Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
fh Törvényes rend van a megyében A parlament összejövetele előtt Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Az országgyűlés tisztségviselőinek, ál- landó bizottsági elnökeinek és a megyei képviselőcsoportok vezetőinek szerdán — a Parlamentben tartott — ülésén a március 24-re összehívott tavaszi ülésszak előkészítésével foglalkoztak. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a tanácskozáson — amelyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, és Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály- vezetője is — tájékoztatást adott a parlament plénuma elé kerülő témákról, az ülésszak előtti képviselői teendőkről. Az ülésszak napirendjén szerepel az Elnöki Tanácsnak, valamint a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója működésükről. Ezt követően dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese ismertette a jogalkalma- _ zási tapasztalatokról szóló országgyűlési' beszámolók főbb gondolatait, majd képviselői kérdésekre, észrevételekre válaszoltak. Értekezett a Pest megyei képviselők csoportja S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, az ország- gyűlési képviselők Pest megyei csoportja vezetőjének kezdeményezésére ugyancsak tegnap ült össze a Pest megyei képviselők csoportja, a Pest megyei Bíróság székházéban, hogy felkészüljön az országgyűlés tavaszi ülésszakára. A képviselőcsoport tanácskozásán Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára elnökölt. A megbeszélésen jelen volt Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvézetője, dr. Bartha Miklós, a Pest megyei Tanács vb-titkára. A testület előtt dr. Csernok Gyula, a Pest megyei Bíróság elnöke és dr. Major Miklós, a Pest megyei főügyész adott tájékoztatót a két intézmény tevékenységéről. Ezt követően S. Hegedűs László tájékoztatta a megjelenteket a parlament soronlevő ülésszakának előkészítésé- ről. Végezetül az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja elfogadta az előterjesztett javaslatot 1983. évi tennivalóiról. (A tanácskozásról lapunk harmadik oldalán számolunk be.) \ ELKÉPZELHETŐ E sztendők óta hol föllángolva, hol elcsitulva, de áll a vita azon, elképzelhető-e a társadalmi juttatásoknak a mainál igazságosabb — a család jövedelmi helyzetéhez jobban igazodó — módja. A szakemberek egyik része amellett voksol, hogy igen, a másik része a nem indokoltságát bizonygatja, maga az ügy azonban, akér csak az elvek tisztázásáig is, nem jutott előbbre. Miről van szó? Például arról, egy-egy munkahelyen mindenki azonosan — jövedelmétől függetlenül — jogosult a kedvezményes üdültetésre, az üzemi étkeztetésre s így tovább. Az érv persze adott: a munkahely általában a munkavállalóknak kínálja a szociális juttatások bizonyos körét, nem tehető tehát olyan különbség, hogy a főosztály- vezető fizessen többet ugyanazért az üzemi ebédért, amelynél a betanított munkás, a takarítónő kevesebb forint fejében is az igénybe vevők közé kerül. Folytatva: elképzelhető-e a jövedelem nagyságához illeszkedő családi pótlék, a jelenleginél sokkal prog- resszívebb térítési rendszer a gyermekintézményekben, a szülők keresetével egyenes összefüggésben álló tandíj esetleg már a középfokú oktatásban is, a felsőfokú képzésben azonban mindenképpen? Nem kizárólag a társadalmi igazságosság érvényesítése sürgeti elvek és gyakorlat tisztázását, bár az ilyen okok miatti feszültségek növekedése tagadhatatlan. Sürgeti a helyzet elemző, megfontolt áttekintését az is, hogy meredeken emelkednek a közös pénztárból, azaz a költségvetésből fedezett ilyen természetű kiadások, s ezzel az emelkedéssel már- már nem tud lépést tartani a források — a termelésben létrehozott új érték — bővülése. Egy évtized alatt a megyében például meg kétszereződött az egy óvodás gyermekre vetített költség- vetési kiadások összege, túlhaladva most már a kilencezer forinton, azaz a havi hétszázötvenen. S ez csak egy tétel, ráadásul nem is a legmagasabbak közül való, hiszen a felsőfokú oktatásban az egy — nappali tagozatos — hallgatóra jutó. költségvetési ráfordítás havonta majdnem ötezer, igen, nincs tévedés, ötezer forint. Ezeknek az adatoknak az ismeretében már talán nem hat vélt és valódi, de egyaránt ‘ megcsontosodott igazságok káromlásának, ha megfogalmazzuk a kérdést: valóban összefér igazságérzetünkkel, kevésbé az erkölcsiek terepére, tekintve, a célszerűséggel, a létező, hosszú ideje változatlan, jóval korábbi társadalmi-gazdasági állapotokat tükröző támogatási, hozzáférhetőségi, térítési gyakorlat? Zavarba hozza az embert a tényeknek, tényezőknek az a magas hegye, amely érveket és ellenérveket sűrít az elképzelhető, az el nem képzelhető mellett és azzal szemben, s a zavar oka az, hogy e képletes hegy szinte áttekinthetetlen, mivel rövid idő alatt átalakul. Mert — egyetlen apró példázattal élve — miféle igazságosság lenne az, ha a kiemelkedően dolgozó szakmunkás a hivatalosan könnyen kimutatható keresete alapján sokkal többet fizetne gyermekei óvodai költségeihez hozzájárulásként,. mint a nála kétszer vagy többször többet kereső — de ez a kereset hivatalosan meg nem fogható — pincér, fodrász, orvos, gépkocsiszerelő ... ?! Vajon valóban — mert papíron így van! — a laboratóriumi, a röntgenszakorvos keresete lenne a nagyobb — mivel azt a veszélyességi pótlék is növeli —, s nem kollégájáé a szülészeten, nőgyógyászaton ? Azaz előbbieknél tudni lehetne, mennyit kell kérni az étkeztetéshez való hozzájárulásként, óm mi lenne jogos az utóbbiak esetében? F élreértése lenne mondandónknak, ha az olvasó úgy gondolná, azt állítjuk, nem képzelhető el a mainál igazságosabb szociálpolitikai gyakorlat. Nem csupán elképzelhető, hanem egyenesen elengedhetett en, ám — s meggyőződésünk szerint itt rejlik a lényeg — ez nem választható el a társadalom átfogó jövedelmi viszonyainak ellentmondásaitól, el nem fogadható, de létező, a tényleges teljesítményekhez csupán lazán vagy még úgy sem kapcsolódó bevételi — javadalmazási — különbségeitől. Nem lehet célszerűbben differenciálni a szociálpolitikában, ha magában a bér- és jövedelempolitikában sincs lényeges differenciálás! Attól, hogy valamiről hosszú-hosszú időn át elképzelhetőként, illetve el nem képzelhetőként zajlanak a viták, még tanodtatnyit sem mozdul előbbre az ügy, nem kerül közelebb a megoldás. A viták kellenek, de kérdés, a részek külön-külön megragadása nem feledteti-e el a lényeget, az egészt? Elképzelhető, sőt... tapasztalható. Mészáros Ottó Brigádok az ISG-ben Több vállalás Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár termékeinek korszerűségét, keresettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nyugati piacokon is szép számmal találnak azokra vevőt. Ebből kiindulva döntöttek úgy: a maguk módján hozzá járulnak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, s nem utolsó sorban a vállalat tervfeladatainak túlteljesítéséhez is. Éppen ezért fogalmazta meg a gyár kollektívá ja, a szocialista brigádok azt a munkaverseny-felajánlást, melynek célja nem kevesebb, mint az árbevételi terv túlteljesítése húszmillió forinttal. Ezt vállalták, miközben tőkés exporttervüket, s annak jövedelmezőségét a tavalyi szinten akarják teljesíteni, tartani. A kollektíva vállalásainak sorában szerepel az is, hogy a drága, nyugati importból származó alkatrészeket hazaival helyettesítik, Illetve takarékos- kodnak az anyaggal, mely újabb húszmilliót hozhat. Az anyagokból — az úgynevezett egyszázalékos, fajlagos anyag- megtakarítással — tizenhárommilliót szándékoznak összespórolni. Az energiaköltségekből is vállalásuknak megfelelően lefaragnak 1,2 százalékot, s számításuk szerint ez 1,2 millió forintot jelent majd. A minőség is kellő hangsúlyt kapott a sokrétű vállalásban. A kollektíván múlik, hogy a gyártásközi, úgynevezett mun- kaselejtet úgy csökkentsék, hogy az egymilliót hozzon a közös kasszába. A munka- szervezés, az élőmunkával való hatékonyabb gazdálkodás is része a közös vállalásnak, s arra számítanak, hogy ily módon a veszteségidőket tíz százalékkal csökkenthetik. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYEI TANÁCS LÁPJA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A J XXVII. ÉVFOLYAM, 5S. SZÄM Ára: 1,40 forint 1933. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Mat 3. oldal: Társadalmi munka 836 millióért 4. oldal: Túl az alma mater falain Vita a jövő nemzedékéért 7. oldal: Legjobbak a megyében A játék irányítói legyenek 8. oldal: Hazai fékhengerrugó Rögzíti az olaj mennyiségét Szállítás előtt a pékáru Tizennégy környékbeli szaküzlctbe szállít friss pékárut a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat dabasi üzeme. A kenyér, a pizzatészta és a levelestészta mellett innen kerül a családok asztalára a friss péksütemény is. Trjncsényi Zoltán (elvétele A mezőgazdaság a tavaszi munkák előtt Javuló gépalkatrész-ellátás A termeléshez szükséges anyagok, gépek és az alkatrészek döntő többsége a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők rendelkezésére áll, várhatóan zavartalanul kezdődhetnek a tavaszi munkák, amelyekkel az elmúlt évinél is nagyobb termelést kell megalapozni — erről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a MÉM-ben. Az előirányzat szerint a mezőgazdaság egy-két százalékkal növeli a termelést, az élelmiszeripar pedig két százalékkal. Az előrelépést az elmúlt évi magas teljesítéshez viszonyították, ennélfogva a termelőknek nem lesz könnyű dolguk. Ráadásul nemcsak mennyiségileg kell fokozni az árukibocsátást, hanem a költségek csökkentéséért is többet kell tenniük, lévén hogy a nemzetközi mércével mérve is kimagasló hozamokat esetenként még magas anyag-, energia- és élőmunka-felhasználással érték el. A takarékosságon nem azt kell érteni — hangsúlyozta —, hogy valamiféle átlagolás alapján mindenütt csökkentik a beszerzéseExportkosár Taksonyból két, vásárlásokat, hanem az anyagok hasznosulására kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani, például azzal, hogy az optimális adagokat adják a növényeknek és az állatállománynak., A tavalyinál több gép és alkatrész áll a termelők rendelkezésére. összesen 13,5 milliárd forint értékű gépet akarnak az idén beszerezni az üzemek, s ennek nincs akadálya. Különösen fontos, hogy miután elérkezett a gabonatermelés fejlesztésének második üteme —, amikor is méginkább az intenzív technológia kerül előtérbe —, kellő számú kombájn érkezik az aratásig. Ugyanúgy nagyobb a traktorkínálat, és várhatóan a választék is jobban igazodik a kereslethez. A győri Rába gyár öt termelési rendszerrel kötött szerződést; ennek alapján nemcsak a gépeket biztosítják, hanem magas színvonalú műszaki szolgáltatást is ígérnek, amihez hozzátartozik a garanciális szerviz és az alkatrészellátás. A közepes géposztályba sorolt traktorparkot, a keresett szovjet gyártmányú MTZ-ket csehszlovák Zetor gépek egészítik ki. Az alkatrészellátásban lassú javulás várható, és az, hogy kevesebb lesz a hiányzó cseredarabok miatt a gépállás. Az Agrotek egész sor cikk, alkatrész gyártását szervezte meg, közöttük nagyszámú külföldi típusét. Az idén a hazai gyárak és mellettük a kisiparosok is méginkább bekapcsolódnak az alkatrészek előállításába. A cikkeik egy- harmada az import gépekhez tartozik, a gyártás értéke meghaladja a két és fél milliárd forintot. A külföldi gépszállítókkal kötött alkatrész-szerződések a tavalyinál valamivel jobb ellátást ígérnek. A vegyszerek közül hozzávetőleg 100 ezer tonnával több műtrágyát hoznak forgalomba, és kiegyensúlyozott lesz a növény- védőszer-ellátás is; konvertibilis importból például 2,5 milliárd forint értékű vegyszert hoznak be a kényes, nagy hozamú növények óvására. A miniszterhelyettes kitért arra. hogy a gazdaságok túlteljesítették az őszi gabona vetési előiánvzatát, ugyanakkor a tavasszal földbe kerülő kukorica termelőterületét a tervezetthez képest visszafogták. Amennyiben sikerülne a szá- lastakarmíny-termelésre fenntartott területekből a kukorica javára valamennyit átengedni — ezt, a hozamok fokozásával érhetnék el a termelők —, úgy a kukorica vetési előirányzatát is teljesíteni lehetne. Benke Valéria a Xil. kerületben A taksonyi Háziipari Szövetkezetben évente 2 millió forint értékben készítenek kosarakat, amelynek jelentős részét tőkés exportra szállítják. Képünkön: Witzing Ferenc bedolgozó ruhás-, illetve fáskosarakat készít. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán a főváros XII. kerületébe látogatott. A vendéget Jas- só Mihály, a kerületi párt- bizottság első titkára és Mátrai Rezső, a városrész tanácselnöke fogadta a pártbizottság székházában. A program a budapesti tanítóképző főiskolán folytatódott; Békési Lajos főigazgató és Szőnyei Tibor párttitkár a fővárosi tanítóképzés eredmé nyélről, gondjairól, valamint a főiskola pártszervezetének munkájáról számolt be a vendégnek. Ezt követően a politikai bizottság tagja megtekintette a főiskolát. Benke Valéria délután aktívaértekezleten találkozott a kerületben működő tudományos intézetek pártszervezeteinek titkáraival, propagandistákkal, a felsőoktatási intézmények marxista tanszékeinek oktatóival, és időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta őket. ■ KöTélet* Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Berlinbe utazott. Kíséretében van Radios Katalin, a KB osztályvezető- helyettese és Peisch Sándor, a KB munkatársa.
