Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

1985. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK T<Mlhw Élni kell a jogszabályokkal A Pest megyei képviselőcso­port ülésén először dr. Cser­nek Gyula számolt be a Pest megyei Bíróság munkájáról, a jog alkalmazásáról Pest me­gyében. A többi között arról tájékoztatta a képviselőket, hogy tavaly mintegy 24 ezer polgári peres, s 32 ezer más üggyel foglalkoztak. Ez azt je­lenti, hogy évente — ha ügyenként körülbelül négy embert hallgatnak meg —.ak­kor kétszázezren fordulnak meg a bíróságon. Sajnos, so­kan vannak — mondotta a megyei bíróság elnöke —, akik sokszor adnak munkát a bí­ráknak. Példaként említette a házassági kötelékek felbontá­sát: külön folyik per a gyer­mekek elhelyezése, a bontóper, a vagyonközösség megszünte­tése ügyében. Ezt követi a végrehajtási eljárás, majd kezdődik elölről minden, mert rendszerint a pervesztes fél nem nyugszik az ítéletbe és valamilyen jogcímen támadja a döntéseket. Kivált a gyer­mekek elhelyezése miatt pe­reskednek végtelenségig az el­vált felek. A továbbiakban szólt a me­gyei bíróság elnöke az ügyek megoszlásáról. Mint hangoztat­ta, azok egyharmada büntető ügy, öt százalék munkaügyi té­ma, 3 százalék a gazdasági pe­rek száma és 60 százalék a polgári per —, vagyis a csa­ládjogi, a vagyoni témák szá­ma. Dr. Csernok Gyula felhívta arra a kedvezőtlen tendenciá­ra a figyelmet, hogy fél évti­zed alatt húsz százalékkal nőtt az ügyfélforgalom. Ez nagyobb az országos átlagnál, sőt, míg az országos átlag csökkenő ten­denciát jelez, a főváros közel­ségében, az agglomeráció sajá­tosságaiból adódóan Pest me­gye ebben is kedvezőtlenebb , helyzetben -van. Érdekes volt beszámolójának az a része, amelyben arra utalt, hogy a távoli megyékből Pest közel­ségébe költöző tíz-tizenötezer lakos évente az új életforma következtében, a kis közösség­ből a fővárosba kerülvén dől* gozni, nehezen tud megbirkóz- 1 ni az életmódváltással. Ebből is adódik számos életközösség felbomlása, italozás stb. Iden­titás zavar keletkezik. Amíg tíz évvel ezelőtt a polgári pe- i reken belül a házassági ügvek : aránya 19 százalék volt, jelen­leg 32 százalék! Más családjo­gi perek nagysága is emelkedő tendenciát mutat. Mindebből következik, mind Csernok Gyula, mind a fel­szólaló képviselők sürgetése: jobban, hatásosabban kell sík- raszállni a családvédelemért. A cél az legyen: jobban fon­tolják meg a házasulni szán­dékozók elhatározásukat, ne : döntsenek könnyelműen azzal ; a feltételezéssel: ha nem sike- ' rül, legfeljebb elválunk! A ] gyerekek fejlődése, egész élete . függvénye legtöbbször a csalá­dok szétválásának. Az egyen­jogúság a férfiakra is hatott • oly módon, hogy részt vesznek 1 a gyermeknevelésben, -gon- 1 dozásban, így a perek mérle- j gelésénél, kinél helyezzék el a , gyermekeket —, egyik fél sem , élvezhet előjogokat. j hogy a tanácsi felügyeleti munka jó, jogszabályoknak, a törvényességnek megfelelő. A decentralizálás meghozta a várt eredményt. Példaként említette az építéshatósági munka javulását, ma már sokkal kevesebb ez ügyben a panasz, ott intézik az állam­polgárok problémáját, ahol azt legjobban ismerik. Szólt a főügyész a megye gazdálkodási törvényességéről is. Utalt arra, hogy az állami vállalatoknál, ipari nagyüze­meknél a múltban sem volt gond, s mára sokat fejlődtek a mezőgazdasági nagyüzemek is. Különösen a termelőszövet­kezeti egyesülések óta mérhe­tő a nagy eredmény, megszi­lárdult az állampolgári fegye­lem a melléküzemágakban —, rend, törvényes munka folyik. Mindemellett megemlítette dr. Major Miklós, hogy a jelenle­gi szabadabb gazdálkodás, a a vállalati társulások, a szer­ződéses üzemek — minden bizonnyal rövid átmeneti idő­re —, felcsillantottak néhány spekuláns számára valamilyen hiú reményt —, de a jog esz­közeivel szárnyukat szegik a szerencse friss lovagjainak. Mások kárára élnek Sokat, jelentőségének meg­felelően beszélt a megyei fő­ügyész — majd a felszólaló képviselők is a munkakerülő életmódot elősegítő helyzetek­ről, arról, hogy meglehetősen nagy azoknak a száma, akik : könnyen s jól boldogulnak munka nélkül vagy kevés mun­kával. Ezek közül kerülnek ki leginkább a bűnözők is. vala­mint a súlyos alkoholisták. Olykor többet keresnek ügyes­kedéssel, spekulációval, mint azok, akik megfeszítve, tisztes­séges munkával szerzik ke­nyerüket. Jobban kell élni — mondották — a jog kínálta le­hetőségekkel, és munkára kell szorítani a más kárára élőskö­dőket, de ha a jelenlegi sza- < bályok kevesek, szükséges újakat alkotni: el kell érni, logy szocialista társadalmunk­ban mindenki csak munkával és csakis munkával boldogul­hasson. Beszámolt a megyei fő­ügyész a munkavédelmi hely­seiről is. Az ügyészség vizsgál­ta a könnyűipari vállalatok : ilyen irányú munkáját, s 26 termelőszövetkezetnél is ta­pasztalták; jelentősen javult a dolgozók munkavédelme, a balesetek megelőzéséért folyó harc. Nagy érdeklődést váltott ki a képviselők között mindaz, ami az ingatlanok kisajátítá­sáról hangzott el. Még olykor joggal kifogásolják az állam­polgárok, hogy hosszú ideig nem mentesítik ingatlanukat az építési tilalom alól, miköz­ben késik a kisajátítási eljá­rás is. A korábban tíz évről ugyan öt esztendőre mérsékel­ték az elhúzódási lehetőségek idejét, de még öt esztendő is próbára teszi az állampolgárok türelmét. Különösen rossz a hatása, hogy hajszála sem görbül annak, aki felelőtlenül rendel el építési tilalmat, és évek múltán derül ki: felesle­gesen várakoztatták az épít­tetni szándékozót. Még szigorúbban küzdeni Szó volt a tanácskozáson a bűnözés alakulásáról is, meg­állapították dr. Major Miklós tájékoztatása alapján: e téren is hátrányosabb helyzetben van Pest megye a fővárostól távolabbi megyékhez viszo­nyítva. Mint szerte a világon, hazánkban is a főváros, vala­mint környéke vonzza legin­kább a szerencselovagokat, a bűnözőket. Ennek a következ­ménye, hogy szaporodott a bűnesetek száma. Különösen a vagyon elleni és a társadalmi tulajdon elleni kártevés ma­gas, értékében Háromszorosa a tíz évvel korábbinak. Ugyanakkor elismeréssel szól­tak a megjelentek — mint ahogy a felsőbb szervek is el­ismerték —, a Pest megyei Bíróság és Ügyészség kiváló munkájáról, mind a törvé­nyesség betartásában, mind a felderített ügyek nagyságrend­jében példát mutatnak. Mégis az volt a megbeszélés végső megállapítása —, s ez­rei a gondolattal készülnek á képviselők az országgyűlés ta­vaszi ülésszakára is; társadal­munk védelmében, a tisztessé­ges dolgozók érdekében még szigorúbban, a jog minden le­hetőségét kihasználva kell küzdeni a munkakerülés, a nunkátlan életmód, az alkoho­lizmus és annak sajnos sok­szor egyenes következménye, a bűnözés ellen. Sági Ágnes Két minisztérium kapcsolata Az ipar és az ellátás Helyben intézik Szó volt a tanácskozáson a tulajdoni perekről is. Ezek száma is nőtt az utóbbi idő­ben. Ahogy vagyonosodnak az állampolgárok, megszaporod­nak az örökösödési perek. Rend és jogbiztonság van Magyarországon és Pest me­gyében, amit "bizonyít az is, hogy első fokon az ügyek nyolcvan százaléka jogerőre emelkedik, a húsz százalék fellebbezésnek pedig felét ere­deti formájában hagyja jóvá a másodfokú bíróság. Dr. Major Miklós is meg­erősítette dr. Csernok Gyula szavait, s az ügyészség gya­korlatából is azt a következ­tetést vonta le: magasabb színvonalú a régebbinél az igazságügyi munka. Hozzátet­te, sokat segített ebben az, Az ipari és belkereskedel­mi tárca, valamint a válla­latok kapcsolatáról tárgyaltak szerdán a két minisztérium vezetői az ipari minisztérium­ban. Megvitatták az ipar szerepét a lakossági ellátás­ban. A Méhes Lajos és Juhár Zoltán vezetésével folytatott megbeszéléseken megállapí­tották: a belkereskedelemben értékesített árumennyiség meghatározó része, több mint 80 százaléka a hazai ipartól származik, s feltehető, hogy az import mérséklődése miatt ez az arány még emelkedik Ezért a megrendelések telje­sítése közösen nagy feladatot ró az iparra. Az 1982. évi áruellátás ta­pasztalatait összegezve meg­állapították. hogy az állami ip3r 4.4 százalékkal növelte szállításait. A lakosság igé­nyeit a nehezebbé vált gaz­dasági hel^ze'ben is összessé­gében kielégítették. Javult az ellátás például tréningruhá­ból. harisnyafélékből, lakás- textíliából, szilárd fűtőanyag- tüzelésű kályhából, egyes mn- só^éptipusokból, centrifugá­ból. Az eddigi egyeztetések alán­ján az idei áruellátás is vár­hatóan kielégítő 'esz. E^ves tPrmékféle3s',ekből azonban választék hiányával kell szá­molni. A szerződéses kancsolatokat értékelve, megállapították hogy a szállítások ütemessége javult. A megbeszélésen foglalkoz­tak az ipar kereskedelmi te­vékenységével is. Az ií>ar köz­vetlen kiskereskedelmi szállí­tásai növekedtek, csaknem el­érik a nagykereskedelmi ér­tékesítés arányát, például a ruházati cikkeknél, de jelen­tősek a bútorkereskedelemben is. Elsők: Százhalombatta, Nagykáta, Tcpiógyrgye Társadalmi munka 836 millióért A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Szerdán délelőtt a megye­házán tartott ülésén a végre­hajtó bizottság — egyetértés­ben a többi meghirdető szer­vezettel és a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága elnökségével közös előterjesz­tésben — értékelte az 1982. évi településfejlesztést segítő tár­sadalmi verseny eredményeit és meghirdette e nemes célú vetélkedést 1983-ta is. A jó váhagyott napirendnek megfe lelően a testület megtárgyalta azt a jelentést, amely a me­gyei tanács vb testnevelési és sporthivatala tevékenységéről adott számot, majd egyéb ügyekkel foglalkozott. Jelentős fejlesztési forrásokat teremt az áldozatos összefogás Nagy hagyománya van ma mar a megyeuen a teiepules fejlesztést segítő társadalmi versenynek, amelyet évről ev- re a megyei tanacs vegrenajto bizottsága, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága elnöksége, a szakszervezetei; Pest megyei Tanácsa elnöksé­ge, a KISZ Pest megyei Bi­zottsága és a Magyar Vörös- kereszt Pest megyei vezetősé­ge együttesen hirdet meg. A vetélkedés tavalyi szakaszának értékelésekor a végrehajtó bi­zottság örömmel állapíthatta meg — és egyben köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részesei a sikernek —, hogy továbbra sincs hiány áldozat- készségben, a lakóhely iránti szeretetben, mert hiszen így jött létre az a 836 millió fo­rint, amelyet a társadalmi munka értéke tesz ki 1982-ben. Egy lakosra számítva ez 858 forint. Az egy lakosra vetített ősz- szeg természetesen átlag, azaz a kisdedek éppúgy szerepei­nek benne, mit azok az idős korúak, akik fizikai okokból már nem tudnak részt vállal­ni a társadalmi munkából. Ép­pen mert átlagról van szó — és ez nagy figyelmet kapott az ülésen —, hiba lenne elfeled­kezni a sokat tevőkről, vagy a semmit nem cselekvőkről, az­az, hogy a 858 forint mögött áldozatkész állampolgárok nagy tömege" áll, amint azok csoportja sem kicsiny, akik csupán szemlélői — de ugyan­akkor haszonélvezői — má­sok fáradozásának. A három kategóriában meg­hirdetett verseny legjobbjai a következők: Városok: első Százhalombat­ta, az egy lakosra jutó társa­dalmi munka 1217 forintos ér­tékével, második Nagykőrös (1143), harmadik Szentendre (1057); Nagyközségek: első Nagyká- ta (3052). második Veresegy­ház (2290), harmadik Biator- bágy (2184); Községek: első Tápiógyörgye (3562), második Szada (2875), harmadik Letlcés (2823). A helyezetteken kívül, kiemel­kedő teliesítménvük alapján a végrehajtó bizottság eijsm°”é- sét fejezte ki Gödöllő, Érd Verőcemaros, K°mence társa­dalmi szervezetéinek, lakossá­gának. A verseny helyezettjei Takarékosabb évet kezdtek — a kiírási feltételeknek meg­felelően — a fejlesztési alapba Kerülő, saját döntésük szenru felhasználható jutalomban ré­szesülnek. A jutalom öszege a városoknál — a helyezések sorrendjében — .1,5, 1,2, 1 millió foiint, a nagyközségek­nél 900, 800, 700 ezer, a köz ségeknél 800, 600, 500 ezer fo rint, összesen tehát nyolcmil­lió jutott többletként a kilenc településre, de bizonyos, min­den forintnak rövidesen meg lesz a helye. Elismerve, hogy érthetően a települések sok mindenben, így a társadalmi munka feltételei­ben is különböznek egymástól, a testületi ülésen szót kérők nagy figyelmet szenteltek azok nak az eltéréseknek, amelyek iárások, városok között ész­lelhetők. A városok esetében például, az egy lakosra szá­mított társadalmi munka érté ke szerint az első és az ufolsó helyen levőt több, mint két­szeres különbség választja el. A rangsor ennek alapián a kö­vetkező: Százhalombatta. Nagykőrös. Szentendre, Érd. Gödöllő. Vác. Cenléd, Dunake­szi. A járásoknál sem más a helvzet, itt is tetemesek az el­érések. amiknek— az objek­tív okok mellett — bizonyára vannak olyan eredői is, hogy az egyik helyen jól választják ki a társadalmi munka cél- iait, megfelelő a mozgósítás, kellő a szervezettség, míg a másik helyen e tényezők vala­melyike hiányzik. Ezt a ta­pasztalatot igazolja — hang­zott cl az ülésen — az egy-egy járáson belül észlelhető szem­beszökő eltérés a községek tel­jesítményei között. A járá­soknál egyébként ez a sorrend íz egy lakosra számított tár- ;adalmi munka értéke alap­én: váci. nagykátai, gödöllői, monóri, ráckevei, dabasi. bu­dai, ceglédi, szentendrei járás. Részletesen elemezte a vég- •■ehajtó bizottság a település­fejlesztést segítő társadalmi munka főbb irányait, s meg­győződhetett arról, e célok egybeesnek a leglényegesebb társadalmi igényekkel, megyei törekvésekkel. így például az Svodák fenntartásához, felújí- "ásához, fejlesztéséhez össze­sen 27.3 millió forint értékű "ársadalmi segítség kapcsoló­dott. s támogatás összege az íltalános iskolai tantermek kialakításánál 28 millió forint volt. A iárdaéo’téshez a me- "ve lakossága 52 millió forint értékű társadalmi munkát tett knzzá. A társadalom teremtette 1íven forrásokra idén is nagy szükség van — mondta ki a végrehajtó bizottság. ezért iqng-ra is meahirdeti — egyet­értésben a többi társadalmi szervezettel és mondatommal — a telenülésfp" 1 °sztést segítő versem't. A feltételek válto- ~iMn"ok, am!n* a legjobbak •»Marását szolgáló nvrt’crr'llió alap is az. A testület rn11 (i ipnOyp lnkyo-Anóf. fá- rrtnrf^vfffi n kö?ös törekvéseket, m^rt eynlr öns-yn m^vdeny­v'fy-k köznapjait teszi köny- nyebbé. A szabad idő hasznos eltöltésében növekvő fontossága van a sportnak Szigorú takarékossági intézkedéssel kezdték az évet a Magyar Selyemipari Vállalatnál; annak valamennyi, így a váci gyárá­ban Is: a termelés költségvetésének csökkentésével 80 millió forint megtakarítást kívánnak elérni. Felméréseik alapján a festékek és vegyszerek egy része olcsóbbal is helyettesíthető, a termék minőségének romlása nélkül. Az idén két termékük, a lakástextíliák és a nyakkendők megújítására készültek fel. Tervezik exportjuk mintegy 20 százalékos növelését a terme­lés mennyiségének növelése nélkül. Nyolc esztendeje, 1975-ben foglalkozott a megyei tanács ülése átfogóan a testnevelés és a sport állami irányításának helyzetével, feladataival. A végrehajtó bizottság természe­tesen gyakrabban tűzött napi­rendre az e tevékenységhez kapcsolódó témát, ám a mos­tani ülésen előterjesztett je­lentés mégis élénk érdeklődést váltott ki, hiszen — amint az elhangzott — lényegesen meg­változtak a környezeti feltéte­lek, mivel az ötnapos munka­hét általánossá válása megnö­velte a tömeges testedzés fon- tossságát. Némi képet ad a megye spuiüiiuzgaimanaii heiyzctei0í iieuany szamaoai. A ZaJ spoit- egyesuieiuen a tagok szama imune van az öz ezernek, az igazolt versenyzőké pedig iu,a ezer. Az egyesuleieKDen Sós szakosztály leveiienyKeaik, 2a megyei sportági szakszóveise;. irányítása, segítsége mellett. Ez a valóságnak persze csuk az egyik részterepe, hiszen csat­lakozik hozzá a tömegsport'se­regnyi eseménye, rendezve nye, a munkahelyi olimpia 45 ezer résztvevőjétől a falusi spartakiádok 63 ezer induló­ján át az Edzett ifjúságéri mozgalom 65 ézer hívéig. Szó sincs tehát arról — mu­tatott rá több felszólaló —, mintha a testnevelés, a tö­megsport nem lenne népszeiű hiányoznának azok, akik örö­müket lelik a mozgásban, még úgy is, ha annak nincs ver- senyjellege, csupán a felfris­sülést, a jobb közérzetet szol­gálja. Az elismerést érdemlő számok azonban nem fedhe­tik el a gondokat — és egy ben teendőket — jelző tapasz­talatokat. mint amilyen pél dául a területi különbségek megléte mind a tárgyi feltéte­lek, mind a sportmozgalom tömegbefolyása tekintetében továbbá a nők viszonylag ala­csony aránya a tömegsport­rendezvények résztvevői kö­zött, az egyesületi nevelőmun­ka gyengesége több helyen, s így tovább. A megyében — állapította .lieg a vegienajtó bizottság — a legutóbbi evekben )Cjluíiött a testnevelés es a sport taná­csi irányítású. Fokozott fi­gyelmei eruemelnek ugyanak­kor a kiseoó települések, va­lamint az aggiomeiácios öve­zet községei, meit ezeken a helye.-ten — részben a bejá­rók magas aránya is szerepet játszik ebben — még nincs mindenütt szilárd talaja, befo­lyása a tömegsportnak. Ered­ményesen formálódik a sport- irányitás és a művelődési szaktei ület együttműködése, amit egyebek mellett a szabad- idő-kózpontok sportcélú to­vábbfejlesztése, városi játszó­terek, sportudvarok közös ki­alakítása bizonyít. Érdekes módon azonban a verseny- sport esetében e két szakterü­let tevékenységében már sok az átfedés, amint a várhatónál kisebb kamatokkal járt eddig az egységes megyei utánpót­lásnevelési koncepciók érvé­nyesítése is. A testület a jelentést elfo­gadva, a határozati részben ki­mondotta: szükség van a me­gye testnevelési és sportmoz­galma távlati, tizenöt évre szóló fejlesztési koncepciója kidolgozásának. Ugyancsak ■szükségesnek tartja, hogy a helyi tanácsok rendszeresen 'ekintsék át területükön a mortmozgalom helvzetét, ak- 'uális feladatait. Változatlanul megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az iskolai test­nevelésre és a lakossági töme­ges testedzés feilesztésóre. Ja­vasolja. hogy az atlétikai, a 'abdarúgó, a torna és az úszó megyei szakszövetségek az év folyamán vizsgálják felül az e snortá<?akra kiadott országos irányelvek végreha Kásának megyei tapasztalatait, s a ta- nasztalatok összegzése, vala­mint a feladatok tisztázása ér­dekében szakáganként rendez­zenek megyei aktívaértekezle­tet. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents