Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
xMűap 1983. MÁRCIUS 9., SZERDA OGITANÁCSOK Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes nőt — A kedvezmények a gyermek hatéves koráig illetik meg az anyát # A terhes nő vagy az anya alkalmazását, tekintettel e körülményre, megtagadni nem szabad. Sajnos ezt a jogszabályt sok munkáltató helytelenül alkal- > mázzá, a terhes 90k, illetve a kisgyermekes anyák rovására. Panaszolta egyik olvasónk, hogy adminisztratív munkakörben meghirdetett állásra jelentkezett; a felvételnél minden szép simán ment, de valahogy elszólta magát, hogy 4 hónapos terhes. Ettől kezdve nehezebben mentek a dolgok és végül írásban értesítették, hogy nem alkalmazzák. Bár olvasónknak nincs rá bizonyítéka, de teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy terhes állapota miatt nem vették fel. Bármilyen jó is legyen egy jogszabály, annyit ér, ameny- hyit abból megvalósítanak. A vállalatoknál a munkaerő-alkalmazási politikát a szociálpolitikával, a munkajoggal is összhangban kell alkalmazni. Valóban, ma már nem lehet megállapítani, hogy miért nem alkalmazták olvasónkat, de nem vitás, hogy terhessége is okot szolgáltathatott. Ezt azonban a munkáltató nem fogja beismerni, mert az ok lenne az illető elbocsátására is. Jó azonban, ha ezzel a kérdéssel kicsit részletesebben foglalkozunk, a terhes nő vagy anya alkalmazását ugyanis e körülményekre tekintettel megtagadni nem szabad. Olvasónknak mi azt tanácsoltuk, hogy adjon be panaszt a vállalat igazgatójához. Ilyen panasz esetén a vállalat igazgatója körültekintően és alaposan köteles megvizsgálni a felvétel elmaradásának körülményeit. A jogszabály azt is előírja, hogy az alkalmazásnál á terhes nőt és a kisgyermekes anyát azonos feltételek esetén, előnyben kell részesíteni. Ezzel kapcsolatban egy másik olvasónk azt a kérdést vetette fel; • Kit kell kisgyerekes anyának tekinteni? Az egységes és helyes jog- alkalmazói gyakorlat kialakításánál azt kell irányadónak tekinteni, hogy a dolgozó nők védelmét biztosító jogszabályaink egyebek között azt a célt szolgálják, hogy a terhes nők és a kisgyermekes anyák állapotuk, illetve anyai hivatásuk miatt a munkaviszony létesítése és fenntartása szempontjából ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe más dolgozó nőkkel, illetve a férfiakkal szemben. A munkajogi és a társadalombiztosítási jogszabályokban az anyáknak biztosított kedvezmények a gyermek életkorához igazodnak, de a gondozással és felügyelettel járó nagyobb problémák rendszerint a gyermek hatéves koráig jelentkeznek. Ez azzal is összefügg, hogy a gyermek általában hatéves korától válik alkalmassá az általános iskolai oktatásban való részvételre is. Mindezekre figyelemmel, kisgyermekes anyának azt az anyát kell tekinteni, aki hat éven aluli gyermeket, illetve olyan hatodik életévét betöltött gyermeket nevel, gondoz, aki kellő iskolaérettség hiánya miatt az általános iskolai oktatásban még nem vehet részt. Az azonos feltételek meghatározását ugyancsak az eltérő jogértelmezés teszi indokolttá. Az egységes értelmezés hiánya ugyanis gyakran azt eredményezi, hogy , á női egyenjogúságot biztosító jogi szabályokat sok esetben — és elsősorban a terhes nők és a A maszeknak megéri? A RENDELETEK, jogszabályok nem hoztak megnyugtató megoldást; hiába írták elő, hogy az üzletek nyitva tartásuk egész ideje alatt kötelesek az általuk forgalmazott betétdíjas palackokat visszaváltani — a boltosok gyakran önkényeskednek. Van, ahol arra hivatkoznak, hogy tőlük sem szállítják el a palackokat, nincs hol raktározniuk, van, ahol semmire sem hivatkoznak, csak egyszerűen megtagadják bizonyos napokon vagy bizonyos órákban a visszaváltást. Ha a parancs nem elég, jöjjön az érdekeltség. Jött is. Az érintett minisztériumok kidolgoztak egy bonyolult rendszert, amelynek lényege, hogy kétféle palackárat alkalmaznak. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik magukat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó restellkedve jelenik meg az üres üvegekkel, és a boltos vagy gyakorolja a visszaváltás kegyét, vagy nem. Ismerek azonban néhány kereskedőt, akik kellemetlenség, teketóriázás, adminisztrálgatás helyett készséggel, mi több, örömmel és azonnali készpénzfizetéssel fogadják az üres üvegekkel érkezőket. Minél több üveget rak ki a kuncsaft a hosszú pultra, annál nagyobb megbecsülésnek örvend. Hozzák is ezekhez a kereskedőkhöz szatyorral, rekesszel, autóval a sörös-, a kólás-, az ásványvizes-, a befőttes-, a lekváros-, az uborkás-, a pálinkás-, meg a ki tudja, milyen üvegeket Kecskemétre és Budapestre. Mert ebben a két városban — de lehet, hogy időközben már másutt is — váltottak ki magánkereskedői engedélyt üvegvisszaváltásra. Hogy miért üzlet a maszeknak, és miért nem az állami vagy a szövetkezeti boltnak az üvegvisszaváltás, annak egyszerű a nyitja. Míg az alkalmazottak a többi bevétellel együtt a betétdíjakat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszájába, addig a masfcek természetesen saját jövedelemként könyvelhet el minden harminc fillért. Nem kell belőle apparátust, irodistákat eltartania — csak magát, meg a családját. Mivel az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az ország egész lakosságát hátrányosan érinti, megkérdeztük a Belkereskedelmi Minisztériumban: maszekosítha- tó-e ez a szakma. Megtudtuk, hogy elvileg semmi akadálya a dolognak, csak legyen elég vállalkozó, és találjon valamennyi megfelelő üzlethelyiséget. Ez utóbbi azonban már a helyi tanácsokon múlik. Ahol ugyanis nem támogatják kellő intenzitással a vállalkozót, ott aligha fog megfelelően forgalmas, kocsiparkolásra is alkalmas útvonalon földszinti üzlethelyiséghez jutni. Márpedig erre az üzletágra pincehelyiség nem alkalmas: sem a fogyasztók, sem a boltos, sem az üvegek elszállítói nem hajlandók lépcsőt járni: HA TEHAT a vállalkozókedv és a helyiséggazdálkodás úgy akarja, akkor az ország számos településén létesülhetnek olyan üvegvisszaváltó helyek, ahol minden korlátozás, kellemetlenkedés nélkül, szíves-örömest fogadják és veszik át terhűnket, a betétdíjas palackokat. Gál Zsuzsa kisgyermekes anyák esetében —, a munkáltatók körében még mindig fellelhető elmaradott szemlélet miatt figyelmen kívül hagyják. Ennek az a nyilvánvaló magyarázata, hogy a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat a munkajog egyéb szabályai — az eltérő adottságokat figyelembe véve —, kedvezményekben részesítik, ezzel egyenlítve ki a köztük és más dolgozók között fennálló egyenlőtlenséget. Az idézett rendelkezés másokkal szemben csak „azonos feltételek” esetén biztosítja az előnyben részesítést a terhes nő, illetve a kisgyermekes anya számára. A gyakorlat eligazítást igényel abban a kérdésben, milyen körre terjednek ki azok a munkafeltételek, amelyeknek azonossága esetén az előnyben részesítés az érintett nők javára kötelező. A helyes felfogás szerint az alkalmazás során számba vehető minden lényeges és jogszerű feltétel ebbe a körbe tartozik. Külön hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató jogszerűen csak olyan munkahelyen ragaszkodhat egyes munkaköröknek férfiakkal való betöltéséhez, ahol a munka természete vagy a munkakörülmények a nők foglalkoztatását kizárják. Ehhez képest tehát a vállalat a nála jelentkező terhes nőnek vagy kisgyermekes anyának az alkalmazásnál előnyben való részesítése elől általában nem zárkózhat el azon az alapon, hogy a munkakört férfival kívánja betölteni. K. M.-né olvasónkat, akit azért utasítottak el, mert a nők aránya a vállalatnál magas és azt a munkahelyet férfival kívánják betölteni. Olvasónknak azt a tanácsot adjuk, a fentiek ismeretében, — és erre munkaügyi elvi határozat is van —, hogy az elutasításba ne nyugodjon bele, ő szintén a munkáltató szerv vezetőjéhez forduljon panasz- szal. Dr. M. J. Az egészség védelmében A február 14-i Magyar Közlönyben találhatják meg az érdeklődők az egészségügyi miniszter rendeletét o dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról. Ennek lényege, hogy a munkáltatók megfelelő védőkenőccsel, ipari kéztisztító szerrel és bőrápoló készítménnyel kötelesek ellátni dolgozókat, ha azok munkakörükben, munkahelyükön bőrkárosító hatásnak vannak kitéve. A bőrvédő készítményt a vállalatok térítésmentesen biztosítják és fontos szabály az is, hogy ezt a juttatást pénzben megváltani nem lehet. Védőkenőcsöt, illetőleg védőbevonatot kell biztosítani a dolgozóknak, ha a bőrkárosító hatás megelőzésére a munka jellege miatt védőkesztyű nem használható, illetve ha a dolgozó fényártalmat okozó munka anyagokkal érintkezik. Ipari kéztisztító szert kell adni ott, ahol a dolgozó bőrét szappanos, melegvizes mosással csak nehezen, vagy egyáltalán el nem távolítható szennyeződés éri. Tíz NAP I Rendeletéiből! Vizek partján-HORGÁSZBOTTAL Ha virrad, halra virrad ■f/ itt a tavasz! Joggal állíthatjuk, hiszen a hétvégi viha- | ros szelek enyhe levegőt tereltek a vizek fölé. Megtört í a jég ott is, ahol eddig keményen tartotta magát. Épp | ideje volt — mondják a szakemberek, hiszen a befagyott ^ kis tavak szellőztetéséről nagyon nehéz volt már gondos- <! kodni. A vékony jégre rámenni, léket vágni nem lehe- ^ tett, maradt a part széli sávok feltördelése, csáklyázása. | Reméljük, hogy ezt legalább mindenütt megtették, eddig $ legalábbis sehonnan nem kaptunk hírt halpusztulás- | ról. Ez az a fajta eseménytelenség, amelynek minden á horgász örül. Az üzletek működési engedélyéről és a szakmai üzletkörökről szóló 12/1978. (VII. 1.) Bk.M. számú rendelet módosításáról, a 2/1983. (111. 3.) Bk.M. számú rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 8. sz.). A magasabb összegű családi pótlékra jogosító tartós betegség és súlyos fogyatékosság minősítéséről, valamint a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges igazolásról a 3/1983. március 3-án megjelent Magyar Közlöny tartalmazza az egészségügyi miniszter rendeletét. A Balaton üdülő körzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 4/1983. (III. 3.) ÉVM szám alatt rendeletet adott ki, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 8. számában jelent meg. A kivitelező építőipar fizikai dolgozóinak bérfizetési napjairól a 2/1983. ÉVM. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 3. sz.). A közületi gépjárművek 1983. évi üzemanyag-felhasználásának korlátozásáról a 2/1983. (II. 16.) KPM. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 3 sz.). Hogyan is kezdjük? — kérdezik most maguktól, egymástól sokan, akik télen szögre akasztották a horgászfelszerelést. Hogy hol is kezdjék, arra egyszerűbb a válasz: ott, ahol sok a korán ébredő keszegféle. A rablóhalakat ugyanis a hónap végéig még tilalom védi, a ponty ha talán nem is vermelt el az idén igazán, még ritkán eszik. Szóval — hogyan? Azt természetesnek feltételezzük, hogy a téli karbantartást mindenki elvégezte. (Még az is, aki a meleg vizeket járta.) Nem mindegy azonban, milyen zsinór, milyen horog kerül a szerelékre. Most még igazán nincs értelme 20— 25-ösnél vastagabb damilt használni, s a horog se legyen nagyobb a 10—12-es számúnál. Hogy úszózva vagy feneke- zőkészséggel, önetetővel horgászunk-e, azt a helyismeretünkben bízva döntsük el. Csaliként a csonti, a trágyagiliszta, s a minél apróbb szemű tésztafélék, esetleg a mirelit csemege kukorica jöhet számításba. Válogathatnak Viszonylag zártnak mondható a Rákosmenti Horgász Egyesület is, amely tagjai válogathatnak tavakban, hogy pontyra, amurra, csukára, süllőre, balin- ra, compóra vagy keszegfélékre „vadásznak’’-e a dányi tóban? Tavaly 144 felnőtt és 57 ifjúsági horgász tartozott a tagjaik közé. Az idén a szigorúbb ellenőrzést és a tó környékének még hatékonyabb tisztántartását tartják a legfontosabb feladatuknak. Vannak jó tapasztalataik, amelyek alapot adnak ehhez, mind több önzetlen társadalmi munkásra számítanak. ősszel 2 ezer 500 kilogramm pontyot és 500 kilogramm vegyes halat telepítettek a vizükbe. Számvetések Álprogram helyett hasznos elfoglaltság Nemcsak a nyugdíjasok érdeke Az alaposan megérdemelt pihenés időszaka — mondják a nyugdíjas állapotra. Valóban így van. Egyik legvonzóbb vonása talán az, hogy az ember kiszabadul az idő fogságából. Nem kell többé a percekkel hadakoznia, jut idő mindenre. A baj csak akkor kezdődik, ha elfogynak a tennivalók. Elfoglaltságot mindig lehet keresni. Nagyon sok azonban a szellemi-fizikai erejével még teljesen rendelkező nyugdíjas, akit nem elégítenek ki iaz álprogramok. Szeretné képességeit hasznosítani, jó néhány esetben nem is anyagi meggondolásból. A több évtized alatt szerzett szakmai, mozgalmi és élettapasztalatok nem mennek nyugdíjba. Nemzedékek találkozója A nyugdíjasok társadalmi munkában való foglalkoztatása nem az érintettek magánügye, népgazdasági, munkaerőgazdálkodási szempontból is jelentős. Itt vállalhat fontos közvetítő szerepet a Hazafias Népfront. A népi ülnökök között szép számmal találhatók nyugdíjasok. Sok esetben pedagógusokat kérnek fel erre a tisztségre. akik ezzel összefüggésben eredményesen kapcsolódnak be az ifjúsági nevelés munkájába. Az idősek tapasztalatainak hasznosítása érdekében követendő példa lehet a Csongrád megyei népfrontkezdeményezés. Itt úgynevezett nemzedékek találkozóját rendeznek. ahol az iskolákban az osztályfőnöki órákon, úttörőfoglalkozásokon idős munkásembereket, köztiszteletben álló veteránokat látnak vendégül. Átadják tapasztalataikat A nyugdíjasok tapasztalatait, megszerzett szaktudását a fiatalok jól hasznosíthatnák. A Szovjetunióban remekül bevált a tanítómester mozgalom, melynek keretében nyugdíjas emberek társadalmi munkában vállalják néhány szakmabéli fiatal oktatását, patronálá- sát. Számos helyen, mint például Esztergomban is, az idős tanácstagok vállalták, hogy fiatalabb kollégáikat felkészítik, átadják tapasztalataikat. Országszerte tapasztalható, hogy a lakóhelyszépítés leglelkesebb aktivistái az időskorúak. Pest megyében 20 ezer környezetvédelmi őrt tartanak számon, ebből háromezer nyugdíjas. Nemcsak az üzemekben, a mezőgazdaságban is hasznosíthatók az idős emberek tapasztalatai. Vas megyében népfronttalálkozókra hívtak ösz- sze nyugdíjas tsz-elnököket, akik bőséges anyagot szolgáltattak utódaiknak és a meghívott krónikaíróknak is. Sok olyan idős ember van, aki képes arra, hogy önmaga és családja ellátásán kívül mások gondjain is könnyítsen. Általános tapasztalat, hogy az idős, elesett ember még aktív kortársától szívesebben fogad el segítséget. Jó néhány helyen az országban önkéntes kis szociálpolitikai társulások szerveződtek idős emberekből. Felderítették hol él támogatásra, segítségre szoruló hasonló korú ember, s beosztották a tennivalókat. Nógrád megyében idős asszonyok a gyesen lévő kismamák segítségére siettek. Naponta egy-két órára vállalták a gyermekek felügyeletét, megbeszélés szerint. Ezalatt a kismamák bevásárolhattak, elintézhettél ügyeiket, tanfolyamokra járhattak. Munkaközvetítő Mint ismeretes, több városban megszervezték a nyugdí jasok munkaközvetítő irodáját Itt azokat az idős embereke fogadják, akik valamilyet munkát vállalnának nyugdíjul kiegészítésére. Ám vannal olyan esetek, amikor nem e; a cél. A nyugdíjasok egy rész< szakismereteit, tapasztalatai szeretné átadni, hasznosítani akármilyen formában. Ez pedig olyan erő, amely nek az eddigieknél jobb ki használása nemcsak a nyugdí jasok érdeke. Németh Szilvia Sok egyesületben — az alapszabályban foglaltaktól függően — ezekben a hetekben tartják vagy tartották a köz-, illetve küldöttgyűléseket. Máshol csak vezetőségi üléseken kerültek terítékre az aktuális kérdések. Mindenesetre sehol nem árt számvetést készíteni az esetleges létszámváltozásról, a fogási esélyekről, a fegyelmi helyzetről. Nem árt áttekinteni a horgászrendet sem: az idő szükségessé tehet változásokat. Drágábban A farkasdi tavon működő Monori ÁG HE tagjai például döntöttek a (saját) területi jé- gyeik árának emeléséről, az évente kifogható mennyiségről. Változás az is, hogy csökkent az egy-egy egyesületi tag által fogadható vendégek száma. (Napijegy kiadás náluk nincs.) Rendcsinálás Ha a hogyan kezdjük kérdést a közösség nevében és érdekében tesszük fel, akkor a Rákosmenti HE elhatározását is tekinthetjük követendőnek. Most, hogy eltűnt a hó, felszá- radóban a sár, hozzá lehet kezdeni a vízparti — sajnos nagyon sok — szemét, hulladék összegyűjtéséhez, a közös tanyák kitakarításához, felújításához, a megrongálódott építmények kijavításához. Mindehhez nem kell sok pénz, csak néhány tettrekész, ügyes kezű sporttárs. Ilyenkor meg lehet tervezni az egész évi programot is. Persze nemcsak a munkára, hanem a közös kirándulásokra, rendezvényekre is gondolva. Egy-egy ilyen összejövetel gyakran több hasznot hoz, mint két-három megbeszélés, értekezlet. Ifjúsági verseny Az ifjúsági horgászok napjai sem telnek már eseménytelenül: megkezdődtek az országos versenysorozat egyesületi selejtezői. A kiküldött tesztlapok térjedelmesek ugyan, de a jól felkészült fiatal horgász számára nem megfejthe- tetlenek. Az ifjúsági, illetve a versenyfelelősöknek emlékeztetőül: a megyei elődöntőre nevezettek listáját április 15- ig kel megküldeni a megyei IB címére. Esélyek Tavaly változó tapasztalatéba* szereztünk a — holdállás alakján készült szólunáris táblázat előrejelzéseiről. Bebizonyosodott, hogy még sokféle körülmény egyezése szükséges a valóra válásukhoz. Figyeljük tovább együtt! A táb!ázat*ada- tai ma és holnap jó, utána 17- ig igen jó fogást ígérnek. Furucz Zoltán Vereszki János
