Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

Évforduló Emlékezés Marx Károlyra Születésének 165. és halálá­nak 100. évfordulóján Marx emlékének adóznak a város­ban azzal az elméleti tanács­kozással, amelyet a gödöllői és az agráregyetemi pártbizottság rendez március 14-én, hétfőn. A járási-városi művelődési központ színháztermében le­zajló tanácskozáson, különbö­ző témakörökben tizenkét elő­adás hangzik el. Dr. Aggod József egyetemi tanár Ember a világpolitikában — Marx felfogásában, Anga-Kis József Marx a társadalmilag szüksé­ges munkaráfordítások és a társadalmi szükségletek össze­függéséről, dr. Gulyás Vilmos egyetemi docens Marx a szö­vetkezetekről, Imreiné dr. Pé­ter Erzsébet 'egyetemi docens Marx az egyéni önmegvalósí­tás és boldogság feltételeiről, dr. Farkas József egyetemi adjunktus Marx a különös­ségről, dr. Staller Tamás egye­temi adjunktus Miért filozófiai mű A tőke, Papp István egye­temi adjunktus A tudományos­technikai forradalom filozófiai értelmezése, Farkas Géza egyetemi tanársegéd Hogyan olvassuk Marxot, Kiss Gyula egyetemi tanársegéd A mar­xista politikai nevelésről és Szretykó György egyetemi ta­nársegéd A marxizmus a po­litikai elidegenedés okairól, szakaszairól és felszámolásá­nak lehetőségeiről a szocializ­musban címmel tart előadást. GÖDÖLUOI Otília <* * A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0LL0 VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1983. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Az idén isméi Egy hónap GödöllőHavasz FIN-megnyitó Ifjúsági nagygyűlés A KISZ-esek hagyományos tavaszi rendezvénysorozatát, a forradalmi ifjúsági napokat évről évre látványos, mozgal­mas megnyitókkal kezdik a járásban és a városban. Hol­nap, vasárnap a községek KISZ-eseinek küldöttei adnak egymásnak randevút, a kere- pesitarcsaii kórház előtt, itt lesz a politikai nagygyűlés délelőtt tíztől. A kórház parkolójában autós ügyességi versenyt és pol-beat bemutatót rendeznek, a közeli Forfa-i.sikolában sportverse­nyek és bemutatók lesznek karatéból, sakkból és asztali­teniszből. Ugyancsak a FIN- kupa versenyeihez tartozik az iskolai sportpályán megrende­zendő férfi kispályás labdarú­gó-torna, s a Villért-pályán a férfi és a női kézilabda. A Szi- lasmenti Termelőszövetkezet ebédlője ad otthont a filmve­títésnek, a Markos—Nádas duó és az Opál együttes műsorá­nak. A városi FIN-megnyitó az Agrártudományi Egyetem egy év kihagyás után ismét meg­rendezendő nagy gálájához kapcsolódik, ami zenés ébresz­tővel kezdődik március 15-én, kedden. A Molnár diixiland együttes toborzója után az egyetemisták 1848-as öltözé­kekben, huszárok kíséretében népi táncokat bemutatva vo­nulnak a Petőfi térre, ahol a szokásos ifjúsági nagygyűlés­re a város általános és közép­iskolásait. az üzemek, intéz­mények KISZ-eseinek küldöt­teit is várják. A gazdag program az egye­temen folytatódik a vásártér megnyitásával, korhű ebéddel, táncbemutatókkal, neves mű­vészek fellépésével. Este fák­lyás felvonulást szerveznek majd bordalos szalonnasütés­sel egybekötött bál zárja a na­pot, amelyről azt is érdemes előre tudnunk, hogy a műve­lődési központban végig film­vetítés lesz. A nap programja Egyidejűleg megtartják az agrárküzművelodési napokat Március 12-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: A gödöllői járási úttörők néptáncszemléje, 9 órakor a színházteremben. Rajzolj, me­sélj, játssz velünk! (manuális foglalkozás vetítéssel), A há­rom jóbarát, 15 órakor. A Bizottság-együttes kon­certje, 20. órakor. Kunkovács László Élő ag­rártörténet, fotókiállítás, meg­tekinthető 10—20 óráig. Nép- művészeti alkotóműhelyek, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Szolgáltatás: varroda 15—18 óráig, kertészeti tanácsadás 15—18 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Egyiptom, I. rész. A műve­lődéstörténeti gyermekklub fogalkozása, 9 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó — Vezeti: Tomi. mm Mozi— Ezüstnyereg. Színes, olasz westernfilm. Kísérőműsor: Ko- sárlabdások. 4, 6 és 8 órakor. Az idén ismét megrendezik a kétévenként esedékes Gödöl­lői tavasz rendezvénysorozatát, amelyet ezentúl összekötnek az Agrárközművelődési napok eseményeivel. Ebben az esz­tendőben a sorozat középpont­jában a környezet- és termé­szetvédelem, a környezetkul­túra kérdései állnak. Anyagiakkal is A programba szervesen il­leszkednek a település és köz­vetlen környezetének hagyo­mányait, értékeit felkutató, feldolgozó, a megőrzést, ápo­lást, továbbadást szolgáló ak­ciók, vállalásoik. A rendezvé­nyeikkel szeretnéríek hozzá já­rulni a gödöllőiség tudatának erősítéséhez, formálásához, fej­lesztéséhez. A közvetlen kör­nyezet az egész járást jelenti, amennyiben a vidékünkre vo­natkozó jellemzőket, sajátos­ságokat, az itt élő emberek­nek az eredményeit kívánják előtérbe állítani, kiemelni. Szerveződ szándéka szerint a Gödöllői tavasz nemcsak ren­dezvény, hanem mozgalom is lesz. Jelentős szerepet kapnak a társadalmi összefogást igénylő akciók, események. S nem utolsósorban abban az ér­telemben, is, hogy megszerve­zéséhez anyagiakkal is hozzá­A túrái Galgamenti Ma­gyar—Kubai Barátság Terme­lőszövetkezet egyik sikeres fő­ágazata a kereskedelmi és az élelmiszerfeldolgozó. Sok egyéb mellett ennek a dol­gozói, s az itt munkálkodó szö­vetkezeti tagok szolgáltató 'járulnak az intézmények, a vállalatok, üzemek, a társa­dalmi szervezetek. Támogatást nyújt az országos Közművelő­dési Tanács a Népművelési In­tézet, a megyei tanács. Az idei Gödöllői tavasz, áp­rilis 1-től 30-íg tart. A meg­nyitó elsején lesz, összekap­csolva a hazánk felszabadulá­sának 38. évfordulója tisztele­tére rendezett megemlékezés­sel. Ekkor tartják az első kul­turális műsort is. Ugyanezen a napon nyitják meg Fábián Dénes festőművész kiállítását. A következő héten, 5—8. kö­zött bonyolítják le az Agrár­közművelődési napok rendez­vényeit. A nagyközönség szá­mára két színvonalasnak és érdekesnek ígérkező progra­mot szánnak. Az egyik az Ag­rártudományi Egyetem vendé­geként hazánkba érkező romá­niai Hargita együttes gálamű­sorába másik pedig az itthoni néptáncegyüttesek nagyszabá­sú estje. Országos ankét A szórakozást és a művelő­dést, tájékozottságunk bővíté­sét egyként szolgálják a to­vábbi események. Ilyen a gö­döllői járás természeti szép­ségeit bemutató diavetítés, a mezőgazdálkodás és a művelő­munkája révén jutott több mint 1200 tonna kenyérhez, negyed millió péksütemény­hez, 52 tonna kalácshoz Túra és a környékbeli települések lakossága. A termelőszövetke­zet sütőüzeme évek óta elis­merten jó minőségű pékárut produkál számukra. dós összefüggéseit feszegető szellemi vetélkedő, amit a községeinkben működő terme­lőszövetkezetek szocialista bri­gádjainak szánnak, valamint A természet dicsérete címet viselő zenei program, a gö­döllői zeneiskola tanárainak hangversenye. Említettük, a Gödöllői tavasz nem marad meg a város hatá­rain belül, legalábbis ami a programok tematikáját illeti. Az április 25-i rendezvénnyel tovább tágítják a kört. Az országos környezetkulturális ankétnak a résztvevői az is­kolai közművelődés ebbeli fel­adatait taglalják. A rendez­vényhez kapcsolódik Szekeres Erzsébet kiállítása. Ankétot tartanak Gödöllő és környékének földrajzi viszo­nyairól, élővilágáról, a TIT Pest megyei szervezetének földtudományi szakosztálya szervezésében. Az utóbbi évek­ben sokat írtunk Gödöllő további fejlődéséhez nélkülöz­hetetlen szennyvíztisztító mű­ről. Mivel ez a város lakott területeitől viszonylag távol található, kevesen ismerik. Akit érdekel, az áprilisban működésével is megismerked­het. Része a Gödöllői tavasznak a sport és a turisztika. Vezet­nek oéltúrákat, rendeznek ve­télkedőket ás mezed futóver­senyt. Hétvégi programok, környe­zetkultúra és -védelem: ezek­nek a jegyében tartanak a művelődési központban bemu­tatókat és vásárokat, erkély- és kerti bútorokból, mezőgaz­dasági kisgépekből. Kertészeti szaktanácsokkal is ellátják az érdeklődőket, és ügyeletet tart a gombaszakértő. Nehéz választás Olyan akciója is lesz a Gö­döllőd tavasznak, amely majd csak augusztusban ér véget. Sőt értelemszerűen még akkor sem, hiszen a lakótelepek, az utcák, a házak, lakások, erké­lyek csinosítása, virágosítása. állandó feladat. Ami áprilisban kezdődik, az egy vetélkedő, amelynek cei- ja a fentiekben részletezett környezetszépítés. Versenyről lévén szó, nyilván. lesznek győztesek, de nyertesei leszünk valamennyien, akik az akció hatására szebb lakótelepen, házban, lakásban, utcában la­kunk, tartózkodunk, sétálunk. Igen sokrétű rendezvény az idei Gödöllői tavasz, a szerve­zőknek, lebonyolítóknak nem lesz könnyű dolguk. Néha ta­lán a közönségnek is nehéz­nek bizonyul, ha választani kell két egyformán érdekesnek látszó program közül. Az majdnem biztos, hogy a leg­különbözőbb érdeklődésű em­berek is megtalálhatják ked­venc programjukat, elfoglalt­ságukat. K. P. Tíz év után Vásár hsmim Legalább tíz éve nem volt állat- és kirakodóvásár Aszó­don. Az idén újból tartanak vásárokat, mégpedig már­cius, május, július, augusztus, szeptember és november har­madik szombatján a nagyköz­ség új vásárterén, a 30-as út mellett. Lesz autóvásár is áp­rilis, június, október és de­cember harmadik vasárnap­ján. Kiállítás a galériában Népművészeti alkotóműhelyek Etyek, Velem, Magyarluka- fa: már a helységnevek is kü­lönösen, sokat sejtetően csen­genek. Még ha az első itt van is Pest megyében, a következő Szombathely, a harmadik meg Pécs mellett, vagyis nem a vi­lág végén, hanem szép hazánk­ban. S ez az utóbbi nagyon fontos, hiszen népünk hagyo­mányainak újraélesztéséhez kapcsolódó három, a hetvenes években kibontakozó kísérlet színhelyeiről van szó. Most mindhárom, képben, szöveg­ben, s ami a legfontosabb: tárgyakban itt vendégszerepel Gödöllőn, a Népművészeti al­kotóműhelyek című kiállítá­son, a galériában. Az etyéki szövőház kísérleti műhelyében 1976-ban kezdték a páratlan munkát: az Erdély­ből áttelepült magyarok fonó-, szövőhagyományaira támasz­kodva. Fiatalok, idősebbek, öregek dolgoznak együtt azó­ta is, a Pest megyei Művelő­dési Központ, Népművelési In­tézet és a helyi tanács támo­gatásával, s elsősorban saját késztetésük, örömükből táp­lálkozva. Pedig nem volt könnyű, s ma is nagy a tét: annyi művi, idegen hatás ra­kódott az évtizedek során a népművészet egykori prakti­kusságában gyönyörű darab­jaira, hogy a tiszta forrást csak lankadatlan küzdelem­ben lehet újra felfedezni s felmutatni. Mert mindhárom művészeti műhelyben ez a cél: bebizo­nyítani, hogy az igazi népmű­vészet élő: 'feltámasztása nem mesterséges okoskodás; párat­lan szépsége egyszerűsége, hasznossága életünk boldo­gabb oldala lehet. Tanulságos hosszabban idéz­ni Erdei Andrást, aki a velemi faragóház tervezéséről, meg­építéséről így ír: „A munká­nak egyik célja az volt, hogy a népművészeti hagyományok­kal ismerkedő fafaragók épít­ve tanulják meg a tájra jel- jemző népi építészeti formá­kat, szerkezeteket, hogy hosz- szas és száraz, tudományosko­dó magyarázat helyett maguk­nak hajlékot készítve az épí­tő hagyományok szellemét, embert formáló és embert tük­röző igazi lényegét is megis­merjék. De volt egy másik cél is, és ez volt a nehezebb. Együtt, kö­zös munkával bebizonyítani, hogy ház és környéke —, ha a hagyományokat tiszta érte­lemmel és céljának megfe­lelően átértelmezzük, magunk számára értetté és érzetté tesszük — akikor közös gondo­latok, gondolatsorok kifejezé­sére válik alkalmassá, elveszti embertelen vagy idegen jelle­gét, sajátunk lesz, mint ahogy eleink maguk építette hajlé­kai is a születéstől a halálig l óvták a bennélőket, akik ezért tisztelték, megbecsülték, há­zaikat, mint az oltárt vagy a templomot”. A magyarlukafaá néprajzi műhelyben a nyári alkotótá­borokban is fiatal kézműve­sek keresik a néphagyomá­nyok felhasználásának új módjait. A régi parasztház­ban, az egykori tiszta szobá­ban szövő- és bőrműves mű­helyt rendeztek be, a hátsó szobában a fazekasok, a tal­pas-vázas zsúpfedeles pajtá­ban a fafaragók dolgoznak. S a gödöllői kiállításon bárki meggyőződhet róla, hogy gyö­nyörű dolgokat készítenek, méghozzá saját használatra. A faragott asztalra terített egy­szerű szőttesen harmonizáló evőeszközök, tálak, poharak kivételes lelkii harmóniát, a természettel, anyagaival való páratlan együttélést érzékelte­tik. Külön öröm, hogy a kiállí­tás negyedik része szűkebb hazánkra irányítja a figyel­met. Sajátos közművelődési vállalkozásként Veresegyhá­zon, a helyi tanács és néhány fiatal építész, kézműves, ifjú népművész és népművelő jó­voltából a bemutatottakhoz hasonló kézműves műhely épül a közeljövőben. A galériában most teszik közszemlére a leendő főépület járási népi építészet hagyományaira tá­maszkodó terveit. Ismerve a résztvevők lelkesedését, hitét, a veresi telepről i-s sokat hal­lunk még. G. Z. A magyarlukafai néprajzi műhely egyik épülete Túrái sütöde Finom kenyér és pékáru b Szombati jegyzet iá ~ Seiest Mint mindannyian tud­juk, az idén is megrendez­ték a Lehetetlen tárgyaink című kiállítást Gödöllőn. Kiötlői biztosak lehettek a sikerben, hiszen akadt be- mutatnivaló bőven, nem kevésbé olyanok, akik szál­lították a közszemlére való termékeket. Abban is biz­tosak lehettünk, hogy ked­vüket lelik a bemutatón azok, akik ezt az alkalmat vélik megfelelőnek véle­ményük megörökítésére. A kiállítás bezárása óta eltelt néhány nap. Ügy érezzük, a kedélyek lecsil­lapodtak, megérett az idő egy kis meditációra. Csen­des elmélkedésre arról, hogy vajon azok gyártanak csak selejtet, akik, termé­keik révén, pellengérre let­tek állítva, avagy mások is. Csak azt kell selejtnek te­kintenünk, ami a maga anyagi valóságában megje­lenik az üzletben, megvesz- szük, majd kiderül, nem felel meg céljának, avagy tágíthatjuk a kört. Felfogásunk szerint igen­is szélesíthetjük a kört, mégpedig annyira, hogy olyasmi is beleférjen, ami csak gondolat, vélemény, felfogás, magatartás. Ezen a ponton valami megszo­rítást kéne tennünk, külö­nösen a gondolattal kap­csolatosan, ami egyébkent is agyonhasználnak mosta­nában, lassan-lassan felhí­gul tartalma. Ha van egy­általán, midőn valaki né­hány gondolattal jelentke­zik hozzászólóként, s ere­jéből mindössze pár tétova szóra, egy-két közhelyre futja. Nevezzük inkább torz vé­lekedésnek, tudálékosság­nak, vagy egyszerűen csak selejtnek. Azokra a kimon­dott, illetve leírt, hangozta­tott véleményekre célzunk, amelyeknek gazdái látszó­lag a városért, a közvéle­mény nevében dörgölik az illetékesek, a rosszul intéz­kedő, tervező, kivitelező, döntő vezetők orra alá vét­keiket, sőt bűneiket. Régi-régi megfigyelés, Há dicsérsz, nem róják fel té­vedésedet, ha ellenben kri­tizálsz, nagyon alaposnak kell lenned, különben köny- nyen visszavágnak a meg­bíráltak. Ebben az esetben nagyon könnyű helyzetben volnának, ha ki kéne áll­niuk megvédeni álláspont­jukat, döntéseiket. Éppen ezért mi sem idézünk, hogy még véletlenül se ismerje­nek rá a konkrét személy­re. A jelenség a lényeges. Az a magatartás, amelynek képviselői azt hiszik, csak a másiknak illik tudni a szabályokat, annak kell felkészültnek lennie, szak­mailag, emberileg, nekik, legalábbis megjegyzéseik­ből ítélve, nem kötelező az alaposság. Ha tájékozódná­nak, aligha tennének szóvá olyasmit, amiről az eltelt egy-két évben ezer és egy helyen beszéltek. Ami el van rontva, az attól nem lesz jobb ha a kárvallottak alaposan tá­jékozódnak, s így megtud­ják, mik voltak a konkrét okai a hibának, vethetik el­len. Való igaz. Csakhogy itt nemcsak erről van szó. Hanem a felelősségről. Vol­taképpen minden torz vé­lekedés mögött az van. A nagyobb felelősséget kéri számon azon az emberen, vagy kollektíván, akit, amelyet megbírál. t)e vajon az felelősen cselekszik-e, aki jóformán semmit sem tud arról, ami­ről véleményt mond. El- higgyük-e, hogy a szivén viseli városa, lakókörzete sorsát az, aki nem hogy nem tesz érte, de még csak nem is érdeklődik a dol­gok felől Sőt: mondhat­juk-e róla szólva, városa, lakókörzete. Hiszen ezek a kifejezések eleve egyfajta bensőséges viszonyra utal­nak. Vagy éppen oly^.n se- lejttel állunk szemben, mint a rossz szék, csúnya gyermekjáték esetében. Annyi a különbség, hogy azok tárgyak, emezek pedig selejtes megnyilatkozások. Kör Pál ISSN 0133—1037 (Gödöllői Hír la;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents