Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

Ma 2. oldal: Tárgyalás a támaszpontokról 3. oldal: Eredményes a körzeti munka Az élet harmadik harmadában 4. oldal: Kézzel vart darabok Még mindig olcsó az alma A figyelmetlen buszsofőr 6. oldal: Védekezés- és kondiciójavítás Jönnek a pakkbűvölők Pingpongcsalódás ■8. oldal: Rádió-, tv-míisor a jövő hétté PEST MEGrEl VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGY XXVII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ár»: 1,40 forint 1983. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Pesfvidéki Gépgyér Egyedi kívánságokhoz igazodva Rézhuzel-sománcosó exportra Több mint egy évtizede ké­szülnek a Pestvidéki Gépgyár­ban korszerű, a -világ sok or­szágában ismert, rézhuzalzo- máncozó gépek. Az eltelt idő alatt jutott e berendezésből In­diába, Pakisztánba, Iránba, az NSZK-ba és Szíriába; a leg­több a Szovjetunióban üze­mel, de szívesen vásárolják a KGST-országok is. Az össze­sen 500 darab nagy teljesítmé­nyű gépből alig néhány talál­ható hazánkban, hiszen belföl­dön egyedül a Magyar Kábel Művekben használnak huzal­r TÖRÉS NÉLKÜL F rancia barátaim fél­évenként egyik ámu­latból a másikba es­nek, mondván, nem gondol-. ták volna, hogy a mi orszá­gunknak ilyen kultúrája van. Először megmosolyog­tam, amikor az ilyent hang­súlyozták, aztán rákérdez­tem: mit értenek ezen. .Hát azt, felelték, hogy kis nép lévén mennyi embert ad­tunk a nagyvilágnak, s ez kultúránk sokrétűségéből adódik. Példálóztak 1$ Bartóktól Lajtháig, Kodálytól Weöre­sig, Dárytől Örkényig, Pi- linszkytől Csontváryig, Ily- lyéstől Kokasig — nemzet legyen a talpán, amely eny- nyire bővelkedik nagy te­hetségekben. A héten levelet kaptam tőlük Párizsból. Ez a levél a nyilvánosság számára csak azért érdekes, mert külön elutaztak Le Havre- ba, az Atlanti óceán partjá­ra, hogy szemügyre vegyék az ottani magyar napokat, megnézzék a Csiksomlyói passió előadását a mi Nem­zeti Színházunk tagjainak előadásában. Nyolcoldalas levelükben öt színházművé­szetünkkel foglalkozik, ket­tő pedig az Aczél György könyve alapján szervezett vitával. Mindez Le Havre- ban történt, de sorolhat­nám tovább az eseménye­ket, amelyek várhatóan ha­sonló sikert aratnak majd a nyugat-németországi Er- langenben, Kairóban, Inns­bruckban, Firenzében, Szó­fiában, Lódzban, Berlin­ben. Prágában. Ahogy nézem a helység­neveket, azt is mondhat­nám, hogy tudatos tevé­kenységről van szó, hiszen egyetlen magyar állampol­gár számára sem közömbös, hogyan vélekednek hazánk­ról külföldön. Nem elég ugyanis csak nálunk bemu­tatni a határokon túli kul­túra eredményeit, a köze­ledésnek mindig kétirányú­nak kell lennie: a fogadás mellett küldeni is illik ha­sonló értékeket. kulturális kormányza­tunk másfél évtizede ezért tesz egyre nagyobb erőfe­szítéseket, hogy művelődé­sünknek ne csak a korábbi teljesítményei legyenek is­mertek (ha nem is mindig egyértelműen) a földkerek­ségen. hanerrf az új meg­nyilvánulásokra is ráirá­nyítsuk a figyelmet. Arról van szó tehát, amit a kö­zelmúltban a kulturális ága­zat egyik vezetője úgy fo­galmazott me?, hogy az el­múlt időszakban erősödött Hazánk aktivitása az orszá­gok közötti kulturális érint­kezésben. Politikai és gaz­dasági lehetőségeinkhez képest jelentős mértékben veszünk részt a nemzetközi kulturális együttműködés­ben: csaknem nyolcvan or­szággal tartunk kapcsolatot. Ha a statisztikákat néz­zük, rögvest megállapíthat­juk, hogy az adatok ezt a törekvést fémjelek. Tavaly például 850 magyar művész 2500 fellépésen szerepeit határainkon túl. A Hunga- rofilm 294 magyar filmet juttatott el a világ minden tájára, 84 filmfesztiválon vettünk részt. Kétségtelen, nőtt az ér­deklődés a magyar kultúra értékei iránt. Örömmel szólhatunk arról, hogy o ne­hezebb nemzetközi helyzet nem. hátráltatja a tőkés or­szágokkal kialakított kultu­rális kapcsolatainkat. Mind­ezek mellett számunkra to­vább is alapvető fontosságú a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együtt­működés. Ennek értelmé­ben váltak gazdagabbá az idei tervek is. Ha végiglapozzuk a kül­földön tevékenykedő ma­gyar intézetek programját, örvendetesen sok Pest me­gyei vonatkozást találunk bennük. Szófiában és Prá­gában Csikszentmihályi Ró­bert műveiből rendeznek bemutatót. Jávor Piroska és Asszonyt Tamás alkotá­sai ,két kiállításon szerepel­nek az NDK-ban. Különö­sen elismerésre méltó mun­kát végez a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. Szakemberei szervezik és gondozzák a Szentendre művészete című anyag tö­rök- és görögországi bemu­tatását. Kerényi Jenő szob­rainak bécsi tálalását. Czó- bel Béla műveiből Szófiá­ban rendeznek tárlatot. Barcsay Jenő Szentendrén festett képeiből Helsinkiben nyílik kiállítás a Műcsar­nok szervezésében. B izonyára sokaknak van levelezőpartnere, s jó néhányan beszámol­hatnak hasonló elismeré­sekről, mint amilyenben francia barátaim részesítet­ték kultúránkat. Gyarapodó kapcsolataink azt sugallják, akad bőven megmutatni va­lónk, hiszen minden egyes feltárulkozással nemcsak másutt, de Idehaza is tük­röt tartunk magunk elé. S ez a tükör csak akkor mu­tat valós képet, ha nincs benne törésvonal, ha a napi munka és gondolkodás ré­vén egyre többen férünk el befogó keretében: felmutat­ván a világ és saját ma­gunk számára is fontosnak tartott közlendőinket. Molnár Zsolt zománcozót. Érthető tehát, hogy a Pestvidéki Gépgyár egyik legismertebb terméké­nek 98 százaléka exportra ké­szül. Nem magától értetődő azon­ban, hogy e termék ilyen is­mert lehet. Az export ugyanis nagyon igényes, sokszor egye­di kívánságokat is magában foglaló fejlesztési munkát kö­vetel, amelyet a gyár saját fejlesztési erőivel, kutató és tervező vállalatok bevonásá­val, nemzetközi tudományos együttműködéssel, licenc és know-how vásárlással oldott meg — világszínvonalon. Ter­mészetesen felhasználják a ve­vők által visszajelzett széles körű üzemi tapasztalatokat, újításokat is, így a gépek mű­szaki paraméterei — a zomán- cozási sebesség, az egységnyi huzal előállításához szükséges energia mennyisége, az auto­matizáltsági szint, a kiszolgá­láshoz szükséges létszám stb. — megközelítik a nemzetközi élvonalbeli cégek által gyártott típusok adatait. A jelenlegi konstrukciók csak annyi — néhány százaléknyi — tőkés importból származó alkatrészt tartalmaznak, amennyi a szí-' gorú paraméterek állandó emeléséhez elengedhetetlenül szükséges. A tőkés export növeléséi a változó igények gyors kielégí­tésével kívánják elérni. Ez nem kis feladat, hiszen míg egyfelől a KGST-országok szo­cialista nagyiparát — különö­sen a Szovjetunióét — nagy termelékenységű, de azonos méretű huzallal dolgozó gé­pekkel kell ellátni, a tőkés kis cégek ugyancsak nagy teljesit- ményű, de univerzális — egy időben több méretű huzalt zo­máncozó — berendezéseket igényelnek. Ezen követelmé­nyeknek — vallják a vállalat szakemberei — csak úgy tud­nak eleget tenni, ha az eddigi fejlesztési módszereket is in­tenzívebben alkalmazzák, nö­velik a vevőszolgálati hálóza­tot, a szerviztevékenység szín­vonalát, illetve a csereszabatos alkatrészellátást. Az idén a Pestvidéki Gép­gyárban több mint 200 millió forint értékű zománcozőgépet, s a hozzá való alkatrészeket készítik el. Ezek közül csupán egy darab kerül belföldre, több mint 20 millió forint értékben tőkés exportra, s a többit szo­cialista országokba szállítják. K. T. Bdfodzsekik tavaszra Az új és korszerű üzemcsarnokban már a tavaszi szezonra ké­szülnek a Ruhaipari Szövetkezet százhalombattai szabóüzemé­nek dolgozói, ötszáz és ezerdarabos szériában ballondzsekiket állítanak össze. Hancsovszki János (elvétele A malomipar kevésbé ismert termékei Búzacsírában rejtőző egészség A Pest megyeiek esztendők óta jó kapcsolatban vannak a diabetikai intézettel, amely­nek vezetője ár. Rigó János professzor, a hazai kutatás ki- i emelkedő egyénisége kutatá- j saival' készített felméréseik alapján mutatták ki, hogy a búzacsíra vitaminokban gaz­dag — főleg E- és B-vitamin ! található benne nagy mennyi- j ségben —, emellett sok ásvá- | nyi anyagot és nyomelemet is j tartalmaz, ezért 4 éves kortól fogyasztva jó hatással van a j szervezetre. A búzakorpa vi­szont az emésztésben játszik döntő szerepet. — Jelenleg helytelen táplálkozási szoká­saink miatt a naponta szük­séges rostanyagoknak alig fe­lét fogyasztjuk, s ez emésztési zavarokat okozhat. A Malomipari Vállalat az utóbbi időben nagy erőfeszí­téseket tesz azért, hogy bővít­se emberi fogyasztásra alkal­mas termékeinek körét. Űjab- ban jelent meg a boltokban a sok fehérjét tartalmazó szó- jaliszt és az őrölt sárgaborsó. A Pest megyei vállalat első­sorban két hagyományos, bú­zából gyártott • készítményé­nek termelését növeli. Tavaly összesen 68 tonna csírát és 60 tonna korpát adtak el. Jó a kapcsolatuk a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalattal, amely nem zárkózik el a kísérletek elől sem. Ennek az együttmű­ködésnek köszönhető, hogy már gyártják a korpával ké­szült — elsősorban fogyókú­rázóknak ajánlható — barn« és a lenmagos fehér kenyeret. A választék persze ennél sok­kal nagyobb: a főváros és a megye néhány boltjában kap­hatók a különböző kekszek és más kenyérfélék is. Egyelőre gondot okoz, hogy a vásárlók nem nagyon ismerik a gabo­naforgalmi vállalat termékeit. Igaz, Budapesten az Ipar ut­ca és a Soroksári út sarkán található szaküzletükben nagy a forgalom, s a tavaly nyáron Cegléden megnyitott boltjuk is hamar népszerűvé vált. Az Idén, előre felmérve az igé­nyeket, háromszorosára növe­lik a korpa és csíra termelését, s az előbbiből 200, az utóbbi­ból 150 tonnát értékesítenek majd. Aczél György Erich Honeckernéi Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke, csütörtö­kön délelőtt fogadta Aczél Györgyöt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A Erich Honecker és Aczél György találkozóján, amelyet szívélyes elvtársi légkör ‘jel­lemzett, szó volt a kút testvér­párt, valamint Magyarország és az NDK együttműködésének fejlődéséről. Aczél György csütörtökön es­te hazaérkezett Budapestre, Borbándi János Balatonfiireden Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese teg­nap Balatonfüredre látogatott, Szövőgépből tekeregük a csőkígyó ahol részt vett és fölszólalt i Balatoni Intézőbizottság ülé­sén. Rosta Sándor, a Balatoni Intézőbizottság főtitkára tá­jékoztatta a VI. ötéves tervben a Balaton vízminőségének vé­delmére költhető tizenegy mil­lió forint időarányos fölhasz­nálásáról. Az idén megkezdik a balá- tonakarattyai szennyvízelveze­tő rendszer építését, amellyel majd a Séd patakba vezetik a tisztított szennyvizet! Ezt kö­veti a fonyód—boglárlellet szennyvíztisztító rendszer ki­építése. Az így elkészülő' lánc­cal- 1985-ben már - más., vízi gyűjtőkbe vezetik a tó kör­nyékéről a tisztított szennyvi­zek ötvenkét százalékát. A Balaton további partszaka­szain és vízgyűjtő körzeteiben a baktériumok elpusztítására, a vízfertőzés megelőzésére fcíó- tozókkal látják el a szennyvíz­telepeket. Tihanyban és. Bada­csonyban már. elkészültek'ez­zel a munkával, és a szezon kezdetére végeznek vele Ta­polcán, Hévízen és Balaton­györökön is. ‘ '■ A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában készítenek tűzoltáshoz szükséges tömlőket. Naponta több mint három kilométer csőkígyót sző a képen látható szö­vőgép. Trencsényi Zoltán felvétele Kö z é let Dr. Kcpeczi Béla művelődé­si miniszter vezetfe magyar küldöttség .tegnap • befejezte tárgyalásait dr. Hertha Firn- tierg tudomány- és kutatás­ügyi miniszterrel a kétoldalú tudományos együttműködés helyzetéről. A magyar küldött­ség tegnap hazaérkezett Auszt­riából. ) Néhány nappal ezelőtt Cegléden nagy sikerű bemu- í tatót rendezett a Budapesti és Pest megyei Gabonafor- j galmi és Malomipari Vállalat: az Országos Diabetikai % Intézettel, valamint a városi kórházzal és a tanáccsal '' közösen tájékoztatták a nagy számú érdeklődőt arról, Í miként használhatják egészségük megőrzésére'a malom- '/f ipar emberi fogyasztásra alkalmas termékeit. Sőt, a j szakemberek nemcsak beszéltek a búzacsíra, búzakorpa j fogyasztásának előnyéről, hanem a tudományos aíapos- £ Sággal összeállított receptek alapján helyben sütött ké- ' szítményekkel is megkínálták a jelenlevőket.

Next

/
Thumbnails
Contents