mazást, s nem valami biz­tatónak a távlatokat, mert — egyöntetű véleményük szerint — mérnöknek len­ni manapság nem sikk. Igaz, mar nem sikk a ben- zinKutasság, a pineérség sem, ahogy seregnyi más szintén nem. Hanem akkor minek kellene lenniük? A válasz arról tanúskodik, nem hebehurgya ifjoncok­kal váltok szót, mert meg­győződéssel mondják: ők jó mérnökök akarnak len­ni. Akadálya? Ezernyi. Le­hetősége? Ezernyi. Sok tekintetben feljövő­ben van az önállóság nem buktatók nélküli útját járó árammérőgyár — például bizonyos termékek, termék- családok fejlesztésében —, sok tekintetben viszont a feljövőben levő termelő­hely elemi gondokkal küzd, nemcsak anyagellátási, szerszámbeszerzési nehéz­ségekre értve ezt, hanem olyan lépések következmé­nyeire is, amelyek koráb­ban, a nagyvállalati lét időszakában, bár égetőek lettek volna, elmaradtak. Ez a kettősség, a biztató és a lehangoló jelek párhuza­mos megléte érthetően ér­zékenyebben érinti a fia­talokat, mint a sokat ta­pasztalt idősebb műszakja-- kát. ök gazdag ismereteik birtokában ugyanis tudják, rész és egész viszonyában nem különíthető el a feke­te, a fehér, mert éppen a kölcsönhatások vezetnek a végeredményhez. Türelmetlenek lennének tehát a fiatalok? Ha azok, az sem ítélhető hibának, ám meggyőződésünk sze­rint másról van szó. Arról, hogy amit az idősebbek természetesnek vesznek — mert hosszú ideje viselik —, az a fiataloknak ter­mészetellenes. S megfordít­va, sok minden, ami az idő­seknek mellőzhetetlen, a2 az ifjabbaknak szinte nem létezik, mellékes, elhanya­golható. Ez utóbbira pél­dát hozva, a termék kor­szerűsége és költsége az idősebb gyártmányfejlesz­tőknek szoros összefüggésű két dolog, a fiatalok vi­szont azt mondják, ők konstruálnak, az értékesí­tés nem a terepük, eszük ágában sincs rámenni er­re a terepre. Amint mély meggyőződéssel állítják azt is, semmi közük s szerve­zéshez, az egy más szak­ma, tehát fel sem merül bennük a kérdés, kétkedés, amit terveznek, az milyen munka- és üzemszervezési feltételek, körülmények közepette gyártható — ha gyártható! — nagy soro­zatban. Itt érzékelhetjük egyedi és általános találkozását, azt a nehéz, nagy hátrá­nyokat okozó helyzetet, hogy amit termelünk, az sokkal kevésbé különbözik a fejlett ipari országokban előállított hasonló eszkö­zöktől, mint amilyen nagy az eltérés aboan, ahogyan termelünk. Nyersebben fo­galmazva: a termékek mű. szaki jellege, a termékfélék családjai alapján nem olyan szembeszökő az el­maradottságunk, mint ezeknek a javaknak a mi­nőségét — annak egyenet- lensegei okán —, a gyártás szervezettségét, költségét, ezek miatt termelékenysé­get, azaz hatékonyságát te­kintve. Magyarán, áruink­ban több van, ígéretként, mint amit ténylegesen el­érünk azokkal, mert a gyár­tási körülmények és vesz­teségek — amikhez ezután társulnak értékesítési ne­hézkességek, ügyetlenségek, melléfogások is sok eset­ben — fokról fokra kiseb­bítik ezeket az ígéreteket, s végül annyival kell be­érni, amennyi marad, érdés azonban, nagy kérdés, valóban any- nyival kell-e beér­nünk? A munka becsérté­ke, amit egy-egy szakma gyakorlói adnak meg tevé­kenységükre, sokkal maga­sabb, mint amit ténylege­sen értékként a piac elis­mer, megfizet! Itt rejlik napjaink egyik lényeges ellentmondása, feszültségi forrása, visszatérően is­métlődő vitatémája. Nem az egészséges szakmai el­fogultságot kárhoztatjuk persze, hanem az irreális becsértékek terjedésének divatját, például a jó mér­nök fogalmának elkülönü­lését a ráfordítás, az ér­tékesíthetőség fogalmaitól. Például a műszakiak tár­sadalmi presztízsének labi­litását általában, s ugyan­akkor konkrétan a műsza­kiakkal szemben támasz­tott követelmények foko­zódását. Meggyőződésünk szerint a munka becsérté­ke — reális becsértéke! — nem lehet más, mint a munkát alkotó összes rész- tevékenység becsértéke a végrehajtók, a közreműkö­dők szemében. Ha ott nincs meg a kellő becsülete a szervezésnek, a költségnek, az értékesíthetőség ténye­zőinek, akkor nem lehet kellő becsülete a műszaki munka egészének sem; egyetlen szakmának sem. M. O. K együttes műsora aratott ősz tatlan sikert. ★ A forradalmi ifjúsági napok alkalmából immár hatodik al­kalommal jutalmazta az ifjú­sági szövetség KISZ-díjjal azokat a 35 éven aluli fiatalo­kat. ifjúsági kollektívákat, akik illetve amelyek több éven át példamutató tevékenységük­kel, az ifjúság nevelésében kifejtett kiemelkedő munká­jukkal járultak hozzá a fejlett szocialista társadalom építé­séhez. A kitüntetéseket pénteken, a szövetség székhazában meg­tartott ünnepségen Fejti György, a KISZ KB első tit­kára nyújtotta át. Az ünnep ségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bízott ságának titkára és Sarlós Ist­ván miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Hazánkba látogat Dmitrij Usztpov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi mi­nisztere. VEST MEiiYÉl AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára: 1,80 forint 1983. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Jemeni vendégek Erős támaszai ők a közösnek H&dolgozék tanocskozfnk a gyéli tsz-ben Az aktlvaUIés elnökségében helyet foglalt Duschek Lajosné, Fathija Mohammed Abdallah, a tolmács, Csipái Ferenc, a gazdaság pártbi­zottságának titkára, dr. Nyemcsok János, a szövetkezet elnök« Trencsényi Zoltán felvétele A HNF Országos Tanácsának ülésén A választási rendszer Tegnap a Parlament Va­dásztermében Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Jelen volt és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A tes­tület Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében — az MSZMP Központi Bizottságá­nak kérésére — megvitatta a választási rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatos javas­latokat. A tanács állásfoglalásában megállapította: választási rendszerünk alapvetően jól szolgálja társadalmi céljain­kat, az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi fejlődé­sünk azonban szükségessé te­szi továbbfejlesztését. Növelni kell a választási folyamatban is az állampolgárok aktivitá­sát, jelölő gyűléseik szerepét. Az országos tanács fontosnak tartja, hogy az új választási törvény erősítse tovább a Ha­zafias Népfront szerepét, ha­táskörét. Az állásfoglalás ki­tér az országgyűlés és a taná­csok munkája fejlesztésének kérdéseire is. Az országos ta­nács a vitában elhangzott ja­vaslatokat és állásfoglalását megküldi a párt Központi Bi­zottságának és vállalja a tör­vényelőkészítő munkában a további felelős részvételt. rájuk rótt feladatokat a nehe­zedő gazdasági feltételek kö­zött a szolgáltató és kereske­delmi egységek is. A piaci igényekhez példamutató ru­galmassággal alkalmazkodtak, ami évek óta jellemző a gyá- liak gazdálkodására. A jó eredmények elérésében fontos szerep jutott a gazda­ság nődolgozóinak, akik a de- rékfájdító kertészeti munká­ban éppúgy helytálltak, mint az ipari üzem gépei vagy az íróasztalok mellett. A szövet­kezet tagjainak egyharmada nő. A gyáli asszonyok, lányok közül csaknem 1400-an talál­tak biztos megélhetést a tsz- ben. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezet nődolgozóinak küldöttérekezletére ellátoga­tott Duschek Lajosné is. A tanácskozás előtt rövid üzem- látogatás keretében megtekin­tette a fémtömegcikk-üzem kerékpárszerelő részlegét. Az üzemlátogatás végén a Pest megyei Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva elmond­ta, hogy nagy jelentőségűnek (Folytatás a 2. oldalon.) Ma: 3. oldal: Életük javát beleépítették a mi világunkba 7. oldal: írt neki sok régi barát... A hitel szilárd hitele 8. oldal: A Szabadság úton végesteien végig Építés, karbantartás, társadalmi munka Ä község jó szolgálatában 5 A dabasi Építőipari ^Költségvetési Üzemben £ tegnap termelési tanácsko- £ záson összegezték a tavalyi £ eredményeket. A helyi mű- ^ velődési házban megrende- f zett tanácskozáson Vörös | Ferenc üzemvezető adott í számot a dolgozóknak az Í1982-es munkákról. Az árbevételi terv;” több mint tízmillió forinttal telje­sítette túl az üzem. A növeke­Intpcfl helyett hazai falták Zavartalan a vetőmagellátás Pest megyében zavartalan a vetőmagellátás — így foglalhatnánk össze a Vetőmagtermeltető Vállalat mo- nori területi központjában hallottakat. A nagyüzemeket és a kiskertekben gazdálkodókat kiszolgáló boltokból érkező hírek megerősítik ezt az állítást, még akkor is, ha néhány településen egyes üzlete választéka szűkebb a kívánatosnál. Mint Lehoczki Péter terme­lési osztályvezetőtől megtud­tuk, már az elmúlt esztendő­ben sikerült megalapozni a jó ellátást. A központtól kapott irányelvek alapján valameny- nyi, szűkebb pátriánkban ter­meszthető növény szaporító­anyagának megtermelésére szerződést kötöttek a termelő- szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal. Az elmúlt hetekben nem egyszer vita forrása volt, hogy — tekintettel a váratlanul nagy országos keresletre és a tavalyi rosszabb magtermésre — a monori központ a terüle­téhez tartozó Pest és Nógrád megyei termelőszövetkezetek­nek árunövény vetéséhez csak 16—17 kiló lucernamagot ad hektáronként. Ez a lehetséges legkisebb mennyiség, de mint az osztályvezető elmondta, a technológia szigorú betartásá­val jó eredményre számíthat­nak a gazdaságok. Gondot okoz továbbá az im­portkorlátozás. Csökkentek fe­lénk a beszerzési lehetőségek például konyhakerti növé­ny ekbőL A kereslet kielégíté­sére hasonló tulajdonságú és termöképességú hazai fajtákat ajánl a vállalat Az idén a kertészkedők mintegy 1,1 millió színes, 90 ezer darab zöld és 170 ezer nylontasakos magból válogat­hatnak. Virágmagokból is nagy a kínálat. Pest megyében 12 ezer tasak szaporítóanyag ke­rül forgalomba. A keresett drazsírozott vetőmagból — petrezselyemből, sárgarépából retekből és salátából — 9 ezer tasakkal szállítottak a boltok­ba. dést jól érzékelteti, hogy az egy dolgozóra jutó anyag­mentes termelési érték tizen­öt százalékkal magasabb az előző évinél. Kedvezően ala­kult a jövedelmezőség is, bár az üzem nem feltétlenül nye reségcentrikus: feladatuk el­sősorban a nagyközségi ta­nács beruházási, felújítási és karbantartási igényeinek .ki­elégítése, valamint kommu­nális szolgáltatások nyújtása. Az árbevétel zömét, mint­egy 65 százalékát az építő­ipari tevékenység hozta. A beton'.tépítés „műfajában” a nagyvállalatokkal is felveszik a versenyt mind a minőség, mind az ár tekinte'Iben. Kivette részét az üzem az oktatás feltételeinek a javítá­sából is. Tatárszentgyörg : ön tető alá hoztak két tantermet, Dobáson megkezdték a nyolc­tantermes iskola építését. El­készült még a nagyközség tü­dőgondozója és a tanácsháza. Ha a kommunális feladatok aránya csekélyebb is, jelen­tőségük annál nagyobb. Kötelező feladataikon tűi az üzem dolgozói hatszázezer forintot meghaladó értékű társadalmi munkával Is hoz­zájárultak a nagyközség gya­rapodásához. Ennek elismeré­seként elnyerté!: a Hazafias Népfront Orr ágos Titkársá­gának emlékplakeltjét, amit ugyancsak a tegnapi ünnepsé­gen vehették át. A termelési tanácskozáson értékelték a szocialista munkaverseny eredményeit és átadták a törzsgárdajutalmakat is. g Pénteken délután a nő- ^ dolgozók küldöttei a nőpo- í litikai határozat végrehaj­tásának helyzetét, a tenni- £ valókat vitatták meg a £ gyáli Szabadság Termelő- ^ szövetkezetben. A tanács­kozáson részt vett Duschek ^ Lajosné, az MSZMP Köz- j ponti Bizottságának tagja, Magyar Nők Országos ^Tanácsának elnöke, s a ha- C zánkban tartózkodó dél-je- ímenl nőküldöttség. Fathija ; Mohammed Abdallah — a piemen! nőszüvetség főtitká­rra, a Jemeni Szocialista ^Párt Központi Bizottságá­énak tagja — vezetésével. A gyáli Szabadság Tsz a megye legdinamikusabban j fejlődő gazdaságainak egyike. Alaposan kiveszi részét a fő­város, Valamint a saját terü­letéhez tartozó települések i zöldség-, gyümölcs- és élelmi- : szer-ellátásából, ipari ágaza- : tának üzemei lényeges háttér- < ipari szerepet töltenek be. i Több nagyüzem számára ké- ! szítenek apró, de nélkülözhe- < tetlen alkatrészeket: így pél- 1 dául rugók, alátétek millióit, kerékpárhoz abroncsokat. f Évek óta folyamatosan fejlő- , dik gazdálkodásuk, nettó ár- ' bevételük tavaly meghaladta | az 1 milliárd 470 millió forin- . tot, nyereségüket is 6,2 szá- ' zalékkal túlteljesítették. Az ] év végi számadásnál 117 mii- , lió 511 ezer forintot könyvel- ] hettek el. Több min 7 és fél ( ezer tonna zöldséget, gyümöl- | csőt termeltek, teljesítették a . ____ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents