Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
mr utcttt 10 1983. MÁRCIUS 15., KEDD A BUDAPESTI Ki) ZLEKEDÉSI VÁLLALAT PEST MEGYEBEN Családi ünnep lesz Órabérből az „utolsó” nyárra A terveztetés és az első kereset A Kertész utcai klubban mindenki talál kedvére való szórakozást. Egy BKV-s család hétköznapjai Már el sem tudnának menni Mikor lesz igazán felnőtt az ember? Nehéz megvétózhatat- lan választ adni a kérdésre. Talán akkor, amikor a kezébe nyomják a személyi igazolványát, vagy amikor az első munkahelyét kiválasztja, vagy szűkebb-tágabb környezete is annak tekinti. Mindenképpen mérföldkő azonban az ifjú emberek életében az első kereset. Nem az a néhány száz vagy tíz forint, amit a szülőktől kap zsebpénznek, nem is az ösztöndíj gyorsan fogyó forintjai, hanem az igazi FIZETÉS, amiért már felnőtt munkatempóban kellett helytállni a munka- padok az íróasztalok mellett ... Valóra vált vágyak Valamennyien átélhettük már azt a kellemes érzést, amit a tervezgetés napjai jelentenek: mire is költse az első fizetést a fiatal. A BKV szakmunkástanulóinak — közülük is a legjobbaknak — azonban már nem kell sokáig várniuk erre az örömteli pillanatra. A harmadévesek közül 195-en ugyanis már április elsejétől, megállapított órabér alapján, havi fizetést kapnak. Jó tanulmányi eredményeikkel, pontos gyakorlati munkájukkal érdemelték ki ezt a megkülönböztetést a vállalattól. Révész Imre, a vasútüzem villamosjármű-szerelője, Szalmást Ferenc és Tóth Balázs a cinkotai üzem autószerelői már túlvannak a tervezgetésen. Révész Imre órabére 14,20 — a két autószerelő 14,40-et kap munkájáért óránként. 1200—1500 forintra jön ki Vállalat a vállalatban — jegyezte meg tréfálkozva egyik beszélgető partnerem, amikor a BKV tevékenységéről faggattam, s a szakmunkásképzésre terelődött a szó. S valóban: összesen húszféle szakmában képeznek hozzáértő szakembereket, s a tanulókkal foglalkozó oktatók önállósága feltűnően nagy. Tehetik ezt azért, mert a közlekedési vállalatnál gyakorlatilag minden segítséget megkapnak a gazdasági és a politikai vezetéstől. Húszféle szakma — írtuk, s hogy ne csak általánosságokban beszéljünk, felsoroljuk valamennyit. A fiatalok körében a legkedveltebb az elektromű- szerészi és az autószerelői pálya. Ezek olyannyira népszerűek, hogy csak jól tanuló altalános iskolásokat, illetve jobbára középiskolai végzettséggel rendelkezőket vesznek -fel. Sokan jelentkeznek vasúti- jármű-szerelőnek, közútijár- műszerelőnek. és villamosjár- mű-szerelőnek is. Ezekhez jó kézügyesség, s nem utolsósorban a munka nagy pontossággal való végzése szükséges, hiszen minden tévedés a közlekedés biztonságát veszélyezteti. Tág tere van a BKV-r.ál az elektromosság iránt érdeklődő fiataloknak is. íme néhány választható pálya: épületvillamossági-szerelő. villamoshálózat-szerelő. villamosgép-szere- lő, erősáramú berendezés-szerelő. Akiknek ezek közül tetszik valamelyik, készüljenek fel arra, hogy tanulmányaik során elsősorban a fizika speciális területével ismerkednek meg alaposan, s a megszerzett majd az első kereset. Ifjú emberek seregnyi álmához képest talán kevés, de arra mindenképpen elég, hogy a régóta dédelgetett vágyakból valóság lehessen. Utazásra költik Különböző célokkal, elképzelésekkel veszi át majd az első fizetést a három fiú. Ami mégis közös a tervekben, azt Szalmási Ferenc így fogalmazza meg: — Jó lenne minél többet félretenni a nyárra. Hiszen ez lesz az utolsó igazi nyarunk. Ezentúl már csak a szabadság marad, meg a hétvégék. Meg kell tanulnunk majd gazdálkodni vele. Mi édesanyámmal egy hétre az NDK-ba, Wartburg várának környékére megyünk, s hogy még nagyobb legyen az élmény, repülőgéppel utazunk... Révész Imrét egy hétre a Balatonon várják. Igaz, rokonlátogatásra megy, de azért a kellemes kikapcsolódáshoz félretesz néhány forintot az első keresetből. No, meg az első számú kedvencre, a motorra is költ belőle, hiszen csak üzembiztos, klassz járművel igazi a száguldás. Folytatják a tanulást Tóthéknál családi ünnep lesz a nagyfiú első keresete. Nem véletlen, hogy Balázs már most azon töri a fejét, milyen kedves kis aprósággal lepje meg a szüleit, a húgát ebből a jeles alkalomból. Hogy mit kellett tenniük tudásukat sokoldalúan hasznosíthatják majd más munkaterületeken is. Példaként említhetnénk az autóvillamossági szerelőket, akik nem csupán az autóbuszok javításában tesznek szert nagy jártasságra, hanem egyebek között a személygépkocsik elektromos rendszerének felépítésével is megismerkedhetnek. A BKV-nál persze nemcsak olyan pályákat lehet választani. amelyek a náluk közlekedő járművek javításához kapcsolódnak; ajánlatukban megtalálhatjuk azokat a szakmákat is, amelyek az ország sok más vállalatánál ugyancsak fontosak és keresettek. Ilyen egyebek között a vízvezeték-szerelő. a központifűtés- és csőhálózat-szerelő a géplakatos, az anyagmozgatógép-sze relő, de folytathatjuk még a felsorolást az épületasztalossal, a karosszéria-lakatossal, a kőművessel, a szobafestő-mázo- löval, a fényező-mázolóval. Ezekből is jól látszik, hogy a BKV széles körű továbbtanulási lehetőséget kínál a nyolcadikosoknak. A választék nagy, s akinek tetszik valamelyik pálya és szeretne többet is megtudni róla, nem kell messzire mennie: a BKV Oktatási Központjában (IV., Széchenyi tér 5. telefonszám: 691-711/1) várják a fiatalokat. Nemcsak személyesen, hanem levélben is érdeklődhetnek. Felkészült szakemberek — köztük Kovács J. András pályaválasztási tanácsadó — adnak tájékoztatást, figyelembe véve a jelentkezők képességeit, tanulmányi eredményeit, segítenek a pályaválasztásban. ahhoz, hogy már a harmadik év közepétől fizetést kapjanak? Közepesnél magasabb tanulmányi eredmény, no meg megfelelő ,szakmai munka a gépek mellett. És természetesen azon túl, hogy nagyon büszkék a fiúk erre a megkülönböztetésre, érzik, tudják, kötelezettséggel is jár. Most már felnőttnek számítanak a vállalatnál is — a normát 90 százalékban kell teljesíteniük —, a munkaidő, a teljesítmény megítélése már a szakmunkásokhoz hasonlóan történik. Mégis, mindhárman vállalják a továbbtanulást. Ügy tartják, az érettségi ma már hozzátartozik az alapműveltséghez, s miért ne használnák ki a vállalat adta lehetőséget, amíg könnyebben megy a tanulás. Az első kereset a félig fel- nőttes álmok megvalósításának eszköze, de közeleg az az idő, amikor családfenntartóként már földhözragadtabb tervek alapja lesz a megszokottá váló, varázsától megfosztott FIZETÉS... Bizonyára sokáig emlékezetes élmény marad a budapesti Száva utcai általános iskola nyolcadikosainak az az üzem- látogatás, amelyre nemrég a BKV hívta meg a fiúkat. A Fehér úti főműhelyben a villamosok és metrószerelvények javításának olyan érdekesnél- érdekesebb fortélyaival ismerkedhettek meg, amelyek a kívülálló számára szinte elképzelhetetlenek. Láthattak teljesen szétszerelt sárga csuklósokat,- megnézhették a metrókocsik vezérlőberendezéseinek bonyolult szerkezetét. — A srácokat érdekli minden, ami szét- és összeszerelhető — jegyzi meg Karácsony Vilmosné osztályfőnök. — Ilyen korban már nagyon szeretnek barkácsolni, és ez sokuknál jó is arra, hogy segítsen a pályaválasztásban. Együtt a szülőkkel A vállalat szakemberei zsúfolt programot állítottak össze a nyolcadikosoknak. Először egy színes rövidfilmet vetítettek nekik; bemutatták azokat a szakmákat, amelyekre várják a fiatalok jelentkezését. Ezt követően pedig, a főműhely szakavatott ismerőinek kalauzolásával, megismerkedhettek a munka gyakorlati oldalával is. Volt mit megnézni. Nemcsak az egyes villamosok legfőbb műszaki jellemzőiről kaphattak felvilágosítást. A kísérő szakemberek a BKV-t érintő szinte minden kérdésre válaszoltak. — ötödik osztálytól folyamatos a pályaválasztás előkészítése — mondja az osztályfőnök, miközben a gyerekek figyelmesen hallgatják a tanműhelyről szóló ismertetőt. — A szülőkkel is rendszeres a kapcsolatunk, s így az esetek döntő többségében az iskola és a család véleménye a gyermek képességeiről nagyon közeliek. Sokat számít ez, hiszen sajnos még mindig előfordul, hogy egy-egy papa vagy mama túlbecsüli a lurkót, s ebből nagy bonyodalmak származhatnak Sok kedvezmény Karácsony Vilmosné példaként említi azokat a szülőket, A forgalom legteljesebb értelmében BKV-s család él az Aero szálló szomszédságában, az Üllői út végén. Bodor József és felesége, no meg a fiúk. Józsika, megannyi szállal kötődnek a vállalathoz. Bodor József és felesége két évtizede kerültek a BKV-hoz, házasságukat is a vállalatnak köszönhetik, hiszen ott ismerkedtek össze, a csepeli Kilián- egységben, a 48-as ifjúsági brigádban. Nem csinálnak belőle titkot annak idején az igencsak vonakik meghallgatva gyermekük véleményét is, döntöttek arról, hogy a fiú a BKV-nál tanuljon szakmát. Az osztályból összesen öten jelentkeztek a közlekedési vállalathoz. Wiszt Jenő karosszérialakatos-tanuló lesz szeptembertől. — Néhány hónappal ezelőtt már jártam itt, s akkor tetszett meg ez a szakma mondja. — Szüleimnek is elmondtam otthon, mit láttam, ők pedig azt válaszolták, hogy rám bízzák a döntést. Hasonló helyzetben van Vadon Sándor is. Az ő kapcsolata a BKV-vai azonban sokkal régebbi: édesapja autó- buszvezető. — Apával gyakran beszélgetünk otthon a buszokról. Szóba került, hogy esetleg én is a vállalathoz jelentkezem, hiszen jó szakmát tanulhatok, s ha végzek, a biztos kereset mellett számtalan kedvezményt kaphatok. Csábító volt hát a BKV, s végül karosszéria-lakatosnak megyek. Osztálytársuk, Jambrik Tibor közlekedési szakközépben folytatja tanulmányait. Neki édesanyja dolgozik a közlekedésben, rendszerszervezőként. Jönnek a fiatalok S még folytathatnánk a felsorolást. Se szeri, se száma azoknak a fiataloknak, akik alaposan megismerkedve a közlekedési vállalat munkájával, a továbbtanulási lehetőségekkel, a BKV-hoz adják be a jelentkezési lapjukat. S hogy minél többen kapjanak alapos tájékoztatást, rendszeresen üzemlátogatásokat szerveznek. Tanévenként kilencven külön- busz áll a szakmunkásképzéssel foglalkozó szakemberek rendelkezésére, hogy a fővárosból és Pest megyéből ezeken szállítsák a jelentkező iskolák nyolcadikosait a főműhelyekbe. Az oldalakat írták: Fu- rucz Zoltán, Gáspár Mária, Kolossá Tamás, Koffán Éva, Pável Melinda és Szente Pál. A fotókat Barcza Zsolt és Veress Jenő készítette. zó anyagi lehetőségek késztették őket a döntésre: munkahelynek a BKV-t választják. Bodor József autóbuszvezető lett, a felesége ülőkalauz. Amikor 1967-ben Józsika megszületett, Bodomé ,.anyás beosztást” kapott, de a forgalom- irányításhoz azóta sem lett hűtlen, jóllehet a szervezet többször is változott. A csepeli albérletet az Üllői úti lakásra cserélték fel a vállalat jóvoltából, de Bodor József még ma is mindennap „átbulizik” a városon: azóta is a 38-asok vonal-csoportvezetője. A jól összeszokott társaságot két évtized múltán már nehéz lenne — ha csak a vállalaton belül is — másikra cserélni. Nehéz, mert ezer szállal kötődnek ide. A BKV-nál szereztek tapasztalatot a munkában, a mozgalmi életben. Bo- dorné mosolyogva nyugtázza: ez az első év, amikor éppen nem tanul semmit. Gimnázium, nappali tiszti iskola, marxista esti egyetem, speciális politikai tanfolyamok követték egymást hosszú sorban, s ott volt a család, a gyerek, a munka hármas kötelezettsége is. Férje munkásőr. párttag, az MHSZ-ben is vállalt feladatokat. Funkciók nélkül sohasem voltak az évek során. A vekker ma is kíméletlenül csörög a hajnalokon. Talán éppen akkor, amikor sokan a másik oldalukra fordulnak, Bodoréknál ébresztő van. A korai kelés, a kiszámíthatatlan munkarend ellenére is tökéletes a családban a harmónia. „Mi akkor ünnepelünk, amikor együtt vagyunk” — megy szó a munkában eltöltött karácsonyokról, újévekről, a mindenki számára ünnepekről, amikor a BKV-s dolgozik, hiszen a tömegközlekedés egy percre sem szünetelhet. Az a légkör, amelyben a kis Józsika pályaválasztó ifjúvá cseperedett, segített abban is, hogy az általános iskola elvégzése után könnyen válasszon hivatást: autószerelőnek vágyott, s nem lehetett kétséges. a szakmát a BKV-nál fogja kitanulni. „Olyanok vagyunk itt, mint egy nagy család” — mondja Bodorné. „Ma már megengedhetnénk magunknak, hogy elmenjünk innen, a kényelmesebi életet válasszuk, de az öreg fát már nehéz átültetni... A fiunknak is jó helye lesz itt. hiszen azon túl, hogy a szakmát alaposan elsajátíthatja, lehetősége van a szórakozásra, a sportolásra, a kikapcsolódásra is. Gyakran eljár a Kertész utcai klubba, szeret horgászni, s itt a vállalatnál még arra is van módja, hogy jogosítványt szerezzen. Meggyőződésem, a BKV-nál csak az nem érvényesül, aki máshol sem állná meg a helvét, hiszen a lehetőségek adottak!” Akkor, amikor a vállalatok arról panaszkodnak, hogy a vándormadarak miatt képtelenek a kiegvensúlyozott. megfelelő gazdálkodásra, a BKV- nál jó néhány „Bodor családot" találhatunk, ahol a szülőktől, első kézből veszik át a gyerekek a stafétabotot. Az emberért Tavaly jubilált a főváros tömegközlekedése: százötven éve, 1832. július elsején gördült végig a pesti utcákon az első, menetrendszerűen közlekedő omnibusz. A fejlődés, amely napjainkig jellemzi a tömegközlekedést, gyors ütemű, hiszen alig két emberöltő alatt jutottunk el a ló vontatta kocsiktól az automata sebességváltós Ikarus buszokig, a kényelmes metrókig, a gyors villamosokig és HÉV-szerel- vényekig. A gépek, berendezések, járművek — az embert szolgálják. — Tudjuk ezt, és tisztában vagyunk a kötelességeinkkel — mondja Sághi István, a BKV személyzeti és oktatási igazgatója. — Nagy feladat a miénk, hiszen esztendőnként több mint 1 milliárd 600 millió utast kell szállítanunk. S még sorolhatnám az adatokat, de a számok nem mutatják pontosan, milyen nagy erőfeszítést igényel huszonhatezer fős kollektívánktól a forgalom szervezése, irányítása, lebonyolítása. Nem mondom, hogy mindig minden rendben megy, néha csikorog a sok ezer fogaskerékből álló szerkezet, s ezt az utasok az esetek döntő többségében szinte azonnal észreveszik. Ám egyre nagyobb energiát fordítunk arra, hogy javítsuk a menetrendszerűséget, gyorsabban tájékoztassuk az utasokat, s növeljük a forgalom biztonságát. — Mindezt csak akkor érhetjük él, ~ ha a BKV valamennyi dolgozója — a szerelőktől a járművezetőkig, a forgalomirányítóktól a háttérben tevékenykedő más munkatársainkig —, tudatában van munkája fontosságának, s eszerint cselekszik. Éppen ezért számunkra a legfontosabb az ember. Az ember, akire nap mint nap különleges fizikai és szellemi megterhelés hárul, mert egy kétmilliós főváros érrendszerét kell életben tartani. Intézkedéseinkben, döntéseinkben igyekszünk ezt messzemenően figyelembe venni: évente nagyon sokat költünk szociális célokra. Ma már korszerű egészségügyi hálózatot építettünk ki, üdülőinkben sok ezren pihenhetnek, s támogatjuk a tömegsportot, a különböző hobbikörök működését is. — Hadd szóljak kiemelt helyen a fiatalokról, azokról, akik úgy döntöttek, hogy a közlekedési vállalatnál tanulják a szakmát. Nem gyermekeknek, hanem munkatársainknak tekintjük őket, hiszen ott állnak a felnőtté válás kapujában: három esztendő alatt alapos tudásra tehetnek szert az általuk választott szakmában. Mi erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy mindent megtegyünk a zavartalan tanulmányi munkáért, s azért, hogy a 14—17 eves kamaszok hamar beilleszkedjenek a vállalat közösségébe, s megismerve ezerszínű életét, megszerezve a szakmunkásoklevelet, nálunk maradjanak. Erőfeszítéseink nem eredménytelenek: a végzősök háromnegyede választja első munkahelyéül a BKV-t. Akik pedig mégis elmennek, nem hoznak szégyent ránk, mert tudjuk: a bizonyítványért cserébe valóban felkészült fiatalokat neveltünk, akik a népgazdaság bármely területén megállják a helyüket — mondta befejezésül Sághi István igazgató. Nagy a választék Húsz szakmát kínálnak Minden segítséget megkapnak Kilencven különbusz az iskolásoknak Döntöttek a nyolcadikosok
