Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM 1983. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP Magyar.—Kubai Barátság Tsz Akik megcsapolják a gázvezetéket Módszer ea kéltségek csökkentésére Mostanában egyre nagyobb keletje van vagy inkább vol­na a legolcsóbbnak látszó gáz­energiának. Azok örülhetnek neki elsősorban, akik a táv­vezetéken jövő gázt megcsa- poitathatják. Összgazdasági irányzat is, hogy a gázolaj, illetve a villamos energia he­lyett ezt, a ma még olcsóbb tüzelőanyagot használja kis és nagy fogyasztó egyaránt. Ilyen tekintetben persze van­nak szerencsések, s vannak, akiknek messzebbről kell el­vezetniük a gázt a felhaszná­lás helyére. Szárítás nélkül Igaz, hogy a bevezetés nem olcsó dolog, bonyolultabb s drágább, mint a villany, de megéri. Ilyen lehetősége adó­dott néhány éve a túrái Gal- gamenti Magyar—Kubai Ba­rátság Termelőszövetkezetnek is, amely két éve néhány úgy­nevezett nagy fogyasztóját kö­tötte rá. — Valóban kétéves tapasz­talatunk van a földgáz hasz­nosításában, ám egyelőre csak a terményszárító üzemel vele — mondja Diós Csaba, a gaz­daság energetikusa. — E két­évi üzemelés alapján azonban még nehéz lenne összehason­lítást adni arra, hogy mennyi a megtakarítás. Hadd mondjak két számot: 1981-ben mi 277 ezer köbméter, 1982-ben 90 ezer köbméter gázt fogyasz­tottunk. Ezekből például azt is következtethetné a mezőgaz­dasághoz alig értő, hogy meg­takarítást értünk el, pedig csupán arról van szó, hogy ta­valy sokkal kevesebb terményt kellett szárítanunk az őszi idényben. — Míg tavaly a napraforgó is, a kukorica is szinte olyan száraz volt, hogy a tárolás előtt alig igényelt kezelést, egy évvel korábban a nyáron le­takarított gabonát is szárítani kellett, azért is volt olyan nagy a fogyasztás. h műhelyek is Az eset példázhatja, hogy a mezőgazdaságban roppant ne­héz megtervezni, előrekalku­lálni nemcsak azt, hogy mond­juk, egy-egy jó vetőágyat hány menetben lesznek képések el­készíteni, de még a viszony­lag egyszerűbbnek tűnő szárí­tás költségeit, illetve energia- költségeit is nehéz előre tud­ni. A tsz-ben egyébként most vezetik a gázt a kertészeti te­lepre, majd a Haraszti-tele- pükre, ahol gépműhelyek és a szakosított tehenészeti telepen hasznosítják. Haladnak tehát afelé, hogy az évi 200 tonna olaj egy részét kiszorítsák, csökkentsék a felhasználás arányát. Érdemes persze még vissza­térni, éspedig a villamos ener­gia kapcsán, a szárítógépek­hez. Ahogy Diós Csaba el­mondotta, tavalyelőtt, amikor már gázzal fűtötték a szárítót, mintegy 170 ezer kilowattórá­val kevesebb energiát használ­tak fel, s ennek mintegy 70 százalékát a gáz révén taka­rították meg. S ha már a villamos ener­giánál tartunk: a Haraszti-te­lepen fázisjavító kondenzá­torokat építettek be két éve, ezek szakszerű használatával ugyancsak javul a fogyasztás. Csakhogy erre a rendszerre eddig csupán a tehénistálló hálózatát kötötték rá, most pedig kiterjesztik a telep egé­szére, például a műhelyek fo­gyasztóira is. — Mennyit költenek évente a különféle energiákra? — Nem kis tétel, de erre megint azt mondhatom, hogy az energiahordozók árának emelkedésén kívül ez attól is függ, hogy éppen milyen a művelt talajok nedvessége, az / utak állapota, a termények be­takarításkori nedvessége. Évenként mintegy 15 millió forintot költünk energiára, er­re az évre már beterveztünk 16 millió forintot, ennek elle­nére nem szeretnénk a tizen­ötöt túllépni. Ez az év min­denesetre jól kezdődött: arra gondolok, hogy kevesebbet kell fűteni, a műhelyekben, az irodákban és az állattartó te­lepen is. Jói kezdődött — Milyen új vonása lesz energia-] elhasználásuknak a közeljövőben? — A legnagyobb előbbrelé- pést a szántóföldi gépek és a szállítójárművek üzemelteté­sénél tervezünk. Egyebek kö­zött olyan ifiódszert dolgozunk ki a gépüzemeltetőkkel együtt, amely nemcsak a gépkezelő­ket, hanem az egyes főágaza­tok, ágazatok irányítóit is ar­ra sarkallja, hogy minél ki­sebb költséggel oldják meg a feladataikat. F. I. Kelendő es szájzuhany Hamar népszerű lett a péce- li Lignifer Ipari Szövetkezet­ben gyártott, annak idején lapunkban is bemutatott száj- zuhany, amely a fürdőszobai tusolóra szerelve használható. A kis eszköz nemcsak tisztít­ja a szájüreget, serkenti a vérkeringést is. Az OMKER, az Orvosi Mű­szerkereskedelmi Vállalat de­cember elején kezdte meg az árusítását, s úgy, hogy szinte kizárólag saját üzleteiben for­galmazta, január végéig vala­mivel több mint negyvenezret értékesített. Az isaszegiek ter­méke iránt már van külföldi érdeklődés is. Az ifjúság művelődéséért Kern áldozat a többletmunka Az 1981—82-es tanévre Az ifjúság művelődéséért címmel hirdetett pályázatot a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya. A pályázat eredmé­nyét decemberben hozták nyilvánosságra, s akkor érte­sültem róla, hogy a vácszent- lászlói általános iskola és a művelődési ház eredményes munkáját tízezer forinttal ju­talmazták. Azonnal szerettem volna írni az eseményről, de a versengésben részt vevők lebeszéltek szándékomról, mondván: az új tanévben to­vább folytatják az akciót, szá­mukra nem ért véget a pályá­zat. Most tehát, az önként vállalt második szakasz köze­pén időszerűnek tartottam az érdeklődést. Dr. Várkonyi Borbála iskolaigazgató indo­kolta meg az iskola és a köz- művelődési intézmények kö­zötti jó kapcsolat társadalmi szükségességét. Közös akciók — Az iskola egyrészt meg­alapozza a közművelődés mun­káját azzal, hogy olyan fiata­lokat képez, akikben szilár­dan kiformálódnak mindazok az értékek, készségek és ké­pességek, amelyek kellően fel­készítik őket arra, hogy alko­tó tevékenységet végezhesse­nek. Hogy közéleti feladatai­kat elláthassák, egyéni életü­ket kiegyensúlyozottá tehessék, általános és szakmai művelt­ségük kiegészítésére folyama­tosan önképzéssel képesek le­gyenek. De az iskola az, amely a tanulás évei alatt megismerteti tanulóival a köz- művelődési intézmények kul­turális szolgáltatásait, kifor­málja az ezekhez kapcsolódó szokásrendszert, és a művelő­dési alkalmak tudatos felhasz­nálására nevel. Fotósok, modellezők Faragó Erzsébet művelődési- ház-igazgató a munkatervek, közös akcióprogramok soka­ságát teszi elém, mintegy iga­zolva, hogyan próbálták az iskolaigazgatónő által megfo­galmazott igazságokat apró­pénzre váltani. Az anyagban lapozgatva a bőség zavarával küszködöm. Faragó Erzsébet a pályázatban kidolgozott mód­szer nyitottságát tartja leg­fontosabbnak, és azt, hogy a program megvalósításáért együtt dolgozott (a pedagógus és a népművelő, de segítettek a faluban élő más értelmisé­giek is. Csapongunk a megvalósult ötletek gazdag tárházában. Sánta Miklós vezeti a fotó­szakkört, melynek tagjai he­tenként kétszer is találkoznak. Kezdetben csak az iskolai ren­dezvényeket örökítették meg, ma afféle képes falukrónikát készítenek. Ott vannak min­denütt. A legnagyobb élményt és elismerést az adta számuk­ra, hogy a termelőszövetkezet elnöke reájuk bízta a kiváló termelőszövetkezeti cím átadá­sakor rendezett ünnepség do­kumentálását. A modellező­szakkör egyik legnagyobb vál­lalkozása, hogy a környék öreg, lebontásra ítélt házainak elkészítik a makettjét. — A gyerekek — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Várkonyi Borbála —, az általuk kedvelt játék keretében szereznek új ismereteket, de ugyanúgy ba­rátokat, segítőket is. Ezt a célt szolgálták a szakkörök által szervezett ‘ nyílt napok, amikor a tanulók a nyilvános­ságnak mutatták be munká­jukat, és így szereztek új szak­köri tagokat, elsősorban a szü­lők, rokonok köréből, A mo­dellezőszakkörnek ma már ti­zenegy felnőtt tagja van, de dolgoznak felnőttek a fotósok között is. Ez a nyitottság az élettel való kapcsolat erősödé­sét jelenti. Megváltozott falu Sánta Miklós, az iskola pá­lyaválasztási felelőse is új színt vitt egyáltalán nem köny- nyű feladatának az ellátásá­ba. — Szoros kapcsolatot épí­tettünk ki a helyi termelőszö­Szövetkezeti demokrácia A kisgyíílések javaslatai A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szervezeti és működési sajátosságai a szö­vetkezeti demokrácia intéz­ményrendszerében jutnak ki­fejezésre. Napjainkban ta­pasztalható, hogy egyre in­kább háttérbe szorulnak a for­mális elemek és erősödik, ki­domborodik a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntések­ben, az ellenőrzésekben; a testületi vezetés, a tulajdonosi szemlélet. A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben a közelmúlt­ban tizenhat kisgyűlésen is­merkedtek a munkahelyi kö­zösségek a szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásának eredmé­nyeivel és vitatták meg őszin­te légkörben, minden külső­ségtől mentesen a hiányossá­gokat, gondokat. Kartslí példák — Már az elmúlt években is tapasztaltuk ezeknek a munkahelyi megbeszéléseknek a kedvező hatását — mondta Kovács László termelőszövet­kezeti elnök. — Aki a trak­toron ül, a növénytermesztés­ben dolgozik, nehezebben szó­lal meg, ha nem közvetlen munkatársai között hallatja a hangját. Ügy érzik sokan, hogy az ünnepi jellegű kül­döttgyűléseken csak a hangu­latot rontanák, ha munkahe­lyi gondokról szólnának. Ahol milliós tételekről esik szó, ne­héz elgurult csavarokért ke­seregni. Ezért jó és a szövet­kezeti demokráciának élő, igazi fóruma a munkahelyi eszmecsere. — Itt mindenről és minden­kiről szó eshet és esik, s való­ban azok beszélik meg a gaz­dálkodásról szóló beszámoló anyagát, akik tevékeny része­sei annak. Nekik joguk van a gazdálkodás értekelésére, a dicséretre és bírálatra, joguk van a hiányosságokat meg­szüntető javaslatok, ötletek megfogalmazására és elmon­dására. Volt olyan beszélgetés, ame­lyen . a jövedelmek problémá­ja került előtérbe, a munka szerinti differenciálás és az ösztönzés jobb lehetőségei, a kezdeményező magatartás, a vállaikozási kedv bátorítására, elismerése: Jó volt látni és hallani a beszélgetéseken, hogy szövetkezetünkben a ta­gok és a választott vezetők egyre inkább a b'izalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgozhatnak, s ez a hangulat segítséget nyújt a gazdálkqdás szigorúbb feltéte­leiből adódó gondok leküzdé­séhez. vetkezettel, ahová rendszeres üzemlátogatásra vittük a gye­rekeket. Jártunk a gumi-, a forgácsoló-, a lakatos- és a tejüzemben, megkerestük az állattenyésztési telepeket. Azt akartuk megmutatni, hogy nemcsak a falunk képe válto­zott az új -lakóházak építésé­vel, de megváltozott az egy­kor lenézett, megvetett parasz­ti munka is.. Lapozom a pályamunkát, olvasom a terv végrehajtásá­ról adott információkat. Vác- szentlászlónak 1950 lakosa van. Apró falucska a gödöllői dombság egyik kis völgyében, A főváros légvo­nalban ugyan köze! van, de csak autóbusz és HÉV kombi­nációjával érhető el, s a menet­idő nyolcvan perc. A lakosság zöme ma is a paraszti életfor­mában él. Értük, elsősorban gyermekeikért vállalták a többletmunkát a vácszent- lászlói pályázók. Biztos alapon — Tudjuk, hogy az együtt működés csak akkor lehet eredményes, ha mindkét fél által figyelemmel kísért, ellen­őrzött és igényelt — mondja az iskolaigazgató. — Ezért vet­tük örömmel a pályázat kere­tében elkezdett közös munka folytatását. — Az 1982—83-as tanévre elkészítettük a művelődési ház ajánlását az iskolák részére — veszi át a szót Faragó Erzsé­bet, — Bővült a körünk. Sze­retnénk együtt dolgozni a zsámboki és a valkói iskolák­kal. A kezdeti eredmények biztatóak, a továbblépést segí­tik. F. M. Dolányi Sándor alapszerve­zeti párttitkár, személyzeti ve­zető a munkahelyi megbeszé­lések nagyobb részén jelen volt. Jegyzetfüzete sok javas­latot, ötletet tartalmaz, ame­lyek közül nyilván többet is megvitathak a küldöttértekez­leten. Azonosulás, felelősség — Nagyon jó — mondja —, hogy szövetkezetünk legkisebb egységeiben, ahol a termelő- munka, a gazdálkodás folyik, ahová emberek kötődnek mun­kájukkal, életükkel, nem ta­pasztalható semmiféle elbi- zonytalankodás, kiúttalanság. A szövetkezeti tagok azonosu­lása ,az agrártermelés szocia­lista rendjével, normáival és módszereivel megszilárdult. — Erről tanúskodnak az eredmények, ezt tanúsítja a fiatalok érdeklődésének élén­külése. A szövetkezetért érzett felelősségtudat megmutatko­zott abban is — érvel a párt­titkár —, ahogyan a tagok fo­gadták a tisztségviselők sze­mélyére tett javaslatokat, ugyanis a termelőszövetkezeti törvény értelmében ebben az évben újra kell választani a munkahelyi vezetőket, a tiszt­ségviselőket, s a küldötteket. — Az 1978-ban történt egye­sülés óta — ekkor egyesült a Bag, Hévízgyörk területén dol­gozó szövetkezet a kartali és vérségi szövetkezettel — az lesz az első teljes választási sorozat — folytatja a párttit­kár. — Az akkor megválasz­tottak 70 százaléka még ma is betölti tisztjét. Az eltávozot­tak zöme nyugdíjba ment, alig fordult elő munkahely­változtatás miatti személycse­re. A munkahelyi kollektívák megbeszélésein ismerték meg a jelölő bizottságnak a köz­gyűlési tisztségviselőkre vo­natkozó javaslatát is. — Az elmúlt négy esztendő erőfeszítései — emlékezik az elnök — szövetkezetünket anyagilag is megerősítették. Eredményeink bizonyítják, mint ahogy a közös cselekvést megfogalmazó munkahelyi ér­tekezletek is igazolták, hogy a szövetkezeti demokrácia nem parttalan bírálatot és döntés- képtelenséget, hanem a közös­séget érintő döntések együt­tes kiérlelését és végrehajtá­sát jelenti. Szigorú rend — Ma már egyre nyilván­valóbb, hogy a demokrácia nem rendetlenség, hanem olyan szigorú rend, amely sza­badságélményt is nyújt. Ilyen demokrácia megteremtésén munkálkodtunk, mert meg­győződésünk: termelés, v közér­zet és gazdatudatból fakadó demokratizmus egymástól el­választhatatlan fogalmak, s csak együtt hozhatnak tartós sikert. Fercsik Mihály Megtérülés Évről évre nagyobb hozam Borjúnevelő és fedett szín Két éve már annak, hogy a Gödöllői Tangazdaság nagy­gombosi tejtermelő kerületé­nek teljes rekonstrukciója be­fejeződött, legutóbb az 1100 tehénférőhelyes istállóhoz a kétszázas borjúnevelőt építet­ték meg. Az itt folyó munka jelentőségére utal, hogy a te­lepnek külön tmk-részlege van, a tömegtakarmányok tá­rolására tizenötezer tonna be­fogadásé falközi silót, az ezer­ötszáz tonna széna tárolására pedig fedett színt építettek. A beruházás — legalábbis tejben — kezdi éreztetni ha­tását, hiszen az Amerikából hozott holstein-friz és a ma- gyartarka-állomány HF-ke- resztezésű része már jól ter­mel. A tangazdaságban 1977- ben még csupán 3 ezer 58 liter volt az éves fejési átlag, tavaly viszont egy tehén átlagosan 5 ezer 438 litert adott. Csupán a nagygombosi kerületben 5 mil­lió 980 liter tejet fejtek. Egy liter tej termeléséhez 0,40 kg abrakot használtak fel. Gycrsnckfcgászac Számítógépes elemzés Korán kezdődik a romlás Egy évvel ezelőtt kezdett egy nagyszabású vizsgálatba a gödöllői egyesített egészség- ügyi intézmény fogászata az óvodás korú gyerekek körében A városban és a járásban több mint kétezer 2—6 éves korú gyermek fogainak állapo­tát ellenőrizték, vizsgálták szuvasodásuk mértékét, az íny- gyulladás előfordulását; ám olyan fölmérést is készítettek, hogy milyen a kicsik táplálko­zása, továbbá, hogy melyiknél található a teifogazatban fej­lődési rendellenesség. A rendelőintézet fogászatát vezető dr. Makra Csaba főor­vos vezetésével történt felmé­résben személyenként mintegy hatvan adatot vettek fel, s ezeket számítógépen is fel­dolgozták, elemezték. A gyer­mekfogászaton egyébként min­den helyi gyermekről lyukkár­tyás nyilvántartást vezetnek, ez szintén bő adalékot nyújt ahhoz, hogy az orvosok ki­mondják: a legnagyobb igye­kezet ellenére is korán kezd romlani a kicsik foga. A nap progr raja Február 6-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Gabnai Katalin Tüskerózsa, mesejáték, 10 órakor. Stúdiómozi. Keleti Márton- A tizedes meg a többiek, 20 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’83 ki­állítás. Jeney István Megtalált al­bum című fotókiállítás, 10—19 óráig. Veresegyház, művelődés; központ: Vetélkedő. Óvodásoknak, al­só és felső tagozatos tanulók­nak az igazi nyusziért. Jubileumi házinyúl-kiállítás és -vásár, a házinyúltenyész- tők klubja fennállásának 10 évfordulója alkalmából. Február 7-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Kuroszava Akira: Hét sza­muráj. Japán film, készült 1954-ben. Pedagógusjelöltek Comenius köre: Az énkép szerepe a sze­mélyiség alakulásában, 17 óra­kor. Sci-fi-klub: Elektronika (tv- játékkal), 18 órakor. — Mozi na Akit Bulldózernak hívtak. Színes, szinkronizált olasz ka­landfilm. 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Tündér Lala. Színes, ma­gvar mesefilm. Szabó Magda azonos című regényéből, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—195" (Gödöllői Hír la;.

Next

/
Thumbnails
Contents