Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

%Mdm> 1983. MÁRCIUS 2., SZERDA ■ Jogi tanácsok» A vállalat felelősségéről baleset esetén Munkavédelem a gazdasági közösségeknél Nyári témák Vízi rendészet és a fagylalt A Magyar Közlöny február elsejei számában olvasható a belügyminiszter' rendeletének módosítása a vízi rendészettel és a vízi közlekedéssel kapcso­latos rendőri feladatokról. Eszerint a vízi rendészeti szer­vek szolgálatukat vízi rendé­szeti rendőrkapitányságokra, őrsökre és körzeti megbízot­takra tagozódva látják el. Két vízi rendészeti rendőrkapitány­ság működik az országban: a dunai, amelynek a székhelye Budapesten van és a tiszai, amely Szolnokon található. Ví­zi rendészeti rendőrőrs a Bala­tonon Siófokon, Balatonföld- váron és Fonyódon működik, a siófoki városi és járási rend­őrkapitányság alárendeltségé­ben. Vízi rendészeti körzeti megbízottak tevékenykednek a Balatonon a következő helye­ken: a siófoki vízi rendészeti őrs alárendeltségében Balaton- füreden, a balatonföldvári őrs­höz tartozóan Zánkán és a fo- nyódi őrs felügyelete alatt Keszthelyen. Egy másik nyári témával kapcsolatos az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendelete, amely a fagylalt előállításának és for­galomba hozatalának legfonto­sabb közegészségügyi szabá­lyait tartalmazza. Külön mel­léklet sorolja fel azokat a leg­fontosabb előírásokat, amelyek megtartása a fagylalt előállítá­sa és feldolgozása során min­denkire kötelező. Vonatkoznak ezek az úgynevezett léfagy­laltra, a félkésztermékből elő­állított fagylaltkeverékre, a konzervfagylaltra, sőt az egyéb fagylalt jellegű készítmények­re is. Lényeges szabály, hogy a fagylalt előállítására, illetőleg forgalomba hozatalára szolgáló üzem, üzlet, konyha létesítésé­hez és átalakításához kötelező megszerezni a területileg ille­tékes közegészségügyi-járvány­ügyi felügyelőség hozzájáru­lását. Ugyancsak szükséges a felügyelőség engedélye az ut­cai és a mozgó fagylaltárusí­táshoz. Családosok segítése Mi a teendőjük, milyen jo­gaik és kötelességeik vannak fiataloknak sorkatonai szolgá­latuk megkezdésével kapcso­latban? Ezekről a kérdésekről adtak tájékoztatást a Honvé­delmi Minisztériumban. Ter­mészetes, hogy legtöbb gond­juk azoknak van, akik csalá­dos, nős emberek, vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzá­tartozójukról gondoskodnak. Ezért fontos, hogy a sorköteles a családi állapotában történt változást — különösen a há­zasságkötést, vagy a gyermek születését — időben bejelentse az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksá­gon, mert ha lehetőség van rá, a családos sorkatonákat lakóhelyükhöz közel eső hely­őrségbe hívják sorkatonai szolgálat teljesítésére. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal korábban kézbesítették a behívót, ez el­sősorban azt szolgálja, hogy a szociális körülményeiket meg­nyugtató módon rendezhessék. Ezek a fiatalok a behívópa­rancs bemutatása mellett ké­relmezhetik a lakóhely szerinti illetékes tanács egészségügyi osztályán a családi segély megállapítását, amely a sor­katonai szolgálat ideje alatt áz eltartásra szoruló hozzátar­tozóinak a megélhetését bizto­sítja, amennyiben nincs más fi Mikor mentesül a vállalat a felelősség alól, ha a dolgo­zó balesetét rosszulléte okoz­ta? A munkáltató szerint olva­sónk epilepsziás roham követ­keztében lett rosszul, s kezét már nem tudta kivenni a mű­ködésben lévő gépből, nem volt ideje lenyomni a leállí­tó pedált, ezért két ujja meg­sérült, amelyeket amputálni kellett. Munkahelyén hosszú ideig volt keresőképtelen, és amikor elmaradt jövedelmé­nek megtérítése miatt kérel­met nyújtott be, azt a vállalat elutasította. Olvasónk azt kérdezi, for­duljon-e a munkaügyi döntő- bizottsághoz, vagy hagyja ab­ba az ügyet, ha úgysem vár­ható kedvező eredmény. Olvasónk • kérdésével egy kicsit hosszasabban kell fog­lalkoznunk, mert eléggé bo­nyolult, és összetett kérdésről van szó. A Munka Törvénykönyve szerint, a munkáltató a dolgo­zónak a munkaviszony kereté­ben okozott kárért, vétkessé­gére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt műkö­dési körén kívül eső elhárít­hatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan maga­tartása okozta. Ennek hiányá­ban is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Olvasónk már a munkálta­tónál is, és nálunk is azt ad­ta elő, hogy munkaviszonya keretében történt a balesete, tehát a vállalat köteles az ő kárát megtéríteni. Ugyanis, amikor ki akarta venni az anyagot a gépből, azt azért nem állította le, mert köz­ben megbotlott a lába alá került fémhulladékban, és-ka­paszkodáskor nyúlt bele a gép­be. Tagadja, hogy az ijedtség­től jött rá az epilepsziás ro­ham. Az eszméletét hirtelen elvesztette, és ennek következ­tében történt a baleset. A jegyzőkönyvet is megmu­tatta olvasónk, de az ellent­mond olvasónk szavainak, bár azt is megjegyzik, hogy a gép jövedelemforrásuk. Ezt a se­gélyt a bevonulás napját köve­tő hónap elsejétől folyósítják. Ennek összege változó, a se­gély nagysága a rászoruló jö­vedelmi viszonyaitól is függ. Például annak a hadköteles­nek a felesége, aki egy kiskorú gyerekkel marad otthon és nem áll munkaviszonyban, nem kapja a gyermekgondo­zási segélyt sem — a jövede­lemkiegészítéssel együtt — 1660 forintot, valamint gyer­meke után ennek az összeg­nek a 70 százalékát, azaz to­vábbi 1202 forintot kap kéz­hez. Ha a sorkatona elvált, és gyermek-, illetve asszonytar­tásra bírósági úton kötelezett, akkor a gyermeknek, illetve a volt feleségnek — a jogosult­ságról szóló határozat bemu­tatása után — a tanács egész­ségügyi osztálya a megállapí­tott tartásdíjat. családi se­gélyként folyósítja. Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevonulás előtt a családi segélyre vonatkozó kérelmet nem adták be a ta­nácshoz, akkor a katonai szol­gálat ideje alatt is megtehetik, és visszamenőleg hat hónapra megkapják az arra járó össze­get a jogosultak. Bevonulási segély A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátarto­zóit egyéb szociális kedvez­mények is megilletik. Az óvo­alatt, sok felgyülemlett fém­hulladék volt, amit már el kellett volna onnan szállítani. S itt a nagy kérdés, mert lé­nyegében ez dönti el, hogy a vállalatot terheli-e kártérítési kötelezettség, vagy sem. Ha igaz, hogy a fémhulladék ott hevert, és azt éppen a sérült dolgozónak kellett volna el­szállítania, akkor a vállalat vétlen ugyan, de kártérítési felelőssége fennállhat. Ha pe­dig más kötelessége lett volna a hulladék elszállítása, még- inkább felelős a munkáltató. Nem ilyen egyértelmű azon­ban az ügy elbírálása, mert függ a bizonyítástól, mert, ha a kár valóban kizárólag olva­sónk elháríthatatlan magatar­tására (egészségi állapotából származó megszédülésére) ve­zethető vissza, akkor a válla­lat mentesülhet. A rendelke­zésre álló bizonyítékok alap­ján mérlegelendő, hogy az epilepsziás roham a sérelem bekövetkezésekor már fenn­állhatott. Vizsgálni kell tehát, hogy az epilepsziás rosszulléte okozati kapcsolatba hozható-e a munka jellegével, illetve a munkahely adottságaival. Azt tanácsoljuk olvasónknak, for­duljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, és ha annak döntésével nem ért egyet, jo­gosult még a Munkaügyi Bí­rósághoz is keresetet benyúj­tani. 0 Kiterjed-e a munkavéde- lemről szóló rendelkezés a gazdasági munkaközösségek­re? Az egyik gazdasági munka- közösség vezetője fordult hoz­zánk, és elmondta, hogy elég nehéz náluk betartani a mun­kavédelemről kiadott állami rendelkezéseket, és hogy min­den előírásnak eleget tehesse­nek, ahhoz sok pénzre és hosszabb időre van szüksé­gük. A helyzet az, hogy a gazda­sági munkaközösséget addig létre sem lehetett volna hoz­ni, amíg annak minden elő­feltétele nincs meg. Ezt az illetékes hatóságnak is vizs­gálni kellett volna. A múlt évben az országos munkavé­delmi bizottság az egyszerűbb dai felvételnél gyermekeik a lehető legkedvezőbb feltételek mellett élveznek előnyt. A sorkatona szociális gondozás­ra szoruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik — gon­dozóintézeti elhelyezésnél so­ronkívüliséget kell biztosítani. Rendkívüli anyagi megterhe­lés esetén pedig egyszeri szo­ciális segélyre is jogosultak. Amikor rövidített A magyar néphadseregben a nős, kétgyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek; a 18 hónap helyett egy év után tér­nek vissza családjukhoz. Ha a szolgálat ideje alatt a csa­lád létszáma harmadik gyer­mekkel szaporodik, akkor azonnal leszerelik a katonát Minden fiatalnak kötelessé­ge bemutatni a munkahelyén a behívó parancsát, amelynek alapján bevonulási segély jár; nőtlen sorköteles esetében az előző hónapi átlagkereset öt­ven százaléka. A családosok­nál pedig a teljes átlagkereset. A bevonulás napja előtt, ha kéri a fiatal, két nap fizetés nélküli szabadságot kell enge­délyezni a vállalatnak, a szö­vetkezeti tagot pedig mentesí­teni kell a közös munkában való részvétel alól. Természe­tesen o katonaillő beszámít a munkaviszonyba. A sorkato­nai szolgálatot teljesítőt to­vábbra is megilleti a szolgála­ti lakás, valamint a termelő­szövetkezeti tagokat az illet­ményföld használata. gazdálkodási formákkal kap­csolatos munkavédelmi kérdé­sekről irányelvet tett közzé. Ebben kimondta, hogy a mun­kavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30) MT. számú rendelet hatálya kiterjed a munkára irányuló egyéb jogviszony fo­galmába tartozó, a Polgári Törvénykönyv által szabályo­zott jogviszonyokra is. Ennek alapján tehát a jogszabály hatálya kiterjed az ipari, szol­gáltató, valamint mezőgazda- sági szövetkezeti szakcsoport­ra, a szerződéses üzemelteté­sű ipari és szolgáltató egysé­gekre, a gazdasági és a válla­lati gazdasági munkaközösség­re, az átalány elszámolásos rendszerben működő egységek­re. A kisvállalat, a leányvál­lalat, valamint a kisszövetke­zet a munkavédelemről szóló 47/1979. MT. számú rendelet alkalmazása során gazdálkodó szervezetnek minősül,'és vala­mennyi, a gazdálkodó szerve­zetekre vonatkozó munkavé­delmi előírás e szervezetekre is vonatkozik. fi Milyen esetekben kell visszafizetni a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást? Az előző kérdésben foglal­takkal ellentétes eset, amikor a dolgozó (ellátásban része­sülő) javára történt a tévedés. Ilyen esetekre a jogszabályi rendelkezések a következőik: Az, aki olyan betegségi, anyasági ellátást, vagy csalá­di pótlékot, illetőleg olyan ösz- szegben vett fel, amely a jog­szabályok szerint nem illette meg, azt visszafizetni köteles, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban köte­lezték. Aki pedig nyugellátást, vagy baleseti nyugellátást — ideértve az ezek alapján fo­lyósított családi pótlékot és a házastársi pótlékot is — vett fel jogalap nélkül, azt vissza­fizetni köteles, ha erre a fel­vételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. A 30, illetőleg 90 napon belül jog­alap nélkül felvett összeget (összegeket) attól függetlenül vissza kell fizetni, hogy az el­látás felvétele az ellátásban részesülőnek felróható-e, vagy sem. Abban az esetben is visz- sza kell tehát fizetnie, ha a jogalap nélküli ellátás felve­vője csak a visszafizetésre kö­telező értesítésből tudta meg, hogy a folyósított ellátás, ille­tőleg összeg nem illeti meg. Az, akit az ellátás jogalap nélküli felvételéről az említett 30, illetőleg 90 nap eltelte után értesítettek, a jogalap nélkül felvett összeget (össze­geket) abban az esetben köte­les visszafizetni, ha az ellátás jogtalan felvétele neki felróha­tó, vagyis tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a folyósí­tott ellátási összeg nem illette meg. Ilyen esetben a visszafi­zetésre kötelező értesítést meg­előző 5 éven belül a jogtalanul felvett összeget (összegeket) kell visszafizetni. Méltányos esetben a társa­dalombiztosítási bizottság mér­sékelheti vagy el is engedheti azt az összeget (összegeket), amelyet az ellátás jogalap nél­küli felvétele miatt vissza kel­lene fizetnie. Dr. M. J. I ^TlZlÄÄP Ti Rendeletéiből! A gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 24.) OM. sz. rendelet módosításáról az 1/1983. (II. 23.) MM. sz. rende­let rendelkezik. (Magyar Köz­löny 7. száma.) A beruházások rendjéről szó­ló 34/1974. (VIII. 6.) MT. sz. rendelet végrehajtására vonat­kozó 3/1974. (Vili. 6.) OT—PM. sz. együttes rendelet módosítá­sát az 1/1983. (II. 23.) OT—PM. rendelet szabályozza. (Magyar Közlöny 7. száma.) A magánszemélyek által, mások részére folytatható számviteli és ügyvitelszerve­zési tevékenység szakképesítési feltételeiről a 4/1983. (II. 23.) PM. rendelet intézkedik ugyanitt. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója Tudnivalók bevonulóknak J A napokban számos fiatal kapta meg a sorkatonai ^ szolgálatra szóló behívóparancsot. Ezt általában tíz nap- ^ pal előbb küldik ki a kiegészítő parancsnokságok, hogy ^ az esetleges családi és munkahelyi problémáikat rendez­el hessék a hadkötelesek. «Tallózás Üzemi lapokban olvastuk v A gazdálkodás, a termelés tartalékainak felkutatása 4 talán soha sem volt olyan fontos, mint napjainkban. 4 Űj üzemek építésére, a géppark cseréjére, a létszám '4 növelésére nagyon kevés helyen van mód. Másutt kell ^ keresni a továbblépés lehetőségeit. A tartalékokat mé- ^ lycbbről kell felszínre hozni, s ezekkel ritkán lehet lát- ^ ványos kiugrásokat produkálni. 4 Csak szívós, tervszerű munkával érhető el a termelés 5 és a termelékenység növelése. A gazdasági helyzet ke- 4 mény feltételeket szab, nehéz körülményeket teremt, í Kénytelenek ezt fölismerni a vállalatoknál, a tcrmelő­szövetkezeteknél, ha állni akarják a versenyt és meg £ akarják őrizni eredményeiket. Az üzemi újságokban, ^ híradókban lapozgatva is lépten-nyomon olyan írásokat 4f találhatunk, amelyek a gazdaságosabb, a takarékosabb, 4 a meglevő erőforrásokat mindinkább kiaknázó megöl­ik dásokat elemzik. Ezekből gyűjtöttünk össze lapszem- 4 lénkben egy csokorra valót. IHin/\pól A fóti Vörösmarty Tsz fel­von óüzemében mindössze 120- an dolgoznak, tehát a nagy gyárakkal nem vehetik föl a versenyt. így éppen a kisüzem előnyeit igyekeznek kihasznál­ni, a javukra fordítani. Sok­kal ' inkább képesek például olyán berendezések gyártásá­ra, melyekkel hiányt pótolnak. S éppen az üzem jellege, a ke­vés beruházást igénylő, hagyo­mányos összeszerelési mód miatt tudnak olcsó termékeket piacra küldeni. A termelési eredményeket még ennél is jobban befolyásolja a jó szer­vezettség és a munkafegye­lem. Erről Barna Miklós üzemvezető így beszél: A jó előkészítés és szervezés alapfeltétele, hogy a munka­társaktól követelni lehessen. Ügy érzem, ezt megvalósítot­tuk, s bátran állhatunk a kol­lektíva elé igényeinkkel. Aki nem teljesít, az nálunk nem is keres! Tudom, nagyon ke­mény szavak ezek, igen szigo­rú követelményeket jelente­nek, de emiatt még soha nem volt nézetkülönbség a vezetők, és beosztottaik között. Min­denki tudja, hogy mi a felada­ta s azt a legjobb tudása sze­rint teljesíti is: Ez a kollek­tíva ilyen körülmények között nőtt fel, természetesnek veszi ezeket a feltételeket. Bár az igazsághoz tartozik: az ipari ágazaton belül nálunk a leg­magasabb a bérszínvonal. Másként nem is állhatná a versenyt az üzem, mert ha a gyártásban még nem is, de a karbantartásban már megje­lent a konkurrencia. Gazda­sági közösségek, vállalkozók próbálkoznak versenyre kelni. A gyáli szövetkezet főmér­nökhelyettese arról ír cikké­ben, hogy a jelenlegi gazdasá­gi helyzet nem kedvez a ter­melés jelentős növelésének. Az ipari ágazat egyik legfonto­sabb célja éppen ezért a mi­nőség javítása. Ezzel tudják legtöbb megrendelőjüket meg­tartani és újabb gazdaságos megrendeléseket szerezni. To­vábbra is nagy figyelmet for­dítanak a határidők pontos betartására, mert manapság a megrendelők ha pontatlansá­got tapasztalnak más gyártót keresnek. A korábbi évekkel ellentétben a szövetkezet üze­meinek monopolhelyzete meg­szűnt. Több üzemnek szembe kell néznie a konkurenciá­val, az alacsonyabb árakkal. Nem hagyva ki a számítás­ból a kisvállalkozókat sem. Miután extenzív fejlődésre kevés lehetőségük van, a nye­reségnövelés egyetlen módja az önköltség csökkentése. Az alapanyag- és energiaárak fo­lyamatos emelkedésének ellen­súlyozása során egyik legfon­tosabb feladatuk a minden anyaggal és energiával való takarékosság. Ezért igyekez­nek áttérni olyan termékek gyártására, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek. A lap beszámol arról, hogy a diósdi gyár üzemi pártbi­zottsága mellett működő gaz­daságpolitikai bizottság meg-. vizsgálta az anyagellátás, az anyag- és raktárgazdálkodás helyzetét. A bizottság megállapíthatta, hogy mindhárom egység meg­felelt a takarékossági és költ­ségcsökkentési elvárásoknak. Ugyanakkor nem tudtak ele­get tenni a készletcsökkentésd tervnek. A bizottság javasol­ta, hogy a jövőben fokozzák a tőkés importból származó anyagok helyettesítésére al­kalmas lehetőségek felkutatá­sát, mivel a gazdasági feltéte­lek tovább szigorodtak ebben az esztendőben is. Kívánatos lenne a diósdi és a debreceni gyár közötti kooperáció fej­lesztése is. Felhívják a három terület vezetőinek a-figyelmét a készletek összetételének a javítására, a rezsicsapágyak és a tartalékalkatrészek csökken­tésére, a bolti forgalmazás nö­velésére, valamint az elfekvő, lassan mozgó készletek feltá­rására és értékesítésére. üunümend! A gödi termelőszövetkezet lapjában a tehetségről és a szorgalomról olvashatunk jegyzetet. A szerző az • egyik legnagyobb tartalékot a szö­vetkezet tagságának, alkalma­zottainak szakértelmében, al­kotni vágyásában látja: A termelés gazdaságos nö­velésének egyre inkább kor­látját jelentik az emelkedő anyag- és energiaköltségek, ezért a kisebb anyaghányadú, de bonyolultabb munka je­lenthet megoldást és ehhez magas fokú műszaki és szer­vezési tudásra van szükség. A termelés gazdaságosságá­nak többi lehetősége is a dol­gozók hozzáértő, fegyelmezett munkájától, s a szervezettség­től függ. Döntő tehát a ter­melés eredményességében az ember. Ez kölcsönhatásban van a gazdaságosság összes tényezőjével. A munkafegye­lem, a munka minősége, de szervezettsége is függ a dolgo­zó műveltségétől, szakértelmé­től. A szövetkezet által előállí­tott termékekben a munkahá­nyad növelése, azaz a bonyo­lultabb feladatok ugyancsak hozzáértést, nagyfokú szakér­telmet követéinek. Törekvé­seink megvalósítása a tehet­ségre és a szorgalomra alapo­zott termelésen keresztül le­hetséges. Us uMLttlaju «oYísOiaefMj Baas twHwwatttMasaaitaB A Telefongyár KISZ-kül- döttértekezletéről szóló beszá­molóban olvashatjuk dr. Koncz Károly vezérigazgató hozzászólását is, aki elmond­ta, mit várnak a fiataloktól a termelésben: Olyan célokat tűzünk a fia­talok elé, amit a vállalat ér­deke is megkíván. Így a tő­kés export bővítését, az im­port csökkentését. Normaóra­megtakarítást, valamint a ha­tékonyság növelését. De ehhez szükséges, hogy a fiatal szak­emberek érdemi feladatokat kapjanak és bizonyítani tud­janak. Továbbá a KISZ-bizottség aktív közreműködését kérte a termelést segítő versenymoz­galmakban is. M. N. P.

Next

/
Thumbnails
Contents