Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

Hl fei LLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1983. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Kétségtelen, hogy a mező- gazdasági ágazat technikával talán legkevésbé felszerelt te­rülete a zöldség- gyümölcs- termesztés. Különösen a beta­karítás igényel ma még igen sok kézi erőt. Sokáig úgy tűnt, hogy pél­dául a külföldről kísérletkép­pen behozott szőlőkombájnok némelyike tartós gép lesz. de hát a gyakorlat is igazolta: ebben a formában aligha for­radalmasítják az egyik leg­nagyobb őszi munkát. Nagy és sok munka, számos jó el­képzelés megvalósítása vár azokra, akik & szőlőszüret leg­főbb munkafázisát gépre akar­ják bízni. Nem válogat Hasonló, jogos lelkesedés mutatkozott a paradicsom­betakarító gépek némelyiké­vel kapcsolatban. Mi tagadás: mi is számtalanszor hírt ad­tunk ilyenekről, amikor a kí­sérlet is, a gyakorlat is jóval kecsegtetett. Hiszen aligha ta­gadható: az újdonságok szüle­tésénél. bevezetésénél ott len­ni, hallani, tudni róla, majd továbbadni, mi is lenne öröm­telibb. — Ám egyelőre a paradi­csomszedés is jobban megy kézzel. Ennek persze egyik, természetes oka, hogy nem egyszerre érik a növény bo­gyója, a gép pedig a száron nem képes válogatni, a leg­több kombájn fölszedi, majd szanálja a zöldeket. Nincs le­hetőség újrázni. Ami bevált De hát ki az, aki ne próbál­ná meg a lehetetlent, bízva abban, hogy munkáját siker koronázza. Ilyen a kísérlete­zők, kutatók sorsa, munkája. Ritkán gondolunk már rá. amikor az óriás traktort lát­juk szaladni a széles ekével: amikor a legmodernebb ara­tó-cséplő gép elporzik mel­lettünk és tiszta bűzát perget a kombájnszérűkre: amikor a tehéntől zárt rendszerben fo­lyik el a tej a sterilen, tisz­tán tartott tartályokig. Ki tö­rődik már ezzel, mint egyko­ri gonddal. Hadd vall j am be. ezen utóbbiak nekem is már csak mint emlékezetem felidézte esetek jutnak eszembe, ami­kor az egykori MGI, a mai MÉMMI. a MÉM Műszaki In­tézet egy-egv lelkes munka­társa beszélt kisebb-nagyobb újkori értelemben vett felfe­dezéséről. Arról: miként _ sikerült előbbre haladni, új gépet, esz­közt, konstruálni vagy kivá­lasztani a külpiaci kínálatból, s azt meghonosítani. No. per­sze, s ez is a dolgok termé­szetes rendje miatt van: nem sikerülhetett mindent, bármit elfogadtatni idehaza. S ebben föltétien része van Gödöllőnek, az egyetemnek, ahonnét százak, ezrek kerül­tek a nagyüzemekbe, a mező- gépgyárakba jó néhány'an a kereskedelembe, vagy éppen a MÉMMI-be is. Egyszóval oda, ahol a mezőgazdaságot általában ilyen eredményesre kovácsolták, ök a gépfejlesz- tésből együttvéve azt fogad­ták el eddig is, ami bevált, ami valamiképpen előrevitt Figyelni kell Így lesz ez a jövőben is, amikor még inkább figyelni kell a gazdaságosságra. Ezért érzem akár kutatóintézet, akár egyetemi kutatások kapcsán, hogy az eddig csak részered­ményt hozó kísérletek is min­dig hoznak tanulságot. F. I. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Éjszakai mozi. Fassbinder: Maria Braun házassága. NSZK-film, készült 1979-ben, 22 órakor. Az Erkel Ferenc Általános Iskola kulturális seregszemlé­je, 14 órakor. Indiai teázó. (Filmvetítés, indiai teakülönlegességek, népszokások, öltözködés, in­diai bábművészet), 18 órakor. Népművészeti alkotóműhe­lyek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kunkovács Lász­ló Élő agrártörténet, fotókiál­lítás, megtekinthető 10—20 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: A modern harcászat soro­zatból A repülés. Előadó: La­katos Béla közlekedési mér­nök. Tangazdaság Kiváló újító A szocialista munkaverseny részeként tavaly különös fi gyeimet szenteltek az újítá soknak a Gödöllői Tangazda Ságban. A szakszervezeti bi­zottságuk kimutatása szerint egy év alatt huszonhárom újí­tást nyújtottak be a gazdaság dolgozói, közülük tízet fogad­tak el, illetve ennyit meg is valósítottak a gyakorlatban. Tény, hogy ezzel azonban nem elégedettek, éppen ezért erre az évre is elkészül a köz­vetlenebb feladatokat tartal­mazó újítási programjuk. Aki viszont program nélkül is jól újított, az Huszár István, a nagygombosi kerület gépsze­relője, aki a kiváló újító bronz fokozata kitüntetésben részesült 1982-benl Gyapjú a fésidőtizeaéen ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon; Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegeresen március 19-én, szombaton 8 órától 21-én, hét­főn 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi u. 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Veresegen, Zsámbo- kon március 19-én, szombaton 8 órától, március 21-én hét­főn 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos u. 27. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál dr. Bé­kési Béla, Pécel, Isaszegi u. 24. szám alatti állatorvos ve­hető igénybe. Mozi A hétszázéves titok. Színes, szinkronizált, szovjet, bűnügyi film. Kísérőműsor: Az ellent­mondások szubkontinense. Csak 4 órakor! A pilóta felesége. Színes, szinkronizált, francia film, 6 és 8 órakor. Naponta mintegy négy és fél—ötezer kilogramm gyapjút dol­goznak fel a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai fé­sülőüzemében. Képünkön: Csernák Józsefné a francia gyárt­mányú fésülőgépeket kezeli. Hancsovszki János felvétel« Röplabda Győzelem és vereség Jön a bajnokaspiráns 22-es Volán Az NB II-ben szereplő gö­döllői férfi röplabdások a ta­vaszi második fordulóban • a Időszerű kérdések ^ Keli-e két sportegyesület? Ahogy a város sportjáról elmélkedő írásom első részé­ben megjegyezni bátorkod­tam: ahhoz, hogy valóban iz­mos tömegsport legyen, egy koordináló szerv mellett az a legjobb, ha sok kis szervezet működik, akár üzemekben, intézményekben, akár lakóte­rületi szervezetben. Ha viszont a lehetőségekhez mérten a legeredményesebb élsport a cél, akkor egy ekkora város­ban feltétlenül az erők össz­pontosításába vagyis egy sportkörre van szükség. Mind­ebből következik szerény ja­vaslatom: mivel a város sport- kedvelői többnyire mindkettő­re vágynak, a jelenlegi szer­vezetet ehhez kellene idomí­tani. Idomuló keretek A GSC és a GEAC jelen­leg három szakosztályt pár­huzamosan működtet: a lab­darúgót, a természetjárót és a férfi kézilabdát. A GSC- ben ezenkívül női kézilabda-, gyeplabda-, asztalitenisz-, te­ke- és sakkszakosztály, vala­mint férfi és női röplabda­csapat működik. Az egyete­men atlétika-, öttusa-, vívás, súlyütnelés, férfi kosárlabda- és lovasszakosztály dolgozik. Az azonosságok és a különb­ségek ugyanazt erősítik: az él­sporthoz nem elég központo­sított, a tömegsporthoz nem eléggé terített a szervezet. A természetjárást hagyjuk ki, hiszen különleges státusza van. A másik két közös sport­ág, s különösen a foci tekin­tetében egyértelmű: egy közös szakosztály feltétlenül többre menne. A GSC legnagyobb baja éppen a labdarúgók gyöngesége, de egyelőre a GEAC még roszabbul áll az osztályt tekintve. Közös használattal Igaz, hogy az utóbbi fel­ívelő az előbbi hanyatló ágá­ban van. De azt is tudjuk, hogy az egyetemen 1987-re területi, később legalább NB Il-es focicsapatról ábrándoz­nak, s hogy a GSC-ben a legnagyobb botránykő lesz, ha a csapat, ahogy látszik is, már az idén a járási bajnok­ságban köt ki. Nem kézenfek­vő, hogy egy gödöllői labda­rúgó-szakosztály többre lehet­ne képes? A külön működtetett minő­ségi vagy annak szánt szak­osztályoknak sem tesz jót a különállás, aminek szervezeti kereteit maga az élet fesze­geti. A GEAC atlétikai- és öt­tusa-szakosztályának a város általános iskolái igyekeznek, egyelőre talán nem a legna­gyobb sikerrel, de utánpótlást nevelni. A GSC férfi röplab- dncsapatát viszont akár egy az egyben átvehetné az egye­tem. szinte csak egyetemisták játszanak benne. Vívni, öttusázni, súlyt emel­ni, kosárlabdázni a városból is biztosan több fiatal szeret­ne, mint ahány a GEAC-hoz egyáltalán elmegy, el mer menni. S vajon a GSC aszta­liteniszezői, tekézői, sakkozói nem erősíthetnének jobban egyetemistákkal, ha élőbb, ha szorosabb lenne a kapcsolat? Ha, ahogy elgondolom, egy közös sportegyesülethez tar­toznának? Két költségvetési keret együtt több, mint ugyanaz a kettő külön-külön, s ez nem szemfényvesztés. Az sem, hogy a jelenlegi pályák, a meglevő és épülő csarnokok, az edző­termek, az utazási lehetősé­gek, s főként a szakemberek közösen jobban kihasználha­tók! Okosabban, hatékonyab­ban be- és fel lehetne oszta­ni mindent. Persze, csak ak­kor, ha legalább ezen a terü­leten belátnánk: a város és az egyetemen igen is együvé tar­tozik. Alsóbb osztályban Sokkal többen talán így sem kívánnának élsportolók lenni, önmagától ezért még nem jönnének, s maradnának a tehetségek a városban. De a meglevőket sikerülhetne előbb felfedezni, s a kiugró teljesítményeket, akár profi szinten, vagy ahhoz közelítve honorálni. Ami hátravan még: mi len­ne a tömegsporttal?. Ha a ko­rábban feltett kérdésre az a válaszunk, hogy a járási baj­nokságoktól a területiig vagy csak a megyéig, a sport in­kább tömeg-, semmint minő­ségi jellegű, akkor az itt sze­replő szakosztályok működje­nek tömegsportosként, tagjai­kat tekintsük a legszigorúb­ban amatőröknek, s csak en­nek megfelelően támogassuk őket. De adjuk meg minél több fiúnak és lánynak a ver­senyszerű sport lehetőségét is, akár több csapatban. Felelős gazda A hagyományos tömegsport ügyét pedig, az egyesületek­kel, az üzemekkel, intézmé­nyekkel, a KISZ-szel, az úttö­rővel, a népfronttal, s így to­vább, az eddigieknél jobban együttműködve tegyük szer­vezettebbé. Akár úgy, hogy az egyesületen belül vagy a váro­si-járási sportfelügyelőség ke­belében legyen külön, főállá­sú gazdája a csak és kizárólag okos szórakozásként sportolók ügyének. Aki mindennapi kapcsola­tot tartva a különféle terüle­tek felelőseivel, aktíváival kö­teles lesz felmérni, felkutat­ni, kiszélesíteni a lehetősége­ket, aki ösztönözheti a városi és a magánkezdeményezése­ket, legyen szó akár foci­vagy teniszpályák, pingpong­vagy kondicionálótermek épí­tésében, kialakításában vagy a meglevők szervezettebb, s olcsó bérbeadásában. Mert egyébként ma nem sok bizta­tót látunk helyi sportéletünk­ben akárhogyan is meresztjük a szemünket. G. Z. Ganz-MÁVAG otthonába lá­togattak. A két azonos képes­ségű, egyformán képzett játé­kosokból álló csapatok küz­delme számunkra biztatóan kezdődött. Már 14-7-re veze-j tétt a GSC, amikor- - rövid­zárlat állt be és a hazaiak véT gül 16-14-re megnyerték az első játszmát. A következő kettő is szoros küzdelmet ho­zott, de mindkétszer a gödöl­lőiek maradtak alul. Ganz-MÁVAG—GSC 3-0 GSC: Dóczi, Somogyi J., Molnár, Csorna, Berták, Réti. Csere: Giczy, Cipkin, Almási, Kardos. Edző: Körösfői And­rás. Jó: Bertók. A játszmák: 16-14, 15-13, 15-12. A nagyok után az ifjúságiak léptek pályára. Fiataljainknak lelkes játékkal sikerült az, ami a felnőtteknek nem, győztek. Ganz-MÁVAG ifi—GSC ifi 1-3. GSC: Tompa, Almási, Plei- zer. Kovács Z., Kocsuk . L., Porgányi. Csere: Ternyik. A következő fordulóban a bajnokaspiráns 22-es Volán ■ csapata látogat Gödöllőre. A mérkőzés az Erkel iskolában lesz március 19-én, 10.30 óra­kor. < Sz. Zs. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett fér­jem, édesapánk Mcrcz Sebestyén temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot hoztak. Bána­tunkban esyüttéreztek velünk. Gyászoló család. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hír? Húsvéti ajánlatunk A gyermekruházati bolt várja kedves vásárlóit! Pamutzoknik, Nyári pamutgarnitúra, Tréningruhák, Frottír csecsemőrugdalódzók Importált garnitúrák nagy választékban Sötétkék jerseynadrágok (122-estől 152-es méretűig), Mi helyben kiszolgáljuk! 9,80 Ft tói 17,50 Ft-ig s 85,— Ft-ért 303 Ft-tól 486,— Ft-ig 154 Ft-tól 167,- Ft-ig t Tondsáffes kísérletek — lelkes alkotógárda Szőlőszüret — korszerű géppel? A részeredmény Is lehet hasznot hozó siker

Next

/
Thumbnails
Contents