Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

1983. MÁRCIUS 9., SZERDA 3 *%rer g Kylm< ap Dr. Ráfi Miklós kinevezése A Minisztertanács dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhelyet­tesét 1983. március 15-i hatály­ul e tisztségéből felmentet­te és egyidejűleg a Miniszter­tanács titkárságának vezető­jévé kinevezte. Váltatják a pufferszerepet is Egyre fogyatkozó munkáskezek Ü I Üdülő­szövetkezetek E gy bizonyos kor után csaknem mindenkinek vágya, hogy legyen nya­ralója. Ha talpalatnyi is, de az övé, ahová nem ér el a benzingőzös város zaja, forgataga. Bár egyre több embernek teljesül ez a kí­vánsága, azért jó néhányan vannak még azok, akik szolid anyagi helyzetüknél fogva otthon töltik szabad­ságukat, mivel nem jut­hatnak minden évben vál­lalati vagy szakszervezeti beutalóhoz. A szerény jövedelműek álmát váltja valóra az a nagyszerű kezdeményezés, ami öt évvel ezelőtt a Vas megyei Bükfürdőről indult el, ahol elsőként hozták létre az. üdülőszövetkeze­tet. Tagjai, az örökös üdü­lési jog megvásárlásával, résztulajdonosai a felépí­tett és a jövőben elkészülő szállodarendszerű üdülők­nek. Vagyis — a lakások nagyságától függően — mintegy 70—90 ezer forint befizetésével évente 28 na­pon át az övéké az össz­komfortos egy-másfél szo­bás lakrész, a közös helyi­ségek használatával. E résztulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, ha éppen nem veszik igénybe, kiad­hatják a Cooptouriston át. Az üdülőszövetkezet ön­fenntartó, tehát az jdegen- ,forgalomból ... származó pénzből fedezi a közös költségeket, beleértve a fel­újítást, a fejlesztést is. A lakosságnak kedvező lehe­tőséget kínáló vállalkozási forma felkeltette az érdek­lődést, s ma már országos üdülőszövetkezeti hálózat kialakulásáról beszélhe­tünk. A közeljövőben megala­kul az üdülőszövetkezetek országos társulása, a fővá­rosban már megnyílt a szervező iroda. Egyik ötlet a másikat követi. Mód' nyílik például arra is, hogy a közös tulaj­donú üdülőkben a le nem kötött napokon vállalatok is bérelhetnek lakásokat, így több dolgozót tudnak majd üdültetni. Jó gondo­lat az is, hogy az országos hálózat létrehozásával — amely egyben 15 ezer csa­lád résztulajdonosságát je­lenti — megvalósítható lesz a szövetkezeti tagok csere­üdültetése. Tervezik, hogy majd a COOP-HOTE L láncba is bekapcsolják az üdülőszövetkezeteket, ezzel tovább szélesedik a válasz­tási lehetőség. H. A. Sokszor érdekeink ellen cselekszünk. Ami erre kény­szerít minket, az a népgazdaság mindenkori helyzete — hangzott cl a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat pilisi hizlaldájában, amikor a gazdasági vezetőkkel találkoztunk. Nem mentegetőzésként mond­ták, hiszen nem szorulnak magyarázkodásra, munkájuk, eredményeik tiszteletet parancsolnak. Csupán indokként említették, megfogalmazva, miből is fakad különleges helyzetük. Amit ők — szakmai kifejezést használva — puffelszerepként emlegetnek. Érthetőbben: legfontosabb feladatuk a piacon a ke­reslet-kínálat hullámvölgyeinek kiegyenlítése, s mindezt az állattartók — kis- és nagyüzemek — érdekeinek el­sődlegességét elfogadva. Kényszerű lépések A hizlalda a negyvenes években épült, a sertések nagyfalkás és kifutórendszerű tartására. Több gazda után 1971-ben a PENOMAH örököl­te. — Tavaly zártuk talán az üzem történetében a legjobb évet — kezdi beszélgetésünket Polinger Ferenc igazgató. — Hadd tegyem mindjárt hozzá: ez csak egyrészt — nem kis­mértékben — múlt rajtunk, másrészt a gazdasági helyzet is olyan volt idehaza és a vi­lágpiacon, hogy szinte minden összejött a sikerhez. Hogy csak néhány adatot említsek: mint­egy harminc százalékkal több malacot vettünk át, s csaknem ugyanennyivel túlteljesítettük exporttervünket. S van még egy mérőszám, amely jól jel­zi eredményünket, ez pedig az úgynevezett ráhizlalt súly, amely hatvan százalékkal volt több az előzetesen vártnál. S mindezt úgy értés; el, hogy nem sokkal az évkezdés után már tudták: 1982-ben min­denképpen legalább 12 száza­lékkal növelniük kell a ter­melékenységet. Kellett — hangsúlyozzák, s magyarázat­ként Visnya József főmérnök mindjárt sorolja is: — Tavaly álltunk át az öt­napos munkahétre, s ez a vál­tozás — folyamatos üzem lé­vén — nem ment zökkenők néiícüí.'Emellett minden erőfe­szítésünk ellenére sem tudtuk megállítani a létszám további csökkenését. A malacok meg csak érkeztek, telt ház volt az ólakban. Lépnünk kellett. Az egyik legfontosabb változás az. hogy korszerűsítettük a hizla­lás technológiáját, s az etetők zsákos töltése helyett bevezet­tük a gépi szállítást. Ezzel munkaerőt takarítottunk meg, s nagymértékben könnyíthetük ezt a nehéz fizikai munkát. Borsodból toborozták Beszélgetésünk során rend­re visszatért egy téma, amely a pilisieknek a legnagyobb fejtörést okozza. Kevés a dol­gos kéz, egyre fogynak az öre­gek, a fiatalabbak meg nem szívesen jönnek. Hogy miért? Mindjárt az első helyre kíván­kozik, hogy nem túlságosan magasak náluk a keresetek, bár a legjobbak 5—6 ezer fo­rintot is hazavisznek havonta, a többség azonban jó, ha 4 ez­ret. A környéken meg nem egy gazdálkodó akad. aki en­nél többet is tud fizetni. így nagy a csábítás. Szorult hely­zetükön tavaly a vállalat bér- preferenciákkal igyekezett se­gíteni, de ez is csak tüneti Fehér blúzok sorozatban A budapesti központú Népruházaü Szövetkezet erdőkertes! részlegében szovjet megrendelésre készülnek különféle alap­anyagokból, divatos női ruhaneműk. Képünkön: Hegyes Pétcr- né az egyik legkedveltebb terméket, a fehér női blúzt varrja a Textima gépen. Veress Jenő felvétele kezelés. Mos{ százhetvenhat az összlétszám, s nemrég Borsod megyéből sikerült 15 új mun­kást toborozniuk; azóta a fris­siben kialakított, minden igényt kielégítő, munkásszállá­son laknak. Lakatos József Izsófalváról jött: — Kell a pénz. A Borsodi Vegyi Kombinátban dolgoztam, de nem fizettek meg rende­sen. Két kisgyermekem van, az asszony meg gyermekgon­dozási segélyen, számít hát minden forint. Itt nem sokat költők, szinte az egész kere­setemet hazaadom. Ügy ter­veztem. egy ideig még mara­dok, ám ahogy a többiektől tudom, lesz aki hamarosan odébbáll. • A közérzetről szólva Laka­tos József nem említette, de Gér László üzemvezető el­mondta, hogy az idegenek nem könnyen illeszkedtek be a hiz­lalda régi, összekovácsoló- dott, hibáiban és erényeiben összecsiszolódott közösségébe. A pilisiek közül eleinte néhá­nyan ferde szemmel néztek a jövevényekre, mígnem az új dolgozók többsége bizonyítot­ta: komolyan veszi a munkát. Nem mindegyik — tegyük hozzá rögtön, akadt is emiatt elég gondja Duchaj Sándor gyakornoknak, akit a munkás- szállón lakók ügyeinek intézé­sével bíztak meg. A hizlalda törzsgárdái ának erős, megbízható magját a pártalapszervezet tagjai alkot­ják. Alapvető erkölcsi köteles­ségüknek tartják a példamuta­tást, de ennél többre is vállal­koznak: aktivitásukkal igye­keznek lendíteni a kollektíva ügyein, s nem is eredményte­lenül. Berkesi Károlyné titkár­hoz gyakran tér be egy-egy párttag észrevételeivel, javas­lataival. Merényi Károly fer­tőtlenítő, meg a többiek nem járnak csukott szemmel az ólak között. A hizlaldában különösen büszkék arra, hogy a kis kö­zösségben erős összekötő ka­pocsként dolgoznak a szocia­lista brigádok. A hat kollektí­va közül egy sem akadt, ame­lyik tavaly ne kapott volna magas elismerést a vállalattól. Meg is érdemelték, mert egye­bek között mintegy 120 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek Pilisen a tariács új ügyfélszolgálati irodájának kialakításán, valamint a gyer­mekintézmények karbantartá­sán. A legeredményesebben ed­dig a Bódi István vezette Egyetértés brigád dolgozott. A tizenkét tagú közösségben szi­gorú elvek érvényesülnek. Aki nem dolgozik rendesen, hamar veheti a kalapját. . Nagyobb önállóság Ebben az esztendőben — ed­digi tevékenységük elismerése­ként — már a PENOMAH-tól kapott nagyobb önállósággal gazdálkodik a pilisi hizlalda. Ennek' egyik legfőbb előnye, hogy a .jövőben szabadon dönt­hetnek a felvásárlás szervezé­séről, s egy sof apróbb kér­désben sem kell központi dön­tésre várniuk. Ezek jó alapot adhatnak a vezetés elképzelé­seinek megvalósításához. A tavalyi sikereken felbuzdulva ugyanis most arra számítanak, hogy — tonnában mérve — tíz százalékkal több sertést adnak a vágóhídaknak. s a rá­hizlalt súlyt is ennyivel telje­sítik túl, csakúgy, mint az élő­állatexportot. Ám ennek alap­vető feltétele — ahogyan azt Polinger Ferenc megfogalmaz­ta —, hogy valamennyi veze­tő, a párt- és szakszervezeti bizalmiakat is beleértve, nap­rakész tájékozottsággal ren­delkezzen. s ha kell. azonnal beavatkozhassanak, megszün­tetve a szervezet esetleges görcseit. Polinger Ferenc évekkel ez­előtt függetlenített pártmun­kásként dolgozott a budai iá-: rásban. Akkor szerzett tapasz­talatait — bár közben mun­kahelye változott, s feladata most szigorúan gazdasági, fe­lelőssége egyszemélyi — az új területen, a hizlaldában is jól tudja hasznosítani. Vezetési stílusa a kor következményei­hez igazodik: elfogadva a de­mokrácia elvét, döntéseiben támaszkodik munkatársainak véleményére is. nem kerülve ki az úgynevezett kis ügyek intézését, sőt az esetleges vitá­kat sem. Ki vonhatja kétségbe ennek politikai hasznát is? Furucz Zoltán Segített a Mechanikai Művek Nincs veszteséges egység DUNAKANYAR Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet — olvasható a váci irodaház be­járatánál a cégtáblán. A sza­vak sorrendje nem véletlen: tavalyi gazdálkodása alapján a megye legjobbjai között számontartott közösség mun­kájában a szolgáltatásokat tartja elsődlegesnek, s ezért kiemelt figyelmet fordít a há­lózatfejlesztésre. Jelenleg 125 részlegük működik Vácott és a járásban, valamint Dunake­szin. Elsősorban olyan szak­mákban állnak a lakosság rendelkezésére, amelyek ha­gyományosnak számítanak. Fodrászra, cipészre, szabóra mindig szükség lesz, de hiába a biztos jövő ajánlata, a fia­talok inkább olyan pályát vá­lasztanak, ahol gyorsan és le­hetőleg sokat lehet keresni. Az idén hosszú idő után először sikerült cipésztanulót találni. Akad is emiatt gondja bőven a szövetkezetnek. Bár mint Bányavári Péterné elnök el­mondta, amióta üzleteik 96 százalékában bevezették az önelszámolást, nincs vesztesé­ges egység. Tavaly a szolgál­tatásokkal mintegy 14,7" millió forintra tettek szert, s a „ge- binben" dolgozók sem jártak rosszul. A szövetkezettől fel­szerelést kapnak, többen he­lyiséget is, s az árbevétellel maguk gazdálkodnak. Ebből fizetik a különböző kiadáso­kat, s a fennmaradó nyere­ségből az átalánydíjat. Min­denkinek érdeke tehát a for­galom növelése, s az, hogy minél takarékosabban dolgoz­zon. Az elmúlt esztendőben — mint az elnöktől megtudtuk —, több iparos jelentkezett ná­luk, hogy helyiségük van, csak az induláshoz szükséges szer­számokkal, berendezésekkel segítsenek nekik. Mivel a szö­vetkezetben támogatják ezeket a kezdeményezéseket, 1982- ben ilyen feltételekkel össze­sen tíz részleget nyitottak meg. Hogy miért nem a teljes önállóságot választják a fod­rászok, kozmetikusok, szabók? Ennek több oka van. Az egyik talán az, hogy a kezdéshez szükséges pénz hiányzik, de bizonyára csábítólag hat az is, hogy a szövetkezetben sok tá­mogatást és kedvezményt kap­hatnak. Nagyon népszerű pél­dául az üdülés, tavaly összei sen száznyolcvanán töltötték szabadságukat a szövetkezet Balaton-parti üdülőjében, s más helyeken. A tagság elégedett a sződ- ligeti transzformátorgyártó üzem munkájával is. A kü­lönböző, kis tételekben ren­delt trafók mellett az elmúlt év nagy sikerének tartják, hogy az importkorlátozás el­lenére összesen húsz darab, ed­dig külföldről vásárolt úgyne­vezett hullámzárat gyártottak. E különleges szerkezet, ame­lyet csak náluk készí:anek, lehetőséget teremt arra, <iogy az elektromos elosztóállomá­sok dolgozói a nagyfeszültsé­gű távvezetékeket felhasznál­va teremtsenek egymással te­lefonösszeköttetést. Az ered­ményességben nagy szerepe volt a Mechanikai Műveknek is, hiszen alig néhány hónap alatt megszervezték az addig tőkés piacokról vásárolt — egyébként alig egy-kétezer fo­rint értékű —, alkatrész gyár­tását, s időre le is szállítot­ták a sződligetieknek. A szövetkezet — erejéhez mérten —, az elmúlt években több kisebb-nagyobb beruhá­zással gyarapította szolgálta­tórészlegeinek számát. Hogy csak néhányat említsünk: Vá­cott, a deákvári városrészben FORFA-elemekbőI szolgálta­tóházat építettek, a Széchenyi utcában pedig saját erőből, mintegy 1,7 millió forintos költséggel üzletet nyitottak. A Földváry téren sajátos helyzet alakult ki: a városi tanácstól bérelnek helyiséget. Szintén hamar népszerűvé vált Dunakeszin és Vácrátó- ton az új kozmetikai részleg. Tavaly összesen tizenkét egységet nyitottak meg, s ha az építők tartják szavukat, akkor néhány hét múlva e dunakesziek is birtokba vehe­tik az új szolgáltatóházat. Fő­tan Luca székéhez hasonlóan készül az ottani hasonló léte­sítmény. Annak idején még az azóta felszámolt Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kezdte a kivitelezést, az­tán többen folytattak, majd abbahagyták. A befejezés már valószínűleg a Fóti Építőipari és Szolgáltató Kisszövetkezet­re vár. TAVALY a két esztendővel ezelőttihez képest 16 százalék­kal növelték árbevételüket, s így mintegy 11,2 millió forin­tos nyereséggel zárták az évet. A siker eredményeként tavaly 8,7 százalékos volt a bérfejlesztés, s rövidesen kifi­zetik az egy havi bérnek meg­felelő nyereségrészesedést is. f. a TeEekiigyek gypísati, oltson Bevált a földmérői névjegyzék Húsz-huszonöt évvel ez­előtt a telek még bizony nem volt olyan „sláger­cikk”, mint manapság. Ak­koriban, ha valaki hivata­losan cs pontosan kívánta megismerni birodalma ha­tárait, a munkaközösségek­ben dolgozó földmérőkhöz fordulhatott. lévén azon­ban a földmérés állami mo­nopólium, az ilyen felada­tokat a kormány, a taná­csok és a földhivatalok ha­táskörébe utalta. Hónapokba telt Ugyanakkor örömteli folya­mat indult meg: mind többre tellett, egyre többen tudtak és akartak üdülőtelket vásárolni. Szűkebb pátriánkban, Pest megyében jócskán fokozta a keresletet a betelepülők hfida — a néhány éve szorgalma­zott magánerős-építkezés pe­dig felgyorsította ezt a folya­matot. Amelyben az üröm: a hivatalok egyre kevésbé tud­ták követni az igényeket. A tanácsi .felügyelőség után 1967-ben alakultak meg a já­rási földhivatalok, ahol egy év alatt a lakosság kérésére (megyénkben összesen) 600 ezer forint összegben mértek földet. Tavaly már 6,5 millió forintnál jártak — az igények azonban alaposan felülmúlták még ezt is. A hivatali appará­tus létszáma pedig nem vál­tozott. El nem fogadható, de érthető tehát, hogy miért nőtt az ügyintézés ideje a földhi­vatalokban az előírt 90 napról — hat-nyolc hónapra. Érdekes, hogy hiába emel­kedtek a telekárak a csillagos égig, hiába vonták be a mun­kába a legforgalmasabb üdü­lőterületeken — budai járás, Szentendre, Vác, Gödöllő — a Kartográfiai Vállalat szak­embereit, a megrendelők egy­re szaporodó száma miatt ezt a kellemetlenül hosszú határ­időt csak nem tudták szőkébb­re szabni. Több ezer telektu­lajdonos joggal zúgolódott — egészen tavalyig. Harminc nap alatt Az 1980-ban született új földmérési jogszabály és az ezt követő szabályzatok ugyanis már előrevetítették an­nak lehetőségét, hogy a jobb ügyintézési formák igazodja­nak az állandóan változó, ne­hezen felmérhető kereslethez. Erre annál inkább is szükség volt, mert a csillagászati te­lekárak a földmérőktől is mi­nőségileg más, az eddigieknél sokkal pontosabb, gondosabb munkát követeltek. A telek­határ kitűzését, a telek meg­osztását, az épületek feltünte­tését vagy a zártkertek üdülő­telkekké alakítását néha az elavult, régi térképek is hát­ráltatták. A Pest megyei Földhivatal 1981-ben az elsők között kap­ta meg az engedélyt földmé­rői névjegyzék összeállítására. Sokrétű szervező munka után az év végére készült el a szabályzat, majd 44 engedélyt adtak ki a megyében arra, hogy a hivatal mellett a te­lektulajdonosok most már közvetlenül is megkereshessék a névjegyzékben szereplő szakembereket. Tavaly már kereken száz földmérő 2610 megrendelésnek tett elegét, körülbelül kétmillió forint ér­tékben, s ami a legfontosabb: majdnem minden esetben egy hónapon belül. Bartos Ferenc — a megyei földhivatal osztályvezetője — szerint lehet, hogy az új sza­bályzat még bürokratikus egy kicsit, ám amellett, hogy tö­rekednek az egyszerűsítésére, nagy figyelmet kívánnak for­dítani arra, hogy ne a papir, a végzettség, hanem valóban a szaktudás alapján bővítsék a listát. S ha lehet, eseten­ként környékbeli, a területet jól ismerő szakembereket ta­láljanak. A névjegyzéket megküldték a helyi tanácsoknak, ahol azt kifüggesztik, s pirossal alá­húzzák a környékbeli földmé­rő nevét. A megrendelő által kiválasztott szakembernek egy hónapon belül kell elkészül­nie a munkával, mégpedig a hivatal által meghatározott áron. Egy telekmegosztás ára például 900 forint. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy nem kel! tartani a mérnökök túl­zott meggazdagodásától, s a hivatali ellenőrzés Liztosítéka munkájuk minőségének is. Ta­valy hét esetben érkezett pa­nasz a megyei földhivatalhoz, ebből kettő megalapozott volt, de egy sem eredt rosszindu­latból: túlszámlázás, nem for­dult elő. A leendő' vagy már telektulajdonosok természete­sen továbbra is fordulhatnak a földhivatalokhoz, ám ott egyhónapos határidőn belül sürgősségi felárat számolnak. Nem azért, mert egy személy áll a hivatallal szemben, ha­nem mert a földmérőknek immár olyan feladatokkal is meg kell birkózniök, melyek egy kormányprogram részei: például az egységes nyilván­tartás, a földhasználat és az érték meghatározása vagy az országos földvédelem. Lehet választani A tavalyi tapasztalatok alapján, ma már tény; bevált az új forma. A fejlesztés, a minél nagyobb rugalmasság érdekében azonban az illeté­kesek további lépéseket tesz­nek. így például keresik mód­ját annak, hogy a csoportos magánerős építkezéseknél, ho­gyan segíthetik a névjegyzék­ben szereplő földmérők a ta­nácsok munkáját. Kolossá Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents